Magyar Nemzet, 1958. február (14. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-26 / 48. szám
Kik kapnak elsősorban lakást? Milyen alapelvek szerint osztja el a budapesti tanács az új lakásokat A fővárosi tanács lakásgazdálkodási osztályán az idén elkészülő új lakások elosztásáról, az elosztás alapelveiről a következő tájékoztatást adták: " Az ebben az évben tető alá kerülő új lakásokkal sem tudjuk az igényeket kielégíteni. Tekintettel a lakások viszonylag kis számára, rendkívül fontos feladat ezeknek körültekintő, igazságos elosztása. Az új otthonok kiutalásánál természetesen az idevonatkozó kormányrendeletet veszszük figyelembe, amely pontosan megszabja, hogy hány százalékban kaphatnak, például fizikai dolgozók, fizikai munkát irányító műszakiak, fiatal házasok és mások lakást a rendelkezésre álló lakásokból. A fővárosi tanács lakásosztályára havonta mintegy 1200—1500 különféle lakáskérelem érkezik. Az érkező kérelmekre válaszolunk is, szeretnénk azonban felhívni a figyelmet arra, hogy a fővárosi tanács másodfokú hatóság, s mint ilyen, lakáskiutalásokkal nem foglalkozik. Minden effajta kérelemmel az illetékes kerületi tanácshoz kell fordulni. Az illetékes kerületi tanácshoz érkező lakáskérelmeket gondosan megvizsgálják, s a lakásosztály dolgozói vagy a munkájukat segítő tanácstagok, állandó bizottságok a helyszínen is meggyőződnek a kérelmező igényjogosultságáról. Az egy-egy kerületre jutó új lakásokat a sok ezer igénylő közül elsősorban azok kapják meg, akik életveszélyes, romos, egészségtelen, zsúfolt lakásban laknak. Ezeknek elhelyezését tartjuk elsőrendű feladatunknak, s ezt bizonyára megértik azok az igénylők is, akik más okok miatt szeretnének új otthonhoz jutni. — A kerületi lakásosztályok a helyszíni vizsgálatok tapasztalatai, az állandó bizottságok tagjainak indítványai alapján javaslatot készítenek az új lakások kiutalására. A javaslatok pontosan feltüntetik a kiutalandó lakás címét , a javasolt családok nevét. Az előterjesztés minden kerületben a tanács végrehajtó bizottsága elé kerül, amely gondosan mérlegeli a javaslatot, s csak ezután születik végleges döntés.Az új lakások kiutalásánál, de más, megüresedő lakások sorsának eldöntésekor is figyelemmel leszünk arra, hogy a lehetőségekhez mérten kielégítsük az ifjú házasok, fiatal családok igényeit is. Ezerholdas új termelőszövetkezet alakult Karcagon Százötvenen léptek be egy hét alatt Szolnok megye termelőszövetkezeteibe Az elmúlt hét a termelőszövetkezeti mozgalom erősödésének újabb állomása volt Szolnok megyében. Hét nap alatt százötven egyénileg dolgozó paraszt választotta a szövetkezeti gazdálkodás útját. Karcagon harminchat dolgozó paraszt, csaknem ezer hold földterületen megalakította a város tizenötödik mezőgazdasági termelőszövetkezetét. A január óta belépett tagok száma ezerkétszáznegyvenháromra emelkedett, a bevitt földterület pedig több mint ezerszáz höld. A tavaszi munka megindulása előtt tovább növekszik az egyéniek érdeklődése. Turkevén jelenleg 43 egyéni gazda várja, hogy felvételéről döntsön a közgyűlés. Újra teljes erővel dolgozik az inotai aluminiumkohó Tonnánként 233 forinttal csökkent az önköltség Az inotai alumíniumkohó műszaki vezetői és dolgozói az elmúlt évben nagy erőfeszítéseket tettek, hogy helyrehozzák az ellenforradalom okozta károkat és újra nagy mennyiségben és olcsón állíthassák elő az alumíniumot. Több esetben kicserélték tapasztalataikat kiváló szovjet kohászokkal és alumíniumipari szakemberekkel, felhasználták a szovjet kohászoktól kapott műszaki szakkönyveket és dokumentációkat is. A műszaki intézkedéseket a szervezettség javításával kapcsolták öszsze. Az 1958-as esztendőt már ártámogatás nélkül kezdte az üzem. Az inotai alumíniumkohó az elmúlt hét végén már teljes erővel folytathatta a termelést. Az eddigi 114 helyett ma már 150 kemencét tartanak üzemben. A termelékenység 12 százalékos emelkedésén kívül sikerült elérni, hogy az 1956 október előtti hónapok eredményeihez viszonyítva 233 forinttal csökkent az alumínium tonnánkénti önköltsége. A rádióizotópok alkalmazásáról tanácskoztak az országos acélgyártó konferencia második napján Az országos acélgyártó konferenciakedden az új diósgyőri Bartók Béla Művelődési Házban folytatta tanácskozását. Az első előadó Énekes Sándor kohómérnök volt, aki a csillapítatlan öntecsek dermedési viszonyairól, valamint a Szovjetunióban alkalmazott vizsgálati módszerekről beszélt. Utána Répász Gellért kohómérnök, a csillapítatlan acélgyártás eredményeiről számolt be. Az azonos témakörről szóló előadásokat élénk vita követte. Délután a Lenin Kohászati Művek műszaki klubjában folytatódott a tanácskozás, amelyen Réti Pál, mérnök, valamint Simon Sándor, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem docense a rádióizotópok kohászati alkalmazásáról beszélt. Az előadások után a konferencia részvevői megtekintették az újmassai őskohót, amelynek történetét, restaurálásának körülményeit, muzeális értékét Korompai Győző, a diósgyőri Országos Kohászati Múzeum vezetője ismertette. A konferencia szerdán folytatja munkáját. Új mérnöki szakok a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen A Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen kedden ünnepélyes keretek között kezdődött meg a kohó-, illetve gépipari gazdasági mérnökképzés. A megnyitás alkalmából dr. Gáspár Gyula rektorhelyettes mondott ünnepi beszédet, méltatva az új mérnöki szakok népgazdasági jelentőségét. Az új mérnöki szakoknak egyelőre negyvenhárom hallgatója van. Nemzet "a hazafias népfront LAPJA ! Marosvásárhely népe meleg szeretettel fogadta a magyar párt- és kormányküldöttséget Marosvásárhely, február 25. A magyar párt- és kormányküldöttség: Kádár János, Apró Antal, Kállai Gyula, Szirmai István, Németh Károly, Sebes István és Keleti Ferenc, kedden délelőtt fél kilenc órakor megérkezett a Román Népköztársaság Magyar Autonóm Tartományának székhelyére, Marosvásárhelyre. A magyar vendégeket Petre Borila, a Román Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a minisztertanács elnökhelyettese, Alexandru Birladeanu, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a minisztertanács elnökhelyettese, Aurél Málnásán külügyminiszterhelyettes és Caius Frantescu, a külügyminisztérium protokollfőnöke kíséri. A marosvásárhelyi lakosság meleg szeretettel fogadta a testvéri magyar nép küldötteit. A zenekar magyar népdalokat játszott. A különvonatról lelépő vendégeket Csupor Lajos, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a tartományi pártbizottság első titkára és Bugyi Pál, a tartományi néptanács végrehajtó bizottságának elnöke, Vargancsik István, a városi pártbizottság első titkára, és Udvarhelyi József, a városi néptanács végrehajtó bizottságának elnöke fogadta. Ezután a vendégek és a kíséret tagjai az állomás előtti téren felállított díszemelvényre siettek.Amikor feltűntek a vendégek, Marosvásárhely lakosai hosszasan üdvözölték őket és a román—magyar barátságot éltették. Bugyi Pál, a tartományi néptanács végrehajtó bizottságának elnöke, a tartomány lakossága nevében testvéri szeretettel köszöntötte Kádár Jánost és a küldöttség többi tagját. Hangsúlyozta azt a meggyőződését, hogy ez a látogatás is hozzájárul majd a román és a magyar nép barátságának elmélyítéséhez. Ez a látogatás majd alkalmat nyit arra is, hogy a magyar nép küldöttei láthassák a Magyar Autonóm Tartomány magyar, román és más nemzetiségű dolgozói áldozatkész munkájának, a testvéri összefogásnak a gyümölcseit. Az eredmények azt bizonyítják, hogy a Román Munkáspárt nemzetiségi politikájában következetesen alkalmazza a marxi—lenini tanítást — mondotta. A magyar kormány- és pártküldöttség nevében Kádár János válaszolt. — Soha nem fogjuk elfelejteni azt a forró testvéri fogadtatást, amelyben eddig részesítettek bennünket falvakban, városokban egyaránt — mondotta a többi között. Beszéde során emlékeztetett arra az időszakra, amikor a Magyar Népköztársaság annak a nagy veszélynek volt kitéve, hogy visszaállítják a tőkések uralmát. — Akkor, amikor szükségünk volt a segítségre — mondotta Kádár János —, a Szovjetunió népei mellett már az első napokban odaálltak mellénk a Román Munkáspárt vezetői és Románia dolgozói is, és segítettek nekünk, hogy megmentsük a nép hatalmát. Ez bizony nagy segítség volt és Az ünnepélyes fogadtatás után a vendégek ellátogattak a »Simó Géza« bútorgyárba, amely Délkelet-Európa legkorszerűbb ilyen üzeme. A gyár megtekintése után részt vettek az üzem munkásainak nagygyűlésén. Magyari Károly igazgató megnyitója után Csupor Lajos, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a tartományi pártbizottság első titkára mondott beszédet. Hangsúlyozta, hogy a két szomszédos ország örök barátsága a szocialista nemzetköziség szellemében erősödött és edződött. A két ország népes barátságának alapja, a társadalmi, gazdasági fejlődés azonos útja, a szocializmus építésének, a béke megvédésének érdekkörös-Marosvásárhely, február 25. A magyar párt- és kormányküldöttség különvonata hétfő este indult Románból a magyar autonóm tartományba. Áthaladva a Kárpátokon, kedd reggel már a Maros folyó hegyek övezte kanyargós völgyében robogott a szerelvény. Marosvásárhely, a tartomány székhelyének lakói meleg szeretettel fogadták a magyar vezetőket. Ha csak vázlatosan is, néhány mondatban egy-két tényt említek, amelyek az erdélyi magyarok politikai állásfoglalását jellemzik. A marosvásárhelyi és kolozsvári magyar írók egy éve levélben fordultak a magyar írókhoz, amelyben a magyar népi demokrácia, a szocializmus magyar erői iránti hűségre buzdították őket. Az egyetemek tanárai és más értelmiségi dolgozók szintén a népi demokrácia mellett foglaltak állást az írókkal együtt. A marosvásárhelyi Simó Géza Bútorgyár munkásai az elsők között álltak a magyar dolgozó nép mellé és felemelték tiltakozó szavukat az imperialistáknak a Magyar Népköztársaság belügyeibe beavatkozó kísérletei ellen. Az erdélyi parasztság is örömmel fogadta a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány megalakulását, mert látta, hogy ezzel a saját földjét is inkább biztonságban tudhatja. E tények is mutatják, hogy a szocializmus milyen mély gyökereket eresztett Erdély magyar lakóiban. A statisztika számai azt bizonyítják, hogy a népi hatalom éveiben a magyar autonóm tartomány összehasonlíthatatlanul nagyobb ütemben fejlődött, mint az osztrák— magyar monarchia, a román földesúri vagy a fasiszta Horthy uralma idején. Az elmúlt 13 év alatt 52 — állami beruházással — 12 új ipari létesítmény épült; köztük olyan ezt a segítséget most itt is megköszönjük. És megmondjuk: a segítség nem volt hiábavaló, mert megvédtük a nép hatalmát, él és virágzik a Magyar Népköztársaság. Szavait fergetes tapssal és éljenzéssel fogadták a marosvásárhelyi dolgozók. sége és a közös ideológia, a marxizmus—leninizmus. Ezután vázolta a magyar autonóm tartomány fejlődését. Beszéde további részében a szocialista világrendszer erejét méltatta. Rámutatott a nemzetközi kommunista mozgalom megbonthatatlan egységére. Végül megkérte a magyar párt- és kormányküldöttséget, hogy tolmácsolja Magyarország kommunistáinak a szocializmus építésén fáradozó minden dolgozónak a szívből jövő elvtársi üdvözletét és adják át baráti kézfogásukat is. Ezután Kállai Gyula beszélt, majd ajándékokat adtak át a magyar küldöttségnek. A küldöttség ezt követően Nagykendre látogatott, ahol megtekintett egy kollektív gazdaságot. Jelentős üzem, mint az Erdőszentgyörgyi Hőerőmű, a tejporgyár, valamint a marosvásárhelyi Simó Géza Bútorgyár, mely Délkelet-Európa legnagyobb ilyen típusú üzeme. Marosvásárhelyen az a szállóige járja: míg elszívsz egy cigarettát, elkészül egy garnitúra bútor. Áram a mi viszonyainkhoz képest nagyon olcsó: 1600 lej, 12 havi részletre. A gyár termékeit külföldön is szívesen vásárolják. A mezőgazdaság is rohamosan fejlődik. A főbb terület 42 százaléka már a szocialista szektorhoz tartozik. A magyar küldöttség meglátogatta a Marosvásárhelytől 25 kilométerre levő nagykendi Dózsa György kollektív gazdaságot. Nem ez a legerősebb tsz. a tartományban. 160 család — közülük 63 nemrégiben lépett be — 460 hektáron gazdálkodik. Búza, kukorica, zab és szőlő a fő növénytermelési cikkek. Az állattenyésztésben a sertés, a tehén, a juh a számottevő. A földgázt rövidesen bevezetik gazdaságukba — a küküllőmenti falvakban már nagyrészt bevezették. Megfelelő géppark is áll a gazdaság dolgozóinak rendelkezésére. A gazdaság valamennyi tagja magyar nemzetiségű és megelégedetten, jól élnek. A tartományban megszűnt a munkanélküliség. 1957-ben 17 százalékkal gyarapodott a lakosság pénzjövedelme 1956- hoz képest. Ugyanakkor 116 millió lejjel több árut vásároltak a dolgozók tavaly, mint az előző évben. Erőteljesen fejlődik a formájában nemzeti, tartalmában szocialista kultúra. Magyar nyelven folyik az oktatás 569 elemi, 16 középiskolában. Míg e területen azelőtt 1907 pedagógus oktatott, addig ma 5250, közülük 4500 magyar. Marosvásárhelyen orvosi és gyógyszerészeti felsőoktatási intézet és színművészeti főiskola van. Színházak, magyar együttesek, köztük az Állami Székely Népi Együttes, könyvtárak, 490 művelődési ház szolgálja az itteni dolgozók kulturális igényeit. Csütörtökön avatják fel Marosvásárhelyen a tartományi rádiót, és rövidesen kulturális folyóirat is megjelenik. A Román Népköztársaság nagy nemzetgyűlésében 44 képviselő foglal helyet a magyar autonóm tartomány képviseletében. A magyar párt- és kormányküldöttség marosvásárhelyi tartózkodása során meglátogatta a Simó Géza Bútorgyárat, a Nagykendi Dózsa György tsz-t, a marosvásárhelyi egyetemet és este megtekintette az Állami Székely Népi Együttes előadását. Kedd este elutazott a magyar autonóm tartományból és szerda délelőtt Ploestit, a nagy olajvárost látogatja meg. Ezzel befejeződik a Román Népköztársaságban tett körút és a magyar küldöttek Bukarestbe utaznak. Bolgár István A Magyar Autonóm Tartomány a népi demokrácia éveiben nagy fejlődéséit ment át A Magyar Nemzet kiküldött munkatársának telefonjelentése 8,5 százalékkal nőtt az ipari termelés A Román Népköztársaság nagy sikerei az 1957-es terv teljesítésében Bukarestből jelenti az MTI. A keddi bukaresti lapokban közlemény jelent meg a Román Népköztársaság 1957. évi állami tervének teljesítéséről. Az össztermelési tervet a szocialista ipar egészében 106,7 százalékra teljesítette. Az 1956. évi eredményekhez viszonyítva az ipari össztermelés 8,5 százalékkal növekedett; a termelőeszközök iparában az emelkedés 11, a közszükségleti cikkek iparában 5,1 százalékos. Az árutermelési tervet 105,6 százalékra teljesítették. Az árutermelés az 1956. évihez viszonyítva 8,4 százalékkal növekedett. Az 1957. év folyamán jelentős eredményeket értek el a mezőgazdasági termelés növelésében, a szocialista szektor fejlesztésében, valamint a mezőgazdaság műszaki anyagi alapjának bővítésében. Az 1957. év végén a szövetkezeti szektor a parasztgazdaságoknak több mint 42 százalékát felöleli és magában foglalja az ország mezőgazdasági területeinek 51 százalékát, szántóterületének pedig 48 százalékát, az 1956. év végén mutatkozott 38 százalékkal, illetve 30,7 százalékkal szemben. 1957-ben 13,5 milliárd lejt fordítottak a népgazdaság és a társadalmi kulturális tevékenység fejlesztésére. 1957-ben a szocialista kereskedelmi hálózat kiskereskedelmi forgalma 34,8 milliárd lejt tett ki, több mint 4 milliárd lejjjel többet, mint 1956-ban. A vállalatok, intézmények, néptanácsok pénzalapjaiból állami kölcsön segítségével 11 100 lakás épült.