Magyar Nemzet, 1958. november (14. évfolyam, 258-283. szám)
1958-11-09 / 265. szám
Vasárnap, 1958. november 9. Magyar Nemzet. A HÍR ÁTSZÁLLT A VÓZINIJöhet a tél! Két falu ül a víz partján, szembenéz egymással: Gerjen és Foktő. Mindössze három kilométer a távolság közöttük, mégis 100 kilométerre vannak egymástól szárazföldi úton. De a vízen át lehet kiáltani, áthallani a harangszót és a szekérzörgést. Ha Foktőn búcsú van, mintha a gerjeni kertek alatt durrognának a céllövöldés puskái, tisztán hallani a körhintán visongó lányok hangját, és a legények éles füttyögését is. Ha nem lenne közöttük a Duna, már régen összeépült volna a két község, így vajon tudnak-e egymásról? Van-e hasonlatosság közöttük népszokásban, viseletben, életformában? Izgalommal indulok ezeket felkutatni. Átkelőhely a Dunán Gerjen utolsó házsora és a faluból kivezető kövesút is egyenesen a Dunába fut. A házak meg is látnák magukat a vízben, ha nem állna elébük a kanyargós árvédelmi töltés. Az út azonban erre is felszalad és a kompig vezet. Gerjen dunai átkelőhely, a meszesi csárda a komp túlsó állomása, onnan pedig öt kilométerre van Kalocsa. Halászcsónakok riingatnak a vízen, háló szárad a parton, de Gerjen mégsem halászfalu, nem olyan, mint Paks, itt csak egy-két halász él már, azok is öregek és unalomból húzogatják szabad idejükben a hálójukat. Egyenes utcák, szép nagy porták, újonnan kövezett járdák és egy egészen újkeletű falurész 80 házzal. Ez az utóbbi esztendőkben épült már. Középület azonban nemigen van, csupán a tanácsháza. Ennyit lát az utcán a szemlélődő. Szappanyos Lajos tanácselnök mondja el a többit a faluról, amelynek lakói örökös cselédek voltak a Mádi-Kovácsok, a Petzek és a Muraköziek birtokain. Kétszer elpusztult a falu, 1860-ban a tűz, 1893-ban a víz tette a földdel egyenlővé. De erős, kemény fajta lakja ezt a vidéket. — Nézze csak, most meg mindenki olvas, viszik a könyvet még az öregasszonyok is, csak azelőtt a templomban ültek, meg otthon a kuckóban. Olvas az egész falu, folyton tömve van a könyvtár. Elszakadoznak, elrongyolódnak a könyvek a sok olvasástól. Állunk az ablaknál, a Duna felé nézünk. És ott túl, a másik parton? Tudnak-e valamit azokról? — Azok módosak voltak mindig. Jobb a földjük. Fűszerpaprikát termeltek és majoránnát. Most mi is termeljük már a paprikát, szántó is épült Faddon. De nem járunk át a túlsó oldalra. Fekte messze rám! Kiesik az útból. Tolna és Szekszárd a mi szomszédunk. A könyvtárból jövőket figyeli az elnök és arról beszél, hogy két új iskolát építenek. De ez a nép, amely évszázados nyomorúság után rászokott végre a betűre és megízlelte az írott szót, tovább akar most lépni. Építenek egy új tanácsházát s a régiből művelődési otthon lesz. Mindezt a községfejlesztési alapból és társadalmi munkával. A népfront csinálja. — Itt, ahol állok — mutatja az elnök — színpad lesz. Jövőre már játszanak rajta a gerjeniek. Nyitva az ablak, csendes idő van. A túlsó partról harangszó száll át a vizen. Foktőről. Ezt figyeljük. Mintha csak itt harangoznának a szomszéd utcában. — Tizennégy esztendeje is ilyen tisztán hallatszott minden. Október 29-én értek Foktőre a szovjet csapatok. Ide Gerjenbe csak november 30-án, éjjel. Egy hónapig mindig Foktőre figyeltünk, kíváncsi volt mindenki, milyen ott az élet? De hírek nem jöttek át akkor, mert katonák és csendőrök álltak őrt a parton. Csak később, tíz éve egyszer, éppen ilyentájt... Különös nap volt. Hogy ki hozta a hírt, nem tudja már senki a faluban. Vándorlegény vagy drótos, aki a túlsó oldalon járt, piaci kofa, aki Kalocsáról jött, vagy pedig falusi paraszt? Arról szólt, hogy Foktőn termelőszövetkezet alakult. Éppen abban a községben, ahol a legmódosabb gazdák laktak. A volt gerjeni cselédek összenéztek, majd csónakba szálltak néhárnyan és áteveztek a túlsó partra. A hír igaz volt. És hogy milyen jó hír volt, azt csak most látni igazán, amikor a Rákóczi Termelőszövetkezet tagjai, a Mádi-Kovácsok és Petzek volt cselédei egymás után építik fel az új házakat. A túlsó parton különösen jó íze van most a szónak: két ember beszélget dunántúli tájszólással a vízparton. A kompot várják, azon megyünk. Motoros vontatja, fakult, szakadt zászló leng a tetején. Gerjené most a komp, azelőtt egyházi kezelésben volt. 120 000 forintot jövedelmez a községnek. A Meszestől öt kilométer Kalocsa, onnan rossz úton — most javítják éppen — másik öt kilométer Foktő. Paprikafüzérek lángolnak az ereszek alatt. Megmutatják, s milyen büszkék rá, kétszer akkora paprikák teremnek itt, mint más határban. A Duna hordaléka teszi gazdaggá ezt a vidéket, a víz élteti a dús legelőket is és jövőre már öntözőcsatornákat táplál. öröm végigmenni a foktői utcán, gondozottak a házak és szépek, daliásak, sudártermetűek az emberek. Ringójárásúak az asszonyok, egyenesderekúak a férfiak. Nem is láttam alacsony növésű embert. Régi református település Foktő, ahol divat volt az egyke. Ma már több gyerek is van egy-egy családban, megváltozott az emberek életszemlélete. Tíz éve ennek, amióta megalakult a Béke Termelőszövetkezet. Az idén 40 forinton felül osztanak itt a tagoknak egy munkaegységre. Vaján Jánosnak hívják a tanácselnököt és Farkas Lászlónak az iskolaigazgatót, aki a népfront elnöke. Ők mondják, hogy nemcsak a paprika különleges itt, és nemcsak a népviselet festői, amit sajnos, lassan elhagynak már. A mai életről, fejlődésről is vannak jó hírek. Foktőn 800 ház van és 450 rádió szól. 600 olvasója van például a könyvtárnak. Most bővítik a villanyhálózatot és eddig csaknem öt kilométer hosszú betonjárdát építettek. — Bejárnak a foktőiek Kalocsára színházba és moziba. Sűrű az autóbuszjárat, este tizenegykor jön az utolsó kocsi Kalocsáról. Mert nálunk kicsi már a művelődési otthon. Háromszor ekkora kellene ... Hirtelen elhallgat az elnök s csak néz rám, mintha eszébe jutott volna valami. Aztán megkérdi: — Igaz, hogy Gerjenben már építik? Lám, a jó hír most visszajött. Tíz év után. Nem visszhang, valóság, átszállt a vízen. Nem tudni ki hozta, de nyomában erjedni kezd a gondolat. Miért ne lehetne Foktőn is építeni egy új, korszerű és nagy művelődési otthont? Illés Sándor Budapest közüzemei és élelmiszeripari vállalatai teljes készültségben Hiába látunk körös-körül a tartós ősz játékos kedvéből ittfelejtett falombot és virágos kertjeinkben is hiába virítanak a tarka őszirózsáik és krizantémok — küszöbünkön a tél. A télre kell gondolnunk, amikor megpillantunk az utca forgatagában egy-egy jól megrakott fás-, vagy kokszoskocsit. Budapest az idén reményekkel telve nézhet a tél elé — így fogalmazták meg a napokban a fővárosi tanácsházán tartott ülésen a téli helyzetet tárgyaló vezetők. Körsétát tettünk tehát, hogy gyorsfényképet készítsünk: mit jelent a nagyváros életében a tél előtti bizakodási gyakorlatban?! A fagyveszély ellen... A Vízműveknél azt mondják: a télre való felkészülés "hagyományos formák között történt meg". A tavalyi vízhiány, amely főleg ősz elején és ősz végén jelentkezett, idén nem ismétlődik meg. A Duna vízállása jelenleg vízszolgáltatási szempontból olyan normális, hogy nem kell tartanunk semmiféle zavartól. A lakosságot a várható fagyveszélyre figyelmeztető falragaszok már készülnek. E veszély következményeit jelzik s intenek arra, hogy hideg időben éjszakára zárjuk el a főcsapokat s akadályozzuk meg a csőrepedést. A Vízművek kisebb-nagyobb "vízibalesetek" esetére technikailag felkészült a gyors segélynyújtásra. Teli gáztartályok A gáztartályok Kint Aquincum táján s a Duna túlsó partján, Kőbányán is, s a Ferencvárosban is magasan állnak. Téglaszínük szinte rikít. A gázszolgáltatás mégsem zavartalan, mert a hőmérsékleti ingadozások hűtik a gázt, majd a vezetékben szennyeződést okoznak. A Gázműveik persze segít a bajon, minden szerelőt "a fedélzetre" vezényelt. Vagyis az üzemzavarok gyors elhárítására küldi. A munkát nehezíti, hogy a lakásokat többnyire zárva találják és a kulcs nincs a házfelügyelőknél. Kis gondok, bajok. Lehetne rajtuk segíteni... Világítás és vezetékellenőrzés A köz- és magánvilágítás problémája ma már szinte nem is probléma. Az Elektromos Művek jelenleg éppen több főútvonalon javítja a közvilágítást. A Körúton a régi lámpákat neon világításra cserélik át. A külső városrészekben brigádok száguldoznak jól ismert kis gépkocsijukon: utcai lámpákat, vezetékeket vizsgálnak, s ahol kell, cserélnek is, hogy a tél szélviharai ne találjanak megkopott vezetéket, a korai sötétedéskor minden lámpa kigyúljon. A kábelgyár — mondják elektromosok — időben szállított annyi vezetéket, hogy esetleges hófúvások és szélviharok rongálását szinte órákon belül megjavíthassák. Vigyázz, ha jön a hó! A Fővárosi Köztisztasági Vállalat szerénykedik. Télen ennek a vállalatnak és dolgozóinak legnagyobb gondja a szokásos tisztasági problémákon kívül a havazás. Már a múlt évben is 200 kotró- és seprűgéppel több kellett volna ahhoz, hogy a vállalat elégedett lehessen saját munkájával. A beruházás folyamatos, csak éppen nem elégíti ki teljesen a megnagyobbodott főváros lakosságának igényeit. December elsejéig minden gépet, öntözőkocsit és seprűgépet hóekével szerelnek fel. A kocsipark azonban elöregedett. Ezt bizonyítottalegutóbb a rendőrségnek a Köztisztasági Vállalat gépkocsiállományánál végzett "vizsgáztatása" is: 16 gépkocsit selejteztek ki öreg kora miatt. Ezt a 16 gépet sürgősen kellene pótolni. A szemétfuvarozásban azonban nem lesz semmiféle zavar, ezzel biztattak, sőt kidolgoztak újabb tervet: a bérházak és nagy háztömbök között nehézkesen és főleg nagy zajjal dolgozó almazöld "kuká"-k helyett a világvárosi forgalomban külföldön is sokkal jobban bevált nagytartályos gépeket szereznek be. A Köztisztasági Vállalat telepein serény készülődés folyik a tél küszöbén. Mindennapi kenyerünk és húsunk Mindennapi kenyerünkről sok szó esett. Annyi bizonyos: elegendő kenyerünk lesz, mert a gabonatárházak s a malmok teljesítették őszi tervüket. Szállítóeszköz bőségben van, a bordó gépkocsik téli reggeleken is éppen olyan korán gördülnek majd oda a közértboltok, a péküzletek s a tejcsarnokok elé, mint eddig tették. Az Élelmiszeripari Minisztérium jóelőre kidolgozott negyedévi munkatervét, mely az idei utolsó negyedévre s a jövő esztendő első negyedévére is szól, az érdekelt üzemek, vállalatok már folyamatosan teljesítik is. Marha- és sertéshús, burgonya, tésztanemű, konzerv és mélyhűtött áru — zöldborsótól a gyalult tökig — bőségben lesz az üzletekben az idei télen. A Mirelitnél és a hizlaldákban A Monon úton heves zakatolásban találtuk a budapesti Hűtőipari Vállalat gépeit. A "jégkamrákban" készül a télire szánt gyümölcs és zöldségnemű. A hűtőház, mint mondják, másfélszerte több húst, vadat, szarvas-, őz- és vaddisznóhúst tartalékol, mint tavaly. A Húsipari Igazgatóság viszont gondoskodott róla, hogy a budapesti sertéstenyésztő- és hizlaló telepek a szokásos mennyiségű kocát fogják be a kőbányai, de főleg a nagytétényi hizlaló aklaiba. Most még vidáman röfögnek, s ropogtatják a kukoricát a februári s márciusi vágásra ítélt hízósertések. Viszont a múlt héten szállítottak nagyobb mennyiségű sertést a Közvágóhídra és a húsfeldolgozó üzemeknek. Megfiatalodik Óbuda Az új bérházsorok Óbuda, a fővárosnak ez a romantikus városrésze, régóta várja, hogy korszerűsítsék. Az Árpád-híd megépítése óta ez a városrendezési probléma sürgetőbb lett, s ez év elején nyilvános tervpályázatot is hirdettek a hídfő és a körülötte fekvő terület rendezésére, beépítésére. A pályázatra sok értékes, megvalósítható tervet nyújtottak be a pályázók, akik közül az első díjat Kismarty- Dechner Gyula, Mező Lajos, Pongrácz Pál, a Műszaki Egyetem városrendezési tanszékének adjunktusai nyerték. A díjnyertes mérnököket megbízták a pályamű további részletes kidolgozásával. Munkájukba bekapcsolódott Ihrig Dénes is, a terv konzultálását pedig Weichinger Károly professzor vállalta. Most készült el a végleges városrendezési terv, amelyet a tervbíráló bizottság a napokban felülvizsgált és azt kivitelezésre alkalmasnak minősítette. Új palotasorok, védett házacskák A városrendezők az új palotasorok és nagy lakóházak építése mellett kegyelettel megőrzik Óbuda hagyományos romantikáját és hangulatát: a nagy bérházak tövében utcasorhosszat restaurálva megmaradnak a kedves, földszintes műemlék jellegű házak. A részletes rendezési terv a Dunapart — Dóra utca — Bécsi út — Nagyszombat utca — Szőlő utca — Föld utca — Kórház utca — Hajógyár utca által határolt területet öleli fel. Ezen a területen sok az archeológiai lelet, műemlék, ezeknek megvédésére az újjáépítés során különös gondot fordítanak. A jellegzetesen óbudai együttesek egy részének megvédését is célul tűzték ki. Ezek érdekében változatlanul fenntartják a plébániatemplom környékén a Lajos utca és Fényes Adolf utca közötti területet, valamint a Fő tér környékének városképileg is egységet alkotó részét. Negyven tanterem, 800 személyes mozi Az újjárendezés során a Flórián tér lesz Óbuda lakónegyedi és kereskedelmi centruma. Jórészt átépík a közlekedési hálózatot és fontos csomópontok alakulnak a hídfőnél, valamint a Kolosy téren. A Miklós téri autóbuszvégállomás helyett a Vörösvári út és a Kórház utca között lesz új autóbuszvégállomás. Helyet biztosítottak az új autóbuszgarázs számára is. A szaporodó gyermeklétszám nevelési igényeinek kielégítésére Óbudán 40 új tanterem létesül, részben bővítéssel, részben új iskolaépületben. Új iskola épül majd a Bécsi út és a Vörösvári út között, a Korvin Ottó út — Dunapart — Árpád híd között. Az óvodásgyermekek részére 650 új férőhelyet létesítenek, a bölcsődei férőhelyeket 240-nel szaporítják. öt gyógyszertár, ugyanannyi orvosi rendelő, anya- és csecsemővédő intézet lesz az újjárendezett területen. A Kolosy téren 800 személyes mozit építenek. A Vörösvári úton nagy irodaház épül. A vendéglátóhelyeket elsősorban a fenntartandó műemlékházakban helyezik el. A városrész rendezésénél 3700 lakást kell lebontani, úgyhogy a kijelölt területen csak 2500 lakás marad érintetlenül. Az újjáépítés során 6000 új lakás készül, tehát 8500 lakás lesz az építkezés befejezése után. A lakosság száma ezen a területen 32 600-ra növekszik, ami azt jelenti, hogy 24 000 lakos telepíthető az új házakba. öt- és háromemeletes házak A megmaradó földszintes műemlékházak mellett általában öt- és háromemeletes lakóházak emelkednek majd — a Duna-parton azonban épül több nyolcemeletes és egy kilencemeletes ház, a Korvin Ottó utca—Szentendrei út— Vörösvári út találkozásánál pedig tizenhat emeletes magasházat építenek. Az elavult lakásokon kívül felszámolnak Óbudán több régi, korszerűtlen ipari üzemet is. A rendezési és beépítési tervet több ütemben valósítják meg. Elsősorban az Árpád fejedelem útján, tehát végig a Duna-parton építkeznek. Itt 947 új lakás épül és 192 régi lakást bontanak le. A Dunapart kiépítésén kívül az első ütemben több foghíjat is beépítenek, így a Viador utca 3., 5., 9., Szőlő utca 9., 11., Tímár utca 10., 24., Dévai Biró Mátyás tér 23., Flórián tér 4., 5., Solymári út 26., 28., Zápor utca 75. alatti foghíjakat építik be. Ezeken a telkeken 8 régi lakás lebontása árán 219 új lakás létesül. A rendezés alá kerülő terület északi részén, a régi téglagyárak helyén kísérleti lakótelepet létesítenek. Itt építik fel azokat a lakóház- és lakástípusokat, amelyek a most folyamatban levő korszerű lakóépület-tervpályázaton díjat nyernek. A nagyszabású városrendezési terv megvalósítása a terv szerint 1180 millió forintba kerül. Ebből mintegy 140 millió forint az első ütem, tehát a Duna-part és a foghíjas telkek beépítésének költségigénye, építésénél megőrzik a műemlék jelleget A mai Flórián tér helyén alakul ki az új Óbuda városközpontja. Többemeletes lakóházak, áruház, üzletház-sor, kultúrotthon épül itt és az Árpád-hídra vezető széles út mentén rT/%* • • • ,,?.7 ffifMéiuk, 4im — értéke is a lakásnak ■ !?-' ' •••*&1 :?.■*■'' . • • ’. ',pf ‘-'fif? $ V'' | A müvészi olajfestmény, . . . . kerámif, hexkare, bútortextil . VÁSÁROLJON A KÉPCSARNOK VÁllalAT BOLTJAIBAN. ' 1.CSÓK ISTVÁN-GALÉRIA V., Váei utta,25. * ! PAÁL LÁSZLÓ-TEREM Vili., Rékóczi ú» 57/b.* MEDHYÁNSZKY LÁSZLÓ-TERIM \„f*n*,c5-krl. 24., DERKOVITS GYUU-tERI^Yl., t•áÁ-íu», 23. RAPID* gyors-tökéletes könnyű mosás szappan nélkül NAGYMOSÁSHOZ RAPID, NYLON, SELYEM, GYAPJÚHOLMIHOZ IDEÁL MOSÓPOR Mennyi téliszalámit ehetünk ? Kedveskedik a csemegét kedvelőknek a budapesti Szalámigyár, amely éppen ezekben a napokban ünnepli 70 éves fennállását. Negyedik negyedévi tervét úgy teljesítette a gyár, hogy 20 vagon téliszalámit dobott piacra s további 16 vagon téliszalámi s 10 vagon gyulai kolbász "érlelődik útra készülődve. A szalámigyárnál megszűnt az a régi gyártási szokás, hogy idényre dolgozzanak. A gyártás ma már folyamatos. A jövő év első negyedében 25 vagon téliszalámi s nyolc vagon "gyulai", a második negyedévben gyulai kolbászból kilenc vagon, téliszalámiból 25 vagon készül, míg a harmadik és negyedik negyedév terve a jövő évre: 25 vagon téliszalámi s kilenc vagon gyulai kolbász, illetve 20 vagon "téli" és nyolc vagon gyulai kolbász. Vad, hal s "mi jó falat" bőségben lesz tehát. Mindez pedig arra biztat: bátran elűzhetjük a tél köszöntésekor hagyományos aggodalmunkat.. . Jöhet a tél!... Szabó József Az évad első 100. ELŐADÁSA „A JÖVŐ l||llllllll!llllll!ll!ll!l!li!l|!l!lllll|l!l|l|lll!llllllllllllllllllllllll SZÁZAD !|lll|l||ll!UIIIIII!!!!!llli:'!llllllllll!l!lllll|l||||l|lllll!lllllll!l (LEGÉNYE" iniiinniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniinn llatooca I/acieU&eu, Főszereplők t SALAMON BÉLA RÁTHONYI RÓBERT