Magyar Nemzet, 1955. augusztus (11. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-24 / 198. szám

Szerda, 1955. augusztus 24. A „BARBU LAUTARUL"* (Román népi zenekar)­ ­GYÖNYÖRÜ KÖRNYEZET­­É­BEN, a Városmajor szá­zados terebélyei alatt, ültem a Barbu Lautarul hallgatói között. Korán érkeztem. De ezúttal a várakozás nem büntetett meg pontosságomért, a késle­kedőkkel szemben. Hanem megjutalmazott egy egészen csiklandós­ bájú jelenettel. A szabadtéri színpad hang­szórója süketítően bömbölt. De az együttes cimbalmosa amint kijön hangszerét fel­hangolni, nem állíttatja el a hangszórót, csak éppen köze­lebb hajol cimbalmához, félol­dalt fordított fejjel. Egyszerre az egyik ügyeletes rendőr áll mellé és figyeli. A cimbalmos már be is fejezte a hangolást és néhány futam gyakorlásá­ba kezd. Az ügyeletes rendőr egyszerre elkéri tőle a cim­balomverőjét. Se szó, se be­széd! Csak úgy, állva, ponto­san olyan prestissimóban ját­szik a rendőr a cimbalmon, mint előbb a cimbalmos. A cimbalmos arcán egy vonás sem rándul. Elismerőleg bic­cent egyet a rendőrnek. A rendőr mosolyog és visszabic­cent. Azzal rágyújt egy cigire és indul tovább. Nyilván ő is zenész a testülete zenekará­ban. Nekem ez az első szám. De már kong a gong. Bejelentik a valódi számokat. Külön szenzáció a bevezetőnek né­­hánymondatos rövidsége. Ám itt mindjárt bocsássam előre az előadásnak egyetlen, de elég nagy hibáját. Bárki rendezte is, nagyon rosszul rendezte. A legszebb számok egymást ütik. Nincs ésszerű szükséges fokozódás az elő­adás lendületében. Csak az egyes számok nagyszerűsége teszi, hogy pillanatnyi meg­rökönyödés után a következő szám már visz is magával, ön­állóan, nem szervesen az egészbe kapcsolódva. Most beszéljek­­Nicu Sta­­nescu­ról, a karmesterről. A legritkább emberi jelenség. Karmesternek nagyobb-e, vagy hegedűvirtuóznak? Eldönthe­tetlen! Egy fix! Az, hogy va­lósággal kicsikarja személye iránt a bámulatot hallgatóiból, akár dirigál, akár játszik. Amikor a mögötte csöndbe­­dermedt zenekara előtt a pa­csirta énekét utánozza hege­dűje egyetlen húrjának üveg­hangján és tűkarcolás finom­ságú pianókat varázsol elő, minden madárhangot lepipáló magasságban, hát a közönség aggastyántól szopós­ gyerekig tisztára bűvöletben, pisszenés nélkül feszíti füle dobhártyá­ját Stanescu játékára hosz­­szú perceken át. Határozottan humor és na­gyon magasrendű zenei humor Stanescu játékának legfőbb erőssége. Belső gyönyörűség mosolya és hökkedelem kíséri játékát. De ez tulajdonképpen az egész zenekar ereje. Életörö­möt, vidámságot szuggerálnak. De ennek nem tréfás mozdu­latok, kiagyalt szavak az esz­köze. Magával a hangszerek kezelésével és zenéjük fölé­nyes tálalásával élcelnek. A társulat énekesnője Maria Lazaretti egyáltalán nem hangja ragyogtatásával (bár az sem másodrendű), hanem előadásának ellenállhatatlan, természetes bájával ragad el. Sajnos a hirdetett Fanika Luca, a pánsíp világhíres öreg fejedelme, nem tudott eljönni. De Draghici, aki helyettesí­tette őt, hangszerének épp oly beavatottja. Sikerével aztán meg lehetett elégedve. Vastap­sok kényszerítették ráadások­ra e­RRŐL egy kicsit bővebben.­­ Meg kellett állapítanom, hogy emellett a pánsíp mel­lett, a hangszerelmek ezen leg­­kezdetlegesebb példánya mel­lett, tüntetett legjobban a kö­zönség, önkéntelen holmi atavisztikus sugalomra kellett gondolnom ennél. Mert hiszen a klarinétos Budereanu mélabús, érzelmes, kivételesen szép játéka is ma­gával ragadta a hallgatóságot. Úgyszintén a cimbalmos Schina és a kobzos Padurica szólói is megérdemelt nagy sikert arat­tak. De olyan követelő egyik­nél sem volt a közönség, mint a pánsíposnél. Érdekes! A pánsíposok ősét, Marsiást, a görög hitrege sze­rint megnyúzta a magasrendű zenének képviselője Apollón isten, mivel belesípolt az ő fennkölt kithara-játékába. Ez a gyűlölet még ma is él a kis hangszer iránt. Kérdezzünk csak meg egy jólnevelt zene­értőt: vajon mit tart a pán­sípról? Akkor egy magából­­kikelt embert látunk rögtön. Hogy miért? Azt még egy mai zenetudományi istenség sem fejti meg, csak indulatszavak­kal indokolja meg legfeljebb. Én magam ugyan jól tudom ennek okát és még sokan, na­gyon sokan mások is. De nem szeretek vitatkozni művészet­ről, inkább gyönyörködöm benne és mint a példa mutat­ja, nem egyedül állok ezzel a dologgal. Szándékosan külön és utol­jára foglalkozom még az együttes tilinkósával, Urlatea­­nu­val. Szédületes ujj-techni­­kája, precizitása nem hagy kí­vánnivalót. Futamai szinte csattannak és a legnehezeb­bet, a pianót is szépen hozza ki apró hangszeréből. De épp azért, hogy sokkal többet tud, mint ahogy mostani műsora állította elénk, ahol csak egyetlen hangnemben, csak­nem azonos változatokkal re­mekelt, magyarán távolról sem használta ki hangszeré­nek csodálatos lehetőségeit annyira mint más, szólózó tár­sai, ... ez kár volt!­­ÖSSZEGEZVE az összege­­zendőket: az a fegyelem, az a tökéletes összjáték, tu­dás és tehetség, ami ebbe a népi együttesbe belezsúfoló­dik, bátran lehet állítani, hogy ebben a műfajban páratlanul áll a világon. Tersánszky J. Jenő Hla Star Wrart A tudósok közötti nemzetközi kapcsolatokról nyilatkozik J. Heyrovsky akadémikus A nemrég lezajlott magyar— csehszlovák polarográfiai kon­ferencia alkalmából hazánkban tartózkodó Jaroslav Heyrovsky akadémikus, a Csehszlovák Tu­dományos akadémia polarográ­­fiai intézetének igazgatója az alábbi nyilatkozatot adta a magyar tudományos élet terü­letén szerzett benyomásairól: — Eredményesnek tartom a konferenciát nemcsak a két nép közötti tudományos kap­csolatok további erősödése szempontjából, hanem azért is, mert a magyar és a csehszlo­vák tudósok, kutatók között máris komoly személyi barát­ságot alakított ki. Ennek a ba­rátságnak bizonyára meglesz a hatása további együttműködé­sünkre és hozzájárul a két nép közötti kapcsolat még erősebb megszilárdulásához. A magam részéről továbbra is szeretném ápolni ezt a barátságot és a Csehszlovák Tudományos Aka­démia polarográfiai intézeté­nek nevében megígérhetem: egy év múlva mi hívjuk meg magyar kollegáinkat a II. cseh­szlovák—magyar polarográfiai konferenciára. — Néhány évvel ezelőtt és tavaly is volt már alkalmam Magyarországon járni és bár akkor is, most is, csak rövid időt töltöttem itt, az a tapasztala­tom, hogy a Magyar Tudomá­nyos Akadémia munkája a természettudományok segítése terén igen sokat fejlődött. Sok tény mutatja ezt. Elsősorban az, hogy az Akadémia több új intézetet szervezett ezeknek a tudományágaknak az előrevi­­telére. Igen értékesnek tartom, hogy az Akadémia rendszeresen le­hetővé teszi a tudósok és a ku­tatók részére, hogy tanulmány­utakon ismerkedjenek meg a baráti országok eredményeivel, módszereivel. Sok tény mutat­ja a legutóbbi időben, hogy a demokratikus és a kapitalista országok tudományos munká­sai között is baráti közeledés van­­kialakulóban, mint a békés együttélés egyik kifejezési for­mája. Meggyőződésem, ha a világ különböző részein, külön­böző rendszerű országokban élő tudósok között szorosabb, termékenyebb kapcsolat alakul ki, ez igen nagy hozzájárulás lesz a béke megőrzésének ügyéhez — fejeződik be a nyi­latkozat. (MTI) NAPLÓ I­­0­* Mirko Domer hazánkban tartózkodó neves jugoszláv gordonkaművész hétfőn szak­mai bemutatót tartott a Kul­­túrkapcsolatok Intézetében. A bemutatón megjelent a ma­gyar zenei élet számos kiváló­sága és Domner nagy érdek­lődéssel hallgatott játéka után baráti beszélgetést folytattak a művésszel.­ A napokban jelent meg Mó­ricz Zsigmond elbeszéléseinek VI. kötete. A nemsokára ki­adásra kerülő VII. kötettel tel­jessé válik az író elbeszélései­nek gyűjteményes kiadása. Külföldön tanuló ösztöndíja­sok részére augusztus 24-én műsoros estet rendez a DISZ központi vezetősége és az MSZT országos elnöksége. Az est színhelyén, a Közgazdasági Egyetem aulájában fellépnek a varsói VIT-en részt vett művé­szeti csoportok és a VIT díj­nyertes művészei. A Szabad Korea tíz éve cí­mű dokumentációs kiállítás augusztus 29-én este zárul az Ernst Múzeumban. A Megjelent Csehov színművei­nek gyűjteményes kötete. * A Liliomfi-t nagy sikerrel vetítik Románia filmszínhá­zaiban. Az egyik temesvári moziban naponta hét előadás­ban játsszák a filmet, állan­dóan zsúfolt nézőtér előtt. * Pekingben megjelent kínai nyelven Móricz Zsigmond el­beszéléskötete, Aczél Tamás A szabadság árnyékában és Háy Gyula Az élet hídja című műve. A cannesi filmfesztiválon nagydíjat nyert színes szovjet balettfilmet, a Romeo és Júliát szerdán, augusztus 24-én este negyed 9-kor mutatják be a Puskin-moziban. oo A Magyar Régészeti, Művé­szettörténeti és Éremtani Tár­sulat augusztus 24-én kezdi meg háromnapos országos vándorgyűlését, melyen 56 tu­dományos kutató vesz részt. Thomas Mann Irodalmi ha­gyatékában megtalálták az Egy szélhámos naplója című re­gény II. kötetének kéziratát és az írónak több kötetre terjedő naplóját. Thomas Mann utolsó munkája egy előszó volt »A világ legszebb elbeszélései­ cí­mű gyűjteményéhez. A­z Olcsó könyvvásár kezdődött a könyvesboltokban. Újabb 600 könyvet árusítanak az eddigi­nél 30—75 százalékkal olcsóbb áron.­ Az Izvesztyija Akademii Nauk SZSZSZR, a Szovjet­unió Tudományos Akadémiá­jának folyóirata ismer­teti a Magyar Földrajztudo­mányi Kutatócsoport kiadásá­ban megjelenő Földrajzi Érte­sítő első évfolyamát. A cikke­ket, tanulmányokat értékelve megállapítja, hogy azok a ma­gyar geográfia sikereiről ta­núskodnak.A A Magyar Néphadsereg Színháza leszerződtette Szabó Ernőt, a marosvásárhelyi Ál­lami Székely Színház volt tagját, a Román Népköztársa­ság Állami-díjas érdemes mű­vészét. BESZÉLGESSÜNK AZ ATOMRÓL fa] Az atomsúly Mi­­késztette a tudományt annak feltételezésére, hogy az anyag atomokból áll? Amikor kb. 160 évvel ezelőtt hozzáfogtak a kémikusok ah­hoz, hogy megmérjék az egy­mással vegyületet alkotó anya­gaik mennyiségét, érdekes fel­fedezést tettek, így például a víz esetén azt találták, hogy ha azt akarjuk, hogy a hidro­gén és az oxigén maradék nél­kül vízzé egyesüljön, mindig nyolcszor annyi súlyú oxigént kell felhasználni, mint hidro­gént. Hasonlót tapasztaltak más vegyületek esetén is: a vegyülő mennyiségek súlyának aránya mindig ugyanakkora ugyanabban a vegyületben. Miért történik a vegyülés így és nem másképpen? Dalton angol iskolamester­nek támadt az a gondolata, hogy ezeket a tapasztalatokat kitűnően meg lehet magyaráz­ni, ha feltételezzük, hogy az anyagnak igen kicsiny, tovább már nem osztható részecskéi vannak. Nevezzük ezeket a ré­szecskéket »-atom«-­nak. A hid­rogén atomjai, Dalton szerint, egyenlő nagyságúak, egyenlő súlyúak. De a hidrogénatom súlya különbözik az oxigén­atom súlyától. Tegyük fel, hogy a vízben két atom H kapcsolódik egy atom O-hez. Nyilvánvaló, hogy ebben az esetben bármennyi vizet bontunk is fel alkotó ele­meire, a H súlya és az O súlya arányának ugyanakkorának kell lennie. A kísérletek azt mutatták, hogy a súlyarány 1:8 — tehát 1 atom oxigén nyolcszor olyan súlyos, mint 2 atom hidrogén. Ebből követ­kezik, hogy 1 atom oxigén 16-szor olyan nehéz, mint 1 atom hidrogén. Viszonylagos súly Bontsuk szét tehát a vegyü­­leteket. Mérjük meg az egy­mással vegyülő mennyiségeket, ekkor a mennyiségek súlyának aránya megadja a legkisebb részek (vagy többszörösük) sú­lyának arányát. Tehát ki lehet számítani az atomok viszony­lagos súlyét. Dalian valóban kiszámítot­ta az abban az időben ismert 50 elemnek atomsúlyát a hidro­génhez viszonyítva. Vegyük a hidrogén atomjának súlyát ön­kényesen 1-nek, amikor az oxi­gén atomsúlya 16, a széné 12, a legnagyobb atomsúlyú termé­szetes elemnek, az uránnak atomsúlya 238. És a valódi súly? Megjegyezzük, hogy ezek a számok egyáltalában nem való­ságos súlyt jelentenek, hanem csupán viszonylagos súlyt, ami­ből egyáltalában nem követ­keztethetünk sem az atom igazi súlyára, sem pedig nagyságára. De ha valamiképpen sikerül­ne csak egyetlen elem atomjá­nak igazi súlyát megmérni, ak­kor már ismernénk az összes elemeket is, mert hiszen az atomsúlyok aránya az igazi súlyok arányát adja meg. Az emberek képzeletét ter­mészetesen élénken foglalkoz­tatta az a kérdés, hogy mek­kora lehet az atomnak valósá­gos súlya és valóságos nagy­sága. Köznapi tapasztalataink is a­rra mutatnak, hogy az atom­nak igen kicsinek kell lennie. Ha egy csepp olajat cseppen­tünk nagy vízfelületre, az olaj szétfut rajta és nagy területen alkot hártyát. Ha erre a hár­tyára kámforszemecskét do­bunk és a szemecske nem mo­zog, akikor a hártya folytonos. Az olajjal bevont felület nagy­ságából és a cseppecske nagy­ságából kiszámíthatjuk az olaj­hártya vastagságát. Ilyen kísérletekkel megálla­pították, hogy sikerül 1 millio­mod milliméter vastagságú hártyát is előállítani. De az olaj legkisebb részecskéjének még ennél is kisebb átmérőjű­nek kell lennie, mert valószínű, hogy ez az összefüggő olaj­ré­teg nem egy, hanem több sor egymás felett levő részecské­ből áll. A kétféle módszer Az asztal hosszát közvetle­nül meg tudjuk mérni egy mé­terrúddal De a Napnak a Föld­től való távolságát már csak közvetve. Nagyon érdekes kér­dés az is, hogy hány kilogramm lehet a Föld tömege? Közvet­lenül ezt sem tudjuk meg­mérni, hanem csak közvetlenül, a Newton-féle tömegvonzási képlet segítségével számíthat­juk ki. A múlt században hasonló­képpen csak közvetett módsze­rek segítségével lehetett kiszá­mítani az atomok számát és nagyságát, pedig sokkal meg­győzőbb lenne, ha egyenként sikerülne megszámlálni az ato­mokat és a megszámlált ato­mok súlyát megmérni. Az atomfizika elvégezte ezt a mérést. Legközelebb ezzel is­­merkedünk meg. Öveges József A fővárosi színházak évadnyitása A fővárosi színházak rövi­desen megkezdik az új évadot. A Nemzeti Színház új évad­beli első előadása a Margit­szigeti Szabadtéri Színpadon augusztus 27-én lesz, Shake­speare »Szentivánéji álom« cí­mű színművét adják elő. A Katona József Színház szep­tember 9-én Ben Jonson »Vol­­pone« című vígjátékával nyit. A Madách Színház szeptem­ber 3-án Shakespeare »Romeo és Julián című szomorújátéká­­val kezdi az évadot, kamara­­színházában ezen a napon Seribe »Egy pohár víz« című vígjátéka lesz az évadnyitó darab. Szeptember 1-én nyit a Magyar Néphadsereg Színháza Pagnol »Topaze«, s a József Attila Színház Móricz Zsig­­mond »Nem élhetek muzsika­szó nélkül« című színdarabjá­val. Ugyancsak szeptember 1-én kezdi előadásait a Petőfi Színház Jókai művével, »A kő­szívű ember fiai«-v­al, vala­mint a Jókai Színház Bródy »Tanító­nő«-jével. A Fővárosi Operettszínház augusztus 25-én folytatja Kál­mán Imre »Csárdáskirálynő« című nagyoperettjének elő­adássorozatát. Kamaraszínhá­zában, a Blaha Lujza Színház­ban augusztus 26-án tartják az első előadást, a ■»Balkezes bajnok« című vígjáték kerül színre­. A Vidám Színpad augusztus 31-én nagysikerű »Könnyű pesti sértés« című műsorával kezdi az új évadot. A Buda­pest Varieté szeptember 9-én »Tótágas« című műsorával, az Állami Bábszínház pedig szep­tember 10-én a »Szerelmes is­tenek« című darabjával nyit. Évadnyitás a miskolci Déryné Színházban A miskolci Déryné Színház­ban évadnyitó társulati ülé­sen beszélték meg az új színi évad műsorát és feladatait. A színház dolgozói üdvözölték társulatuk 19 új tagját — köz­tük Titkos Ilonát, a Nemzeti Színház művésznőjét, aki egy évig a Déryné Színházban szerepel. Ezután Mészöly Ti­bor, a színház igazgatója is­mertette az új színi évad mű­sortervét. Műsorra tűzik So­­phokles: »Antigone«-jét­ be­mutatják Forgács István »Vándormadaraid című szín­darabját, amely a munkásván­­dorlás problémájával foglalko­zik és Sós György, a »Pettyes« szerzőjének új színművét, az »Ágfalvá«-t. Ezenkívül szovjet és román dráma bemutatása teszi változatossá az új színi évadot. Dolgozók általános iskolája nyílik több ipari üzemben A nagyobb ipari üzemekben az 1955—56. iskolai évtől füg­getlenített tantestületekkel üzemi általános iskolát létesít a dolgozók részére az Oktatás­ügyi Minisztérium. Ezekben az üzemi iskolákban tíz hónap a szorgalmi idő, heti két tanítási nappal. Azokban az ipari üzemekben, ahol a munkarend a tanulni szándékozókat az oktatásban akadályozza, a műszakhoz iga­zodó tanítást szerveznek. Az iskolákban a dolgozók iskolái­nak tan­terve alapján tartják majd a foglalkozásokat. Az üzemen belüli oktatásnál a dolgozók a szervezett tanu­lást a műszak befejezése után azonnal megkezdhetik, így nem veszítenek időt az iskola meg­­közelítésével. Az üzemi isko­lák függetlenített nevelői töb­bet foglalkozhatnak a tanulók­kal, állandó kapcsolatot tart­hatnak az üzem vezetőségével, a tömegszervezetekkel és hat­hatósabb segítséget nyújthat­nak a dolgozóknak a tananyag elsajátításánál. Budapesten a Rátkosi Mátyás Művekben, a MÁVAG-ban, vi­déken a győri Wilhelm Pieck Wagon, és Gépgyárban, a diós­győri Lenin Kohászati Művek­ben és több más üzemben már szeptemberben megkezdi mű­ködését az üzemi dolgozók ál­talános iskolája. (MTI) Megbeszélésre hívják össze az érettségizett fiatalokat A budapesti DISZ-bizottság és a Munkaerőtartalékok Hi­vatala augusztus 26-án, pénte­ken és augusztus 29-én, hétfőn délután 18 órára tájékoztató megbeszélésre hívja össze azokat az érettségizett fiata­lokat, akik egyetemre nem iratkoztak be, s még nem he­lyezkedtek el. A megbeszéléseken a fiata­lokat tájékoztatják az MTH műszaki intézeteibe történő felvételekről. Részt vesznek a megbeszéléseken az egyes szakmák kiváló sztahanovistái is, akik szakmaválasztási taná­csokat adnak a fiataloknak. A­­tájékoztató megbeszélése­ket augusztus 26-án a követ­kező helyeken tartják: Az I. és XII. kerületi iskolák ré­­szére a Toldy Gimnázium, I., Toldy Ferenc utca 9. A II., III XI. és XXII. kerületi iskolák részére: József Attila Gim­názium, XI., Villányi út 27. A VIII. kerületi iskolái­ részére: Vörösmarty Gimnázium, VIII., Ma­­karenko u. 11. Az V. és VII. kerületi iskolák ré­­szére: Eötvös József Gimnázium, V., Reáltanoda u. 7. Augusztus 29-én: A IV. és XIII. kerületi iskolák ré­­szére: Könyves Kálmán Gimnázium, IV., Április 4. tér 1. A XIV., a XV. és XVI. kerületi is­kolák részére: Teleki Blanka Gim­názium, XIV., Ajtósi Dürer sor 37. A VI., IX. és a X. kerületi isko­lák részére: Kölcsey Ferenc Gimná­zium, VI., Munkácsy Mihály u. 26. A XX. és XXI. kerületi iskolák részére: Jedlit­ Ányos Gimnázium, XX., Táncsics Mihály u. 92. A XVIII. kerületi és a XIX. kerü­leti iskolák részére. Steinmetz Mik­lós Gimnázium, XVIII., Kossuth tér 2. (MTI) s — A Gorkij Könyvtár ének­ és pen­getés zenekara szeptemberben tag­felvételt tart. Jelentkezni lehet Gor­kij fasor 45. (tel.: 423—143).

Next