Magyar Nemzet, 1960. május (16. évfolyam, 103-128. szám)
1960-05-01 / 103. szám
Éljen máss !, a világ munkásainak harci - lt lép életbe a Polgár Törvénykönyv .ancialista forradalom győzelme után a népi demokrácia rendszerének kiépítése és megszilárdítása napirendre tűzte a Magyar Népköztársaság jogrendszerének kiépítését — olyan jogrendszer megalkotását, amely a magyar népi demokrácia állami, társadalmi és gazdasági viszonyait a szocialista építés előmozdítása, a szükségletek mind teljesebb kielégítése érdekében szabályozza. E szavakkal kezdődik a Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvének általános indokolása. Ez a törvénykönyv ma lép hatályba. Megalkotásánál figyelembe vették a felszabadulás után, kiváltképpen a fordulat éve után kialakult bírói gyakorlatot, a ma is élő jogszabályokat. A polgári jogot mindeddig nem foglalták írott törvénybe, noha volt ilyen törekvés az elmúlt évszázadok során. A Werbőczi-féle Hármaskönyvet törvénynek szántak, azonban a hűbérúri jogaira féltékeny főnemesség megakadályozta beiktatását, jóllehet ez a törvény nem adott jogokat a jobbágyságnak, csupán a kisnemesség jogait biztosította. Az 1848-as törvényhozás megszüntette a rendiségen alapuló jogrendszert és feladatának tekintette a »jogegyenlőségen« és a szabad magán tulajdonon felépülő jogrendszer kialakítását A szabadságharc elnyomása folytán azonban a törvénykönyvet nem sikerült megalkotni. Az 1861. évi Országbírói Értekezleten létrehozták az Ideiglenes Törvénykezési Szabályokat Ei sem emelkedett törvényerőre, de a bírói gyakorlat révén élő joggá vált Még ezután is történt — mind a múlt században, mind pedig ebben — néhány sikertelen kísérlet a magánjog írásbafoglalására. 44 szlcmahadoláskor telte a magánjog a gyakorlatba előforduló bírói döntéseknél és a Kúria elvi jelentőségű határozatainak halmazából áll amelyben azonban a hivatási jogászok is nehezen tájékozódtak. A népi demokratikus hatalom megszilárdulásával és új termelési viszonyok k alakulásával sürgősen szükségessé vált a polgári jog kodfikálása. Amikor a Polgári Törvénkönyv-javaslatot az illetékigazságügyi szervek elkész tették, a korábbi tervezetekk merőben ellentétes célt tartanak szem előtt. »Nem egy hódó társadalom elöregedő jogviszonyait kellett lehetős, tetszetős formában megőrizi, hanem egy új, a kizsákmánylást és anarchiát gyökeresen s végleg felszámoló társadalomj jogviszonyait kellett szalayozni« — mutat rá a PTK idokulása. Az volt a cél, hoy a Polgári Törvénykönyv mifeleljen népi demokráciák társadalmi viszonyainak és akalmas legyen arra is, hogy a szocialista Magyarország plgári jogi viszonyait szabályoza. Erről dr. Nezvál Fernc igazságügyi miniszter, a trvényjavaslat parlamenti vitján ezt mondta: »A feudális-kapitalista Magyarországtól népi demokáciánk olyan magánjogi rerdszert kapott örökségbe, amí alkalmatlan volt arra, hogy az épülő szocializmus viszonyai között a jog előrevivő, szolgáló szerepét betöltse. Ez a magánjog ugyanis nemcsak gyökerében eltérő társadalmi, gazdasági viszonyokon nyugodott, hanem — egységes kódex hiányában — a százesztendős bírói gyakorlat szövevényéből állott ilyen áttekinthetetlen, bizonytalan és bonyolult jogrendszer — függetlenül a szabályok kapitalista tartalmától — mór formája miatt sem alkalmas a szocialista törvényesést követelő és megvalósító mi és társadalmi rendszer mára. A régi magyar majog azonban nemcsak sora miatt volt alkalmatlan demokratikus társadalok számára, hanem tartalmiatt is.Említésre érdemes, hogy a doljog és a munkajog , kiivált a szocialista polgári tól. A burzsoá családot a kis vagyoni vonatkozások ellemezték. Ma nálunk, ha inak is vagyoni vonatkozáe téren, ezek nem a pol- i jogra jellemző áruviszok. A munkajognál — mia termelőeszközök nagy ze társadalmi tulajdonban ált —, szintén nem áruvinyok nyilvánulnak meg. A K nem szabályozza a külféle szellemi alkotásokkal pcsolatos jogviszonyokat mn, mint a szerzői és kiadói szedés, a találmányi vagy ízói jog. Ezeket külön jogabályban kodifikálják. A Ngári Törvénykönyv terveiét országos ankétokon nénk széleskörűen megvitató A népfrontbizottságokban hangzott javaslatok alapján solcszáz módosítás történt az eheti tervezeten. Ennek is sze van abban, hogy a tövényekben jól tükröződik aolgozó nép egészséges jogfelírása. Hogy figyelmet fordítottak PTK megalkotásánál arra,ogy a szöveget magyarosan, ezérthetően fogalmazzák meg. A régi jogszabályokat sak annak ismerői értették, a feles néprétegek számára zinte teljesen érthetetlenül angzott. Mit szabályoz a Polgári Törénykönyv? Szabályozza a tulajdoni, elsztási és csereviszonyok java őszét, mégpedig a szocializmus építése érdekében. Nem csupán az állampolgárok életviszonyaira korlátozódik, hanem a tervgazdálkodás jogiszabályozásával is foglalkozik. A bíróságok számára minden jogvita eldöntésénél alapelvül szolgál az, hogy a törvény rendelkezéseit a Magyar Népköztársaság gazdasági és társadalmi rendjével összhangban kell értelmezni. Hogy a PTK mennyire a nép érdekében készült, azt mutatja a törvény céljáról szóló meghatározás: »A törvény védi az állampolgárok és szervezeteik személyhez fűződő jogait, továbbá vagyoni jogait és törvényes érdekeit.« •A törvény védi a tulajdonnak az Alkotmányban elismert valamennyi formáját.A törvény előmozdítja a munkával szerzett tulajdon gyarapítását.A tulajdon védelme körében a Törvénykönyv alapvető követelményként hangsúlyozza a társadalmi — állami és szövetkezeti tulajdon — fokozott védelmét. Ennek az alapelvnek az érvényesítését nyilvánvalóan hathatósan támogatja majd az a szabály, amely teljes kártalanítást biztosít azoknak — illetve hozzátartozóiknak —, akik önfeláldozó helytállásukkal a társadalmi tulajdon megvédése során életüket vesztették, testi épségükben vagy vagyonukban kárt szenvedtek. A PTK alapelvei közé iktatja a szocialista együttélés követelményeit, kimondja, hogy a feleknek a polgári jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során olyan magatartást kell tanúsítaniuk, hogy érdekeik érvényesítése a társadalom érdekeivel összhangban álljon, ehhez azonban azt is hozzáfűzi, hogy a polgári jogi viszonyokban kölcsönösen együttműködve és a szocialista együttélés követelményei szerint kell eljárniuk. A szocialista együttélés szabályainak tartalmi meghatározását a törvény nem adja. Tartalmilag azonban azt az alapvető változást jelenti, amely az embereknek a társadalomhoz és egymáshoz való viszonyában a kizsákmányolás felszámolásának eredményeként beállott, tehát a termelőeszközök társadalmi tulajdonához, a munkához, a jogok és érdekek érvényesüléséhez, az egymással való érintkezéshez fűződő új viszonyt, a magán- és családi élettel szemben támasztott új követelményeket és mindenekfelett a szocialista építés odaadó szolgálatát. A szocialista együttélés erkölcsi szabálya gyökeres változást, teljes fordulatot követel az emberek gondolkodásmódja, életfelfogása és magatartása tekintetében. A ma hatályba lépő PTK alkalmazása elé mind a jogászkörök, mind népünk többi rétege nagy várakozással tekint. A szocialista törvényesség további megszilárdulása most már azon múlik, hogy az állami szervek és az állampolgárok egyaránt kötelezőnek tekintsék a jogszabályok megtartását az élet minden területén. Szirmai Marianne (Kdell Károly nsze) m BUDAPEST BUDAPESTI IPARI VÁSÁRA 20-30... Nyitva 10 órától 22 óráig, 23-án és 27-én 14 órától 22 óráig SZÁMVETÉS MENETKÖZBEN Az eddigi népfront választások néhány tapasztalata Korai lenne még értékelni a népfrontbizottságok kongreszszus előtti számvetését. Most jönnek csak a hírek a bizottságokat újjáválasztó gyűlésekről, de a jelentésekben lapozgatva, a gyűléseken megjelentek és felszólalók számát vizsgálva bíztató képet kapunk. Biztatót és tanulságosat. A hallgatóság Csaknem minden gyűlésen sokan vannak. Ez elsősorban azt bizonyítja, hogy az emberekben nagy az érdeklődés a párt és a kormány politikája iránt. A Fejér megyei Gánton kétszázötvenen. Abasáron négyszázan, Hajdúsámsonban hatszázan, Püspökladányban még ennél is többen, hétszázan jöttek el a népfront gyűlésére. Az esti órákban — hiszen a gyűlések javát ez idő tájt hívják össze — a munkától fáradtan eljönnek az emberek, szót kérnek, kötelességüknek tartják, hogy a népfrontbizottság számadásán, újjáválasztásán jelen legyenek. Akad természetesen olyan falu is, ahol kevesen jönnek össze, de ez sem a politikai érdektelenség miatt van. Inkább — mint azt a kónyiak és győrújfalusiak tették — a népfrontbizottság gyenge munkájáról állítottak ki rossz bizonyítványt. Mert hiába a dobszó és a hangos híradó invitáló szava, ha a bizottság keveset tett a falu hasznáért és így nincs tekintélye. A vita A beszámolót követő vitában a legtöbb helyen sokan szólalnak fel. S van, ahol hallgatagabbak a részvevők. Hajdúböszörményben 15 felszólalás után véget kellett vetni a vitának, annyira későre járt. Borsodban már összegeztek is néhány számot, így született az eredmény: az eddig összehívott száz gyűlésen a felszólalók száma közel járt a hétszázhoz. A viták témája is változatos, érdekes. A kálózi népfrontgyűlésen egy idős parasztember még azzal kezdte, hogy ő esztendőknek előtte a tanácsházára sem merte betenni a lábát, s lám, most négyszáz ember hallgatja, amit mond. Törteién néhány termelőszövetkezeti tag már arról szólt, hogy meg kell teremteni a módját a tsz tagok továbbtanulásának, s a népfrontbizottság is adjon ahhoz segítséget, hogy minden parasztnak meg legyen a nyolc általánosa. A tanulásról, művelődésről másfelé is sok szó esett. Úgy is, hogy művelődéshez házat építsenek, s az állam forintjai mellé, ki mennyit tud, adjon a maga munkájából. (Szentendrén például 350 ezer forint értékű társadalmi munkát ajánlottak meg, Diósgyőrött 220 ezer munkaórát, a párszáz lelkes Kesznyétenben tízezer forintot érőt), de úgy is, hogy a művelődés házában milyen előadások hangozzanak el, milyen szórakozásra, tanulásra van igényük az embereknek. Községpolitika Ez külön fejezetet érdemel. Nemcsak azért, mert egyik legfőbb témája a népfrontbizottságok mostani összejöveteleinek. A szőkébb haza, a falu, a város szeretete szólal meg a községpolitikáról folyó vitákban. Püspökladányban szinte parázs lett a hangulat, amikor szóba hozták, mit tehetne annak érdekében a népfrontbizottság, hogy a sertéshizlaldát kitelepítsék a községből. Országos mércével ez parányi ügynek tűnik, a püspökladányiak szemében viszont egészségügyi, községszépítési oldaláról nézve a közügy. Kocséron útépítésre és napköziotthon létesítésére hangzott el javaslat, s a javaslat mellett a társadalmi munka megajánlása is. A somogyi Bátén a községi járdaépítésnél annyi pénzt és anyagot takarítottak meg a társadalmi munka révén, hogy a tervezetten felül még háromszáz folyóméterrel toldhatják meg a kövezett gyalogjárót. A városi embernek igaz — ez sem újság. Bátén azonban ősszel kevesebb lesz a sár. És ha ez nem is földrengető dolog, de a mai falu életéhez hozzátartozik: az odavalósi lányok is körömcipőben szeretnek mulatságra, táncolni járni. A választás A népfrontbizottsági tagok jelölése, választása a gyűlésnek külön ünnepélyes pillanata. A jelölőbizottság rendszerint gondos munkát végez és a felsorolt neveket követő taps is arról tanúskodik, hogy tekintélyes, becsületes, dolgos emberekre esett a választás. Sok példa szól azonban amellett is, hogy a részvevők a gyűlésnek ezt az aktusát sem tekintik formálisnak. A szavazást nem egyszerű kézfelemelésnek tartják. Különben a Baranya megyei Vökonyen sem szólaltak volna fel három jelölt — köztük az elnöknek kiszemelt jelölt —, ellen is. Kettőnél azt kifogásolták, hogy bár eddig is a bizottság tagjai voltak, semmit sem dolgoztak. A harmadik ellen azért szavaztak, mert még annyi fáradságot sem vett, hogy eljöjjön a gyűlésre, ennyi tisztességet sem adott választóinak. Helyettük másokat választottak. Néhány nap múlva a városi, községi népfrontbizottságok választógyűlései befejeződnek. Rövidesen a járási küldötteké már a szó, és a tanácskozás joga. Éry József Magyar—olasz történelmi emlékhetet rendeznek A Magyar Risorgimento Emlékbizottság dr. Ortutay Gyula akadémikus, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa főtitkárának elnökletével szombaton ülést tartott. A risorgimento — a nemzeti egységért folytatott olasz szabadságmozgalom — centenáriuma magyarországi ünnepségeinek programjáról tárgyaltak. Az ünnepségsorozat középpontjában a két nép közös hagyományainak felelevenítése áll. Az olasz szabadságmozgalomban Garibaldi tábornok vörösingeseinek oldalán Türr István és Tüköri Lajos vezetésével ott harcoltak a magyar önkéntesek is. A magyar—olasz történelmi emlékhét ünnepélyes megnyitóját a Zeneakadémián tartják. Május 25-én a Nemzeti Múzeum termeiben megnyílik a Risorgimento-emlékkiállítás. Május 26-án az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tudományos ülésszak kezdődik, amelyen magyar és olasz történészek tartanak előadásokat Aláírták a Szovjet—Magyar Baráti Társaság és a Magyar—Szovjet Baráti Társaság 1960. évi együttműködési tervét Szombaton a Kulturális Kapcsolatok Intézetében aláírták a Szovjet—Magyar Baráti Társaság és a Magyar—Szovjet Baráti Társaság közötti 1960. évi együttműködési tervet. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság részéről Vadász Elemér Kossuth-díjas akadémikus, az MSZBT alelnöke, a Szovjet— Magyar Baráti Társaság részéről V. P. Druzin, a Szovjet —Magyar Baráti Társaság elnökhelyettese írta alá a munkatervet. A két baráti társaság 1960 évi terve kiszélesíti a múlt év áprilisában Moszkvában aláírt egyezmény alapján megkezdett együttműködést. Kölcsönösen lehetővé teszik, hogy a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság közötti kulturális és tudományos együttműködési egyezmény alapján a két országba látogató tudósok, egészségügyi szakemberek, művészek és művészegyüttesek előadásokat tartsanak. Több közös konferenciát rendeznek Moszkvában. Az év folyamán Mikszáth Kálmán, Csajkovszkij, Ciajkovszkij és Erkel ünnepséget rendeznek, továbbá megünneplik az MSZBT megalakulásának 15. évfordulóját, alkotmányunk és a Szovjetunió alkotmányának ünnepét. Számos kiállításon ismertetik a két nép gazdasági és művészeti tudományos eredményeit. * A V. P. Druzin vezetésével hazánkban tartózkodó küldöttség szombaton sajtófogadást tartott a Magyar Újságírók Szövetsége székházában, amelyen a küldöttség tagjai beszámoltak magyarországi tapasztalataikról és válaszoltak az újságírók kérdéseire. Kádár János fogadta a Szovjet—Magyar Baráti Társaság küldöttségét Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára fogadta a Szovjet—Magyar Baráti Társaság V. P. Druzin vezetésével hazánkban tartózkodó küldöttségét. A küldöttséget elkísérte M. A. Popov, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. A szívélyes baráti találkozón részt vett Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság elnöke, Rapai Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, valamint Demeter Sándor, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság főtitkára.