Magyar Nemzet, 1960. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-02 / 27. szám
Kedd, 1960. február 1. ÚJFAJTA TÁBLÁK BUDAPEST KÖRÜL A főváros mezőgazdasági kerületei a nagyüzemi gazdálkodás útjára léptek a Hazafias Népfront közreműködésével Budapest négy mezőgazdasági jellegű peremvárosa, aXV., XVI., XVII. és XX. kerület e napokban termelőszövetkezeti kerületté vált, a földeken a szocialista szektor aránya elérte a 80—90 százalékot. Az elmúlt héten 2000 parasztember vállalta a szövetkezés útját a főváros körül, mintegy 10 000 katasztrális hold területen. Az újonnan belépők háromnegyed része vitt be földet a nagyüzemi gazdálkodás elindítására. Hogyan születik egy szocialista kerület? — számoljon be erről a XVI. kerületben nemrég lezajlott események krónikája. Autóbusszal a tapasztalatcserére A mezőgazdaság szocialista átszervezésének vezérkara, a kerület fejlesztési bizottsága élt a helyzeti előnnyel, Budapestnek, az ipari centrumnak a közelségével. A XVI. kerület, Cinkota, Mátyásföld, Sashalom, Rákosszentmihály nem szűkölködik nagyüzemekben. Az Ikarus, az Elektromos Mérőműszerek Gyára, a Reszelőgyár, az Autóalkatrészgyár és több más üzemkészséggel ajánlotta fel segítségét. A tsztagok, munkások, mérnökök, számviteli dolgozók összefogtak a kerület tanítóival, jogászaival, orvosaival, iparosaival az egyéni gazdák meggyőzésére. Az együttműködés hasznosnak bizonyult, ha például a gazdák hitetlenkedtek a tsz-ek eredményeinek hallatára, a népnevelő brigádok kérésére az Ikarus Gyár autóbuszt bocsátott rendelkezésükre. A gazdákat elvitték látogatóba a tsz-ekbe, ahol meggyőződhettek az igazságról... A kerület egyetlen tsz-e, a tízéves "Augusztus 20". Jobbára kertészek, nyugdíjasok gazdálkodtak benne, elsősorban állami tartalékföldeken. Virágkertészettel, zöldségtermesztéssel foglalkoztak. Szorgalmas munkájuk kitűnő agitációs érvül kínálkozott: "hárommilliós osztatlan vagyonunk van, 42 forintos munkaegységet kapunk, pedig nem is vagyunk szakképzett gazdák — mondogatták a tsz-tagjai az egyénieknek —, képzeljék, mit tudnának magukkihozni’ a közös gazdálkodással!" Egy megtörtént anekdota Nem tétlenkedett a népfront sem. Az Országos Tanács titkára, Szatmári Nagy Imre egy ízben maga is lenn járt a kerületben a Kossuth Művelődési Otthonban előadást tartott a világ mezőgazdaságáról, utána parázs vita alakult ki a megjelent gazdák között. Sokan elismerték az érvek helyességét, mások viszont így beszéltek: — Ha kijönnek hozzánk a népnevelők, szívesen látjuk, meg is vendégeljük őket, de egyelőre még várunk ... Szatmári Nagy Imre az egyik alföldi község példáját hozta fel erre: — A gazdák hetekig etették, itatták, jól tartották a népnevelőket, de nem léptek be. Eltelt két hónap — akkor meggondolták magukat, s egyszerre aláírták a belépési nyilatkozatot. Sopánkodtak is, hogyha rögtön ezt teszik, megspórolhatták volna a sok kínálgatást... A történetet a megjelent gazdák nagy derültséggel fogadták. Az elmúlt év novemberében a cinkotai parasztházakban is megjelentek a népnevelők. Köztük volt a tanácselnök, az osztályvezetők, a kerület országgyűlési képviselője is és sokan mások, akik nap, mint nap elbeszélgettek a parasztokkal. A népfrontosokra nagy feladat hárult. A falu — helyesebben a kerület — tekintélyes középparasztjait kellett meggyőzniük az egyetlen járható útról. Jóczik István, a 6-os számú Autójavító osztályvezetője és Fodor József állatorvos, népfront-bizottsági tagok, mindketten közszeretetnek örvendő emberek a XVI. kerületben, előljártak a felvilágosító munkában. (Fodor szavára például csaknem félszáz cinkotai paraszt írta alá később a belépési nyilatkozatot.) Fáradhatatlanul érvelt és sok gazdát megnyert Szirony István, az egyik legtekintélyesebb parasztember, a cinkotai népfront elnöke is. Beérik a gyümölcs Hosszabb ideje folyt már a népnevelő munka, amikor egyszerre váratlan fordulat következett be. A földnélküli parasztok a szövetkezés útjára léptek, s ezzel a módosabbak munkaerő nélkül maradtak. Cinkota gazda lakossága kiterjedt famíliákból áll, minden házban akad egy sógor, ipa, vő — ezek egymást kérdezgették: — Most mi lesz? A tsz-nek nincs földje, nekünk van, de egyedül nem tudjuk megművelni. Az egyik napon Válent István, a népfront titkár apja, megbecsült, ismert középparaszt, aki a legjobban kötötte addig az ebet a karóhoz, maga válaszolt a kérdésre. — Így mi sem boldogulunk, a tsz se — magyarázta bátyjáénak —, csak egy megoldás kínálkozik, az öreg Válent másnap tsz-tag lett. Bátyjái is beléptek, még két módos gazda követte őket. A gazda "famíliák" alig akartak hinni a szemüknek. Aztán néhány nap alatt beért a hónapokig tartó felvilágosító munka gyümölcse. Január 16- án és 17-én kétszáznál is többen, 1500 hold földdel a szövetkezés útját választották. A cinkotai HÉV-állomás közelében, az országútra kikerült a tábla: Termelőszövetkezeti kerület. A belépők — túl lévén a vívódás nehéz hónapjain —, még az alakuló közgyűlés előtt felszabadult jókedvvel tervezgettek. A 62-es autóbusz kalauzai jegyváltás közben mást se hallottak az utasok beszélgetéséből: "...Aztán ne az Augusztus 20-ba lépj, hanem az új tsz-be, megmutatjuk, hogy mi is érünk annyit, mint azok... Ha megbetegszem, jogos az orvos ... Még hat évet dolgozom és 16 évet számít a nyugdíjam ... Csinálok én annyi munkaegységet, hogy elég legyen a nyugdíj...« Pergament és belépési nyilatkozat Az alakuló közgyűlés viharos volt. Kezdődött azzal, hogy két jelentkezőt nem vett fel a tagság, mert — mint mondották — "lusta emberekkel nem jutunk semmire«. Aztán az elnökválasztás teremtett olyan lármát, hogy alig értette szavát az ember. A "famíliák" egymás közt akartak választa- ni, mert "belépek a földemmel, jószágommal és akkor olyasvalaki vezessen, aki semmit sem hozott be?" A kevésbé módosok meg így érveltek: -Éveken keresztül dolgoztam nekik, most továbbra is az ő szavuknak engedelmeskedjem?" Végre elhangzott egy javaslat, amit a módosabbak és a kevésbé tehetősek kölcsönnös megelégedéssel elfogadtak: Z. Molnár Mihály, a helyi földművesszövetkezet ügyveze- tője lett az Aranykalász el- nöke és a vezetőségbe mindkét csoportból egyaránt választottak be tagokat. A tsz létszáma nemsokára tovább nő. A környező gyárak-ból fiatalok lépnek be az Aranykalászba, traktorosoknak, szerelőknek, építőknek. Visszatérnek a mezőgazdaságihoz, mert "fantáziát" látnak benne. A fejlesztési bizottság sem hagyja magára a tsz-t. A tanács vízhálózatot tervez a szövetkezet leendő központjába, a népfront üzemszervezőket, könyvelőket kért — már Iapott is —, a főváros belső kerületeinek népfront-bizottságaitól, s szervezi már a társadalom segítségét a tavasszal meginduló építkezésekre. Cinkotán, éppen azokban a napokban, amikor az emberek a nagyüzemi gazdálkodás útját választották, okmányokat találtak, amelyek bizonyították, hogy a település több mint 500 éves. A megsárgult pergamentek a múltat mutatták meg. A belépési nyilatkozatok a jövőt. A kétfajta írás — Cinkotának, Budapest szocialista kerületénk történelmi jelképe is egyben. Fekete Gábor FELIRAT NÉLKÜL, ANGOL NYELVEN SHAW: SZÍNIT J©HAN1NI^ Amerikai film kizárólag a GORKIJ moziban Magyar Nemzet Kitüntetések, koszorúzási ünnepség a magyar sajtó napja alkalmából A magyar sajtó munkásait ünnepelte hétfőn az ország. Ezen a napon, az illegális Szabad Nép megalapításának 18. évfordulóján első ízben tüntettek ki újságírókat a Rózsa Ferenc-díj kitüntetésével, s az Országház Munkácsy-termében kormánykitüntetéseket is kaptak a sajtó munkásai. A kommunista újságírás hőseinek emlékére ezen a napon a magyar újságírók lerótták kegyeletüket a Szabad nép egykori szerkesztőjének, Rózsa Ferencnek, a Népszabadság székházában felállított emléktáblájánál. Az Országházban a kitüntetések átadásánál jelen volt Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Szirmai István, a Politikai Bizottság póttagja, a Központi Bizottság titkára, Szakasits Árpád, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke, a Központi Bizottság tagja, Naményi Géza, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának vezetője. A kormánykitüntetéseket Kristóf István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára nyújtotta át. Munka Érdemrenddel tüntették ki Bognár Károlyt, a Népszabadság szerkesztőbizottságának helyettes vezetőjét, Darvasi Istvánt, az MSZMP Központi Bizottsága agitációspropaganda osztályának helyettes vezetőjét, dr. Garam Józsefet, a Figyelő című hetilap főszerekesztőjét, Paál Ferencet, a Magyar Nemzet szerkesztőbizottságának tagját, Várnai Vilmost, a Magyar Rádió és Televízió agitációs-propaganda főosztályának vezetőjét. Több újságíró Szocialista Munkáért Érdemérem, illetve Munka Érdemérem kitüntetésben részesült. Pataky Károly, a Magyar Nemzet sportrovat vezetője a Munka Érdemérem kitüntetést kapta. Benke Valéria művelődésügyi miniszter első ízben nyújtotta át a Rózsa Ferenc-díj oklevelét, emlékérmét és a vele járó pénzjutalmat. Rózsa Ferenc-díj kitüntetésben részesültek: I. FOKOZAT: Rényi Péter, a Népszabadság szerkesztőbizottságának helyettes vezetője, Baktai Ferenc, a Népszava főmunkatársa. II. FOKOZAT: Árkus István, a Népszabadság rovatvezetője, Ruffy Péter, a Magyar Nemzet főmunkatársa. III. FOKOZAT: Dutka Mária, a Magyar Nemzet munkatársa, Grandpierre Lajos, a Hajdú-Bihari Napló felelős szerkesztője. Kristóf István a kitüntetések alkalmából beszédet mondott, amelyben a többi között hangsúlyozta: — Harcoljanak a sajtó munkatársai bátran az élet új és haladó jelenségeinek győzelemre juttatásáért. Tegyék mozgósító erejűvé azt az alapvető igazságot, hogy a nép jobb élete, hazánk gazdagsága és ereje a jobb munkától függ. Építő bírálattal, megalkuvás nélkül, szenvedélyesen lépjenek fel a szocialista építés útjában álló lazaságok és fegyelmezetlenségek, fogyatékosságok és mulasztások ellen. Tekintsék fontos feladatuknak az új, a szocialista ember jellemének, erkölcsének, tudatának állandó formálását, harcoljanak az önzés, az önhittség és megannyi egyéb, a múltból ittmaradt, a szocialista embertől idegen, káros tulajdonság ellen. A kitüntetettek nevében Árkus István mondott köszönetet.* A magyar sajtó napja alkalmából hétfőn koszorúzási ünnepséget tartottak Rózsa Ferencnek, a Szabad Nép mártírhalált halt első szerkesztőjének, a Népszabadság székházának előcsarnokában elhelyezett emléktáblájánál. Az ünnepségen részt vett Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Népszabadság szerkesztő bizottságának vezetője, Szakasits Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke. Gács László, a Magyar Rádió és Televízió elnöke méltatta Rózsa Ferenc munkásságát, majd a szerkesztőségek küldöttségei elhelyezték a megemlékezés virágait a mártír emléktábláján. Kiosztották a félévi bizonyítványokat Javultak a tanulmányi eredmények Tegnap délelőtt az ország összes általános és középiskolájában kiosztották a félévi bizonyítványokat Az általános iskola első osztályába járó kicsinyek most kapták életük első iskolai bizonyítványát, a középiskolák negyedikosztályos tanulói pedig az utolsó előttit, amelytől egyetemi felvételük, további előmenetelük nagyrészben függ. Országos összesítés az eredményekről még nincs. A nevelők és a szakfelügyelők tapasztalatai szerint azonban már most meg lehet állapítani, hogy az eredmények általában jobbak a tavalyinál. Csökkent a bukások száma. Megállapítható az is, hogy — mint a félévi osztályzó értekezletek is mutatták — az osztályzás országszerte reálisabb lett, s hogy a tavalyi tanévben gyengébb előmenetelt elért tanulóknál is javulás mutatkozik, mely elsősorban a nevelők fáradhatatlan munkájának köszönhető. Feltűnő javulást mutat az általános iskolák napközi otthonaiban tanuló és a politechnikai oktatásban részt vevő növendékek tanulmányi eredménye is. Csökkent a csecsemőhalálozás, sok a rövid házasság, a fiatal és az idős házasuló A tavalyi Budapest a statisztika tükrében Elkészült Budapest elmúlt évi népmozgalmi statisztikája, amely érdekes adatokkal szolgál. Emelkedett a házasságkötések és a halálozások száma, ellenben csökkent a születés. Az elmúlt évben 17 893 házasságot kötöttek a fővárosban, az előző évi 16 915-tel szemben. Élveszületés 16 482 történt, míg az előző évben 17 746. A halálozások száma tavaly 17 871 volt, míg egy évvel ezelőtt 17 595. Az újszülöttek közül 8480 fiú, 8002 leány volt. A fiú újszülöttek száma 832-vel, a leány-újszülötteké 432-vel kevesebb, mint egy évvel előbb A halálozási okok között most is a szívbetegségek és a rosszindulatú daganatok vezetnek. Szívbetegség következtében 3715 (az előző évben 3648), rosszindulatú daganatok miatt 3553 (3572), gümőkórban 625 (640), influenzában 167 (86) budapesti lakos halt meg. Az elhaltak közül 8789 (8554) férfi, 9082 (9041) nő volt. Csökkent a halálos végű balesetek száma, amely azonban ennek ellenére még mindig elég sok. Tavaly 506 (az előző évben 635) halállal végződött baleset történt. A csecsemőhalálozás örvendetesen csökkent. Amíg 1950-ben még 1741 csecsemő halt meg és 1958-ban a csecsemőhalálozás 855 volt, tavaly már 763-ra csökkent A válások száma még mindig emelkedik. A budapesti bíróságok tavaly 9048 házasságot bontottak fel az előző évi 6443 bontóitélettel szemben. Feltűnő mértékben emelkedik a rövid házasság utáni válások aránya. Tavaly 347 bontóitéletet hoztak egy évnél rövidebb törvényes együttélés után, míg az előző évben 209 házasságot bontottak fel ilyen rövid idő után. Egyéves házasságot 406 (333) esetben bontottak fel, de kimondták 1178 (798) válást húsz évnél hosszabb házasság után. A legkritikusabb időpont az 5—9 évi együttélés, ilyenkor unják meg legtöbben egymást. Tavaly 2989 (2147) házasságot bontottak fel ilyen tartamú együttélés után. Tavaly tíz 17 éven aluli menyecske és 537 huszonöt éven aluli férj vált el, de hogy idős korban is próbálnak új életet kezdeni a házasfelek, azt abból lehet következtetni, hogy a múlt évben 1033 ötven éven felüli feleség és 420 hatvan éven felüli férj vált el házastársától. Az új házasságkötéseknél is meglepő arányban szerepelnek túl fiatalok és túl idősek. Az elmúlt évben 468 tizenhét éven aluli menyasszony és 737 húszéven aluli vőlegény kötött házasságot, az idős korosztályban pedig 1307 ötven évnél idősebb menyasszony és 826 hatvan évnél idősebb vőlegényt találunk. A házasságkötőknek pontosan a fele már előbb házas volt. A tavalyi házassági statisztikában 8995 olyan házasság szerepel, amelyben egyik fél sem volt előzetesen házas, viszont 5002 esetben az egyik, 3896 esetben mindkét fél már előbb házas volt. G. J. Magyar tanácsi küldöttség utazott Angliába Az angol kormány meghívására hétfőn a Ferihegyi repülőtérről magyar tanácsi delegáció utazott Angliába. A küldöttség vezetője Veres József, a fővárosi tanács végrehajtó bizottságának elnöke, tagjai: Biczó György, a szegedi, Csernitszki Gyula, a győri városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke és Gál István, a debreceni városi tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese. A küldöttség látogatásának első állomása London lesz, majd Oxfordba, Cardiffbe és Bradfordba utazik. Megtekintenek néhány angliai gyárat, farmot, nyugdíjas otthont és találkoznak angol képviselőkkel is. . A Duna-bizottság megünnepelte alakulásának 10. évfordulóját A Duna-bizottság január 20-tól 30-ig Budapesten megtartott 18. jubileumi ülésszakán megünnepelte a bizottság megalakulásának 10. évfordulóját. Az ülésszak napirendjén a dunai hajózás további megjavítására irányuló fontos kérdések szerepeltek. A tanácskozásokon — amelyeken a tagállamok valamennyi képviselője résztvett — csata natívusok létesítéséről, valamint hidrotechnikai munkálatokról szóló javaslatok ügyében hozták határozataikat. Ezenkívül elfogadták a dunai hajóutak kiépítése egységes rendszerének módosításáról szóló javaslatokat és a Duna-bizottság 1960. évi munkatervét. Az ülésszak a bizottság elnökévé S Petrovicsot, Jugoszlávia képviselőjét, alelnökiké pedig Puja Frigyest, Magyarország képviselőjét választotta, míg a bizottság titkára K. Sztojcsev, Bulgária képviselője lett. M. Rusut (Románia), a Duna-bizottság apparátusának igazgatójává nevezték ki. A Duna-bizottság titkársága és hivatala tisztviselői állásait a tagállamok között egyenlő arányban osztották szét. Az ülésszak munkájában résztvettek Ausztria, a Duna-bizottság új tagja, továbbá az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának, a Vaskapu folyami igazgatóságának megfigyelői, valamint a Német Szövetségi Köztársaság szakértői. Tekintettel a Duna-bizottság tagjai számának emelkedésére, tervették, hogy 1960-ban tanulmányozzák a bizottság belső szervezeti összetételéről szóló okmányok módosításának kérdéseit. A Duna-bizottság legközelebbi rendes ülésszakát 1961 január 18-án tartja. 5,7 milliárd forint értékű gép az ipar műszaki színvonalának fejlesztéséért A második ötéves terv nagy feladatainak magvalósításához nélkülözhetnién a korszerűbb gépek és termelési eljárások alkalmazása. Ezért népgazdaságunk az idén az ötéves terv előkészítésének jegyében mintegy 5,7 milliárd forint értékű géppel, berendezéssel segíti a hazai ipar műszaki színvonalának növelését. Külföldről 2,9 miliárd forintért vásárolunk gépeket, de hazai iparunk is körülbelül ugyanannyi, mintegy 2,8 milliárd forint értékű korszerű technikai berendezést állít előt. Az ország iparának műszaki haladását különösen sok újdonsággal támogatja a műszeripar, amely mintegy 250 újfajta műszer mákapéldányát készítették el. Ezek jelentős részét már sorozatban gyártják. CSUPA KÜLÖNLEGESSÉGET AJÁNLUNK! Kínai fogkrém, kiváló minőség 4.50 Olasz habszivacs, gyermekeknek, felnőtteknek 15.— Lengyel neszeszer férfiaknak 220.— és 140.— Cseh pudrié, fém 85.— és 80.— Gardénia lemosókrém, 160 g óriás tégely 20.— ILLATSZERBOLT DROGÉRIA