Magyar Nemzet, 1956. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)
1956-09-01 / 206. szám
nTT ^ — “ -■ Magyar Nemzet) Mezőgazdaságunk nagy seregszemléje Írta : Nánási László A most megnyíló Országos Mezőgazdasági Kiállításon ország-világ elé tárul mindaz, amit a magyar mezőgazdaság dolgozói szorgalmas munkával, hozzáértéssel, a technika és a tudomány segítségével ez ideig elértek a magyar földön. Bemutatja ez a kiállítás mezőgazdaságunk termelési eredményeit, s mindazokat a módszereket, amelyekkel igyekeztünk korszerűsíteni mezőgazdaságunkat, könnyebbé és eredményesebbé tenni a nehéz paraszti munkát. A kiállítás az eddig elért eredményeink mellett megmutatja azokat a hatalmas lehetőségeket is, melyeket helyes politikai és gazdasági irányítással mezőgazdaságunk a közeljövőben elérhet. Mezőgazdasági kiállításunk iránt évről évre növekszik az érdeklődés. Városi és falusi ember, munkás és paraszt vagy értelmiségi egyaránt örömmel keresi fel és gyönyörködik a termelést elősegítő gépekben, szerszámokban, a gazdag termést adó növényekben, a remek állatokban, a magyar föld dús áldásaiban. Ebben az esztendőben téli fagyok, csapadékhiány s hirtelen beköszöntött forróság gyötörte meg mind a kalászos, mind a kapásnövényeinket, gyümölcsöseinket, szőlőinket és mégis a kiállításán állami gazdaságaink, termelőszövetkezeteink, termelőszövetkezeti csoportjaink és egyéni gazdáink egész sora mutat be kínáló terméseredményeket. Száz és száz példát láthatnak a kiállítás látogatói arra, hogy korszerű gazdálkodással, megfelelő módszerekkel és szorgalmas munkával még a kedvezőtlen időjárás káros hatásait is lehet jelentősen csökkenteni, és hogy növénytermelésünk hozamát még igen nagy mértékben lehet növelni. Azokat a módszereket, amelyeket kiváló termelőink alkalmaztak, most a kiállításon megismerhetik mindazok, akiknek szívügyük mezőgazdaságunk fejlődése, mezőgazdasági termelésünk jelentős növelése. A már évtizedek, évszázadok óta ismert és termelt növények kiváló terméseredményeinek bemutatása mellett láthatjuk a kiállításon azokat az eredményeket is, melyeket mezőgazdaságunk a múltban hazánkban alig ismert növények termelésében ért el. Méltán szemlélhetik büszkén a kiállítás látogatói azt a rizst, amely a tudomány és technika segítségével, de nem utolsósorban a magyar parasztok szorgalmával néhány esztendő alatt hazánkban is meghonosodott. A rizst, melyről Móricz Zsigmond 1942-ben azt írta: "Munkát kíván a rizs, sok munkát és sok vizet... Vízinövény... Születésétől haláláig víz alatt kell tartani, de sekély víz alatt, se több ne legyen, se kevesebb. Hogyan tanulnak bele ebbe a búzatermelő magyarok?* Sok ezer hold rizsvetés bizonyítja, hogy beletanultak. Sok mindent megtanul a mi népünk, ha helyesen tanítják. A kiállításon látható növényekről, a mindannyiunk számára kenyeret jelentő gabonatermelésünk eredményeiről, az ingerlően mosolygó gyümölcsökről, szőlőkről, s a magyar föld sokfajta áldásáról sokat, nagyon sokat lehetne még írni, de itt vannak a gépek, a szerszámok, melyeket az ipar dolgozói készítettek a mezőgazdaságnak. A gépek, melyeknek használata a legtöbb segítséget adta és adja a föld dolgozóinak. A gépek, a korszerű munkaeszközök, az ipar legkülönbözőbb, a mezőgazdasági termelést könynyebbé és eredményesebbé tevő, egyre növekvő segítsége adja a legnagyobb értékű támogatást ahhoz, hogy évről évre előrehaladjon mezőgazdaságunk a fejlődés útján. Szépek a kiállított termények, növények, szép a sokfajta kisebb-nagyobb mezőgazdasági gép, de... hogy is írt Móricz Zsigmond 1935-ben az akkori mezőgazdasági kiállításról: «És mindennél szebb a szép állat; ez olyan szenvedély, ami egész éven át forralni tudja a gazda vérét. Mindennap számtalan örömet ad.« Móricz Zsigmondnak ebben is igaza van. A mezőgazdasági kiállítás legszebb látnivalója mindig a soksok gyönyörű állat volt. S azt hisszük, nem tévedünk, ha azt írjuk, hogy a mostani kiállításon is így lesz. A szép nemesvérű lovak, a gyönyörű borjúkat nevelő, bőven tejelő tehenek, az igen hasznos disznók, a gyapjas juhok, a baromfik sokasága. Állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és egyszerű kistermelők büszkeségei.Megállók herceg Eszterházy Pál elsődíjas tehenénél — írta az 1935-ös mezőgazdasági kiállításról Móricz Zsigmond —, a »Basa« nevű nyolcévesnél. Álmélkodva nézek a csodálatos állatra, mely egy évben 1640 pengőt, vagy még jóval többet jövedelmezett a hercegnek.* Móricz Zsigmond, ha élne, a»Basá«hoz hasonló teheneket bőven találna a mai kiállításon is, de a herceg Eszterházy nevét a tulajdonosok között hiába keresné. A tulajdonos nevét jelző táblákon ma termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és egyszerű kisparasztok neveit olvashatjuk. Az Országos Mezőgazdasági Kiállítás célja bemutatni mezőgazdaságunk jelenlegi helyzetét, a növénytermelés, állattenyésztés, gépesítés, gyümölcs- és szőlőtermelés eredményeit, a mezőgazdaság szocialista építésének jelenlegi helyzetét és a további fejlődés útját. E mellett a fő cél mellett a kiállítás rendezői nem feledkeztek meg arról sem, hogy a látogatók jól érezzék magukat. A szemet-lelket indító látnivalók mellé még bőven ad lehetőséget a kiállítás a szórakozásokra is. Állatbemutatók, lovasversenyek, előadások és sok más egyéb szórakozási lehetőségek teszik még vonzóbbá a kiállítást. És nem utolsósorban az, hogy az állami és szövetkezeti kereskedelem és a kisiparosok bőséges választékú áruval várják a vásárolni is szándékozó látogatókat. Az Országos Mezőgazdasági Kiállítás megnyitja kapuit, s várja a magyar nép tízezreinek látogatását. Várja a szakembereket, a tanulni vágyókat, a szórakozni, vagy vásárolni akarókat egyaránt. Várja a városok és falvak népét, ifjakat és idősebbeket. Azzal a meggyőződéssel, hogy erről a kiállításról senki sem távozik üres tarisznyával. Az egyiptomi kormány tiltakozott Washingtonban a szuezi kérdésben tett amerikai nyilatkozatok miatt A TASZSZ a Szovjetunióban végzett újabb kísérleti atomrobbantásokról A külpolitikai helyzet A HÉTFŐN KEZDŐDŐ KAIRÓI TÁRGYALÁSOK s általában az egész szuezi kérdéskomplexum megítélése szempontjából igen fontos nyilatkozatokra, sőt diplomáciai lépésekre került sor Egyiptom részéről. Alapvető jelentőségű kérdésről van szó éspedig a Szuezi-csatorna nemzetközi jellegéről, aminek értelmezésében lényeges eltérés van az egyiptomi és az amerikai felfogás között. A kairói tárgyalások megkezdése előtt ez a körülmény azért érdemel különösebb figyelmet, mert — mint ismeretes — az úgynevezett ötös bizottság a Dullesféle javaslat alapján szeretné elindítani a tárgyalásokat. Ugyanekkor az Egyesült Államok vezetői, Eisenhower elnök és Dulles külügyminiszter a szuezi kérdéssel foglalkozó nyilatkozataikban igen nyomatékosan hangsúlyozták felfogásukat a csatorna nemzetközi jellegéről, nyilvánvalóan azzal a szándékkal, hogy nyomást gyakoroljanak az egyiptomi kormányra. Ezt a kísérletet az egyiptomi kormány határozottan visszautasította. Nasszer elnök magához kérette az Egyesült Államok kairói nagykövetét és közölte vele véleményét Eisenhower elnök nyilatkozatáról. A félhivatalos közép-keleti hírügynökség értesülése szerint Nasszer elnök kifejtette az amerikai nagykövet előtt, hogy az egyiptomi kormány nem ért egyet Eisenhower elnöknek azzal a kijelentésével, hogy a Szuezi-csatorna az 1888-as egyezmény értelmében nemzetközi víziút. Az egyezmény tulajdonképpen a Szuezi-csatorna hajózási szabadságára vonatkozik, de leszögezi, hogy a csatorna társaság egyiptomi társaság, amely alá van vetve az ország törvényeinek és szokásainak. Az 1888-as egyezmény azt is megszabja, hogy a csatorna társaság koncessziójának lejárta után az egyiptomi kormány biztosítja a csatorna igazgatását. Nasszer elnök emlékeztetett a szuezi övezet kiürítésére vonatkozó 1954-es angol-egyiptomi egyezményre, amelyben a két szerződő fél elismerte, hogy »a Szuezi-csatorna, amely Egyiptom integráns része, gazdaságilag, kereskedelmileg és stratégiailag nemzetközi fontosságú víziút- és kifejezték azt az elhatározásukat, hogy a hajózás szabadságát biztosító 1888-as egyezményt tiszteletben tartják. Egyiptom washingtoni nagykövete ugyanekkor fölkereste Dulles külügyminisztert, akinél szóbelileg tiltakozott az amerikai külügyminiszternek ama kijelentése ellen, hogy a Szuezicsatornát 1888-ban nemzetközivé tették. Az egyiptomi nagykövet határozottan leszögezte, hogy a Szuezi-csatorna "mindig az Egyiptom szuverenitása alatt álló egyiptomi terület integráns része volt. Dulles hivatalából távozóban az egyiptomi diplomata kijelentette az újságírók előtt: "Kormányom kérelmére Dulles előtt hangsúlyoztam, minden történelmi okmány és tény azt bizonyítja, hogy a Szuezi-csatorna sohasem vált nemzetközivé és mindig egyiptomi területhez tartozott." A TASZSZ közleménye Augusztus 24-e és 30-a között kísérleti atomrobbantásokat végeztek a Szovjetunióban. E próbarobbatásoknak az előbbiekhez hasonlóan az a céljuk, hogy tökéletesítsék az atomfegyvert és kidolgozzák újabb típusait a hadsereg különböző fegyvernemeinek felszerelésére. A Szovjetunióban rendszerint nagy magasságban végzik a kísérleti atomrobbantásokat, ami lehetővé teszi, hogy jelentősen csökkentsék a radioaktív csapadékot. Ugyanebből a célból a legminimálisabb menynyiségű radioaktív anyagot használják a kísérleti töltetekben. A szóbanforgó kísérleti atomrobbantásokkal kapcsolatban a TASZSZ-t felhatalmazták az alábbiak közlésére: A szovjet kormány békepolitikájától vezérelve, több ízben javaslatot terjesztett az ENSZ elé az atom- és hidrogénfegyver feltétel nélküli betiltására. A Szovjetunió kormánya 1956 tavaszán javasolta, hogy az atom- és hidrogénfegyverrel rendelkező államok a leszerelés egyéb kérdéseivel kapcsolatos megállapodásoktól függetlenül kötelezzék magukat e fegyverfajták kipróbálásának beszüntetésére. Egy ilyen megállapodás az első lépést jelenthetné az atomfegyver betiltásához és megsemmisítéséhez és elősegítené az államok közötti bizalom megszilárdulását. Az Egyesült Államok vezetői a szovjet atomrobbantásokra hivatkozva hangoztatják, hogy létre kell hozni az atomerő nemzetközi ellenőrzését. A szovjet kormány úgy véli, hogy nincs szükség a kísérleti atomrobbantások semmiféle speciális ellenőrzési rendszerére, minthogy a modern technika eszközei lehetővé teszi a világ bármely részén végzett atomrobbantás felfedezését. Ismeretes azonban, hogy az Egyesült Államok és néhány más nyugati állam részéről csakúgy, mint az atom- és hidrogénfegyver betiltására vonatkozó javaslat, a szovjet kormánynak ez a javaslata sem talál támogatásra. Az is ismeretes, hogy az Egyesült Államokban és Angliában ebben az esztendőben kísérleti atom- és hidrogénfegyver robbantásokat végeztek. A szovjet kormánynak számolnia kell ezzel a körülménnyel és biztonságának érdekeiből kiindulva kénytelen kellő figyelmet fordítani a kísérleti atomrobbantásokra. Mindazonáltal a szovjet kormány a továbbiakban is kési lankadatlan erőfeszítéseket tenni, hogy nemzetközi megállapodás jöjjön létre az atomfegyver gyártásának, tárolásának és alkalmazásának teljes megtiltására, valamint az fegyverrel végzett kísérleti robbantások betiltására vonatkozólag. A szovjet kormány ugyanakkor minden eszközzel fokozza az atomerő békés célokra való felhasználása érdekében folyó kutatásokat. Vorosilov fogadta a ceyloni kormányküldöttséget Moszkvából jelenti a TASZSZ. Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke pénteken a Kremlben fogadta a Moszkvában tartózkodó ceyloni kormányküldöttséget. Glaude Corea főbiztos, a ceyloni kormányküldöttség ve zetője, a Szovjetszkaja Rosszija tudósítójának kérdésére a küldöttség látogatásának céljáról a következőket mondotta: — Küldöttségünk Ceylon történelmében az első hivatalos kormányküldöttség, amely az önök országába látogatott. Moszkvában az alábbi négy feladatot kívánjuk megoldani. 1. A két ország diplomáciai Moszkvától jelenti a TASZSZ. A bandungi értekezleten részt vett országok moszkvai diplomáciai képviseleteinek vezetői csütörtökön ebédet adtak Sukarno indonéziai köztársasági elnök tiszteletére. Az ebéden szovjet részről Vorosilov, Bulganyin, Rasidov, Sepilov, Kuznyecov, Zorin, Szemjonov és más személyiségek voltak jelen. Megjelent Corea, a Moszkvában tartózkodó ceyloni kormányküldöttség vezetője is. Az ebéden beszédek hangzottak el. Sukarno és a kíséretében levő indonéziai személyiségek Berlinből jelenti az MTI. A Német Demokratikus Köztársaság népi kamarája csütörtökön a késő délutáni órákban befejezte 15. ülésszakát. Hermain Mátém, a népi kamara ügyvezető elnöke indokolta meg a Német Demokratikus Köztársaság közéletének széleskörű demokratizálását célul kitűző két törvényjavaslatot; egyikük az államhatalom helyi szerveiről, másikuk a népi kamarának a helyi népképviseleti szervek iránti kötelességeiről és jogairól szól. E törvényjavaslatok nagyobb jogokat biztosítanak a helyi képviseleti szerveknek, ezen keresztül pedig a lakosság egészét bevonják az államvezetésbe. A népi kamara a két törvényjavaslatot több kiegészítéssel első olvasásban elfogadta. E javaslatok most visszakerülnek a bizottságok ülései elé, s a második olvasásig a Német Demokratikus Köztársaság kapcsolatainak megteremtése és a diplomáciai képviselők kicserélése. 2. Egyezmény kötése a két ország közötti kereskedelem fejlesztéséről. 3. A két ország gazdasági együttműködésének bővítése. 4. A két ország népei közötti kölcsönös megértés megjavítása a kulturális kapcsolatok fokozása útján, augusztus 31-re virradó éjszaka a »Vörös nyíl« expresszen Leningrádba utaztak, ahova pénteken reggel meg is érkeztek. A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának elnöksége elhatározta: a Szovjetunió Tudományos Akadémiája közgazdasági, filozófiai és jogi tagozatainak együttes ülésén hozott határozat értelmében a gyarmati rendszerről és a nemzeti felszabadító harc kérdéseiről írt munkái elismeréséül Sukamónak odaítéli a jogtudományok doktora tudományos címet, minden lakosa megteheti e törvényjavaslatokkal kapcsolatos észrevételeit, kifogásokat, vagy kiegészítő javaslatokat tehet. A népi kamara csütörtök délutáni ülésén első és második olvasásban vitatta meg a robbanóanyagokról szóló törvényjavaslatot, amelyet Kari Maron belügyminiszter indokolt meg. A népi kamara a javaslatot elfogadta. Hasonlóképpen egyhangúlag elfogadta a népi kamara az arról szóló törvényjavaslatot, hogy a Német Demokratikus Köztársaság csatlakozzék a Genfben 1949. augusztus 12-én aláírt és a háború áldozatainak védelméről szóló egyezményhez. Végül a népi kamara elfogadta a Német Demokratikus Köztársaság útlevéltörvényének megváltoztatásáról szóló törvényjavaslatot. Ez a törvény lehetőséget nyújt a Német Demokratikus Köztársaság határainak vízum nélküli átlépésére. Sukarno látogatásai a Szovjetunióban A Német Demokratikus Köztársaság népi kamarája befejezte 15. ülésszakát Az iráni külügyminiszter derűlátóan tekint az ötös bizottság és Nasszer találkozója elé Az AFP szerint Ardalan iráni külügyminiszter, az ötös bizottság tagja, elutazása előtt kijelentette: "Az a tény, hogy Nasszer elnök beleegyezett, hogy tárgyalásokba kezd az ötös bizottsággal, arra enged következtetni, hogy a szuezi konfliktust rendezni lehet. Személy szerint optimista vagyok a Nasszer elnökkel folytatandó megbeszéléseinek eredményeit illetően.* Az első francia egységek légiúton megérkeztek Ciprus szigetére Párizsból jelenti az MTI. A Monde közli a francia külügyminisztérium közleményét, amely szerint csütörtökön délelőtt az első francia egységek légiúton megérkeztek Ciprus szigetének dél-nyugati részére. A lap megjegyzi, hogy közös irányítás alatt álló hadmozdulatról van szó, s ezt még az angol—francia vezérkarok közös londoni tanácskozásán határozták el. A Monde tudósítója szerint Algériából szállították az egységeket Ciprusra. Az Aule és a Brest teherhajók is kifutottak Marseille kikötőjéből ,ismeretlen rendeltetéssel*. Pénteken indul valószínűleg a Pasteur tengerjáróhajó és szombaton követi az Athos. Mindkettő katonaságot szállít fedélzetén. Úticéljuk ismeretlen*. A Monde cikkírója végül megállapítja, hogy ezek csak ^elővigyázatossági intézkedések. A szó még nem az ágyúké, a helyzet csupán arról tanúskodik, hogy az ágyúk készek átvenni a szót. A Franc-Titeur szerint meglepetést keltett Washingtonban a francia kormány lépése. Az angol sajtó általában nagyon komoly hangon foglalkozik a francia csapatok Ciprus szigetére küldésének hátterével és várható következményeivel. A News Chronicle politikai tudósítója írja: "Eden ötnapos vidéki pihenője korántsem annak a jele, mintha Szuez miatt a háború veszedelme megszűnt volna. Kormánykörökben azt mondják, hogy a válság a tervek szerint fejlődik, csupán kissé elmaradt a menetrend mögött. Egyáltalában nincs kizárva katonai műveletek lehetősége.* A belgrádi Politika pénteki vezércikkében sajnálatos lépésnek minősíti a francia csapatok ciprusi partraszállásait. Erre a lépésre olyan légkörben került sor — állapítja meg a Politika —, amely igen ígéretteljes volt és amikor, különösen Angliában, egyre gyakrabban hangzottak el türelemre és mérsékletre intő figyelervezitetéseik.