Magyar Nemzet, 1958. március (14. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-15 / 63. szám
z ••Ünnepélyesen kiosztották a Kossuth-filit A Parlament fényárban úszó kupolatermében sötét ruhába öltözött férfiak, ünneplőbe öltözött asszonyok gyülekeztek össze pénteken délelőtt. Tizenegyedik alkalommal osztották ki, az 1848-as március 15-i forradalomra emlékezve a tudomány, a gazdasági élet, a kultúra, a művészet területén végzett kiváló munkáért a legnagyobb magyar kitüntetést, a Kossuthdíjat. Az ünnepségen dr. Münnich Ferenc, a Minisztertanács elnöke adta át huszonöt tudósnak, művésznek, bányásznak, orvosnak, termelőszövetkezeti parasztembernek — azoknak, akik az elmúlt egy esztendő alatt a legtöbbet nyújtották népünknek, a Kossuth-díj babérkoszorúját, a kitüntetés okmányát és a pénzjutalmat. Az ünnepségen megjelentek Apró Antal, Fock Jenő, Kállai Gyula, Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Bánkó Valéria művelődésügyi miniszter, Nagy Józsefné káttyaipari miniszter, Dolleschal Frigyes egészségügyi miniszter, Dögei Imre földművelésügyi miniszter, Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnökhelyettese, Kristóf István, az Elnöki Tanács titkára, valamint a kulturális, politikai és gazdasági élet több más vezető személyisége. Münnich Ferenc, a Minisztertanács elnöke, a kitüntetések átadásakor a következőket mondotta: Az idei Kossuth-díjak kiosztása különbözik az előbbiektől, főleg az ellenforradalom előtt adott hasonló kitüntetésektől abban, hogy a kitüntetettek névsorát nagyobb minőségi követelmények alapján határozta meg a Kossuth-díj bizottság és erősítette meg a kormány. Erre szükség volt azért is, hogy emeljük a Kossuth-díj jelentőségét, tekintélyét és hogy valóban olyanok kapják meg, akik a köz számpára értékeset alkottak. Éppsen ennek az elvnek alapján nem minden területről választottunk ki jelölteket a kitüntetésre. Ez azonban nem jelenti azt,hogy más területeken nem végeztek hasznos, értékes, alkotó munkát, de kiemelkedő eredményt ott nem tudtunk megállapítani. Reméljük, hogy a legközelebbi Kossuth-díj kiosztásakor már ezeken a területeken is találhatunk ilyeneket. A kitüntetetteket ösztönözze további munkára, alkotásra a kormány és dolgozó népünk megbecsülése, közérdekű, hasznos tevékenységre, az ország, a dolgozó nép, a magyar szocialista építés hasznára és javára — mondotta dr. Münnich Ferenc. A fényképezőgépek, a filmesek kereszttüzében egymás után vették át Münnich Ferenc kezéből a kitüntetést az új Kossuth-díjasok. A kormány a tudományok, találmányok, újítások, ,a termelőmunka módszerének alapvető tökéletesítése terén elért eredményeiért a Kossuth-díj I. fokozatával il a vele járó 50 ezer forintos pénzjutalommal tüntette ki . ERDŐS PÁLT, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagját, a számelmélet, függvénytan, halmazelmélet és a valószínűségszámítás terén elért eredményeiért, és dr. STRAUB F. BRÚNÓ akadémikust, egyetemi tanárt, a biológiai fehérje-szintézis területén kifejtett értékes munkásságáért, a Kossuth-díj II. fokozatával és a vele járó 35 ezer forintos pénzjutalommal tüntette ki dr. ARANY SÁNDORT, a mezőgazdasági tudományok doktorát, a talajtan és talajjavítás terén kifejtett tudományos munkájáért; BENEDIKT OTTÓT, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagját, egyetemi tanárt, nagy jelentőségű áramátalakító találmányáért; ERDEY LÁSZLÓ akadémikust, egyetemi tanárt, az analitikai kémia területén végzett indikátorkutatásaival elért eredményeiért; dr. GREGUSS PÁL egyetemi tanárt, közel négyévtizedes felsőoktatási munkájáért, valamint "Xylotomische Bestimmung der heute lebenden Gymnospermen című művéért; HIDASI ISTVÁNT, a Középdunántúli Szénbányászati Tröszt igazgatóját a széntermelés fokozása terén elért eredményeiért, különösen a szénrakodás gyorsítását és megkönnyítését szolgáló rakodógép szerkesztéséért; KORACH MÓR egyetemi tanárt egész életművéért, valamint a Kervnt-féle , csempegyártási eljárás kidolgozásáért; dr. MOLNÁR BÉLÁT, az orvostudományok kandidátusát a sebészet, különösen a sebészek nevelése és továbbképzése terén kifejtett több évtizedes munkásságáért; TURÓCZY-TROSTLER JÓZSEF akadémikust egész életművéért, közel félévszázados tudományos munkásságáért és VERŐ JÓZSEF egyetemi tanárt "Általános metallográfia" című művéért, valamint a fémek kristályosodásának kutatásában elért eredményeiért, a Kossuth-díj III. fokozatával és a vele járó 20 ezer forintos pénzjutalommal dr. BAYER ISTVÁN tanárt, az általános és középiskolai fizikaoktatás érdekében végzett kiváló munkásságáért; BOJTOR MIKLÓST, a Balkányi Állami Gazdaság igazgatóját az állami gazdaság vezetésében elért kiváló eredményeiért; BORS KÁROLY tervezőmérnököt geodéziai műszerek szerkesztéséért, több, a világpiacon is versenyképes, korszerű műszer kidolgozásáért; GYURKÓ ISTVÁN vájárt, a szénbányászatban felmutatott kiemelkedő termelési és a munkamódszerátadásban elért kiváló eredményeiért; MEDVE FERENC előtengerészt, a termelésben tanúsított példaadó magatartásáért, fegyelmezett, jó munkájáért és újításaiért; PÁNCZÉL SÁNDOR művezetőt, 25 éves kiváló gyógyszeripari munkásságáért, különösen a papaveringyártás technológiai fejlesztéséért; VÁSÁRHELYI BOLDIZSÁR egyetemi tanárt, a hazai útépítési tudomány kialakításában és fejlesztésében kifejtett kiváló munkásságáért; dr. TÖMÖRKÉNY LÁSZLÓT, a Szegedi Kenderfonó főmérnökét, a kenderfonóipar fejlesztése érdekében végzett több évtizedes munkásságáért; és egyenlő arányban megosztva SZABÓ ISTVÁN és KACSÓ SÁNDOR termelőszövetkezeti elnököket a szövetkezet vezetésében elért kiváló eredményeikért. A kormány a művészetek terén kifejtett munkásságáért a Kossuth-díj I. fokozatával és a vele járó 50 ezer forintos pénzjutalommal tüntette ki DÉSI-HUBER ISTVÁN festőművészt egész életművéért, a Kossuth-díj II. fokozatával és a vele járó 35 ezer forint pénzjutalommal; MEDGYASZAY VILMA előadóművészt, az új magyar dalirodalom megérttetése és megszerettetése érdekében végzett több évtizedes tevékenységéért; NÁDASI FERENC balettművészt, több évtizedes kiváló balett-oktatói és balettművészeti tevékenységéért; RAJZ JÁNOS színművészt, kiemelkedő színházi- és filmalakításaiért; valamint a díjat közöttük egyenlő arányban megosztva TÁTRAI VILMOS, BANDA EDE, IVÁNYI JÓZSEF és SZŰCS MIHÁLY előadóművészeket a klasszikus, valamint a magyar zeneművek kiváló tolmácsolása és népszerűsítése terén végzett munkájukért, a Kossuth-díj III. fokozatával és a vele járó 20 ezer forintos pénzjutalommal HINCZ GYULA festőművészt eddigi műveiért, különösen kiváló könyvillusztrációiért és KOLLÁNYI ÁGOSTON filmrendezőt, több nagysikerű természettudományos, ismeretterjesztő és népszerű tudományos filmalkotásáért. Az új Kossuth-díjasok nevében dr. Bayer István mondott köszönetet a kitüntetésért és elismerésért. — Mindig nagy tisztelettel néztem a Kossuth-díjasokat s most egyszerre én is közéjük tartozom — kezdte meghatottan beszédét. — Az erkölcsi elismerés és a bizalom az az erő, amely szárnyakat tud adni a hivatásával, munkakörével szívvel, lélekkel összeforrott ember számára. Ezen a számunkra felejthetetlen szép napon őszinte szívből kívánnom, hogy Kossuth Lajos tüze és lendülete — 1848 márciusára gondolva — száztíz év távlatából is forrassza egybe felelős vezetőinket és minden munkás-paraszt és értelmiségi dolgozót népünk előbbrevitele és közös ügyünk, a szocializmus teljes kibontakoztatása érdekében. A kitüntetettek nevében dr. Bayer István köszönetet mond Magyar Nemzet KOSSUTH-DÍJASOK magukról és munkájukról STRAUB F. BRÚNÓ akadémikus: A tudomány az egész életét követeli az embertől Straub F. Brúnó akadémikus sajnos nem tudott megjelenni a Kossuth-díj ünnepélyes kiosztásán, mert betegsége ágyhoz kötötte. A Kossuth-díjjal újból kitüntetett tudóst lakásán kerestük fel, aki munkájáról és munkatársainak lelkes, odaadó tevékenységéről a következőket mondotta: — A fehérje szintézis kérdésével azért kezdtünk foglalkozni öt-hat évvel ezelőtt, mert ez az alapvető biológiai probléma, az élő anyagának keletkezése akkor jutott el a technikailag legsajátosabb vizsgálható stádiumba. Az, hogy eredményeket érhetünk el, egyrészt köszönhető a nagy segítségnek, amit például az izotóp módszer bevezetésével kaptunk. Köszönhető annak, hogy megteremtettük a majdnem állandó kontaktust számos külföldi kutatócentrummal. De talán a legfontosabb az, hogy olyan lelkes munkatársak dolgoznak intézetünkben, akik nem ismerik a külön munkaidőt és nagyon szeretik a munkát. Bizony a feleségek és férjek egy kicsit féltékenyek is az »intézetre«. Szeretném ezeket a kutatókat példaképnek állítani a mai egyetemi hallgatók elé, akik a pályaválasztás előtt állanak, mert ők tényleg a szerint cselekednek, ahogy Pasteur mondta: a tudomány az egész életét követeli az embertől. Dr MOLNÁR BÉLA, az orvostudományok kandidátusa: A gyógyult beteg a legnagyobb öröm az orvos számára . Kossuth-díjjal történt kitüntetésem természetesen nagy örömmel töltött el, s különös örömömre szolgált, hogy hosszú évek óta folytatott gyógyító tevékenységemért s a sebészorvosok képzése terén kifejtett munkásságomért jutalmazott meg népköztársaságunk kormánya. Nincs nagyobb öröm, mint amit egy gyógyult beteg jelent az orvos számára. De ugyanilyen nagy öröm, ha az ember ma magas és felelősségteljes pozícióban látja azokat a sebészkollágakat, akiknek kiképzését magára vállalta. Itt szeretnék néhány szóval megemlékezni az egész magyar orvostársadalomról és szeretném hangsúlyozottan kiemelni azt a tényt, hogy a mayar orvos, mind tudományos képzettsége, mind gyógyító tevékenysége révén nemzetközileg igen magasra értékelt és tisztelt fogalom. S a mi feladatunk, hogy ezt a jelenben fenntartsuk és a jövő számára megóvjuk. A magam szerény munkásságát mint az Orvostovábbképző Intézet tagja ennek a szolgálatába állítom továbbra is. Dr. GREGUSS PÁL professzor: Munkámmal használni akarok a magyar iparnak is Dr. Greguss Pál, a szegedi egyetem rektora — akit a Kossuth-díj II. fokozatával tüntettek ki —, majdnem harminc esztendeje foglalkozik növény anatómiával; csupán ebben a témakörben több mint kétszáz dolgozata, köztük öt tankönyve jelent meg. Az elmúlt esztendőkben elsősorban xilotomiával, azaz a fék finom szerkezetének próbáméival foglalkozott és úttörő eredményeket ért el. — A xilotomia igen hasznos tudomány — mondta Greguss professzor munkatársunknak, a Kossuth-díj átvétele után —, hasznos a paleontológusok, de az ipari szakemberek szempontjából is. E tudomány segítségével egy szálkából meg lehet állapítani a fa egész fejlődéstörténetét, olyan elméleti és gyakorlati következtetésekre lehet jutni, amelyek eddig ismeretlenek voltak számunkra. Úgy gondolom, hogy hasznára vagyok a magyar növénykutatásnak, de a magyar iparnak is, amikor igyekszem beledolgozni magamat a xilotomia egyre mélyebb rétegeibe. Dr. BAYER ISTVÁN fizikatanár: A pedagógus harcoljon az egyszerű ember felemelkedéséért — A Központi Pedagógiai Továbbképző Intézet fizikai tanszékének vezetője vagyok már hat esztendeje — kezdte nyilatkozatát a Kossuth-díjas pedagógus —, azelőtt másfél évig szakfelügyelő voltam, s még korábban húsz évig a pesterzsébeti Kossuth Lajosgimnázium tanára. Nem tudok mást mondani, mint azt, hogy apámtól tanultam meg a népért dolgozni, az egyszerű emberek felemelkedéséért tanítani. Ő huszonöt esztendeig a mezőkövesdi gimnázium igazgatójaként dolgozott, s minden szavával, minden tettével ezt a gondolatot ültette belém. — A Kossuh-díjat huszonhét éves pedagógiai munkámért adták, de a kitüntetésben — úgy érzem benne van mindaz a segítség is, az a pedagógiai megértés, amit a Pedagógiai Továbbképző Intézet valamennyi munkatársától megkaptam. — A tényleges pedagógiai munkán kívül tankönyveket is írtam — folytatta. — Társszerzőim neves pedagógusok, Huszka Ernőné, aki néhány évvel ezelőtt részesült Kossuth-díjban, és Hamza Tibor, a kiváló tanári cím tulajdonosa. — További terveim: dolgozom a fizikai oktatás színvonalának emeléséért, s azért, hogy a fizika tudománya ne maradjon el a külföld mögött. RAJZ JÁNOS: Egy színészpálya legszebb eseménye A táncos komikus útja hoszszú volt. Nem volt soha szerződés nélkül. A vidéki színházak versenyeztek érte. Már egészen fiatalon — alig tizenhat éves korában! — otthonosan érezte magát a színpadon, amelyet gyermeki kedvtelésből és családi tradícióból foglalt el. Aztán észre sem vette és komoly, jelentős művésszé érlelődött. Bejárta a legtöbb vidéki nagyváros színpadát. Hat esztendőnél kevesebbet sehol sem töltött. A legszebb évtizedet életében a felszabadulás pillanatától számítja. Akkor Szegeden volt, ahol a Lehotay Árpád, Abonyi Tivadar és Vaszy Viktor vezette színházban már nemcsak könnyű, tartalomnélküli ope- Tettekben és zenés vígjátékok-ban, hanem jelentős prózai előadásokban is díszes helyet harcolt magának ki. Persze, ez a harc nem úgy értendő, hogy Rajz János hadakozott az igazogatókkal vagy rendezőkkel, hiszen az efféle harcnál semmit sem kerül jobban. Ő az a színész, aki mindig kivárja a lehetőséget, sohasem vág az események elé. Arra is büszke , ha ugyan ezt a szót nem túlzás az ő szerénységre, egyszerűségre törekvő művészi és emberi felfogásával kapcsolatban emlegetni —, hogy amikor kilenc esztendővel ezelőtt először lépett fel a Nemzeti Színházban, akkor néhány szavas Szombat, 1958. március 15. epizód-figurákkal kezdte. De nem sokáig kellett várakoznia az igazi lehetőségekre sem. A Volpone, a Főbelövendők klubja, a Galilei, a Mandragora kiváló alakításaival meggyőzött bennünket is arról, hogy amikor Major Tamás az ő helyét a Nemzeti Színház tagjai sorában jelölte meg, akkor nem tévedett. A táncoskomikusból jelentős karakterszínésszé érett Baja János most — mint mondja — "élete, művészi pályafutása legszebb eseményeként tartja számon 1958 március 15-ét, amikor három tartalmas, nehéz, becsületes munkával eltöltött évtized után Kossuthdíjjal tüntették ki. CSs) Az anya Kossuth-díjas fiáról Erdős Pál akadémiai levelező tagot külföldi útján érte a nagy kitüntetés. Jelenleg Kanadában tartózkodik, ahová előadások megtartására hívták meg a neves matematikust. Távollétében édesanyját, Erdős Lászlónét kerestük fel, aki az édesanyák szerény büszkeségével beszélt fiáról: — Nagyon sokat tudnék fiamról mondani, de nem illő, hogy én dicsérjem őt... — Emlékei minduntalan visszaszállnak ahhoz a kisfiúhoz, aki mér egész kiskorában is ámulatba ejtette ismerőseit, hozzátartozóit matematikai tudományával. — Ötéves korában már hármas számjegyekkel végzett matematikai alapműveleteket fejből. Iskolás korában is csak a matematika és a történelem érdekelte ... Mi is matematikusok vagyunk; anyja is, apja is. Az emlékezés ezután a fasizmus szomorú éveibe fut. A nagytehetségű fiatalember kénytelen elhagyni hazáját, hogy tanulmányait folytathassa. Az évek során a fiatal tudós neve egyre messzebb terjed. A felszabadulás után először 1948-ban érkezik haza rövidebb időre, mert tudományos kötelezettsége újból külföldre szólította. De bármerre is vonja híre, neve, kötelessége, mindig újra hazatér anyjához — népéhez. — Hálás szívvel gondolok kormányunkra — mondja meghatódottan Erdős Lászlóné —, hogy fiamat kitüntette, az Akadémiára, amely tagjául választotta, azért, hogy megbecsülik most már itthon is az én kis fiamat, mert tetszik tudni, ő most is vidám, kedves ember, mint kisfiú korában. Már alig várom, hogy újra láthassam. Most Kanadában van, Torontóban, Montrealban és Hamiltonban tart előadásokat, majd Londonba utazik, és májusban újra hazajön hosszabb időre... — A gyermekét hazaváró édesanyának a hangja is mosolyog, amikor megemlíti, táviratban értesítettem a nagy kitüntetésről, biztosan nagyon büszke lesz, mert majdnem születésnapi ajándék. Március 26-án lesz negyvenöt éves. Kínai kulturális küldöttség európai körúton A Kínai Népköztársaság kulturális küldöttsége csütörtökön elindult európai körútjára. A küldöttséget Csen Csungcsing, a külföldi kultúrkapcsolatok intézetének főtitkára vezeti. A küldöttség európai látogatásának az a célja, hogy Jugoszláviával, Bulgáriával, Romániával és Magyarországgal megtárgyalja a kulturális együttműködés idei programját. A kínai küldöttség március 20-án érkezik a jugoszláv fővárosba. Vili. kerületben főútvonal mentén több helyiségből álló ÜZLETHELYISÉGEI LAKÁSRA ELCSERÉLNÉNK Telefon reggel 8-tól délután fél 5-ig *23—561