Magyar Nemzet, 1960. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-01 / 1. szám
Péntek, 1960. január 1., Többet és olcsóbban termel 1960-ban a mezőgazdaság Nagy feladatok állnak a mezőgazdaság előtt: a terv 1960-ra 4,9 százalékos emelkedést ír elő a termelésben. Hogyan tudjuk ezt megvalósítani? Az új év küszöbén kérdést intéztünk a Földművelésügyi Minisztérium négy szakemberéhez, mondják el, mit tesznek, hogy teljesíthessük a hároméves terv utolsó éve elé kitűzött feladatokat. Az alábbiakban közöljük a válaszokat: Építkezés, gépek — Milyen eredménnyel járt az egyes megyékben a tsz-beruházás és milyen fejlődés várható? Telegdy László a beruházási osztály vezetője válaszol. A termelőszövetkezetek 1959. évi beruházott vagyonának értéke meghaladja a kétmilliárd forintot. Ez az összeg mintegy 200 millió forinttal több, mint az előző öt év összes termelőszövetkezeti beruházása. A beruházások mennyiségét természetesen igen nagy mértékben befolyásolta az 1959 tavaszán megindult számszerű felfejlődés. Az elmúlt évben a termelőszövetkezeti építkezések értéke 1,5 milliárd forint volt. Ennek megvalósításában az állami építőipar jelentős hányadot vállalt magára, amit a rendelkezésre álló adatok szerint száz százalékban teljesített is. Az állami vállalatoknak nagy segítséget adtak a tsz-ek házi brigádjai, segédmunkaerő és saját fuvar útján. Az elmúlt évben a termelőszövetkezetek 110 000 tehén és 34 000 növendék számára építettek istállót. Sertésfiaztató 17 000, egyéb sertéstenyésztő épület 73 000, juh hodály 175 000, baromfi 380 000 férőhellyel épült, öntöző telepet 10 500 holdon rendeztek be. Az előző évekhez képest növekedett a termelőszövetkezetek gépbeszerzése is. Az előirányzott traktorokból 520, az 1960. évi előszállításból 380 da— Mit tesznek az állami gazdaságok az önköltség csökkentése érdekében? Ladó Lajos főosztályvezető Válaszol: A termelés önköltségének csökkentése a szocialista gazdálkodás egyik központi feladata. Különösen fontos ez a feladat az állami gazdaságoknál. Példát kell mutatniuk a nagyüzemi gazdálkodás terén, a tsz-ek és az egyéni parasztok előtt be kell bizonyítaniuk a nagyüzemi gazdálkodásban rejlő hatalmas előnyöket. Az állami gazdaságok a legutóbbi időkben jelentős eredményeket értek el a termelési önköltség csökkentésében. S hogy a jövőben tovább csökkenthessék az önköltséget, szakadatlanul növelik a munka termelékenységét. Ez pedig szoros összefüggésben van a mezőgazdasági termelés gépesítésének előrehaladásával. Mert még mindig sok olyan nehéz fizikai munka van a mezőgazdaságban, amely gépesítéssel könnyebbé és olcsóbbá tehető. A következő években az állami gazdaságok egyre több olyan gépet szereznek be, amelyek révén az egész termelési folyamat, de különösen a betakarítás, a termény- és árumozgatás munkáját jelentősen hatékonyabbá teszik. Mindinkább előtérbe kerül például a kukoricatermesztés komplex . Mit tesz a minisztérium és a szakirányítás a hús- és a tejhozam tervezett növelése érdekében? Markovics János főigazgató válaszol: Az elmúlt évben az állattenyésztés területén számottevő haladást értünk el. 1960-ban még nagyobb feladatok várnak ránk. Tovább fejlesztjük az állatlétszámot és növeljük az állati termékek mennyiségét. Mintegy 5000 vagonnal több húst, 700 000 hektoliterrel több tejet, 60 millió darabbal több tojást és 700 tonnával több gyapjút kell termelnünk az előirányzat szerint, mint 1959- ben. E célok megvalósítását a Földművelésügyi Minisztérium és az irányítása alá tartozó szakapparátus jól szervezett, tervszerű munkával kívánja elősegíteni. Egyik fontos feladat a szarvasmarhaállomány és a kocaállomány növelése. Ennek rab traktort vásároltak. Az elmúlt évben a tsz-ek igen jelentős beruházásokat valósítottak meg saját erőből. Az építkezéseknél mintegy 165 millió forint a beruházott összeg. A gép- és egyéb beruházásokkal együtt becslések szerint a saját erőből beruházott összeg előreláthatólag megközelíti a 400 millió forintot. Az 1960. évi termelőszövetkezeti beruházások gazdasági és műszaki előkészítése nagy ütemben folyik s megállapítható, hogy a tsz-ek beruházási kedve tovább fokozódik. Az új kormányhatározat a termelőszövetkezetek beruházási kedvezményeit is úgy állapítja meg, hogy az elsősorban saját erő fokozására ösztönöz. Az új kormányhatározat lehetővé teszi, hogy a tsz-ek cséplőgép és kombájn kivételével vásárolhatnak mindennemű mezőgazdasági gépet. 1959 decembere végén a gépállomások és a szövetkezetek akkora traktorállománnyal rendelkeztek, hogy 234 hold tsz szántóterületre esik egy szántótraktor. Figyelembe véve a gépállomások és a termelő szövetkezetek 1960. évi traktor beruházásait és az előre látható közös szántóterület növekedését, ez év végére az egy szántótraktorra eső szövetkezeti terület 195 holdra csökken. Ez a traktorsűrűség már megközelíti a korszerű nagyüzemi gazdálkodás előfeltételeit, gépesítése, illetve a betakarítás gépesítésének megoldása. 1960-ban jelentős számban dolgoznak majd az állami gazdaságokban kukoricacsőtörő gépek, csőfosztók és szárbetakarító gépek. Amíg a hagyományos kukoricatermeléssel és betakarítási módszerrel egy mázsa szemes kukorica előállításához jó munkaszervezés mellett is 18 munkaóra szükséges, addig a fejlett, gépesített módszerek alkalmazásával nem egészen egy munkaórára van szükség. Az állattenyésztés munkafolyamatainak gépesítése nehéz, de nem lehetetlen. A szabadtartásos szarvasmarhatenyésztés, a fejés teljes gépesítése kedvező hatással van az önköltség alakulására. További lehetőségeket rejt magában az önitatás, az önetetés, a takarmány előkészítés és behordása, továbbá a trágyázás gépesítésének megoldása. Az állami gazdaságokban az önköltségcsökkentés fokozása érdekében módosították a premizálási rendszert is. Az új rendszer minél feszítettebb terv készítéséért és annak teljesítéséért, valamint az árutermelés tervének teljesítéséért jutalmazza a gazdaságok dolgozóit. A nyereségrészesedés is hasonló elvek alapján kerül megállapításra, érdekében rendszeresen ellenőriztetjük a selejtezéseket, a szarvasmarhavágás alakulását, a kocák hízóba állítását. Tervszerűen biztosítjuk a szükséges tenyészanaállat létszámot. Üszőt és tehenet hizlalásra csak akkor engedünk szerződéssel lekötni, ha tenyésztésre alkalmatlanok. Fontos feladat a borjaszaporulat növelése is. Széles körben megvalósítjuk az állatorvosok bevonásával és továbbképzésével a meddőség elleni küzdelmet. A sertéstenyésztésben is igen lényeges feladat a kocaállomány arányos kialakítása, szükség szerinti növelése. A hússertések arányszámát a jelenlegi 46 százalékról legalább 50 százalékra kívánjuk növelni. A hús- és tojástermelés növelése érdekében jelentős mértékben fejlesztjük a baromfitenyésztést. Ezért keltetőállomásainkról több mint 300 000 napos baromfit juttatunk a baromfitenyésztőknek. Különösen fejleszteni kívánjuk a víziszárnyas és a pulykatenyésztést. A termelőszövetkezetek közös állattenyésztésének növelése és megszilárdítása a minisztérium és a szakapparátus egyik legfontosabb feladata. A 3004/2. számú kormányhatározat alapján biztosítjuk a tsz-ek részére a kedvezményes tenyészállatok és hízók beszerzését. Gondoskodunk a férőhelyek létesítéséről is. Az állami beruházási keretből történő építkezéseken felül a tsz-gazdaságok részére mintegy 3000 olcsó kivitelű, részben saját erővel megépíthető úgynevezett szerfás épület létesítését teszszük lehetővé. 2000 sertés, 680 szarvasmarha, 200 juh és 194 baromfiistálló építését valósítjuk így meg. A silózás és a szakszerű takarmányozás megvalósítása céljából a szakapparátus a tsz-eknek közvetlen tanácsadással szolgál, takarmányozási bemutatókat szervezünk megyénként. Arra törekedünk, hogy a termelőszövetkezetek mind nagyobb mértékben használják a nagy biológiai értékű fehérjedús takarmányokat. Mind az állattenyésztés, mind az állategészségügy helyzetének javítása és tervszerű fejlesztése érdekében jelentősen fokozzuk a szakképzést és a szakpropagandát kutatók és gyakorlati szakemberek . Hogyan segítik a kutatók és a szakemberek a termelést? Molnár Béla, a kísérletügyi igazgatóság vezetője válaszol: A tudományos kutatóink munkája igen sokoldalú. Kutatómunkájukkal elsősorban azon feladatok megoldásán dolgoznak, amelyeket a termelés fejlesztése leginkább megkíván. Tudományos munkáikon kívül azonban közvetlen segítséget is nyújtanak az állami gazdaságok, de különösen a termelőszövetkezetek szakembereinek. A termelőszövetkezetek éves tervének elkészítésével a termelési idény alatt szaktanácsaikkal, útmutatásaikkal jelentős mértékben segítik a fejlődő termelőszövetkezeteket és a szakigazgatás szakembereit is. Kutatóintézeteink szakmai tanácskozásain, tapasztalatcseréin, bemutatóin a mezőgazdasági szakemberek megismerhetik a legújabb termesztési eljárásokat, a legjobb növényfajtákat, a legmegfelelőbb tenyészállatokat és a látottak alapján azokat munkakörükben felhasználhatják. Tudományos kutatóink figyelemmel kísérik a világon folyó összes mezőgazdasági kutatásokat és korszerű termesztési módszereket. Ezzel nagymértékben hozzájárulnak a szakismeretek színvonalának fenntartásához és emeléséhez. Jelentős mértékben folytatnak szakirodalmi munkásságot is, amellyel elősegítik a mezőgazdasági ismeretek széleskörű elterjesztését, miután nem mindenkinek van lehetősége arra, hogy a helyszínen ismerje meg a legújabb tudományos eredményeket. Kutatóinknak a gyakorlattal való kapcsolata nagymértékben javulna, ha a termelési szakigazgatás szakemberei tudományos intézményeinket gyakrabban megkeresnék problémáikkal és tanácsot kérnének feladataik megoldásához. A megyei szervek az utóbbi két év során nagymértékben igénybe vették kutatóintézeteink dolgozóinak segítségét. Ezért a jövőben kutatóintézeteinknek mind határozottabban részt kell venniük a táj mezőgazdasági termelésében a belterjes nagyüzemi gazdálkodás megteremtése érdekében. ••Önköltségcsökkentés Hús, tej, tojás Kitüntetés A Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Greguss Pál Kossuth-díjas egyetemi tanárnak, a biológiai tudományok doktorának kiváló munkája elismeréséül, 70. születésnapja alkalmából a Munka Érdemrend kitüntetést adományozta. A kitüntetést csütörtökön délben Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Magyar Nemzet A szocialista tábor nagy családjában valóra váltjuk terveinket Dobi István rádióbeszéde Kedves hallgatóim! Az óra éjfélt ütött, 1960-ra lapoztunk a kalendáriumban. Az ünnepi percben sikerekben gazdag, boldog új esztendőt kívánok a rádió minden hallgatójának, egész magyar népünknek. Jusson el üdvözletem mindenüvé, ahol ezen a Szilveszter éjszakán magyarok ünnepelni összegyülekeztek. Gyárak, üzemek, szövetkezetek kultúrotthonaiba, nyilvános szórakozóhelyekre és jusson el a csendes családi otthonokba is, az ünneplő fővárosba, a városokba és az apró falusi házakba is. Csendüljenek össze a poharak, ürítsük őket elért sikereink örömére és az induló új év biztató kilátásaira. Gondtalanság és jókedv uralkodjék ezen az éjszakán minden magyar szívben és derűsen induljon az új esztendőbe. Ha visszatekintünk 1969-re, elmondhatjuk, hogy minden okunk megvan az elégedettségre. Hazánk a szocialista építkezés nagyszerű eredményeivel gyarapodott és népünk élete tovább szépült. Tisztelet és hála illesse ezért a bányák, a gyárak, a mezőgazdaság, a tudományos kutatás, a kulturális élet, a kereskedelem, a közlekedés munkásait, mindazokat, akik az év folyamán fáradhatatlanul dolgoztak. Ebben a kis országban, a mi drága hazánkban százezrek és százezrek érezhetik önmagukban azt a felemelő érzést, a büszke elégedettséget, amelyet csak a tisztességes helytállás, az igen jól végzett munka adhat meg embereknek. Békében, biztonságban éltünk és dolgoztunk s megvan a reményünk, hogy békességben élhetünk az idei esztendőben is. A szovjet tudomány csodálatos műszerekkel a szocializmus dicsőségét írta az égre, a szovjet politika biztosítani tudta az emberiségnek a békét és 1960-ra új távlatait nyitotta meg az általános haladásnak, a népek békés egymás mellett élésének. Szép terveink vannak az új esztendőre. Népünk tehetsége, szorgalmas és becsületes igyekezete, hazánk földjének gazdag adottságai mellett, terveink valóraváltásának biztosítékát megtalálhatjuk abban is, hogy a szocialista tábor nagy családjában, a szocializmust és kommunizmust építő népeik nagy testvériségében élünk és dolgozhatunk. Mérföldes léptekkel halad előre a világ a fejlődés útján és megvan az erőnk, megvannak az eszközeink, megvan a nemzeti egységünk, belső egyetértésünk, hogy a népek békés történelmi versenyében ne maradjunk le, hanem ezután is az elsők, a legjobbak közé törekedjünk. Ezekkel a gondolatokkal kívánok minden kedves hallgatómnak, egész népünknek boldogságot, sikereket, nyugodt, munkás, eredményekben gazdag új esztendőt. Új tsz-község született: Hajós A falu alatt az út mentén új táblát szögeltek a földbe vert karóra. Látni már messziről, hogy friss rajta a festék. Kék alapon fehér betűk: Hajós termelőszövetkezeti község. A házak eresze alatt paprikafüzér lángol pirosan, a kapuk előtt emberek beszélgetnek. Sokan feketében, ünneplőben. A járdát lesöpörték, tiszták a házak, az udvarok, ünnepi a hangulat is, pedig nincs vasárnap. De ünnep ez a szerdai nap Hajóson, gyülekeznek már az emberek a moziépület környékén, csoportokban állnak a téren, piros arccal nevetgélnek, beszélgetnek fiatalok és öregek. Három órakor kezdődik az ünnepi tanácsülés, ezt várják. Itt a fél falu. Süt a nap. Miről másról is folyna most a szó az ünnepségre várakozva, mint az elmúlt két hét izgalmas napjairól. A kérdésről amely eldőlt már az év utolsóelőtti napján Hajóson is. A határ húszezer hold földjéből 19 ezret nagyüzemi módon művelnek ezentúl a termelőszövetkezetek tagjai. A József Attila, a Kossuth, a Petőfi és a Táncsics mellett megalakult a múlt héten a Haladás is. Tizenkét termelőszövetkezeti csoport pedig beolvadt a szövetkezetekbe és mellettük majdnem száz egyéni gazda választotta a társas gazdálkodást, így született meg a termelőszövetkezeti község. öt és félezer lakosa van Hajósnak. Errefelé a búza és a kukorica mellett paprikát, kukorrépát és majoránnát is termeltek. Régebben fejlett volt a szőlőkultúra is ezen a vidéken, de a háború után tönkrement, kiöregedtek a szőlők és egyre kevesebb a híres hajósi kadar. Hogyan is kezdődött? Két héttel ezelőtt Hajósra látogatott el a kecskeméti járás tizenöt községének tanácselnöke tapasztalatokat gyűjteni, elbeszélgetni és a tsz-mozgalmat erősíteni. Néhány nap múlva segítette munkájukat majd a fél falu. — Hiába is járnak hozzám, én már ebben az évben be nem lépek! Majd gondolkodom a télen! — mondotta Székely Lajos, nyolcholdas gazda, amikor felkeresték. Négy nap múlva már ő is ment a népnevelőkkel. Hívta ismerőseit. — Ne legyek már egyedül! Fogjunk össze, mert csak így lesz eredmény. — Én belépnék — jelentette ki Fiedler István —, de akkor lépjen be mindenki a faluban. Minden középparaszt. Akkor majd tudunk valamit csinálni. Belépett. — Persze, voltak olyanok, akikhez négyszer-ötször is elmentünk — emlékezik vissza Kovács Mihály, a járási vb elnökhelyettese. — Aki nem akart szót érteni velünk, az kívül maradt. De nagyon kevesen vannak ilyenek. Rostás Aladárt, az Új barázda tizcs elnökét a piactéren vették körül a tagok. Mit tegyenek? Maradjanak a csoportban, vagy lépjenek be valamelyik szövetkezetbe? Rostás példát mutatott, belépett és ötvenen követték. De kikötötték valamennyien, hogy a József Attilába lépnek, bár nem az a legjobb szövetkezet a községben. Ott van a fejlődésre a legnagyobb lehetőség. — Csajka lesz itt, emberek, vigyázzatok! — mondogatták a templomba járó öregasszonyok. — Ne lépjetek be! Ha eddig jó volt, ezután is jó lesz úgy, ahogy van! A hetvenesztendős özv. Rákóczi Ignácné azonban mást mondott, ő is járt a népnevelőkkel fáradhatatlanul. — Ne legyetek olyan maradiak! — Mit akar maga, Rákóczi néni? — kérdezték tőle. — Hiszen maga talán már meg sem éri, hogy kialakuljon valami jobb. — Nem baj az, gyerekeim! Én nemcsak magamra gondolok ám, hanem a fiatalokra is. Milyen könnyű most ezekről a napokról beszélgetni itt álldogálva a napsütésben. Olyan az időjárás, mintha tavasz lenne. Az új élet tavasza. Könnyen röppennek a szavak, könnyen csendül a nevetés is, pedig milyen nehéz volt a választás, a régitől való megválás néhány nappal ezelőtt. Sok vajúdás előzte meg ezt a születést. Hány álmatlan éjszakát okozott, ki tudná ezt megmondani? Állnak az emberek, ünneplőben a moziépület előtt. Megérkezik az első gépkocsi Kecskemétről, aztán Kalocsáról. Jönnek a megyétől és a járástól is a párt és a tanácsi funkcionáriusok, hogy részt vegyenek az ünnepi közgyűlésen. — Nagyon szép az az új tábla a falu szélén! — mondja Kovács Mihály, a járási vb. elnökhelyettese a hajósi tanácselnöknek. — Nem féltek, hogy ellopja valaki? Hátha éppen ilyen tábla kell valamelyik szomszéd községnek is? — Ha kell, akkor vigyél Majd csináltatunk másikat. Mert nem a táblán múlik ám. Hanem itt, ezen e! — mutat a szívére. Tele van a moziterem, az ünnepi tanácsülés kimondja határozatilag, hogy Hajós termelőszövetkezeti községgé alakult, aztán bejelenti még az elnök, hogy a megye jóváhagyta a község kérelmét a földrendezésről. Január első napjaiban megkezdik az összefüggő táblák kialakítását a határban. Ezzel vége is az ünnepi tanácsülésnek, most a járási tanács műkedvelő csoportja következik. Jeleneteket, énekszámokat adnak elő. Van egy jelenet, arról szól, hogy a népnevelők meglátogatják az egyik gazdát. A »komámasszony« azonban mindent elkövet, hogy ne kelljen belépnie, fortélyosan keresi a kibúvókat. Zsong a terem, nevetnek a játékon az emberek. Pedig egy héttel ezelőtt sokan közülük még ugyanígy keresték a kibúvókat, mint ebben a jelenetben a komámasszony, csökönyösen ragaszkodva a régi, megszokott életformájukhoz. S most úgy fakadt fel a jókedv a szívből, mint a tiszta víz a forrásból, összenéznek, csillog a szemük. Most veszik csak észre, hogy régi önmagukat nevetik ki, s hogy lám, máris megváltozott bennük valami. Este van már, szemerkél az eső. A József Attila tagjai együtt mennek a csúsznis, sáros utcákon a szövekezeti iroda felé. Egy kis ünnepséget rendeznek a belépő új tagoknak, aztán megválasztják a tervkészítő bizottságot. A Haladás néhány tagja a vendéglőben poharazgat. Sokan a moziteremben maradtak, beszélgetni. A jövő esztendő terveiről esik szó, előbb kissé bizonytalanul, aztán egyre bátrabban. Nemcsak paprikát, cukorrépát, majoránnát akarnak ezután termelni, öntözéses kertészetet létesítenek. Felújítják a kiöreregedett szőlőket. Gyümölcsöst telepítenek. Sokáig fénylenek az ablakok ezen a szép születésnapon. Az új évet várják már és az új életet tervezgetik Hálóson. Illés Sándor Illést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtök délelőtt ülése tartott. Megvitatta az Országos Árhivatal jelentését az ipari termelői árrendezés közgazdasági értékeléséről. A kormány a jelentést tudomásul vette és elismerését fejezte ki az Országos Árhivatal dolgozóinak a termelői árrendezés során végzett jó munkájukért. A Minisztertanács meghallgatta és tudomásul vette az Országos Tervhivatal, a Nehézipari Minisztérium és a Külkereskedelmi Minisztérium együttes jelentését a szovjet hitelből épülő Tiszavidéki Vegyikombinát nitrogénműtrágya-gyárával kapcsolatosan 1958 decemberében hozott intézkedések végrehajtásáról. Elfogadta a Művelődésügyi Minisztériumnak a művelődési otthonok létesítésével és működésével kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló előterjesztését, majd folyó ügyeket tárgyait. 3