Magyar Nemzet, 1958. november (14. évfolyam, 258-283. szám)
1958-11-28 / 281. szám
Félstek, 1958. november 28.. NAPLÓA November 28 Az 1958. éviAtommal a békéért" amerikai díjat a Nobel-díjas Hevesy György, Stockholmban élő magyar biokémikusnak ítélték oda. Ezt a díjat évente ítélik oda orvostudományi és biológiai izotópkutatásokban elért ki,mangasló eredményekért. Hevesy tanárt 19 ország 111 jelöltje közül választották a díjra érdemesnek. A díj: aranyérem és 75 000 dollár. Hevesy György 1885-ben született Budapesten. Jelenleg a stockholmi egyetem kémiai kutatóintézetének tanára, Ja Fritz Cremer kétszeres Nemzeti-díjas német szobrászművész kiállítását Budapest vitán Szegeden a Móra Ferenc Múzeum képcsarnokában csütörtök délután nyitották meg. Mo Lev Vlaszenko Liszt- és Csajkovszkij-díjas szovjet zongoraművész ma délután háromnegyed 5 órai kezdettel hangversenyt ad a Budapesti Postaigazgatóság és az MSZBT közös rendezésében a Váci utca 34., IV. emeleti kultúrteremben. A műsoron Liszt, Chopin, Rachmaninov és Prokofjev művei szerepelnek. A kohászok és a közalkalmazottak szakszervezete a Művészeti Szakszervezetek Szövetségéhez levelet intézett, amelyben közlik, hogy támogatni kívánja a szocialistarealista képzőművészet fejlődését és ezért a kohászok 3000, a közalkalmazottak 5000 forintos képzőművészeti díjat ajánlanak fel. A díjakat évenként adják át. Alg. délután nyílik Göllner Miklós festőművész kiállítása a Csók-galériában és ugyancsak ma délben nyitják meg Juris Ibolya -Kínai élmények" című kiállítását a Kulturális Kapcsolatok Dorottya utcai termében. Szombaton 12 órakor nyitja meg Pogány G. Gábor Benedek Jenő Kossuthdíjas festőművész kiállítását a Nemzeti Szalonban. A »Volgai táncosok, dalosok« néven mutatkozott be szerda este a párizsi Chatelet Színházban az Orosz SZSZSZK állami népi együttese. A szovjet népi együttes műsora hatalmas tetszést aratott. Díj -Századokon át« címmel zenés irodalmi matinét rendez november 30-án, délelőtt 11 órakor az Egyetemi Színpad. A matiné bevezetőjét dr. Kardos László egyetemi tanár tartja, közreműködik — a többi között — Ascher Oszkár, Horváth Ferenc, Ilosvai Katalin, Ladányi Ferenc, Lakatos Gabriella, Pécsi Blanka, Tóth Miklós.A Hangszalagra rögzítik a rádióban Csajkovszkij -Anyegin-« című operáját. A címszerepet Melis György, Lenszkij szerepét Udvardy Tibor énekli. ■ A miskolci Nemzeti Színházi Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakulása és a cattarói tengerészfelkelés 40. évfordulója, valamint Miskolc felszabadításának 14. évfordulója alkalmából, november 30-án, vasárnap ünnepi előadáson bemutatják Friedrich Moll: Cattarói matrózok című színművét. A darabot Orosz György rendezte. Arnold Zweignek, a nemrégiben Nemzetközi Lenin Békedíjjal kitüntetett nagy német írónakA wandbecki bárd című regényét most készíti elő kiadásra a Kossuth Könyvkiadó. co A párizsi Seghers könyvkiadónál megjelent Mao Cetung 18 költeménye francia fordításban. Ezt a történetet a neuville-d’aumonti Szent Eulália templom sekrestyése mesélte el nekem egy szép nyári este a Cheval Bleu lugasában, ahol egy üveg óbort ittunk egy békés álmát alvó halott egészségére, akit asztaltársam aznap reggel helyezett ezüsttel hímzett, díszes lepelben és illő tisztelettel örök nyugovóra. — Boldogult apám, kezdte az egyházfi, a sírásómesterséget űzte. Valószínűleg ennek köszönhette derűs jókedvét, hiszen látjuk, hogy a temetőben dolgozók milyen bölcs megértéssel szemlélik az életet. Nem félnek a haláltól, sőt nem is gondolnak rá soha. Jómagam is, ha éjnek idején belépek a temetőbe, ugyanolyan nyugalommal teszem, mintha itt a Cheval Bleu kertjében járnék. És ha véletlenül kísértettel találkozom, azt mondom magamban, hadd menjen dolgára; én is azt teszem. Nem félek, mert ismerem a halottak szokásait és természetét. Sok mindent tudok róluk, amit maguk a papok sem tudnak. Ha elbeszélném mindazt, amit életemben láttam, bizony csodálkozna, uram. De hát nem való mindenről beszélni. Édesapám sem mondta el még a huszadrészét sem annak, amit tudott, pedig nagy mesélő volt. Egyes történeteket viszont mindig újból elmesélt. De egyiket sem olyan gyakran, mint a Catherine Fontaine esetét Ezt talán száznál is többször hallottam tőle. Catherine Fontaine öregkisasszony volt, akire apám még gyermekkorából emlékezett. Nem csodálkoznék, ha akadna néhány aggastyán, aki hallott róla, mert szegénysége ellenére nagy tiszteletnek örvendett, és sokan ismerték. A Rue des Nonnes sarkán lakott, abban a félig beomlott ódon házban, melynek karcsú kis tornya az Orsolyák kertjére néz. A torony régi faragásai között elmosódott feliratokat fedeztek fel. Elhunyt plébánosunk, néhai Levasseur úr szerint azáll ott latin nyelven, hogy a szerelem legyőzi a halált. Természetesen égi szerelemről van szó, szokta volt hozzátenni. Catherine Fontaine magányosan élt egyszerű hajlékában. Csipkeveréssel foglalkozott, ön is tudja, hogy vidékünk csipkeipara valamikor igen jóhírű volt. Fontaine kisasszonynak különben nem ismerték semmiféle rokonát, sem barátját. Beszélték, hogy 18 éves korában szerelmes volt egy fiatal d‘Aumont-Cléry lovagba, aki a fáma szerint titokban el is jegyezte. A jámborabbak ugyan nem adtak hitelt ennek a mendemondának és merő kitalálásnak tartották az egészet, mert Catherine Fontaine inkább mária,fraijút munkásnő bonyolulását keltette. Szomorú ’arcának finom vonásai a fehér fürtök ellenére is magukon viselték még hajdani szépségének nyomait és ujján gyűrű díszlett, melyre az aranyműves két egymásba fonódó kezet vésett. A régi időkben viseltek ilyet a jegyesek. A továbbiakban kitűnik majd, mi is volt hát az igazság. Catherine Fontaine istenes életet élt. Szorgalmasan látogatta a városka templomait és az időjárás viszontagságaival mit sem törődve, minden reggel elment a Szent Euláliában tartott hajnali misére. Egy decemberi éjszakán harangszó verte fel álmából kis szobájában. Gondolván, hogy első misére harangoznak, a jámbor leányzó felöltözött és lement ANATOLE FRANCE: ÁRNYAK MISÉJE az utcára, melyet sűrű és borított. A házak belevesztek a csillagtalan sötétségbe és egyetlen kutyaugatás sem enyhítette a nyomasztó csöndet Fontaine kisasszony, aki jól ismert minden követ, amelyre lépett és behunyt szemmel is odatalált volna a templomba, a vaksötét ellenére minden nehézség nélkül eljutott a Rue des Nonnes és Rue de la Paroisse sarkára, ahol az a faházikó áll. Mikor ideért, látta, hogy a templom, melynek kapui tárva-nyitva voltak, gyertyafényben úszik. Folytatta tehát útját és áthaladva az előcsarnokon, népes gyülekezetben találta magát, mely teljesen megtöltötte a hajót. Senkit sem ismert a jelenlevők közül és ámulva nézte bársony , és brokát ruháikat, meg tollas kalapjaikat. Az urak kardot viseltek vagy hosszú, aranygombos botot tartottak kezükben, a letűnt idők divatja szerint, míg a hölgyek fejét finom csipkekendő takarta, melyet ékköves fésűk segítségével erősítettek hajukhoz. Szent Lajos lovagok vezették a dámákat, akik festett arcukat legyezőik mögé rejtették, úgy, hogy csupán rizsporos homlokuk, valamint a szemük sarkába ragasztott szépségtapasz látszott. Zajtalanul lépkedtek a kőlapokon, még ruhájuk suhogását sem lehetett hallani. Az oldalhajóban barna tekés fiatal kézművesek sorakoztak. Csíkos pargetnadrágban és kék harisnyában, akik nagyon szép, rózsás arcú, lesütött szemű lányokat tartottak derekuknál átkarolva. A szenteltvíztartók körül viszont, piros rokolyába öltözött, fűzött derekú parasztasszonyok ültek, háziállatok ősi nyugalmával, míg mögöttük bámész tekintetű fiatal suhancok forgatták pörge kalapjukat. És mind e sok csöndes arcot mintha ugyanaz az édesbús gondolat tartotta volna megszállva. Amint megszokott helyére térdelt, Catherine Fontaine látta, hogy az ismeretlen pap segédletével az oltár elé lép. Megkezdődött a mise. Hangtalan, furcsa szertartás volt. Sem az ajkak mormolását, sem a csengettyű hangját nem lehetett hallani. Catherine érezte, hogy valaki figyeli és nem veszi le róla a szemét. Amint kissé oldalt pillantva szemügyre vette szomszédját, abban régi szerelmesét, a fiatal ■ d’Aumont-Cléry- lovagot ■ ismerte fel, aki már negyvenöt éve Halott volt. ■ Egy kisanyajegy a bal fülcimpa alatt, valamint hosszú, fekete szempillái bizonyították, hogy nem téved. Ugyanaz az arany zsinórozással díszített, piros vadászruha feszült rajta, melyet azon a napon viselt, amikor a saint-bortardi erdőben összetalálkozva, vizet kért tőle és csókkal fizetett érte. Jó színben van és változatlanul fiatal. Mosolya szabaddá tette farkaskölyök fogait. — Nagy jó uram, egyetlen szerelmem, szólt hozzá halkan Catherine Fontaine, legyen önhöz irgalmas az Ég. Bár felkeltené bennem végre a megbánás érzetét az elkövetett bűnnel szemben, mert fehér fürtjeimmel és a halál küszöbén sem sajnálom még, hogy szerettem önt. De kedves barátom, én szép uram, vajon kik ezek a régi módra öltözött emberek, akik itt ezt a csendes misét hallgatják? Lovag d’Aumont-Cléry alig hallható , mégis kristálytiszta hangon felelte: — Catherine, ezek a férfiak és asszonyok a purgatórium lelkei, akik hozzánk hasonlóan földi szerelemmel vétkeztek, de Isten nem taszította el őket magától, mert bűnük, akár a miénk, nem fakadt gonoszságból. Míg szerelmesüktől távol megtisztulnak a purgatórium tüzében, szinte elviselhetetlen magány minden kínját szenvedik el. Olyan boldogtalanok, hogy egy jólelkű angyal az Úr engedelmével minden évben egyszer, éjnek idején összehozza őket elszakadt szerelmükkel régi parókiájuk templomában, ahol kéz a kézben meghallgathatják az árnyak miséjét. Isten különös kegyelme folytán nekem is megadatott Catherine, hogy láthassalak halálod előtt. — Szívesen meghalnék, suttogta Catherine Fontaine, hogy újra olyan szép legyek, mint akkor, amikor inni adtam neked az erdőben. Amint így beszélgettek, egy agg kanonok díszes réztányérral járt körbe és alamizsnát gyűjtött. A résztvevők mind zajtalanul hullatták a tálba adományukat. Csupa régi, a forgalomból kivont arany meg ezüst pénz volt. Tallérok, forintok, és hasonló érmék. Mikor az öreg pap a lovaghoz ért, az egy Lajosaranyat helyezett a tányérra, mely épp oly kevéssé csengett, mint a többi pénzdarab. Catherine hiába keresgélt kézitáskájában, nem talált egyetlen rézpénzt sem, így hát, mivel nem akarta elutasítani az agg főpapot, lehúzta ujjáról a gyűrűt, melyet a lovag adott neki halála előtt és a fémtálba dobta. Az akkorát kongott tőle, akár egy harang és a váratlan hangtól elájult a lovag, a pap, valamint az összes résztvevő. Kialudtak a gyertyák is és Catherine Fontaine egyedül maradt a sötétben. A sekrestyés nagyot hörpintett borából, majd elgondolkozva folytatta: — Úgy meséltem el önnek ezt a történetet, ahogy apámtól hallottam, és igaznak tartom, mert mindenben egyezik azzal, amit az elhunytak különös szokásairól megfigyeltem. Gyermekkorom óta foglalkozom a halottakkal és tudom, hogy visszajárnak hozzánk a földre. A fösvények éjnek idején ott bolyonganak még életükben elrejtett kincsük körül Vigyáznak aranyukra, de ennek nemegyszer kárát vallják, mert az ember gyakran bukkan elásott pénzre, ha kísértet járta helyen kutat. Elhalt férjek is sokszor meglátó :látják ittmaradt feleségüket és megnelvezhettnék többeket, akik haláluk után jobban vigyáznak rájuk, mint ahogy életükben tették. Pedig az elhunytaknak nem volna szabad féltékenykedniük. De hát én csak elmondom, amit tapasztaltam. Mindenesetre számolni kell vele, ha az ember özvegyasszonyt vesz el. — Még csak annyit, hogy a rendkívüli éjszaka utáni reggelen Catherine Fontaine-t holtan találták ágyában. A Szent Eulália templom szolgája még egy aranygyűrűt fedezett fel az alamizsnagyűjtő persely fenekén, amelyet két egymást fogó kéz rajza díszített. Egyébként nem vagyok az az ember, aki olcsó tréfákkal szórakoztatja a vendégét. ■— Ne igyunk még egy üveggel?... Boldog Balázs fordítása Kar-amputálás hipnózissal A maga nemében páratlan operációt hajtottak végre Johannesburgban a 22 éves Charles Shuttleworthon. A fiatalember hipnózis alatt volt, amikor bal karját amputálták. Eddie Milne hipnotizőr három másodpercen belül elérte, hogy a beteg hipnotikus álomba merült. A sebész váll és könyök között vágta le a fiatalember karját. A hipnotizőr szerint a beteg semmiféle fájdalmat nem érzett a 40 perces operáció alatt és a feszültség egyetlen jeléül csupán veríték ütött ki a homlokán. Az operáció befejeztével a beteg gyorsan és mosolyogva felébredt. A Keleti Főcsatornát hajózásra készítik elő. A rendezési munkáikra az idén és jövőre összesen tízmillió forintot fordítanak. Madar Nemzet. Egymilliót sikkasztott a volt GYOSZ ügyvezető igazgatója Egymillió forint mennyi tűnt el Vincze Sándor kezén néhány év alatt a Haladás Háziipari Szövetkezetben. Vincze, mint a díszmű részleg vezetője, rendszeresítette azt a szokást, hogy a munkalapokat, illetve a kalkulációt egyedül végezte. Ő állította ki a dolgozók nevére a bérlapokat is. Mint teljhatalmú vezető, természetesen azt vett fel a listára, akit ő akart. így történt meg, hogy több olyan "bedolgozó" neve került fel a bérelszámolási lapokra, akik valójában nem léteztek. Vincze nem egyedül végezte ezt a munkát. Részt vett benne Nádas Ottó és felesége. Bár mindkettőjüket fizikai munkára vették fel, rövid időn belül ők intézték a részleg valamennyi adminisztrácós feladatát. Ez természetesen szélesítette a csalások lehetőségét. Vinczének és Nádasnak nem számított, hogy ki mennyit dolgozott az alkalmazottak közül. Ők csak annyi bért fizettek ki, amennyi nekik tetszett. Barátaiknak azonban duplán fizettek meg egy-egy munkát. Nádas és felesége gátlás nélkül állította ki egyre-másra a hamis munkalapokat. Az előzetes becslések szerint egymillió forintot sikkasztott Vincze Sándor és Nádas Ottó. A bíróság, mint elsőrendű vádlottat kihallgatta Kotidián Károlyt, a szövetkezet volt elnökét is. Neki kellett volna gyakorolni a részegek felett az ellenőrzést és megakadályozni a törvénytelenségek lehetőségét. Vincze, aki 1939-ben a Magyar Gyárosok Országos Szövetségének ügyvezető igazgatója volt, nagy gyakorlattal rendelkezett, könnyen becsapta az elnököt. Természetesen ez a tény nem menti fel Kvotidián Károlyt a törvényes felelősségrevonás alól. Az egymilliós, sok kisembert megkárosító csalás ügyében a tárgyalás folyik és a bíróság néhány héten belül hirdet majd ítéletet. íny. é.) — Száz vagon szaloncukrot készítettek a Szerencsi Csokoládégyár dolgozói a közelgő karácsonyi ünnepekre Kilenc vagon csokoládéfigurát és függeléket már átadtak a kereskedelemnek. Új gyógyászati eszköz: a napfényreflektor V. N. Buhman szovjet kutató az elmúlt évek során beható vizsgálatokat végzett a napsugarak gyógyító hatásának felderítésére Kísérletei alapján különleges napfényreflektort szerkesztett, amelynek tükörfelülete a beteg testrészeire irányíthatja és megfelelően szabályozza a sugárzás adagolását Az orvosok tapasztalatai szerint az új készülék sikerrel alkalmazható az ischiász megbetegedések, bőrbetegségek, ízületi gyulladás, különböző neuralgikus megbetegedések, ■ mellmirigy és visszérgyulladás, idült mandulagyulladás, légcsőasztma és több más megbetegedés kezelésére. Egyes idegfájdalmak, megszüntetésére elegendő volt 3—4 kezelés, 7—20 napfény besugárzással pedig sikeresen gyógyítottak furunkulusos megbetegedést, idült mandulagyulladást is. 1 Az OLVASÓ írja ki, a szerkesztőség válaszol ! Holczer Adolf (Budapest, Dohány u. 67.) azt kérdezi, hogy ráhagyhatja-e lakását, vagyontárgyait arra az idős asszonyra, aki öregségében támasza, és gondozója? Semmi akadálya sincs annak, hogy vagyonáról végrendeleti úton rendelkezzék. Ha élne még gyermeke — aki köteles részre jogosított —, az jogos igényt támaszthatna a hagyaték felére, ha azonban gyermekei elhaltak, akkor a végrendelet értelmében az örökös, akit örökösnek megnevez, tehát az az idős asszony, aki ápolja és gondozza. Kocsis Sándor és neje (Makó), lényegében azt sérelmezi, hogy a bíróság nem rendelt ki mérnökszakértőt annak megállapítása érdekében, hogy a dr. insz.tórisznétől bérbe vett 400 négyszögöl gyümölcsösben levő három nagy diófa is beletartozik-e a bérleményébe?A vitás kérdés nem szakkérdés, ezt szakértő nem döntheti el. A vita csak azon azalapon dönthető el, hogy a felek miképpen állapodtak meg, kivették-e a diófákat a bérleményből vagy sem? Ez ténykérdés, amelyet a bíróság tanúk kihallgatása vagy más bizonyító eszköz útján tisztáz. Horváth Istvánnak válaszoljak Szakmaira. Ha az SZTK elutasította az öregségi nyugdíjkérelmét, a bírósághoz lehet fordulni. Leghelyesebb, ha elmegy a legközelebbi járási ügyészséghez vagy járásbírósághoz, s elviszi magával azokat az okirati bizonyítékait, amelyek a munkaviszonyban eltöltött idő igazolására szolgálnak. A bizonyítékok megvizsgálása alapján megállapítják majd, hogy van-e helye az SZTK ellen peres eljárásnak. VÁLASZOL aVirágos sarok A kaktuszok téli kezelése Szükséges-e a lakásban tartott kaktuszokat télen öntözni — kérdezi több olvasónk. A kaktuszok téli kezelésénél kéteségtelenül a legnehezebb kérdés az öntözés. A kaktuszokról tudni kell, hogy nagy részük a melegebb vidékekről, a forró égövből származik, ahol az erős napfényben és a szárazságban azért vegetálnak át hónapokig, mert a száraz évszakot megelőző esőzések folyamán megszívták magukat vízzel és párologtató felületük, levélzetuk nem lévén, a magukban felhalmozott vizet fokozatosan használják fel testük építésére, tehát fejlődésükre. A nálunk nyáron öntözött dúsnedvű kaktuszokat télen, amikor úgyszólván hónapokig naphoz nem juthatnak, túlzott mértékben öntözni már azért, vün szabad, mert a felvett vizet napfény nélkül ,növekedésükre úgysem használhatják fel. Ha gyakrabban öntözünk, mint kellene, a víz a cserép földjét megsavanyítja, az ilyen föld pedig megtámadja a gyökereket, amelyek hamarosan elrothadnak és a kaktusz kidől a cserépből. Ritkán sikerül újból életképessé tenni. A fűtött szobában télen hetenként egyszer meg kell öntözni a kaktuszokat, de helyesen járunk el, ha nem tartjuk fűtött szobában. A legtöbb kaktusz ugyanis nem kíván nagyobb meleget 8—10 C foknál, de fontos, hogy ez a hőmérséklet lehetőleg állandó legyen és a növények világos helyen álljanak. Az öntözésnél sohasem szabad valamennyi kaktuszunkat egyforma vízmennyiséggel megöntözni. Azt, hogy egyegy kaktusz mikor kapjon vizet, ujjunkkal kell kitapintani, nedves-e meg vagy pedig túl száraz-e a cserép földje. Ha meg kell öntözni a kaktuszt, télen délelőtt öntözzük, de nem melegített, csupán állott vízzel Ha a hőmérséklet a szabadban 8 C fok fölé emelkedik, úgy nyissuk ki az ablakot, ügyelvén arra, hogy léghuzat ne érje a kaktuszokat. A szellőztetéssel tavasszal még óvatosabbak legyünk, mert a telelés alatt a kaktuszok is veszítenek edzettségükből Más kezelést igényel az úgynevezett tagolt levelű kaktusz, amelyet karácsonyi kaktusznak is neveznek. Ezt a csinosan elbokrosodó, szép virágú kaktuszt virágzása előtt melegebb és párás helyen kell tartani és virágzása alatt bővebben öntözni. Száraz levegőjű szobában sorra lehullatja bimbóit, sőt végső szártagjait is. Ha a bimbók a szártagokon, többnyire azok, végén megjelenek, ne bolygassuk, ne mozgassuk a kaktuszt, helyét ne változtassuk, mert ledobja bimbóit. N-N. M. — A karácsonyi forgalom megkezdődött a postán. 1 400 000 csomagra számítanak decemberben. A posta kérése: a karácsonyi ünnepekre szánt ajándékcsomagokat, különösen a romló tartalmúakat, december elején, legkésőbb 20-ig adják fel, hogy idejében a címzetthez kerüljenek.