Magyar Nemzet, 1959. október (15. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-18 / 245. szám

A CSALÁD OLDALA Iparfilműszert divatbemutatója A 7. Iparművészeti Stúdió őszi-téli divatbemutatóját, fia­tal iparművészek modelljeit láttuk a Fészek-klubban. Ezek a fiatal művészek eddig min­den divatbemutatójukkal meg­érdemelt sikert arattak. Most is nagy érdeklődéssel vártuk be­mutatójukat, de ezúttal ötletes­ségük, friss kedvük az új divat kreálásához mintha kissé meg­csappant volna. Ennek a kollekciónak leg­jobb darabjai a kabátok és a kosztümök. A divatos nagy gallért több változatban hoz­zák; a vállra borítják, vagy puhán körülfogják vele a fejet. Szőrmével, műszőrmével díszí­tik, paszpolozzák. A RAJZON bemutatjuk a kétsorosan gombolt háromnegyedes teve­szőr kabátot, különleges vona­lú gallérral. Zöld-piros sottis rakott szoknyához mutatták, s ugyanabból a sottis anyagból ügyes kis kendősapkát csavar­tak a manöken fejére. Három­negyedes ballonkabátot is lát­tunk lilásszürke ballonból, igen nagy gallérral. A ballon divat­ban újszerű, a prével díszített rozsdaszínű ballonköpeny is. A kosztümök között a legelegán­sabb a csokoládébarna szövet télikosztüm, kétsorosan gom­bolt, hétnyolcados kabáttal, széles nagy gallérján fekete perzsa borítással ÚJDONSÁG a rajzon látható másik modell is, a térdig érő újvo­nalú köntös, vállra boruló sár­gallérral, zsinór övvel és pasz­póllal. Piros posztóból tervez­ték, kék-zöld sottis, szűk pam­­talóhoz. Nagyon csinos volt. És újdonság a fekete alapon arany kézifestésű háromszögletű váll­kendő, melyet lila büklészok­­nyához és fekete pulóverhez mutattak. A gyönyörű kendő téli divatsiker lesz! A ruhák közül feljegyeztük a méregzöld princessz szabású délutáni ruhát perzsahímzéses nagy gallérral. A gallér elöl magas, hátul pedig követi a hegyes és mély kivágás vona­lát. Tetszett még a szürke-kék kézifestésű ruha mintája, anyaga, megoldása is: a sima vonalú gallérnélküli ruhán minden dísz nélkül a kézifes­tés dominál. A KISESTÉLYI sorozatban szép is, prak­tikus is a sima vonalú fekete szövetszoknya, fekete dzsessz kerek kivágású estélyi blúzzal, melyet egy nagy tearózsa dí­szít. Az estélyi blúzt és szok­nyát más változatban is láttuk: kakaószínű ripszselyem szok­nya és világos drapp brokát blúz. Többször szerepelt a kisesté­­lyiknél az idei divatban újból feltűnt sonkaujj. Az arany-fe­kete kivágott brokát kisestélyi ruha koleróvonalú kiskabátja is sonkaujjú. A legszebb kis­­estélyit azonban fiatal lányok számára tervezték — szürke­fekete apró pepita —, taftbó! A ruha elején végighúzódó gomboláspántot rüss díszíti. A gallér és a csavart rózsa fehér organzából készült. A ruhák díszeit, az ékszere­ket, gombokat, virágokat, hím­zéseket szintén iparművészek tervezték, mindig ízlésesen al­kalmazva a modelleken. (f. b.) „Idei“ kacsasült Néhány hete annak, hogy a csemegefboltokban és minta­­húsüzletekben a csirke mellé felsorakozott a vákuumozott műanyag zacskóban tárolt ka­csa is. Nem kevesebbtől sza­badulunk, ha ezt vásároljuk, mint a bontástól. Három-négy­tagú családnak elegendő a há­ta és combja. Az igazán jó kacsapecsenyéhez használjunk vékony szalonna­­szeleteket. Ne bántsuk vele a háta ropogósra süthető bőrét. A comb vastagjába jó mély­re helyezhetjük a szalonnacsí­kokat. Az inas, vastag húsrész íze enélkül egyhangú. Én a sült húshoz jó kanál zsírt for­rósítok előbb. A tepsi alját megbélelem szalonnával. Mi­előtt a húst sütőbe tenném, nyílt lángon néhány percig mindkét oldalát rózsásra sü­töm. (Legyünk óvatosak, mert az égett pecsenye keserű.) Utá­na kevés vízzel feleresztem. Azután jöhet a sütő. Ügyelni kell rá ezután is, és gyakran locsolni saját levére! Ha egy ízben vörösborral vagy citrom­mal is meglocsoljuk, kiváló, más és más ízű pecsenyét tá­lalhatunk. Ha egész kacsát vásárolunk, rostonsült kacsamellet is készíthetünk. Haránt vágva, vékony szeleteket kanyarí- tunk­ belőle. Majdnem átlát­szóvá verjük. Legalább két na­pig álljon a jégen. A sütéshez, ha rost nincs, mély tepsit használunk és a tepsi aljára rostot állíthatunk. (Középvastag dróthálóból ott­hon is elkészíthető.) Végig fek­tetjük rajta a szárazra törölt hússzeleteket és az előmelegí­tett tűzhely sütőjébe toljuk. A pecsenyéhez tört burgo­nyát és párolt vöröskáposztát, a rostonsülthez petrezselymes zsírt, burgonyaforgácsot tála­lunk. T. J. ­Virágos sarok A rózsák takarása .A kertekben néhány rózsaDom­­­on és rózsafán még ilyenkor is rózsává feslik egy-két kései bim­bó, de a mind sűrűbben jelentkező és erősödő talajmenti fagyok rö­videsen ezeket is leperzselik, ami már arra int, hogy itt az ideje a rózsák téli védelmének. A kerti rózsák nagy részét a mi éghajla­tunk alatt télire takarni kell. Kü­lönösen a tea- és a teahibrid ró­zsák szorulnak takarásra. Aki nincs teljesen tisztában a külön­böző rózsafajták igényével, vagy aki semmit sem akar kockáztat­ni, az összes bokorrózsákat és a magastörzsű rózsákat betakarja té­lire. Takaratlanul maradhatnak a kúszó rózsák, kivéve néhány tea­rózsa jellegű, illetve »vérü« faj­tát, továbbá a parkrózsák és a magas törzsre oltott kúszórózsák, az úgynevezett »szomorú«­ rózsák. A kúszórózsák, legtöbbje elviseli a mínusz 10—15 C fok hideget, sőt vannak köztük olyanok is, amelyek a mínusz 25 C fok mel­lett is baj nélkül telelnek, ilyen például a jól ismert Crimson Rambler is. De természetesen gyakran előfordul, hogy egyik­másik télállónak tartott kúszó­rózsa idősebb és fiatalabb vesszői részben vagy egészben fagyfolto­kat kapnak és emiatt virágzásuk egy éven át elmarad. Különösen a védett déli falak mentén ültetett kúszórózsáknál gyakori ez a je­lenség. A takarást csak akkor kezdjük meg, ha a fagy a leveleket már leperzselte, azok már hullanak is és a rózsákat előzőleg 3—4 C fo­kos hideg érte. Az alacsony nö­vésű bokorrózsákat, a polyanthá­­kat úgy óvjuk meg a megfagyás­­tól, hogy tövük körül a földet felhányjuk 20—30 cm magasságban és a kiálló vesszőket száraz lomb­bal betakarjuk. A magas törzsű rózsákat ívalakban óvatosan lehaj­­lítjuk a földre és törzsüket fakam­póval a földhöz erősítjük. A haj­­lítást azzal segítjük elő, hogy a hajlítási oldalon a tőnél elhúzzuk a földet. A be nem érett hajtások és a még megmaradt levelek el­távolítása után a lehajlított törzset porhanyós földdel teljesen letakar­juk. Takarásra föld helyett hasz­nálhatunk tőzeget vagy egyéb könnyen nem rothadó anyagot. Falevél tehát nem alkalmas taka­rásra. Helytelen a magastörzsű ró­zsát úgy takarni, hogy a koroná­ját gödörbe süllyesztjük és úgy takarjuk be földdel. A gödörben összefuthat a víz, ott megfagyhat s emiatt a vesszők könnyen tönk­remehetnek. Ahol nincs elégséges hely a ma­gastörzsű rózsák lehajlítására, vagy ha a hajlítás miatt a törzs megpattanhat, a törzset göngyöl­jük be papirossal, a koronát pe­dig úgy óvjuk meg a fagytól, hogy ágait megmetszük, azután spárgával összekötözzük, a koro­na belső részeibe száraz szénát vagy durva fagyapotot tömünk, az így összekötözött koronát zsúp­­szalmába burkoljuk és ezt a burkolatot dróttal körültekerjük. A szalmaburkolatról lefolyik a víz és ezzel is csökken a meg­­fagyás veszélye, mert a rózsák té­len nem is annyira a hidegtől, hanem a felolvadó és újra kép­ződő jégkéregtől és az ólmos eső­től szenvednek. A korona takará­sára ajánlanak olajos papírból ké­szült zsákokat is, de ezek azért nem jók, mert a levegő nem fér a vesszőkhöz és emiatt ezek köny­­nyen megfulladnak. Fontos, hogy lombos állapotban ne takarjuk a rózsákat, ne borít­suk be fagyos és rögös földdel, kerüljük a trágyatakarót is. Tart­suk mindig szem előtt azt is, hogy a nedves, nyirkos, mészben sze­gény talajon nevelt rózsák sokkal érzékenyebbek a fagyok iránt, mint a száraz, meleg és mészben gazdag talajon neveltek, tehát a takarásnál ezt is számításba kell venni, hogy tavasszal, a fakadás­­kor ne érjen kellemetlen meglepe­tés. N-N. M. KE­RE­SZ­TIÜSÍTVÉ­NY VÍZSZINTES: (Kétbetűsek: AD, VE, MN, TT, A­A, TK.) — 1. Ra­gadozó. 4. Az első költői idézet. 14. Hegycsúcs. 15. A fakanál és a favilla mellé illik. 16. Milyen rút! 17. Féltucat. 18. Időbeosztás! egy­ség. 19. Takar. 20. ... mennek, el­kísérik egymást. 22. Mohó evés. 23. Voltaire műve. 25. Ellenforra­dalmi ukrán tanács volt 1917-ben. 26. Futár, hírnök. 28. Az idő repül, a perc nem vár (latin). 29. Gáz, idegen nyelven. 30. Bármennyire is, angolul. 32. Rózsaféle cserje, fű. 34. Északi aprópénz. 36. Nép­szerű útleírások szerzője (Richard). 37. Ez a »­lógia«: alaktan. 38. Ha pl. a »-költő költ«, akkor az___ 39. Névelővel: színházi dolgozó. 41. NEA. 44. A német »es ist« rövid angol változata. 46. Idegen női név. 47. Vadásztöltény. 48. Gyűj­teni, növényt tépni, szerbül (BRATI). 50. Gyermeteg. 51. Ko­pasz. 52. Spanyol hadikikötő. 53. Elagyabugyál. 54. ETR. 56. Csúszós. 57. Mód, olaszul. 60. Magdeburgi porosz város. 61. Szomorúság (éke­zetcsere!). 63. Hegedű, idegen nyelven. 66. YVU. 67. Színes bőrű ember. 68. Hüvelyes. 69. Milánói, olaszul. 70. Kirámol. 71. Vidám dal. 72. Jónéhányan. FÜGGŐLEGES: (Kétbetűsek: AM, CL, OC, FA, LU, EG, KS, KO.) —LA második költői idé­zet. 2. Város a Maros mellett. 3. Tyúkanyó hangja. 4. Pedagógus. 5. Vonaton ül. 6. Ingoványos te­rület. 7. Év elején már volt ben­ne részünk, hamarosan újra meg­érkezik. 8. Spanyol férfinév. 9. Ess vissza! 10. Egy modern táncban szereplő szó (töredék). 11. Tanya közepe. 13. Keleti kardféle (idege­­nesen). 16. Ivrétalak. 18. Fúvós­hangszer. 21. A lábaihoz rakta. 22. A harmadik költői idézet. 23. Visz­­sza, konyhai műveletet végez egy tisztítószerrel. 24. Néha szükség van ennek a politikájára. 26. Ke­rület, rövidítése. 27. Egy vonós­hangszer francia neve. 31. Teher­húzó gőzösei. 32. Észak-amerikai füves puszta. 33. Bevétel, megszer­zés, zsákmány, olaszul. 35. Skála­hangok. 38. Finn történetíró és politikus. (Latin férfinév.) 39. Egy közeli tenger rövid neve. 40. Ré­gies zengésű sajnálkozás. 42. GNT. 43. Város Franciaország északke­leti részén. 45. Temetőben látható. 49. Alvás, páratlan betűi. 52. Köny­­nyedén társalog. 53. Mi célból? 55. Annak ellenére sem. 56. Hamar népszerűvé lett, fiatal francia író­nő. 58. Olaj, olaszul. 59. Izemlélető szalagod. 61. Munkadíja. 62. Ma­gyar város. 64. Félig illanó. 65. ONO. 67. Szemlél, tájszó­lással. 68. Széptevéc. (Fenyesy Antal) Kitől idézzük a rejtvény fő so­­­­rait? A feleletet beleszőttük a­ rejtvény két szimmetrikus sorába.­­ Megfejtésül elegendő beküldeni a ■ felelet két sorszámát, 1959. októ-­­ber 26-ig. Megfejtés az október 4-i szám- 1 bőr: Minden derűs nap gyorsan­ tovaröppen. Dicső művészet, élj,­­ csak élj örökre. Mennyit is érhet az ember hatalma? (Sappho utolsó éneke. Dante szobrára. A rekettye.) —t 21. és 36.: LEOPÁRDI. NYERTESEK: Tíz-tíz lottószelvényt nyertek: Novák Károly, Budapest, XIV., Ilosvai u. 70. Kisvárdai Pálma, Bé­­késcsaba, HL, Kemény u. 5. Ben­­cze Tibor, Budapest, H., Széher­ út 12. Szabó Aladárné, Pécs, Xa­vér u. 7. Bársony Béla, Budapest,­­ H., Alvinczi út 30/a. Czoborczy Er­­­­zsébet, Ózd, H., Iparvasút u. 18. ; Sándor Erzsébet, Budapest, VT.,­­ Csengery u. 69. Vizer Lajos, Pa-­­rádfürdő, Állami Gyógyfürdő-kór-­­ ház, özv. Bobula Jánosné, Buda-­ pest, H., Budenz út 32/a. Horváth­ Kálmánná, Szombathely, Táncsics­­ u. 11. A nyerteseknek a szelvé-­ nyekét postán elküldjük. ! i 2 3 1 m­p 5 6 | p 8 9 ic ni |12 Ij3 1 Tj^T ia Ilii''" |$gS ' _ Mais mfT— $|g|rr; 21 $1122 BBpa 24 ’jglg HBg25 Ijjpps ||^^27 ÍÜP mp jjjjjj|H2?" 30 31 |g^32 3 3 j|?||:4 ^ m ~y 42 : 1 ~ 43 Ilii 44_ ' liM^Ó jP|g ~ ■■ötT"^ 49 ■ w~~~ ilir' üll^3 54 ISiilS x‘ 55 lül fissal |ggj 5; — Mag?) |hh&2 -63 64 65 jjpjáá ■■67 ■■68 — "~ lUgipy 'Hp ~~ &íif&SZS&&fií&í&í Akárcsak a kalapoknak, a lámpaernyőknek is van divat­juk. De itt sem helyes, ha a divatot vakon követjük. Kedvelik az első ábránk szerinti dob alakú lámpaer­nyőt. Nyílása és alja széles, oldalvonala rövid és majdnem egyenes. Jól mutat gyertya­­tartó alakú, vagy amfora for­májú lámpatesten. De kelle­metlenül hatna, ha nagyhasú, korsóformájú lámpát kíván­nánk vele megkoronázni. A klasszikus lámpaernyő (második ábra) felső nyílása viszonylag keskenyebb, oldal­vonalai vastagabbak. Külön­böző lámpatestekre jól illik, bár nem olyan divatos, mint a dobalakú, vagy az empír lámpaernyő (harmadik ábra). Ennek felső vonala nem olyan széles, de oldalvonalai hosszabbak és majdnem olyan egyenesek, mint a dobalakú lámpaernyőé. A lakásban fon­tosabb szerepet játszó, lehető­leg karcsú alapzatai lámpákra szereljük. A hegyes lámpaernyő (ne­gyedik ábra) felső része jófor­mán zárt. Csak egészen mo­dern formájú lámpatestekre illik, éspedig lehetőleg élénk színekben (piros, zöld, sárga). Ezenkívül igen divatosak az ovális lámpaernyők is, ha a lámpa alja megfelelő alakú. Tojásalakú alapzatokon, két­ágú kandelábereken, amfora­­alakú kis vázákon szépen ér­vényesülnek. A lámpaernyőkről A „nylon-család” kezelése Segíteni szeretnénk a rovat ol­vasóit, hogy ne saját kárukon ta­nulják meg a műszálas új anya­gok — nylon, perion, kánion, szi­­lon, terylon és rokonaik — mo­sását, kezelését. Ezek az anyagok csupán kémiai szerkezetükben és elnevezésükben különböznek egy­mástól, s fő jellemzőjük, hogy a hőre érzékenyek. Mosni langyos vízben, lúgmentes szappannal vagy mosóporral szabad minden len­­végződésű ruhaneműt. Ne füg­gesztve szárítsuk, hanem szá­raz ruha (leghelyesebb ha frotír) közé téve nyomkodjuk ki nedves­ségét, majd nyakát-vállát eligazít­va, formára fektetve szárítjuk. Blúzt, inget, leghelyesebb tiszta ruhába csavart vállfára akasz­tani. A nylon-családba tartozó ruha­­neműeket nem szabad nagyon be­­piszkolni. Leghelyesebb minden alkalommal frissen mosni, ami a nylon harisnyánál, kreppnylon zokninál meghosszabbítja az élet­tartamot is. Vasalni felesleges, de ha mégis úgy találjuk, hogy va­salást kíván, langyos vasalót hasz­náljunk. Foltok tisztítását ne túl meleg vízzel végezzük, makacs foltok esetén az ismert tisztítószereket használjuk, például a Tisztaságot, FEVA-t, s minden hőforrástól, fű­tőbe­rendezés­től távol, normális szobahőmérsékleten szárítsuk. A fiokónyomású, kreppes nylon­­áru dörzsölés nélkül, kíméletes nyomkodással, langyos, szappan­­pelyhes vízben mosandó; vegytisz­títani ezeket nem szabad. Beszélnünk kell még a nyers­­színű, tiszta selyem áruk mosásá­ról is. Az anyagot 30—40 percre langyos szappanpehely oldatba áztatjuk, majd lágyan átmossuk és három-négyszer kiöblítjük. A szappanpehely oldathoz kevés bo­­raxot tegyünk, ami az anyag fé­nyét megőrzi. Erősen csavarni nem szabad, kisimítva, hogy a gyűrődések már nedves állapot­ban eltűnjenek, szárítsuk árnyé­kos helyen. A már teljesen száraz ruhát a baloldalán nem túl forró vassal húzzuk át, a kiszáradt anyagot nedvesíteni tilos.(í. r.) A szcfén­fy és tyouzdafy framsxt Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy szegény pa­raszt, akinek nem volt egyebe, mint egy kis darab mocsaras földje, egy sovány gebéje, egy ócska szekere, meg sok-sok gyereke. Egy este tőzegért ment a földjére, mert másnap vásár volt a közeli városká­ban és azt remélte, hogy ott jó áron eladhatja a tőzeget. A rossz úton döcögve, nagy üggyel-bajjal végre megérke­zett a földjére és felrakott egy fuvarral. De hazafelé a súlyos teherrel, egyre nehezebben ha­ladt a mocsaras úton. Végül a kocsi meg a ló annyira be­süppedt a talajba, hogy a pa­raszt a legnagyobb erőfeszí­téssel sem tudta kihúzni. Kénytelen volt otthagyni a szekerét meg a vén gekét és gyalog tette meg a hosszú utat, hogy gazdag szomszédjától se­gítséget kérjen. Éjfélreért oda, bezörgetett, elmondta nagy baját és kérte, hogy adja köl­csön két erős lovát. A gazdag paraszt nagyon mérges lett, hogy álmából kel­tették fel és így válaszolt a szegény parasztnak: — Nem adom segítségül a lovaimat! Mért nem ügyeltél jobban?! Hordd el magad és hagyjál aludni! — és becsapta a szomszédja orra előtt az ab­lakot. A szegény paraszt kétségbe­esésében futva tette meg a visszafelé vezető utat, mert attól tartott, hogy kocsija és lova egészen elsüllyedt már. De amikor odaérkezett, egé­szen elámult. Már messziről nagy sürgés-forgást vett észre és amikor odaért, azt látta, hogy lovát és kocsiját kisza­badították. Szeme-szája tátva maradt meglepetésében: egész sereg manó sürgölődött és hányta el a földet. Mire magához tért nagy cso­dálkozásából és meg akarta köszönni a manók jóságát,­­köd előttem, köd utánam, el­tűntek a sötétségben. A sze­gény paraszt boldogan kocsi­­kázott haza. Másnap reggel a gazdag pa­raszt hangosan nótázva haj­totta lovait és kocsiját a mo­csaras úton. Egyszerre meg­nyílt alatta a föld s olyan mélyre süllyedt szekere, hogy maga is csak nagy nehezen tu­dott leugrani róla. Amikor visszatért a segít­séggel, már csak egy nagy gö­dör tátongott azon a helyen, ahol a lovakat kocsistul el­nyelte a föld. A nagy gödröt a manók ás­ták, s gallyal meg lombbal fedték be. Így büntették go­noszságáért a gazdag parasztot. Német népmese Gyerekek! Fejtsétek meg a rejtvényt és küld­jétek be a Magyar Nemzet szer­kesztőségébe: Budapest, Vl­., Le­nin körút 9—11. A borítékra írjá­tok rá: Találd ki! Határidő: Októ­ber 27. A helyes megfejtők között könyvjutalmat sorsolunk ki. Október 4-i rejtvényünk helyes megfejtése: Béke. Könyvet nyer­tek: Frombold Ágnes, Budapest, Xnl., Váci út 159/b. Lipták Bandi, Edelény, Corvin Ottó u. 9. Ifj. Pán József, Budapest, HL, Szél u. 11. Ady En­dre fiúnevelő intézet. A nyerteseknek a könyvet postán el­küldtük. -----nettó ! .

Next