Magyar Nemzet, 1956. március (12. évfolyam, 52-78. szám)
1956-03-16 / 65. szám
Magyar Remzet AZ 1956. ÉVI KOSSUTH-DÍJASOK A KOSSUTH-DÍJ III. FOKOZATÁVAL ÉS A VELEJÁRÓ 20 000 FORINTOS PÉNZJUTALOMMAL TÜNTETTE KI: 1. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa a tudományok, találmányok, újítások, a termelő munka módszerének alapvető tökéletesítése terén elért eredményeiért A KOSSUTH-DÍJ I. FOKOZATÁVAL ÉS A VELEJÁRÓ 50 00O FORINTOS PÉNZJUTALOMMAL TÜNTETTE KI: Fonó Albertet, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagját, gépészmérnököt nagy jelentőségű találmányaiért, acéliparunk hőenergia gazdálkodásában elért jelentős eredményeiért; Rusznyák Istvánt, a Magyar Tudományos Akadémia elnökét, egyetemi tanárt a nyirokerek élettanának és kórtanának kutatásában, védett úttörő munkásságáért; Bencze Miklós vájárt (Zsakaszentgyörgyi Bauxitbánya) a bauxitbányászatban elért kimagasló termelési eredményeiért; Csanádi Györgyöt, a MÁV vezérigazgatóját a magyar közlekedéstudomány fejlesztésében elért eredményeiért; Dabis László egyetemi tanárt (Budapesti Orvostudományi Egyetem) a magyar egészségtudomány fejlesztésében, valamint a közegészség- és a járványügy területén végzett eredményes munkásságáért; Egerszegi Sándort, a Magyar Tudományos Akadémia Agrokémiai Kutató Intézetének tudományos munkatársát a gyenge termőképességű homoktalajok megjavítási módszerének kidolgozásáért; Gallai Tibor egyetemi tanárt (Budapesti Műszaki Egyetem) a Műszaki Egyetemen végzett kiváló pedagógiai munkásságáért, a szakérettségizett hallgatók oktatásában és nevelésében elért eredményeiért; Harrer Antal vasbetonszerelőt (Közlekedési Építő Vállalat) kimagasló teljesítményeiért, a munkaverseny szervezésében, munkatársainak oktatásában kifejtett tevékenységéért; Horváth László főmérnököt (Ruggyantaárugyár) új gazdaságos gumiipari technológia kidolgozásáért; Husztics Lajos vájárt (Dorogi Szénbányászati Tröszt, Pilisi Bányaüzem) a gyorsvágathajtásban elért nemzetközi viszonylatban is kiváló eredményeiért; Kardos Tibort, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagját, egyetemi tanárt (Eötvös Loránd Tudományegyetem) "A magyarországi humanizmus kora" című művéért; Kazinczi László vájárt (Nógrádi Szénbányászati Tröszt, Kazár) kiemelkedő termelési eredményeiért, valamint az "egyesülés mozgalom" kezdeményezéséért; Kálmán György bányamérnököt (Tatabányai Szénbányászati Tröszt) a Tatabányai Szénbányászati Tröszt termelésének irányításában végzett kiemelkedő munkásságéért, újításaiért; Lipták János főépítésvezetőt (É. M. 31/2. számú Vállalat, Tiszapalkonya) a hazai erőművek építésénél a nagy, előregyártott vasbeton elemek alkalmazásáért, az új építéstechnika elterjesztése érdekében végzett munkájáért és eredményes oktató tevékenységéért; Losonczi Pált, a barcsi "Vörös Csillag" Termelőszövetkezet elnökét a barcsi "Vörös Csillag" Termelőszövetkezet kiemelkedően jó irányításáért, mellyel elérte, hogy a szövetkezet évek óta példamutató gazdálkodást folytat, kitűnő eredményeket ér el a növénytermelésben és az állattenyésztésben; Macsali Sándor kőműves brigádvezetőt (41. sz. Állami Építőipari Vállalat) példamutató brigádvezetői munkásságáért, a gyorsfalazásban, a belső és külső gépi vakolásban folyó munkaverseny kezdeménye-A KOSSUTH-DÍJ II. FOKOZATÁVAL ÉS A VELEJÁRÓ 35 000 FORINTOS PÉNZJUTALOMMAL TÜNTETTE KI: Ernst Jenő akadémikust, egyetemi tanárt (Pécsi Orvostud. Egyetem) az izomműködés mechanizmusának megismerésében elért kiemelkedő eredményeiért; Fekete Lajost, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagját, egyetemi tanárt (Eötvös Loránd Tudományegyetem) a hódoltság korabeli török birodalom gazdaságtörténeti kutatásának megalapozásáért, a török pénzügyi igazgatás különleges írásának, a »szitákat«-nak mélyreható elemzéséért. Munkája elősegíti az egykori török birodalom és ahódoltsági területek történelmének alaposabb tanulmányozását; Gorup Ferenc főkonstruktőrt (MÁVAG) a szivattyúgyártás fejlesztésében elért kiemelkedő eredményeiért, különösen a nagynyomású tízlépcsős bánya- és vízműszivattyúk tökéletesítéséért; Jordán Károlyt, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagját a valószínűségszámítás, a matematikai statisztika és ezek alkalmazásában elért tudományos eredményeiért; Mátrai Gyula építészmérnököt (Építésügyi Minisztérium, Ipari és Mezőgazdasági Épülettervező Vállalat) a nagyméretű előregyártott vasbetonelemek alkalmazásán alapuló építéstechnika meghonosításáért, továbbfejlesztéséért; Mészöly Gyulát, a Duna— Tiszaközi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet igazgatóját a »kecskeméti törpe« és a »kecskeméti 42-es« paradicsomfajták kitenyésztéséért, valamint a nyári ültetésű burgonya agrotechnikájának kidolgozásáért; Szabó Imrét, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagját, egyetemi tanárt ,A burzsoá állam- és jogbölcselet Magyarországon* című úttörő jellegű állam- és jogelméleti monográfiájáért; Tury Pált, az Egyesült Izzó főtechnológusát a GK-jelű wolfram anyag kidolgozásáért, valamint a hazai molybdén hazai gyártás megvalósításáért; Vargha Lászlót, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagját a szénhidrát-, a furán- és a gyógyszerkémia terén elért tudományos eredményeiért, valamint biológiailag hatásos új szénhidrát származékok előállításáért. Bognár Gézát, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagját, a Távközlési Kutató Intézet igazgató helyettesét és Willoner Gedeon egyetemi docensét (a díj 20 000 és 15 000arányban megosztva) a mikrohullámú sokcsatornás rádióösszeköttetések elméleti és kísérleti megalapozásáért és a hazai gyártásban való bevezetéséért; Erdey-Grúz Tibor és Schay Géza akadémikusokat, egyetemi tanárokat (a díj egyenlően megosztva) az »Elméleti fizikai kémia« című tankönyvért; Szentmártony Aladár mérnököt (Villamosipari Központi Kutatólaboratórium), Ninausz István mérnököt (Villamosgép- és Kábelgyár), Heinrich Kálmán mérnököt (KGM Tervező Irodát) (a díj 15 000, 10 000, 10 000 arányban megosztva) az első hazai alumíniumcsőbe húzó kábelgyártó gép megtervezéséért és az alumíniumcsőbe húzott kábel gyártásának bevezetéséért. zéséért, e versenyben elért kimagasló teljesítményeiért; Makóidi Mihályné tanszékvezetőt (Budapesti Pedagógus Továbbképző Intézet) az alsótagozati oktató-nevelőmunka színvonalának emeléséért, különösen a tanítók továbbképzése terén végzett munkásságáért; Pál József szerszámlakatost (Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek) a légpárnás köszörűgép megvalósításáért; Pálkuti Keresztélyt, a Palotabozsóki Gépállomás igazgatóját a gépállomás kiváló vezetéséért, a gépállomás körzetében levő termelőszövetkezetek megszilárdításában és a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésében elért jó eredményeiért; Rajkai Pált, az Országos Gabona- és Lisztkísérleti Intézet osztályvezetőjét a malomipari technológia és technika fejlesztése terén elért kiemelkedő eredményeiért, a malomipari töretőhengerek helyett alkalmazott búzamag szeletelő gép megalkotásáért; Somos András akadémikust, egyetemi tanárt (Kertészeti és Szőlészeti Főiskola) az öntözéses zöldségtermesztés agrotechnikájának kidolgozásáért, valamint "Zöldségtermesztés" című tan- és kézikönyvéért; Schmidt Eligius Róbert osztályvezetőt (Magyar Állami Földtani Intézet)eredményes hidrogeológiai és földtani kutatásaiért; Szakál Pál főmérnököt (Inotai Alumíniumikohó) a magyar alumíniumipar műszaki fejlesztése és gazdaságosságának növelése érdekében kifejtett eredményes munkásságáért; Tóth Lászlót, a Nagyszentjánosi Állami Gazdaság igazgatóját a gazdaság kiemelkedő fejlesztéséért, a növénytermesztésben és állattenyésztésben elért kiváló eredményeiért: Zorkóczy Béla gépészmérnököt, egyetemi tanárt (Vasipari Kutató Intézet) a hegesztéstechnika és a hőkezelés tudományos módszerekkel való korszerűsítéséért; Zsigmorth András főmérnököt(Élelmiszeripari Minisztérium Cukoripari Igazgatóság) "Előgyújtó kamra mechanikus rostélyú tüzelőberendezéshez" című találmányáért; Szigeth László gépészmérnököt (Vegyiműveket Tervező Vállalat) és Gond Ferenc gépészmérnököt (Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek) (a díj egyenlő arányban megosztva) a vegyipar számára szükséges nagynyomású tekercselt készülékek, illetve berendezések gyártási technológiájának kidolgozásáért és megvalósításáért; Tyczynski Zsigmond elektromérnököt (Műszeripari Kutató Intézet) és Boromissza Gyula gépészmérnököt (Műszeripari Kutató Intézet) (a díj 12 000, 8000 arányban megosztva) a hazai műszeripar fejlesztésében végzett kiemelkedő munkásságáért, valamint a villamossági műszerek és különböző relék prototípusainak gyártástechnológiai kidolgozásáért; Zilahi Márton egyetemi tanárt (Budapesti Műszaki Egyetem) és Oszwald Loránd tanársegédet (a díj egyenlően megosztva) korrózió-álló, elektromos szigetelőszalag gyártástechnológiájának kidolgozásáért, művészt a sztávavárosi Vasmű homlokzatára készült munkás-paraszt szövetséget ábrázoló monumentális freskójáért; Gergely Sándor írót a "Rögös út" című regényéért; Harangozó Gyula vezető koreográfust, szólótáncost magyar és külföldi balettek színrehozásáért és kiemelkedő táncos alakításaiért; Hernádi Lajos zongoraművészt, a Zeneművészeti Főiskola tanárát zongoraművészi tevékenységéért és pedagógiai munkásságáért; Jankovich Ferenc költőt "Szántód partjainál" című verseskötetéért és újabb költeményeiért; Losonczy György operaénekest 25 éves operaházi működése alatt nyújtott művészi teljesítményeiért; Orosz Júlia operaénekesnőt énekesnői pályáján nyújtott művészi teljesítményeiért; Takács Paula operaénekesnőt Erkel- és Verai-operák drámai hősnői szerepeinek kiváló tolmácsolásáért; Tompa Sándor színművészt kiemelkedő alakításaiért, különösen Móricz Zsigmond "Úri-muri" című színművében Cseörghő Csuli alakjának megformálásáért; Viski János zeneszerzőt a Zeneművészeti Főiskola taná-rát, zeneszerzői munkássá- gáért, nagy sikert aratott ver-senyműveiért; Varga Mátyás díszlettervezőt és Nagyajtai Teréz jelmeztervezőt (a díj egyenlően megosztva) a Nemzeti Színház és Filmgyár részére készített művészi díszletterveikért és a Nemzeti Színház részére készített művészi színvonalú jelmeztervekért. A KOSSUTH-DÍJ III. FOKOZATÁVAL ÉS A VELEJÁRÓ 20 000 FORINTOS PÉNZJUTALOMMAL TÜNTETTE KI: Ascher Oszkár előadóművészt több évtizedes kiváló munkásságáért; Demján József grafikusművészt, művészi színes fametszeteiért, különösen a "Spartacus"-sorozat és a "Bükki ifjúsági találkozó" című műveiért; Kaesz Gyulát, a Magyar Iparművészeti Főiskola főigazgatóját az iparművészet különböző ágaiban kifejtett több évtizedes eredményes munkásságáért, különösen a bútor- és kiállítástervezés terén elért eredményeiért, valamint kiemelkedő pedagógiai munkásságáért; Kőhalmi Béla könyvtárost a könyvtártudomány fejlesztése terén kifejtett kiemelkedő munkásságáért; Máriássy Félix filmrendezőt a "Budapesti tavasz" című film rendezéséért; Molnár Tibor színművészt a magyar filmekben nyújtott munkás- és parasztszerepek kiemelkedő alakításaiért; Ranódy László filmrendezőt eddigi filmrendezői tevékenységéért, különösen a "Szakadék" című film rendezéséért; Várkonyi Zoltán rendezőt a "Különös ismertetőjel" című film rendezéséért. (MTI) II. A Minisztertanács a művészet és irodalom terén kifejtett munkásságáért A KOSSUTH-DÍJ I. FOKOZATÁVAL ÉS A VELEJÁRÓ 50 000 FORINTOS PÉNZJUTALOMMAL TÜNTETTE KI. Darvas József írót irodalmi munkásságáért ("Egy parasztcsalád története", "Vízkereszttől Szilveszterig", "Törökverő", "Város az ingoványon", a "Szakadék" című film forgatókönyve stb.). A KOSSUTH-DÍJ II. FOKOZATÁVAL ÉS A VELEJÁRÓ 35 000 FORINTOS PÉNZJUTALOMMAL TÜNTETTE KI. Barta Lajos írót több évtizedes irodalmi munkásságáért; Bulla Elma színművésznőt a szovjet darabokban az új típusú női alakok kiváló megformálásáért; Domanovszky Endre festőt LELKES ÜNNEPSÉGEK MÁRCIUS ÉVFORDULÓJÁN Koszorúzási ünnepség a Petőfi-szobornál Az 1848—49-es szabadságharc hőseinek emlékére csütörtökön délelőtt koszorúzási ünnepséget tartottak a Petőfiszobornál. Az ünnepségen megjelent a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának és a Minisztertanácsnak több tagja. A szobor előtt díszszázad sorakozott fel, majd a Himnusz hangjai után elhelyezték a koszorúkat a szobor talapzatára. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége nevében Köböl József és Harustyák József, a Központi Vezetőség tagjai, ,az Elnöki Tanács nevében Nánási László, az Elnöki Tanács tagja, a Minisztertanács nevében Pogácsás György, az állami gazdaságok minisztere, a Ha-Emberfürtök csüngenek a villamoslépcsőkön és az autóbuszok is nehézkesen kanyarodnak a megállókhoz. A járdákon alig lehet mozogni, hárman-négyen is összekapaszkodnak, fiúk, lányok vegyesen. Ünnepeim mennek. A Múzeum kert mint valami óriási elektromágnes vonzza a fiatalokat és sűrű, tömött sorokban fogadja be őket. Felnőttek is akadnak szép számban, itt-ott feltűnik egy-egy babakocsit toló fiatalasszony. Pedig nincs különösképpen jó idő, a szürke felhőkből szinte lóg az eső lába. Mintha az idő is hasonlítani akarna a majd’ száztíz év előttihez. A zászlókat csapkodja a szél, a katonazenekar hangjait is néha foszlányokra tépi. Úttörő zenekar és a Rákóczi katonai középiskola zenekara varázsolja elő a hangszerekből a 48-as dalokat, indulókat. Mind több lesz a nép, s megérkeznek a kedves vendégek is: Szimonov és Mareszjev, akik a fiatalokkal együtt a kar zafias Népfront országos tanácsa és budapesti bizottsága részéről Harrer Ferenc, az országos tanács alelnöke helyezett el koszorút. Abudapesti pártbizottság részéről Non György, a Központi Vezetőség tagja és Mező Imre, a budapesti pártbizottság titkára, Budapest Főváros Tanácsa nevében Rostás István, a végrehajtó bizottság elnökhelyettese, a DISZ Központi Vezetősége és budapesti bizottsága nevében Szakall József, a DISZ Központi Vezetőségének első titkára és Kovács Antal, a DISZ budapesti bizottságának első titkára helyezte el a megemlékezés virágait. A magyar néphadsereg nevében Hídvégi Ferenc vezérőrnagy koszorúzta meg a szobrot. ják ünnepelni a felejthetetlen Március emlékét. Felhangzik a Himnusz. A Nemzeti Dalt Bicskey Tibor előadásában csodálatosan elevennek érzi mindenki. Molnár János, a DISZ KV titkára idézi fel a márciusi fiatalok hősi tetteit. — Száznyolc évvel ezelőtt, 1843. március 15-én a pesti nép a nagyszerű márciusi fiatalokkal az élen, magasra emelte a magyar szabadság zászlaját — mondja a többi között, majd így folytatja: — Mire kötelez bennünket, mai fiatalokat a márciusi ifjúság, s a párt által nevelt kommunista fiatalok élete? Mindenekelőtt arra, hogy úgy szeressük hazánkat, ahogy ők szerették, legyünk mindig olyan hűek dolgozó népünkhöz, mint ők voltak, legyünk olyan katonái a népek testvériségének és összefogásának, mint ők voltak. Szimonov és Mareszjev szólal fel ezután. Még most is érkeznek fiatalok, mindenki a nyakát nyújtogatja, mindenki szeretné látni Mareszjevet, az »igaz embert" és Szimonovot, a kiváló írót, aki felszólalását nagy taps közepette ezekkel a magyar nyelvű mondatokkal fejezte be: »Éljen a szocializmust építő magyar nép! Éljen a dicső magyar forradalmi költészet! Éljen a nagyszerű magyar ifjúság!« Bejutni már nem lehet ekkor a Múzeum kertbe, a kapukat embertömeg zárja el. Sebaj, ott a kerítés. Gyerekek másznak rajta keresztül, bent nagyot huppannak. Most senki sem szól rájuk. Az ünnepély végén lassan oszlik szét a tömeg. A Rákócziinduló dallama úszik a levegőben, a lányok, a fiúk szinte ütemre lépnek és minden arcon ott ragyog a nagy Március soha el nem alvó tüze. Ünnepség a Múzeum-kertben Javul a főváros áruellátása Budapest ellátásáról tárgyalt csütörtöki ülésén a fővárosi tanács végrehajtó bizottsága. A beszámoló szerint ez év első negyedében a legtöbb alapfontosságú élelmiszerből, például hús- és húskészítményekből 6,7, szalonnából 22,3, zsiradékból 2,9 százalékkal többet hozunk forgalomba, mint a múlt év első negyedében. Az üzletek lisztből, cukorból, zsírból jelentős készlettel rendelkeznek. Zöldség- és gyümölcsellátásunk is jó. A ruházat terén főleg a konfekció- és a cipőellátásban mutatkozik lényeges javulás. Vegyes iparcikkekből több olyan árut (rádió, mosógép, porszívó, csőbútor stb.) hozunk forgalomba, amely tavaly még gyakran hiányzott az üzletekben. Részletesen foglalkozott a beszámoló a második negyedév és ezen belül a küszöbönálló felszabadulási ünnep és a húsvéti ünnepek áruellátásával. Márciusra a tavalyinál 52 vagonnal több húst irányoztak elő, de mivel a húsvéti igényeket még az e havi mennyiségből kell kielégíteni, további 70 vagonnyit igényeltek. A második negyedévben is jelentősen több hús áll majd rendelkezésre. Tárgyalások folynak a füstölthús-mennyiség emelésére. A zsírellátás kielégíti az igényeket. A második negyedévben több vajat kap Budapest lakossága, mint a múlt év hasonló időszakában. A tojásellátás a tavalyi második évnegyedhez képest 3 és félmillió darabbal emelkedik. A csokoládéáru kivételével az édesáru-ellátás is kielégítőbb. Nagyobb menynyiségben hoznak forgalomba ajándékcsomagolású édességeket, dobozolt nyuszikat, húsvéti tojásokat, tölthető kosárkákat. A tavaszi hónapok zöldség- és gyümölcsellátása is biztosítva van a budapesti és a vidéki készletekből. A második negyedévben 280 vagonnal több burgonyát, megfelelő mennyiségű zöldséget, 60 vagonnal több vöröshagymát kapunk. A főváros lakosságának jobb ellátása érdekében a zöldség- és gyümölcsértékesítést átszervezik. A piacokon az állami zöldséges gyümölcskészleteket április 1-től a SZÖVOSZ hozza forgalomba. A KÖZÉRT-vállalatok 30 kilométer körzetben a földművesszövetkezetekkel közvetlenül kötnek szállítási szerződést; harmincegy földművesszövetkezet kijelölése már megtörtént. A vendéglátóiparnak az ünnepekre szükséges árumenynyiség márrendelkezésre áll. A második negyedévi felkészülés jobb, mint a múlt év hasonló időszakáé. Borból majdnem kétszer annyi, sörből kétezer hektoliterrel több van. A ruházati cikkeknél a tavalyihoz képest konfekcióban, különösen gyermekruhákban, női fehérneműekben nagyobb készletekkel rendelkezünk. A ruhaneműek és a cipők választéka színben, fazonban bővült. Húsvétra az állami áruházak és a játékboltok negyedmillió darab játékot szereztek be. A háztartási boltok és az illatszerboltok a húsvét alkalmával 26 helyen állítanak fel utcai árusító-pavilonokat. g. h -Péntek, 1956. március 11 Ünnepségek vidéken Országszerte megemlékeztek a márciusi forradalom évfordulójáról. Pécsett a DISZ és a Hazafias Népfront rendezett ünnepi nagygyűlést, amely után az üzemek, intézmények, diákok képviselői megkoszorúzták Petőfi Sándor és Kossuth Lajos szobrát. Miskolcon több mint 10 000 fiatal vonult fel a Petőfi- és Kossuth-szobornál rendezett ünnepségre. Komlón a március 15-i ünnepségek alkalmából rendezték meg az ifjúsági kulturális seregszemle első bemutatóját. Székesfehérvárott megkoszorúzták a Petőfi Filmszínház falán levő emléktáblát: e házban lakott a költő vándorszínész korában. Gyulán csütörtökön avatták fel az Ifjúság Házát. Hevesen a mezőgazdasági munkások 1906-os tüntetésének 50. évfordulójával egybekötve emlékeztek meg az 1848-as szabadságharcról. A párizsi Magyar Intézet március 15-i ünnepsége A párizsi Magyar Intézet nagysikerű műsoros ünnepséget rendezett március 15-e alkalmából. Azünnepségen Kozma József, a nagyhírű, magyar származású zeneszerző méltatta március 15-e világtörténelmi jelentőségét, majd Jacques Gaucheron ismert költő riportszerűen ismertette a márciusi napok eseményeit. A Comédie Francaise két művésze, Jean Davy és Francoise Seigner Petőfi-verseket szavalt, amelyeket Gaucheron fordított ez alkalomra franciára.