Magyar Nemzet, 1959. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-20 / 16. szám
K«4«, 1959. január 19., Magyar Nemzet KINŐTTE RUHÁJÁT a négy folyó városa Tizenötéves távlati tervet dolgoztak ki a Hazafias Népfront közreműködésével Győr fejlesztésére Mintha nehéz nektárt szürcsölgetne az ember, olyan a levegő is az ódon házak között. Győr utcáit járva megmutatja ez az ősi település román, gót és reneszánsz építészeti remekeit, barokk házait és erkélyeit. A legtöbb műemlék a XVI. és a XVII. századból maradt ránk a mai Liszt Ferenc utcában, a Köztársaság téren, a Kazinczy utcában, ahol valaha a belváros állott. Itt van a Curia Nobilitaris, amelyben Kossuth Lajos felesége született, a Bezenédá palota, ahol Napóleon is megszállt egy éjszakára, s itt élt a Józsa-féle ház, a Kreszta palota, és sok-sok ház még, szépen gondozva, kitatarozva, hogy őrizze szépsége, formája az elmúlt időt a mai embernek. Az időt, ami elszállt a négy folyó városa fölött, amely több mint háromezer éves település. Valaha illírek alapították, kelták hódították el tőlük, jártak erre római katonák, utánuk gótok, hunok, longobardok, törökök. Erre vitték Zrínyi Miklós levágott fejét Szigetvárról hozva, lovasok poroszkáltak a szekér nyomában, most meg ezer és ezer kerékpár nyüzsög az utcáján és este neoncső világít a korzó fölött. Apály és dagály Akár a tenger vize, megiuzzad és kiapad. Ilyen ez a város, éjszaka elcsendesül, s legalább húszezerrel kevesebb a lakosa. Reggel ismét feltöltődik, húszezer ember özönlik be utcáira, tereire, gyáraiba, üzemeibe Győrszentivánról, Ménfőcsanakról, Öttevényről, Abdáról, Újfaluból, Ladermerből. Több mint harmincezer ipari munkás dolgozik a városban a Wilhelm Pieck Vagongyárban, a textilgyárban, a finom posztógárban, a szerszámgyárban és még számos nagyüzemben. Harmincezer ember, s ezek közül húszezer vidéki. Este elhagyja Győrt és nappal ismét visszatér a város falai közé, hogy százezresre emelje így a város lakóinak számát. Győrt az ellentétek városának is lehetne nevezni. Akár a mesében, száz esztendőket ugorhatunk percek alatt. Az aranyhajó-cégéres háztól csak öt percre vannak a bérpaloták, az új lakónegyedel, korszerű üzletházak, a szálloda és korszerű, zenegépes eszpresszó. Mindez azonban már kevés. Győr rohamléptekkel halad előre a fejlődés útján. S ami tegnap még jó volt, ma már szűk rajta, kinőtte régi ruháit. Újat kell rá szabni. Szélesvásznú mozi és új színház Győrnek, ennek a festőjén szép, ősi dunántúli városnak nagyon sok szerelmese és barátja van. Horváth Ferenc is közéjük tartozik, a Hazafias Népfront városi titkára. Vele beszélgetünk a város jövőjéről, fejlődéséről. Elmondja, hogy bevonták a tervkészítés munkájába a népfront kerületi bizottságait is, azok ismerik a lakosság kívánságait legjobban és hasznos javaslatokat tettek. Az Xisvárosban művelődési otthon épül, játszótereket létesítenek, fákat pótolnak, és a népfront kezdeményezésére társadalmi munkában vállalták, hogy a víz- és gázvezeték lefektetéséhez szükséges árkot kiássák. Győr távlati tervét tizenöt évre készítették el. Tizenöt év múlva már százezer lakosa lesz a városnak, nemcsak nappal, mint most, hanem éjszaka is. Hiszen csak a szerszámgépgyárnak megduplázódik a létszáma a dieselesítési program megvalósítása során. Már ez is megköveteli a lakásprobléma mielőbbi megoldását. Tizenöt esztendő alatt tízezer új lakás épül Győrött, új városrészek alakulnak ki, négy-ötemeletes lakóházak a parkok közepén. A város tele van tüzelőive gyárakkal, ezek kitelepítése nem fizetődne ki. Tehát az új lakótelepeket kell távolabb vinni a jelenlegi városközponttól. A város csak két irányban tud terjeszkedni, a Nádorváros és az iparcsatorna felé. Két egészséges elgondolás is van. Az egyik, hogy Abda, Ménfőcsanak és Győrszentiván községeket fejlesztik, ezek tíz kilométeres körzetben vannak Győrtől. A másik elelgondolás, hogy a jelenlegi kertes családi lakótelepeket építik át több emeletes lakónegyedekké. Szerepel a tervek között egy új színház felépítése is, 20 millió forintos költséggel, a volt Frigyes laktanya helyén. Ez csak a harmadik ötéves tervben valósul meg. A nyolcszáz férőhelyes, szélesvásznú mozit azonban már az idén megépítik. Irodaházat emelnek s ebbe telepítik a megyei és járási tanácsot s több más közhivatalt, s ezáltal sok lakás céljaira megfelelő épület szabadul fel. Vasutat Szigetköznek ! Eltűnnek a foghíjak is, renoválják, átépítik és kicsinosítják a város 268 műemlékházát és a városi tanács épületét is. Társadalmi munkával rendbehozzák a folyók partját, bővítik a vízműveket, új víztornyot építenek Nádorvárosban, a Hazafias Népfront kezdeményezésére pedig szobrokat állítanak fel a Tolbuhin sétányon, az ország nagyjainak egy-egy mellszobrát. Az első Erkel Ferenc szobra lesz a Zeneakadémia előtt. Szobrot állít Győr az 1919-es Tanácsköztársaság emlékére is, amelyet március 20-án lepleznek le. Igen fontos volna még a megyei könyvtár elhelyezése, mert jelenleg pincében zsúfolódik, össze és elpusztul az értékes levéltári anyag. Győrt is közelről érintő probléma Szigetköz gondja, a vasúthiány. Szigetközben csak autóbuszközlekedés van, s ez kihat nemcsak a termelésre, de a piaci árakra is. Előfordul, hogy a Szigetközben termelt cukorrépa még decemberben is a szabad ég alatt hever nagy kupacokba rakva, hóval borítva, mert nincs mivel elszállítani. Az autóbuszközlekedés eléggé fejlett, de nem minden szempontból kielégítő. Szigetközből legalább háromezer munkás jár mindennap Győrbe vagy Mosonmagyaróvárra. Ezek érdekében, de nemzetgazdasági érdekből is fontos volna egy vasútvonal megépítése. Készült is olyan terv, hogy a keskenyvágányú vasút Győr és Mosonmagyaróvár között épüljön meg. Az építkezést hasznosan össze lehetne kötni a Nagymarosi Erőmű építésével. Az erőmű zsilipjeinek megépítésével ugyanis felduzzad a víz a Dunában, tehát meg kell erősíteni a szigetközi gátakat. Ezzel a munkával párhuzamosan meg lehet építeni a gátak tetején a keskenyvágányú vasutat. A Hazafias Népfront a szigetközi községekben máris élére állt e hasznos kezdeményezésnek, s bár még nem dőlt el az építés sorsa, a községek lakói máris vállalták a társadalmi munkát, s emellett anyagi áldozatot is hajlandók hozni. Csak a cukorrépatermelők több millió forintot ajánlottak fel, minden mázsa cukorrépa után egy forintot fizetnének két éven keresztül, a vasútépítésre. Csak Darnózseliből 300 000 mázsa cukorrépát szállítottak el az idén, ez két év alatt hatszázezer főA Royal Szállodát Európa egyik legmodernebb, minden igényt kielégítő vendégfogadó intézményének építik újjá. A Kereskedelmi Tervező Intézet mérnökei 25 lakosztályba televíziót is terveztek, bár a sok antenna elhelyezése nem kis gondot okozott számukra. Nemrég azonban váratlan fordulat történt. Englender József, a szálloda igazgatója és Kasparek Béla főmérnök hírt hallott arról, hogy a szabadsághegyi televíziós adóállomás egyik fiatal mérnöke, Hetényi László már megoldotta a nagy lakótömbök, szállodák és kórházak felszerelését televízióval, és elkészítette a vezetékes televízió prototípusát. A fiatal televíziós szakembert azonnal tanácskozásra hívták, és amikor Hetényi László megjelent az igazgató irodájában, már tervező, kivitelező mérnökök beruházási, pénzügyi szakemberek, a főkönyvelő, a Híradástechnikai Vállalat mérnökei várták. Antenna-erdő helyett egy Hetényi mérnök részletesen kifejtette előttünk a lényeget. A televízió gyorsütemű elterjedésével várható, hogy a több emeletes, sok lakásos háztömbök lakóinak nagy része televíziós készülékkel rendelkezik. A jó műsorvétel általában megkívánja a tetőantenna használatát. Viszont képzeljünk el egy-egy házat antenna-erdővel. Elcsúfítják a házat, a városképet. Az esztétikai szempontokon kívül azonban azért sem ajánlatos több tetőantennát egymás közelében építeni, mert zavarják egymást. Van már ugyan egy megoldás arra, hogy az egy házban lakók egy közös tetőantennát használjanak központi elosztó antennaerősítővel, de ennek vannak hátrányai is. Hetényi László a régebbi antennaerősítő eljárás helyett új megoldást talált: a vezetékes televíziót. A ház tetején leállított egyetlen antenna nem egy antennaerősítőhöz, hanem egy leválasztó erősítővel összekapcsolt központi televíziós készülékhez csatlakozik. A lakásokat összekötő kábeleken már nem az adó árama osztódik szét , mint az antennaerősítő eljárásnál — hanem már a kész kép. A központi vevőkészüléken legtökéletesebben beállított kép jut a lakások televíziójának képernyőjére. A lakónak nem kell bíbelődnie azzal, hogyan állítsa be a képet, de nincs is erre lehetősége, mert csak elfordít egy gombot, és máris megkapja a lehető legjobb képet. Ha meg nincs műsor, akkor megcsavar egy másik gombot és a hanghálózaton keresztül a rádió ultrarövidhullámú vagy középhullámú műsorát hallgathatja. — De ki kezelje a központi vevőkészüléket? — vetették fel a többiek. Kezelőszemélyzet nélkül — Félóra alatt megtanulhatja bármelyik házmester, portás vagy más segédszemélyzet. Ha azonban óraműves kapcsolót és automatikus élesrehangolót alkalmaznak hozzá, kezelő személyzet nélkül is üzemeltethető — volt a válasz. — És miért olcsóbb a vezetékes TV? — érdeklődtek a beruházási részleg mérnökei. — Mert a vevőkészülékek lényegesen leegyszerűsödnek. — De hát egyelőre az ipar nem gyártja ezeket az olcsó készülékeket — vezették ellen. — A prototípuson kívül több még nincs. Hogyan és mikor jutnánk hozzá egy sorozathoz? Azonnal fel is tárcsázták a KGM Híradástechnikai Igazgatóságnál Tiborc István főmérnök, műszaki osztályvezetőt aki nem tudott személyesen megjelenni a tanácskozáson. Milyen támogatást tudnak adni az első magyar vezetékes televízió nagybani alkalmazásához? Válasz: ha van megrendelő, hajlandók legyártani a megfelelő készüléket. Ezek után a Royal szállóbeli építkezések főhatósága, az Építésügyi Minisztérium is hozzájárult elvben a tárgyalások további folytatásához. A Royal Szálloda igazgatójának, valamint Kasparek főmérnöknek és a többieknek is nagyon tetszik a dolog. Valami egészen modernet, valami egészen újat akartak ebben a hatalmas, főleg az idegenforgalmat szolgáló reprezentációs szállóban. És úgy találják, Hetényi László találmánya még vonzóbbá teheti majd a vendégek előtt a Royalt, hiszen vezetékes televízióval felszerelt hotel még nincs is Európában. De egyben a technikai haladás zászlóvivői is lehetnek. Az eredeti tervek szerint két antennaerősítő eljárással csak 25 szobát akartaktelevíziósítani, de a most módosított tervek szerint vezetékes megoldással már 250 szobát szeretnének ellátni. Jelen pillanatban a Híradótechnikai Vállalat műszaki és anyagi javaslatait várják, és amennyiben az építésü Hevi Minisztérium is elfogadhatónak ítéli ezeket megkezdik a munkát a vezetékes TV bevezetésére. Hol kifizetődő a vezetékes készülék Meg kell említenünk, hogy Hetényi László az elgondolása szerint megoldott vezetékes televíziónál a fejlődésnek azt a fokát is figyelembe vette, ha már egy időben két párhuzamosan futó műsorunk lesz, ha már választani akarunk. Természetesen nemcsak szállodákban lenne kifizetődő a vezetékes TV, hanem minden nagyobb lakótömbben, öröklakásoknál. Nagy jelentősége lenne a vidéki városokban is. Széleskörű alkalmazása nagy répéet jelentene a televízió elterjedésében, addig is, amíg a végleges közvetítő hálózat felépül, de azután is kórházak szállodák ~televíziósításának olcsó eszköze maradna. Csákváry Margitrintot jelentene a társadalmi munkán kívül ebből az egy községből. A lakosság összefogása bizonyára eredményes lesz, rövidesen teljesül a Szigetköz régi kívánsága. Illés Sándor ifj a VEZETÉKES televízió A Royal Szálloda 250 szobájában valósítják meg először AEROS-pályázat meghosszabbítása Az AEROS NAGYCIRKUSZ igazgatósága a rendkívüli sikerre való tekintettel, vendégjátékát közkívánatra 1959. febr. 15-ig meghosszabbította, ennek alapján AZ AEROS-PÁLYÁZAT VÉGSŐ BEKÜLDÉSI HATÁRIDEJE: 1959. FEBRUÁR 7. AEROS NAGYCIRKUSZ IGAZGATÓSÁGA VI. Népköztársaság útja 61 Termelőszövetkezeti látogatásokat szervez a népfront Hajdú-Biharban A Hajdú-Bihar megyei népfrontbizottságok a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a nagyüzemi gazdálkodás népszerűsítése érdekében termelőszövetkezeti látogatásokat szerveznek az egyénileg dolgozó parasztok részvételével. A homokos talajú nyírségi községekben a szőlő- és a gyümölcstelepítésről tartanak ismertetéseket. A magyar mezőgazdaság útja címmel előadásokat, vitákat rendeznek. A téli hónapokban baráti találkozókon vesznek részt a tsz-tagok és az egyénileg gazdálkodók. __5 GCOSCICAI A kirakatüveg mögött, kifoszlott rongyszőnyegen hatalmas szürke macska néz előre némán, mint a szfinksz a sivatag porában. Túl van a szenvedélyeken, gondolkodik. Mögötte a kicsinye. Szürke ez is, sötétebb és világosabb csíkokkal hajlékony hátán, gyönyörű kis fején, puha lábacskájára is jutott a mintázatból. A rongyszőnyeg kifoszlott szálával játszik, elhúzza, ráugrik a szőnyegről levált darabkára és megcsúszik vele, mint egy szánkóval, négy-öt centimétert, négyöt mérföldet, bele a végtelenbe. Mögöttük a lakás. Mintha egy játékába elmerült kislány rendezte volna be aprólékos gonddal, türelemmel, valami kis dobozban: a fényesre dörgölt barna bútorokon csipkék, virágok, takarók, terítők, korsók, cserepek. A szekrény tetején befőtt, a kis asztalon rádió, az ágyon kerek díszpárna — arra is cicát hímeztek —, az ágy mellett tarka rongyszőnyeggel bélelt cicafekhely. A háttérben sovány aszszonyka mos, a szivárványosan csillogó habok fölött időnként az ablak felé tekint. A kirakat előtt most mama halad el, kislánnyal. — Anyuka! Nézd! Cica! — Látom, szivecském. — A kicsit látod? A kiscicát? A kiscica most a fogával húzza a szőnyeg szélét, a nagy macska a végtelenbe mered. — Cica! Cicuka! Cicc! A kiscica felneszei s az üveghez törleszkedve, végigvonul az ablak mögött. Majd kis háromszögletű fejét az üvegre nyomja, érdeklődve oldalra hajtja s olyan tekintettel néz kifelé, amitől a kislányok szíve ugrik egyet és bezúznák az üveget is, hogy az ölükbe kapják. — Vigyük haza! Cica! Kiscica! Idenézzél, kiscica! Belül az üvegen két puha cicatalp kaparászik, kívül az üvegen két kislánytenyér simogatja a két cicatalpat az üvegen át. — Anyuka! Vigyük haza! Vedd meg a cicát! Az anya arca a töprengő kétely kifejezését ölti. Hogy kell megvenni egy cicát? Egyáltalában: lehetséges-e elvileg venni egy cicát? Mert persze megvenné, azonnal megvenné, ő olyan anya, aki nem ismer áldozatot, ha a gyerekéről van szó. De hát ez nem cicaüzlet, ez lakás. Ha a cica eladó volna, ki volna írva: »Szép kis cica állatkedvelőnek eladó.* Már látott ilyet. De itt nincs kiírva semmi. Húszat ad érte, ötvenet ad érte. Csak eladják. — A cicát szeretném! Anyuka! Nézd, mit csinál! Nézd, megpénzolta az anyukáját. Vigyük haza! Szólj a néninek! Egész vörös ez a gyerek az izgalomtól. Egy anya ,nem ismer áldozatot. Megadja az ötvenet. Mindjárt benyit, bátran és határozottan, felajánlja az ötvenet és megadja az ötvenet. Ha nem adják, ráígér. — Anyuka! Szóljál a néninek! A pillanat megtelik a cselekvés előtti izgalommal. Mit meg nem tenne egy anya, hogy betölthesse .##^JWJ#W»*W******^*** ezt a kettős vágyat: a gyerek vágyát a cica után és a maga vágyát a gyerek öröme után! Az anyát elönti az önfeláldozó jóság mámora és kopog az ablakon. Csillog a hab az asszonyka karján, amikor kinyitja az ajtót. — Jó napot kívánok. A cicát nézzük... Milyen aranyos! A kislányom imádja a cicákat... Az asszonyka nedves keze fejét dörgöli a másik tenyerével. — Hát tessék elvinni akkor — mondja és a kislányra néz. — Ha szereti ... Ha a cica most részvény lenne a New York-i tőzsdén, ára a tizedére zuhanna. Pánik törne ki a New York-i tőzsdén. — Elvinni?— a mama hangja meghökkent, lehűlt, elhaló. Az asszonyka kezébe veszi a cicát, megsimogatja s már bele is tette a mama kezébe. — Tessék csak elvinni, ha annyira akarja a gyerek. — Jaj! Nem karmol? Ki akar ugrani a kezemből! Jaj, de vad! Karmol ez — ne karmolj már te kis bestia! Na! Hagyod a blúzomat! — Anyuka, ne dobd le’ Anyuka! — Majd megszokik — mondja bátorítóan az aszszonyka s tenyerét a kiscicára teszi, úgy cirógatja. — Majd megszokik. Megszokol te ott, ugye? Kel neki kis vackot csinálni... A mama arcán az a kifejezés jelenik meg, amely ezt a mondatot szokta kisérni:kell a fenének!* Majd a kifejezés kissé bizonytalanná válik és töprengővé mint aki lelke mélyén most azt mondja: »mit csináljak otthon ezzel? Hova tegyem, ha elmegyünk hazulról? Ennek tejet kell venni, a mészárosnál hulladékot ...« A kifejezés megint változik, most az irtózásnál tart: »Ez bolhát hoz, ettől ekcémát lehet kapni!* — Anyuka, ne csípd a hátát! Az fáj neki! A kiscica puha kis talpával esett a földre, baja nem történt. Iramlik is már befelé, vissza az anyja mellé, a szőnyegre. — Karmol! Nézze, hogy összekarmolt! Most látom, hogy belekapott a blúzomba is! Itt van ii, meghúzott egy szálat a karmával! Mert nem mondta, hogy karmol? Gyerünk már, mert nem lesz ebéd. Jónapot. — Anyuka! Anyu-ka! A-nyu- ka! A nagy szürke macska mozdulatlanul mered maga elé, de most lassan megmozdul a farka hegye s megbillen a füle is, mintha azt mondaná a kicsinek: '‘no, gyere ...* A kicsi ráveti magát a lassan körbemozgó farokhegyre s a nagy macska tekintetéből most kiköltözik a dolgokat leszűrő elmélkedés s mintha egyedi, anyai létében elmosolyodna, ahogy némán tűri a kicsinye játékát a farka körül. Az asszonyka ölbeveszi a kis cicát s a szomszéd tejcsarnokos aszszony felé fordulva azt mondja, elmerengve: — Megszokott volna pedig... Bródy Lili