Magyar Nemzet, 1960. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-01 / 1. szám

6_ NA­PI KRÓNIKA Kedves olvasóinknak boldog új évet kívánunk! Magyar Nemzet A Körös vidék első termelőszövetkezeti városa, Gyula Gyulán az ország egyik leg­jelentősebb zöldségtermesztő helyén újévre kitették a ter­melőszövetkezeti várost jelző táblákat. A Körös menti vá­rosban élő, főleg kertészkedés­sel és állattenyésztéssel foglal­kozó gazdák érdeklődése a nagyüzemi gazdálkodás iránt a párt kongresszusa óta nagy■ mértékben növekedett. A vá­ros területének 84 százaléka tartozik a szocialista szektor­hoz, több mint 14 000 holdat a termelőszövetkezetek, 7900 hol­dat az állami és tangazdaságok művelnek.­­ Több mint kilencmillió forintot költenek 1960-ban egészségügyi célokra Pestlő­­rincen és Pestimrén. A kerü­letfejlesztési alapból egymillió forintot szánnak a központi rendelők bővítésére és így megkezdheti munkáját az ideg­­beteggondozó és az ortopédia.­­ A DIMAVAG-ban ha­táridő előtt elkészült a kínai csőgyár 400 tonnás óriási gép­egysége. A több ezer alkatrész­ből álló gépóriás elkészítésén 300 munkás mintegy 40 000 órát dolgozott.­­ Még az idős emberek sem emlékeznek Szegeden a mos­tanihoz hasonló, tavaszias eny­heségre. A langyos időjárás ha­tására a Kemes utca egyik kertjében virágzik a barackfa, az újszegedi és alsóvárosi ker­tekben rügyeznek az orgona­bokrok, bimbókat hajtottak a város főterén a magnóliák (tu­lipánfák) is.­­ Nagyarányú egészségvé­delmi beruházásokat tervez az új esztendőben a községfejlesz­tési alapból a XII. kerületi ta­nács. A Városmajornál tüdő­beteggondozó intézetet építe­nek és felépítik a körzeti orvosi rendelőt is. Meghalt Both Béla, a munkásmozgalom régi harcosa Both Béla, a Pedagógusok Szakszervezetének elnökségi tagja, a munkásmozgalom régi harcosa elhunyt. Both Bélát a párt és a Peda­gógusok Szakszervezete közös halottjának tekinti. Hamvasz­­tás előtti búcsú-gyászszertar­tása január 6-én, szerdán dél­után 3 órakor lesz a Farkasréti temető halottasházában. — HALÁLOZÁS. Értesítjük jó barátainkat és ismerőseinket, hogy a tragikus hirtelenséggel, dec. 25-én elhunyt Hochmann Já­nos fodrászmester temetése január 3-án, fél 12 órakor lesz a Farkas­réti temetőben. X — özv. Seres Ákosné, sz. Kal­­lenberger Teréz 1959. dec. 21-én hosszas szenvedés után elhunyt. Temetése 1960. január 4-én 2 óra­kor, az Óbudai temetőben. X — Köszönetnyilvánítás. Köszöne­tet mondok mindazoknak, akik mély gyászomban részvétükkel mellém álltak. Dr. Lengyel La­­josné. X Enyhe idő Várható időjárás péntek estig. Felhőátvonulások, legfeljebb né­hány helyen kisebb esővel. Mér­sékelt, időnként élénk délnyugati, nyugati szél. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet pénteken: 6—10 fok között. A Duna vízállása Budapestnél: 331 centiméter. Magyar Nemzet Elkészült az új mikrohullámú berendezés Egy időben továbbít televíziós műsort és 600 telefonbeszélgetést A szocialista országok táv­közlési minisztereinek 1957. évi értekezletén döntést hoz­tak, hogy a népi demokratikus országok között is olyan ál­landó mikrohullámú összeköt­tetést kell teremteni, amely egy időben televíziós műsor és több száz telefonbeszélgetés továbbítását teszi lehetővé. A KGST-n belül hazánk is je­lentős erővel vesz részt ebben a munkában, s a Távközlési Kutató Intézet kapott megbí­zást ilyen berendezés kialakí­tására. Az intézet dolgozói kétéves munka eredményeként az év utolsó napjára elkészí­tették a jelenleg már gyártott típus továbbfejlesztéseként a három széles sávú mikrohul­lámú berendezés laboratóriumi példányát. Az intézet csütörtökön mu­tatta be a mikrohullámú be­rendezést a híradástechnika és a posta szakembereinek. Ott volt a bemutatón Kolos Ri­­chárd kohó- és gépipari mi­niszterhelyettes is. Szökőév 1960 — szökőév. Február 24-e szökőnapként szerepel a naptárban. Mi ennek az oka? A naptárnak ötezeréves története van. Eredetileg tíz hónap volt egy év és feb­ruár az utolsó hónap, amely­nek utolsó napja 23-a. Ezen a napon, az év utolsó nap­ján Terminust, a határ is­tenét ünnepelték a rómaiak. Időszámításunk előtt, 700- ban a tízhónapos évet tizen­két hónaposra változtatták, de februárt továbbra is meg­hagyták utolsó hónapnak. Időszámításunk előtt, 45-ben hajtotta végre naptár re­formját Julius Caesar. Az évet 365 és negyed napban állapította meg és ezért négy évenként egy szökőnapot ik­tatott közbe a negyednapok kiegyenlítésére. Szökőnap­ként — minden negyedik évben — az év utolsó napja után következő napot, feb­ruár 24-ét jelölte meg. 1582-ben a Gergely nap­tárban véglegesen rendezték a jelenleg is érvényben levő tizenkét hónapos évet. De Gergely pápa is meghagyta február 24-ét, mint szökő­napot. Ezért a szökőévek­ben —­ így az idén is — február 24-től 29-ig a név­napok, a szökőnap beikta­tása miatt, egy nappal elto­lódnak. Megjelent a TÁRSADALMI SZEMLE új száma A lap vezércikkét Szirmai Ist­ván, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára írta **­Pártunk he­tedik kongresszusáról** címmel.­­A 15 éves lakásépítési tervről** Fonál Sándor tollából olvashatunk részletes ismertetést. **A kétlakiság és a mezőgazda­ság szocialista átszervezése** című tanulmány segítséget nyújt a párt­­szervezeteknek a falu szocialista átalakulása során adódó munká­jukhoz.­­»A modern burzsoá filozófia és a vallás** problémájáról I. Ojzer­­man cikke gazdagítja az új szá­mot. A leszerelés távlatairól, az akció­egység problémáiról Nyugat-Euró­­pában és Algériáról gazdag szem­leanyagot nyújt az olvasóknak a Társadalmi Szemle most megjelent száma. ­ A TELEVÍZIÓ MŰSORA JA­NUÁR 1-ÉN, PÉNTEKEN. 18.00: Dobi István, a magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsának elnöke mond újévi köszöntőt. 18.05: Ez történt 1959-ben. Filmösszeállítás az év eseményeiből. (Ismétlés.) 19.00: 1959 sportja. Sportfilmösszeál­­lítás. 19.20: Boldog újévet! Külföldi televíziók üdvözletei. 20.00: Pe­tőfi születésnapján. Irodalmi mű­sor. 20.30: Komédiások. Kabajev­­szkij balettje. Kb. 20.50: Romeo és Júlia. Shakespeare drámájából ké­szült angol film. — A TELEVÍZIÓ MŰSORA JA­NUÁR 2-ÁN, SZOMBATON. 10.00: ifjúsági filmmatiné. ^Utazás az ős­korba.** Csehszlovák játékfilm. 18.00: Boldog újévet! Külföldi te­levíziók üdvözletei. 19.00: Bíró La­jos: »Sárga liliom.** Közvetítés a Jókai Színházból. — Az Ajkai Üveggyárat to­vább korszerűsítik. A múlt év utolsó napjaiban befejezték az új 12 fazekas kemence építé­sét. Az 1 300 000 forintos költ­séggel épült új kemencét ez év első napjaiban helyezik üzembe, s ezzel lehetővé válik a színesáruk folyamatos gyár­tása. — IFJÚSÁGI KLUBOK LÉ­TESÜLNEK a Zala megyei ter­melőszövetkezeti községekben. A klubokban a tsz-ek KISZ- szervezetei mezőgazdasági szaktanfolyamokat tartanak, a lányok sütni, főzni, varrni ta­nulnak. Ma kettős lottósorsolás lesz Budapesten A sokmillió forintnyi béke­kölcsön-nyeremények sorsolá­sával zárul az 1959-es év s jól kezdődik — ugyancsak sorso­lással — az új esztendő is. Ma ugyanis kettős lottósorsolást rendez a Sportfogadási és Lot­tóigazgatóság. A húzásokat pénteken délelőtt 10 órai kez­dettel a MOM Csörsz utcai művelődési otthonában tartják. Először az első heti öt nyerő­számot, majd a decemberi tárgynyereményeket sorsolják. A tárgynyeremény-húzáson az 51. játékhét szelvényeire 454 értékes tárgyat sorsolnak ki. A Kapuvár főterén külön­álló kandelábereken és az út­test fölé kifeszítve összesen 28 higanygőzlámpát szereltek fel. — SZIKLÁNAK ROHANT a perui Pucallpa közelében egy távolsági autóbusz. Huszonkét ember meghalt, 16 pedig súlyo­san megsebesült. — Nagy mennyiségű zöld­árura kötöttek szerződést Pest megye termelőszövetkezetei. A korábbi években például álta­lában 130 holdon termesztettek paradicsomot, 1960-ban pedig 1713 holdon palántáznak. 1034 holdon újburgonyát termeszte­nek, a zöldborsó vetésterülete pedig 107 holdról 1790 holdra növekszik. e==^===,;3 Árvíz Jugoszláviában A horvátországi városok és falvak lakossága a hadsereg és a tűzoltóság alakulatainak tá­mogatásával két napja ke­mény küzdelmet folytat a Száva árjával. Az esőzésektől megáradt folyó elöntötte az odarszki és a lenszkopolei mezőséget, a Kupa torkola­tánál lévő helységeket, vala­mint Jarina, Kaszenica és Obdrezsja környékét. Víz alá került több iparvállalat is. Zágrábban a talajvíz betört a házak pincéjébe. Sziszáknál átvágták a folyó gátjait, hogy az alsóbb szakaszokat mentesí­teni tudják a nagy veszélytől. Az anyagi károk jelentősek. S­PORT .Péntek, 1960. január 1. Az év legjobb magyar sportolói­­ Kárpáti Rudolf, Papp Jenőné és a párbajtőr válogatott A magyar sportújságírók or­szágos szervezete, a MUOSZ sportújságíró-szakosztálya az idén is megkérdezte a magyar sportújságírókat arról, hogy ki­ket tartanak az év legjobb ma­gyar sportolóinak. A szavazás eredményekép­pen­­az év legjobb magyar férfi sportolója” címet Kárpáti Rudolf kardvívó világbajnok nyerte el, a második helyre Rózsavölgyi István síkfutó, az idei 1500 m-es világranglista első helyezettje, a harmadik helyre pedig Mészáros György kajak Európa-bajnok került. »Az év legjobb magyar női sportolója" címet ebben az esz­tendőben Papp Jenőné, a női egyes evezés Európa-bajnoka szerezte meg, 2. Kóczián Éva, az idei asztalitenisz VB har­madik helyezettje lett. »Az év legjobb magyar csa­pata" címet a világbajnok pár­bajtőr együttes nyerte el, míg a második helyet a magyar labdarúgó válogatott, a har­madik helyet a női tőrváloga­tott foglalja el. Az 1959-es év legjobb ma­gyar sportolói január folyamán ünnepélyes keretek között ve­szik át a Magyar Újságírók Or­szágos Szövetsége által felaján­lott vándordíjat és a sportúj­ságírói szakosztály tisztelet­díját. Sikeres esztendő után — olimpiai év küszöbén »Fejlődött sportunk, de 1959 — biztatóbb« — ezzel a cím­mel közölt cikket a Magyar Nemzet 1958 január 1.-i szá­ma. Tegnapi lapunkban pedig meggyőző erejű tények és szá­mok bizonyították, hogy az 1959-es esztendő beváltotta a hozzáfűzött reményeket, a múlt évben jó néhány sport­ágban világviszonylatban is ki­emelkedő eredményeket értünk el. Ezt a fejlődést számos sportágunk példája igazolja. Labdarúgó válogatottunkat az 1958. évi világbajnokságon közepes képességű csapat, Wales ütötte el a továbbjutás­tól. 1959-ben a magyar váloga­tott újra felküzdötte magát az európai élvonalba. A külföldi lapok — amelyek tavaly a magyar labdarúgás alkonyáról írtak — újra hangosak futballsportunk dicséretétől. Íme, rövid jegyzőkönyv az 1959-es eredményekről: kezdő­dött az UEFA tornán elért 3. helyezéssel, folytatódott a magyart KK-döntővel, a Vasas győzelmével a belga válogatott ellen; legjobbjaink 4:0-ra nyer­tek Jugoszlávia ellen, győztek idegenben az NDK, majd Bu­dapesten Svédország ellen. Ez­után következett a Szovjet­uniótól elszenvedett váratlan hazai vereség, amely elütötte csapatunkat a továbbjutástól a Nemzetek Kupájában. Váloga­tottunk azonban­­javított": idegenben győzött Jugoszlávia ellen, nyolc gólt lőtt a sváj­ciaknak, majd a­­presztízs­­mérkőzésen­ visszavágott a nyugatnémeteknek, végül dön­tetlent harcolt ki Firenzében. Büszkék vagyunk erre a so­rozatra, de a győzelmek mel­lett még nagyobb örömet je­lent, hogy kezdtek kialakulni egy új nagycsapat körvonalai. A svédek ellen játszott először a Göröcs—Albert—Tichy bel­ső hármas, amely az esztendő végére nagyszerűen összeko­­vácsolódott. A fedezetpár erős­sége volt a csapatnak, a vé­delem pedig Grosiccsal és­­Európa legjobb középhátvéd­jével­, Sípossal az élen helyt­állt a legnehezebb mérkőzése­ken. Kialakult tehát az új vá­logatott gerince s a­­nagyok­ mögött sorakoznak a fiatalok, akiknek minden lehetőségük megvan, hogy klasszis-fut­ballistákká váljanak. Lehet folytatni a sort a többi sportág példájával. Kajakozóink és kenusaink hét Európa-bajnok­­ságot nyertek, versenyzőink négy elsőséget szereztek a cél­­lövő EB-n, az asztalitenisz vi­lágbajnokságon csupán a ma­gyarok kerültek az élvonalba az európai országok közül, vízi­labdázóink elsők lettek a világ legjobbjait felvonultató moszk­vai vízilabda-tornán, Körmöczy Zsuzsa döntőbe jutott a párizsi nemhivatalos tenisz salak­pálya világbajnokságon, szá­mos magyar győzelem szüle­tett a torinói főiskolai játéko­kon. A budapesti vívó EB-n Kárpáti és a női tőrvívó csapat mellett sporttörténelmünkben először a párbajtőr együttes is a világ legjobbjának bizonyult. Az öttusa VB-n a fiatal Balczó a második helyet szerezte meg, Hollósi második lett a szabad­fogású VB-n, Papp Jenőné Európa-bajnokságot nyert eve­zésben. Atlétikában a 4x1 mér­­földes váltó világcsúcsot futott, Szécsényi Európa-rekordot do­bott és legyőzte a világrekor­der lengyel Piatkowskit, Rózsa­völgyi pedig az idei 1500 m-es síkfutó világranglista élén áll. Még azokban a sportágakban is tapasztalhatók örvendetes jelenségek, amelyekben az utóbbi években elég távol vol­tunk a nemzetközi élvonaltól. Ökölvívónk közül Török 2., Juhász és Kellner 3. lett az EB-n, úszóválogatottunk visz­­szavágott Reutlingenért és biz­tosan győzte le az NSZK csa­patát. Földy volt az első ma­gyar súlyemelő, aki a VB-n­­dobogóra került­. Ducza a 4. helyen végzett a tornász Euró­pa Kupában. Gazdagodott sportlétesítményekben is az ország. Hogy csak a leg­szebbet említsük: Népsta­dionunkban villanyfénynél is lehet már mérkőzéseket ját­szani s gyors ütemben halad­nak a kisstadion építkezései is. Nagyban fejlődött a tömeg­sport hazánkban, nálunk a sportolás mindenki számára el­érhető. Tisztázódtak a sport elvi kérdései is. Az MSZMP-nek a testnevelési és sportmozgalom­ra vonatkozó tézisei ismét tanújelét adták annak, hogy a párt fontos területnek tekinti a sportot és nagy­ gondot fordít fejlesztésére. Ezek a tézisek megmutatták a fejlődés útját, a teendőket s a tézisek alapján készülő ötéves sportfejlesztési terv megadja a pontos prog­ramot is. . Nagy utat tett meg tehát sportunk három esztendő alatt. A­­vizsga­ azonban csak most, az 1900-as évben következik. A magyar sportnak az olimpián kell helytállnia, akkor kell be­bizonyítania, hogy az 1959-es esztendő valóban megalapozása volt az olimpiai sikereknek. Rómában természetesen nem számolhatunk azzal, hogy túl­szárnyaljuk az 1945 óta rende­zett olimpiai játékok nagysze­rű magyar teljesítményeit, de versenyben vagyunk a sport­életben élenjáró országokkal — kivéve természetesen a­­versenyen kívül álló­ Szovjet­unióval és az Egyesült Álla­mokkal. A magyar sport 1959. évi si­kerei igen értékesek — öröm­mel tölthet el minden sportolót, sportvezetőt és szurkolót egy­aránt. Ám ha az olimpia tükrében vizsgáljuk ezeket az eredmé­nyeket, néhány elgondolkoztató tény is felhívja magára a fi­gyelmet. A magyar szempont­ból legesélyesebb sportágak közül vízilabdázóink nagyszerű győzelmeket arattak, de ami­kor kevesebb versenytapaszta­lattal rendelkező játékosok szerepeltek a csapatban — két­szer kikaptak; ugyanilyen jel­legű volt kardcsapatunk várat­lan veresége a VB-n. Kajako­zóink—kenusaink ragyogóan szerepeltek az EB-n. Az olim­pián azonban jóval kevesebb számban rendeznek versenyt, s egy országból nem két, hanem csupán egy hajó indulhat — kevesebb tehát a győzelmi esély. Céllövőink egyes test­helyzetekben nyertek Európa­­bajnokságot, az olimpián az összetett versenyt értékelik csupán. Van néhány olyan sportágunk is, amely változat­lanul leszakad a nemzetközi élvonaltól. Kerékpárosaink se­reghajtók az országúti verse­nyeken, úszóinknál csak né­hány eredmény jelentett kelle­mes meglepetést. Ökölvívó­­csapatunk országok közötti mérkőzései sem okoztak sok örömet. Atlétáink közül is alig néhány kiemelkedő képességű versenyző hívta fel magára a figyelmet. A fejlődés tehát egyes területeken csupán a múlt évekhez képest mutatko­zik, de nem tart lépést a kül­földi ellenfelekével. Mindebből az is kitűnik, na­gyon alapos felkészülésre, az eredmények további jelentős javítására van szükség ahhoz, hogy Rómában a magyar sport tovább öregbítse azt a tekin­télyt, amelyet az 1959-es esz­tendőben a legnagyobbrészt újra visszaszerzett. Zsolt Róbert Magyarország vezet az európai futball ranglistán a Jugoszlávok szerint is. A belgrádi Szport rang­listája a következő: 1. Magyaror-­szág, 2. Franciaország, 3. Spanyol­­ország, 4. Svédország, 5. Szovjet­unió, 6. Jugoszlávia, 7. NSZK, 8. Csehszlovákia, 0. Bulgária, 10. Anglia. Papp László volt eddig a legne­hezebb ellenfelem — mondotta a háromszoros Európa-bajnok len­gyel ökölvívó. Pietrzykowski négyszer kerültem versenyzői pá­lyafutásom alatt a ring padlójára, a mindig Papp ütéseitől. Szombati SPORTMŰSOR Jégkorong: Bp. Vörös Meteor— BVSC, 16.30 óra. FTC—Bp. Építők, 19 óra. Korcsolya: 10 000 m-es gyorskor­csolyázó verseny, Műjégpálya, 8 óra. Vívás: Az OSC I. osztályú férfi tőrversenye, Semmelweis u., 9 óra. Harmadosztályú kard egyéni verseny, Pasaréti út, 9 óra. Ifjú­sági párbajtőr verseny, Tanács körúti vívóterem, 0 óra. ÜGETŐVERSENYEK JANUÁRI DÍJ Jelöltjeink a szombati ügetőversenyekre: I. Fodros — Gulyás — Guzsica. II. Hamis — Grog — Gondlus. II. Göncöl — Göre — Futórózsa. IV. Felk­enő — Gubacs H. — Fat­­­tyú. V. Dolgos — Demure — Dér­­dás. VI. Email — Bomba — Be­várlak. VH. Érdes — Előre — Fu­volás. VIII. Flapper — Fruzsina — Csalódtam. IX. Felka — Faun — Fülemüle. X. Gibraltár — Etika — Eternit. A versenyek délután 2 órákra kezdődnek. Keresse a RÁDIÓ WES--WSE Korszerű konstrukció Kiváló minőség || Jjjj VÁSÁRLÁSNÁL ¡^01Népszerű ár _________________ ___márkát_______________________

Next