Magyar Nemzet, 1960. március (16. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-01 / 51. szám
Kedd, 1960. március 1., Hogyan segíti a tudomány a mezőgazdaság szocialista fejlődését Erdei Ferenc akadémiai főtitkár nyilatkozata Az MSZMP VII. kongresszusának határozatai kijelölték azokat a célokat, amelyek mind gazdasági, mind tudományfejlesztési szempontból a mezőgazdaság szocialista átalakítását és mezőgazdaságunk viszonylagos elmaradottságának megszüntetését szolgálják. — Milyen tudományos feladatok megoldása hárul a Magyar Tudományos Akadémiára e területen —, ezzel a kérdéssel kerestük fel Erdei Ferencet, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárát. — Ha a tervben kitűzött feladatokat áttekintjük, szembetűnő, hogy nemcsak a szorosan vett mezőgazdasági tudományokra, hanem sok más tudományágra is megtisztelő feladatok várnak az ötéves tervben. Szó van itt részben olyan feladatokról, amelyek főleg az alkalmazott tudományok részéről azonnali, rövidlejáratú segítséget követelnek a gyakorlat számára, részben pedig hosszúlejáratú, alapkutatási tudományosfeladatokról, amelyek a korszerű nagyüzemi szocialista mezőgazdaság fejlesztését szolgálják. Sokoldalú közgazdasági kutatómunka . A mezőgazdaság fejlesztésének a problémái és azok tudományos feldolgozása tehát nem szorítkoznak szűken értve az agrártudományok körére. A társadalomtudományok körében például igen sokoldalú, közgazdasági kutatómunkát kell végezni a mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatban. Ezenkívül mindazok a szervezési feladatok, amelyek a terv céljainak megvalósításával együtt járnak, jogtudományi és államigazgatástudományi munkát követelnek. A biológiai tudományok érthetően különösen érdekeltek, mégpedig mind a szűkebben vett növényi és állati élet ismereteit művelő tudományokban, mind a tenyésztés, a nemesítés, valamint a növényvédelem és állategészségügy fejlesztését szolgáló tudományokban. A műszaki tudományok számára pedig az építkezés, a gépgyártás, a mezőgazdaságban szükséges anyagok előállítása jellemzik elsősorban azokat a feladatokat és problémákat, melyeket a tudományos munka elé kitűzött célok elérése érdekében részint rövidebb lejáratú tudományos közremű- ködés formájában, részint távlati alapkutatási feladatok megoldásával kell feldolgozni. — Vannak-e olyan tudományos feladatok a második ötéves terv irányelveiben, amelyek közvetlenül a mezőgazdaság szocialista átszervezését szolgálják? — Igen. Ezek közül az egyik a magyar mezőgazdaság szocialista átszervezésének gazdaságpolitikai és üzemszervezési kérdése. Ez érthetően magának a szocialista átszervezésnek a legközelebbi problémáit veti fel és teszi a tudományos kutatás feladatává. Közvetlen üzemszervezési módszereket és megoldásokat kell kidolgozni Tehát tudományos munkával elő kell segíteni: az új szocialista nagyüzemek, vagy a belépésekkel erősen megnövekedett régebbi termelőszövetkezetek képessé váljanak arra, hogy már az első évben többet termeljenek, mint korábban az egyéni gazdaságok. A következő években pedig képesek legyenek a termelés állandó és nagyarányú bővítésére. A jövedelemelosztás kérdései . Napjainkban például országszerte konzultálnak, tanácskoznak a termelőszövetkezetek jövedelemelosztásának a kérdéseiről. Érthetően egyik különösen fontos tényezője ez a termelőszövetkezeti gazdálkodás megszilárdításának, fejlesztésének. Az anyagi érdekeltségben, amely a tagokat a termelés eredményeihez fűzi, igen sok megoldási változat van. Éppen ezért a gyakorlat sürgetően napirendre tűzte ezt a kérdést és most a mezőgazdasági üzemtan minden tudományos dolgozója kötelességszerűen foglalkozik is ezzel, a legszorosabban együttműködve a gyakorlattal. A másik ilyen agrár-közgazdasági problémakör, amelyet a távlati terv feladatként tűz ki: a mezőgazdasági termelés fejlesztésének közgazdasági és üzemgazdasági kérdése, ami alatt a szocialista mezőgazdaság távolabbi perspektivikus fejlesztésének feladatait kell érteni. Azokról a közgazdasági és üzemszervezési kérdésekről van itt szó, amelyek a termelőfolyamat megszervezésének a tudományos megalapozását célozzák, s a már egészében szocialistává lett mezőgazdaság színvonalának, termelékenységének, önköltségcsökkentésének a további fejlesztését teszik lehetővé a termelés mennyiségének növekvő ütemű emelkedésével. — Milyen biológiai alapkutatások várnak e téren az Akadémiára? A heterózis-jelenség kutatása — Két biológiai kutatási területről van szó. Ezek nem kapcsolódnak szorosan a mezőgazdasági termelés gyakorlatához, viszont az e téren elért alaptudományi eredmények lényegesen, sok esetben döntően befolyásolják a mezőgazdasági termelés menetét, színvonalát, akár növénytermesztésről, akár állattenyésztésről van szó. Az egyik a heterózis-jelenség kutatása, a másik a háziállatok fertőző és parazitás betegségeinek tanulmányozása. Ez az állatorvostudományon belül főképpen olyan területet foglal magában, amely éppen a nagymértékben emelt állattenyésztési, állati termékekben kitűzött célok elérése szempontjából fontos. — Mennyiben segíti a tudomány a mezőgazdasági termelés technikai színvonalának az emelését? — A párthatározat korszerű, nagyüzemi növénytermesztési módszerek alkalmazásáról szól, kiterjesztve azt gépre, mechanizálásra, kemizálásra, tehát növényvédőszerek, gyomirtószerek, műtrágya stb. nagyarányú növelésére. A korszerű nagyüzemi növénytermesztési módszerek alkalmazása a legszorosabban összefügg azokkal a rendkívüli mértékben fejlődő technikai újításokkal, a régiektől gyökeresen eltérő módszerekkel, amelyek általában a modern technikai forradalom következtében világszerte elterjednek és különösen összefüggenek annak a lehetőségnek a kiaknázásával, amit a mezőgazdaság nagyüzemi átszervezése jelent. (r. f. k.) FORTUNA ÉTTEREM ÉS ESZPRESSZÓ (I. Hess András tér 11) étel- és italkülönlegességeivel várja kedves vendégeit Elegáns vacsorázó- és szórakozóhely Nyitva : 16 órától éjjel 1 óráig A BÁRBAN hangulatos zene, tánc Nyitva : 22 órától éjjel 4 óráig Asztalrendelés : 160—370, 101—411 ?Jelbá Magyar Nemzet Egyesült a Vasas és a Kohász Szakszervezet A Vasas és a Kohász Szakszervezet kongresszusának küldöttei vasárnap együttes ülésen folytatták tanácskozásukat a Vasas Szakszervezet székházának dísztermében. A kongresszuson megjelent Gáspár Sándor, a budapesti pártbizottság első titkára, a Politikai Bizottság póttagja, Brutyó János, a SZOT főtitkára, Csergő János kohó- és gépipari miniszter. Az ülésen részt vett G. Adducci, a Szakszervezeti Világszövetség vasipari tagozatának főtitkára, valamintT. Marillier és P. Krauster, a szövetség titkára. A felszólalások után a kongresszus elfogadta azt a határozati javaslatot, amely kimondja a Vasas és a Kohász Szakszervezet egyesülését. Ezután megválasztották a szakszervezet központi bizottságát. A szakszervezet elnöke Háner József, alelnöke Drahos Lajos és Steinhertz Simon. A szakszervezet főtitkára Török István lett. Nagykövetségi szintre emelték a Magyar Népköztársaság helsinki és a Finn Köztársaság budapesti diplomáciai képviseletét A Magyar Népköztársaság és a Finn Köztársaság között folytatott tárgyalások eredményeképpen, a két ország kormánya elhatározta, hogy az országaik közötti baráti kapcsolatok további fejlesztése céljából diplomáciai képviseleteiket 1960. március 1-től kölcsönösen nagykövetségi szintre emelik. A belkereskedelem ötéves tervéről és az idei feladatokról tárgyalt a KPVDSZ központi vezetősége Hétfőn ülést tartott a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendélátóipari Szakszervezet központi vezetősége. Az ülésen megjelent Brutyó János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára, Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, pénzügyminiszter, Tausz János belkereskedelmi miniszter, Baczoni Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes és Beckl Sándor, a SZOT titkára. Részt vett az ülésen Domenico Bandiiért, a Szakszervezeti Világszövetség kereskedelmi tagozatának főtitkára, valamint Dimitru Vsturoi, az SZVSZ kereskedelmi tagozatának titkára is. Ligeti László főtitkár vázolta a szakszervezet fő feladatait, az MSZMP VII. kongreszszusának határozatai alapján. Elmondotta, hogy a belkereskedelemnek a terv szerint a tavalyinál 4,4 százalékkal magasabb áruforgalmat kell lebonyolítania. Ehhez szükség van a szakmai színvonal további emelésére is. Az állami kereskedelemben dolgozók létszáma 1965-re több mint 10 000-rel növekszik, a földművesszövetkezeteké pedig további 2000- rel. A főtitkár jelentése megállapította, hogy a kereskedelemben bevált az alapbér és jutalékos rendszer. Szász Ferencné, a KPVDSZ titkára, beszámolójában a belkereskedelem második ötéves tervével foglalkozott. Az irányelvek szerint a kiskereskedelmi áruforgalom 1965-re, 1958-hoz viszonyítva, mintegy 46 százalékkal növekszik, ami azt jelenti, hogy az 1958. évi 55 milliárdos forgalommal szemben 1965-re 81 milliárdra nő. Az élelmiszerforgalom mintegy 25—30, a vendéglátásé 30—35, a ruházaté 45—50 és a vegyes iparcikké 65—70 százalékkal növekszik. A vendéglátás forgalmánál emelkedését az olcsó étkezés fejlesztése jellemzi majd. Ennek érdekében a szakszervezet az ötéves terv során szükségesnek tartja a vendéglátóipar fogyasztói árainak felülvizsgálását is. Az üzemi vendéglátásban javítani kell a minőséget és bővíteni a vacsorázási lehetőséget. A ruházati forgalom növekedését a lakosság jövedelmének emelkedésén kívül indokolja az is, hogy növekszik a parasztság ruházati cikkek iránti kereslete. A vegyes iparcikkei forgalmának nagymértékű növekedését a vásárlók érdeklődésének máris tapasztalható eltolódása teszi szükségessé a tartós fogyasztási cikkek arányába. A második ötéves tervben előirányzott áruforgalomnövekedés rendkívüli feladatot ró a belkerekedelemre. Ehhez szükséges az üzlethálózat, a raktárhálózat bővítése, új kereskedelmi egységei létesítése és a meglévők korszerűsítése. Fokozottabban kell áttérni az új el-adási formára: az önkiszolgáló rendszer nemcsak a vásárlóközönségnek előnyös, hanem gazdaságos is. A Közért vállalatok 1959 második félévi adatai szerint 7 százalékkal magasabb termelékenységet értek el az önkiszolgálási módszerrel, ugyanakkor a gyorskiszolgáló boltok termelékenysége 6 százalékkal alatta marad az azonos körülmények között működő hagyományos boltokénak. . A kereskedelem korszerűsítésével együtt a dolgozók egészség- és munkavédelmére is nagyobb összeg jut a második ötéves tervben: az állami és földművesszövetkezeti kereskedelem együttesen a felmérések alapján, százmillió forintot igényel erre a célra. Ezenkívül Budapesten egy korszerű munkásszállás létesítését javasolja a fiatal dolgozók részére, valamint a TUSPED Vállalat korszerűtlen szállásai helyett új munkásszállások létrehozását. A kereskedelem kulturáltságának fokozása érdekében a belkereskedelmi munkakörök döntő többségét képesítéshez kötik. Előzetes becslés szerint az 1965-ig a belkereskedelembe kerülő tízezer új dolgozó fele egyetemi, technikumi, vagy tanulóiskolai képzettséggel rendelkezik majd. Ezután megtárgyalták a szakszervezetnek a második ötéves tervvel kapcsolatos feladatait. Számos hozzászóló foglalkozott a tennivalókkal. Megkezdték az Erzsébet-híd anyagának kísérleti gyártását Az Ózdi Kohászati Üzemek dolgozóit az idén nagy gondosságot igénylő feladattal bízták meg, az újjáépítendő Erzsébethíd tartókábel anyagának elkészítésével. A rendkívül nagyszilárdságú acélhuzalok gyártási eljárását, technológiáját a gyár szakemberei a megadott határidő előtt kidolgozták. Ennek alapján a Martin-üzemben a napokban több tonna acélt erre a célra leöntöttek és a hengerdében megkezdték a hengerlést. 3 A Hazafias Népfront felhívása az országos olvasómozgalomról Jó könyvek olvasása megszépíti, gazdagabbá teszi életünket. Jó könyvek nyomán soha nem látott tájakat, országokat, népeket ismerünk meg, rég elmúlt korok tárulnak fel előttünk vagy éppen a sokszor homályba burkolódzó jövőbe pillanthatunk. Igaz írók által kibontott emberi sorsokról olvasva, növekszik emberismeretünk, mélyebben ismerjük meg önmagunkat is, s könnyebben találjuk meg helyünket az életben. Hőseik példája felnőttnek és gyermeknél: járható utat mutat életünk rengetegében. A jó könyv megkönnyíti mindennapi munkánkat is, növeli szakismereteinket, gyarapítja tudásunkat a természetről és a társadalomról. S megkönnyíti dolgozó népünk szebb, boldogabb életéért folytatott küzdelmünket. Hazánkban a felszabadulás óta ugrásszerűen emelkedett az olvasó, a jó könyvet olvasó emberek száma. A felszabadulás ténye, a proletárdiktatúra harca a szocialista kultúra terjedéséért, jelentős dolgozó tömegek megnövekedett szabadideje jótékonyan hatottal: a könyvkiadásra, a könyvtárak hálózatának szélesedésére és könyveik színvonalának nagymértékű emelkedésére, valamint népünk látókörének szélesedésére is. Mindez azonban nem elegendő, tovább kell mennünk a megkezdett úton. Sok ember él még országunkban, aki egyáltalán nem olvas, vagy selejtes, értéktelen műveket olvas, vagy jó műveket olvas, de nem rendszeresen. Hogy egyre nagyobb legyen hazánkban azoknak a felnőtteknek és fiataloknak, asszonyoknak, és gyermekeiinek a száma, akik ismerik és élvezik a könyvet, a szépség és a tudás kiapadhatatlan forrását, tömegszervezeteink és mozgalmaink: a KISZ, a Magyar Nők Országos Tanácsa országos olvasómozgalmat indítottak, amelyet a Hazafias Népfront, Ortutay Gyula főtitkár hirdetett meg múlt év november 29-én közéletünk kiváló művészei, tudósai, kultúrmunkásai, a könyv kedvelőinek és szakértőinek gyülekezete előtt. A Hazafias Népfront minden erejével segíti, támogatja az olvasómozgalmat. Ezúton hívunk fel minden művelődni vágyó magyar dolgozót, csatlakozzék az olvasómozgalomhoz. A mozgalom alapja természetesen az egyéni, otthoni olvasás, de az olvasómozgalom részvevőinek módjuk lesz a művelődési házakban, könyvtárakban, olvasószobákban összejönni és egymás között, vagy írók, az irodalom szakértői irányításával ankétok formájában megbeszélni olvasmányaikat. A könyvtárak állományuk bővítésével, színesítésével, valamint szaktanácsadással segítik az olvasómozgalmat, a TIT pedig az olvasómozgalmak ajánlott könyveiről szóló irodalomtörténeti jellegű előadás-sorozatot indít A tanácsok művelődési osztályai, az állami és egyéb művelődési szervek, a Hazafias Népfront fokozottabb mértékben támogatják majd a könyvtárakat és megszervezik az olvasómozgalommal kapcsolatos klubélet kialakítását, a mozgalom legjobb részvevőinek könyvekkel és egyéb módon történő jutalmazását. Vegyünk részt minél többen az országos olvasómozgalomban! Tegyünk javaslatokat a tömegszervezetekben, a népfrontbizottságoknak az olvasómozgalom minél szélesebb, színvonalasabb megszervezésére! Emeljük saját műveltségi színvonalunkat, országunk művelődését segítjük! Váljék a szépirodalom és a szakirodalom olvasása hazánkban további százezrek szokásává, szenvedélyévé, ez kultúrforradalmunk győzelmének egyik záloga! A HAZAFIAS NÉPFRONT ORSZÁGOS TITKÁRSÁGA Az utasok könnyelműsége és a kalauzok gondatlansága a legtöbb baleset okosója A Fővárosi Villamos Vasút hétfőn reggel megrendezte szokásos baleset elhárítási ankétját. Cserpay László, a Fővárosi Villamos Vasút vezérigazgatója nyitotta meg az ankétot. Ezután Szentgyörgyi Tibor, az igazgatási osztály vezetője, tartotta meg előadását. Az elmúlt évben csökkent ugyan a villamosbalesetek száma, de mégsem anynyira, amennyi az intézkedések nyomán várható lett volna. Tavaly 1741 villamosbaleset történt, 34-gyel kevesebb, mint az előző esztendőben. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy 1958-ban is csökkent a balesetek száma, meg kell állapítani, hogy a növekvő forgalom ellenére a közlekedési balesetek csökkennek. A legtöbb villamosbaleset a le- és felugrálásból származik. Tavaly 481 baleset történt ilyen könnyelműsködés következtében. A lépcsőn való utazásból eredő balesetek száma azonban rendkívüli mértékben, 200 százalékkal emelkedett az előző évhez viszonyítva. Ebből az a tapasztalat szűrhető le, hogy a zsúfoltság növekedése arányában a forgalmi dolgozók nem fokozták eléggé felvilágosító munkájukat és a rendőrség tevékenysége is elégtelen. Villamosból való kiesés következtében 166 szerencsétlenség történt. Helyes tehát a vezetőségnek az a követelése, hogy a forgalmi dolgozók menetközben is tartsák csukva a csapóajtókat. A csapóajtók egyébként szintén sok balesetet okoztak. Tavaly több mint 200 kézsérülés történt a villamos csapóajtók helytelen, gondatlan kezelése miatt. A villamosvasút vezetősége megbízta a műszaki fejlesztési osztályt olyan villamosajtó szerkesztésével, amely a kiesési és a kézsérülési baleseteket teljesen megakadályozza. Nagy mértékben emelkedett a fel- és leszállásnál történő balesetek száma. Tavaly 116 ilyen baleset történt, 38 százalékkal több, mint az előző évben. A tapasztalat azt mutatja, hogy a korai csengetés főleg az indító fényjelzőberendezéssel felszerelt kocsiknál fordul elő sűrűbben. Egyes kalauzok helytelenül úgy gondolják, a piros lámpa felgyulladása mentesíti őket a felelősség alól és nem törődnél azzal, befejeződött-e kocsijukon a le- és felszállás. A forgalmi dolgozók hanyagsága, hogy későn vagy egyáltalán nem mondják be a következő megállóhelyet, és ezért az utas sok esetben már a mozgásban levő kocsiról száll le. A balesetek megoszlását vizsgálva kitűnik, hogy a Nagykörúton az előző évhez viszonyítva 14,9 százalékkal emelkedett a balesetek száma. Ezért ezen a vonalon fokozni kell az ellenőrzést és ide lehetőleg a közlekedésben tapasztaltabb dolgozókat kell beosztani a szolgálatra. Sok baleset fordul még elő a Baross téren, a Móricz Zsigmond körtéren, a Kálvin téren, az Üllői úton és a Váci úton. A villamosvasút vezetősége újabb biztonsági intézkedések megtételét határozta el. Ahol arra lehetőség van, a csapóajtókat tolóajtókkal cserélik majd ki. Korszerűsítik a fényberendezéseket. Intézkednek, hogy biztonságosabb legyen a fényjelzős indítás. Korszerűsítik a váltóberendezéseket. Felülvizsgálják a menetrendet. Az előadáshoz sok hozzászólás hangzott el. Jancsó György dr., Talabér Lajos dr., a vállalat jogtanácsosai, kocsivezetők, kalauzok, forgalmi dolgozók mondták el észrevételeiket a balesetekről. Légrádi Sándor javasolta, hogy az általános iskolák példájára a középiskolákban is vezessék be kötelezően a baleset elleni oktatást