Magyar Nemzet, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám)
1955-10-05 / 234. szám
Szerda, 1955. október 5. Bámulattal figyelem a felszabadult Magyarország zenéjének rohamos fejlődését Kozma József nyilatkozata Kozma József, a Párizsban élő világhírű magyar származású zeneszerző a Kultúrkapcsolatok Intézetének meghívására kedden feleségével Budapestre érkezett. A kiváló művész az alábbiakban számolt be a francia zenei életről, személyes munkásságáról és terveiről: — Legelőször is hadd számoljak be örömmel arról, hogy Franciaországban szinte hónapról hónapra népszerűbbé, ismertebbé válik a magyar muzsika. Az első helyen természetesen Bartók Bélát kell említenem, aki ma Párizsban a legnépszerűbb, legtöbbet játszott modern zeneszerző. A rádióban állandóan műsoron vannak kompozíciói, a hanglemezek ezrein és tízezrein terjesztik alkotásait. Különösen nagy sikere van utolsó Concertójának, a Mandarinszvitnek és a két zongorára és ütőhangszerekre írt szonátának. Magammal hoztam az első, franciára fordított Bartók kórusművek és dalok szövegét. A fordítás munkáját Frederic Robert, a kiváló zeneesztéta végezte, aki egyébként André Wurmsernek, a múlt évben Budapesten járt haladó francia írónak a fia. De természetesen nemcsak Bartók nevét ismerik Párizsban. Bátran mondhatjuk, hogy a magyar zene fejlődése a francia főváros zenei életére is kihat. Mind jobban megismerik Kodályt, újabban pedig Szabó Ferencet, akit két magyar film, a Föltámadott a tenger és a Ludas Matyi muzsikája vitt közel a francia közönséghez. És nagy szerepe volt ebben a munkában az Állami Népi Együttes emlékezetes párizsi sikerének, amely valóban páratlannak mondható. Kivételes siker kísérte nemcsek a táncosok és muzsikusok előadásait, hanem az énekkar egyetlen önálló estjét is, amelyről bízvást mondhatjuk, hogy befolyásolta a francia kórusmozgalmat. A francia kórusmozgalom rendkívül fejlett, elsősorban az iskolák a központjai. Itt a mozgalom vezetése többnyire még egyházi, de az énekkarok programja túlnyomórészt világi művekből áll, s mind többen igénylik Bartók, Kodály, Szabó kórusműveit, amelyek hamar el fognak terjedni. A munkásmozgalom énekkarai természetesen ugyancsak mind nagyobb számban tűznek műsorra magyar műveket. — A Bartók-évforduló alkalmából — mint már Magyarországon is ismeretes — kiváló zeneszerzőikből, esztétákból, előadóművészekből álló emlékbizottság alakult Párizsban. Ez készíti elő az ünnepségeket, hangversenyeket. — Ami a magam munkásságát illeti: az első időkben főleg filmzenék és irodalmi sanzonok komponálásával foglalkoztam. A souliette, vagy az álmok kulcsa című, Marcel Carne rendezte film zenéjét az 1952-es cannesi fesztiválon nagydíjjal tüntették ki. A dalok terén már párizsi tevékenységem kezdetekor, a 30-as években reformmal kísérleteztem: akkoriban a nagymúltú francia sanzon helyét amerikai tánczeneszerű slágermuzsika vette át, amelynek sem nemzeti, sem lokális jellege nem volt. Híres francia költők, Aragon, Jacques Prévert, Raymond Queneau és mások segítségével igyekeztem újjáteremteni ezt a műfajt. Kezdetben természetesen nagy nehézségeket kellett legyőznünk az irodalmi formájú és tartalmú dalok elterjesztésében. Úgy érzem azonban, hogy e munka nem volt sikertelen. Különösen a második világháború után, az új nemzedék vallotta magáénak és terjesztette sikerrel ezeket a dalokat, amelyek ma már a legismertebb énekesek műsorának java részét teszik. Ezenkívül több kantátát, egyéb kórusművet szereztem. Ezt a munkát azért érzem különösen fontosnak, mert a mai francia zene szinte kizárólag instrumentális, s komoly feladatok vannak a vokális zenekultúra felvirágoztatásában. Megemlíteném André Stil, a neves haladó francia író szövegére írt »Acélvirág« című egyfelvonásos operámat. Az opera egy francia hadianyaggyár munkásainak sztrájkjáról szól, amellyel a Vietnamban viselt szennyes háború ellen tiltakoztak. Jelenleg új oratóriumon dolgozom. A jövő esztendőben lesz 125. évfordulója a lyoni takácsok híres felkelésének. Ebből az alkalomból készül Jacques Gaucheron költeményére a »Takácsok« című nagyszabású oratóriumom. — Ami magyarországi terveimet illeti: nem kell mondanom, mit jelent 26 évi távollét után viszontlátni szülővárosomat, amelyet már a megérkezésemet követő órákban igyekeztem újra megismerni. Szeretnék az eddiginél is jobban megismerkedni Bartók műveivel, s a mai magyar muzsikusok új alkotásaival, hogy többet tehessek franciaországi megismertetésükért. Bámulattal figyelem a felszabadult Magyarország zenéjénél rohamos fejlődését és bizonyos vagyok benne, hogy a mai magyar muzsikusok további nagy sikereket aratnak majd a világban "- fejezte be nyilatkozatát Kozma József. 2 hét alatt több mint 80 000 látogató gyönyörködött a RUHÁZATI KIÁLLÍTÁS szebbnél szebb ruházati cikkeiben DIVATBEMUTATÓK, bábszínház-előadás, divattanácsadás Nyitva: naponta 11—20 óráig, vasárnap 10—18 óráig BELÉPÉS DÍJTALAN! GYÓNI MÁTYÁS (1913—1955) 1955. szeptember 28-án 42 éves korában, alkotó ereje teljességében, tragikus hirtelenséggel meghalt dr. Gyóni Mátyás egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia lev. tagja, a bizantinológia nemzetközi hírű művelője. Az igazi tudóst jellemző szerénység benne valóban testet öltött. Éppen szerénysége miatt személye talán nem sokak előtt volt ismeretes, pedig munkássága során történetünk olyan kérdéseire keresett és talált megoldást, amelyek nemcsak a hazai szaktudósok szűk körein belül keltettek érdeklődést, hanem állásfoglalásra késztettek sok külföldi kutatót is. Gyóni Mátyás a klasszikafilológia iskolájában fejlődött bizantinológussá, a k" ' ' ’•! történetünkbe nyúló késő-ókor tanulmányozójává. Bizantinológus volt, de a szónak nem korlátozott értelmében. Nagy elismeréssel fogadott disszertációjától (Magyarország és a magyarság a bizánci források tükrében, 1938) kezdve legtöbb tanulmányában a középkori román történet bizánci forrásait vizsgálta széleskörű nyelvi és történeti ismeretek birtokában, a méltán világhírű magyar bizantinológiai iskola legjobb hagyományainak vértezetében, mindig érett politikai ítélőképességgel és józansággal. Már indulásakor is mentes volt azoktól a nacionalista és soviniszta túlzásoktól, amelyek a 30—40-es években minden ilyen témára és szinte egész történeti kutatásunkra ránehezedtek, és a szomszéd népek között a kölcsönös megértés és megbecsülés ápolása helyett inkább csak az ellentéteket élezték és az indulatokat fűtötték. Gyóni Mátyás elméje és tudós felkészültsége úrrá tudott válni a bizánci források reménytelenül zűrvarosnak vélt és éppen ezért akárhányszor önkényesen értelmezett adatai és összefüggései fölött. Mindenben ki tudta hámozni a valóságot a sablonos fordulatokból és a szövegekre rárakódott félremagyarázásokból. Hihetetlen kitartással dolgozta bele magát a legkülönfélébb tudományágakba — a magyar nyelvészettel az ör enmiiiiiiiitimiiiiiitiiimimmmiiiiiiMiiiiiniiii Peremes gramofonmotor szépséghibás rövid rezárt 110—22 0 59 forint MŰSZAKI BIZOMÁNYI VÁLLALAT 2. fiók, Majakovszkij u. 1 b. miiiiimiiiimiiminiiniiiiiiimHuiiiinnimiinin mény, szir, vagy legutóbb az ó-izlandi filológiáig — de mindezt nem meddő tudóskodásból tette, hanem azért, hogy ilyen széles és szilárd alapon építse fel tervezett nagy művét a román történet bizánci forrásairól. Ez a munkamódszer egyben a magyarország klaszszika-filológiában végbement nagy pozitív fordulatot is szemléltetheti : a komplex módszer alkalmazásával még a jól ismert forrásokból is új eredmények születnek. De ez a tiszteletet parancsoló erudíció Gyóni Mátyás tolla alatt sohasem sekélyesedett öncélú fitoligizálássá: a történeti tények és törvényszerűségek tudós ismerője valószerű képben rekonstruálta Délkelet-Európa XX XIII. századi történetének akárhány érdekes és tanulságos szakaszát. Anélkül, hogy a szerény adatoktól, hétköznapi tényektől, az anyagi alapoktól egy pillanatra is elrugaszkodott volna, a nagy távlatokat nyitó szintézisbe tudta foglalni szorgos kutatásainak eredményeit. Gyóni Mátyás életműve most derékba tört. Korai elhunytét közvetlen kutatótársain kívül a nemzetközi tudósvilág is gyászolja. Borzsák István * Gyóni Mátyás akadémiai levelező tag, egyetemi tanár temetése október 5-én, szerdán délután fél 4 órakor lesz a farkasréti temetőben. NAPLÓ OKTÓBER 5 Tíz Bartók-hangversenyt rendeznek Pest megye járási székhelyein az év utolsó negyedében. ogy A Tátrai vonósnégyes Lipcsében vasárnap nagysikerű hangversenyt tartott. A debreceni Csokonai Színház megnyitásának 90. évfordulóját ünnepük október 7-én, pénteken este. A díszelőadáson Erkel Bánk bánja kerül színre. * * * A fővárosi díszkút- és szökőkút-pályázatra beküldött művek kiállítását október 9-ig meghosszabbították a Szépművészeti Múzeum Új Magyar Képtárában. : x ) A Giornale d’Italia hosszú cikket közöl Liszt Ferenc »Krisztus« című oratóriumáról, amelyet az umbriai zenei fesztiválon adnak elő. A Nanfanzsipao című kínai lap Demján József színes fametsző művész nagysikerű kantoni kiállítása alkalmával hosszabb méltató cikket közöl. * * * A szegedi Móra Ferenc Múzeumban október 11-én, a város felszabadulásának tizenegyedik évfordulója alkalmából kiállítás nyílik »150 év népviseletének története« címmel, a képtárban pedig bolgár képzőművészek alkotásaiból nyílik kiállítás. © László Péter szobrászművész József Attiláról készült portréját még ebben az évben bronzba öntik és elhelyezik a rózsadombi József Attila-kórház parkjában. Az Olcsó Könyvtár szerkesztősége október 5-én, szerdán este fél hatkor klubesten ismerteti a sorozat terveit a Sztálin út 45. számú könyvesbolt előadótermében. Az eddigi kiadványokról és a további tervekről vitát nyitnak a klubesten. Ascher Oszkár Karinthy és Leacock humoreszkjeiből ad elő. A Kínai Népköztársaságban ismertető jelent meg a Magyar Színház- és Filmművészeti Szövetség munkájáról, valamint Glatz Oszkár és Kunffy Lajos festőművész munkásságáról. Emil Gilelsz október 3-án, a philadelphiai zenekarral adott hangversenyt. Amerikai vendégszereplése során fellép még New Yorkban, Bostonban, Chicagóban, Washingtonban és Clevelandben.0 Budapest műemlékei címmel 900 oldalas kötetet adott ki az Akadémiai Könyvkiadó Pogány Frigyes szerkesztésében. A szépkiállítású kötetet orosz és német nyelvű kivonat egészíti ki. BESZÉLGESSÜNK AZ ATOMRÓL 14. Az atomenergia forrása A mesterséges elemátalakítás Rutherford 1919-ben írta meg azt a dolgozatot, amelylyel új tudományt alapított: az atommagok tudományát, a magfizikát. Ebben az évben sikerült az embernek először átalakítani egyik elemet a másikká. Az alkémisták álma valóra vált. — De sokkal több történt ennél! 1919-ben már 17 éve ismeretes volt az, hogy bizonyos elemek természetes úton átalakulhatnak egymásba. Tudták, hogy az elemátalakulás ott játszódik le a radioaktivitás jelenségeiben, amikor uránból és tóriumból mintegy 40 féle új elem lesz és tovább már nem bomló ólom keletkezik. De akkor még nem tudták — ma már ezt is tudjuk —, hogy az elemátalakulásból árad az élet, az energia az egész világmindenségre. Szakadatlan elemátalakulás folyik a Napban és a csillagokban, közben atomenergia szabadul fel. Ez az energia fénykvantumok alakjában a Földre jut, itt újra mozgássá, anyaggá alakul. Atomreaktorainkban elemátalakulás közben szabadul fel az atomenergia: uránból stromcium, cézium és még néhány tucat egyéb elem lesz. Mesterséges elemátalakítással készítünk hasadó magokat olyan atommagokból, amelyek nem alkalmasak az atomenergia felszabadítására. Rutherford volt az első, akinek emberi beavatkozással sikerült változást okozni az atommagban — egyik elemet egy másik elemmé alakított át. Ezzel elindította a kísérletek szakadatlan sorát, amelyek végre az atomreaktorhoz vezettek. A nagy esemény Rutherford egyáltalában nem akart atomot "rombolni" vagy atommagot átalakítani. Csupán olyan kísérletbe kezdett, ami bizonyára nekünk is könnyen eszünkbe jutott volna és könnyű lett volna elvégezni is. Tudjuk, hogy a radioaktív anyagból kirepülő héliummag (alfarészecske) még 7 cm távolságra is elrepül a levegőben és felvillantja a gyémántot, cinkszulfidot, ha nekiütközik. Mi lenne akkor, ha nem levegőben kísérleteznénk, hanem például hidrogéngázon keresztül röpítenénk az alfarészt? Talán még 7 centiméternél távolabb is felvillanást okozna? A sok ezer kilométer sebesen repülő héliummag meglökheti a hidrogénatom magját és lehet, hogy ez meszszebbre repül és a cinkszulfidnak ütődő hidrogénmag (a proton) felvillanást okoz. Elvégezte a kísérletet és azt találta, hogy a meglökött könnyű hidrogénmag még 30 cm távolságban is okozott felvillanást. Ebben semmi új, semmi csodálatos nem volt, mert a fizika törvényei szerint így kellett lennie. Rutherford sem csodálkozott. Röpítsük most az alfarészecskét nagyobb atomsúlyú gázon keresztül. A nitrogén atommagja 14-szer nehezebb, mint a hidrogén mag. Mi történik most, ha ezt a nehezebb atommagot löki meg az alfarész? Egészen természetes, hogy a nehezebb mag nem fog 30 centiméternyire elrepülni, hanem csak jóval kisebb távolságra! — így is történt! De néha (igaz, hogy ritkán) még 40 cm távolságban is látott felvillanást, ha nitrogénnel kísérletezett. Ez már nem volt természetes. Sőt ellene mondott az addigi ismereteknek. A józan ésszel ellenkezett azt feltételezni, hogy a nehéz hidrogénmag repült volna ilyen messzire. Azt kellett hinnie, hogy valami kisebb részecske repült el nagyobb távolságra, ez pedig nem lehetett más, mint egy hidrogénmag (proton). Nitrogénből oxigén De honnét származott a hidrogénmag? Hiszen az alfarész nitrogéngázban repült. Nem volt más hátra, fel kellett tételezni azt, hogy a hidrogénmag a nitrogénmagból származott. Amikor a roppant sebességgel szálló héliummag nekiütközött a nitrogénmagnak és beleolvadt, a megzavart (gerjesztett) keverékmag egy protont lőtt ki magából. A hátramaradt mag pedig nem lehetett más, mint oxigénmag. Erről könnyű meggyőződni: a nitrogén magjában 7 proton van. A lövedékben (héliummag, alfarész) két proton van. A keverékmagban tehát 9 proton lett. De közülük egy kilövellt (ez okozta a felvillanást) maradt 8 proton. Az elemet a magjában levő protonok száma határozza meg (és nem az atomsúly). Az az elem, amelynek magjában 8 proton van — az oxigén, íme, sikerült nitrogénatomból oxigénatomot készíteni. De ez a felfedezés kisebb fontosságú része. Még nagyobb jelentőségű az, hogy ilyen kísérletek során pillantották meg először az atommagból mesterségesen felszabadítható magenergiát. Erről legközelebb K öveges József ■ A régészeti konferencia második napjának beszámolói a Magyarországon legutóbb folytatott római kori kutatásokról adtak tájékoztatást. Az első előadást Radnóti Aladár kandidátus tartotta »A magyarországi rómaikon kutatás tíz esztendeje« címmel. Elmondotta, hogy a római emlékek iránt először Mátyás király udvarában volt érdeklődés. Az első céltudatos ásatás azonban csak a XVIII. század végén indult meg Óbudán és Szombathelyen. A felszabadulás után az addigi ötletszerű és rendszertelen kutatásokat a rendszeres kutatás váltotta fel, melyet azután a Magyar Tudományos Akadémia ötéves régészeti terve hangolt össze. A Budapest környéki kutatásokon kívül régészeti feltáró munkát végeztek a Baranya megyei Bicsérd mellett és Balatonalyán. Ezeken a helyeken benn- szülött jellegű falu részletei kerültek elő. Nagyarányú ásatások voltak a római határvédelem három táborának helyén: Dunafüreden, Adonyban és Sztálinvárosban. Ezután Szilágyi János György kandidátus tartott előadást »A görögséggel való kapcsolatok Magyarországon az archaikus korban« címmel, majd Nagy Tibor kandidátus előadása hangzott el „Az albertfalvi eraviszkusz-telep feltárásának eredményei” címmel. A kutatás szerint a bennszülött telep a római hódítás utáni időben keletkezett. A római uralom a bennszülött lakosságot széjjeltelepítette hegyi váraiból, nehogy lázadással zavarja a római érdekeket, így került a Gellérthegy eraviszkusz kelta lakossága Albertfalvára. A házai itt fából és vályogból készültek, de lakógödrökben is laktak. Szilágyi János kandidátus »Aquincum helyrajzi képe a legújabb kutatások alapján« című előadásában összefoglalta a legutóbbi óbudai ásatások eredményeit. A leglényegesebb eredményt az a kutatás hozta, amely a római légiós tábor helyzetét és építkezési szakaszait vizsgálta. A IX. és a III. évszázad folyamán még a mai Óbuda helyén levő légiós város volt a jelentősebb, viszont a IV. évszázadban már az úgynevezett civil város, mely a mai aquincumi múzeum körzetében létesült. Az elmúlt években sikerült a légiós tábor nyugati védőfalának irányát feltárni. A Hajógyárszigeten a helytartói palotát tárták fel, amelyet Hadrianus, a későbbi császár, akkor még a tartomány helytartója kezdett építtetni. A szobrok és nagy kiterjedésű mozaikok Magyarország legjobb állapotban megmaradt római kori műemlékei közé tartoznak. A konferencia délutáni ülésén Fülep Ferenc, a Történeti Múzeum főigazgatója tartott előadást a nagytétényi római tábor ásatásáról. Elmondotta, hogy a római határvédelem egyik lovascsapat-táborát tárták fel itt, a tábor építésének legkorábbi időszaka az I. és a II. század fordulója. Ezután Harmatta János egyetemi tanár tartott előadást »A búnkori emlékanyag Magyarországon« címmel. A többi között megemlítette, hogy a máglyás temetkezés egy fajtájáról biztosan megállapítható, hogy az a homok temetkezési módja volt. Ilyen leleteket találtak Szeged—Nagyszéksós és Pécs—Üszög környékén. Ennek a temetkezési módnak megvannak a párhuzamai a Volga vidékén. Foglalkozott az előadó ai hónokkal azonosítható belsőázsiai hiung-nu nép temetőanyagával is. Az előadásokat számos hozzászólás követte. A Történeti Múzeum vezetősége kedden délután fogadást adott a régészeti konferencia külföldi vendégei tiszteletére. A régészeti konferencia második napja Felhívás Móricz Zsigmond-levelek és dokumentumok gyűjtésére A Magyar Tudományos Akadémia Móricz Zsigmond műveinek, levelezésének és a rávonatkozó dokumentumoknak a kiadását indítja meg. A munka teljességéhez szükséges, hogy a magánkézben levő Móricz-írások, dedikált könyvek, levelek, valamint a kortársak megemlékezései is belekerüljenek a kiadásba. Ezért felkérnek mindenkit, akinek birtokában Móricz Zsigmonddal kapcsolatos bármilyen emlék van, közölte a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára kézirattárával (Budapest, V., Akadémia utca 2.). A könyvtár az anyagot letétként átveszi, vagy megvásárolja. Azok is jelentkezzenek, akik a tulajdonukban levő leveleket, dedikációkat stb. nem kívánják felajánlani a könyvtárnak, tegyék lehetővé, hogy a továbbra is tulajdonukban maradó dokumentumokat a könyvtár a maga részére lefényképeztethesse. A gyűjtés célja a nagy magyar klasszikus író minden kéziratának, emlékének őrzése, valamint egy Móricz Zsigmond teljes levelezését magába foglaló kiadvány anyaggyűjtésének támogatása.