Magyar Nemzet, 1957. szeptember (13. évfolyam, 1-19. szám)
1957-09-29 / 19. szám
10 A CSALÁD OLDALA EGÉSZSÉG ÉS SZÉPSÉG Gombás bőrbajok megelőzése és gyigyítása Nyár végén a strandszezon befejezése után, gyakran panaszolt elváltozás a kéz- és lábizzadás, valamint a láb gombásodása. Melegben a verejtékmirigyek fokozottabban működnek és a gombák a párás, nedves lábujjak között megszaporodnak. Apró viszkető hólyagok keletkeznek a talpakon, lábszéleken, ujjak felületén, amelyek megfelelő tisztántartás híján fájdalmas gyulladást is okozhatnak. A gyakori és erős vakarás ekcémára is hajlamosít. Ezt a bőrelváltozást dishydrosisnak nevezzük. Oka lehet gennyes fog, vagy mandula. Másik oka: gombás fertőzés. Megelőzésére javasoljuk: közös fürdők, strandok látogatása után szappannal, vízzel jól mossuk le a lábunkat. A megelőzéshez tartozik, hogy hetenként egyszer benzinnel kimossuk papucsunkat, m mert abba is befészkelődik a gomba. Tanácsunk a lefekvés előtt meleg vízben megmossuk, majd ecetes Víziben félóráig áztatjuk a lábat. (1 liter vízbe 1 evőkanál ecetet teszünk.) A lábmosáshoz szappant ne használjunk. Szárazra törlés után tiszta tűvel felszúrjuk a hólyagokat, majd a következő oldattal ecseteljük: 1 gramm kálium jodatum, 1 gramm sancylsav, fél gramm jodum purum, 50 gramm hígított alkoholban oldva. Az ecsetelést úgy végezzük, hogy fapálcikára vattát csavarunk és az oldatba mártva bedörzsöljük a megfelelő részeket, körmöket és lábujjak közötti területet is. Reggel zinkbórsav-salieyl hintőport szórunk a lábujjak közé. Ezt a kezelést naponta megismételjük. Egyes esetekben jó szolgálatot tesz a gombás részek Castellani-oldattal történő ecsetelése is. Nehezen gyógyuló súlyosabb ekcémáknál szóba jöhet a röntgensugaras kezelés. Ennek eldöntése bőrgyógyászati rendelőintézetekre tartozik. Gyakran panaszolt elváltozás a kezek és lábak izzadása, amit nem mindig a meleg okoz, hanem öröklődik, néha pedig belső bajokkal áll öszszefüggésben. Ideges alapon is létrejöhet. Az izzadó tenyerű ember a szokásos kézfogások előtt valóságos izgalomba jön, miután tudja, hogy tapadós, nedves kezének érintése kellemetlen hatású. Ez a kínzó tudat — ideges alapon — minden esetben fokozza a tenyér bőrének beteges nedvkiválasztását, mely a kézfogás pillanatában tetőpontját éri el. Utána az idegrendszer megnyugszik és a kéz izzadása is csökken. Az izzadás gyógyítására melegvizes szappanos lemosásokat, hintőporokat és összehúzó alkoholos oldatokat használunk. Jó hatású az alábbi spirituszos oldat, amelyet melegvizes lemosás és szárazra törlés után esténként alkalmazhatunk az izzadó felületre. 5 gramm formalinoldat (40 százalékos), 1—1 gramm salicylsav és kámfor, 50 gramm hígított alkoholban oldva. Ha az izzadás oka tüdőbaj, idegrendszeri elváltozás, vérszegénység vagy lúdtalp, természetesen az alapbajt kell gyógyítani. Dr. H. I. AZ ORVOS LEVELE Több mézet! Csodálkozni kell azon, hogy nálunk oly kevesen szeretik a mézet, az emberiség egyik legősibb táplálékát és gyógyszerét. Inkább termeljük, mint fogyasztjuk! Budapesten egy ideje »pempő-láz« van és ettől a túl reklámozott anyagtól elfelejtjük aranyszőke, édes rokonát. Pedig a méz a legtermészetesebb és legegészségesebb cukros-eledel egészségesnek-betegnek. Különös, hogy fanyalodnak tőle akkor is, ha orvos rendeli, mert »geil«, túl édes. Gyomorbetegek körében határozott averzió nyilvánul meg iránta, de náluk inkább érthető. Kevés mézet eszünk — ez egyik táplálkozási bűnünk a sok között!Egyél mézet és magas kort érsz meg« — hirdeti egy régi közmondás. 70-80 százalék szőlő- és gyümölcscukrot, 5 százalék nádcukrot, 5 százalék ásványi anyagot és szerves savat, C-vitamint, sőt még ismeretlen anyagokat is tartalmaz. Homérosz, Vergiliusz, Ovidiusz nem győzik dicsérni és énekeiket visszhangozza az orvosi tapasztalat, a tudományos kutatások eredményei. Meghűléses betegségeknél hársfateában adják; sportolók azért kedvelik, mert gyors felszívódása következtében hamar juttatja az izmokat erőhöz, ilyen alapon szívbetegeknek is nagyon jót tesz. A vér hemoglobintartalmát növeli, ezért vérszegények táplálásában elsőrangú. Gyártanak sok helyen mézes tapaszokat is, mert sérüléses, égéses sebek kezelésében — természetesen a fertőtlenítés gondos keresztülvitele mellett « kitűnő lehet. Gyakran kenőcs helyett jól beválik sebek, kiütések gyógyításában. Érdekes tapasztalatot írnak le a méz »tisztító« hatásáról: ha szenynyes sebekre helyezték a seb megtisztítása nélkül, másnapra a kötésen találták meg a seb teljes szennyes tartalmát. A sebek általában gyulladásos jelenségek nélkül, gyorsan gyógyulnak tőle. Fontos lenne különösen a gyermekek méztáplálása. Ha idegenkednek a közvetlen fogyasztástól, a kanalazástól, mákostésztával, vajjal, dióval keverve kínáljuk nekik. Az emésztésre kitűnően hat. Érdekes, hogy álmatlanságban szenvedőknek régóta ajánlják, sokszor használ ilyen esetekben, de ennek magyarázatát adni még nem tudjuk. Aki sehogy sem tűri tisztán, egyéb mézeskalácsot vagy más mézes tésztákat. Fel kell hívnom itt a figyelmet a kitűnő mézes italokra. Egész italboltot lehetne berendezni velük: a mézbor, mézsör, a "medvefogó, mézlikőr, a a "mez", stb. kitűnő, egészséges italok. A méz ez egészségi értékeitől eltekintve pusztán mint táplálék is magas kalóriaértékű és ha meggondoljuk, hogy a már felsorolt anyagokon kívül foszfor- és kovasavat, vasat, meszet is tartalmaz, rendkívül könnyen emészthető, akkor nagyobb propagandát érdemelne és apempőm mellett legalább egyenrangú szerepet kellene biztosítani neki — még a kozmetikában is! Dr. W. A. _ Magyar festő. DIVAT Az idén végre tényleg kalap a kalap. Nem gumiszalag vagy drót szorítja a fejhez, hanem az őszi-téli divat minden kalapmodellje szinte betakarja fejünket s ez alól csak az estélyi ruhához való virág vagy toll-fejdísz kivétel. AZ ÚJ KALAPOK vonala, akárcsak az egész idei divaté, az 1925—30-as évek közötti divathoz tér vissza. Betakarja a fejet és csak a homlokot hagyja szabadon, talán azért, hogy a rövid, frou-frous frizura változatai jól érvényesüljenek. Nemcsak formában, de anyagban is okos az idei kalapdivat. Bársony, jersey, filc, tweed, szőrme és teddy-beer a divatos kalap anyagok, de készülhet a kabát, vagy a kosztüm anyagából. A RAJZON az új kalapdivat négy atipikus modelljét látjuk. Az első puhán redőzött bársonykalap, amely Hófehérke törpéinek süvegére emlékeztet. A kalap szélét nagy fém biztosítótű fogja át. Ez a modell téli kosztümhöz, délutáni vagy esti ruhához is illik. A süvegformájú kalap, egyszerűbb megoldásban nyúlszőrből, vagy filcből is divatos. A második modell világosszürke filcsapka, a szélén sötétszürke, masnival végződő pánttal. Biztosan és szorosan simul a fejhez, nem fújja el a szél. A másik divatos sapkamodell a matrózsapka. Ezt ugyan félrecsapva viselik, de csak annyira, hogy az egyik oldalon parányi szabadon marad a fülből. A harmadik modell: finom vonalú »feköte« fekete perzsából. Láttuk ezt a formát kávészínű velúrból, de szép bármilyen színű bársonyból vagy jerseytől is. A rajzon látható negyedik kalap ocelotból készült és előnyösen keretezi az arcot. A szőrme kalapnak ez az egyik legérdekesebb változata. A párizsi kalaposok hermelinből, rókából, mókusból és nercből is készítik; ocelotból, hermelinből sötét hajúaknak, fekete rókából, sötét nercből pedig világos hajúaknak illik a legjobban. Mi pedig azt mondjuk, hogy teddyből és ocelotszövetből is mutatós és jó meleg. , A TURBÁN is divatos lesz, de ezúttal nem magas, hanem parókaszerű éskontyos. S hogy mégse legyen minden téli kalap meleg, a turbánt tollból és muszlinból is készítik. PÁRIZS talán nem is lenne Párizs,bolond-kalapok® nélkül. Ilyen Dior kócos kalapja, amit majomszőrből vagy strucctollból készít. Úgy húzzák a fejre, hogy a hajból egy szál sem látszik ki, mégis olyan, mint egy kócos fej. Elég bolondos Manguin »sphinx« kalapja, amely a fejtetőre helyezett kis kerek doboz, kétoldalt a fület is eltakaró, nagy fekete szárnyakkal, sf. b.J Grszi befőzések Volt idő, amikor mindenki otthon taposta hordóba a káposztát. Minden hazban másként folyt le ez a művelet, mert más volt a káposzta, íze fehér borssal, mint feketével, más volt, ha beleaprították a torzsáját, mintha kivágták belőle. Erről a szép és bonyolult szertartásról írja Krúdy Gyula: "Sokan nem tudják, hogyan, miért nem sikerült télire eltett káposztájuk, miért kapnak tőle derékfájást meg gyomorfájást? Mert nem elég nehéz férfi volt az, aki a káposztát taposta.. Ma már ugyan mindenki készen veszi a savanyúkáposztát, de a brassói saláta még őrzi ennek a régi szokásnak az emlékét: nem kell hozzá ecet, a benne levő káposzta savanyítja meg a többi zöldséget. Egy tízliteres üvegre számítva, a következő hozzávalókat kell beszerezni: Egy kiló fehér- és 70 deka vöröskáposztát cikkekre vágva, fél kiló édes, hegyespaprikát, félkiló kis gömbölyű paprikát, félkiló uborkát, 8 darab kisdinnyét, egy kiló, rózsáira szedett karfiolt, két szép sárgarépát négyrét vágva, egy-egy csokor kaprot és zellerzöldjét. Mindezeket váltogatva, csinosan berakjuk az üvegbe. Sós vizet forralunk, literenként egy csukott marék sót számítva hozzá, s amikor már csak langyos, beleöntjük az üvegbe és lekötjük. Pár nap múlva megzavarosodik és néhány hét múlva változatos és mutatós savanyúsággal leszünk gazdagabbak. Mostanában kerül piacra az az aprószemű, hosszúkás paradicsomfajta, amelyből télire lehet eltenni salátának valót. Csak annyi a munkánk vele, hogy a megmosott, kemény paradicsomokat üvegekbe rakjuk, leöntjük szalicilos vízzel és lekötjük. (Két liter vízhez egy deka szalicilt veszünk.) Tél derekáig eláll s a belőle készült hagymás-mustáros saláta van olyan jó, mint a friss. Télire való leveszöldséget vagy homokban szoktak eltenni, vagy pedig sóban, összedarálunk sárgarépából egy kilót, paradicsomból, káposztából, fehérrépából, karfiolból félkilót, zellerből, karalábéból, kelkáposztából, hagymából és zöldpaprikából negyedkilót, hozzáadunk egy marék apróra vágott zellerzöldet és petrezselymet s az egészet egy kió sóval összekeverjük. Kis üvegekben, lekötve tartjuk és a téli leveseket ezzel a keverékkel egyszerre sózzuk és bezöldségeljük. A télire való karfiolhoz szép, tömör fejeket vásárolunk. Zöldjét éles késsel leszedjük, a húsát rózsába szedve, 10 percig sós, enyhén ecetes vízben forraljuk. A főzővizet lecsurgatjuk róla, üvegekbe rakjuk és friss sós vízzel leöntve, félóráig gőzöljük. O. N. A. . Gyermekeknek A bölcs szamár Volt egyszer egy csacsi. Ez egy igen jámbor állat volt, le- lógó fülekkel és nagy, sárga fogakkal. Mintha mosolyogna. Történt, hogy a csacsi békéisejt legelt. Egyszerre csak arra száll egy légy, bizonyos ZümZüm nevezetű, piaci eredetű. [Jön és rászáll a csacsi nyakára. — No, lássuk, jó helyre jöttem-e — mondja magának éselkezdi szívni a szürke vérét. — Jó vér ez — zümmögi az[■után — és főleg bőséges. Azzal elszáll és odahívja batrátját Zim-Zimet, hogy kóstolná meg, milyen ízletes vére van a Csacsinak. Odaszáll Zim-Zim, meg annak a barátja, Izem-Zem, meg annak a barátija, Zam-Zam és lakmároznak. ‘ A csacsi meg csak vigyorog, ilógatja a fülét és legel. A fű,amit legel, vérré alakul a szervezetében. Most már egész légytenger van a hátán. Csúf, fekete fakaró borítja és a szipolyozók , még veszekednek is. ■— Én előbb jöttem , így az egyik. — Én a fülét akarom , így a másik. ■ Erre már a csacsis gondol egyet. Olyan nagy szamár mégsem vagyok, hogy az egész vérem odaadjam — ezt gondolja. Azzal hátraveti a fejét és a farkával csap egyet, kettőt, hármat. — Hívatlan vendég! Mars! •— mondja. A legyek meg megyvisongva röppennek fel, néhányan, ott is pusztulnak közülük. Azóta a csacsi nyugodtan legelész. Ha egy légy száll rá, rögvest agyoncsapja a farkával. Most már okosabb vagyok — gondolja. « Az élet megtanított A legyek meg keressenek egy másik szamarat. Ha találnak ... Bagoly Béni •Vasárnap, 1950. uxpicusuis. VIRÁGOSSAROK Az oroszlánszáj Alig van mostanában olyan virágos kert, ahol ne pompáznék az őszi flóra egyik bájos jelensége, a különös alkatú, a régi korokban is ismert és nevelt virág, a látogatók családjába tartozó oroszlánszáj vagy tátika, botanikai nevén, az Antirrhinum. Az ókor füvészei és írói "kutyafejű virágának vagy Osiriának is nevezték, mert a virágnak olyan az alakja, mint az aegyptusi Osiris istenségnek a szobrokon és a képeken ábrázolt feje, de Heraklesz virágának is mondogatták a növény keletkezéséről költött mondák alapján. A hazai füveskönyvek közül Melius Juhász Péter 1578-ban nyomtatott Herbarium-a "borjúorrú fű« néven emlékezett meg a növényről. »Oroszlánszáj«-nak először Lippai János, az 1664-ben kiadott "Posoni kert.. írója nevezte, mert "Ollyan a virága, mint az oroszlánnak szája, ha megnyomityák, megnyílik". Diószegi "Magyar Füvész Könyvében "pintyős a neve. Egyik-másik vidékünkön medveszáj, tátincs, tátos néven ismerik. Sok népies neve azt igazolja, hogy virágos kertjeinkben már évszázadokkal ezelőtt is nevelték. Valamikor ez a növény is, mint sok más, a varázslatoknak volt az eszköze. Matthioius, a XVI. század füvésze és orvosa könyvében össze is gyűjtötte a növénnyel kapcsolatos babonákat és hiedelmeket, így azt is, hogy a bűbájosok szerint az a férfi, aki a növényből kilőtt vízben kimosott ruhát magára ölti, annak minden kívánsága teljesül és "ellenállhatatlan., lesz. Csapó József, debreceni physikus 1775-ben megjelent At Új füves és virágos magyar kertjk című könyvében még azt írta a növényről, hogymérget ki az emberből, ha magát ez fűvel füstöli vagy belőle készült fürdőben fördik vagy véle magát kötözted-., de megjegyezte :ez fűnek vesztés ellen való hasznáról sok hiába valóságot keltenek a vén asszonyok, melyeknek is, hogy hitelt adjon valaki, nem tanácslom. Az oroszlánszáj az északi földgömb mérsékelt égövének a növénye. Legtöbb faja Európában honos. Ezekből állították, elő e virágnemesítők korunk kertjeibe a pompásnál pompásabb virágú, magas, közepes és alacsony termetű változatokat. A virágok színe rendkívül változatos, a hófehértől a bíborvörösig, a halvány sárgától a sötét barnáig, a világos ibolyától a sötét liláig minden színárnyalatban, még tarka változatokban is előfordul, csupán kék színű oroszlánszálat nem sikerült még előállítani, pedig csaknem minden évben újabb fajták tűnnek fel, sőt, újabban már "pelorius.. változat is. Többfélesége alapján a kertben ágyásokban csoportosan nevelhető, szegélynövénynek is elsőrendű, kerítések, falak mentén ültethető, de tetszetős a sziklakertben is. Nemcsak a kertben díszes ez a növény, hanem vágottan, laza bokrétában a vázában is. Változatos színű virágain és , háromféle termetén kívül igen nagy előnye ennek a kerti virágnak, hogy csekély ápolás és némi öntözés mellett is, napos fekvésben júniustól a késő őszig, a fagyok beálltáig virít, ha magját — amely 4 évig is megtartja csírázóképességét, de földbe kerülve, 2 héten belül csírázik — március elején vetik melegágyba, vagy szaporítóládikába és onnan tűzdelik át palántáit a szabadba, a kijelölt helyre, 25—35 cm távolságra. Túl sűrűn nem szabad palántázni, mert akkor a növény megnyúlik, a virága pedig apró marad. Az oroszlánszáj, amellyel különben az örökléstan bizonyos tételeit is igyekeztek tisztázni és bizonyítani, a rementáló, tehát az ismételten virágzó növények közé tartozik. Ha elvirágzott szárait idejében és mélyen visszavágjuk, oldalhajtásokat növeszt, amelyek ősszel borulnak virágba. Akkor is átültethető, ha bimbózik. A késő ősszel még nyíló növényekét, különösen azok alacsony termetű fajtáit, a fagyok beállta előtt cserepekbe ültethetjük, bevisszük a lakásba, ahol még karácsonykor is megörvendeztetnek, tarka, színes virágaikkal. N.N M. Férfiszemmel az őszi választékról A Belkereskedelmi Minisztérium Ruházati Főigazgatóságán érdeklődtünk, mit tartogat az ősz ruházati cikkekben, hogyan lesznek ellátva a férfiak meleg öltönnyel, felöltővel, cipővel. Örömmel jelenthetjük, hogy a sötétkék - fekete fésűsszövet-ellátásnál jelentős javulásra számíthatunk, újra forgalomba kerül az annyiszor hiába keresett középszürke millppén szövet is. Annak ellenére, hogy húsz százalékkal több télikabátra valót ad az ipar a férfivásárlók számára és cromby-anyag is több készül a múlt évinél, nem lesz zavartalan az ellátás ebből a szövetfajtából. A kártolt anyagból készülő öltönyszövetek választéka cseh importáruval bővül; magas gyapjútartalmú, vagy tiszta gyapjú sport- és shetlandszöveteket hozunk be Csehszlovákiából. Vattelinről semmi jót nem mondhatunk: kevesebb készül a szükségesnél, hasonló a helyzet a flanellájuk területén is. Vigasztalásul szolgáljon viszont az, hogy középminőségű puplin és zefiringanyagokból bővült a választék és mennyiség egyaránt. A vásárlóközönség megszerette a jó szabású , olcsó konfekcióöltönyöket. Sajnos, a konfekcióipar az idén nem készülhetett fel kellően és így emiatt az igényeknek a kereskedelem nem tud teljes mértékben eleget tenni. Importáruval és terven felüli árubeszerzéssel igyekeznek ezen segíteni. Cseh öltönyöket és olasz felöltőket importálunk, a Vörös Október Férfiruhagyár pedig az év utolsó négy hónapjában húsz százalékkal több öltönyt készít az eddiginél. A cipőfronton ezúttal ismét a férfiak húzzák a rövidebbet, mert míg női félcipőkből bőven lesz, férfi félcipőkből a jelek szerint csupán a várható szükséglet nyolcvan százaléka kerül a boltokba. Jobb a helyzet a vikszos bakancsoknál; tornacipőből fel jelentős mennyiség várja gazdáját. A minőségellenőrzés tapasztalatai azt mutatják, hogy a kereskedelemnek szigorúbb mértéket kell az áruk átvételénél alkalmaznia, miután — különösen a gyapjúszöveteknél — nagyfokú minőségingadozás van. Jfakrtitunk! Gombából — török pasattanyulatos ettik a MARGITSZIGETI HGTSZAULIIBAN október 1-JeI Ilim REZSI közismert szalon- és tánczenekara játszik