Magyar Nemzet, 1955. november (11. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-06 / 262. szám

Vasárnap, 1955. november 6. MESSZI ÚTRA KÉSZÜLŐZDINI ESŐ A M MÁVAG"HIDÁSZOK * Tíz éve bolyonganak az országban egyik helyről a másikra. Tíz év óta hol itt, hol ott — folyók partján, utak mentén, vagy gyárak területén — üti fel tanyáját ez az edzett, sok vihart látott, lelkes munkáscsapat, a MÁVAG hídszerelők csapata. Nevük már fogalommá vált az országban — sok kemény hídcsata emléke fűződik hozzá. Valamennyiből győztesként kerültek ki, legtöbbször jóval hamarabb, mint bárki is számította volna. Lehetetlent nem ismerő, áldozatos munkájuknak, elszánt akartuknak, merészségüknek köszönhető, hogy ma már szinte alig van gyógyulatlan seb, nyílt törés a folyók felett, vasúti és közúti hídjaink egy-két kivétellel ismét talpon állnak. ■ Ők azok, akikkel egy évvel ezelőtt Komároméban találkoztunk. A metsző decemberi szélben, jellegzetes vattás kabátjukban a Duna felett illesztettél, szegecselték össze a Barátság hídjának részeit s csodálatos erőfeszítéssel, a tervezettnél másfél hónappal előbb, december közepére be is fejezték munkájukat. Akkor azzal búcsúztak: »Viszontlátásra Újpesten". Derűsen, jókedvűen szedelőzköd■tek, készülődtek új otthonuk elfoglalására. Hiszen hozzászoktak mér ők a vándorélethez! S néhány hét múlva ismét találkoztunk velük, ugyancsak a Duna felett, de mintegy 100 kilométerrel lejjebb, Újpesten. Egész télen itt dolgoztak, dacolva a hóval, fagygyal s ezúttal csaknem 4 hónapot csíptek le a határidőből, az összekötőhíd augusztus 20 helyett május 1-re készen állt. Avezérkar" Bátorságukkal, új, merész eljárásokkal magukra vonják a figyelmet, amerre járnak. Nincs a világon még egy olyan gárda, amely például a hidak szabadszerelésében olyan gyakorlottságra és biztonságra tett volna szert, mint ők. Ezzel a módszerrel készítették a többi között a bajai, a komáromi és az újpesti hidat is. Artistákat megszégyenítő bravúrral, alá-állványozás nélkül, szinte a "levegőben lógva" szerelték össze ezeknek a hidaknak az alkatrészeit. Menynyivel gyorsabban s mennyi értékes faanyag megtakarításával érhették így el sikereiket! S ha már, új, merész eljárásokról beszélünk, meg kell emlékeznünk a vezérkarról is, kipróbált, nagy szaktudású mérnökeikről, Massányi Károlyról, Petényi Miklósról, Fekete Jánosról, Paulai Dezsőről, Bujdosó Gézáról és a többiekről, akiknek szakértő irányítása oltja az együttesbe a biztonságot, öntudatot, a siker elmaradhatatlan érzését. Az a nagyszerű összhang, ami a MÁVAG hidászoknál a mérnökök és a szerelők között kialakult — sok-sok lehetetlennek látszó feladat megoldását segítette már elő az évek folyamán. Vajon hol tanyáznak most szocialista építésünknek e derék vándorai? Szerte az országban, mintegy 28—30 különböző helyen. A nagy hídcsaták kora lassanként lejár, a háború sebei eltűntek, a MÁVAG hidászok mégsem ülnek babéraikon. Újra meg újra hallatnak magukról Ózdon, Diósgyőrött, vagy Sztálinvárosban, a bővülő gyárak új épületeinek szereléseinél. E sokoldalú szakemberek a magasépítmények szerelésében épp olyan jártasak, mint a hidakéban. A vándorok egyik jelentős csoportja például most egy időre anyaüzemében, a MÁVAG-ban telepedett le, ahol a kovácsológyár új, modern nagycsarnokát építi az elavult műhelysor fölé. Különleges megoldást követelő munka ez is (ezért esett rájuk a választás), hiszen a termelésnek zavartalanul mennie kell az alatt is, amíg ők az új épület vázait szerelik. A Dunától a Nílusig És a hidak? Azért még akad számukra munka ezen a területen is. Az oroszlányi szénszállító pályán például mintegy 34 darab 40 méteres hidat kell kicserélniük úgy, hogy a széntermelésben ne okozzanak fennakadást. Egy-egy híd kicseréléséhez így mindössze néhány óra áll rendelkezésükre, vasárnap, amikor üzemszünet van a bányában. A különleges, nehéz munkára termett hidászok az akadályok ellenére is sikerrel birkóznak meg feladatukkal s a hidak ki-beemelése gyorsan halad. Egy másik csoport a Keleti Főcsatornát átívelő új vasúti hidak, a balmazújvárosi és tiszalöki híd szerelését készíti elő. Jövőre pedig sor kerül már az ország utolsó elpusztult vasúti hídjártak, a kisköreinek újjáépítésére. De újabb nagy hídcsata előkészületeinek izgalma is érezhető a MÁVAG hídszerelők körében. A vándorok, akik bejárták már az egész országot, ezúttal hosszabb útra indulnak: Egyiptomba, Helwanba, ahol a 800 méteres Nílus-híd összeszerelése lesz a feladatuk. Ha végignézzük azegyiptomi expedíció" névsorát, a legismertebb nevekkel találkozunk. A mérnökök közül Fekete Jánoséval és Paulai Dezsőével. Mindketten ott voltak legutóbb Komáromban és Újpesten is. Nem véletlen tehát, hogy rájuk esett a választás, hiszen a szabadszerelési módszerben nagy tapasztalatokkal rendelkeznek. — Hetvanban pedig az eddiginél is fontosabb szerepe lesz a szabadszerelésnek — mondja Massányi Károly, a MÁVAG hídosztály vezetője, aki nemrégiben volt kinn terepszemlén Egyiptomban. — A Nílus már mélysége folytán se nagyon alkalmas az állványozásra, emellett altalaja sokkal kedvezőtlenebb, mint a mi folyóink kavicsos medre. Súlyos költségtöbbletet és időveszteséget jelentene itt a teljes aláállványozás. Új hídcsata — távol a hazától A szakemberek terepszemléje azonban másra is jó volt. Alaposan felmérték a szállítási lehetőségeket, kiszámították, melyik (vízi, vagy szárazföldi) úton utazhat hazánkból a helyszínre leggazdaságosabban az anyag, milyen kirakó berendezéseket alkalmazzanak. Az ily módon meghatározott berendezések egy része már novemberben útnak indul. Hajóval Alexandriáig, onnan a Nílus-csatornán, a Níluson fel Hetwanig. S utána január—februárban felvonulnak a szerelők is. Az edzett vándorok ezúttal elmenekülnek a tél elől. Az örök nyár birodalmában pedig aligha lesz szükségük vattaruhára, még egyéb ruhára se nagyon. Huszonnégyen mennek. A legjobbak közül. Csekély létszám, de hisz ők valójában csak irányítják majd a munkát, tanítják szakmai fogásaikra a helybelieket. S az egyiptomi hídépítők — bízvást állíthatjuk — a legjobb tanítómestereket kapják. Csurgó Ferenc főszerelő, Szegedi János, Labecz Ferenc — ismerős nevek Baján, Komáromban, Újpesten, most majd ismertek lesznek Egyiptomban is. Határidejüket ezúttal sem szabták hosszúra; 1957 augusztusáig el kell készülnie a hídnak. Ez annyit jelent, hogy egy-egy nyílást a szokásos két hónap helyett körülbelül hat hét alatt kell összeszerelniük. Márpedig 9 darab 90 méteres nyílásról van szó. Mi ez, ha nem újabb hídcsata, amit azonban most hazájuktól távol vívnak majd meg a MÁVAG-hidászok. Hazájuktól távol, Egyiptomban adnak majd ízelítőt abból az erőből, amely néhány év alatt romokból épített újjá egy országot. Végh Ottó Tervpályázat a munkásmozgalom mártírjainak emlékművére nagy érdeklődést keltett a pályázat, amit igazol az a tény, hogy a kitűzött határidőre 23 pályamű érkezett be. Az emlékmű a Kerepesi temetőben kerül felállításra és hirdeti majd a magyar nép szeretetét, megbecsülését azok iránt, akik hazánk függetlenségéért és szabadságáért áldozták életüket. Nagyszabású, monumentális emlékmű létesítéséről van szó, amely nemcsak szobrászati, hanem egyben építészeti alkotás is. Épp ezért a pályázó szobrászművészek egy része építőművészekkel közösen alkotott pályaművekkel vett részt a pályázaton. Beck András szobrászművész ifj. Dávid Károly építőművésszel, Herényi Jenő szobrászművész Rimanóczy Gyula építőművésszel, Olcsai Kiss Zoltán szobrászművész Körner József építőművésszel, Pátzay Pál szobrászművész Weichinger Károly építőművésszel, Somogyi József és Vedres Márk szobrászművészek Jánossy György építőművésszel együtt oldották meg a szép feladatot és ennek megfelelően építészeti kiképzésben mutatták be művészi terveiket. Takács Sándor és Teremi Ferenc szobrászművészek Dezső György építőművésszel együtt dolgozták ki pályaművüket. A többi pályázó szobrászművész csak szobrászati tervet nyújtott be a bíráló bizottsághoz. A pályaműveket a Műcsarnokban helyezték el. A bíráló bizottság a jövő héten kezdi meg munkáját. A Népművelési Minisztérium és a fővárosi tanács által a munkásmozgalom mártírjainak emlékművére meghirdetett tervpályázat lejárt. A magyar szobrászművészek és építőművészek körében JON! JÓN! A 9-ES KÓRTEREM Mai filmtörténet IRTA: Méray Tibor Kossuth-díjas ZENE: Vincze Ottó OPERATŐR: Illés György Kossuth-díjas, Nemzetközi Béke-díjas RENDEZTE: Makk Károly FŐSZEREPLŐK: Molnár Tibor — Makláry Zoltán Kossuth-díjas kiváló művész — Darvas Iván — Gábor Miklós Kossuth-díjas — Krencsey Marianne — Ajtai Andor Kossuth-díjas érdemes művész — Zolnai Zsuzsa — Szemere Vera — Simon Zsuzsa Kossuth-díjas — Sivó Mária és még sokan mások Magyar Nemzet A Rákosi Mátyás tanulmányi érdemérem nyertesei Az oktatásügyi miniszter döntése alapján a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 38. évfordulója alkalmából a következő egyetemi és főiskolai hallgatókat jutalmazzák kiváló tanulmányi eredményeik alapján Rákosi Mátyás tanulmányi érdeméremmel . Az Eötvös Loránd Tudományegyetem végzett hallgatói közül: Pintér István középiskolai tanár Horváth Lukács Borbála magyar szakos középiskolai tanár, Gulya János magyar szakos középiskolai tanár, Kapitánffy István latin—történelem— görög szakos középiskolai tanár, Biró János jogász. Farkas (Wolff) Miklós alkalmazott-matematikus. Lajos Sándor alkalmazott-matematikus. A Szegedi Tudományegyetem végzett hallgatói közül: Simonyi Sándor jogász, Papp Ignác jogász. Nikolin Éva magyar szakos középiskolai tanár, Furka Árpád kémia—fizika szakos középiskolai tanár. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemről. Szabó József történelem szakos középiskolai tanár. Szilágyi Károly történelem szakos középiskolai tanár. A Pécsi Tudományegyetem Állara- és Jogtudományi Karáról: Rada Györgyné, szül. Hegedűs Ilona jogász. A Lenin Intézetből: Bereca János marxizmus—leninizmus szakos. Wolf József orosz nyelv- és irodalom szakos középiskolai tanár, Horváth Józsefné szül. Albrecht Éva marxizmus—leninizmus szakos. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen: Tóth Barnabás pénzügy költségvetés szakos, Ádám Balázs földrajz szakos. A Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskoláról: Bíró Géza gyógypedagógus. Az egri Pedagógiai Főiskoláról: Zámbó Jenő magyar szakos általános iskolai tanár. Bárta Ildikó történelem—földrajz szakos ált. iskolai tanár. A pécsi Pedagógiai Főiskoláról: Paradzsik András matematika—kémia szakos ált. isk. tanár. Szatóri Ferenc matematika—fizika szakos ált. isk. tanár, Vörös Lászlóné szül. Dunai Mária földrajz—rajz szakos ált. isk. tanár. A szegedi Pedagógiai Főiskoláról: Leiner Gyula történelem—földrajz szakos ált. isk. tanár. Török János matematika—kémia szakos ált. isk. tanár. Szigeti Ottilia orosz nyelv- és irodalom szakos ált. isk. tanár. Nagy Aranka történelem—ének szakos ált. isk. tanár. A budapesti Pedagógiai Főiskola végzett növendékei közül: Szabó Pálné szül. Szegő Edit matematika—fizika szakos ált. isk. tanár. Új magyar hűtőgép Mintegy háromhónapos kísérletezés után elkészült a hazánkban eddig nem gyártott háztartási hűtőgépek prototípusa. A MIRKÖZ kisipari szövetkezetben a hűtőgép három, 90, 120 és 200 literes méretben készül. A kis háztartások számára leginkább alkalmas 90 literes hűtőgép lényegesen olcsóbb, mint az eddig importált hűtőszekrények. A gép elektromos meghajtású. Napi áramfogyasztása mindössze 2 forint. A gépet szombaton délben mutattál be a kereskedelem képviselőinek, sorozatgyártását januárban kezdik el, de már most megrendelhető a szövetkezetnél. A Magyar Filmgyártó Vállalat keres kölcsöndíj ellenében, 1905-ben játszódó „Dollárpapa“ című filmjéhez századfordulós és biedermeier bútorokat, egész szobaberendezéseket és egyes berendezési tárgyakat, függönyüket, képeket, dísztárgyakat stb. Megvételre keres petróleumégős csillárokat, álló- és asztali lámpákat. (Lehet villanyra átalakított is). Jelentkezés : reggel 8-tól du. 16 óráig, 297—250 telefonszámon, berendezési osztály 150 és 161 mellékállomáson. FELHÍVÁS: BUDAPEST VARIETÉ Kálvária tér 6. Értesíti a közönséget, hogy november 6-i délutáni/,3 órai előadása technikai okok miatt 2 órakor kezdődik. A november 7-i, hétfő esti/, 3 órai előadás technikai okok miatt elmarad. Megnyílt a mongol képzőművészeti kiállítás az Ernst Múzeumban A Kultúrkapcsolatok Intézete és a Műcsarnok rendezésében szombaton az Ernst Múzeumban ünnepélyesen megnyitották a mongol képzőművészeti kiállítást. A megnyitó ünnepségen megjelent Szalai Béla, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, a Központi Vezetőség titkára, Vég Béla, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének titkára, Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, Andics Erzsébet, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége tudományos és kulturális osztályának vezetője, Kárpáti József külügyminiszterhelyettes, Kerek Gábor, a Kultúrkapcsolatok Intézetének főtitkára, továbbá társadalmi és művészeti életünk számos képviselője. Részt vett a megnyitáson B. Gotov, a Mongol Népköztársaság nagykövetségének ideiglenes ügyvivője, valamint N. Cultum festőművész és N. Zsamba szobrászművész, akik a Mongol Népköztársaságból érkeztek hazánkba a kiállítás megrendezésére. Ott volt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja. Kádár György Kossuth-díjas festőművész a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége nevében üdvözölte a megjelenteket, majd Bencze László Kossuthdíjas festőművész mondott ünnepi megnyitót. — A Mongol Népköztársaság — ez a távol-keleti ország, amely a velünk rokon múltból még ma is rokon arcokat, azonos szavakat, s ősi dallamokat őriz, ezzel a kiállítással jelentkezik először Magyarországon a maga ősiből maivá alakuló kultúrájával — mondotta, majd Mongólia művészeti fejlődését méltatta. Ezután B. Gotov, a Mongol Népköztársaság nagykövetségének ideiglenes ügyvivője mondott beszédet. — Amikor Budapesten, Magyarország gyönyörű fővárosán bán megnyitjuk a mongol képzőművészeti kiállítást — mondotta —, öröm tölt el bennünket, hogy a magyar és a mongol nép egyre növekvő és erősödő testvéri barátsága alapján eredményesen fejlődnek kulturális kapcsolataink is. Hazánkban a magyar művészek alkotásainak reprodukcióiból rendezett kiállítás és egyéb megnyilvánulások népünkben óriási érdeklődést keltettek a tehetséges magyar nép magas színvonalú kultúrája iránt. A most megnyíló kiállításon a mai mongol festők és szobrászok néhány munkáját szeretnénk bemutatni magyar barátainknak. A kiállított képek és szobrok Mongólia megváltozott új életét és az új embert ábrázolják hazáját építő önfeláldozó munkája közben. Végül hangsúlyozta: meggyőződése, hogy ez a kiállítás hozzájárul a két nép közötti kulturális együttműködés további fejlesztéséhez. Román oktatásügyi szemléltető eszközök kiállítása Szombaton délben a Központi Pedagógus Továbbképző Intézetben ünnepélyesen megnyitották "A román oktatásügyi szemléltető eszközök" című kiállítást. Az ünnepségen megjelent Erdey-Grúz Tibor oktatásügyi miniszter, Jóbory Magda, az oktatásügyi miniszter első helyettese, Rostás István, Budapest Főváros Tanácsa végrehajtó bizottságának elnökhelyettese, valamint az Oktatásügyi Minisztérium több vezető funkcionáriusa, számos kiváló oktatásügyi dolgozó és gyakorló pedagógus. Ott volt Stefan Cleja, a Román Népköztársaság budapesti nagykövete is. A kiállítást Jóbora Magda nyitotta meg. Hangsúlyozta, hogy évről évre több magyar kulturális küldöttség látogat el a baráti Román Népköztársaságba, hogy tanulmányozza a nagy eredményeket felmutató román kulturális élet területeit. Ezután Petre Dragoiescu, a román oktatásügyi minisztérium főosztályvezetője, a hazánkban tartózkodó oktatásügyi küldöttség vezetője mondott beszédet. Beszámolt a román oktatásügy eddigi eredményeiről és elmondotta, hogy csupán 1952—55 között 42 868193 tankönyv jelent meg Romániában és ezek közül több mint ötmilliót a nemzetiségi iskolák számára adtak ki. Befejezésül megállapította, hogy a most megnyíló kiállítás hozzájárul a tapasztalatok további kicseréléséhez, a két nép közötti barátság megszilárdításához. A pénzügyminiszter rendelete az ijúsági takarékbetétéről A pénzügyminiszter rendeletet hozott "Ifjúsági takarékbetét" elnevezéssel kedvezményes takarékbetételhelyezési forma bevezetéséről. A rendelet célja, hogy a tanulóifjúság javára a rendszeres takarékoskodást elősegítse. Az "ifjúsági takarékbetét" létesítésével a szülők régi kívánsága teljesül. Az új betétforma lehetővé teszi, hogy a szülő, nagyszülő, vagy más nagykorú hozzátartozó a gyermek javára a nagykorúság időpontjára kelengye, ruha, bútor és egyéb szükségletek beszerzésére, a továbbtanulás költségeinek fedezésére stb. rendszeres takarékoskodással megfelelő alapot gyűjthessen. A rendelet ezzel módot nyújt arra, hogy havonta kisösszegű megtakarításokkal — a betevőre rendkívül előnyös feltételek mellett — jelentős összeget tartalékoljanak a szülők gyermekeik számára. A rendszeres havi betételhelyezés 12 évre szólt általában a kedvezményezettnek az általános iskola első osztályába lépésétől kezdődik és a 18 életév betöltése után ér véget A rendelet részletesen szabályozza a betétesek jogait, s biztosítja, hogy a betétes az "■Ifjúsági takarékbetét"-et bármikor felmondhatja. Az akciót az Országos Takarékpénztár bonyolítja le. HASZNÁLT férfi, női és gyermek átmeneti és télikanátokat VASÁRNAP 9 5 -ig is vásárolhat . HASZNÁLTCIKK KTSZ VII., Lenin körút 35. szám alatti boltjában 7 Megnyitották az újjáépített bécsi Operaházat Bécsből jelenti az MTI. Szombat délelőtt ünnepélyes külsőségek között nyitották meg a Ringen levő újjáépített bécsi Operaházat, amely 1945 márciusában a bombázások következtében elpusztult. Szombaton este ünnepélyes megnyitó előadásban bemutatták Beethoven Fidelio című operáját. A délelőtti ünnepséget Wagner Nürnbergi mesterdalnokok című operája nyitányának és Strauss Kék Duna-keringőjének eljátszásával fejezték be. Magyar küldöttség a bécsi Operaház megnyitásán Az Osztrák Köztársaság kormánya meghívására a bécsi Opera megnyitására magyar küldöttség utazott az osztrák fővárosba. A küldöttség tagjai Tóth Aladár Kossuth-díjas, a Magyar Állami Operaház igazgatója, Fischer Annie Kossuthdíjas zongoraművésznő, Nádasdy Kálmán Kossuth-díjas, az Állami Operaház főrendezője, Kadosa Pál Kossuth-díjas zeneszerző és Péterfi István, a Magyar Népköztársaság Zenei Alapjának igazgatója.