Magyar Nemzet, 1957. december (13. évfolyam, 73-96. szám)

1957-12-01 / 73. szám

­ A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA . Egy lépés előre Mint “műfaj", a költségve­tés — általában a tervek, je­lentések, kimutatások, statisz­tikák számtengere — nem tartozik a színes olvasmányok közé. Az olvasmányosságra szomjazó, de egyébként ér­­deklődéstelen átlagembernek alig mond többet egy-egy »"szü­rke, jellegtelen" számosz­lop, mint mondjuk a telefon­könyv, amit ugyancsak nem szokott elolvasni. A hidegnek, holtnak tűnő számsorokon — ha nem hiva­tása a vele való foglalkozás —, még az az érdeklődőbb, tájékozottabb fajta ember sem igen rágja át magát, aki tud­ja, hogy az »unalmas« olvas­­mánytalanság nem egyébb, mint pasztillája, koncentrált kivonata a naponta újuló, vál­tozó, forrongó életnek. A szocializmust építő ember­nek előbb-utóbb — éppen azért, mert a mi költségveté­sünk, tervjelentésünk és sta­tisztikánk nemcsak az eré­nyeink, de a hibáink foglalata is — meg kell tanulnia a szá­mok nyelvét. Mindinkább kénytelenek leszünk eligazodni a számok mondanivalóján, hogy tájékozódhassunk abban a korban, amelyben élünk. Olyan időben, amikor a tudo­mányok társadalmi jelentősé­ge rohamosan nő, a születő új társadalmi kor építőinek, az új harcok új fajának, az új erkölcsi normákhoz igazodó embernek összehasonlító érté­kekre van szüksége, hogy va­lóban újszerű élességgel érez­ze és értse, mennyire különbö­zik mai világunk a tegnapitól. Önmagunknak tartozunk vele, hogy többre becsüljük a látá­sunkat hosszabbító, hallásun­kat élesítő számokat. Az emberiség élete naponta úgy gyorsul fel, mint az elekt­ronok mozgása a kolosszális gyorsító berendezésekben. S benne a mi magyar életünk felgyorsult utolsó évtizedének vannak olyan tényei, amit tömörebben fejezhetünk ki összehasonlító számokkal — tömörebben, mint hosszú ta­nulmányokban, vagy vezércik­kekben. A mi mai életünkben egyre gyakoribbak az egymon­datos vezércikkek. A XIII. ke­rületi tanács legutóbb tárgyalt költségvetésében például akár­hány vezércikknél többet mond az az egy mondat, mely szerint »a dolgozók általános iskolái címen kevesebb az 1958. évi előirányzat, minthogy jövő évre jelentkezők hiányá­ban nem kellett megtervezni az írni-olvasni nem tudók tan­folyamát. Milyen szerényen húzódik meg ez a sokatmondó néhány sor a bevételek és kiadások számtengerében, a különböző “címek" között — pedig vas­tagon, fénylő piros betűkkel kellene kiemelni, hogy világgá kiáltsa: Angyalföld, Budapest legnagyobb munkáskerülete is­mét letörte magáról a múltnak egy darabját! Kimúlt az anal­fabéta tanfolyam. Végelgyen­gülésben múlt ki — elfogytak a hallgatói... A fölényes “tárgyilagosok” persze megkérdezhetik: miért kell az ilyen csekélységen lel­kesedni? Az analfabéta tanfo­lyam megszűnése még nem jelenti azt, hogy nincs többé írástudatlan Angyalföldön. Forduljunk válaszadásért a “halott" számokhoz. Nem­rég olvastunk egy másik, hasonlóan szűkszavú monda­tot. Afféle egymondatos ve­zércikk ez is. Nem a XIII. ke­rület tanácsa, hanem az ENSZ szerkesztette s megtud­juk belőle, hogy a kultúrfö­­lényére oly hiú Nyugat vezető országában, az Észak-ameri­­kai Egyesült Államokban több az írás-olvasásban járatlan ember, mint Magyarország összlakossága. A világ vezeté­sére törő kapitalista Eldo­­rádónak, a hatalmas és gazdag Amerikának 10 milliónál több az analfabétája. Lemaradásunk Amerika mögött kétségtelenül ezen a területen a legnagyobb: tizenhatszoros! Mert a nem egészen 10 milliós Magyaror­szágnak nem egészen 10 000 analfabétája van (ennek jelen­tős része is cigány), ami nem egészen egy százaléknak felel meg! Magyarországon 1880-ban még 56,5 százalékról, 1900-ban 38-ról, 1941-ben is 7,4 és még 1949-ben is 6 százalékról be­szélhettünk. És hiába harsogta az ellenforradalom kulturális elmaradottságunkat, a felsza­badulás óta nálunk meghatvá­nyozták a harcot az analfabé­tizmus ellen nemcsak az isko­lákban, de az üzemekben, a földeken s különös sikerrel a honvédség kötelékeiben — még a börtönökben is analfa­béta tanfolyamokat szervez­tünk. A Művelődésügyi Mi­nisztérium külön tankönyveket nyomatott az analfabétáknak s ingyenes a tankönyv is, az oktatás is. De a tengerentúlról kanya­rodjunk vissza közvetlenebb környezetünkhöz: a művelt Európához. Legtöbb az írástu­datlanja (40 százalékon felül) Portugáliának és Spanyolor­szágnak. Magyarország előtte jár Angliának, Svédországnak, nem beszélve Olaszországról, vagy a magas kultúrájú Fran­ciaországról, ahol még az utol­só 1946-os adatok szerint 7,3 százalék volt az írástudatlan. Budapest legnagyobb mun­káskerületében már lámpával kereshetik, nem tudnak össze­kaparni egy tanfolyamra való analfabétát. Amerikában, a szputnyik-hisztéria lázában most a felelőst, a bűnbakot ke­resik lámpással. hőt és mi az oka, hogy Amerika lemaradt a Szovjetunió mögött szakember­­képzésben, a tudomány és a technika legérzékenyebb ágai­ban? Ki felelhet azért, hogy a szocializmus országaiban kul­turális forradalmat hajtottak végre? Hogy a szocialista tá­bor vezető országában ma több mint 50 millió szovjet ember részesül különböző fokon okta­tásban? Hogy a szovjet egyete­meken, főiskolákon, techniku­mokban több mint 4 millió orosz diák készül elő a holnap még nagyobb feladataira és sikereire? Ezek a kérdések önmaguk­ban hordják a választ. A szo­cialista rendszer fölényét nem­csak a világ első atomerőműve vagy az atom jégtörőhajó, a TU—114-es repülőcsoda vagy az interkontinentális rakéta s a földünk körül bolygó szput­­nyikok fejezik ki. Talán éle­sebben körvonalazza a fejlő­dést az az egymondatos vezér­cikk, amelyben Hruscsov je­lentette be a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának ünnepségén: “Az írástudatlanság meg­szűnte A “titok" ott van el­rejtve a XIII. kerület költség­­vetésének idézett mondatában is , amit nem olvasott el Eisenhower és Dulles, amiről nem tudnak az acél-, olajkrő­­zusok. Az angyalföldiek költ­ségvetésére nem reagál az amerikai tőzsde érzékeny szeizmográfja. De mi tudjuk, hogy a ma­gyar főváros egyik munkáske­rületének költségvetésében a jövő évi kiadások előirányzata egy cím alatt egy tétellel csök­kent. Mi tudjuk, hogy Buda­pesten 1949-ben még 21000 volt a hét évnél idősebb írni­­olvasni nem tudók száma s ma az egész országban sincs 10 000-nél több. Mi tudjuk, hogy tettünk egyet-mást, amit mások nem tettek és elértünk egyet-mást, ami csak a szo­cializmusban érhető el. És büszkék vagyunk rá — nincs okunk szégyenkezésre a ná­lunk gazdagabb szegények vi­lága előtt. Bertalan Imre Egyre kétségesebbé válik a nagy NATO-értekezlet Eisenhower után Adenauer is megbetegedett A külpolitikai helyzet 7 AZ ATOM- ÉS HIDROGÉNBOMBÁKKAL MEGRAKOT­­­*-•­TAN Nyugat-Európa felett köröző amerikai repülőgépek ügye éleshangú kommentárokra késztette a francia sajtót. A Combat »Bombás ég« című cikkében ironikusan állapítja meg, az angolok most megtudták, hogy az amerikai hadsereg angol földön atombombákat tartalékol, ráadásul pedig ezek a bom­bák időről-időre »sétára indulnak". Kétségtelenül­­megpené­­szednének a földön, vagy pedig unatkoznának. Meg kell őket szellőztetni". A lap szerint nyilvánvalóan elegendő lenne egy kis motorhiba, hogy nagy balesetet idézzen elő. “A halállal játszunk és ez nem egészen ésszerű dolog. Valószínűleg háború már nem is szükséges ahhoz, hogy az emberiségnek nagy esélye legyen az elpusztulásra" — fűzi baljós fejtegetéseihez a Com­bat. A l’Humanitéban André Wurmser aggodalmát fejezi ki: mi történnék, ha ilyen atom- és hidrogénbombákat szállító repülő­gép lezuhanna vagy tüzet fogna? “Megnyugtatásul azt mond­ják, hogy nem kell félni a robbanástól. De előbb kísérletezze­nek New York felett, hogy lássuk, igaz-e ez!« Az Emberi Jogok Ligája a francia közvéleményhez intézett felhívásában kiemeli, milyen súlyos veszélynek van kitéve az ország azzal, hogy területén nukleáris fegyvereket szándékoz­nak elhelyezni. A nyugat-európai államok­ közvéleményének megnyugtatá­sára Thomas White tábornok, az amerikai légierő vezérkari fő­nöke a washingtoni országos sajtóklubban tartott beszédében igyekezett bizonygatni, hogy a repülőgépen szállított hidrogén­bombák "rendes körülmények" között nem "jelentenek kocká­zatot. A tábornok azonban bölcsen hallgatott arról, mi következ­nék be a­ rendetlen körülmények­ között.­­ A FRANCIA KORMÁNY BIZALMAT KAPOTT ugyan a "­ nemzetgyűlésben, de nem sok öröme lehet a szavazás szám­szerű adatai láttán. A nemzetgyűlés az algériai kerettörvény­javaslatot 269 szavazattal 200 ellenében, az algériai választó­jogi reformról szóló törvényjavaslatot pedig 267 szavazattal 200-zal szemben fogadta el. A francia sajtó vezető helyen fog­lalkozik a kettős bizalmi szavazás eredményével és egyönte­tűen rámutat: nem keltett meglepetést, hogy a kormány meg­kapta a bizalmat. A lapok különös nyomatékkal mutatnak rá, hogy a kormánytöbbség már 67-re olvadt le és a vita rendkí­vül viharos volt. A Libération szerint a radikális párti Gaillard miniszterelnök támogatásában a túlzó gyarmatosítók állás­pontja diadalmaskodott. Figyelemre méltó fejtegetéseket tartalmaz Pierre Cot ha­ladó képviselő cikke a Monde hasábjain. Cot véleménye sze­rint Franciaországnak teljes egészében újra át kell gondolnia az algériai kérdést, szenvedélyek és előítéletek nélkül. Minden olyan formát meg kell vizsgálnia, amely elősegítheti Francia­­ország és Algéria lehetséges társulását. A képviselő hangsú­lyozta: a történelem tanúsága szerint minden gyarmatnak az a sorsa, hogy végül is eljusson a szabadsághoz. Az Algériai Nemzeti Felszabadítási Front közölte, hogy el­utasítja a francia kerettörvényt, mert Franciaország olyan meg­oldást akar Algériára erőszakolni, “amely nem veszi figye­lembe az ellene küzdő nép helyzetét­. A francia nemzetgyűlés szavazatainak megoszlása egyébként is azt mutatja, hogy ma­guk a franciák is eltérő véleményen vannak. Cseu En-laj pohárköszöntőt mondott a pekingi jugoszláv nagykövet fogadásán Pekingből jelenti az Új Kína: Vladimír Popovics, Ju­goszlávia pekingi nagykövete fogadást rendezett a kínai fő­városban a Jugoszláv Szövet­ségi Népköztársaság nemzeti ünnepe alkalmából. Csou En-laj kínai miniszter­­elnök a fogadáson szólott a ju­goszláv népnek a szocializmus építésében aratott sikereiről, a nemzetközi feszültség csök­kentésére, a békés egymás mellett élés előmozdítására tett erőfeszítéseiről. „Jugoszlá­via jelentős mértékben hozzá­járult a világbéke megvédésé­hez és a nemzetközi együttmű­ködés előmozdításához” — hangoztatta. Csou En-laj ez­után emlékeztetett arra, hogy az utóbbi időben fejlődött és elmélyült a barátság és az együttműködés Kína és Jugo­szlávia között és kifejezte re­ményét, hogy a szocializmus építésének közös ügye, a szo­cialista országok baráti szoli­daritásának megerősödése és a világbéke megvédése érdeké­ben a jövőben is szüntelenül erősbödik és fejlődik majd a barátság és az együttműködés. Popovics nagykövet beszé­dében üdvözölte a fogadáson megjelent hatszáz vendéget. Megállapította, hogy Kína és Jugoszlávia baráti kapcsolatai a diplomáciai kapcsolatok megteremtése óta eltelt rövid idő óta állandóan fejlődtek a kölcsönös megértés és bizalom, valamint az egyenlőség alap­ján. A kapcsolatoknak ez a fejlődése nemcsak a két or­szág érdekét, de a szocialista együttműködés, általában a nem­zetközi együttműködés és a világbéke ügyét is szolgálja. Véget ért az F­SZ-ben­ a nyugat-irráni kérdés vitája Nyugati hírügynökségek je­lentései szerint az ENSZ-köz­­gyűlés péntek délutáni ülésén elutasította azt a határozati ja­vaslatot, amely felszólítja Hol­landia és Indonézia kormá­nyát, hogy az ENSZ főtitkárá­nak támogatásával folytasson tárgyalásokat Nyugat-Irián helyzetéről. Az indonéziai kezdeménye­zésre előterjesztett határozati javaslatra — amelyet a poli­tikai bizottság egyszerű több­séggel fogadott el — 41 ország szavazott, ellene szavazott 29 és 11 tartózkodott a szavazás­tól, így tehát a javaslat nem tudta megszerezni a közgyűlé­sen az elfogadásához szüksé­ges kétharmados többséget. A szavazás előtt az indoné­ziai küldött hangoztatta, hogy a határozati javaslat sorsáról függ Hollandia és Indonézia kapcsolatainak jövője, vala­mint az erők viszonya a vi­lágnak ezen a részén. A szocialista országok ENSZ- küldöttségei támogatták a ha­tározati javaslatot, ellene sza­vazott a többi között Francia­­ország és Anglia is. Az Egye­A DPA jelenti: A szövetségi kormány Adenauer betegsége miatt lemondta a kancellár háromnapos londoni hivatalos látogatását. A kancellárnak influenzája van, s ágyban kell feküdnie. Adenauer hivatalos látogatá-Washingtonból jelenti a Reuter. Az amerikai sajtót to­vábbra is élénken foglalkoz­tatja Eisenhower elnök meg­betegedése. A Washington Daily News a többi között annak a remé­nyének ad kifejezést, hogy a januárban összeülő kongresz­­szus világos figyelmeztetés­nek fogja tekinteni „Ike újabb betegségét, bármennyire eny­he lefolyású legyen is az.” A New York Post felszólítja Agadirból jelenti a Reuter. Általában megbízható agadiri forrás szerint két spanyol ha­dihajó ágyúval lőtte Iini spa­nyol beszögellés területét. Említett helyen kijelentik, A Depeche Quotidienne cí­mű francia nyelvű algíri lap szerint francia repülőgépek algériai terület felett pénteken feltartóztattak egy amerikai Dakota-gépet és leszállásra kényszerítették egy Oran­ke­Az AP jelentése szerint a kubai hadsereg főparancsnok­sága közölte, hogy a kubai ka­tonaság Bayamo közelében összecsapott a felkelőkkel. A harcok során állítólag­­sok lá­zadót megöltek." A kubai rend­őrség bejelentette, hogy 23 fia­talembert letartóztattak “fel­forgatás és terrorisztikus cse­lekmények elkövetése miatt”. A közlemény arról tájékoz­tat, hogy az őrizetbe vettek bevallották, tagjai voltak egy terrorista szervezetnek, ame­sylt Államok tartózkodott a szavazástól. A szavazás után Subandrio indonéziai külügyminiszter ki­jelentette, hogy országa „mely nem nyert kielégítést az ENSZ-ben, nem tehet mást, mint hogy az ENSZ-en kívül cselekszik.” Ha semmiesetre sem marad el végképpen — amint ezt Hall­atein külügyi államtitkár kö­zölte. Bonnban arra számíta­nak, hogy a jövő év elején ke­rül sor a kancellár londoni út­jára, Eisenhower elnököt, hogy „az ország, a saját személye és tisztelői iránti méltányosság­ból” mondjon le. A lap szerint Eisenhower „tovább már nem állíthatja magáról azt, hogy elnök, akár­hány orvosi jelentés kibocsá­tására kényszerítse is őt ,együttesen, illetve bármennyi hivatalos szertartást legyen is kénytelen végigcsinálni fel­­gyógyulásának bebizonyítá­sára.”­hogy Gulimin városánál, amely a spanyol beszögellés keleti határától 10 kilométernyire fekszik Marokkó területén, ki­lenc spanyol katonát foglyul ejtettek a­zelében fekvő repülőtérre. A lap szerint az amerikai gép egy órával később tovább re­pült. A vizsgálat kiderítette, hogy a repülőgép Marokkóból Mallorcára igyekezett, s letért előírt útvonaláról.­lyet Carlos Pino Socarras, volt elnök pénzelt. Más sajtójelentések arról számolnak be, hogy kubai fel­kelők ismét gyújtogatni kez­dik az állami cukornádültet­vényeket. Manzanillo város vi­dékén, amely Oriente tarto­mány délkeleti részében van, majdnem minden cukornád­ültetvény megsemmisült. A kubai kormány büntető­­osztagokat vet be nemcsak a felkelők, hanem a felkelőkkel együttműködő helyi lakosság ellen is. Adenauer betegsége miatt lemondta londoni útját A New York Post felszólítja Eisenhower elnököt: mondjon le Spanyol hadihajók áutyával lőtték Ifii területét Francia repülőgépek leszállásra kényszerítettek egy amerikai gépet Összetűzés a kubai katonaság és a felkelők között Külpolitikai hírek A (Moszkva, TASZSZ) Vo­­rosilov és Hruscsov fogadta a Burmai Unió miniszterelnök­helyettesét. A (Kairó, MTI) A jövő év elején Szukama, Indonézia el­nöke ötnapos látogatásra Egyiptomba érkezik és megbe­széléseket folytat Nasszer el­nökkel, az afrikai—ázsiai or­szágok szorosabb együttműkö­déséről, valamint a bandungi konferencia határozatainak végrehajtásáról. A (Moszkva, TASZSZ) Bul­­ganyin, a Szovjetunió minisz­tertanácsának elnöke, fogadta a finn újságírók Moszkvában tartózkodó csoportját. A (Moszkva, DPA) Folyta­tódtak Moszkvában a Német Szövetségi Köztársaság és a Szovjetunió gazdasági tárgya­lásai. A két és fél órás ülés után a német küldöttség tagjai kijelentették, hogy az értekez­leten bizonyos haladás történt. A (Bécs, Reuter) Julius Raab osztrák kancellár pénteken ünnepelte 66. születésnapját. A (Melbourne, Reuter) Kisi japán miniszterelnök Mel­­bournebe érkezett, ahonnan ausztráliai körútra indul. A A San Diego Unió című lap jelentése szerint egy ame­rikai Atlas-típusú interkonti­nentális ballisztikus rakéta megsérült és ezért szombatra kitűzött kilövését elhalasztot­ták. Az Atlas-típusú rakéta ki­lövésének két korábbi kísérle­te sem sikerült. A (Washington, AP) Refau­­ver amerikai demokratapárti szenátor kijelentette, a három napi vizsgálat, amelyet az Egyesült Államok rakétaprog­ramjának állásáról folytattak, azt mutatja, hogy »a helyzet rosszabb, mint gondolta". A (Buenos Aires, Reuter) Az argentin kormány rendelettel mentesítette az összes volt pe­ronista képviselőket a haza­árulás vádja alól.

Next