Magyar Nemzet, 1960. június (16. évfolyam, 129-154. szám)

1960-06-01 / 129. szám

Szerda, 1969. június l.__ Új növényeket honosítanak meg AIDU INI A TISZA KÖZÉN A Délalföldi Mezőgazdasági Kutató Intézet tornyos épülete, mint valami középkori vár emelkedik a Tiszaparti fák lombjai fölé. A Szegedre látogató idegen könnyen múzeumnak nézhetné. Ezt az elképzelést egyébként az intézet múzeumszerűen berendezett folyosója is alátámasztja. Az egymás mellett sorakozó üvegszekrényekben, a Délalföld valamennyi új növénye megtalálható. Az egyik szekrényben egymástól szemre és nagyságra is különböző búzaszemeket tettek ,apró üvegecskékbe. Az elsőben az apró piros szemű ősi magyar búza látható. A ■délalföldi növénynemesítők ezt az igénytelen növényt használták fel az új, nagyobb termést adó búzafajták kitenyésztésére.. Ebből származik az itt ugyancsak kiállított két bánkúti, s a mezőhegyesi búza. E két búzafajtát még ma is igen kedvelik a termelők, az ország vetésterületének több mint a 40 százalékán ezeket a búzákat termesztik. Nagy sikértartalmáért, finom lisztjéért külföldön is kedvelik. Fortunáto helyett Bezosztája Az intézetkísérleti telepein jelenleg is folynak búzanemesítő kísérletezések. A mezőgazdaságban bekövetkezett változás az eddiginél nemcsak nagyobb termést adó búzák kitenyésztését, de a nagyüzemiek kialakulásaolyan növények kinemesítését követeli meg, amelyeket a nyári viharok kevésbé döntenek le, alkalmasabbak a gépi aratásra. Ezért az intézet telepein több külföldi búzafajtával kezdtek el kísérletezni. Ezek közül leginkább a Fortunato nevű olasz búza látszott legalkalmasabbnak a meghonosításra. Amellett, hogy a mi búzáinknál alacsonyabb, erősebb a szára, a szemtermése holdanként a 30 mázsát is eléri. Ám az elmúlt tél a hozzáfűzött reményt lelohasztotta. A melegebb éghajlathoz szokott növényt a szigorú magyar tél kipusztította. Ez az esemény az intézet munkatársainak figyelmét inkább a zord időjárást is jól bíró szovjet búzafajták felé irányította. Ezek között a Bezosztája nevű, a miénknél nagyobb termést adó, erősebb szalmája ígérkezik olyannak, amivel érdemes lesz kísérletezni. Még nem lehet tudni, milyen lesz az új magyar búza, annyi azonban bizonyos,, hogy az intézet kísérleti telepein már gyűjtik a tapasztalatokat kitenyésztésére. Paprika, hagyma, dinnye Mivel az ország legtöbb hízott sertése a délalföldi falvakból kerül a városok húsboltjaiba, az intézet növényei között igen előkelő helyzet foglal el a kukorica nemesítése. Az intézetben kitenyésztett szegedi sárga lófogat széles körben ismerik. Nagy termést adó, s korán érő tulajdonságáért kedvelik. Az intézet munkatársai rátértek a hibrid kukoricák termesztésére is, hogy a délalföldi talaj és éghajlati viszonyainak megfelelő hibrid vetőmagot állítsanak elő. * ■ A magyar fűszerpaprikát különleges magyar fűszernövénynek ismerik szerte a világon. Nem egy külföldi országban tettek már kísérletet, az utánzására. E vállalkozások mind ez ideig eredménytelenek maradtak, a szegedi és kalocsai édes-nemes paprikát nem tudták idegenben meghonosítani. A szegedi fűszerpaprika ősi tájfajtája a Szeged környékén termesztett méregerős, csípős paprika volt. Ebből a vad törzsből többszöri keresztezéssel nemesítették ki azt a szegedi és kalocsai csípmentes édes-nemes paprikát, melynek ízét, zamatát, illatát, s festéktartalmát egyetlen külföldi fűszerpaprika sem képes legyőzni. Az elmúlt években nagy gondot okozott az intézet munkatársainak a makói hagyma jó hírnevének visszaállítása is. A háború következtében beáramló idegen fajták a makói hagyma legfőbb értékét, a szilárd tömörséget, az eltarthatóságot, s nem utolsósorban pedig a szép fehér húsát veszélyeztették. Az intézet munkatársai több mint kétezer termelőtől gyűjtöttek be termést, hogy a jellegzetes makói hagymát az idegen beütésektől megtisztogassák. A több évig tartó szelekciós munkát végre siker koronázta. Az új növényt 1957-ben az Országos Növényfajta Nemesítő Tanács »Nemesített makói hagyma« névvel látta el, s a termesztését engedélyezte. Az intézet gazdaságai pedig vállalták, hogy a hagymatermeltető vállalatnak évről évre 200 mázsa nemesített vetőmagot adnak át. Fogalkoznak még az intézetben dinnyenemesítéssel is. Háromszáz fajta dinnyemagot gyűjtöttek össze, hogy kiválogassák azokat a fajtákat, amelyeket a délalföldi tájakon leginkább érdemes termelni. Ezekből a fajtákból a zöldhúsú ananász, a muscatello cukor és a szentesi sárgabélű görögdinnye a legalkalmasabb a továbbtenyésztésre. Hazánkban ez ideig mintegy három-négyezer vagon festékolajat kellett importálni évente. A második világháború előtt az olajlen holdankénti termése a két és fél mázsát sem érte el. Az intézet munkatársainak több éves kitartó munkával olyan újfajta olajlent sikerült kitenyészteni, amellyel tavaly 501 kilós országos átlagot értek el. Remélhető, hogy ez a terméseredmény még tovább emelkedik, hiszen számos állami gazdaság, termelőszövetkezet 7—8 mázsánál is több magot takarított be. Magyavuló őszibarack A kereskedelem szakemberei a szegedi kutatóintézet figyelmét is felhívták arra az igényre, ami a külföld részéről a szatymazi homokon termelt őszibarackkal szemben felmerült. A külföldi exportőrök a későbben érő fehérhúsú, maghoz tapadó őszibarack helyett inkább a korán érő, sárgahúsú magvaváló gyümölcsöt kedvelik. Ezért az intézet őszibarack fajtagyűjteményét most olyan fajtákkal bővítették ki, amelyből a külföldi kereskedők igényeinek megfelelő őszibarackot lehet kinemesíteni. Mint az ország legdélibb és legmelegebb tájain fekvő kutatóintézet legkorábban és legrészletesebben foglalkozott a hőigényes, melegégövi növények meghonosításával. Ezek közül már nem egyet, így a rizst, a szójababot, földi mogyorót, cukorcirkot nagy területeken termelik. A kísérleti telepeken a hazai éghajlatot a réginél jobban tűrő gyapotfajtákat igyekeznek kitenyészteni. Nagy reményekkel kecsegtet még az édesburgonya meghonosítása is. Ez a növény a trópusi lakosság egyik fő tápláléka. Föld alatti gumós termése hasonlít a mi burgonyánkéhoz, ugyanakkor termésmennyisége jóval több, s ami a döntő, levelét a legveszedelmesebb burgonya kártevő, a kolorádó bogár sem eszi. A felsoroltakon kívül a mezőgazdasági , kutatók még sok meglepetést tartogatnak a délalföldi gazdálkodók számára. Munkájukkal a mezőgazdaság fellendítéséhez, a városi lakosság jobb ellátásához járulnak hozzá. Várnagy József ........... ... .............. .gftSBigi Vidám bonyodalmak két kislány és egy klubterem miatt MIK film Bemutató : június 2 Magyar Nemzet____________________________________* Dobi István üdvözlő távirata Habib Burgibához Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke a Tunéziai Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából üdvözlő táviratot küldött Habib Burgiba köztársasági elnöknek. Csatorday Károly követ megérkezett Tokióba Kedden megérkezett Tokióba Csatorday Károly, a Magyar Népiköztársaság rendkívüli követe és meghatalmazott minisztere. Mint ismeretes, a japán—magyar diplomáciai kapcsolatokat 1959-ben állították helyre. Tokióban most már négy szocialista ország — a Szovjetunió, Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország — tart fenn külképviseletet. Ez év tavaszán több mint hatezer termelőszövetkezet alakult a Német Demokratikus Köztársaságban Az NDK nagykövetségének sajtótájékoztatója Paul Ebersbach, a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövetségének másodtitkára és Dieter Zibelius nagykövetségi harmadtitkár, a sajtóosztály vezetője kedden sajtótájékoztatón ismertette az NDK mezőgazdaságában végbement nagy jelentőségű változásokat. A Német Demokratikus Köztársaságban ez év tavaszán több mint hatezer termelőszövetkezet alakult, a köztársaság egész parasztsága a szocialista utat választotta. A parasztság összefogása népszavazás a szocializmus mellett, a bonni kormány atomfelfegyverzési politikája ellen. A szövetkezeti eszme teljes győzelme az NDK társadalmi fejlődésének törvényszerű következménye. A szövetkezeti mozgalom fejlődése lehetővé teszi, hogy a Német Demokratikus Köztársaságban a lakosság vaj-, hús-, tej- és tojásellátását 1965 helyett, már 1963-ban teljes egészében saját termeléssel oldják meg. Az újságírók kérdéseire válaszolva a nagykövetség munkatársai elmondották, hogy a tudományos intézetek, egyetemek dolgozói rendkívül sokoldalúan segítik a szövetkezetek megszilárdítását. A sajtótájékoztató részvevőinek átadták a »Fekete könyv« egyegy példányát, amely dokumentumot tartalmaz arról, hogy a Német Szövetségi Köztársaságban miként sajátítják ki a kisparaszti földeket. A KERMI vizsgálatainak tanulsága Gondosabban ellenőrizze a minőséget a kereskedelem A Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet összefoglaló jelentése az idei első negyedév vizsgálatairól rámutat: a kereskedelem a minőségi átvételt esetenként — különösen vidéken — még mindig nem végzi előírásszerűen. A minőségi átvétel a műanyag cikkeknél fejlődött a legtöbbet. A vizsgálatok alkalmával többször fedeztek fel tej- és italhamisítást és találtak lejárt szavatossági konzerveket, sajtokat. Túlságosan sokféle az édesség Bizonyos cikkeknél ingadozik a minőség. Megállapítható ez a csokoládénál is és sajnálatos, hogy a kereskedelem ezt nem kifogásolja. A KERMI szerint túl nagy az édesipari termékek száma és talán éppen ennek tulajdonítható, hogy a legtöbb eukorkacsokoládéfajta alig különbözik egymástól. Helyesebb lenne szűkíteni a választékot és ugyanakkor biztosítani a gyártmányok minőségének állandóságát. A zöldség- és gyümölcs minőségi kérdése sokat foglalkoztatja nemcsak a fogyasztókat, hanem az illetékes szerveket is. Megállapították, hogy az üzletekbe szállított zöldség- és gyümölcsfélék 90 százaléka nem felel meg a jelzett minőségnek. Hasonló jelenség tapasztalható a cipőiparban és a konzerváruknál. Az elmúlt negyedévben megvizsgált élelmiszerminták közül a minőségi követelményeknek megfelelt 67 százalék, megközelítően megfelelő volt 8 százalék, viszont 25 százalék rosszabb volt az előírásnál. A zsír minősége lényegében változatlan, ízre, szagra javult. Javult a párizsi minősége is, de ennek ellenére sem éri el a szabványelőírást. Jó a kannattej, a teavaj minősége pedig jobb a szabványnál. Hasonlóképpen sokkal jobb az előírtnál a vegyes íz, a jam, az ízesített szörp és a fehérliszt minősége. A fehér kenyér változatlanul rosszabb a szabványnál. Főleg a XI—XX. kerület sütőipari termékei kifogásolhatók. Rosszul főzik a kávét A pörkölt kávé minősége változatlan, de rosszabb az előírásosnál. Az eszpresszóban kevés kivételtől eltekintve nem megfelelően főzik a kávét és több helyen kevesebbet adagolnak, mint amennyit kellene. A világos sör minősége jó, alkoholtartalma emelkedett. A Terv- és a Kossuth-cigaretta jóval gyengébb a szabványelőírásnál. A Daru minősége javult, de a kemény töltés rontja a szívhatóságot. A textil- és ruhafélék ellenőrzésekor a megvizsgált előminták 67 százaléka megfelelőnek, 5 százaléka megközelítően megfelelőnek, 28 százaléka pedig rosszabbnak bizonyult, mint a szabványkövetelmény. A kartonok és a delének szakítóereje jobb mint az előírás és javult a fonalsűrűség. A klott ellenben nem éri el a minőségi követelményeket. A nuhaflanelek bolyhozása javult. A pamutvászon sokkal jobb minőségű, mint az előírás. A 15 Denteres nylonharisnya minősége kissé visszaesett, a fonal szakadási nyúlása romlott, de a szabványnak megfelelő. Az új textilcikkek előmintái közül 81 százalék, a cipőknél 65 százalék volt megfelelő. Javult a zománcedények minősége. Ugyanekkor az alumíniumedények minősége visszaesett, bár előbb sem érte el a követelményeket. Nagyon jók a vegyi háztartási cikkek, a mosóporok, a fogkrémek, a cipőkének, amelyek minőségben felülmúlják a szabványelőírásokat. Többször felhívták az érdekelt gyár és a kereskedelem figyelmét az autószifonpatronok hibás töltésére, ennek ellenére az elmúlt negyedévben a megvizsgált patronok 15 százaléka még mindig hibás volt. G. J. Megkezdték a nógrádi iparmedence ötéves fejlesztési terveinek vitáját Műszaki konferenciákon készítették elő megvitatásra a második ötéves tervjavaslatot a nógrádi iparmedence bányáinak, gyárainak és üzemeinek korszerűsítésére, fejlesztésére. A tervjavaslatok a régi hatvan—nyolcvan éves gyárak megfiatalítását tűzték célul, egészségesebb munkakörülményeket biztosító gyári csarnokok és a termelés minőségi növelését elősegítő korszerű gépek és berendezések építésével, üzembehelyezésével. A nógrádi szénbányák ötszázhetvenmilliós beruházásából jelentős összegeket fordítanak a széntermelés és rakodás további gépesítésére. Háromszázhatvanmilliót új aknák telepítésére költenek él, főleg a minőségi szénmezők feltárását gyorsítják meg a következő években. A szénbányák tervjavaslatai már elkészültek, a legtöbb bányában a szakszervezetek és az üzemi tanácsok termelési tanácskozásokon vitatták meg a műszaki vezetők javaslatát. Nógrád legnagyobb és közel százesztendős gyárában, a Salgótarjáni Acélárugyárban százötvenmilliós beruházással megkezdték a hideghengermű építését. 1961 nyarán az új hideghengermű első gépegységei már dolgozni kezdenek. Több mint százmilliót költenek az Acélárugyár huzalművének megfiatalítására a második ötéves terv idején. A gyár munkásainak bevonásával az új huzalmű helyének kijelölése megtörtént, sőt az építés miatt szükséges vasúti vágányok áthelyezésén dolgoznak már. A műszaki konferencián az Acélárugyár több mint százötven technikusa, műszaki vezetője vitatta meg a gyár ötéves műszaki fejlesztési tervét, s ennek alapján terjesztik az egyes üzemrészek munkásainak tanácskozása elé a terveket. A Salgótarjáni Üveggyárban üzemrészenként röpgyűléseken ismertették a dolgozókkal a műszaki vezetés tervjavaslatait. A munkások különösen nagy tetszéssel fogadták az üveggyártás további automatizálásának tervét és az új üzemi csarnokok építésének javaslatait. A nemrég üzembehelyezett szovjet automata palackgyártó gépek mellé lengyel és német automata gépüket állítanak majd munkába a második ötéves terv elején. Vitatják már a második, ötéves terv javaslatait a Zagyvapálfalvi Bányagépgyárban, a Zagyvarónai Magyar Vasötvözetgyárban, a Romhányi Cserépkályhagyárban és a nógrádi iparmedence más gyáraiban, üzemeiben. N. F. A Viharsarok egészségügyéről, fejlesztéséről és iparosításáról tanácskoztak a Békés megyei képviselők Kedden Békéscsabán tanácskozott az országgyűlési képviselők Békés megyei csoportja. A képviselőkért dr. Farkas Ernő főorvos, a megyei tanács egészségügyi osztályának vezetője és a megye egészségügyi intézetének, kórházainak igazgató-főorvosai tájékoztatták a Viharsarok egészségügyéről, s együttesen megtárgyalták, miként segíthetik elő a további fejlődést. A képviselőcsoport elhatározta, hogy támogatja a szeghalmi 260 ágyas kórház, a csadányi mentőállomás mielőbbi létrehozását, valamint a békéscsabai kórház bővítését. Szobek András képviselő, az Elnöki Tanács tagja javasolta, hogy a városok és a községek kiránduló ligetövezetet alakítsanak ki határukban, hogy a harmadik ötéves terv végére minden jelentős községnek legyen hétvégi kirándulóhelye. A képviselők ezután megvitatták Csepregi Pálnak, aBékés megyei tanács vb. elnökhelyettesének beszámolóját, a megye idei gazdálkodási és községfejlesztési tervéről, valamint a második ötéves terv megyei vonatkozásáról. A képviselőcsoport elhatározta, hogy felkéri az illetékes szerveket, vizsgálják, felül a megye iparfejlesztési és telepítési tervét Megoldódott • a „bété4” értékesítése a népi ellenőrzés segítségével A biztonsági tartalék, közkeletű nevén: »bété«, elsősorban a könnyűipar, a különféle export-konfekciócikkek gyártásának területén sűrűn előforduló kifejezés. A vállalatok általában 10—15 százalékkal többet gyártanak a megrendelt mennyiségnél, számolva a gyártás közben jelentkező gyengébb minőségű darabokkal. E biztonsági tartalék az exportra már fölöslegessé vált elsőosztályú és másodrendű árut egyaránt magában foglalja. A Könnyűipari Minisztériumhoz tartozó üzemektől eddig is külön egy erre illetékes vállalat, a REXÉRT (Ruházati Exportcikkeket Értékesítő Vállalat) gyűjtötte össze és értékesítette az évente többszázmilliós értékké növekedett fennmaradt árut. Más volt a helyzet a helyiiparban, a tanácsi vállalatoknál, kisipari szövetkezeteknél. Az itt felgyűlt biztonsági tartalék értékesítését sem a bel-, sem a külkereskedelem nem vállalta, a REXERT viszont a számára csekély tételek szemléje, átvétele miatti munkatöbbletre hivatkozva, rendszerint elutasította a helyi és szövetkezeti ipar többlettermékének értékesítését. Ennek következtében a helyi iparban visszamaradt felesleg tárolása, raktározása komoly gondot okozott a kisebb vállalatoknak, amelyeknek pénzeszközeit is megkötötte a fennmaradó biztonsági tartalék. A jelentős értékek hitelezését a Magyar Nemzeti Bank súlyos büntetőkamat kirovásával tudta engedélyezni. Az árufeleslegek tehát jobbára hiába vártak gazdára. Jellemző volt az áldatlan állapotra: a Fővárosi Tanács Divatárukészítő Vállalatának egy exportszállítás után 4000 darab tiszta selyem nyakkendője és több tízezer zsebkendője maradt értékesítetlenül. A nagykereskedelmi vállalat az egyébként jó minőségű árut nem vette át értékesítésre, mert a belföldi kereslet igényeinek nem felelt meg a termékek fazonja. A visszásságot jól jellemző eset közérdekű bejelentésként a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elé került, amelynek vizsgálata nyomán az Országos Tervhivatal tárcaközi megbeszélésre hívta össze az érdekelt szervek képviselőit. A megbeszélésen hosszasvita után hasznos »kompromszszura« jött létre. A Belkereskedelmi Minisztérium Ruházati Főigazgatósága elvállalta a helyi ipari, vállalatoknál jelentkező biztonsági tartalék, elsősorban a gyengébb minőségű cikkek leértékelését. A nagykereskedelmi vállalatok kötelezték magukat az ily módon leértékelt áruk átvételére, amelyek ellenértékét saját adminisztrációs eszközeik útján a REXERT téríti meg a jövőben a szövetkezeti és tanácsi vállalatoknak. A megállapodást rendelet törvényerejűvé emelte. Ilymódon sikerült röviddel a napi ellenőrzéshez érkezett bejelentés után kimozdítani a holtpontról egy évek óta sérelmes problémát, s ezáltal további ösztönzést adni a helyiipar exportvállalásainak. F. CL.