Magyar Nemzet, 1956. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-01 / 206. szám

­ nTT ^ — “ -■ Magyar Nemzet­­) Mezőgazdaságunk nagy seregszemléje Írta : Nánási László A most megnyíló Országos Mezőgazdasági Kiállításon or­szág-világ elé tárul mindaz, amit a magyar mezőgazda­ság dolgozói szorgalmas mun­kával, hozzáértéssel, a tech­nika és a tudomány segítsé­gével ez ideig elértek a ma­gyar földön. Bemutatja ez a kiállítás mezőgazdaságunk termelési eredményeit, s mindazokat a módszereket, amelyekkel igyekeztünk kor­szerűsíteni mezőgazdaságun­kat, könnyebbé és eredmé­nyesebbé tenni a nehéz pa­raszti munkát. A kiállítás az eddig elért eredményeink mellett megmutatja azokat a hatalmas lehetőségeket is, melyeket helyes politikai és gazdasági irányítással mező­­gazdaságunk a közeljövőben elérhet. Mezőgazdasági kiállí­tásunk iránt évről évre nö­vekszik az érdeklődés. Városi és falusi ember, munkás és paraszt vagy értelmiségi egy­aránt örömmel keresi fel és gyönyörködik a termelést elő­segítő gépekben, szerszámok­ban, a gazdag termést adó növényekben, a remek álla­tokban, a magyar föld dús ál­dásaiban. Ebben az esztendőben téli fagyok, csapadékhiány s hir­telen beköszöntött forróság gyötörte meg mind a kalászos, m­ind a kapásnövényeinket, gyümölcsöseinket, szőlőinket és mégis a kiállításán állami gazdaságaink, termelőszövet­kezeteink, termelőszövetkezeti csoportjaink és egyéni gaz­dáink egész sora mutat be kí­náló terméseredményeket. Száz és száz példát láthatnak a kiállítás látogatói arra, hogy korszerű gazdálkodással, megfelelő módszerekkel és szorgalmas munkával még a kedvezőtlen időjárás káros hatásait is lehet jelentősen csökkenteni, és hogy növény­termelésünk hozamát még igen nagy mértékben lehet növelni. Azokat a módszere­ket, amelyeket kiváló terme­lőink alkalmaztak, most a kiállításon megismerhetik mindazok, akiknek szívügyük mezőgazdaságunk fejlődése, mezőgazdasági termelésünk jelentős növelése. A már évtizedek, évszáza­dok óta ismert és termelt nö­vények kiváló terméseredmé­nyeinek bemutatása mellett láthatjuk a kiállításon azokat az eredményeket is, melye­ket mezőgazdaságunk a múlt­ban hazánkban alig ismert növények termelésében ért el. Méltán szemlélhetik büszkén a kiállítás látogatói azt a rizst, amely a tudomány és technika segítségével, de nem utolsósorban a magyar pa­rasztok szorgalmával néhány esztendő alatt hazánkban is meghonosodott. A rizst, mely­ről Móricz Zsigmond 1942-ben azt írta: "­Munkát kíván a rizs, sok munkát és sok vi­zet... Vízinövény... Szüle­tésétől haláláig víz alatt kell tartani, de sekély víz alatt, se több ne legyen, se keve­sebb. Hogyan tanulnak bele ebbe a búzatermelő magya­rok?* Sok ezer hold rizs­vetés bizonyítja, hogy bele­tanultak. Sok mindent meg­tanul a mi népünk, ha helye­sen tanítják. A kiállításon látható növé­nyekről, a mindannyiunk szá­mára kenyeret jelentő ga­bonatermelésünk eredményei­ről, az ingerlően mosolygó gyümölcsökről, szőlőkről, s a magyar föld sokfajta áldásá­ról sokat, nagyon sokat lehet­ne még írni, de itt vannak a gépek, a szerszámok, melyeket az ipar dolgozói készítettek a mezőgazdaságnak. A gépek, melyeknek használata a leg­több segítséget adta és adja a föld dolgozóinak. A gépek, a korszerű munkaeszközök, az ipar legkülönbözőbb, a mező­gazdasági termelést köny­­nyebbé és eredményesebbé tevő, egyre növekvő segítsége adja a legnagyobb értékű tá­mogatást ahhoz, hogy évről évre előrehaladjon mezőgazda­ságunk a fejlődés útján. Szépek a kiállított termé­nyek, növények, szép a sok­fajta kisebb-nagyobb mező­­gazdasági gép, de... hogy is írt Móricz Zsigmond 1935-ben az akkori mezőgazdasági ki­állításról: «­És mindennél szebb a szép állat; ez olyan szenvedély, ami egész éven át forralni tudja a gazda vérét. Mindennap számtalan örömet ad.« Móricz Zsigmondnak eb­ben is igaza van. A mező­­gazdasági kiállítás legszebb látnivalója mindig a sok­sok gyönyörű állat volt. S azt hisszük, nem tévedünk, ha azt írjuk, hogy a mostani kiállí­táson is így lesz. A szép ne­mesvérű lovak, a gyönyörű borjúkat nevelő, bőven tejelő tehenek, az igen hasznos disz­nók, a gyapjas juhok, a ba­­romfik sokasága. Állami gaz­daságok, termelőszövetkeze­tek és egyszerű kistermelők büszkeségei.­­Megállók herceg Eszterházy Pál elsődíjas tehe­nénél — írta az 1935-ös mező­­gazdasági kiállításról Móricz Zsigmond —, a »Basa« nevű nyolcévesnél. Álmélkodva né­zek a csodálatos állatra, mely egy évben 1640 pengőt, vagy még jóval többet jövedelme­zett a hercegnek.* Móricz Zsigmond, ha élne, a­­»Basá«­­hoz hasonló teheneket bőven találna a mai kiállításon is, de a herceg Eszterházy nevét a­ tulajdonosok között hiába keresné. A tulajdonos nevét jelző táblákon ma termelő­­szövetkezetek, állami gazda­ságok és egyszerű kisparasztok neveit olvashatjuk. Az Országos Mezőgazdasági Kiállítás célja bemutatni me­zőgazdaságunk jelenlegi hely­zetét, a növénytermelés, állat­­tenyésztés, gépesítés, gyü­mölcs- és szőlőtermelés ered­ményeit, a mezőgazdaság szo­cialista építésének jelenlegi helyzetét és a további fejlődés útját. E mellett a fő cél mel­lett a kiállítás rendezői nem feledkeztek meg arról sem, hogy a látogatók jól érezzék magukat. A szemet-lelket in­dító látnivalók mellé még bő­ven ad lehetőséget a kiállítás a szórakozásokra is. Állat­bemutatók, lovasversenyek, előadások és sok más egyéb szórakozási lehetőségek teszik még vonzóbbá a kiállítást. És nem utolsósorban az, hogy az állami és szövetkezeti keres­kedelem és a kisiparosok bő­séges választékú áruval várják a vásárolni is szándékozó lá­togatókat. Az Országos Mezőgazdasági Kiállítás megnyitja kapuit, s várja a magyar nép tízezrei­nek látogatását. Várja a szak­embereket, a tanulni vágyó­kat, a szórakozni, vagy vásá­rolni akarókat egyaránt. Várja a városok és falvak népét, if­jakat és idősebbeket. Azzal a meggyőződéssel, hogy erről a kiállításról senki sem távozik üres tarisznyával. Az egyiptomi kormány tiltakozott Washingtonban a szuezi kérdésben tett amerikai nyilatkozatok miatt A TASZSZ a Szovjetunióban végzett újabb kísérleti atomrobbantásokról­ ­ A külpolitikai helyzet A HÉTFŐN KEZDŐDŐ KAIRÓI TÁRGYALÁSOK s álta­lában az egész szuezi kérdéskomplexum megítélése szempont­jából igen fontos nyilatkozatokra, sőt diplomáciai lépésekre került sor Egyiptom részéről. Alapvető jelentőségű kérdésről van szó éspedig a Szuezi-csatorna nemzetközi jellegéről, ami­nek értelmezésében lényeges eltérés van az egyiptomi és az amerikai felfogás között. A kairói tárgyalások megkezdése előtt ez a körülmény azért érdemel különösebb figyelmet, mert — mint ismeretes — az úgynevezett ötös bizottság a Dulles­­féle javaslat alapján szeretné elindítani a tárgyalásokat. Ugyanekkor az Egyesült Államok vezetői, Eisenhower elnök és Dulles külügyminiszter a szuezi kérdéssel foglalkozó nyi­latkozataikban igen nyomatékosan hangsúlyozták felfogásu­kat a csatorna nemzetközi jellegéről, nyilvánvalóan azzal a szándékkal, hogy nyomást gyakoroljanak az egyiptomi kor­mányra. Ezt a kísérletet az egyiptomi kormány határozottan visszautasította. Nasszer elnök magához kérette az Egyesült Államok kairói nagykövetét és közölte vele véleményét Eisenhower elnök nyilatkozatáról. A félhivatalos közép-keleti hírügynökség ér­tesülése szerint Nasszer elnök kifejtette az amerikai nagy­követ előtt, hogy az egyiptomi kormány nem ért egyet Eisen­hower elnöknek azzal a kijelentésével, hogy a Szuezi-csatorna az 1888-as egyezmény értelmében nemzetközi víziút. Az egyez­mény tulajdonképpen a Szuezi-csatorna hajózási szabadságára vonatkozik, de leszögezi, hogy a csatorna társaság egyiptomi társaság, amely alá van vetve az ország törvényeinek és szo­kásainak. Az 1888-as egyezmény azt is megszabja, hogy a csatorna társaság koncessziójának lejárta után az egyiptomi kormány biztosítja a csatorna igazgatását. Nasszer elnök em­lékeztetett a szuezi övezet kiürítésére vonatkozó 1954-es an­gol-egyiptomi egyezményre, amelyben a két szerződő fél el­ismerte, hogy »a Szuezi-csatorna, amely Egyiptom integráns része, gazdaságilag, kereskedelmileg és stratégiailag nemzet­közi fontosságú víziút- és kifejezték azt az elhatározásukat, hogy a hajózás szabadságát biztosító 1888-as egyezményt tisz­teletben tartják. Egyiptom washingtoni nagykövete ugyanekkor fölkereste Dulles külügyminisztert, akinél szóbelileg tiltakozott az ame­rikai külügyminiszternek ama kijelentése ellen, hogy a Szuezi­­csatornát 1888-ban nemzetközivé tették. Az egyiptomi nagy­követ határozottan leszögezte, hogy a Szuezi-csatorna "­min­dig az Egyiptom szuverenitása alatt álló egyiptomi terület integráns része volt­. Dulles hivatalából távozóban az egyip­tomi diplomata kijelentette az újságírók előtt: "Kormányom kérelmére Dulles előtt hangsúlyoztam, minden történelmi ok­mány és tény azt bizonyítja, hogy a Szuezi-csatorna sohasem vált nemzetközivé és mindig egyiptomi területhez tartozott." A TASZSZ közlemén­ye Augusztus 24-e és 30-a kö­zött kísérleti atomrobbantáso­kat végeztek a Szovjetunióban. E próbarobba­­tásoknak az előbbiekhez hasonlóan az a cél­juk, hogy tökéletesítsék az atomfegyvert és kidolgozzák újabb típusait a hadsereg kü­lönböző fegyvernemeinek fel­szerelésére. A Szovjetunióban rendsze­rint nagy magasságban végzik a kísérleti atomrobbantásokat, ami lehetővé teszi, hogy jelen­tősen csökkentsék a radioaktív csapadékot. Ugyanebből a cél­ból a legminimálisabb meny­­nyiségű radioaktív anyagot használják a kísérleti töltetek­ben. A szóbanforgó kísérleti atomrobbantásokkal kapcso­latban a TASZSZ-t felhatal­mazták az alábbiak közlésére: A szovjet kormány békepoli­tikájától vezérelve, több ízben javaslatot terjesztett az ENSZ elé az atom- és hidrogénfegy­ver feltétel nélküli betiltására. A Szovjetunió kormánya 1956 tavaszán javasolta, hogy az atom- és hidrogénfegyverrel rendelkező államok a leszere­lés egyéb kérdéseivel kapcso­latos megállapodásoktól füg­getlenül kötelezzék magukat e fegyverfajták kipróbálásának beszüntetésére. Egy ilyen meg­állapodás az első lépést jelent­hetné az atomfegyver betiltá­sához és megsemmisítéséhez és elősegítené az államok közötti bizalom megszilárdulását. Az Egyesült Államok veze­tői a szovjet atom­robbantások­ra hivatkozva hangoztatják, hogy létre kell hozni az atom­erő nemzetközi ellenőrzését. A szovjet kormány úgy véli, hogy nincs szükség a kísérleti atomrobbantások semmiféle speciális ellenőrzési rendszeré­re, minthogy a modern tech­nika eszközei lehetővé teszi a világ bármely részén végzett atomrobbantás felfedezését. Ismeretes azonban, hogy az Egyesült Államok és néhány más nyugati állam részéről csakúgy, mint az atom- és hid­rogénfegyver betiltására vo­natkozó javaslat, a szovjet kor­mánynak ez a javaslata sem talál támogatásra. Az is isme­retes, hogy az Egyesült Álla­mokban és Angliában ebben az esztendőben kísérleti atom- és hidrogénfegyver robbantá­sokat végeztek. A szovjet kor­mánynak számolnia kell ezzel a körülménnyel és biztonságá­nak érdekeiből kiindulva kénytelen kellő figyelmet for­dítani a kísérleti atomrobban­tásokra. Mindazonáltal a szovjet kor­mány a továbbiakban is kési lankadatlan erőfeszítéseket tenni, hogy nemzetközi megál­lapodás jöjjön létre az atom­fegyver gyártásának, tárolásá­nak és alkalmazásának teljes megtiltására, valamint az­­ fegyverrel végzett kísérleti robbantások betiltására vonat­kozólag. A szovjet kormány ugyan­akkor minden eszközzel fo­kozza az atomerő békés cé­lokra való felhasználása érde­kében folyó kutatásokat. Vorosilov fogadta a ceyloni kormányküldöttséget Moszkvából jelenti a TASZSZ. Vorosilov, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa Elnökségének elnöke pénteken a Kremlben fogadta a Moszkvában tartóz­kodó ceyloni kormányküldött­séget. Glaude Corea főbiztos, a ceyloni kormányküldöttség ve­ zetője, a Szovjetszkaja Ros­­­szija tudósítójának kérdésére a küldöttség látogatásának cél­járól a következőket mondotta: — Küldöttségünk Ceylon történelmében az első hivata­los kormányküldöttség, amely az önök országába látogatott. Moszkvában az alábbi négy feladatot kívánjuk megoldani. 1. A két ország diplomáciai Moszkvától jelenti a TASZSZ. A bandungi értekezleten részt vett országok moszkvai diplo­máciai képviseleteinek vezetői csütörtökön ebédet adtak Su­­karno indonéziai köztársasági elnök tiszteletére. Az ebéden szovjet részről Vorosilov, Bul­­ganyin, Rasidov, Sepilov, Kuz­­nyecov, Zorin, Szemjonov és más személyiségek voltak je­len. Megjelent Corea, a Moszk­vában tartózkodó ceyloni kor­mányküldöttség vezetője is. Az ebéden beszédek hang­zottak el. Sukarno és a kíséretében levő indonéziai személyiségek Berlinből jelenti az MTI. A Német Demokratikus Köztár­saság népi kamarája csütörtö­kön a késő délutáni órákban befejezte 15. ülésszakát. Her­main Mátém, a népi kamara ügyvezető elnöke indokolta meg a Német Demokratikus Köztársaság közéletének szé­leskörű demokratizálását célul kitűző két törvényjavaslatot; egyikük az államhatalom helyi szerveiről, másikuk a népi ka­marának a helyi népképvisele­ti szervek iránti kötelességei­ről és jogairól szól. E törvény­­javaslatok nagyobb jogokat biztosítanak a helyi képvisele­ti szerveknek, ezen keresztül pedig a lakosság egészét be­vonják az államvezetésbe. A népi kamara a két törvényja­vaslatot több kiegészítéssel első olvasásban elfogadta. E javaslatok most visszakerülnek a bizottságok ülései elé, s a második olvasásig a Német Demokratikus Köztársaság kapcsolatainak megteremtése és a diplomáciai képviselők ki­cserélése. 2. Egyezmény köté­se a két ország közötti keres­kedelem fejlesztéséről. 3. A két ország gazdasági együtt­működésének bővítése. 4. A két ország népei közötti köl­csönös megértés megjavítása a kulturális kapcsolatok foko­zása útján, augusztus 31-re virradó éjsza­ka a »Vörös nyíl« expresszen Leningrádba utaztak, ahova pénteken­ reggel meg is érkez­tek. A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának elnöksége el­határozta: a Szovjetunió Tudo­mányos Akadémiája közgazda­­sági, filozófiai és jogi tagoza­tainak együttes ülésén hozott határozat értelmében a gyar­mati rendszerről és a nemzeti felszabadító harc kérdéseiről írt munkái elismeréséül Su­­kamónak odaítéli a jogtudo­mányok doktora tudományos címet, minden lakosa megteheti e tör­vényjavaslatokkal kapcsolatos észrevételeit, kifogásokat, vagy kiegészítő javaslatokat tehet. A népi kamara csütörtök délutáni ülésén első és máso­dik olvasásban vitatta meg a robbanóanyagokról szóló tör­vényjavaslatot, amelyet Kari Maron belügyminiszter indo­kolt meg. A népi kamara a ja­vaslatot elfogadta. Hasonló­képpen egyhangúlag elfogadta a népi kamara az arról szóló törvényjavaslatot, hogy a Né­met Demokratikus Köztársaság csatlakozzék a Genf­ben 1949. augusztus 12-én­ aláírt és a háború áldozatainak védelmé­ről szóló egyezményhez. Végül a népi kamara elfogadta a Né­met Demokratikus Köztársaság útlevéltörvényének megváltoz­tatásáról szóló törvényjavasla­tot. Ez a törvény lehetőséget nyújt a Német Demokratikus Köztársaság határainak vízum nélküli átlépésére. Sukarno látogatásai a Szovjetunióban A Német Demokratikus Köztársaság népi kamarája befejezte 15. ülésszakát Az iráni külügyminiszter derűlátóan tekint az ötös bizottság és Nasszer találkozója elé Az AFP szerint Ardala­n iráni külügyminiszter, az ötös bizottság tagja, elutazása előtt kijelentette: "Az a tény, hogy Nasszer elnök beleegyezett, hogy tárgyalásokba kezd az ötös bizottsággal, arra enged következtetni, hogy a szuezi konfliktust rendezni lehet. Személy szerint optimista va­gyok a Nasszer elnökkel foly­tatandó megbeszéléseinek ered­ményeit illetően.* Az első francia egységek légiúton megérkeztek Ciprus szigetére Párizsból jelenti az MTI. A Monde közli a francia külügy­minisztérium közleményét, amely szerint csütörtökön dél­előtt az első francia egységek légiúton megérkeztek Ciprus szigetének dél-nyugati részére. A lap megjegyzi, hogy közös irányítás alatt álló hadmozdu­latról van szó, s ezt még az angol—francia vezérkarok kö­zös londoni tanácskozásán ha­tározták el. A Monde tudósí­tója szerint Algériából szállí­tották az egységeket Ciprusra. Az Aul­e és a Brest teher­­hajók is kifutottak Marseille kikötőjéből ,ismeretlen rendel­tetéssel*. Pénteken indul való­színűleg a Pasteur tengerjáró­­hajó és szombaton követi az Athos. Mindkettő katonaságot szállít fedélzetén. Úticéljuk is­meretlen*. A Monde cikkírója végül megállapítja, hogy ezek csak ^elővigyázatossági intéz­kedések­. A szó még nem az ágyúké, a helyzet csupán arról tanúskodik, hogy az ágyúk ké­szek­ átvenni a szót. A Franc-Titeur szerint meg­lepetést keltett Washingtonban a francia kormány lépése. Az angol sajtó általában na­gyon komoly hangon foglalko­zik a francia csapatok Ciprus szigetére küldésének hátteré­vel és várható következmé­nyeivel. A News Chronicle po­litikai tudósítója írja: "Eden ötnapos vidéki pihenője ko­rántsem annak a jele, mintha Szuez miatt a háború vesze­delme megszűnt volna. Kor­mánykörökben azt mondják, hogy a válság a tervek szerint fejlődik, csupán kissé elma­radt a menetrend mögött. Egy­általában nincs kizárva kato­nai műveletek lehetősége.* A belgrádi Politika pénteki vezércikkében sajnálatos lé­pésnek minősíti a francia csa­patok ciprusi partraszállásait. Erre a lépésre olyan légkör­ben került sor — állapítja meg a Politika —, amely igen ígéretteljes volt és amikor, kü­lönösen Angliában, egyre gyakrabban hangzottak el tü­relemre és mérsékletre intő figyelervezitetéseik.­

Next