Magyar Nemzet, 1955. augusztus (11. évfolyam, 180-204. szám)
1955-08-24 / 198. szám
Szerda, 1955. augusztus 24. A „BARBU LAUTARUL"* (Román népi zenekar) GYÖNYÖRÜ KÖRNYEZETÉBEN, a Városmajor százados terebélyei alatt, ültem a Barbu Lautarul hallgatói között. Korán érkeztem. De ezúttal a várakozás nem büntetett meg pontosságomért, a késlekedőkkel szemben. Hanem megjutalmazott egy egészen csiklandós bájú jelenettel. A szabadtéri színpad hangszórója süketítően bömbölt. De az együttes cimbalmosa amint kijön hangszerét felhangolni, nem állíttatja el a hangszórót, csak éppen közelebb hajol cimbalmához, féloldalt fordított fejjel. Egyszerre az egyik ügyeletes rendőr áll mellé és figyeli. A cimbalmos már be is fejezte a hangolást és néhány futam gyakorlásába kezd. Az ügyeletes rendőr egyszerre elkéri tőle a cimbalomverőjét. Se szó, se beszéd! Csak úgy, állva, pontosan olyan prestissimóban játszik a rendőr a cimbalmon, mint előbb a cimbalmos. A cimbalmos arcán egy vonás sem rándul. Elismerőleg biccent egyet a rendőrnek. A rendőr mosolyog és visszabiccent. Azzal rágyújt egy cigire és indul tovább. Nyilván ő is zenész a testülete zenekarában. Nekem ez az első szám. De már kong a gong. Bejelentik a valódi számokat. Külön szenzáció a bevezetőnek néhánymondatos rövidsége. Ám itt mindjárt bocsássam előre az előadásnak egyetlen, de elég nagy hibáját. Bárki rendezte is, nagyon rosszul rendezte. A legszebb számok egymást ütik. Nincs ésszerű szükséges fokozódás az előadás lendületében. Csak az egyes számok nagyszerűsége teszi, hogy pillanatnyi megrökönyödés után a következő szám már visz is magával, önállóan, nem szervesen az egészbe kapcsolódva. Most beszéljekNicu Stanescuról, a karmesterről. A legritkább emberi jelenség. Karmesternek nagyobb-e, vagy hegedűvirtuóznak? Eldönthetetlen! Egy fix! Az, hogy valósággal kicsikarja személye iránt a bámulatot hallgatóiból, akár dirigál, akár játszik. Amikor a mögötte csöndbedermedt zenekara előtt a pacsirta énekét utánozza hegedűje egyetlen húrjának üveghangján és tűkarcolás finomságú pianókat varázsol elő, minden madárhangot lepipáló magasságban, hát a közönség aggastyántól szopós gyerekig tisztára bűvöletben, pisszenés nélkül feszíti füle dobhártyáját Stanescu játékára hoszszú perceken át. Határozottan humor és nagyon magasrendű zenei humor Stanescu játékának legfőbb erőssége. Belső gyönyörűség mosolya és hökkedelem kíséri játékát. De ez tulajdonképpen az egész zenekar ereje. Életörömöt, vidámságot szuggerálnak. De ennek nem tréfás mozdulatok, kiagyalt szavak az eszköze. Magával a hangszerek kezelésével és zenéjük fölényes tálalásával élcelnek. A társulat énekesnője Maria Lazaretti egyáltalán nem hangja ragyogtatásával (bár az sem másodrendű), hanem előadásának ellenállhatatlan, természetes bájával ragad el. Sajnos a hirdetett Fanika Luca, a pánsíp világhíres öreg fejedelme, nem tudott eljönni. De Draghici, aki helyettesítette őt, hangszerének épp oly beavatottja. Sikerével aztán meg lehetett elégedve. Vastapsok kényszerítették ráadásokra eRRŐL egy kicsit bővebben. Meg kellett állapítanom, hogy emellett a pánsíp mellett, a hangszerelmek ezen legkezdetlegesebb példánya mellett, tüntetett legjobban a közönség, önkéntelen holmi atavisztikus sugalomra kellett gondolnom ennél. Mert hiszen a klarinétos Budereanu mélabús, érzelmes, kivételesen szép játéka is magával ragadta a hallgatóságot. Úgyszintén a cimbalmos Schina és a kobzos Padurica szólói is megérdemelt nagy sikert arattak. De olyan követelő egyiknél sem volt a közönség, mint a pánsíposnél. Érdekes! A pánsíposok ősét, Marsiást, a görög hitrege szerint megnyúzta a magasrendű zenének képviselője Apollón isten, mivel belesípolt az ő fennkölt kithara-játékába. Ez a gyűlölet még ma is él a kis hangszer iránt. Kérdezzünk csak meg egy jólnevelt zeneértőt: vajon mit tart a pánsípról? Akkor egy magábólkikelt embert látunk rögtön. Hogy miért? Azt még egy mai zenetudományi istenség sem fejti meg, csak indulatszavakkal indokolja meg legfeljebb. Én magam ugyan jól tudom ennek okát és még sokan, nagyon sokan mások is. De nem szeretek vitatkozni művészetről, inkább gyönyörködöm benne és mint a példa mutatja, nem egyedül állok ezzel a dologgal. Szándékosan külön és utoljára foglalkozom még az együttes tilinkósával, Urlateanuval. Szédületes ujj-technikája, precizitása nem hagy kívánnivalót. Futamai szinte csattannak és a legnehezebbet, a pianót is szépen hozza ki apró hangszeréből. De épp azért, hogy sokkal többet tud, mint ahogy mostani műsora állította elénk, ahol csak egyetlen hangnemben, csaknem azonos változatokkal remekelt, magyarán távolról sem használta ki hangszerének csodálatos lehetőségeit annyira mint más, szólózó társai, ... ez kár volt!ÖSSZEGEZVE az összegezendőket: az a fegyelem, az a tökéletes összjáték, tudás és tehetség, ami ebbe a népi együttesbe belezsúfolódik, bátran lehet állítani, hogy ebben a műfajban páratlanul áll a világon. Tersánszky J. Jenő Hla Star Wrart A tudósok közötti nemzetközi kapcsolatokról nyilatkozik J. Heyrovsky akadémikus A nemrég lezajlott magyar— csehszlovák polarográfiai konferencia alkalmából hazánkban tartózkodó Jaroslav Heyrovsky akadémikus, a Csehszlovák Tudományos akadémia polarográfiai intézetének igazgatója az alábbi nyilatkozatot adta a magyar tudományos élet területén szerzett benyomásairól: — Eredményesnek tartom a konferenciát nemcsak a két nép közötti tudományos kapcsolatok további erősödése szempontjából, hanem azért is, mert a magyar és a csehszlovák tudósok, kutatók között máris komoly személyi barátságot alakított ki. Ennek a barátságnak bizonyára meglesz a hatása további együttműködésünkre és hozzájárul a két nép közötti kapcsolat még erősebb megszilárdulásához. A magam részéről továbbra is szeretném ápolni ezt a barátságot és a Csehszlovák Tudományos Akadémia polarográfiai intézetének nevében megígérhetem: egy év múlva mi hívjuk meg magyar kollegáinkat a II. csehszlovák—magyar polarográfiai konferenciára. — Néhány évvel ezelőtt és tavaly is volt már alkalmam Magyarországon járni és bár akkor is, most is, csak rövid időt töltöttem itt, az a tapasztalatom, hogy a Magyar Tudományos Akadémia munkája a természettudományok segítése terén igen sokat fejlődött. Sok tény mutatja ezt. Elsősorban az, hogy az Akadémia több új intézetet szervezett ezeknek a tudományágaknak az előrevitelére. Igen értékesnek tartom, hogy az Akadémia rendszeresen lehetővé teszi a tudósok és a kutatók részére, hogy tanulmányutakon ismerkedjenek meg a baráti országok eredményeivel, módszereivel. Sok tény mutatja a legutóbbi időben, hogy a demokratikus és a kapitalista országok tudományos munkásai között is baráti közeledés vankialakulóban, mint a békés együttélés egyik kifejezési formája. Meggyőződésem, ha a világ különböző részein, különböző rendszerű országokban élő tudósok között szorosabb, termékenyebb kapcsolat alakul ki, ez igen nagy hozzájárulás lesz a béke megőrzésének ügyéhez — fejeződik be a nyilatkozat. (MTI) NAPLÓ I0* Mirko Domer hazánkban tartózkodó neves jugoszláv gordonkaművész hétfőn szakmai bemutatót tartott a Kultúrkapcsolatok Intézetében. A bemutatón megjelent a magyar zenei élet számos kiválósága és Domner nagy érdeklődéssel hallgatott játéka után baráti beszélgetést folytattak a művésszel. A napokban jelent meg Móricz Zsigmond elbeszéléseinek VI. kötete. A nemsokára kiadásra kerülő VII. kötettel teljessé válik az író elbeszéléseinek gyűjteményes kiadása. Külföldön tanuló ösztöndíjasok részére augusztus 24-én műsoros estet rendez a DISZ központi vezetősége és az MSZT országos elnöksége. Az est színhelyén, a Közgazdasági Egyetem aulájában fellépnek a varsói VIT-en részt vett művészeti csoportok és a VIT díjnyertes művészei. A Szabad Korea tíz éve című dokumentációs kiállítás augusztus 29-én este zárul az Ernst Múzeumban. A Megjelent Csehov színműveinek gyűjteményes kötete. * A Liliomfi-t nagy sikerrel vetítik Románia filmszínházaiban. Az egyik temesvári moziban naponta hét előadásban játsszák a filmet, állandóan zsúfolt nézőtér előtt. * Pekingben megjelent kínai nyelven Móricz Zsigmond elbeszéléskötete, Aczél Tamás A szabadság árnyékában és Háy Gyula Az élet hídja című műve. A cannesi filmfesztiválon nagydíjat nyert színes szovjet balettfilmet, a Romeo és Júliát szerdán, augusztus 24-én este negyed 9-kor mutatják be a Puskin-moziban. oo A Magyar Régészeti, Művészettörténeti és Éremtani Társulat augusztus 24-én kezdi meg háromnapos országos vándorgyűlését, melyen 56 tudományos kutató vesz részt. Thomas Mann Irodalmi hagyatékában megtalálták az Egy szélhámos naplója című regény II. kötetének kéziratát és az írónak több kötetre terjedő naplóját. Thomas Mann utolsó munkája egy előszó volt »A világ legszebb elbeszélései című gyűjteményéhez. Az Olcsó könyvvásár kezdődött a könyvesboltokban. Újabb 600 könyvet árusítanak az eddiginél 30—75 százalékkal olcsóbb áron. Az Izvesztyija Akademii Nauk SZSZSZR, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának folyóirata ismerteti a Magyar Földrajztudományi Kutatócsoport kiadásában megjelenő Földrajzi Értesítő első évfolyamát. A cikkeket, tanulmányokat értékelve megállapítja, hogy azok a magyar geográfia sikereiről tanúskodnak.A A Magyar Néphadsereg Színháza leszerződtette Szabó Ernőt, a marosvásárhelyi Állami Székely Színház volt tagját, a Román Népköztársaság Állami-díjas érdemes művészét. BESZÉLGESSÜNK AZ ATOMRÓL fa] Az atomsúly Mikésztette a tudományt annak feltételezésére, hogy az anyag atomokból áll? Amikor kb. 160 évvel ezelőtt hozzáfogtak a kémikusok ahhoz, hogy megmérjék az egymással vegyületet alkotó anyagaik mennyiségét, érdekes felfedezést tettek, így például a víz esetén azt találták, hogy ha azt akarjuk, hogy a hidrogén és az oxigén maradék nélkül vízzé egyesüljön, mindig nyolcszor annyi súlyú oxigént kell felhasználni, mint hidrogént. Hasonlót tapasztaltak más vegyületek esetén is: a vegyülő mennyiségek súlyának aránya mindig ugyanakkora ugyanabban a vegyületben. Miért történik a vegyülés így és nem másképpen? Dalton angol iskolamesternek támadt az a gondolata, hogy ezeket a tapasztalatokat kitűnően meg lehet magyarázni, ha feltételezzük, hogy az anyagnak igen kicsiny, tovább már nem osztható részecskéi vannak. Nevezzük ezeket a részecskéket »-atom«-nak. A hidrogén atomjai, Dalton szerint, egyenlő nagyságúak, egyenlő súlyúak. De a hidrogénatom súlya különbözik az oxigénatom súlyától. Tegyük fel, hogy a vízben két atom H kapcsolódik egy atom O-hez. Nyilvánvaló, hogy ebben az esetben bármennyi vizet bontunk is fel alkotó elemeire, a H súlya és az O súlya arányának ugyanakkorának kell lennie. A kísérletek azt mutatták, hogy a súlyarány 1:8 — tehát 1 atom oxigén nyolcszor olyan súlyos, mint 2 atom hidrogén. Ebből következik, hogy 1 atom oxigén 16-szor olyan nehéz, mint 1 atom hidrogén. Viszonylagos súly Bontsuk szét tehát a vegyületeket. Mérjük meg az egymással vegyülő mennyiségeket, ekkor a mennyiségek súlyának aránya megadja a legkisebb részek (vagy többszörösük) súlyának arányát. Tehát ki lehet számítani az atomok viszonylagos súlyét. Dalian valóban kiszámította az abban az időben ismert 50 elemnek atomsúlyát a hidrogénhez viszonyítva. Vegyük a hidrogén atomjának súlyát önkényesen 1-nek, amikor az oxigén atomsúlya 16, a széné 12, a legnagyobb atomsúlyú természetes elemnek, az uránnak atomsúlya 238. És a valódi súly? Megjegyezzük, hogy ezek a számok egyáltalában nem valóságos súlyt jelentenek, hanem csupán viszonylagos súlyt, amiből egyáltalában nem következtethetünk sem az atom igazi súlyára, sem pedig nagyságára. De ha valamiképpen sikerülne csak egyetlen elem atomjának igazi súlyát megmérni, akkor már ismernénk az összes elemeket is, mert hiszen az atomsúlyok aránya az igazi súlyok arányát adja meg. Az emberek képzeletét természetesen élénken foglalkoztatta az a kérdés, hogy mekkora lehet az atomnak valóságos súlya és valóságos nagysága. Köznapi tapasztalataink is arra mutatnak, hogy az atomnak igen kicsinek kell lennie. Ha egy csepp olajat cseppentünk nagy vízfelületre, az olaj szétfut rajta és nagy területen alkot hártyát. Ha erre a hártyára kámforszemecskét dobunk és a szemecske nem mozog, akikor a hártya folytonos. Az olajjal bevont felület nagyságából és a cseppecske nagyságából kiszámíthatjuk az olajhártya vastagságát. Ilyen kísérletekkel megállapították, hogy sikerül 1 milliomod milliméter vastagságú hártyát is előállítani. De az olaj legkisebb részecskéjének még ennél is kisebb átmérőjűnek kell lennie, mert valószínű, hogy ez az összefüggő olajréteg nem egy, hanem több sor egymás felett levő részecskéből áll. A kétféle módszer Az asztal hosszát közvetlenül meg tudjuk mérni egy méterrúddal De a Napnak a Földtől való távolságát már csak közvetve. Nagyon érdekes kérdés az is, hogy hány kilogramm lehet a Föld tömege? Közvetlenül ezt sem tudjuk megmérni, hanem csak közvetlenül, a Newton-féle tömegvonzási képlet segítségével számíthatjuk ki. A múlt században hasonlóképpen csak közvetett módszerek segítségével lehetett kiszámítani az atomok számát és nagyságát, pedig sokkal meggyőzőbb lenne, ha egyenként sikerülne megszámlálni az atomokat és a megszámlált atomok súlyát megmérni. Az atomfizika elvégezte ezt a mérést. Legközelebb ezzel ismerkedünk meg. Öveges József A fővárosi színházak évadnyitása A fővárosi színházak rövidesen megkezdik az új évadot. A Nemzeti Színház új évadbeli első előadása a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon augusztus 27-én lesz, Shakespeare »Szentivánéji álom« című színművét adják elő. A Katona József Színház szeptember 9-én Ben Jonson »Volpone« című vígjátékával nyit. A Madách Színház szeptember 3-án Shakespeare »Romeo és Julián című szomorújátékával kezdi az évadot, kamaraszínházában ezen a napon Seribe »Egy pohár víz« című vígjátéka lesz az évadnyitó darab. Szeptember 1-én nyit a Magyar Néphadsereg Színháza Pagnol »Topaze«, s a József Attila Színház Móricz Zsigmond »Nem élhetek muzsikaszó nélkül« című színdarabjával. Ugyancsak szeptember 1-én kezdi előadásait a Petőfi Színház Jókai művével, »A kőszívű ember fiai«-val, valamint a Jókai Színház Bródy »Tanítónő«-jével. A Fővárosi Operettszínház augusztus 25-én folytatja Kálmán Imre »Csárdáskirálynő« című nagyoperettjének előadássorozatát. Kamaraszínházában, a Blaha Lujza Színházban augusztus 26-án tartják az első előadást, a ■»Balkezes bajnok« című vígjáték kerül színre. A Vidám Színpad augusztus 31-én nagysikerű »Könnyű pesti sértés« című műsorával kezdi az új évadot. A Budapest Varieté szeptember 9-én »Tótágas« című műsorával, az Állami Bábszínház pedig szeptember 10-én a »Szerelmes istenek« című darabjával nyit. Évadnyitás a miskolci Déryné Színházban A miskolci Déryné Színházban évadnyitó társulati ülésen beszélték meg az új színi évad műsorát és feladatait. A színház dolgozói üdvözölték társulatuk 19 új tagját — köztük Titkos Ilonát, a Nemzeti Színház művésznőjét, aki egy évig a Déryné Színházban szerepel. Ezután Mészöly Tibor, a színház igazgatója ismertette az új színi évad műsortervét. Műsorra tűzik Sophokles: »Antigone«-jét bemutatják Forgács István »Vándormadaraid című színdarabját, amely a munkásvándorlás problémájával foglalkozik és Sós György, a »Pettyes« szerzőjének új színművét, az »Ágfalvá«-t. Ezenkívül szovjet és román dráma bemutatása teszi változatossá az új színi évadot. Dolgozók általános iskolája nyílik több ipari üzemben A nagyobb ipari üzemekben az 1955—56. iskolai évtől függetlenített tantestületekkel üzemi általános iskolát létesít a dolgozók részére az Oktatásügyi Minisztérium. Ezekben az üzemi iskolákban tíz hónap a szorgalmi idő, heti két tanítási nappal. Azokban az ipari üzemekben, ahol a munkarend a tanulni szándékozókat az oktatásban akadályozza, a műszakhoz igazodó tanítást szerveznek. Az iskolákban a dolgozók iskoláinak tanterve alapján tartják majd a foglalkozásokat. Az üzemen belüli oktatásnál a dolgozók a szervezett tanulást a műszak befejezése után azonnal megkezdhetik, így nem veszítenek időt az iskola megközelítésével. Az üzemi iskolák függetlenített nevelői többet foglalkozhatnak a tanulókkal, állandó kapcsolatot tarthatnak az üzem vezetőségével, a tömegszervezetekkel és hathatósabb segítséget nyújthatnak a dolgozóknak a tananyag elsajátításánál. Budapesten a Rátkosi Mátyás Művekben, a MÁVAG-ban, vidéken a győri Wilhelm Pieck Wagon, és Gépgyárban, a diósgyőri Lenin Kohászati Művekben és több más üzemben már szeptemberben megkezdi működését az üzemi dolgozók általános iskolája. (MTI) Megbeszélésre hívják össze az érettségizett fiatalokat A budapesti DISZ-bizottság és a Munkaerőtartalékok Hivatala augusztus 26-án, pénteken és augusztus 29-én, hétfőn délután 18 órára tájékoztató megbeszélésre hívja össze azokat az érettségizett fiatalokat, akik egyetemre nem iratkoztak be, s még nem helyezkedtek el. A megbeszéléseken a fiatalokat tájékoztatják az MTH műszaki intézeteibe történő felvételekről. Részt vesznek a megbeszéléseken az egyes szakmák kiváló sztahanovistái is, akik szakmaválasztási tanácsokat adnak a fiataloknak. Atájékoztató megbeszéléseket augusztus 26-án a következő helyeken tartják: Az I. és XII. kerületi iskolák részére a Toldy Gimnázium, I., Toldy Ferenc utca 9. A II., III XI. és XXII. kerületi iskolák részére: József Attila Gimnázium, XI., Villányi út 27. A VIII. kerületi iskolái részére: Vörösmarty Gimnázium, VIII., Makarenko u. 11. Az V. és VII. kerületi iskolák részére: Eötvös József Gimnázium, V., Reáltanoda u. 7. Augusztus 29-én: A IV. és XIII. kerületi iskolák részére: Könyves Kálmán Gimnázium, IV., Április 4. tér 1. A XIV., a XV. és XVI. kerületi iskolák részére: Teleki Blanka Gimnázium, XIV., Ajtósi Dürer sor 37. A VI., IX. és a X. kerületi iskolák részére: Kölcsey Ferenc Gimnázium, VI., Munkácsy Mihály u. 26. A XX. és XXI. kerületi iskolák részére: Jedlit Ányos Gimnázium, XX., Táncsics Mihály u. 92. A XVIII. kerületi és a XIX. kerületi iskolák részére. Steinmetz Miklós Gimnázium, XVIII., Kossuth tér 2. (MTI) s — A Gorkij Könyvtár ének és pengetés zenekara szeptemberben tagfelvételt tart. Jelentkezni lehet Gorkij fasor 45. (tel.: 423—143).