Magyar Nemzet, 1959. december (15. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-10 / 290. szám
Csütörtök, 1959. december 10. _ Magyar Nemzet * Állatorvos a tsz élén Mindenki ott volt, akinek nem kellett az állatoknál maradnia. Még az öregek is elt jöttek. Hónapok óta készült már erre a megbeszélésre a három kecskeméti termelőszövetkezet tagsága. Arról volt szó, hogy egyesüljenek-e, vagy pedig tovább is külön-külön dolgozzanak egymás mellett a nagy határban. Erről vitatkoztak néha nagy szóval, hangosan, néha csendes érveléssel. Voltak ott ,a tanácstól is, a párt mezőgazdasági osztályáról, szakemberek, mezőgazdászok, tudományos kutatók, s ott ült a tagok között az állatorvos is, aki a határt járta ezen a napon a motorján, s itt kötött ki. Egyszer csak feláll egy kun arcú magyar, feltartja a kezét, s amikor csend lesz, azt mondja: — Egyesülünk, ha az állatorvos úr vállalja az elnökséget! Csönd lett, minden szem dr. Kellermann Sándor állatorvos felé fordult. Tréfa volna? Dehogy. Komolyan gondolják, látni ezt az arcokon, érezni a csendből is, ami egyre súlyozódik. Az elmúlt nyáron két termelőszövetkezet egyesült Kecskemét határában, a Kossuth és a Szabadságharcos. Tartottak egy kis lakomát is ennek az örömére s ezen a vacsorán azt találta mondani az állatorvos: “Egy jó termelőszövetkezetnek talán még én is elvállalnám a vezetését.« Hét most itt az alkalom. Rája szegeződik minden tekintet. Kellermann dr. pedig feláll, leteszi az orvosi táskát, amit eddig a hóna alatt szorongatott s azt mondja a nagy csendben: — Rendben van. Elvállalom! ... — Akkor pedig nevezzük el a szövetkezetet Egyetértésnek — mondotta valaki s miután ezt is elfogadták, mindenki ment a maga dolgát végezni. A doktor úr Ki ez az ember, akire a megtisztelő választás esett és hogyan jutottak el odáig a termelőszövetkezeti tagok, hogy rábízzák vagyonukat és jövőjüket? Bejártam a nagy kecskeméti határt, sok embert megkérdeztem. Talán a legjellemzőbb, amit egy Jócsik nevű parasztember mondott. — A Kellermann doktor úr? Ismeri azt mifelénk mindenki. Hiszen annak az apja is állatorvos volt. Kijárt a pusztára, szerette a parasztembert. A fia is olyan... Van egy motorja és van egy ütött-kopott autója. Úgy hozzátartozik már ehhez a vidékhez, mind a két jármű, mint az ismert fék a dűlőutak szélén és a kis tanyák, a határ széles karjában. Ott volt ő már akkor is, amikor az első termelőszövetkezetek alakultak, amikor az első állatok a közös ólakba és istállókba kerültek. Sokszor megállt a motorral, leszállt s odament a határban dolgozó emberekhez. Megkérdezte, mennyi takarmányt vetettek. Mindig kerésérte. Több takarmány kell, mert csak úgy lehet több állatot nevelni, így lesz több trágya és nagyobb jövedelem is. — Maga nagyon tudja ezt! — mondották neki tréfásan. — Lépjen be közénk! — Belépek én! — mondta egyszerűen és tagja lett a Kossuthnak. Ez hat esztendővel ezelőtt volt. De néhány hét múlva ki is léptették. Azt mondták: "Az állatorvos gyógyítsa az állatokat, a paraszt meg művelje a földet!" — Jó — mondta erre ő, s elment a Vörös Csillag elnökéhez, Bende Jánoshoz. Fiatalember az elnök, értelmes, képzett, aki felkarolja és szereti az újat. — Csináljunk egy nagy baromfitelepet! — tanácsolta az állatorvos. Jó is volna az, persze, hogy jó volna — tűnődött az elnök —, de hát hogyan és ki csinálja? Számolgatni kezdtek, mibe kerülne, mennyi baromfinak tudnának férőhelyet biztosítani. — Kétezernek! — mondta az elnök. — Tizenkétezernek! — mondta az állatorvos. — Ti- zenkétezer tojó! Egy vagyon! Nem harmincöt, meg negyven forintot fizetnek majd ezután egy munkaegységre, hanem ötvenet, vagy hatvanat. Megcsináljuk? Megcsinálták. Tizenkétezer tojó baromfi! Az állatorvos mindennap kijárt, a felesége pedig belépett a Vörös Csillagba, ő gondozta a ba-romfit. Késő este járt haza. Ilyenkor beszámolt mindenről. , A férje pedig elmondta neki, mit kell csinálnia, hogy még többet tojjanak, s hogy mit ' tegyen az asszony a betegsé gek megelőzése érdekében. , A dolognak meg híre ment. ' Ismeri már mindenki a Vörös Csillag baromfi-tenyészetét. Baromfivárosnak nevezik. S mondogatják is: Hja, könnyű azoknak, mert annyi baromfijuk van, mint égen a csillag! ] Érdeklődtek is a,, állatorvostól, ha találkoztak vele: — Mondja, csak, doktor úr, nekünk is lehetne? Próbáljuk meg mi is? — Meg leéll csinálni! Majd én segítek. Hiszen azért vagyok állatorvos... Az első nap Ezeket szedegettem össze Kecskemét határában, s így értettem meg, miért állt fel az a kun arcú magyar a megbeszélésen, s miért mondta, hogy egyesülnek, ha Kellermann állatorvos lesz az elnök. S most, hogy már értem, eljöttem hozzá is a Berényi utca 9. számú házba. Kis kerek asztal mellett ülünk, a szomszéd szobában a t-dür skálát gyakorolja a nagyobbik, gimnazista fia. Negyvenöt éves, kopaszodó ember az állatorvos, látni arcán a szelek, az esők és a napsütések zománcát. — Amikor megválasztottak, kollégáim közül néhányan megkérdezték, talán nem ad már megélhetést az állatorvosi munka? Pedig nem erről van szó. Én nemcsak gyógyítani akarok, hanem meg akarom mutatni, hogyan lehet az állattenyésztést és a növénytermesztést úgy összehangolni, hogy abból nagyobb jólét fakadjon. Hányszor mérgelődtem a határt járva, amikor láttam, hogyan fecsérelődik el annyi kínálkozó jó lehetőség. Olyankor elképzeltem, mit tennék én, ha rajtam múlnál Most végre megmutathatom, mit tehet egy állattenyésztéshez értő szakember a közösben ... Elmosolyodik. Az első nap jutott az eszébe. Amikor kiment a közös irodába, ami csak egy betonpadlóid pajta, széljárta tákolmány. De jó ez egyelőre. Kiment oda hajnalban és leült a padra. Most ő az elnök. Hogyan is kezdje? Jönnek a brigádvezetők, kérdi tőlük, sorban, mi a munka, s hogy hány ember dolgozik. Nem tudták pontosan megmondani. Erre kijelentette, ő csak akkor marad a helyén, ha mindenről tud. Minden reggel tudnia kell, hol vannak az emberek, hányan dolgoznak, mit csinálnak. Azóta mindennap ott van az eligazításon, mindenről tud. És az eredmény? Minden őszi munkát befejeztek. Könyveket szed elő a szekrény aljából. Szakkönyveket. Az egyik takarmány termesztési szakkönyv, de van itt öntözési útmutató, üzemszervezés, munkaegységszámolás. — Éjjel-nappal tanulok. A Magyar Tudományos Akadémiától megkértem a munkaegység-számolásra vonatkozó összes tanulmányt. Mert úgy gondolom, hogy a mi körülményeinkre kell alkalmazni a munkaegységet. Ki kell alakítani egy új stílust a vezetésben s át kell állnunk a növénytermesztésről az állattenyésztésre, ahol pedig lehet, ott az öntözésre . ■, Aztán nem az a fontos, mennyit keresnek a tagok, az is fontos, hogyan élnek, hogyan szórakoznak. Behozom a tagságot a városba... Már kinéztem egy vendéglőt, a legjobbak közül. Külön termet kapunk. Ott lesz a klubhelyiségünk. Pincérek szolgálják ki a vendégeket. Lesz zenekarunk, táncolhatnak a fiatalok. Mert erre is adni kell... Egy ideig maga elé néz, aztán azt mondja csöndesen: — Azért nem olyan könnyű ám elnöknek lenni... Csak órák kérdése... Kimegyek abba a szél járta, betonpadlójú kis helyiségbe is, az irodába. Már főállattenyésztője is van az új szövetkezetnek: Juhász Sándor, aki az egyesülés előtt az egyik tsz elnöke volt. Az agronómus pedig Vnyi Lajos. Elmondják, hogy az új termelőszövetkezetben a legfontosabb feladatnak, az állattenyésztés fejlesztését tartják. Kiválogatták már a legjobb szarvasmarhákat, ezeket egy istállóba terelték. Nem a tejet értékesítik, hanem tejszínt szállítanak a kecskeméti piacra. Jövőre nagy mennyiségű hússertést hizlalnak, s szeretnék elérni, hogy néhány esztendő múlva az Egyetértés lássa el tenyészállatokkal a környező termelőszövetkezeteket. A baromfitenyészetben is a tenyésztörzsállomány kialakítására törekednek. Később pedig, ha gyakorlott állattenyésztőik lesznek, rátérnek a pecsenyecsibe nevelésre, mert az hozza a legnagyobb hasznot. — Jövőre gépesítjük a fejőst is és pihenőnapot adunk az állattenyésztőknek. Ez is új dolog lesz. — Hány tagja van most az Egyetértésnek? — érdeklődöm. — Százhatvan tagja és ezerhétszáz hold földje. Most ebben a pillanatban — mondja az agronómus és az órájára néz. — Délután három órakor. Nevet, majd így folytatja: — Mert lehet hogy holnap már háromszáz tagunk is lesz háromezer holdon. Annyi a belépni akaró egyéni gazda, hogy ez igazán csak órák kérdése... Illés Sándor Lengyel kormányküldöttség utazott át hazánkon A Bolgár Népköztársaságba látogató lengyel kormányküldöttség — Fiotr Jaroszewicz, a LEMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács első elnökhelyettese vezetésével — szerdán átutazott hazánkon, a küldöttséget a Nyugati pályaudvaron Nagy Józsefné könnyűipari miniszter és Csergő János kohó- és gépipari miniszter üdvözölték. Megjelent Henryk Grochulski, a Lengyel Népköztársaság magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Ljuben Pavlov, a Bolgár Népköztársaság nagykövetségének ideiglenes ügyvivője, valamint a lengyel nagykövetség munkatársai. Három évre elegendő az idén felkutatott bauxit-vagyon A Bauxitkutató Vállalat szakemberei az idén igen eredményes munkát végeztek az érctelepek rétegtani szerkezetének vizsgálatával. Új munkahelyeket is nyitottak, Magyarpolány és Fenyőfő közelében, ahol eddig nem ismert ércvagyont találtak. A vállalat december első napjaiban befejezte idei tervét. Az idén három évre bőségesen elegendő ércet találtak. A bányászok jövőre már megkezdhetik a minőségileg kifogástalan bauxit-vagyon kitermelését. A három nemzetiségű Sárok tsz-község Az ország legdélibb fekvésű faluja Sárok község. Magyar, német és szerb lakosai vannak. Tavasszal alakult meg itt a Munkásőr Tsz, amely már az első évben olyan kitűnően gazdálkodott, hogy dolgozó parasztjainak szorgalmas és eredményes munkája meggyőzte a falu többi parasztját is, hogy érdemes közösen gazdálkodni. Három család kivételével a falu többi lakói kedd este ünnepélyesen beléptek a Munkásőr nagy családjába. Sok halálos áldozata van a viharos időjárásnak Európa-szerte A rendkívül viharos időjárás folytatódik Nyugat-Európában. A viharos esőzéseknek, az árvizeknek, a tengeri viharoknak sok halálos áldozata van. Közép- és Észak-Olaszországban a több napos esőzéseket követő viharos szél hirtelen áradásokat okozott. A Firenze és Róma közötti főútvonalat kedden elöntötte a Turano-folyó. Az olasz rádió szerint több százra emelkedett az árvizek következtében hajléktalanná vált lakosok száma. Egymás után futnak be a jelentések a süllyedő hajókon élet-halál harcot vívó tengerészek küzdelméről. A szerda reggeli órákban egy norvég hajó jelentette, hogy feladta a küzdelmet és a legénység mentőcsopakon igyekszik menekülni. Egy nyugatnémet hajó is hiába igyekezett elérni egy norvég kikötő biztos révjét. Koppenhágai jelentések szerint ,a Dánia és Svédország között fekvő Attegat-szoros térségében is több hajó eltűnt. Skócia sziklás partjai közelében elszánt küzdelem folyik a Ména nevű hajó legénységének megmentéséért. A hajót, amelynek műszaki berendezése felmondta a szolgálatot, a viharos szél a sziklás partok irányába sodorja. Egy mentőcsónakot már vízre bocsátottak, ez azonban elsüllyedt és nyolc tengerész fulladt a tengerbe. Idén is legszebb karácsonyi ajándék A KÖNYV! Dickens: SZÉP REMÉNYEK — — — kötve: 45— Ft. Gábor Andor: SZÍNMŰVEK — — — kötve: 33,— Ft. Hegedűs Géza: A PENGŐ BOSZORKÁNYTÁNCA — — — — kötve: 21,50 Ft. Kárpáti Aurél: SZÍNHÁZ — — — kötve: 24,— Ft. Major Ottó: ÉGI ÉS FÖLDI HÁBORÚ kötve: 36,— Ft. Omár Chájjám: ROBÁIYÁT selyemkötésben: 120,— Ft. Rideg Sándor: SÁMSON — — — — fűzve: 16,50 Ft. Sólem Aléchem: ÉNEKEK ÉNEKE — kötve: 12,— Ft. Solohov: CSENDEN DON 1—8. kötet — kötve: 85— Ft. Sőtér István: MADÁRTÁVLAT — — kötve: 24,— Ft. Szigeti József: IRODALMI TANULMÁNYOK egész vászonkötésben: 19,50 Ft. Gazdag választék a KÖNYVESBOLTOKBAN és az üzemi könyvterjesztőknél! 5 Több margarin, mosószer és kozmetikai cikk Túlteljesítette tervét az Élelmezésügyi Minisztérium Növényolajipari Igazgatósága Egy hónappal az év befejezése előtt, november 30-én teljesítette éves tervét az Élelmezésügyi Minisztérium Növényolajipari Igazgatósága. Tizenkét vállalat tartozik az igazgatósághoz; a számukra előírt tervnél 75 millióval magasabb tervet vállaltak s ezt becsülettel teljesítették is. A decembert arra használják fel, hogya kongresszusi versenyben tett újabb felajánlásaikat, vagyis 50 milliós többlettermelést ráadásként nyújtsák át a népgazdaságnak. A verseny eredményeképpen növelték termelékenységüket és csökkentették az önköltséget is. Jűolaj és disznózsír harcit A növényolajipar az étolaj- és margarintermelés fokozásával és minőségének javításával segít az egészségesebb táplálkozást. Nem könnyű áttörni a sertészsír-hagyományt; a táplálkozástudománynak dereka, felvilágosító munkát kell még végeznie, hogy minél több háztartás áttérjen, legalább részben a növényi zsiradékra. Jövőre egymillió kilogrammal több margarint ad a növényolajipar, mint 1958-ban és növényolajból is hozzávetőleg ugyanennyivel növekszik a termelés. De még így is sok gép állt kihasználatlanul. A növényolajipar könnyűszerrel termelné a jelenleginek négyötszörösét is, ha erre a háztartások igényt tartanának. A második műszak megkönnyítésére Érdekes, hogy sokkal könynyebb volt a háztartási vegyipari cikkek bevezetése. A háziasszonyok aránylag rövid idő alatt felismerték a szintetikus mosószerek előnyeit. Ma már az ország minden lakosára, a csecsemőket is beleértve, évenként 17 doboz mosó- és áztatószer jut. A háztartási vegyipar a szintetikus mosószerek alkalmazásának további fejlődését várja. Éppen ezért jövőre egymillió kilóval több szintetikus mosószert kapunk. A második műszak megkönnyítésére műanyag szóróüvegekbe és dobozokba csomagolt ablaktisztítót, tartós padlómázt, az eddiginél hatékonyabb mosogató- és tisztítószereket készítenek a jövőben. A tapasztalat azt mutatja, hogy a mosó- és tisztítószerek mennyiségének növekedése nem hozta magával a mosószappan felhasználásának csökkenését. Az újban kevésbé bízó háziasszonyok a szintetikus mosóporokkal egyidejűleg a szappant is belereszelik a mosó-, vagy főzővízbe, amivel inkább ártanak, mint használnak, miután a két anyag bizonyos mértékig közömbösíti egymás hatását. Kozmetikai újdonságok A növényolajipar gazdája a kozmetikai cikkek termelésének is. A magyar kozmetikumok már rangot szereztek maguknak szerte a világban. Vásárol belőlük Franciaország, Ausztria, Olaszország, de eljutnak a világ távolabbi részébe, így Szíriába, Libanonba, Egyiptomba is. Az életszínvonal emelkedését bizonyítja, hogy az elmúlt évinél lényegesen több kozmetikai cikk talált ebben az esztendőben gazdára. A belföldi kozmetikumok mellett jelentős importot bonyolítottak le a külkereskedelmi szervek francia, kínai, csehszlovák, NDK-beli és lengyel kozmetikai cikkekből is. Új tervek a Hermetikai iparban: gyártanak majd folyékony púdert, hajlakkot, púderkrémet, fürdőzselét, és sor kerül a világpiacon egyre nagyobb tért hódító, korszerű tüzes-vitaminos krémek gyártására is. A magyar rúzs színskálája is követi a divat alakulását: a világosabb, természetesebb árnyalatú rúzsok kerültek előtérbe és nem túlzás mor kér azt állítani, hogy a magyar kozmetikai ipar rúzskészítményei felveszik a versenyt még a híres francia vagy amerikai rúzsokkal is. V. R. Hoatcuáttá Vacattautyi üdvikdotap, a Lánchíd cigányzenével, új reprodukciók A Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata a hónap közepén hangbarázdás képeslapokkal örvendezteti meg a vásárlókat. A Lánchidat, Halászbástyát, Vajdahunyadvárát és Budapest látképét ábrázoló nagyméretű képeslap cigányzenével vagy slágerrel szórakoztatja a címzettet. A hangbarázdás lapok 12 forintos egységáron kerülnek forgalomba, választékuk rövidesen kilenc új képpel és zeneszámmal bővül. Két művészi reprodukciókkal ékesített asztali naptárt is kiad a vállalat. A harmadik naptár Magyarország legszebb tájait és üdülőhelyeit mutatja be. A művészi kivitelű naptárakat angol, francia, orosz és német szöveggel is ellátják s külföldre is küldhetők. A múlt évi 6 millió helyett az idén 8 millió karácsonyi képeslapot hoznak forgalomba 200 különböző változatban. Újévi üdvözlőlapból 4 millió készül. Újdonság az ablakos, M-nyitható újévi kártya, ugyancsak több nyelvű szöveggel. A jövő év elejére 38 nagy méretű és csaknem 100 kis alakú, többszínnyomásos művészi reprodukció készül. Még ebben az évben megjelenik 46 színes reprodukcióval “A magyar festészet a XX. században« című érdekes kiadvány , ezt követi »Magyarország művészeti emlékei« címmel Genthon István szerkesztésében egy másik hézagpótló mű. Bizonyára nagy érdeklődésre számíthat majd az »Óceánia művészete« címmel készülő könyv is, amely elvezeti a magyar olvasókat a szigetvilág primitív népeinek művészetéhez, és bepillantást enged Polinézia, Melanézia és Mikronézia életébe. A reprodukciók, művészeti kiadványok iránt a világpiacon is igen nagy az érdeklődés.