Magyar Nemzet, 1957. szeptember (13. évfolyam, 1-19. szám)
1957-09-08 / 1. szám
r w57SZERia - Magyar Nemzet ss A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA A népfront szellemében írta: Mihályfi Ernő Három szobor áll, három új szobor néhány hét óta a magyar Alföldön. Mind a hármat a Hazafias Népfront állította most augusztusban, alkotmányunk születésnapjának ünnepségein. A Nagykun-napokat Móricz Zsigmond szobrának avatásával nyitották meg Kisújszálláson, e szobor előtt hullámzott el az a százezernél nagyobb tömeg, amely Dobi István és Kádár János beszédeinek meghallgatására gyűlt egybe a Hazafias Népfront augusztus 20-i nagygyűlésén. Az országjáró Móricz Zsigmondot, a "Gyalogolni jó" íróját ábrázolja a szobor, azt az írót, aki drámaian realista feljegyzéseiben harminc esztendő megrendítő tükrét tárja elénk, s akinek egész életműve azt is bizonyítja, hogy milyen mély gyökerei, milyen nagyszerű hagyományai vannak Magyarországon a népfront-gondolatnak. A ceglédi piacon Dózsa György szobrát állították fel augusztus 20-án, ott, ahol híres beszédét tartotta a jobbágyokat fejő, kirabló, gyilkoló nemes urak ellen. A »ceglédi« Dózsát ábrázolja a szép szobor, a támadásra induló parasztsereg vezérét. S a szobor tövében azok hallgatták most a beszédet, akik— hogy Dózsa György szavaival mondjuk —is megragadták a kedvező pillanatot, nem engedték elszállni, bátran levetették a szolgaság jármát, megtanították az esztelen fenevadakat, a nemes urakat, kivívták szabadságukat. A szegedi tiszaparton pedig Juhász Gyula emlékalakját avatták fel az augusztusi Hazafias Népfront ünnepén, a költőét, akinek életét tragédiába törte az akkori könyörtelen rend, de hűségét a haladáshoz és a szocializmushoz nem tudta megtörni. Szimbólumok ezek a szobrok, jelképei, egyebek közt, annak is, hogy milyen mélyre nyúlnak a Népfront eszméjének történelmi gyökerei. Éltetői és elővétevői a hagyományoknak, de egyben napjaink valóságának is részei, annak a hatalmas, mai történelmünket alakító valóságnak, hogy van, hogy él, hogy erős a Népfront, a nemzetünk egységét kifejező és megvalósító Hazafias Népfront. Van Népfront. A Magyar Szocialista Munkáspárt vezetői és tagjai mellett pártonkívüli százezrek és milliók sorakoztak fel a Népfront táborában munkával, alkotással, hitvallással. Tagjai a Népfrontnak azok a bányászok és munkások, akik helyreállították a termelés rendjét és eredményeit, tagjai azok a falusi dolgozó termelőszövetkezeti és egyéni parasztok, akik lelkes szorgalommal kivívott jó terméssel gondoskodtak az egész nép életéről. Tagjai az értelmiségiek, a pedagógusok, az orvosok, a mérnökök ezrei és tízezrei, akikhez képest elenyésző az október 23-án megtévedtek száma. Tagjai a művészek, akik november 4-e után pillanatnyi szünet nélkül kezdték újra az alkotást, a festők és szobrászok, akik már kora tavasszal nagy kiállításon mutatták be új munkáikat, tagjai az írók, akik egységesen írták alá a tiltakozást az ENSZ ötös bizottsága jelentésének tárgyalása, a népünk életébe való írletéktelen beavatkozás ellen, tagjai azok, akik ott voltak a kisújszállási gyűlésen és ott voltak az országban rendezett sok száz és ezer többi augusztus 20-i ünnepi gyűlésen, öszszesen talán kétmilliónyian is. Tagjai mindazok, akik teljes tudásukkal, munkaerejükkel járulnak hozzá pártunk és kormányunk programjának, terveinek végrehajtásához, az ellenforradalom által okozott rombolás helyreállításához, építő eredményeink eléréséhez. Életünk minden napja, minden eseménye bizonyítja, hogy a párt tagságával együtt rendkívül széles tömegek — munkások, parasztok, értelmiségiek, kispolgárok — értenek egyet a forradalmi munkásparaszt kormánnyal, a párt célkitűzéseivel és minden erejükkel támogatják is ezt. A népfrontpolitika alapjai rendíthetetlenül szilárdak. Ez nemcsak az ellenforradalom leverése után bizonyosodott be nagyon rövid idő alatt, hanem jelezte ezt már az is, hogy a Hazafias Népfrontot nem tudták belevonni az ellenforradalomba, szervezeteit, tömegeit nem tudták felhasználni az ellenforradalom vezetői vagy megszédítettjei. Ez egyben döntő cáfolat is arra az aljas, hazug gyanúsításra, ami az ENSZ ötös bizottságának jelentésében szerepel,hogy az ellenforradalom a magyar nép megmozdulása volt. A Hazafias Népfront országos vezetősége már 1955 és 1956 nyarán is súlyosan elítélte az ellenforradalom későbbi vezérének, Nagy Imrének politikáját és törekvéseit. A Hazafias Népfront elnöksége 1955-ben és 1956-ban két határozatában is megállapította, hogy az a jobboldali kártevő politika, amelyet elsősorban Nagy Imre képvisel, a szívünkhöz nőtt eredményeket becsüli le, becsmérli és demagógiájával súlyos károkat okoz népünk életének minden területén. Megállapította a Hazafias Népfront vezetősége, hogy a helyes célok mögött, amelyeket a Hazafias Népfront alakuló kongresszusa meghatározott, nemegyszer rejtőztek el olyan szándékok, amelyekkel a népfront igazi hívei nem értettek és nem érthettek egyet. Elítélte a Népfront elnöksége egyeseknek olyan törekvéseit, hogy a Hazafias Népfrontot ellenzéki szerepet betöltő politikai tényezővé torzítsák. Elítélte azokat a kísérleteket, hogy a Népfrontot a szocializmus építésének elhalasztására próbálják felhasználni. Elítélte azokat a céltudatosan hamis magyarázatokat, hogy a Hazafias Népfront a párt háttérbe szorítását jelentheti és tisztán jelölte meg ismét a Hazafias Népfront igazi feladatait, igazi helyét, igazi szerepét a magyar társadalmi és politikai életben. A Hazafias Népfront vezetősége felfedezte előjeleit annak, ami 1956. október 23-án és az ezután következő tragikus és rémséges napokban világosan kiderült. Ezeknek a határozatoknak is szerepük volt abban, hogy a Hazafias Népfront tömegeit, bizottságait, szervezeteit nem tudta megrendíteni, félrevezetni, becsapni és elvetemült terveihez felhasználni az ellenforradalom. Mindezzel természetesen nem mondhatjuk azt, hogy a Hazafias Népfrontot nem terheli — éppen passzivitása miatt — ugyanaz a felelősség, ami valamennyiünket terhel, hogy engedtük 1956. október 23-ig fejlődni az eseményeket, hogy nem voltunk elég erősek és elég éberek és nem tudtuk idejében lefogni az ellenség kezét A Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével a Hazafias Népfront ma erősebb, egységesebb, szilárdabb és cselekvőbb erő, mint eddig bármikor volt. Az ellenforradalom pusztításai után magától állt talpra a Népfront, minden központi szervezés vagy határozat nélkül. Helyi bizottságai, szervezetei, csoportjai, városokban és falvakban dolgozó tagjai kezdték meg a munkát a Hazafias Népfront helyes és igazi céljai érdekében. Valamenynyiük előtt világos volt, hogy a Hazafias Népfront a népi nemzeti egység széles frontját jelenti a népi Magyarország, a szocializmus építésére. S ugyanakkor harcos, áttörhetetlen, ellenállhatatlan frontot jelent minden ellenséggel szemben. A feladat most már az,hogy megállapítsuk, kidolgozzuk a mai viszonyok között legmegfelelőbb, leghelyesebb szervezeti, társadalmi formákat, amelyek a Népfront erőit öszszefogják. Ez a következő hetekben meg fog történni, s ennek a munkának részese, segítője, előkészítője lesz a Magyar Nemzet is, amely a Hazafias Népfront napilapjaként ma ismét megjelent. A Magyar Nemzetet másfél évtized fűzi szorosan a Hazafias Népfront eszméjéhez. A Magyar Nemzet volt tolmácsa és szócsöve az értő tömegek felé a Népfront első formájának 1942-ben, amikor az illegalitásban dolgozó kommunista párt kezdeményezésére megalakult a Történelmi Emlékbizottság, a Népfront első szervezett formája Magyarországon, és azóta híven állt a Népfront eszmei szolgálatában a Magyar Nemzet. Egy esztendővel ezelőtt az áruló politikusok és a hozzájuk csatlakozott újságírók egy csoportja az ellenforradalmi összeesküvés gócává akarta tenni a Magyar Nemzet szerkesztőségét is. A szerkesztők és munkatársak többsége ellenállt a szervezkedőknek, de október 23-án betört az ellenforradalom és néhány napon át, visszaélve a Magyar Nemzet nevével, meggyalázták e lapnak a Népfronttal egybeforrt tradícióit. Megtagadjuk és kivetjük a Magyar Nemzet múltjából ezeket a lapokat és egyik legfőbb kötelességünknek érezzük, hogy jóvátegyük a bűnöket, amelyeket a magyar nemzet ellen a Magyar Nemzet nevét is felhasználva elkövettek. A Magyar Nemzet új szerkesztőbizottsága személyi öszszetételében is kifejezi a nemzet haladó erőinek összefogását: a munkásosztály, a dolgozó parasztság, az értelmiség a tudomány, az irodalom és művészet képviselői foglalnak helyet benne karöltve a hivatásos újságírókkal. Nagy örömmel várjuk a találkozást lapunk minden rég barátjával, a magyar társadalom minden rétegével. Mától kezdve reggelenként beszámolunk életünk minden eseményéről, a világpolitika helyzetről, eredményeinkről nehézségeinkről, kulturális művészeti életünkről. Ezekkel a gondolatokkal köszöntjük az olvasót új évfolyamunk első számában. Mindennap, minden lapunk minden oldalán a Hazafias Népfront tiszta eszméit és céljai fogjuk szolgálni Kádár János nyilatkozata a Magyar Nemzetnek Lapunk megjelenése alkalmából kérdést intéztünk Kádár Jánoshoz, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárához, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökéhez, mi a véleménye a Hazafias Népfront szerepéről, jelentőségéről és fejlődéséről. Kérdésünkre Kádár János a következőket válaszolta: Mint a magyar kommunista hazafiak egyike, örömmel üdvözlöm a Magyar Nemzetnek, a Hazafias Népfront lapjának megjelenését és úgy gondolom, hogy hasznos szerepet tölt majd be a köz javára. A Hazafias Népfront ma hazánkban a legáltalánosabb népi, nemzeti összefogás ismét egészségesen fejlődő mozgalma. Hármas, mégis egységes célja a magyar dolgozó nép társadalmi haladásának, a szocializmus építésének, nemzeti függetlenségének és békéjének védelmezése; hasznos szolgálatuk tartósan egyesítheti és egyesíteni is fogja hazánknak mindazon fiait és leányait, akik e célok tekintetében egyetértenek. Csak a szocialista fejlődés útján boldogulhat a nemzet, mert a társadalmi reakció történelmünk során mindenkor elárulta a hazát, nemzeti függetlenségünket. A volt kiváltságos nagyurak, a nemesi és arisztokrata földbirtokosok és a tőkések 1919-ben a szegedi és bécsi piacon az Entente urainak, Horthy sötét negyedszázada alatt Hitlernek adták el a hazát. Ma pedig New Yorkban és Bonnban kínálgatják a munkások és parasztok szabad magyar hazáját, abban a reményben, hogy az amerikai és más nagytőkés imperialisták szolgálata fejében ismét rátehetik népünk nyakára a lerázott igát. Ezt októberben meg is kísérelték, de mint éppen október be is bizonyította, a magyar munkások, parasztok és értelmiségiek népköztársasága olyan állam, amely fölött nincs többé hatalmuk, mert itt a nép az úr és saját erőnkön kívül véd bennünket a népek erős barátsága. Nyilvánvaló, hogy a Hazafias Népfront mozgalomban helye van a nemzetté vált nép minden becsületes fiának, de nem fér bele, aki ellensége a népi hatalomnak, a szocializmusnak, a békének és árulója a Magyar Népköztársaság függetlenségének. A Magyar Nemzet feladata —■ felfogásom szerint —, hogy szószólóként tömörítse mindazokat a mozgalomba, akik tömöríthetők és rekessze ki azokat, akik kirekesztendők. Tömörítse a milliókat, akik tekintetüket a jövőbe vetik és rekessze ki azokat, akik a múltnak esküdtek fel. A mozgalmat vezető kommunisták és a nem kommunisták viszonya ma jó és még jobb lehet, ha a kölcsönös megbecsülés növekszik és ez baráti szavakban, de még inkább a haza javára szolgáló közös tettekben mind gyakrabban megnyilvánul »fent« is, »lent« is, ahogy mondani szokták. Kívánom a Magyar Nemzet szerkesztőinek, cikkíróinak, kiadóhivatali és nyomdai dolgozóinak, kísérje siker és eredmény munkájukat, az olvasóknak pedig, hogy örömük legyen a lapban. A Hazafias Népfront országos tanácsa elnökségének üdvözlete a Magyar Nemzet szerkesztőségéhez Több mint 10 hónapja annak, hogy a Magyar Nemzet a Hazafias Népfront napilapjaként utoljára megjelent. Az elmúlt év októberében—novemberében súlyos ellenforradalmi események zajlottak hazánkban. A belső demokratikus erők azonban — a Szovjetunió segítségével — leverték a fegyveres ellenforradalmat és a Magyar Szocialista Munkáspárt, a forradalmi munkás-paraszt kormány vezetésével hozzáláttak az ellenforradalom okozta károk helyreállításához, a szocializmus további építéséhez. Az ellenforradalom okait kutatva megállapíthatjuk: a Hazafias Népfront helyzetének alakulása, aktivitásának visszaesése az elmúlt évek során nem kis mértékben járult hozzá, hogy az ellenforradalmi törekvésekhez kedvező előfeltételek teremtődtek. Sem a Függetlenségi Népfront, sem az 1954-ben megalakult Hazafias Népfront az ország vezetésében elkövetett hibák miatt nem vált a hazafias és a szocializmus építését támogató erők egységes mozgalmává. Tevékenysége az országos politikában formális volt, leginkább választások idején működő alkalmi szervvé változott, s nem felelt meg a pártonkívüli dolgozó milliók várakozásának. Az elmúlt 16 hónap tapasztalatai, tanulságai, a politikai, a gazdasági és a művelődési élet területén végzett munka és az elért sikerek erőteljesen aláhúzzák, hogy a népi, nemzeti összefogás politikájára, a Hazafias Népfront továbbfejlesztésére nagy szükség van. Világos, hogy csak akkor állhatjuk meg a helyünket, gyógyíthatjuk be az ellenforradalom által okozott sebeket, gyorsíthatjuk meg szocialista építőmunkánkat, védelmezhetjük és erősíthetjük hazánk függetlenségét, a békét, ha minden jó szándékú munkás, dolgozó paraszt, értelmiségi és kisember a párt és a kormány szocializmust építő programjának megvalósításáért dolgozik. A Hazafias Népfront célja, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt vezette munkásosztály köré tömörítse a hazafias erőket, minél nagyobb tömegeket vonjon be az országos és helyi ügyek intézésébe, s együttműködésre bírja azokat is, akik ideológiai, vagy más részletkérdésekben még nem értenek egyet a kommunistákkal, de készek a dolgozó nép anyagi és kulturális felemelkedéséért, a békéért munkálkodni. Ezeknek a céloknak az eléréséhez hathatós segítséget nyújthat a Magyar Nemzet, a népfront napilapja is. A Magyar Nemzet fordítson gondot a népfront-politika elvi kérdéseinek ismertetésére. A problémákat az életből merítse, tisztázásukat, megoldásukat a gyakorlati munka segítése céljából az életben keresse, állandóan szem előtt tartva, hogy az ellenforradalom okozta nehézségek felszámolása mindennapi feladat. A lap állandó, türelmes és kitartó meggyőző munkával igyekezzék megnyerni a szocializmus ügyének a jó szándékú embereket. Segítse, hogy a Hazafias Népfront szervezetei, rendezvényei tömegfórummá váljanak, ahol szót lehet érteni a néppel, meg lehet ismerni hangulatát, nézeteit. A Magyar Nemzet munkálkodjék annak a közszellemnek a kialakításán, amelyben a nép iránti hűség, a hazáért végzett munka, a tisztesség és a képesség dönti el kinek-kinek a helyét és megbecsülését a társadalomban. Tisztán és világosan foglaljon állást az ország lakosságát érdeklő bel- és külpolitikai kérdésekben, az országos és a helyi politika ügyeiben, a gazdasági és művelődési élet dolgaiban és teremtsen ezek számára vitafórumot. Erősítse a Magyar Nemzet a dolgozó népben a nemzeti öntudat érzését. Nevelje a népet a Magyar Népköztársaság Alkotmányának, a forradalmi hagyományoknak, a haza szeretetének és a haza iránti odaadásnak a szellemében. Serkentse fokozott munkára a dolgozókat népünk anyagi és kulturális felemelkedése, hazánk felvirágoztatása érdekében. Segítse az ipar továbbfejlesztését, a mezőgazdaság fellendítését és szocialista építését, a nemzeti közműveltség fejlesztését, a műveletlenség még meglevő maradványainak eltüntetését. A Magyar Nemzet ápolja és erősítse a Szovjetunióval és a népi demokratikus államokkal fennálló barátságunkat, együttműködésünket és szítsa magasra annak a hazafias harcnak a lángját, amellyel népünk az imperializmussal szemben a békét védi. A Hazafias Népfrontnak nagy szüksége van azokra a tanulságokra, amelyeket a különböző népi demokratikus országok népfront-mozgalmai nyújtanak. E tapasztalatoknak a közvetítésében a Magyar Nemzetnek sok a pótolni valója. Nagy feladatok küszöbén áll a Hazafias Népfront. Napilapjára, a Magyar Nemzetre egyáltalán nem könnyű, de megtisztelő és szép tennivalók várnak. Szívből kívánjuk a lap szerkesztő bizottságának, munkatársainak, hogy siker kísérje a haza, a dolgozó nép érdekében végzett munkájukat. A Hazafias Népfront országos tanácsa elnökségének nevében: APRÓ ANTAR elvöse