Magyar Nemzet, 1959. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-01 / 179. szám
4 NYÁRI GONDOK ÉS ŐSZI TERVEK a borsodi iskolák&cu* Ahogy Madarász Györgygyel, a Borsod megyei tanács oktatási csoportvezetőjével beszélgetek, rövidesen kiderül, mi minden munka gyülemlik fel itt a nyári hónapokban. Íme mutatóba néhány dolog a megoldásra váró problémák közül. 1. Mi minden kell egy új tanévhez ? Függőben van például körülbelül 80 áthelyezési ügy, ezeket különböző nehézségek miatt eddig nem tudták elintézni, de augusztus 1-ig meg kell oldani. Különböző tanfolyamokat szerveznek igazgatóknak, kollégiumi otthonvezetőknek, tanítóknak, ezeknek a rendezése, ellenőrzése is a tanács feladata. Augusztus 1-én már az új pedagógusokat fogadják, gondoskodni kell elhelyezésükről, beosztásukról stb. 2. Gyakorlati foglalkozás — közkívánatra A nyár folyamán 26 pedagógust politechnikai tanfolyamra küldtek. Azért pontosan huszonhatot, mert ennyivel indul meg ősszel — a tavalyi 26 mellett — a gyakorlati foglalkozás. A középiskolák közül a szerencsi kivételével minden borsodi gimnáziumban megkezdik az úgynevezett 5 + 1-es rendszer szerint a gyakorlati munkára való nevelést, ami azt jelenti, hogy öt napon át elméleti és egy napig gyakorlati képzés folyik. Sajátos, új szín lesz a politechnizációban, hogy öt községben társadalmi kezdeményezésre indul el a foglalkozás. Az ember újból és újból leckét kap abból, milyen kimeríthetetlen erő a társadalom. Hallottunk már művelődési otthonok, bekötő utak, tantermek építéséről, s arról is, hogy a szülőknek tetszik a politechnizáció, de hogy a tervezett iskolákon felül egyik-másikban társadalmi úton sürgessék és követeljék bevezetését, ez egyszerre mutatja az iskola iránti érdeklődést és a gyakorlati foglalkozás sikerét is. Sajóbábonyon például a pedagógusok javaslatára és a szülők kérésére a Vegyiművek vezetői készségesen felajánlották segítségüket, és itt is ősszel megindul az ötödik osztályban a politechnizáció. A tanácsban most ellenőrizték azokat a szerződéseket, amelyeket a középiskolák a környékükön levő mezőgazdasági és ipari intézményekkel kötöttek. Sárospatak például az erdészettel, Tokaj az állami gazdasággal és a tarcali kísérleti gazdasággal, Ózd az MTH intézettel állapodott meg, illetve újította meg most már szerződés formájában is régebbi kapcsolatait. — Van-e valamiben hiány a politechnizációnál? — kérdezem Madarász Györgytől. — Az ipari helyeken úgyszólván nincs, ott szakembert is, anyagot is kaptunk eleget, de a falusi iskolákban máris előfordult némi anyaghiány az ipari jellegű foglalkozásoknál. Nekünk is jobban kell összpontosítani a figyelmünket a falusi iskolákra, hiszen ezek közelében ritkábban található meg gyár vagy akárcsak kisz is, és a városi üzemek érthetően a környékükön levő iskolákat támogatják elsősorban. 3. Pedagógus bőség — pedagógus hiány Háromezerkétszáz nevelő van Borsodban, tizenöt év alatt másfélszeresére növekedett a számuk. Sok helyen, ahol régen egy tanító foglalkozott valamennyi osztállyal, most szakszerű tanítás folyik, és sok új osztály nyílt az ipari központokban is. És mégis ... ötven pedagógus hiányzik Borsodban. Ezt a megyei tanács művelődési osztályán tudtam meg, ahol szakszerűen úgy mondták: az abszolút nevelőhiány ötven fő. Látszatra nem nagy szám, a háromezer-kétszáznak alig másfél százaléka, de ha ez a félszáz pedagógus éppen azokban az osztatlan kis iskolákban nem áll majd szeptember 1-én a katedrán, ahol ma még csak két-három tanerő jelenti az egész tantestületet, már komolyabb a dolog. És a hiányt csak súlyosbítja az egyes szaktanárok problémája. Borsodban például kevés az ének- és tornatanár. — A Testnevelési Főiskoláról ritkán jönnek vidékre — mondja az oktatási csoport vezetője —, nagyrészük élsportoló és a pesti egyesületek tagja marad. Mi megoldanók a dolgot azzal, hogy néhány tanítót a Pedagógiai Főiskolára küldenénk levelező hallgatónak, de testnevelési tanszék csak Pécsett van, oda pedig nehezen jut el Borsodból pedagógus. Jó lenne, ha Egerben is képeznének tornatanárokat. Ugyanez a helyzet az énekkel. A falusi iskolákból nagyobb részt hiányzik az énektanár, mert aki van, az inkább megy városba és járási székhelyekre. És a probléma is azonos: énekszakos képzés sem folyik Egerben, csak Pécsett. Bizonyos hiány van más szakokban, oroszban, magyarban is, és idén egyetlen matematikust és kémikust sem kap a megye az egyetemekről és főiskolákról. Amint hallom, a végzettek nagy részét a kutatóintézetek viszik el. A Borsod megyei tanács megpróbál a maga lehetőségein belül segíteni ezen. Bizonyos szakokban a levelező rendszer is viszonylag gyors megoldást hoz. Más szaktárgyaknál úgy segítenek a hiányon, hogy a gimnáziumok ki- ,tűnően érettségizett, de egyetemre nem került diákjaiból kiválogattak néhányat, ezeket képesítés nélkül nevelőkként alkalmazzák és két évi gyakorlat után elvégeztetik velük a főiskola levelező tagozatát. S ahol gyorsabb változásra van szükség, ott különböző tanfolyamok egész során képzik a tanítókat, hogy egyetlen falu se maradjon ének-, torna- és nyelvtanár nélkül. De mindez csak félmegoldás, jobb lenne a szaktanárképzést még tervszerűbbé tenni, a fontosabb tanszékeket a jelentősebb ipari és mezőgazdasági helyek közé kiépíteni, és nagyon alapos nevelő munkával gondoskodni arról, hogy mind több egyetemet és főiskolát végzett fiatal — akár élsportoló, akár matematikus — szánja rá magát arra, hogy vidékre jöjjön. (g. ) _ Magyar Nemzet_ Augusztus 14-én nyílik az Ázsia művészete jubileumi kiállítás Az Iparművészeti Múzeum termeiben pénteken kulturális életünk több vezetője tekintette meg az »Ázsia művészete, a Hopp Ferenc Keletázsiai múzeum alapítása és fejlődése« című kiállítást. A vendégeknek Horváth Tibor, az Iparművészeti Múzeum főigazgatóhelyettese mutatta meg a kiállítást és ismertette a Hopp Ferenc-múzeum történetét. A Keletázsiai múzeumot a Tanácsköztársaság napjaiban Hopp Ferenc, a neves utazó és gyűjtő — aki ötször utazta körül a világot — alapította, felbecsülhetetlen értékű műkincsgyűjteményével. 1919-ben halt meg, s az otthonában őrzött gyűjteményt a fiatal magyar, proletárállamnak hagyományozta. A gyűjtemény alapítása óta több mint háromszorosára nőtt, vásárlások és ajándékozások révén. A jubileumi kiállítás nemcsak a régmúlt emlékeit, hanem napjaink kínai és koreai művészetét is bemutatja. A jubileumi kiállítás ünnepélyes megnyitása augusztus 14-én lesz. Reklám — X nélkül A moziban a reklámfilmeket általában a szünetben vetítik. Aki kíváncsi rá, az bentmarad, aki nem, az kimegy cigarettázni. Az újságban is a hirdetést a lap egyéb közölnivalóitól vastag keret választja el, vagy a szöveg után egy zárójelbe tett X-betű. A könnyű műfajban — úgy tetszik — szakítottak a reklámnak ezzel a hagyományos és etikailag is szükséges megkülönböztetésével, helyette műsoraikba ágyazzák bele hirdetéseiket. Már a Furfangosok Országos Bajnoksága című produkciónál is kínosan hatott az Erkel Színházban, hogy néhány vállalat és iparcikk hirdetése ékelődött a szórakoztató versenyszámok közé, és most az Állatkerti Szabadtéri Színpad új műsorában, a Balatoni Rómeónál, még bosszantóbb ez a reklámozás. Nem voltunk restek, megszámoltuk: öszszesen hétféle gyár, intézmény és vállalat hirdette magát oly módon, hogy vagy a szülészek mondtak valamilyen hízelgőt a gyár készítményeire, vagy a helyszín reklámozta félreérthetetlenül néhány díszlettel a vállalatot. Jó lenne megmaradni a hagyományoknál: a közönség a szünetben vetített filmekről tudja, hogy reklámcélokra készültek, a hirdetéseket is jól megkülönböztetheti az újságban a cikkektől. S a néző az Állatkerti Szabadtéri Színpad pénztárainál sem a hirdetés kedvéért, hanem egy új operetthez fizet be. Vagy akkor tessék sürgősen átragasztani a plakátot: ma este a Balatoni Romeo című operettben fellép ez és ez a kész, áruház, mintabolt és gyár, és alája oda lehet írni — kis betűvel persze, hogy ne zavarja a reklámot — a közreműködő művészek neveit. (gábor) Ifjúsági előadássorozatot indít a Nemzeti Színház és a Néphadsereg Színháza ifjúsági előadásokat. A Művelődésügyi Minisztérium a Nemzeti Színház és a Magyar Néphadsereg Színháza társulatát bízta meg olyan előadások tartásával, amelyek a fiatalok problémáit érintik, s amelyek közvetlenül az ifjúsághoz szólnak. A Nemzeti Színház a középiskolás fiatalok részére nyolc színdarabból álló ifjúsági előadássorozatot tart. Színre kerül Madách: Az ember tragédiája, Katona: Bánk bán, Kós Károly: Budai Nagy Antal és Darvas József: Kormos ég című drámája, továbbá egy Shakespeare, egy Moliére, egy Goldoni és egy másik klaszszikus mű. Az ifjúsági előadássorozat előreláthatólag szeptemberben kezdődik és a középiskolai tantervhez igazodik. Az első bemutató valószínűleg Katona, Bánk bán című drámája lesz. A tanuló fiatalok hatforintos átlagáron látogathatják az előadásokat. A legolcsóbb jegy 1,50, a legdrágább 9,5 forintba kerül. A Magyar Néphadsereg Színháza — hasonló anyagi feltételekkel — három darabból, tizenkét előadásból álló ifjúsági előadássorozatot indít. Műsorra tűzik: Illés Béla: Szivárvány, Mesterházy Lajos: Pesti emberek című drámáját és a felújított Cyranót. A jövő színházi évadtól kezdve — a Déryné Színházon kívül — a fővárosi színházak ismét rendszeresen tartanak •ZENEI KRÓNIKAIIIilllllllllllLIllllllH BEETHOVEN I az előadó-TOLMÁCSOLÁSA művész szá-........................, mára olyan feladat, mely a tehetség minden irányú, végső határokig való megfeszítését igényli: mélység és magasság egyaránt húzza, szívja a művész erőit, az emberi lélek hatalmas térségeit kell befognia, igénybe vennie képzeletének és valóságérzékének teljes készletét. Ilyen feladatra vállalkozott a Károlyi-kertben két fiatal művész, Lukács Ervin karmester és Rados Ferenc pianistánk. Minthogy mindketten tehetségesek, Beethoven megközelítésére már eleve „jó előjelekkel indultak, s a hangverseny során szinte szisztematikusan felépülő siker bizonyította, hogy hivatottak a nagy szolgálatra. A nyári évad egyik szép, nemes értékű, színvonalas estjét köszönhette nekik , és az Állami Hangversenyzenekarnak — a lelkes közönség. Fiatal muzsikus Lukács és Rados, de máris rendezett gondolat- és érzelemvilág irányítja művészi tevékenységüket. Ami a rendezettséget illeti, Lukács Ervinre különösképp utalhatunk. A Coriolan nyitány, a VII. szimfónia s a c-moll zongoraverseny zenekari része igen világos, értelemre, mindent a maga helyére tevő agyműködésre vallott (mégpedig nagy feszültségben dolgozó intellektuális műhelyre). Ebből következően a torlódó érzelmek, indulatok, szenvedélyek valami okos fegyelmezéssel kerültek be a formai keretek közé. Rados Ferenc, aki az elmúlt évadban nemegyszer magára vonta a figyelmet, szabadtéri szereplésével is őszinte sikert aratott. Kitűnő felfogásban játszotta a c-moll zongoraversenyt, megtalálva a tartalmi átélés kifejezőeszközeit. Radosban éppen a mondanivaló iránti fogékonyság a legbecsesebb művészi vonás. ROBERTO RENZI rokon.................................. szenves karmesteri figurája tűnt fel ismét Budapesten, a nyári hangversenyszezon vendégeként. Két Károlyi-kerti estje közül az elsőt csütörtökön adta. Igen nagy érdeklődés nyilvánult meg, sokan "táboroztak" a kerítésen kívül is. Sajnos, az idei szeszélyes időjárás beleszólt a Verdinyitánnyal (A szicíliai vecsernye) szépen induló koncertbe. Már Muszorgszkij—Ravel: Egy kiállítás képei közben baljósan gyülemlő villamos feszültségek, villódzások-morajlások zavarták az előadást. A muzsikusok észrevehető idegességgel játszottak, különösen a fúvósok. Elkezdték még a műsor második részéből átemelt Liszt: Les Préludes-t (Renzi híres száma, ezt vezényelte ismert, gyermekkori filmjén is), ám néhány átszellemült taktus után megeredt a szabadtéri produkciók réme, a zápor s a többit elmosta. Amit Renzitől hallottunk ezen az estén, az újra megerősített a róla alkotott véleményünkben. Igen megnyerő muzsikus, póztalanul szerény, csöppet sem eredetieskedő, kitűnő a szín- és ritmusérzéke, szép, kerek formát ad a megszólaltatott zenei alkotásnak. (sz. i.) Szombat, 1959. augusztus 1. ami több e mint 16? Szabadtéri színpadok és nyári színház Budapest 22 kerületében 16 szabadtéri színpad működik, de ha az üzemek és szakszervezetek színpadait is beleszámítjuk, kétszer ennyi. Legszínvonalasabb közöttük az Operaház margitszigeti színpada. Az Országos Rendező Iroda látja el műsorral az Állatkerti Színpadot. Ez idén felerészben, jövőre terv szerint egészen a József Attila Színház szerepel a XIII. kerületi tanács ugyancsak margitszigeti Vörösmarty Színpadán. Kizárólag színi produkcióknak ad helyet a VIII. kerületi Kulich Gyula Színpad is. Négy nagyobb létesítmény kertmoziként is működik, de a hét egyes napjain színpadi vagy esztrádműsorokat hirdet. Ezek: a X. kerületi Csajkovszkij, amely most bővült szélesvásznú kertmozivá is, a nemrég épült XI. kerületi Bartók és az ugyancsak mostanában megújított XII. kerületi Városmajori Színpad, valamint a XIV. kerületi Rózsavölgyi. A többiek nagyobbrészt kertmoziként használatosak, és csupán alkalomszerűen látnak vendégül egy-egy ünnepséget vagy esztrádműsort. Hogyan születik egy szabadtéri színpad? Leginkább a környék lakosságának igényéből, saját kezdeményezésre és a lakosság társadalmi munkájával. A kerületi tanácsok a községfejlesztési alapból járulnak hozzá, ha pedig üzemi vagy szakszervezeti létesítmény, akkor ezek anyagi ereje áll a társadalmi lelkesedés mellé. A vajúdás rendszerint évekig tart. Előbb elkészül egy egyszerű vetítővászon és nézőtér. Később "korszerűsítik" a padokat, nagyobbítják a színpadot, öltözőt, világító berendezést építenek. Néhány év alatt tűrhető szabadtéri színpaddá fejlődve. Olykor ez a folyamat egyszerűbb: a Bartók Színpad már eleve színvonalassá épült, s mindössze a gyakorlatban kiütköző hibákat kell a jövő évadra kiküszöbölni. Ilyenformán szinte évente emelkedik a szabadtéri színpadok száma részben új építményekkel, részben kertmoziból előlépő színpadokkal. Csakhogy a szabadtéri színpadokat mindössze tűzrendészeti előírás köti, egyébként sem a fővárosi tanács, sem más szerv nem ellenőrzi, vajon alkalmasak-e színielőadások céljára. Legtöbbjük nem is alkalmas. A padsorok kényelmetlenek, az akusztika tökéletlen, a világosítás nem megfelelő, a színpad dobog, a szomszédos utcák és terek forgalma belezajong az előadásokba, esetleges zivatar ellen a közelben sincs védelem. Bár a mozik esetében is hasonló a helyzet, mégis a közeljövő e téren jelentős előrelépést tartogat. Az épülő Vörös Csillag mozi ugyanis korszerű klímaberendezést kap. Kellemesen hűtött nézőtéren lehet majd élvezni az előadásokat. Ezzel együtt módosítani kell majd a "hűtött nézőtér" fogalmát, amit ugyanis a műsorok ma ilyennek tüntetnek fel, valójában nem az, hanem csupán szellőzött. Természetesen az is döntő különbség, hogy a zsúfolt nézőteret elhasznált, áporodott, fullasztó levegő tölti-e meg, vagy friss — bár a friss ez esetben nem jelent üdítőt, hiszen nyáron nem ritka a 26— 30 fokos "friss" levegő sem. A korszerű légkondicionáló berendezés azonban, amilyent a Vörös Csillag mozi is kap, valóban hűti a nézőtérre beárasztott levegőt s páratartalmát is úgy befolyásolja, hogy az a legkellemesebb legyen. Ennek jelentőségét akkor értékelhetjük, ha meggondoljuk, hogy a néhány nappal ezelőtti trópusi kánikula elviselhetetlen levegője 80—90 százalék relatív páratartalmú volt, a kellemesen kondicionált levegő viszont 55—60 százalékos nedvességű. A normális páratartalmú forróbb levegő is elviselhetőbb, mint az alacsonyabb hőfokú, de magas páratartalmú. A modern légkondicionáló berendezés a levegő hőmérsékletét és relatív nedvességét a külső időjáráshoz alkalmazkodva önműködően úgy állítja be, hogy a teremben tartózkodó személyek természetes kalóriavesztesége — hőleadása — a legkellemesebben menjen végbe. "Hétköznapi nyelvre lefordítva ez azt jelenti, hogy télen 20 fokos, nyáron valamivel magasabb, legfeljebb 26 fokos állandó hőmérsékletet biztosít 55—60 százalék relatív nedvességtartalommal s így a kondicionált levegőben tartózkodó személyek kellemes, huzatmentes levegőben, jól érzik magukat. Vajon nem lenne-e helyesebb, ha a szabadtéri színházak számának további növelése helyett egyik állandó kőszínházunkat felszerelnénk korszerű légkondicionáló berendezéssel és ezzel lehetővé válna, hogy nyáron is tartsanak benne művészi szintű előadásokat az időjárás viszontagságaitól függetlenül? Egyetlen kisméretű szabadtéri színpad építési költségén elvégezhető lenne ez a változtatás valamelyik színházunkban, akár a Nemzetiben, akár a Néphadseregben, ahol a meglévő berendezést kellene csupán átalakítani. A ráfordított költség két nyári idény alatt visszatérülne, ha ezeken az előadásokon a jegyek ára csupán 1—2 forinttal emelkednék. Modern, kulturált színházi élet alighanem csak így képzelhető el. S ha a szabadtéri színpadok idei műsorát figyeljük, még sürgetőbbnek érezzük az igényt: egyik színházunkat tegyük alkalmassá arra, hogy a nyári hónapok alatt hajlékot adhasson komoly, igényes műsoroknak és drámáknak. Egyetlen ilyen színházzal többre jutnánk, mint a szabadtéri színpadok további szaporításával. (7. 1.) Csökkentik az amerikai filmek behozatalát Argentínában argentin filmgyártásról elmondotta, hogy 25-28 játékfilmet gyártanak évente, s hatszáz újdonságot mutatnak be a mozikban. Eddig 350 amerikai filmet importáltak évente, most azonban különféle társadalmi erők sürgetésére fordulat következett be és kétszázra csökkentik az észak-amerikai filmek számát. Ferreira elmondotta továbbá, hogy az argentin filmművészet most a megújhodás korszakát éli. Fiatal művésznemzedék nőtt fel, köztük olyan rendezők, mint Torre Nilson és Fernando Ayala, aki a cannesi és a legutóbbi a berlini filmfesztiválokon arattak sikereket. Jövő év márciusában Mar del Plataban ismét megrendezik a filmfesztivált, amelyre meghívják a magyar film művészeit is. Carlos José Ferreira argentin filmkritikus, aki több nap óta hazánkban tartózkodik, az Ünnepélyesen fogadták a vidékre került fiatal pedagógusokat Pénteken több megyeszékhelyen ünnepélyesen fogadták azokat a most végzett fiatal pedagógusokat, akik e tanévben vidéki iskolákban kezdik meg munkájukat. Salgótarjánban a Nógrád megyei tanács székházának dísztermében több mint hetven fiatal pedagógus tett esküt. A Komárom megyei pártbizottság és a tanács Tatabányán rendezett fogadást a megye iskoláihoz beosztott fiatal nevelők részére. Mintegy 80 tanár, tanító és óvónő tett esküt, közöttük több gyógypedagógus is, akiknek közreműködésével Tatabányán kívül most már Bábolnán és Tarjánban is működik majd gyógypedagógiai osztály. Győr megye iskoláiban hetven fiatal pedagógus végez majd nevelői munkát a régieken kívül. Ünnepélyesen fogadták a fiatal nevelőket Szolnokon is. Székesfehérvárott 72, Szekszárdon 74 ifjú pedagógust köszöntöttek.