Magyar Nemzet, 1959. március (15. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-12 / 60. szám
Csütörtök, 1959. március 12., A tervszerűbb anyagfelhasználás kedvezően befolyásolta a termelést és a külkereskedelmet Egy esztendeje, hogy a kormány nyomatékosan felhívta a figyelmet a szigorúbb anyaggazdálkodás fontosságára. Azóta a Gazdasági Bizottság határozata, több tervhivatali utasítás, valamint operatív intézkedések megszabták e feladat megoldásának kereteit és eszközeit is. A kérdés az, vajon milyen előrehaladás történt egy esztendő alatt ezen a téren. Különösebben mély vizsgálat nélkül, csupán a múlt évi termelési eredményekből és az általánosnak mondható üzemi tapasztalatokból is megállapítható, hogy a korábbiaknál sokkal tervszerűbbé vált az anyagfelhasználás és ezzel párhuzamosan nagymértékben javult az üzemek anyagellátása. Nehézségek szórványosan akadtak ugyan, hiszen például még nem ritkaság, a műszaki dokumentáció nélkül végzett beruházás, amely szükségszerűen maga után vonja a felületes anyagmegrendelést és felhasználást. Csökkent az import A javulásra talán az a legjellemzőbb, hogy 1958-ban elég szélesre tágult azoknak a gazdálkodás alá vont anyagoknak a köre is, amelyekben az ellátási tervhez képest, sikerült megtakarításokat elérni. A Nehézipari Minisztériumhoz tartozó vegyiparban például a tervezettnél 150 tonnával kevesebb műgumit, s csaknem 700 tonnával kevesebb nyersgumit használtak fel. Előfordult, hogy a hazai termelési terv túlteljesítése lehetővé tette az import csökkentését. A nitrogénműtrágyatermelés például 22 000 tonnával múlta felül a tervet, ennek következtében némileg csökkenteni lehetett az importot, ugyanakkor növekedett a mezőgazdaság rendelkezésére bocsátott mennyiség és az idei tavaszra biztosított tartalék. Hasonló volt a helyzet a cseppfolyós slór, a benzol és az ammániákszóda esetében. Nem is szólva arról, hogy a túlteljesítés számos esetben igen fontos népgazdasági problémák megoldását segítette elő. Nemcsak a műtrágyára gondolunk, hanem a többi között a készpapír-tenntelésre, amely ugyancsak 6000 tonnával haladta meg a tervezettet, valamint a hidegen hengerelt és húzott ötvözetlen acélok több ezer tonnás termelési többletére. Folyamatos lesz az anyagellátás Ez az általánosnak mondható kép nem jelenti azt, hogy néhány fontos anyag biztosításában nem voltak zökkenők. Például a bútorlap, általában a fenyőfűrészáru, a kábel és nem utolsó sorban a betonacélellátás a hazai beruházások elhúzódása, a tervezett import késedelme, vagy egyéb okok folytán több ízben akadozott. Ennek ellenére a szükséglet és a termelés összehangolását sokkal nagyobb mértékben sikerült elérni, mint bármikor a korábbi esztendőkben. Hozzájárult a megfontoltabb anyagfelhasználáshoz a Nemzeti Bank hitelpolitikája is, amely a kilátásba helyezett kamatokkal a meglevő készletek intenzívebb felhasználására késztette a vállalatokat. Mindez együttvéve jelentékenyen javította külkereskedelmi mérlegünket, az anyagkészlet-helyzetet és kedvező Budapest Kulturális intézményei a közeljövőben új, nemzetközi érdeklődésre számottartó létesítménnyel gazdagodnak. Megvalósulás előtt áll a már régen tervezett szabadtéri néprajzi múzeum. A gondolat hosszú idő óta foglalkoztatja az illetékeseket. Most a Magyar Tudományos Akadémia néprajzi bizottsága és a Hazafias Népfront országos titkársága látott hozzá a kérdés megoldásához. Az Akadémia felkérte a fővárosi tanácsot, jelöljön ki megfelelő területet a múzeumnak. A döntés szerint a szabadtéri néprajzi múzeum az óbudai Aranyhegy környékén, a Rómaifürdővel szemben létesül, ahol egyelőre 30 hektárnyi területet jelölnek ki, de biztosítják a múzeum további terjeszkedését, mert mintegy 300 hektár terület áll rendelkezésre ezen a vidéken. A szabadtéri néprajzi múzeumot a svéd Skanzen mintájára akarják létrehozni. E múzeum keretében gyűjtik majd össze és mutatják be a magyar tájak néprajzi és építészeti jellegzetességeit: településeket, lakóházakat, gazdasági épületeket, ma már csak ritkán látható népi építkezéseket. Svédországban, Finnországban, Norvégiában, Dániában, Hollandiában, a népi demokratikus államok közül Csehszlovákiában, Lengyelországban van már hasonló szabadtéri néprajzi múzeum. Nemrégiben Bukarestben nyitottak meg ilyen intézményt és most Moszkva mellett kezdenek hozzá hatalmas területen a Szovjetunió szabadtéri néprajzi múzeumának építkezéséhez. Magyarországon a Millenáris-kiállítás alkalmával mutattak be egy teljes magyar falut, amelynek berendezése a kiállítás után a Néprajzi Múzeumba került. Vidéken Balassagyarmaton volt hasonló kezdeményezés. A Palóc Múzeum melletti parkban látható a palóc-udvar. Veszprémben pedig a Bakonyi Múzeum mellett építettek fel egy bakonyi házat. Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem építészettörténeti tanszékén dr. Vargha László adjunktus irányításával folynak a szabadtéri néprajzi múzeum előkészítő tanulmányai. Tavaly két diplomaterv is készült, az egyik a Zugligetben, a másik Tihanyban javasolta az intézmény létesítését. A részletes tanulmányozás során megállapították, hogy a javasolt helyek nem alkalmasak a szabadtéri múzeum létrehozására. Az aranyhegyi vidék viszont minden tekintetben megfelel, mert könnyű a megközelítése és terepviszonyai is olyanok, hogy egyaránt alkalmas az alföldi és a dombvidéki, vagy hegyvidéki tájjellegű épületek elhelyezésére. Már összeállítottak egy listát, amelyen 60—80 olyan tájjellegű objektum szerepel, amelyek alapját képezhetik a szabadtéri múzeumnak. Ide kerül többek között a vámosoroszi szárazmalom, a szalafői kástu (emeletes kamara), az őrségi harangláb, a tatai üstökösház, egy szigligeti különleges pajta, egy alföldi szélmalom, a ráckevei hajómalom, egy Baranya megyei olajütő, a mándi paticsfalas (gerendavázas, sövényfonású, tapasztottfalú) templom és Isol, más jellegzetes tájépítkskiindulópontjává vált az ez évi anyaggazdálkodásnak. Ma már egyes esetekben inkább arra kell törekedni, hogy a készletek ne emelkedjenek az indokolt színvonal fölé. Annyi bizonyos, hogy az ellátás a gazdálkodás alá vont legfontosabb anyagok tekintetében folyamatos és biztonságos lesz 1959-ben is, annak ellenére, hogy a felhasználás mértéke egy sor területen jelentékenyen növekszik e rés. A szabadtéri múzeumban tájak szerint csoportosítják majd az épületeket. A múzeumi elhelyezésre kiszemelt épületeket a Műemlékek Országos Felügyelősége védetté nyilvánítja. Az épületeket gondosan felmérik, bontáskor minden darabot külön megszámoznak és a múzeum területén hasonló gondossággal a legszakszerűbben, eredeti formájukban építik fel újból. Az épületek alá betonalapot helyeznek. A tervek szerint először egy kisebb tájegység teljes építészeti anyagát szállítanák fel a szabadtéri múzeumba. Például a Vas megyei Őrség faépületeiből választanák ki a legjellegzetesebb, néprajzi szempontból legértékesebb lakóházat, pajtát, kászut, méhest és más épületeket. Az újbóli felépíti A teremben zene szól, munkásmozgalmi dalokat perget keskeny szalagján a magnetofon, majd megszólal egy vékony leányhang: — Megkérem Deschelák elvtársat, beszéljen nekünk régi munkásmozgalmi élményeiről. És Deschelák bácsi, öreg 19-es harcos, az Athenaeum Nyomda tavaly nyugdíjba vonult munkása, egykori emlékeit idézi. Elmondja, hogyan találkozott Kun Bélával és Szamuely Tiborral, mit mondott Kun Béla, amikor a Visegrádi utcai pártházból kilépve rögtönzött előadást tartott az egybegyűlteknek, és hogyan menekült meg Szamuely Tibor a Kunossy-nyomdából — ahol a röplapokat nyomták — a letartóztatás elől. És amit Descelák bácsi mesél, az magnószalagra rögzítődik, ahogyan a riporter a beszélgetés végén hozzáteszi, azért, hogy »az iskola minden tanulója hallja a régi harcosok szavát. Úgy tűnik az egész, mintha a rádió Esti krónikájában hangoznék el a riport, olyan szakszerűek, átgondoltak a kérdések és olyan megfontolt a felelet is. Pedig ezt nem gyakorlott riporter készítette, hanem általános iskolás leányok, tanáraik egy magnetofon segítségével. A soroksári Táncsics utcai iskola diákjai hónapok óta gyűjtik a Tanácsköztársaság emlékeit, és most néhány napig kedves, szép kiállításon mutatták be kincseiket. Sok lelemény és ötlet segítette őket az anyag összehordásában. Egyik tanáruk, Bende Lajos megtudta például, hogy a Köblös-zászlóalj veteránjai találkozót rendeznek, odament és elkérte címeiket. A címek nyomán a történelmi szakkör tagjai, az úttörők nyomolvasó brigádjai házról házra mentek és képeket, élményeket, írásos anyagot kértek a régi harcosoktól. Amíg a kiállítást nézem, a Köblös-zászlóalj (Köblös Elek volt a vezetőjük, aki a tiszai harcoknál esett el) fényképeit, saját kezükkel írt életrajzaikat, élménybeszámolóikat, fotókópiákat, régi röplapokat, 1919-es bélyegeket és pénzeket, itt áll mellettem Boros Gabriella nyolcadikos úttörő, a történelmi szakkör titkára.Vezetőjük a már említett Bende Lajosnél helyi mestereket akarnak foglalkoztatni, akik a legjobban ismerik az ottani építkezési módokat. A házakat eredeti tájjellegű tárgyakkal, bútorokkal rendezik majd be. A múzeum területének kialakítására az Építőművészek Szövetsége mesteriskolája tervpályázatot szándékszik hirdetni. A Magyar Tudományos Akadémia a közeli napokban ankétot rendez a szabadtéri néprajzi múzeummal kapcsolatban. A megbeszélésen részt vesznek az Akadémia néprajzi és építészettörténeti bizottságának tagjai, a Hazafias Népfront, az érdekelt minisztériumok, a fővárosi tanács, a Műemlékek Országos Bizottsága és a fővárosi idegenforgalom képviselői. Gárdonyi Jenő jós.) kérdezem Boros Gabriellát: — Szívesen fogadtak benneteket? Nem is kell felelnie, a magnetofonra új szalag került és megszólal egy hang, Tapolczay Gyuláé, szintén a Köblöszászlóaljból: — Szívesen teszek eleget kéréseteknek ... — és aztán a proletárgyerekek egykori nyomoráról beszél, arról, hogy a bicikli, a roller, a futballlabda akkor elérhetetlen álom volt a szegények gyermekeinek, becsüljék hát meg mostani életüket. — Házról házra jártunk — teszi most hozzá Boros Gabriella, sokat dolgoztunk, de mindenütt szívesen segítettek, volt, aki még ismerőseinek is írt, hogy küldjön anyagot, mások pedig eljöttek az iskolába és segítettek a kiállítás rendezésében. Tovább megyek egy másik asztalhoz, itt egy ügyes térképmakett a felvidéki hadjáratot szemlélteti. Ezt a nyolcadikos leányosztály készítette Győri Ferencné tanárnő vezetésével. És hogy a fiúk se maradjanak ki, egy másik falon két szépen színezett ügyes térkép a tiszai és felvidéki harcokról, Szabados Imre, nyolcadikos, kitűnő rendű diák kezemunkája, Egy hétig csinálta. Érdekes és szép munkát végeznek ezek a gyerekek, példát mutatnak a felnőtteknek is. (g. i.) (b. j.) Alföldi szélmalom, őrségi harangláb, tatai üstökösház Budapesten Szabadtéri néprajzi múzeum létesül az Aranyhegy alatt Deschelák bácsi mesél Kiállítás a Tanácsköztársaságról egy soroksári iskolában I tánclemezek vpg» , vagy választékban igójn'W éjts? IX. Fehérvári út 7. Vili. Üllői út 38. Vili. Rákóczi út *9. Vili. József krt. 11. Master Nemzet A Viharsarokban lesz a 39-es dandár című új magyar film ősbemutatója A 39-es dandár című új magyar film ősbemutatóját március 14-én a Viharsarokban, Orosházán rendezik. A Tanácsköztársaság napjait idéző alkotás forgatókönyvét Karikás Frigyesnek, a Tanácsköztársaság Vörös Hadsereg politikai biztosának novelláiból Darvas József Kossuth-díjas, Békés megye országgyűlési képviselője írta. Március 21-én, a Tanácsköztársaság évfordulóján, Budapesten és a vidéki városokon kívül 35 helyen tűzik műsorra a filmet. Autóbusz-kirándulás a Bükkbe és Aggtelekre Az IBUSZ március 15-én egynapos autóbuszkirándulást szervez az Alcsúti Állami Gazdaságba. A részvételi díj ebéddel együtt 56,50 forint. Ugyanakkor Egerbe és Mezőkövesdre is indítanak autóbuszt. Az útiköltség 114,50 forint. Ezenkívül 74 forintos részvételi díjjal Esztergomba és Tatára lehet autóbuszon kirándulni. Március 14-én másfél napos útra viszik a kirándulókat Eger — Lillafüred — Mezőkövesd útvonalon. Az útiköltség ebéddel 1580 forint. Kétnapos autóbusztúrát szerveznek még Aggtelekre és Lillafüredre is. A fiatalember jól szabott sötétkék ruhát visel, hoszszú nadrággal. Tízéves lehet, legfeljebb tizenegy. Este háromnegyed tízre jár, — ifjú barátunk azonban csöppet sem álmos. Otthonosan hátraveti magát a széken, virslit rendel mustárral és külön franciasalátát. »És egy szimplát* — mondja. »De mit képzelsz* — mondja felháborodva a mama —, »más nem hiányzik, mint hogy feketét rendelj.*Majd kapsz egy kortyot az enyémből* — mondja békítően a papa — szemüveges, jó ötvenes férfi. A fiatalember ebbe belenyugszik, — felveszi az asztalról az újságot és nézi. »Ez egy hülye vicc* — mutat a karikatúrára —,száz éve ismerem.* »Mi van az újságban?* — érdeklődik a papa.Semmi. Nyolc hónapot kapott egy jegyüzér és nyolcszáz forint kártérítést kell fizetni.* »Az semmi* — mondja a mama —a nyolcszáz forintot biztosan egy nap megkereste.* »Jól behúzta a bírókat a csőbe* — mondja a gyerek. »Nem?*De igen* — válaszolja a papa. Sajnos, az érdekfeszítő beszédet nem tudom pontosan követni, mert a szomszéd asztalhoz hangos társaság telepedett, de így is elkapok néhány mondatot: — Piri már megint nem válaszolt a levelemre... — De hiszen tegnap jött tőle levél... — Igen, de úgy csinál, mintha az enyémet nem kapta volna meg. Azt írja, hogy Lili gimnáziumba jár és Frédi autót vezet... a kérdéseimre nem válaszol ... — Mibe kerül odáig a hajójegy? — Kétszázért nem lehet eladni a kakaót. (A szövegből senki se hinné, de a fenti beszédből a%rkru^por·000›·0›››·000~·›K›” egy-egy mondatot a vékony gyerekhang mondott.) Most megint erős a zaj, csak látom a kedves családot, azután hirtelen a kisfiú hangja felcsattan: — Mert mindig csak ígéritek?!! — Mit ígértünk? — A papa, amikor a prémiumot kapta... — Kaptál egy rollert... Két percig megint nem hallom, azután: — Röhögök, építésvezető ... előbb festettek, aztán újra bontják... — Mit fáj neked, ha elszámolja ... — Anyu, a nagypapa ugye nyolcvanért veszi a rágógumit? — Fogd be a szád. — De igen és kettőnegyvenért adja... mondd, anyu... — Sanyi, fogd be a szádat ... —De ha a forgalmi adót... — Te, hallgattasd el ezt a kölyköt... — Fizetünk ... — Ezerszer nyolcvan fillér, az nyolcszáz forint és kétezernégyszáz forint... — A Piri levelére holnap válaszolni fogok — mondja gyorsan és ijedten a mama. — És a nagypapának mit küldjön? — Mondd, neked mindig bele kell szólnod a nagyok dolgába? — Miért mondta a nagypapa, hogy őrá nem vonatkozik az adórendelet... — Sanyi, indíts... — De igen, a Petneki mondta, hogy a nagyapa nyolcvanért veszi... — A fene egye meg ezt a kölyköt... a Petneki... mikről beszéltek ti az iskolában? Mért nem tanultok inkább az iskolában? — Hja, a mai iskolák.. .. mit vár tőlük, fiam? Fehér Klára __5 Új boltok, bútor-bemutatótermek, ellemek tervei készülnek A Kereskedelmi Tervező Iroda hetvenhat építész-, gépészmérnökének és belső építészének az idén igen sok érdekes feladatot kell megoldania. Számos új üzlettel, cukrászdával, vendéglővel gyarapodik a főváros és igen sok üzlet korszerűsödik, bővül az iroda munkája nyomán. Kezdjük talán Budával a sort. A Krisztina körút és Alagút utca sarkán levő Csemege-üzlet korszerűsítése már folyik. Az Óbudán épülő kísérleti lakótelephez is tervezett az iroda egy élelmiszer-, egy zöldség-gyümölcs-, s egy húspavilont. Bővítik s korszerűsítik a Népköztársaság útja és Nagymező utca sarkán levő Csemege-üzletet; szorgos munkáskezek dolgoznak a Váci utca 3. szám alatti Csemege-bolt újjáalakításán is. A Petőfi Sándor és Kossuth Lajos utca sarkán levő forgalmas Csemege-üzlet egészen újvonalú portált, kirakati és belső világítást kap, különleges világítótestek felhasználásával. Befejezés előtt áll az Üllői út és József körút sarkán levő épülettömb árkádjai alatt egy édesség-, egy csemege-, egy dohány- és egy virágüzlet; a Corvin közben eszpresszó nyílik. A Móricz Zsigmond körtéren levő fűszercsemege üzlet háromszorosára bővül. A budaiak régi kívánsága teljesül azzal, hogy itt nagy önkiszolgáló bolt létesül a Rákóczi úti Csemege Áruház mintájára. A Petőfi Sándor utca 10-ben új típusú önkiválasztó méterárubolt lesz; a Harminckettesek terén már hozzáfogtak egy nagy önkiszolgáló élelmiszerüzlet és egy rádiótelevízió-bemutatóterem építéséhez. Kevés a bútor-bemutatóterem. Az idén ezen is segítenek: a Rákóczi út kap egy korszerű bútorszaküzletet és a Lenin körúton a volt Lyra Zongoraterem helyén is megnyílik egy kétszintes, korszerű bútorbemutatóterem. Valamennyi üzlet olyan üvegkirakattal és berendezéssel épül, hogy a bolt belső tere is esztétikusan elrendezett kirakatként hasson. A törekvés az, hogy az új üzletekhez minél kevesebb fát használjanak fel, üvegből, könnyűfémből, műanyagból, korszerű világítással, szellőzéssel, könnyen tisztán tartható üzletek készüljenek. A foghíjas telkeken épülő lakóházakhoz is terveztek néhány új üzletet. A II. kerületi Csaba utcában épülő ötemeletes ház százszemélyes, kerthelyiséggel rendelkező éttermet kap, Városmajorra néző teraszszal. A Kékgolyó és Nagyenyedi utca sarkán ugyancsak foghíjas telekre épülő új házhoz csendes, kis kertes cukrászdát terveztek. Kerthelyiséggel rendelkező kisvendéglő tervein dolgoznak a Kékgolyó utca 1. szám alatti lakóház számára; a Lágymányosi lakótelep százszemélyes, kerthelyiséges étteremmel gazdagodik, a Hévízi út 1. számú házban ugyancsak étterem nyílik. A Róna utca és Thököly út sarkán létesülő, emeletes, tetőteraszos étterermek és cukrászdának bizonyára nagyon örülnek majd a környező lakótelepek lakói. Zenés cukrászda létesül a Damjanich utca foghíjas telkén épülő új házban, az Üllői út 117-es „foghíjára“ épülő ház éttermet, a 63-as számú ház pedig ugyancsak zenés cukrászdát kap. .