Magyar Nemzet, 1957. szeptember (13. évfolyam, 1-19. szám)

1957-09-29 / 19. szám

10 A CSALÁD OLDALA EGÉSZSÉG ÉS SZÉPSÉG Gombás bőrbajok megelőzése és gy­igyítása Nyár végén a strandszezon befejezése után, gyakran pa­naszolt elváltozás a kéz- és lábizzadás, valamint a láb gombásodása. Melegben a ve­rejtékmirigyek fokozottabban működnek és a gombák a párás, nedves lábujjak között megszaporodnak. Ap­ró viszkető hólyagok ke­letkeznek a talpakon, láb­széleken, ujjak felületén, amelyek megfelelő tisztántar­tás híján fájdalmas gyulla­dást is okozhatnak. A gyakori és erős vakarás ekcémára is hajlamosít. Ezt a bőrelválto­­zást dishydrosisnak nevezzük. Oka lehet gennyes fog, vagy mandula. Másik oka: gombás fertőzés. Megelőzésére java­soljuk: közös fürdők, strandok látogatása után szappannal, vízzel jól mossuk le a lábun­­kat. A megelőzéshez tartozik, hogy hetenként egyszer ben­zinnel kimossuk papucsunkat, m mert abba is befészkelődik a gomba. Tanácsunk a lefekvés előtt meleg vízben megmossuk, majd ecetes Víziben félóráig áztatjuk a­ lábat. (1 liter vízbe 1 evőkanál ecetet teszünk.) A lábmosáshoz szappant ne használjunk. Szárazra törlés után tiszta tűvel felszúrjuk a hólyagokat, majd a következő oldattal ecseteljük: 1 gramm kálium jodatum, 1 gramm sa­­n­cylsav, fél gramm jodum purum, 50 gramm hígított al­koholban oldva. Az ecsete­lést úgy végezzük, hogy fapál­cikára vattát csavarunk és az oldatba mártva bedörzsöljük a megfelelő részeket, körmö­ket és lábujjak közötti terüle­tet is. Reggel zinkbórsav-sa­­lieyl hintőport szórunk a láb­ujjak közé. Ezt a kezelést na­ponta megismételjük. Egyes esetekben jó szolgálatot tesz a gombás részek Castellani-ol­­dattal történő ecsetelése is. Nehezen gyógyuló súlyosabb ekcémáknál szóba jöhet a röntgensugaras kezelés. Ennek eldöntése bőrgyógyászati ren­delőintézetekre tartozik. Gyakran panaszolt elválto­zás a kezek és lábak izzadása, amit nem mindig a meleg okoz, hanem öröklődik, néha pedig belső bajokkal áll ösz­­szefüggésben. Ideges alapon is létrejöhet. Az izzadó tenyerű ember a szokásos kézfogások előtt valóságos izgalomba jön, miután tudja, hogy tapadós, nedves kezének érintése kel­lemetlen hatású. Ez a kínzó tudat — ideges alapon — min­den esetben fokozza a tenyér bőrének beteges nedvkiválasz­­tását, mely a kézfogás pilla­natában tetőpontját éri el. Utána az idegrendszer meg­nyugszik és a kéz izzadása is csökken. Az izzadás gyógyítására me­legvizes szappanos lemosáso­kat, hintőporokat és össze­húzó alkoholos oldatokat használunk. Jó hatású az alábbi spirituszos oldat, ame­lyet melegvizes lemosás és szárazra törlés után estén­ként alkalmazhatunk az izza­dó felületre. 5 gramm forma­­linoldat (40 százalékos), 1—1 gramm salicylsav és kámfor, 50 gramm hígított alkoholban oldva. Ha az izzadás oka tüdőbaj, idegrendszeri elváltozás, vér­­szegénység vagy lúdtalp, ter­mészetesen az alapbajt kell gyógyítani. Dr. H. I. AZ ORVOS LEVELE Több mézet! Csodálkozni kell azon, hogy ná­lunk oly kevesen szeretik a mézet, az emberiség egyik legősibb táplá­lékát és gyógyszerét. Inkább ter­meljük, mint fogyasztjuk! Buda­pesten egy ideje »pempő-láz« van és ettől a túl reklámozott anyag­tól elfelejtjük aranyszőke, édes rokonát. Pedig a méz a legtermé­szetesebb és legegészségesebb cuk­ros-eledel egészségesnek-betegnek. Különös, hogy fanyalodnak tőle akkor is, ha orvos rendeli, mert »geil«, túl édes. Gyomorbetegek körében határozott averzió nyil­vánul meg iránta, de náluk in­kább érthető. Kevés mézet eszünk — ez egyik táplálkozási bűnünk­ a sok között!­­Egyél mézet és magas kort érsz meg« — hirdeti egy régi közmon­dás. 70-80 százalék szőlő- és gyü­mölcscukrot, 5 százalék nádcukrot, 5 százalék ásványi anyagot és szerves savat, C-vitamint, sőt még ismeretlen anyagokat is tartalmaz. Homérosz, Vergiliusz, Ovidiusz nem győzik dicsérni és énekeiket visszhangozza az orvosi tapaszta­lat, a tudományos kutatások eredményei. Meghűléses betegsé­geknél hársfateában adják; spor­tolók azért kedvelik, mert gyors felszívódása következtében hamar juttatja az izmokat erőhöz, ilyen alapon szívbetegeknek is nagyon jót tesz. A vér hemoglobintartal­mát növeli, ezért vérszegények táplálásában elsőrangú. Gyárta­nak sok helyen mézes tapaszokat is, mert sérüléses, égéses sebek kezelésében — természetesen a fertőtlenítés gondos keresztül­vitele mellett « kitűnő lehet. Gyakran kenőcs helyett jól bevá­lik sebek, kiütések gyógyításában. Érdekes tapasztalatot írnak le a méz »tisztító« hatásáról: ha szeny­­nyes sebekre helyezték a seb meg­tisztítása nélkül, másnapra a köté­sen találták meg a seb teljes szennyes tartalmát. A sebek álta­lában gyulladásos jelenségek nél­kül, gyorsan gyógyulnak tőle. Fontos lenne különösen a gyer­mekek méztáplálása. Ha idegen­kednek a közvetlen fogyasztástól, a kanalazástól, mákostésztával, vajjal, dióval keverve kínáljuk ne­kik. Az emésztésre kitűnően hat. Érdekes, hogy álmatlanságban szenvedőknek régóta ajánlják, sok­szor használ ilyen esetekben, de ennek magyarázatát adni még nem tudjuk. Aki sehogy sem tűri tisztán, egyéb mézeskalácsot vagy más mézes tésztákat. Fel kell hívnom itt a figyelmet a kitűnő mézes italokra. Egész italboltot lehetne berendezni velük: a mézbor, méz­sör, a "medvefogó­, mézlikőr, a a "mez", stb. kitűnő, egészséges italok. A méz ez egészségi értékeitől eltekintve pusztán mint táplálék is magas kalóriaértékű és ha meg­gondoljuk, hogy a már felsorolt anyagokon kívül foszfor- és kovasavat, vasat, meszet is tartal­maz, rendkívül könnyen emészt­hető, akkor nagyobb propagandát érdemelne és a­­pempőm mellett legalább egyenrangú szerepet kel­lene biztosítani neki — még a kozmetikában is! Dr. W. A. _ Magyar festő. DIVAT Az idén végre tényleg ka­lap a kalap. Nem gumiszalag vagy drót szorítja a fejhez, ha­nem az őszi-téli divat minden kalapmodellje szinte betakarja fejünket s ez alól csak az es­télyi ruhához való virág vagy toll-fejdísz kivétel. AZ ÚJ KALAPOK vonala, akárcsak az egész idei divaté, az 1925—30-as évek kö­zötti divathoz tér vissza. Be­takarja a fejet és csak a hom­lokot hagyja szabadon, talán azért, hogy a rövid, frou-frous frizura változatai jól érvénye­süljenek. Nemcsa­k formában, de anyagban is okos az idei ka­lapdivat. Bársony, jersey, filc, tweed, szőrme és teddy-beer a divatos kalap anyagok, de készülhet a kabát, vagy a kosztüm anyagából. A RAJZON az új kalapdivat négy ati­pikus­ modelljét látjuk. Az első puhán redőzött bársony­kalap, amely Hófehérke tör­péinek süvegére emlékeztet. A kalap szélét nagy fém bizto­sítótű fogja át. Ez a modell téli kosztümhöz, délutáni vagy esti ruhához is illik. A süveg­­formájú kalap, egyszerűbb megoldásban nyúlszőrből, vagy filcből is divatos. A második modell világos­szürke filcsapka, a szélén sö­tétszürke, masnival végződő pánttal. Biztosan és szorosan simul a fejhez, nem fújja el a szél. A másik divatos sapka­­modell a matrózsapka. Ezt ugyan félrecsapva viselik, de csak annyira, hogy az egyik oldalon parányi szabadon ma­rad a fülből. A harmadik modell: finom vonalú »feköte« fekete perzsá­ból. Láttuk ezt a formát kávé­színű velúrból, de szép bár­milyen színű bársonyból vagy jerseytől is. A rajzon látható negyedik kalap ocelotból készült és elő­nyösen keretezi az arcot. A szőrme kalapnak ez az egyik legérdekesebb változata. A párizsi kalaposok hermelinből, rókából, mókusból és nercből is készítik; ocelotból, herme­linből sötét hajúaknak, fekete rókából, sötét nercből pedig világos hajúaknak illik a leg­jobban. Mi pedig azt mondjuk, hogy teddyből és ocelot­­szövetből is mutatós és jó me­leg. , A TURBÁN is divatos lesz, de ezúttal nem magas, hanem parókaszerű és­­kontyos­. S hogy mégse le­gyen minden téli kalap meleg, a turbánt tollból és muszlin­ból is készítik. PÁRIZS talán nem is lenne Párizs­­,bo­lond-kalapok® nélkül. Ilyen Dior kócos kalapja, amit ma­jomszőrből vagy strucctollból készít. Úgy húzzák a fejre, hogy a hajból egy szál sem látszik ki, mégis olyan, mint egy kócos fej. Elég bolondos Manguin »sphinx« kalapja, amely a fejtetőre helyezett kis kerek doboz, kétoldalt a fület is eltakaró, nagy fekete szár­nyakkal, sf. b.J Grszi befőzések Volt idő, amikor mindenki otthon taposta hordóba a káposztát. Min­den hazban másként folyt le ez a művelet, mert más volt a káposzta, íze fehér borssal, mint feketével, más volt, ha beleaprították a tor­zsáját, mintha kivágták belőle. Er­ről a szép és bonyolult szertartás­ról írja Krúdy Gyula: "Sokan nem tudják, hogyan, miért nem sikerült télire eltett káposztájuk, miért kap­nak tőle derékfájást meg gyomor­fájást? Mert nem elég nehéz férfi volt az, aki a káposztát taposta.­. Ma már ugyan mindenki készen veszi a savanyúkáposztát, de a brassói saláta még őrzi en­nek a régi szokásnak az emlékét: nem kell hozzá ecet, a benne levő káposzta savanyítja meg a többi zöldséget. Egy tízliteres üvegre szá­mítva, a következő hozzávalókat kell beszerezni: Egy kiló fehér- és 70 deka vöröskáposztát cikkekre vágva, fél kiló édes, hegyespapri­kát, félkiló kis gömbölyű paprikát, félkiló uborkát, 8 darab kisdinnyét, egy kiló, rózsáira szedett karfiolt, két szép sárgarépát négyrét vág­va, egy-egy csokor kaprot és zeller­zöldjét. Mindezeket váltogatva, csi­nosan berakjuk az üvegbe. Sós vi­zet forralunk, literenként egy csu­kott marék sót számítva hozzá, s amikor már csak langyos, beleönt­­jük az üvegbe és lekötjük. Pár nap múlva megzavarosodik és néhány hét múlva változatos és mutatós savanyúsággal leszünk gazdagab­bak. Mostanában kerül piacra az az aprószemű, hosszúkás paradi­csomfajta, amelyből télire le­het eltenni salátának valót. Csak annyi a munkánk vele, hogy a megmosott, kemény paradicsomo­kat üvegekbe rakjuk, leöntjük sza­­licilos vízzel és lekötjük. (Két li­ter vízhez egy deka szalicilt ve­szünk.) Tél derekáig eláll s a belőle készült hagymás-mustáros saláta van olyan jó, mint a friss. Télire való leveszöld­séget vagy homokban szoktak eltenni, vagy pedig sóban, össze­darálunk sárgarépából egy kilót, paradicsomból, káposztából, fehér­répából, karfiolból félkilót, zeller­ből, karalábéból, kelkáposztából, hagymából és zöldpaprikából ne­­gyedkilót, hozzáadunk egy marék apróra vágott zellerzöldet és petre­zselymet s az egészet egy kió só­val összekeverjük. Kis üvegekben, lekötve tartjuk és a téli leveseket ezzel a keverékkel egyszerre sózzuk és bezöldségeljük. A télire való karfiolhoz szép, tömör fejeket vásárolunk. Zöldjét éles késsel leszedjük, a hú­sát rózsáb­a szedve, 10 percig sós, enyhén ecetes vízben forraljuk. A főzővizet lecsurgatjuk róla, üve­gekbe rakjuk és friss sós vízzel leöntve, félóráig gőzöljük. O. N. A. . Gyermekeknek A bölcs szamár Volt egyszer egy csacsi. Ez­­ egy igen jámbor állat volt, le-­­ lógó fülekkel és nagy, sárga fo­gakkal. Mintha mosolyogna. Történt, hogy a csacsi béké­­isejt legelt. Egyszerre csak arra­­ száll egy légy, bizonyos Züm­­­Züm nevezetű, piaci eredetű. [Jön és rászáll a csacsi nyakára. —­ No, lássuk, jó helyre jöt­­­tem-e — mondja magának és­­elkezdi szívni a szürke vérét. — Jó vér ez — zümmögi az­­[■után — és főleg bőséges. Azzal elszáll és odahívja ba­trát­ját Zim-Zimet, hogy kóstol­­­ná meg, milyen ízletes vére van a Csacsinak. Odaszáll Zim­­-Zim, meg annak a barátja, Izem-Zem, meg annak a barát­ija, Zam-Zam és lakmároznak. ‘ A csacsi meg csak vigyorog, ilógatja a fülét és legel. A fű,­­amit legel, vérré a­lakul a szer­­­vezetében.­­ Most már egész légytenger van a hátán. Csúf, fekete fa­­­karó borítja és a szipolyozók , még veszekednek is. ■— Én előbb jöttem , így az egyik. — Én a fülét akarom , így a másik. ■ Erre már a csacsi­­s gondol egyet. Olyan nagy szamár még­sem vagyok, hogy az egész vé­rem odaadjam — ezt gondolja. Azzal hátraveti a fejét és a farkával csap egyet, kettőt, hármat. — Hívatlan vendég! Mars! •— mondja. A legyek meg megyvisongva röppennek fel, néhányan, ott is pusztulnak közülük. Azóta a csacsi nyugodtan le­gelész. Ha egy légy száll rá, rögvest agyoncsapja a farká­val.­­­ Most már okosabb vagyok — gondolja. « Az élet megta­nított A legyek meg keressenek egy másik szamarat. Ha talál­nak .­­.. Bagoly Béni •Vasárnap, 1950. u­xpicusuis­­. VIRÁGOSSAROK Az oroszlánszáj Alig van mostanában olyan virá­gos kert, ahol ne pompáznék az őszi flóra egyik bájos jelensége, a különös alkatú, a régi korokban is ismert és nevelt virág, a látogatók családjába tartozó oroszlánszáj vagy tátika, botanikai nevén, az Antirrhinum. Az ókor füvészei és írói "kutyafejű virágának vagy Osiriá­nak is nevezték, mert a vi­rágnak olyan az alakja, mint az aegyptusi Osiris istenségnek a szobrokon és a képeken ábrázolt feje, de Heraklesz virágá­nak is mondogatták a növény keletkezé­séről költött mondák alapján. A hazai füveskönyvek közül Melius Juhász Péter 1578-ban nyomtatott Herbarium-a "borjúorrú fű« né­ven emlékezett meg a növényről. »Oroszlánszáj«-nak először Lippai János, az 1664-ben kiadott "Posoni kert.. írója nevezte, mert "Ollyan a virága, mint az oroszlánnak szá­ja, ha megnyomi­tyák, megnyílik". Diószegi "Magyar Füvész Könyv­­ében "pintyős a neve. Egyik-másik vidékünkön medveszáj, tátincs, tá­­tos néven ismerik. Sok népies neve azt igazolja, hogy virágos kert­jeinkben már évszázadokkal ezelőtt is nevelték. Valamikor ez a növény is, mint sok más, a varázslatoknak volt az eszköze. Matthioius, a XVI. század füvésze és orvosa könyvében össze is gyűjtötte a növénnyel kapcsola­tos babonákat és hiedelmeket, így azt is, hogy a bűbájosok szerint az a férfi, aki a növényből kilőtt víz­ben kimosott ruhát magára ölti, annak minden kívánsága teljesül és "ellenállhatatlan., lesz. Csapó József, debreceni physikus 1775-ben megjelent At Új füves és virágos magyar kertjk című könyvében még azt írta a növényről, hogy­­mérget ki az emberből, ha magát ez fűvel füstöli vagy belőle készült fürdőben fördik vagy véle magát kötözted-., de megjegyezte :ez fű­nek vesztés ellen való hasznáról sok hiába valóságot keltenek a vén asszonyok, melyeknek is, hogy hi­telt adjon valaki, nem tanácslom­. Az oroszlánszáj az északi föld­gömb mérsékelt égövének a növé­nye. Legtöbb faja Európában ho­nos. Ezekből állították, elő e virág­­­nemesítők korunk kertjeibe a pom­pásnál pompásabb virágú, magas, közepes és alacsony termetű vál­tozatokat. A virágok színe rendkí­vül változatos, a hófehértől a bí­borvörösig, a halvány sárgától a sötét barnáig, a világos ibolyától a sötét liláig minden színárnyalat­ban, még tarka változatokban is előfordul, csupán kék színű orosz­­lánszálat nem sikerült még előállí­tani, pedig csaknem minden évben újabb fajták tűnnek fel, sőt, újab­ban már "pelorius.. változat is. Többfélesége alapján a kertben ágyásokban csoportosan nevelhető, szegélynövénynek is elsőrendű, ke­rítések, falak mentén ültethető, de tetszetős a sziklakertben is. Nem­csak a kertben díszes ez a nö­vény, hanem vágottan, laza bok­rétában a vázában is. Változatos színű virágain és , há­romféle termetén kívül igen nagy előnye ennek a kerti virágnak, hogy csekély ápolás és némi öntö­zés mellett is, napos fekvésben jú­niustól a késő őszig, a fagyok be­álltáig virít, ha magját — amely 4 évig is megtartja csírázóképessé­gét, de földbe kerülve, 2 héten be­lül csírázik — március elején vetik melegágyba, vagy szaporítóládi­­kába és onnan tűzdelik át palán­táit a szabadba, a kijelölt helyre, 25—35 cm távolságra. Túl sűrűn nem szabad palántázni, mert akkor a növény megnyúlik, a virága pedig apró marad. Az oroszlánszáj, amellyel külön­ben az örökléstan bizonyos téte­leit is igyekeztek tisztázni és bizo­nyítani, a rementáló, tehát az is­mételten virágzó növények közé tartozik. Ha elvirágzott szárait ide­jében és mélyen visszavágjuk, ol­dalhajtásokat növeszt, amelyek ősszel borulnak virágba. Akkor is átültethető, ha bimbózik. A késő ősszel még nyíló növényekét, külö­nösen azok alacsony termetű faj­táit, a fagyok beállta előtt csere­pekbe ültethetjük, bevisszük a la­kásba, ahol még karácsonykor is megörvendeztetnek, tarka, színes virágaikkal. N.N M. Férf­iszemmel az őszi válas­ztékról A Belkereskedelmi Minisz­térium Ruházati Főigazgató­ságán érdeklődtünk, mit tar­togat az ősz ruházati cikkek­ben, hogyan lesznek ellátva a férfiak meleg öltönnyel, fel­öltővel, cipővel. Örömmel jelenthetjü­k­, hogy a sötétkék - fekete fésűs­szövet-ellátásnál jelentős ja­vulásra számíthatunk, újra forgalomba kerül az annyi­szor hiába keresett közép­szürke millppén szövet is. Annak ellenére, hogy húsz százalékkal több télikabátra valót ad az ipar a férfivásár­lók számára és cromby-anyag is több készül a múlt évinél, nem lesz zavartalan az ellá­tás ebből a szövetfajtából. A kártolt anyagból készülő öl­tönyszövetek választéka cseh importáruval bővül; magas gyapjútartalmú, vagy tiszta gyapjú sport- és shetland­­szöveteket hozunk be Cseh­szlovákiából. Vattelinről sem­mi jót nem mondhatunk: ke­vesebb készül a szükségesnél, hasonló a helyzet a flanell­­ájuk területén is. Vigaszta­lásul szolgáljon viszont az, hogy középminőségű puplin és zefir­inganyagokból bővült a választék és mennyiség egyaránt. A vásárlóközönség megsze­rette a jó szabású , olcsó konfekcióöltönyöket. Sajnos, a konfekcióipar az idén nem készülhetett fel kellően és így emiatt az igényeknek a kereskedelem nem tud teljes mértékben eleget tenni. Im­portáruval és terven felüli árubeszerzéssel igyekeznek ezen segíteni. Cseh öltönyö­ket és olasz felöltőket impor­tálunk, a Vörös Október Férfiruhagyár pedig az év utolsó négy hónapjában húsz százalékkal több öltönyt ké­szít az eddiginél. A cipőfronton ezúttal ismét a férfiak húzzák a rövideb­­bet, mert míg női félcipők­ből bőven lesz, férfi félcipők­ből a jelek szerint csupán a várható szükséglet nyolcvan százaléka kerül a boltokba. Jobb a helyzet a vikszos ba­kancsoknál; tornacipőből fel jelentős mennyiség várja gaz­dáját. A minőségellenőrzés tapasz­talatai azt mutatják, hogy a kereskedelemnek szigorúbb mértéket kell az áruk átvé­telénél alkalmaznia, miután — különösen a gyapjúszöve­teknél — nagyfokú minőség­­ingadozás van. Jfak­rtitunk! Gombából — török pasa­ttanyulatos ettik a MARGITSZIGETI HGTSZAULIIBAN október 1-JeI Il­im REZSI közismert szalon- és tánczenekara játszik

Next