Magyar Nemzet, 1960. május (16. évfolyam, 103-128. szám)

1960-05-01 / 103. szám

Éljen máss !, a világ munkásainak harci - lt lép életbe a Polgár Törvénykönyv .ancialista forradalom győzelme után a népi demok­rácia rendszerének kiépítése és megszilárdítása napirendre tűzte a Magyar Népköztársa­ság jogrendszerének kiépíté­sét — olyan jogrendszer meg­alkotását, amely a magyar népi demokrácia állami, tár­sadalmi és gazdasági viszo­nyait a szocialista építés elő­mozdítása, a szükségletek mind teljesebb kielégítése érdeké­ben szabályozza.­ E szavakkal kezdődik a Ma­gyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvének általános indokolása. Ez a törvénykönyv ma lép hatályba. Megalkotásá­nál figyelembe vették a felsza­badulás után, kiváltképpen a fordulat éve után kialakult bí­rói gyakorlatot, a ma is élő jogszabályokat. A polgári jogot mindeddig nem foglalták írott törvénybe, noha volt ilyen tö­rekvés az elmúlt évszázadok során. A Werbőczi-féle Hár­maskönyvet törvénynek szán­ta­k, azonban a hűbérúri jogai­ra féltékeny főnemesség meg­akadályozta beiktatását, jól­lehet ez a törvény nem adott­ jogokat a jobbágyságnak, csu­pán a kisnemesség jogait biz­tosította. Az 1848-as törvény­hozás megszüntette a rendisé­gen alapuló jogrendszert és feladatának tekintette a »jog­egyenlőségen« és a szabad ma­gán tulajdonon felépülő jog­rendszer kialakítását A sza­badságharc elnyomása folytán azonban a törvénykönyvet nem sikerült megalkotni. Az 1861. évi Országbírói Értekez­leten létrehozták az Ideiglenes Törvénykezési Szabályokat Ei sem emelkedett törvényerőre, de a bírói gyakorlat révén élő joggá vált Még ezután is tör­tént — mind a múlt század­ban, mind pedig ebben — né­hány sikertelen kísérlet a ma­gánjog írásbafoglalására. 4­4 szlcmahadoláskor telte a magánjog a gyakorlatba előforduló bírói döntéseknél és a Kúria elvi jelentőségű ha­tározatainak halmazából áll amelyben azonban a hivatási jogászok is nehezen tájékozód­tak. A népi demokratikus ha­talom megszilárdulásával és­­ új termelési viszonyok k alakulásával sürgősen szüksé­gessé vált a polgári jog kod­fikálása. Amikor a Polgári Törvén­könyv-javaslatot az illeték­­igazságügyi szervek elkész tették, a korábbi tervezetekk merőben ellentétes célt tarta­nak szem előtt. »Nem egy h­­ódó társadalom elöregedő jogviszonyait kellett lehetős, tetszetős formában megőrizi, hanem egy új, a kizsákmány­­lást és anarchiát gyökeresen s végleg felszámoló társadalo­mj jogviszonyait kellett szal­­ayozni« — mutat rá a PTK i­­dokulása. Az volt a cél, hoy a Polgári Törvénykönyv mi­feleljen népi demokráciák társadalmi viszonyainak és a­­kalmas legyen arra is, hogy a szocialista Magyarország pl­­gári jogi viszonyait szabályo­­za. Erről dr. Nezvál Fernc i­gazságü­gyi mi­n­iszter, a tr­­vényjavaslat parlamenti vit­­ján ezt mondta: »A feudális-kapitalista Ma­gyarországtól népi demoká­­ciánk olyan magánjogi rerd­­szert kapott örökségbe, amí­ alkalmatlan volt arra, hogy az épülő szocializmus viszonyai között a jog előrevivő, szolgáló szerepét betöltse. Ez a magán­jog ugyanis nemcsak gyökeré­ben eltérő társadalmi, gazda­sági viszonyokon nyugodott, hanem — egységes kódex hiá­nyában — a százesztendős bí­rói gyakorlat szövevényéből állott ilyen áttekinthetetlen, bizonytalan és bonyolult jog­rendszer — függetlenül a sza­bályok kapitalista tartalmától — mór formája miatt sem al­kalmas a szocialista törvényes­é­st követelő és megvalósító mi és társadalmi rendszer mára. A régi magyar ma­jog azonban nemcsak sor­­a miatt volt alkalmatlan­­ demokratikus társadal­­ok számára, hanem tartal­­miatt is.E­mlítésre érdemes, hogy a doljog és a munkajog , kii­­vált a szocialista polgári tól. A burzsoá családot a kis vagyoni vonatkozások ellemezték. Ma nálunk, ha inak is vagyoni vonatkozá­­e téren, ezek nem a pol- i jogra jellemző áruviszo­­­k. A munkajognál — mi­­a termelőeszközök nagy ze társadalmi tulajdonba­n ált —, szintén nem áruvi­­nyok nyilvánulnak meg. A K nem szabályozza a kü­­lféle szellemi alkotásokkal pcsolatos jogviszonyokat mn, mint a szerzői és kiadói s­zedés, a találmányi vagy ízói jog. Ezeket külön jog­­abályban kodifikálják. A N­gári Törvénykönyv terve­iét ors­zágos ankétokon né­­nk széleskörűen megvitató A népfrontbizottságokban hangzott javaslatok alapján solcszáz módosítás történt az eheti tervezeten. Ennek is sze van abban, hogy a töv­­ényekben jól tükröződik a­olgozó nép egészséges jogfel­­írása. Hogy figyelmet fordítottak PTK megalkotásánál arra,­ogy a szöveget magyarosan, ezérthetően fogalmazzák meg. A régi jogszabályokat sak annak ismerői értették, a feles néprétegek számára zinte teljesen érthetetlenül angzott. Mit szabályoz a Polgári Tör­­énykönyv?­ Szabályozza a tulajdoni, el­­sztási és csereviszonyok java őszét, mégpedig a szocializ­mus építése érdekében. Nem csupán az állampolgárok élet­viszonyaira korlátozódik, ha­nem a tervgazdálkodás jogi­­szabályozásával is foglalkozik. A bíróságok számára min­den jogvita eldöntésénél alap­elvül szolgál az, hogy a tör­vény rendelkezéseit a Magyar Népköztársaság gazdasági és társadalmi rendjével össz­hangban kell értelmezni. Hogy a PTK mennyire a nép érdekében készült, azt mutat­ja a törvény céljáról szóló meghatározás: »A törvény védi az állam­polgárok és szervezeteik sze­mélyhez fűződő jogait, továb­bá vagyoni jogait és törvényes érdekeit.« •A törvény védi a tulajdon­nak az Alkotmányban elismert valamennyi formáját.­­A törvény előmozdítja a munkával szerzett tulajdon gyarapítását.­A tulajdon védelme körében a Törvénykönyv alapvető kö­vetelményként hangsúlyozza a társadalmi — állami és szövet­kezeti tulajdon — fokozott vé­delmét. Ennek az alapelvnek az érvényesítését nyilvánva­lóan hathatósan támogatja majd az a szabály, amely tel­jes kártalanítást biztosít azok­nak — illetve hozzátartozóik­nak —, akik önfeláldozó helyt­állásukkal a társadalmi tulaj­don megvédése során életüket vesztették, testi épségükben vagy vagyonukban kárt szen­vedtek. A PTK alapelvei közé ik­tatja a szocialista együttélés követelményeit, kimondja, hogy a feleknek a polgári jo­gok gyakorlása és a kötelezett­ségek teljesítése során olyan magatartást kell tanúsítaniuk, hogy érdekeik érvényesítése a társadalom érdekeivel össz­hangban álljon, ehhez azonban azt is hozzáfűzi, hogy a pol­gári jogi viszonyokban kölcsö­nösen együttműködve és a szocialista együttélés követel­ményei szerint kell eljárniuk. A szocialista együttélés szabá­lyainak tartalmi meghatáro­zását a törvény nem adja. Tar­talmilag azonban azt az alap­vető változást jelenti, amely az embereknek a társadalom­hoz és egymáshoz való viszo­nyában a kizsákmányolás fel­számolásának eredményeként beállott, tehát a termelőeszkö­zök társadalmi tulajdonához, a munkához, a jogok és érdekek érvényesüléséhez, az egymás­sal való érintkezéshez fűződő új viszonyt, a magán- és csa­ládi élettel szemben támasztott új követelményeket és minde­­nekfelett a szocialista építés odaadó szolgálatát. A szocia­lista együttélés erkölcsi sza­bálya gyökeres változást, tel­jes fordulatot követel az em­berek gondolkodásmódja, élet­felfogása és magatartása te­kintetében. A ma hatályba lépő PTK alkalmazása elé mind a jo­gászkörök, mind népünk többi rétege nagy várakozással te­kint. A szocialista törvényes­ség további megszilárdulása most már azon múlik, hogy az állami szervek és az állampol­gárok egyaránt kötelezőnek te­kintsék a jogszabályok megtar­tását az élet minden területén. Szirmai Marianne (Kdell Károly nsze) m BUDAPEST B­UDAPESTI IPARI VÁSÁR­A 20-30... Nyitva 10 órától 22 óráig, 23-án és 27-én 14 órától 22 óráig SZÁMVETÉS MENETKÖZBEN Az eddigi népfront választások néhány tapasztalata Korai lenne még értékelni a népfrontbizottságok kongresz­­szus előtti számvetését. Most jönnek csak a hírek a bizottsá­gokat újjáválasztó gyűlésekről, de a jelentésekben lapozgatva, a gyűléseken megjelentek és felszólalók számát vizsgálva bíztató képet kapunk. Biztatót és tanulságosat. A hallgatóság Csaknem minden gyűlésen sokan vannak. Ez elsősorban azt bizonyítja, hogy az embe­rekben nagy az érdeklődés a párt és a kormány politikája iránt. A Fejér megyei Gánton kétszázötvenen. Abasáron négyszázan, Hajdúsámsonban hatszázan, Püspökladányban még ennél is többen, hétszá­­zan jöttek el a népfront gyűlé­sére. Az esti órák­ban — hiszen a gyűlések javát ez idő tájt hív­ják össze — a munkától fárad­tan eljönnek az emberek, szót kérnek, kötelességüknek tart­ják, hogy a népfrontbizottság számadásán, újjáválasztásán jelen legyenek. Akad természetesen olyan falu is, ahol kevesen jönnek össze, de ez sem a politikai ér­dektelenség miatt van. Inkább — mint azt a kónyiak és győr­­újfalusiak tették — a népfront­bizottság gyenge munkájáról állítottak ki rossz bizonyít­ványt. Mert hiába a dobszó és a hangos híradó invitáló szava, ha a bizottság keveset tett a falu hasznáért és így nincs te­kintélye. A vita A beszámolót követő vitában a legtöbb helyen sokan szólal­nak fel. S van, ahol hallgatagab­bak a részvevők. Hajdúböször­ményben 15 felszólalás után véget kellett vetni a vitának, annyira későre járt. Borsodban már összegeztek is néhány szá­mot, így született az eredmény: az eddig összehívott száz gyű­lésen a felszólalók száma kö­zel járt a hétszázhoz. A viták témája is változatos, érdekes. A kálózi népfront­­gyűlésen egy idős parasztember még azzal kezdte, hogy ő esz­tendőknek előtte a tanácshá­zára sem merte betenni a lá­bát, s lám, most négyszáz em­ber hallgatja, amit mond. Tör­teién néhány termelőszövetke­zeti tag már arról szólt, hogy meg kell teremteni a módját a tsz tagok továbbtanulásának, s a népfrontbizottság is adjon ahhoz segítséget, hogy minden parasztnak meg legyen a nyolc általánosa. A tanulásról, művelődésről másfelé is sok szó esett. Úgy is, hogy művelődéshez házat építsenek, s az állam forintjai mellé, ki mennyit tud, adjon a maga munkájából. (Szentendrén például 350 ezer forint értékű társadalmi munkát ajánlottak meg, Diósgyőrött 220 ezer munkaórát, a párszáz lelkes Kesznyétenben tízezer forintot érőt), de úgy is, hogy a műve­lődés házában milyen előadá­sok hangozzanak el, milyen szórakozásra, tanulásra van­­ igényük az embereknek. Községpolitika Ez külön fejezetet érdemel. Nemcsak azért, mert egyik legfőbb témája a népfrontbi­zottságok mostani összejövete­leinek. A szőkébb haza, a falu, a város szeretet­e szó­lal meg a községpolitikáról fo­­lyó vitákban. Püspökladányban szinte pa­rázs lett a hangulat, amikor szóba hozták, mit tehetne an­nak érdekében a népfrontbi­zottság, hogy a sertéshizlaldát kitelepítsék a községből. Or­szágos mércével ez parányi ügynek tűnik, a püspökladá­nyiak szemében viszont egész­ségügyi, községszépítési oldalá­ról nézve a közügy. Kocséron útépítésre és nap­köziotthon létesítésére hang­zott el javaslat, s a javaslat mellett a társadalmi munka megajánlása is. A somogyi Bá­­tén a községi járdaépítésnél annyi pénzt és anyagot takarí­tottak meg a társadalmi mun­ka révén, hogy a tervezetten felül még háromszáz folyómé­terrel toldhatják meg a köve­zett gyalogjárót. A városi em­bernek igaz — ez sem újság. Bátén azonban ősszel kevesebb lesz a sár. És ha ez nem is föld­­rengető dolog, de a mai falu életéhez hozzátartozik: az oda­valósi lányok is körömcipőben szeretnek mulatságra, táncolni járni. A választás A népfrontbizottsági tagok jelölése, választása a gyűlés­nek külön ünnepélyes pillana­ta. A jelölőbizottság rendsze­rint gondos munkát végez és a felsorolt neveket követő taps is arról tanúskodik, hogy tekin­télyes, becsületes, dolgos em­berekre esett a választás. Sok példa szól azonban amellett is, hogy a részvevők a gyűlésnek ezt az aktusát sem tekintik formálisnak. A szava­zást nem egyszerű kézfeleme­lésnek tartják. Különben a Ba­ranya megyei Vökonyen sem szólaltak volna fel három je­lölt — köztük az elnöknek ki­szemelt jelölt —, ellen is. Ket­tőnél azt kifogásolták, hogy bár eddig is a bizottság tagjai voltak, semmit sem dolgoztak. A harmadik ellen azért szavaz­tak, mert még annyi fáradsá­got sem vett, hogy eljöjjön a gyűlésre, ennyi tisztességet sem adott választóinak. He­lyettük másokat választottak. Néhány nap múlva a városi, községi népfrontbizottságok választógyűlései befejeződnek. Rövidesen a járási küldötteké már a szó, és a tanácskozás joga. Éry József Magyar—olasz történelmi emlékhetet rendeznek A Magyar Risorgimento Em­lékbizottság dr. Ortutay Gyula akadémikus, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa főtit­kárának elnökletével szomba­ton ülést tartott. A risorgimen­to — a nemzeti egységért foly­tatott olasz szabadságmozga­lom — centenáriuma magyar­­országi ünnepségeinek prog­ramjáról tárgyaltak. Az ünnepségsorozat közép­pontjában a két nép közös ha­gyományainak felelevenítése áll. Az olasz szabadságmozga­lomban Garibaldi tábornok vö­rösingeseinek oldalán Tür­r István és Tüköri Lajos vezeté­sével ott harcoltak a magyar önkéntesek is. A magyar—olasz történelmi emlékhét ünnepélyes megnyi­tóját a Zeneakadémián tart­ják. Május 25-én a Nemzeti Múzeum termeiben megnyílik a Risorgimento-emlékkiállítás. Május 26-án az Eötvös Lo­­ránd Tudományegyetemen tu­dományos ülésszak kezdődik, amelyen magyar és olasz tör­ténészek tartanak előadáso­kat Aláírták a Szovjet—Magyar Baráti Társaság és a Magyar—Szovjet Baráti Társaság 1960. évi együttműködési tervét Szombaton a Kulturális Kapcsolatok Intézetében aláír­ták a Szovjet—Magyar Baráti Társaság és a Magyar—Szovjet Baráti Társaság közötti 1960. évi együttműködési tervet.­ A Magyar—Szovjet Baráti Társa­ság részéről Vadász Elemér Kossuth-díjas akadémikus, az MSZBT alelnöke, a Szovjet— Magyar Baráti Társaság ré­széről V. P. Druzin, a Szovjet —Magyar Baráti Társaság el­nökhelyettese írta alá a mun­katervet. A két baráti társaság 1960 évi terve kiszélesíti a múlt év áprilisában Moszkvában aláírt egyezmény alapján megkezdett együttműködést. Kölcsönösen lehetővé teszik, hogy a Szov­jetunió és a Magyar Népköz­­társaság közötti kulturális és tudományos együttműködési egyezmény alapján a két or­szágba látogató tudósok, egész­ségügyi szakemberek, művé­szek és művészegyüttesek elő­adásokat tartsanak. Több közös konferenciát rendeznek Moszk­vában. Az év folyamán Mik­száth Kálmán, Csajkovszkij, Ciajkovszkij és Erkel ünnepsé­get rendeznek, továbbá meg­­ünneplik az MSZBT megala­kulásának 15. évfordulóját, al­kotmányunk és a Szovjetunió alkotmányának ünnepét. Szá­mos kiállításon ismertetik a két nép gazdasági és művé­szeti tudományos eredményeit. * A V. P. Druzin vezetésével hazánkban tartózkodó küldött­ség szombaton sajtófogadást tartott a Magyar Újságírók Szövetsége székházában, ame­lyen a küldöttség tagjai beszá­moltak magyarországi tapasz­talataikról és válaszoltak az új­ságírók kérdéseire. Kádár János fogadta a Szovjet—Magyar Baráti Társaság küldöttségét Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára fo­gadta a Szovjet—Magyar Ba­ráti Társaság V. P. Druzin ve­zetésével hazánkban tartózko­dó küldöttségét. A küldöttsé­get elkísérte M. A. Popov, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. A szívélyes baráti találkozón részt vett Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság elnöke, Rapai Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, valamint Demeter Sándor, a Magyar—Szovjet Baráti Társa­ság főtitkára.

Next