Magyar Nemzet, 1960. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-02 / 27. szám

Kedd, 1960. február 1. ÚJFAJTA TÁBLÁK BUDAPEST KÖRÜL A főváros mezőgazdasági kerületei a nagyüzemi gazdálkodás útjára léptek a Hazafias Népfront közreműk­ödésével Budapest négy mezőgazdasá­gi jellegű peremvárosa, a­­XV., XVI., XVII. és XX. kerület e napokban termelőszövetkezeti kerületté vált, a földeken a szocialista szektor aránya el­érte a 80—90 százalékot. Az elmúlt héten 2000 parasztem­ber vállalta a szövetkezés út­ját a főváros körül, mintegy 10 000 katasztrális hold terüle­ten. Az újonnan belépők há­romnegyed része vitt be földet a nagyüzemi gazdálkodás el­indítására. Hogyan születik egy szocia­lista kerület? — számoljon be erről a XVI. kerületben nem­rég lezajlott események kró­nikája. Autóbusszal a tapasztalatcserére A mezőgazdaság szocialista átszervezésének vezérkara, a kerület fejlesztési bizottsága élt a helyzeti előnnyel, Buda­pestnek, az ipari centrumnak a közelségével. A XVI. kerü­let, Cinkota, Mátyásföld, Sas­halom,­ Rákosszentmihály nem szűkölködik nagyüzemekben. Az Ikarus, az Elektromos Mé­rőműszerek Gyára, a Reszelő­­gyár, az Autóalkatrészgyár és több más üzem­készséggel ajánlotta fel segítségét. A tsz­­tagok, munkások, mérnökök, számviteli dolgozók összefog­tak a kerület tanítóival, jogá­szaival, orvosaival, iparosaival az egyéni gazdák meggyőzésé­re. Az együttműködés hasz­nosnak bizonyult, ha például a gazdák hitetlenkedtek a tsz-ek eredményeinek hallatára, a népnevelő brigádok kérésére az Ikarus Gyár autóbuszt bo­csátott rendelkezésükre. A gazdákat elvitték látogatóba a tsz-ekbe, ahol meggyőződhet­tek az igazságról... A kerület egyetlen tsz-e, a tízéves "Augusztus 20". Jobbá­ra kertészek, nyugdíjasok gaz­dálkodtak benne, elsősorban állami tartalékföldeken. Vi­rágkertészettel, zöldségter­mesztéssel foglalkoztak. Szor­galmas munkájuk kitűnő agi­­tációs érvül kínálkozott: "há­rommilliós osztatlan vagyo­nunk van, 42 forintos munka­egységet kapunk, pedig nem is vagyunk szakképzett gaz­dák — mondogatták a tsz-tag­­jai az egyénieknek —, képzel­jék, mit tudnának maguk­­ki­hozni’ a közös gazdálkodás­sal!" Egy megtörtént anekdota Nem tétlenkedett a népfront sem. Az Országos Tanács tit­kára, Szatmári Nagy Imre egy ízben maga is lenn járt a ke­rületben a Kossuth Művelődé­si Otthonban előadást tartott a világ mezőgazdaságáról, utá­na parázs vita alakult ki a megjelent gazdák között. So­kan elismerték az érvek he­lyességét, mások viszont így beszéltek: — Ha kijönnek hoz­zánk a népnevelők, szívesen látjuk, meg is vendégeljük őket, de egyelőre még vá­runk ... Szatmári Nagy Imre az egyik alföldi község példá­ját hozta fel erre: — A gaz­dák hetekig etették, itatták, jól tartották a népnevelőket, de nem léptek be. Eltelt két hó­nap — akkor meggondolták magukat, s egyszerre aláírták a belépési nyilatkozatot. So­pánkodtak is, hogyha rögtön ezt teszik, megspórolhatták volna a sok kínálgatást... A történetet a megjelent gazdák nagy derültséggel fogadták. Az elmúlt év novemberé­ben a cinkotai parasztházak­ban is megjelentek a népneve­lők. Köztük volt a tanácsel­nök, az osztályvezetők, a kerü­let országgyűlési képviselője is és sokan mások, akik nap, mint nap elbeszélgettek a pa­rasztokkal. A népfrontosokra nagy fel­adat hárult. A falu — helye­sebben a kerület — tekinté­lyes középparasztjait kellett meggyőzniük az egyetlen jár­ható útról. Jóczik István, a 6-os számú Autójavító osz­tályvezetője és Fodor József állatorvos, népfront-bizottsá­gi tagok, mindketten közszere­tetnek örvendő emberek a XVI. kerületben, előljártak a felvilágosító munkában. (Fo­dor szavára például csaknem félszáz cinkotai paraszt írta alá később a belépési nyilatko­zatot.) Fáradhatatlanul érvelt és sok gazdát megnyert Szi­­rony István, az egyik legte­kintélyesebb parasztember, a cinkotai népfront elnöke is. Beérik a gyümölcs Hosszabb ideje folyt már a népnevelő munka, amikor egy­szerre váratlan fordulat követ­kezett be. A földnélküli pa­rasztok a szövetkezés útjára léptek, s ezzel a módosabbak munkaerő nélkül maradtak. Cinkota gazda­ lakossága ki­terjedt famíliákból áll, min­den házban akad egy sógor, ipa, vő — ezek egymást kér­dezgették: — Most mi lesz? A tsz-nek nincs földje, nekünk van, de egyedül nem tudjuk megművelni. Az egyik napon Válent István, a népfront titkár apja, megbecsült, ismert kö­zépparaszt, aki a legjobban kötötte addig az ebet a karó­hoz, maga válaszolt a kérdés­re. — Így mi sem boldogu­lunk, a tsz se — magyarázta bátyjáénak —, csak egy meg­oldás kínálkozik, az öreg Vá­lent másnap tsz-tag lett. Báty­jái is beléptek, még két mó­dos gazda követte őket. A gazda "­famíliák­" alig akartak hinni a szemüknek. Aztán néhány nap alatt beért a hónapokig tartó felvilágosító munka gyümölcse. Január 16- án és 17-én kétszáznál is töb­ben, 1500 hold földdel a szö­vetkezés útját választották. A cinkotai HÉV-állomás közelé­ben, az országútra kikerült a tábla: Termelőszövetkezeti ke­rület. A belépők — túl lévén a ví­vódás nehéz hónapjain —, még az alakuló közgyűlés előtt fel­szabadult jókedvvel tervezget­tek. A 62-es autóbusz kalauzai jegyváltás közben mást se hal­lottak az utasok beszélgetésé­ből: "...Aztán ne az Augusz­tus 20-ba lépj, hanem az új tsz-be, megmutatjuk, hogy mi is érünk annyit, mint azok... Ha megbetegszem, jogos az or­vos ... Még hat évet dolgo­zom és 16 évet számít a nyug­díjam ... Csinálok én annyi munkaegységet, hogy elég le­gyen a nyugdíj...« Pergament és belépési nyilatkozat Az alakuló közgyűlés viha­ros volt. Kezdődött azzal, hogy két jelentkezőt nem vett fel a tagság, mert — mint mondot­ták — "lusta emberekkel nem­­ jutunk semmire«. Aztán az elnökválasztás teremtett olyan lármát, hogy alig értette sza­­­­vát az ember. A "famíliák" egymás közt akartak választa-­­ ni, mert "belépek a földem­mel, jószágommal és akkor olyasvalaki vezessen, aki sem­mit sem hozott be?" A kevés­bé módosok meg így érveltek: -Éveken keresztül dolgoztam nekik, most továbbra is az ő szavuknak engedelmesked­jem?" Végre elhangzott egy­­ javaslat, amit a módosabbak­­ és a kevésbé tehetősek kölcsön­­­nös megelégedéssel elfogadtak:­­ Z. Molnár Mihály, a helyi­­ földművesszövetkezet ügyveze-­­ tője lett az Aranykalász el-­­ nöke és a vezetőségbe mindkét­­ csoportból egyaránt választot­­­­tak be tagokat. A tsz létszáma nemsokára­­ tovább nő. A környező gyárak-­­­ból fiatalok lépnek be az­­ Aranykalászba, traktorosok­nak, szerelőknek, építőknek.­­ Visszatérnek a mezőgazdaság­­i­hoz, mert "fantáziát" látnak­­ benne. A fejlesztési bizottság­­ sem hagyja magára a tsz-t. A tanács vízhálózatot tervez a szövetkezet leendő központjá­ba, a népfront üzemszervező­ket, könyvelőket kért — már I­apott is —, a főváros belső kerületeinek népfront-bizottsá­gaitól, s szervezi már a társa­dalom segítségét a tavasszal meginduló építkezésekre. Cinkotán, éppen azokban a napokban, amikor az emberek a nagyüzemi gazdálkodás útját választották, okmányokat ta­láltak, amelyek bizonyították, hogy a település több mint 500 éves. A megsárgult perga­­mentek a múltat mutatták meg. A belépési nyilatkozatok a jövőt. A kétfajta írás — Cinkotának, Budapest szocia­lista kerületénk történelmi jel­képe is egyben. Fekete Gábor FELIRAT NÉLKÜL, ANGOL NYELVEN SHAW: SZÍNIT J©HAN1NI^ Amerikai film kizárólag a GORKIJ moziban Magyar Nemzet Kitüntetések, koszorúzási ünnepség a magyar sajtó napja alkalmából A magyar sajtó munkásait ünnepelte hétfőn az ország. Ezen a napon, az illegális Sza­bad Nép megalapításának 18. évfordulóján első ízben tüntet­tek ki újságírókat a Rózsa Fe­­renc-díj kitüntetésével,­ s az Országház Munkácsy-termé­­ben kormánykitüntetéseket is kaptak a sajtó munkásai. A kommunista újságírás hősei­nek emlékére ezen a napon a magyar újságírók lerótták ke­gyeletüket a Szabad nép egy­kori szerkesztőjének, Rózsa Ferencnek, a Népszabadság székházában felállított emlék­táblájánál. Az Országházban a kitünte­tések átadásánál jelen volt Nemes Dezső, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, Szirmai István,­­ a Politikai Bizottság póttagja, a Központi Bizottság titkára, Szakasits Árpád, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnö­ke, a Központi Bizottság tagja, Naményi Géza, a Miniszterta­nács Tájékoztatási Hivatalá­nak vezetője. A kormányki­tüntetéseket Kristóf István, a Népköztársaság Elnöki Taná­csának titkára nyújtotta át. Munka Érdemrenddel tün­tették ki Bognár Károlyt, a Népszabadság szerkesztőbizott­ságának helyettes vezetőjét, Darvasi Istvánt, az MSZMP Központi Bizottsága agitációs­­propaganda osztályának he­lyettes vezetőjét, dr. Garam Józsefet, a Figyelő című heti­lap főszerekesztőjét, Paál Fe­rencet, a Magyar Nemzet szer­kesztőbizottságának tagját, Várnai Vilmost, a Magyar Rá­dió és Televízió agitációs-pro­­paganda főosztályának vezető­jét. Több újságíró Szocialista Munkáért Érdemérem, illetve Munka Érdemérem kitüntetés­ben részesült. Pataky Károly, a Magyar Nemzet sportrovat vezetője a Munka Érdemérem kitüntetést kapta. Benke Valéria művelődés­­ügyi miniszter első ízben nyúj­totta át a Rózsa Ferenc-díj ok­levelét, emlékérmét és a vele járó pénzjutalmat. Rózsa Ferenc-díj kitüntetés­ben részesültek: I. FOKOZAT: Rényi Péter, a Népszabadság szerkesztőbi­zottságának helyettes vezetője, Baktai Ferenc, a Népszava fő­­munkatársa. II. FOKOZAT: Árkus Ist­ván, a Népszabadság rovatve­zetője, Ruffy Péter, a Magyar Nemzet főmunkatársa. III. FOKOZAT: Dutka Má­ria, a Magyar Nemzet munka­társa, Grandpierre Lajos, a Hajdú-Bihari Napló felelős szerkesztője. Kristóf István a kitüntetések alkalmából beszédet mondott, amelyben a többi között hangsúlyozta: — Harcoljanak a sajtó mun­katársai bátran az élet új és haladó jelenségeinek győze­lemre juttatásáért. Tegyék mozgósító erejűvé azt az alap­vető igazságot, hogy a nép jobb élete, hazánk gazdagsága és ereje a jobb munkától függ. Építő bírálattal, megalkuvás nélkül, szenvedélyesen lépje­nek fel a szocialista építés út­jában álló lazaságok és fegyel­mezetlenségek, fogyatékossá­gok és mulasztások ellen. Te­kintsék fontos feladatuknak az új, a szocialista ember jel­lemének, erkölcsének, tudatá­nak állandó formálását, har­coljanak az önzés, az önhitt­ség és megannyi egyéb, a múltból ittmaradt, a szocialista embertől idegen, káros tulaj­donság ellen. A kitüntetettek nevében Árkus István mondott köszö­netet.* A magyar sajtó napja al­kalmából hétfőn koszorúzási ünnepséget tartottak Rózsa Fe­rencnek, a Szabad Nép mártír­halált halt első szerkesztőjé­nek, a Népszabadság székhá­zának előcsarnokában elhelye­zett emléktáblájánál. Az ün­nepségen részt vett Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Nép­­szabadság szerkesztő bizott­ságának vezetője, Szakasits Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Magyar Újságírók Országos Szövetsé­gének elnöke. Gács László, a Magyar Rádió és Televízió el­nöke méltatta Rózsa Ferenc munkásságát, majd a szerkesz­tőségek küldöttségei elhelyez­ték a megemlékezés virágait a mártír emléktábláján. Kiosztották a félévi bizonyítványokat Javultak a tanulmányi eredmények Tegnap délelőtt az ország összes általános és kö­zépiskolájában kiosztották a félévi bizonyítványo­kat Az általános iskola első osztályába járó kicsinyek most kapták életük első is­kolai bizonyítványát, a közép­iskolák negyedikosztályos ta­nulói pedig az utolsó előttit, amelytől egyetemi felvételük, további előmenetelük nagy­­részben függ. Országos összesítés az ered­ményekről még nincs. A ne­velők és a szakfelügyelők ta­pasztalatai szerint azonban már most meg lehet állapítani, hogy az eredmények általá­ban jobbak a tavalyinál. Csök­kent a bukások száma. Meg­állapítható az is, hogy — mint a félévi osztályzó értekezletek is mutatták — az osztályzás országszerte reálisabb lett, s hogy a tavalyi tanévben gyengébb előmenetelt elért tanulóknál is javulás mutat­kozik, mely elsősorban a ne­velők fáradhatatlan munká­jának köszönhető. Feltűnő ja­vulást mutat az általános is­kolák napközi otthonaiban ta­nuló és a politechnikai okta­tásban részt vevő növendékek tanulmányi eredménye is. Csökkent a csecsemőhalálozás, sok a rövid házasság, a fiatal és az idős házasuló A tavalyi Budapest a statisztika tükrében Elkészült Budapest elmúlt évi népmozgalmi statisztikája, amely érdekes adatokkal szol­gál. Emelkedett a házasságkö­tések és a halálozások száma, ellenben csökkent a születés. Az elmúlt évben 17 893 há­zasságot kötöttek a fővárosban, az előző évi 16 915-tel szem­ben. Élveszületés 16 482 tör­tént, míg az előző évben 17 746. A halálozások száma tavaly 17 871 volt, míg egy év­vel ezelőtt 17 595. Az újszülöttek közül 8480 fiú, 8002 leány volt. A fiú új­szülöttek száma 832-vel, a leány-újszülötteké 432-vel ke­vesebb, mint egy évvel előbb A halálozási okok között most is a szívbetegségek és a rosszindulatú daganatok vezet­nek. Szívbetegség következté­ben 3715 (az előző évben 3648), rosszindulatú daganatok miatt 3553 (3572), gümőkórban 625 (640), influenzában 167 (86) budapesti lakos halt meg. Az elhaltak közül 8789 (8554) férfi, 9082 (9041) nő volt. Csökkent a halálos végű balesetek száma, amely azonban ennek ellenére még mindig elég sok. Tavaly 506 (az előző évben 635) halál­lal végződött baleset történt. A csecsemőhalálozás örvende­tesen csökkent. Amíg 1950-ben még 1741 csecsemő halt meg és 1958-ban a csecsemőhalálo­zás 855 volt, tavaly már 763-ra csökkent A válások száma még min­dig emelkedik. A budapesti bíróságok tavaly 9048 házassá­got bontottak fel az előző évi 6443 bontóitélettel szemben. Feltűnő mértékben emelkedik a rövid házasság utáni válások aránya. Tavaly 347 bontóitéle­­tet hoztak egy évnél rövidebb törvényes együttélés után, míg az előző évben 209 házasságot bontottak fel ilyen rövid idő után. Egyéves házasságot 406 (333) esetben bontottak fel, de kimondták 1178 (798) válást húsz évnél hosszabb házasság után. A legkritikusabb időpont az 5—9 évi együttélés, ilyenkor unják meg legtöbben egymást. Tavaly 2989 (2147) házasságot bontottak fel ilyen tartam­ú együttélés után. Tavaly tíz 17 éven aluli menyecske és 537 huszonöt éven aluli férj vált el, de hogy idős korban is próbálnak új életet kezdeni a házasfelek, azt abból lehet kö­vetkeztetni, hogy a múlt év­ben 1033 ötven éven felüli fe­leség és 420 hatvan éven felüli férj vált el házastársától. Az új házasságkötéseknél is meglepő arányban szerepelnek túl fiatalok és túl idősek. Az el­múlt évben 468 tizenhét éven aluli menyasszony és 737 húsz­­­éven aluli vőlegény kötött há­zasságot, az idős korosztályban pedig 1307 ötven évnél idősebb menyasszony és 826 hatvan év­nél idősebb vőlegényt talá­lunk. A házasságkötőknek ponto­san a fele már előbb házas volt. A tavalyi házassági sta­tisztikában 8995 olyan házas­ság szerepel, amelyben egyik fél sem volt előzetesen házas, viszont 5002 esetben az egyik, 3896 esetben mindkét fél már előbb házas volt. G. J. Magyar tanácsi küldöttség utazott Angliába Az angol kormány meghívá­sára hétfőn a Ferihegyi repülő­térről magyar tanácsi delegá­ció utazott Angliába. A kül­döttség vezetője Veres József, a fővárosi tanács végrehajtó bizottságának elnöke, tagjai: Biczó György, a szegedi, Cser­­nitszki Gyula, a győri városi tanács végrehajtó bizottságá­nak elnöke és Gál István, a debreceni városi tanács végre­hajtó bizottságának elnök­­helyettese. A küldöttség láto­gatásának első állomása Lon­don lesz, majd Oxfordba, Cardiffbe és Bradfordba uta­zik. Megtekintenek néhány angliai gyárat, farmot, nyug­díjas otthont és találkoznak angol képviselőkkel is. . A Duna-bizottság megünnepelte alakulásának 10. évfordulóját A Duna-bizottság január 20-tól 30-ig Budapesten meg­tartott 18. jubileumi üléssza­kán megünnepelte a bizottság megalakulásának 10. évfordu­lóját. Az ülésszak napirendjén a dunai hajózás további meg­javítására irányuló fontos kér­dések szerepeltek. A tanácsko­zásokon — amelyeken a tagál­lamok valamennyi képviselője résztvett — csata­ natívusok lé­tesítéséről, valamint hidrotech­nikai munkálatokról szóló ja­vaslatok ügyében hozták ha­tározataikat. Ezenkívül elfogad­ták a dunai hajóutak kiépíté­se egységes rendszerének mó­dosításáról szóló javaslatokat és a Duna-bizottság 1960. évi munkatervét. Az ülésszak a bizottság elnö­kévé S Petrovicsot, Jugoszlá­via képviselőjét, alelnökiké pe­dig Puja Frigyest, Magyaror­szág képviselőjét választotta, míg a bizottság titkára K. Sztojcsev, Bulgária képviselője lett. M. Rusut (Románia), a Duna-bizottság apparátusának igazgatójává nevezték ki. A Duna-bizottság titkársága és hivatala tisztviselői állásait a tagállamok között egyenlő arányban osztották szét. Az ülésszak munkájában résztvet­tek Ausztria, a Duna-bizottság új tagja, továbbá az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságá­nak, a Vaskapu folyami igaz­gatóságának megfigyelői, vala­mint a Német Szövetségi Köz­társaság szakértői. Tekintettel a Duna-bizottság tagjai számá­nak emelkedésére, terv­ették, hogy 1960-ban tanulmányozzák a bizottság belső szervezeti összetételéről szóló okmányok módosításának kérdéseit. A Duna-bizottság legközelebbi rendes ülésszakát 1961 január 18-án tartja. 5,7 milliárd forint értékű gép az ipar m­űszaki színvonalának fejlesztéséért A második ötéves terv nagy feladatainak magvalósításá­hoz nélkülözhetnié­n a kor­szerűbb gépek és termelési el­járások alkalmazása. Ezért népgazdaságunk az idén az ötéves terv előkészítésének je­gyében mintegy 5,7 milliárd forint értékű géppel, beren­dezéssel segíti a hazai ipar műszaki színvonalának növe­lését. Külföldről 2,9 miliárd forintért vásárolunk gépeket, de hazai iparunk is körülbe­lül ugyanannyi, mintegy 2,8 milliárd forint értékű korsze­rű technikai berendezést ál­lít előt. Az ország iparának műszaki haladását különösen sok újdonsággal támogatja a műszeripar, amely mintegy 250 újfajta műszer mák­apéldá­­nyát készítették el. Ezek je­lentős részét már sorozatban gyártják. CSUPA KÜLÖNLEGESSÉGET AJÁNLUNK! Kínai fogkrém, kiváló minőség 4.50 Olasz habszivacs, gyermekeknek, felnőtteknek 15.— Lengyel neszeszer férfiaknak 220.— és 140.— Cseh pudrié, fém 85.— és 80.— Gardénia lemosókrém, 160 g óriás tégely 20.— ILLATSZERBOLT DROGÉRIA

Next