Magyar Nemzet, 1958. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-26 / 48. szám

Kik kapnak elsősorban lakást? Milyen alapelvek szerint osztja el a budapesti tanács az új lakásokat A fővárosi tanács lakásgaz­dálkodási osztályán az idén el­készülő új lakások elosztásá­ról, az elosztás alapelveiről a következő tájékoztatást adták: " Az ebben az évben tető alá kerülő új lakásokkal sem tudjuk az igényeket kielégí­teni. Tekintettel a lakások vi­szonylag kis számára, rendkí­vül fontos feladat ezeknek kö­rültekintő, igazságos elosztá­sa.­­ Az új otthonok kiutalásá­nál természetesen az idevonat­kozó kormányrendeletet vesz­­szü­k figyelembe, amely ponto­san megszabja, hogy hány százalékban kaphatnak, például fizikai dolgozók, fizikai mun­kát irányító műszakiak, fiatal házasok és mások lakást a rendelkezésre álló lakásokból.­­ A fővárosi tanács lakás­­osztályára havonta mintegy 1200—1500 különféle lakáské­relem érkezik. Az érkező ké­relmekre válaszolunk is, sze­retnénk azonban felhívni a fi­gyelmet arra, hogy a fővárosi tanács másodfokú hatóság, s mint ilyen, lakáskiutalásokkal nem foglalkozik. Minden effaj­ta kérelemmel az illetékes ke­rületi tanácshoz kell fordulni.­­ Az illetékes kerületi ta­nácshoz érkező lakáskérelme­ket gondosan megvizsgálják, s a lakásosztály dolgozói vagy a munkájukat segítő tanácsta­gok, állandó bizottságok a helyszínen is meggyőződnek a kérelmező igényjogosultságá­ról. Az egy-egy kerületre jutó új lakásokat a sok ezer igénylő közül elsősorban azok kapják meg, akik életveszélyes, romos, egészségtelen, zsúfolt lakásban laknak. Ezeknek elhelyezését tartjuk elsőrendű feladatunk­nak, s ezt bizonyára megértik azok az igénylők is, akik más okok miatt szeretnének új ott­honhoz jutni. — A kerületi lakásosztályok a helyszíni vizsgálatok tapasz­talatai, az állandó bizottságok tagjainak indítványai alapján javaslatot készítenek az új la­kások kiutalására. A javasla­tok pontosan feltüntetik a ki­utalandó lakás címét , a ja­vasolt családok nevét. Az elő­terjesztés minden kerületben a tanács végrehajtó bizottsága elé kerül, amely gondosan mérlegeli a javaslatot, s csak ezután születik végleges dön­tés.­­­­Az új lakások kiutalásá­nál, de más, megüresedő laká­sok sorsának eldöntésekor is figyelemmel leszünk arra, hogy a lehetőségekhez mérten kielégítsük az ifjú házasok, fiatal családok igényeit is. Ezerholdas új termelőszövetkezet alakult Karcagon Százötvenen léptek be egy hét alatt Szolnok megye termelőszövetkezeteibe Az elmúlt hét a termelőszö­vetkezeti mozgalom erősödé­sének újabb állomása volt Szolnok megyében. Hét nap alatt százötven egyénileg dol­gozó paraszt választotta a szö­vetkezeti gazdálkodás útját. Karcagon harminchat dolgozó paraszt, csaknem ezer hold földterületen megalakította a város tizenötödik mezőgazda­sági termelőszövetkezetét. A január óta belépett tagok szá­ma ezerkétszáznegyvenhárom­­ra emelkedett, a bevitt földte­rület pedig több mint ezerszáz höld. A tavaszi munka meg­indulása előtt tovább növek­szik az egyéniek érdeklődése. Turkevén jelenleg 43 egyéni gazda várja, hogy felvételéről döntsön a közgyűlés. Újra teljes erővel dolgozik az inotai aluminiumkohó Tonnánként 233 forinttal csökkent az önköltség Az inotai alumíniumkohó műszaki vezetői és dolgozói az elmúlt évben nagy erőfeszíté­seket tettek, hogy helyrehoz­zák az ellenforradalom okozta károkat és újra nagy mennyi­­ségben és olcsón állíthassák elő az alumíniumot. Több esetben kicserélték ta­pasztalataikat kiváló szovjet kohászokkal és alumíniumipa­ri szakemberekkel, felhasznál­ták a szovjet kohászoktól ka­pott műszaki szakkönyveket és dokumentációkat is. A műsza­ki intézkedéseket a szervezett­ség javításával kapcsolták ösz­­sze. Az 1958-as esztendőt már ártámogatás nélkül kezdte az üzem. Az inotai alumíniumkohó az elmúlt hét végén már teljes erővel folytathatta a termelést. Az eddigi 114 helyett ma már 150 kemencét tartanak üzem­ben. A termelékenység 12 szá­zalékos emelkedésén kívül si­került elérni, hogy az 1956 ok­tóber előtti hónapok eredmé­nyeihez viszonyítva 233 forint­tal csökkent az alumínium tonnánkénti önköltsége. A rádióizotópok alkalmazásáról tanácskoztak az országos acélgyártó konferencia második napján Az országos acélgyártó kon­ferencia­­kedden az új­ diósgyő­ri Bartók Béla Művelődési Házban folytatta tanácskozá­sát. Az első előadó Énekes Sándor kohómérnök volt, aki a csillapítatlan öntecsek der­­medési viszonyairól, valamint a Szovjetunióban alkalmazott vizsgálati módszerekről be­szélt. Utána Répász Gellért kohómérnök, a csillapítatlan acélgyártás eredményeiről szá­molt be. Az azonos témakör­ről szóló előadásokat élénk vita követte. Délután a Lenin Kohászati Művek műszaki klubjában folytatódott a tanácskozás, amelyen Réti Pál, mérnök, va­lamint Simon Sándor, a Mis­kolci Nehézipari Műszaki Egyetem docense a rádióizotó­pok kohászati alkalmazásáról beszélt. Az előadások után a konfe­rencia részvevői megtekintet­ték az újmassai őskohót, amelynek történetét, restau­rálásának körülményeit, mu­zeális értékét Korompai Győ­ző, a diósgyőri Országos Ko­hászati Múzeum vezetője is­mertette. A konferencia szerdán foly­tatja munkáját. Új mérnöki szakok a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen A Miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetemen kedden ünne­pélyes keretek között kezdő­dött meg a kohó-, illetve gép­ipari gazdasági mérnökképzés. A megnyitás alkalmából dr. Gáspár Gyula rektorhelyettes mondott ünnepi beszédet, mél­tatva az új mérnöki szakok népgazdasági jelentőségét. Az új mérnöki szakoknak egyelőre negyvenhárom hall­gatója van. Nemzet­­ "a hazafias népfront LAPJA ! Marosvásárhely népe meleg szeretettel fogadta a magyar párt- és kormányküldöttséget Marosvásárhely, február 25. A magyar párt- és kormány­­küldöttség: Kádár János, Apró Antal, Kállai Gyula, Szirmai István, Németh Károly, Sebes István és Keleti Ferenc, ked­den délelőtt fél kilenc órakor megérkezett a Román Népköz­­társaság Magyar Autonóm Tartományának székhelyére, Marosvásárhelyre. A magyar vendégeket Petre Borila, a Román Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Bizottsá­gának tagja, a minisztertanács elnökhelyettese, Alexandru Birladeanu, a Román Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak tagja, a minisztertanács elnökhelyettese, Aurél Málná­sán külügyminiszterhelyettes és Caius Frantescu, a külügy­minisztérium protokollfőnöke kíséri. A marosvásárhelyi lakosság meleg szeretettel fogadta a testvéri magyar nép küldötteit. A zenekar magyar népdalokat játszott. A különvonatról lelépő ven­dégeket Csupor Lajos, a Ro­mán Munkáspárt Központi Bi­zottságának tagja, a tartomá­nyi pártbizottság első titkára és Bugyi Pál, a tartományi néptanács végrehajtó bizottsá­gának elnöke, Vargancsik Ist­ván, a városi pártbizottság első titkára, és Udvarhelyi József, a városi néptanács végrehajtó bizottságának elnöke fogadta. Ezután a vendégek és a kí­séret tagjai az állomás előtti téren felállított díszemelvény­re siettek.­Amikor feltűntek a vendé­gek, Marosvásárhely lakosai hosszasan üdvözölték őket és a román—magyar barátságot él­tették. Bugyi Pál, a tartományi nép­tanács végrehajtó bizottságá­nak elnöke, a tartomány lakos­sága nevében testvéri szeretet­tel köszöntötte Kádár Jánost és a küldöttség többi tagját. Hangsúlyozta azt a meggyőző­dését, hogy ez a látogatás is hozzájárul majd a román és a magyar nép barátságának el­mélyítéséhez. Ez a látogatás majd alkalmat nyit arra is, hogy a magyar nép küldöttei láthassák a Magyar Autonóm Tartomány magyar, román és más nemzetiségű dolgozói ál­dozatkész munkájának, a test­véri összefogásnak a gyümöl­cseit. Az eredmények azt bizo­nyítják, hogy a Román Mun­­káspárt nemzetiségi politikájá­ban következetesen alkalmazza a marxi—lenini tanítást — mondotta. A magyar kormány- és párt­küldöttség nevében Kádár Já­nos válaszolt. — Soha nem fogjuk elfelej­teni azt a forró testvéri fogad­tatást, amelyben eddig része­sítettek bennünket falvakban, városokban egyaránt — mon­dotta a többi között. Beszéde során emlékeztetett arra az időszakra, amikor a Magyar Népköztársaság annak a nagy veszélynek volt kitéve, hogy visszaállítják a tőkések ural­mát. — Akkor, amikor szüksé­günk volt a segítségre — mon­dotta Kádár János —, a Szov­jetunió népei mellett már az első napokban odaálltak mel­lénk a Román Munkáspárt ve­zetői és Románia dolgozói is, és segítettek nekünk, hogy megmentsük a nép hatalmát. Ez bizony nagy segítség volt és Az ünnepélyes fogadtatás után a vendégek ellátogattak a »Simó Géza« bútorgyárba, amely Délkelet-Európa legkor­szerűbb ilyen üzeme. A gyár megtekintése után részt vettek az üzem munkásainak nagy­gyűlésén. Magyari Károly igazgató megnyitója után Csupor Lajos, a Román Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának tagja, a tartományi pártbizottság első titkára mondott beszédet. Hangsúlyozta, hogy a két szomszédos ország örök barát­sága a szocialista nemzetközi­ség szellemében erősödött és edződött. A két ország népes barát­ságának alapja, a társa­dalmi, gazdasági fejlődés azonos útja, a szocializ­mus építésének, a béke megvédésének érdekkörös-Marosvásárhely, február 25. A magyar párt- és kormány­­küldöttség különvonata hétfő este indult Románból a ma­gyar autonóm tartományba. Áthaladva a Kárpátokon, kedd reggel már a Maros folyó he­gyek övezte kanyargós völ­gyében robogott a szerelvény. Marosvásárhely, a tartomány székhelyének lakói meleg sze­retettel fogadták a magyar vezetőket. Ha csak vázlatosan is, né­hány mondatban egy-két tényt említek, amelyek az erdélyi magyarok politikai állásfogla­lását jellemzik. A marosvá­sárhelyi és kolozsvári magyar írók egy éve levélben fordul­tak a magyar írókhoz, amely­ben a magyar népi demokrá­cia, a szocializmus m­agyar erői iránti hűségre buzdítot­ták őket. Az egyetemek taná­rai és más értelmiségi dolgo­zók szintén a népi demokrá­cia mellett foglaltak állást az írókkal együtt. A marosvásár­helyi Simó Géza Bútorgyár munkásai az elsők között áll­tak a magyar dolgozó nép mellé és felemelték tiltakozó szavukat az imperialistáknak a Magyar Népköztársaság bel­­ügyeibe beavatkozó kísérletei ellen. Az erdélyi parasztság is örömmel fogadta a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány megalakulását, mert látta, hogy ezzel a saját föld­jét is inkább biztonságban tudhatja. E tények is mutat­ják, hogy a szocializmus mi­lyen mély gyökereket eresz­tett Erdély magyar lakóiban. A statisztika számai azt bi­zonyítják, hogy a népi hata­lom éveiben a magyar auto­nóm tartomány összehasonlít­hatatlanul nagyobb ütemben fejlődött, mint az osztrák— magyar monarchia, a román földesúri vagy a fasiszta Hor­thy uralma idején. Az el­múlt 13 év alatt 52 — állami beruházással — 12 új ipari lé­tesítmény épült; köztük olyan ezt a segítséget most itt is megköszönjük. És megmond­juk: a segítség nem volt hiába­való, mert megvédtük a nép hatalmát, él és virág­zik a Magyar Népköztár­saság. Szavait fergetes tapssal és éljenzéssel fogadták a maros­­vásárhelyi dolgozók. sége és a közös ideológia, a marxizmus—leninizmus. Ezután vázolta a magyar autonóm tartomány fejlődését. Beszéde további részében a szocialista világrendszer ere­jét méltatta. Rámutatott a nemzetközi kommunista moz­galom megbonthatatlan egy­ségére. Végül megkérte a ma­gyar párt- és kormányküldött­séget, hogy tolmácsolja Ma­gyarország kommunistáinak a szocializmus építésén fárado­zó minden dolgozónak a szív­ből jövő elvtársi üdvözletét és adják át baráti kézfogásukat is. Ezután Kállai Gyula beszélt, majd ajándékokat adtak át a magyar küldöttségnek. A küldöttség ezt követően Nagykendre látogatott, ahol megtekintett egy kollektív gazdaságot. Jelentős üzem, mint az Erdő­­szentgyörgyi Hőerőmű, a tej­porgyár, valamint a marosvá­sárhelyi Simó Géza Bútorgyár, mely Délkelet-Európa legna­gyobb ilyen típusú üzeme. Marosvásárhelyen az a szállóige járja: míg elszívsz egy cigarettát, elkészül egy garnitúra bútor. Ára­m a mi viszonyainkhoz képest nagyon olcsó: 1600 lej, 12 havi részlet­re. A gyár termékeit külföl­dön is szívesen vásárolják. A mezőgazdaság is rohamo­san fejlődik. A főbb terület 42 százaléka már a szocialista szektorhoz tartozik. A magyar küldöttség meglátogatta a Ma­rosvásárhelytől 25 kilométerre levő nagykendi Dózsa György kollektív gazdaságot. Nem ez a legerősebb tsz. a tartomány­ban. 160 család — közülük 63 nemrégiben lépett be — 460 hektáron gazdálkodik. Búza, kukorica, zab és szőlő a fő növénytermelési cikkek. Az állattenyésztésben a sertés, a tehén, a juh a számottevő. A földgázt rövidesen beveze­tik gazdaságukba — a kükül­­lőmenti falvakban már nagy­részt bevezették. Megfelelő géppark is áll a gazdaság dol­gozóinak rendelkezésére. A gazdaság valamennyi tagja magyar nemzetiségű és meg­elégedetten, jól élnek. A tartományban megszűnt a munkanélküliség. 1957-ben 17 százalékkal gyarapodott a lakosság pénzjövedelme 1956- hoz képest. Ugyanakkor 116 millió lejjel több árut vásá­roltak a dolgozók tavaly, mint az előző évben. Erőteljesen fejlődik a for­májában nemzeti, tartalmában szocialista kultúra. Magyar nyelven folyik az oktatás 569 elemi, 16 középiskolában. Míg e területen azelőtt 1907 peda­gógus oktatott, addig ma 5250, közülük 4500 magyar. Marosvásárhelyen orvosi és gyógyszerészeti felsőoktatási intézet és színművészeti főis­kola van. Színházak, magyar együttesek, köztük az Állami Székely Népi Együttes, könyv­tárak, 490 művelődési ház szolgálja az itteni dolgozók kulturális igényeit. Csütörtö­kön avatják fel Marosvásárhe­lyen a tartományi rádiót, és rövidesen kulturális folyóirat is megjelenik. A Román Népköztársaság nagy nemzetgyűlésében 44 képviselő foglal helyet a ma­gyar autonóm tartomány kép­viseletében. A magyar párt- és kormány­­küldöttség marosvásárhelyi tartózkodása során megláto­gatta a Simó Géza Bútorgyá­rat, a Nagykendi Dózsa György tsz-t, a marosvásárhelyi egye­temet és este megtekintette az Állami Székely Népi Együttes előadását. Kedd este elutazott a magyar autonóm tartomány­ból és szerda délelőtt Ploestit, a nagy olajvárost látogatja meg. Ezzel befejeződik a Ro­mán Népköztársaságban tett körút és a magyar küldöttek Bukarestbe utaznak. Bolgár István A Magyar Autonóm Tartomány a népi demokrácia éveiben nagy fejlődéséit ment át A Magyar Nemzet kiküldött munkatársának telefonjelentése 8,5 százalékkal nőtt az ipari termelés A Román Népköztársaság nagy sikerei az 1957-es terv teljesítésében Bukarestből jelenti az MTI. A keddi bukaresti lapokban közlemény jelent meg a Ro­mán Népköztársaság 1957. évi állami tervének teljesítéséről. Az össztermelési tervet a szocialista ipar egészében 106,7 százalékra teljesítette. Az 1956. évi eredményekhez viszonyítva az ipari összterme­lés 8,5 százalékkal növekedett; a termelőeszközök iparában az emelkedés 11, a közszükségleti cikkek iparában 5,1 százalékos. Az árutermelési tervet 105,6 százalékra teljesítették. Az árutermelés az 1956. évihez vi­szonyítva 8,4 százalékkal növe­kedett. Az 1957. év folyamán jelen­tős eredményeket értek el a mezőgazdasági termelés növe­lésében, a szocialista szektor fejlesztésében, valamint a me­zőgazdaság műszaki anyagi alapjának bővítésében. Az 1957. év végén a szövet­kezeti szektor a parasztgazda­ságoknak több mint 42 száza­lékát felöleli és magában fog­lalja az­ ország mezőgazdasági területeinek 51 százalékát, szántóterületének pedig 48 szá­zalékát, az 1956. év végén mu­tatkozott 38 százalékkal, illet­ve 30,7 százalékkal szemben. 1957-ben 13,5 milliárd lejt fordítottak a népgazdaság és a társadalmi kulturális tevé­kenység fejlesztésére. 1957-ben a szocialista keres­kedelmi hálózat kiskereskedel­mi forgalma 34,8 milliárd lejt tett ki, több mint 4 milliárd lejjjel többet, mint 1956-ban. A vállalatok, intézmények, néptanácsok pénzalapjaiból állami kölcsön segítségével 11 100 lakás épült.

Next