Magyar Nemzet, 1960. július (16. évfolyam, 155-181. szám)

1960-07-01 / 155. szám

péntek, 1960. július 1. ) Jjöjjön Rácalmásra ! Sokféle idegenforgalmi plak­á­tot láttam már, de olyat, amelyik éppen Rácalmásra hí­vogatott volna, még nem. Nem is akarom azt tanácsolni,­­hogy az IBUSZ vagy más ide­genforgalmi hivatal most sür­gősen nyomasson ilyen plaká­tokat, hiszen nem lehet két­ségbe vonni, hogy a Balaton, Pécs, Szeged vagy a Mátra nagyobb idegenforgalmi neve­zetesség, mint mondjuk, Rác­almás. De­­ha mégis lenne ilyen Rácalmásra csalogató plakát, akkor a tanács is helyénvaló volna, hogy ezeket függesszék ki minden olyan irodában, ahol a mezőgazdaságtól távol­­eső területen dolgozó mezőgaz­dász található. Továbbá lehet­ne egy-egy plakátot küldeni a különféle tudományos kutató­­intézetekbe is, ahol a mezőgaz­dasági problémák egyik-másik részeihez kiválóan értő szak­emberek, kutatók, professzo­rok dolgoznak. Azért merném ezt a plakátkifüggesztést java­solni, mert a jelenleg más munkakörben dolgozó mező­gazdászok előbb-utóbb csak felkerekednének és legalább néhány évre Rácalmásra vagy más faluba költöznének, hogy tudásukat a mezőgazdaságban hasznosítsák. Persze a tudomá­nyos intézetek dolgozóitól nem ezt várják sem­ a rácalmásiak, sem más falubeliek, hanem csupán azt, hogy időnként tölt­senek el náluk néhány napot s legyenek segítségükre nagy, gondjaik megoldásában. Hogy miért írtam ilyen be­vezetést, az mindjárt érthető, ha csak futtában is vázolom a rácalmási Népfront Termelő­­szövetkezet jelenlegi helyzetét és nagyszerű adottságait. Most a télen növekedett naggyá — csaknem ötezer hol­dassá —, ez a termelőszövet­kezet. Közös szántójuk fölötte van a háromezer holdnak s van legelőjük, gyümölcsösük, szőlőjük, nádasuk, erdőjük, va­lamint öntözetlen kertészetük. Szóval, a mezőgazdálkodás minden ága megtalálható itt. Állatállományukat most kez­dik kialakítani; egyelőre még csak lovuk van fölös számban, de már a szarvasmarha és a sertésállomány törzsét is kez­dik kialakítani. Csak hát — szakember híján — nehezen és lassan boldogulnak ezekkel a feladatokkal. Az egyik legnagyobb gond ennek a nagyüzemnek a meg­szervezése. Földjeik — az álta­lános földrendezéskor elköve­tett mulasztások miatt — még most sem képeznek teljesen egységes táblákat. Gyakori vita tárgya, hogy az egyik vagy a másik földdarab a tsz tulaj­dona-e vagy pedig egyéni föld. Az első és legfontosabb teendő tehát a földkataszter végleges rendezése. Persze ezt nem tud­hatják egyedül a rácalmásiak elvégezni. De hát ebben még segíthet a járás, a megye. Hanem a munkaerő megfe­lelő megszervezése, elosztása már nagyobb gond. Hiszen te­rületükhöz képest aránylag ke­vesen vannak, összes taglét­számuk 570, de ebből kereken százan nyugdíjaskorú öregek, másik száz ember pedig ezen a tavaszon még vajmi keveset dolgozott a közösben. (Közel van Sztálinváros — és néhá­­nyan szívesebben futnak a he­tenként megkapható forintok után, mintsem a közös mun­kában keressék boldogulásu­kat.) Rendszeresen csak 300— 350-en járnak munkába, így azután ugyancsak gyűrkőzniü­k kell a nagy dologidőkben. A keményen dolgozó tsz-gazdák szorgalmát dicséri, hogy ennek ellenére mostanáig jól meg­munkálták földjeiket. Azt is mondják itt az em­berek­, hogy a brigádok, mun­kacsapatok megszervezése sem elég jó. De hogyan kell a mun­kát, a brigádokat, a munkacsa­patokat szakszerűbben meg­szervezni? Bizonyára kiváló tanácsokat adhatna erre egy üzemszervezési szakember, aki néhány napig, vagy esetleg egy hétig is tanulmányozná a rác­almási Népfront Tsz munka­erőhelyzetét. Nem kisebb gond a vetésforgó szakszerű beállí­tása sem. Ehhez viszont el kellene készíteni a gazdaság részletes talaj­térképét. És hasonlóképpen nagyon el­kelne Rácalmáson az épít­kezési vagy az állattenyész­tési szaktanácsadás is. De különösen érdemes hosszabban időzni az öntözéses gazdálko­dás megteremtésének gondola­tánál, mert erre nagyszerű le­hetőségek kínálkoznak Rácal­máson. A szövetkezet földjei a Duna mellett húzódnak. Igaz, hogy a vízszint és a talajszint között többméteres a különb­ség, de megfelelő motorokkal fel lehet emelni a vizet. A na­gyobb gond nem is ez, hanem az öntözendő területek kijelö­lése s a részletes terveik elké­szítése. Az idén még egyetlen holdat sem öntöznek. De ha most elkészülnének a tervek, akkor jövőre már több száz holdra eljuthatna a Duna él­tető vize, s nem kell különö­sebben senki előtt sem bizony­gatni, hogy mennyivel több a hozama az öntözött kertészet­nek, vagy takarmánytermő te­rületnek, mint a szárazon mű­veltnek. Műszakilag is izgal­mas, gazdaságilag pedig fölöt­tébb hasznos egy ilyen öntö­zési terv elkészítése. Az írás elején emlegetett képzeletbeli plakátból tehát ajánlhatunk egyet-egyet a vízügyi­ és az öntözési szakemberek hivatali helyiségébe is. Örvendetes dolog, hogy különféle állami és társa­dalmi szervek, a Hazafias Népfront igyekszik mozgó­sítani legjobb szakemberein­ket a termelőszövetkezetek megsegítésére. Ennek a mozgo­lódásnak már van is foganat­ja. De még mindig kevés. És mindjárt tegyük hozzá: ez nem is lehet csupán egyik vagy má­sik szervnek kizárólagos fel­adata. Nem, ez az ügy nagyobb annál. Mert amiként a múlt télen s az előző évben egész társadalmunk ügyévé lett a termelőszövetkezeti moz­galom erősítése, ugyanúgy napjaink társadalmi ügye a termelőszövetkezetek segítése, gyors megszilárdítása. És na­gyon kívánatos, hogy ez a se­gítség minél többféle csator­nán — még egyéni kezdemé­nyezésekként is! — minél előbb eljusson Rácalmásra és más termelőszövetkezetekbe, ahol szükség van rá. Horváth László ForoBoX ára^Jj Ofdt, P­OTA&ara:160 Prf Magyar Nemzet Hruscsov távirata Kádár Jánoshoz és Münnich Ferenchez Kádár János és Münnich Ferenc elvtársaknak. Most, amikor átrepülök a baráti Magyar Népköztársaság területe fölött, engedjék meg drága elvtársak, hogy átadjam önöknek, s önökön keresztül az egész magyar népnek forró üdvözletemet. További sikere­ket kívánok a szocializmus építéséhez. N. SZ. HRUSCSOV az IL—18 fedélzetéről. 12000 KILOMÉTER — FÉL ÓRA ALATT Ha valakinek — akárcsak néhány évtizeddel ezelőtt — azt mondtuk volna, hogy egy­szer lehetővé válik egy lövedé­ket 12 000 kilométer távolságra fél óra leforgása alatt eljuttat­ni, — az illető kétségkívül azt mondta volna, hogy ez lehe­tetlenség. A technika azonban nem ismer lehetetlent és amint az 1960. januári szovjet óriás­­rakéta-kísérletek bebizonyítot­ták, sikerült megoldani a fan­tasztikusnak tűnő feladatot. Most a Szovjetunió újabb kí­sérletsorozatot jelentett be, amelynek végrehajtására jú­liusban kerül sor a Csendes­óceán térségében. Ez az új sorozat lényegében hasonló lesz a januárihoz. A terület, amelyet tízezer kilométernél távolabbról céloznak be, kb. 240 kilométer széles és 360 ki­lométer hosszú, a Marsh­all-, a Karácsony-, a Phőnix- és a Hawaii szigetek közé esik. Pontosabb a holdrakétánál A Szovjetunióban már 12 évvel ezelőtt elkészítették egy óriási, interkontinentális raké­ta terveit 1949-ben Omszk környékéről lőtték ki az első többlépcsős rakétát, amely 1300 kilométer távolságig ju­tott el. 1955-ben ugyancsak az omszki kilövőállomásról egy olyan többfokozatú rakétát bo­csátottak útjára, amely 4800 kilométer távolságot áthidalva zuhant az Északi Jegestenger­be. 1957-ben a Szovjetunióban még nagyobb interkontinentá­lis rakétát készítettek és ehhez hasonló megoldású rakétákkal bocsátották útjára az első mesterséges holdakat. A to­vábbi rakétafejlesztési tervek­nek és a tudományos kívánal­maknak megfelelően ezután három olyan rakéta követke­zett, amely végleg elhagyta a Földet és megközelítette, illet­ve elérte a Holdat. 1960 januárjában — távirá­nyítású problémák megoldása céljából — a Csendes-óceán területén kijelölt célpontra lőt­tek ki többlépcsős óriásrakétá­kat. A célzás e kísérletnél öt­szörösen volt pontosabb, mint annál a rakétánál, amely a Hold felszínébe csapódott be. Ez év május 15-én a Szov­jetunióból minden korábbinál hatalmasabb űrhajó-szputnyi­­kot lőttek fel, amely még je­lenleg is kering. Viharok, közegellenállás, szennyezettség Annak illusztrálására, hogy a célzásnál, illetve irányításnál milyen sok tényező hatására kell figyelemmel lenni, a kö­vetkezőket kell kiemelnünk. A ballisztikus rakéta pályája ellipszis ív. Az ellipszis egyik gyújtópontja a Föld és a rakéta közös tömegközéppontja, amely gyakorlatilag a Föld közép­pontjával esik egybe. A hajtó­anyag elégése után a pálya véglegessé válik és azon vál­toztatni «­menetközben« többé már nem lehet. Ezért már elő­zőleg számításba kell venni mindazokat a lehetséges hatá­sokat, amelyek a rakétát út­közben eltéríthetik pályájáról, így például figyelembe kell venni a földfelszíntől mért 12— 15 kilométeres magasságban uralkodó rendkívül heves sze­lek és viharok irányát és ere­jét, valamint a 100 kilométer fölötti légrétegekben, az úgy­nevezett mezoszférában ural­kodó még erősebb szélrendszer eltérítő hatását. Az elméletileg meghatározott sebességtől való eltérés nem lehet több, mint 20 centiméter másodpercenként. Tekintetbe kell venni a légkör sűrűségének változását a ma­gassággal. Ritkább levegőben kisebb a közegellenállás, tehát a rakéta sebessége másként változik a pályamenti mozgás során, mintha a levegő közeg­­ellenállása mindenhol azonos lenne. Ezenfelül még a levegő szennyezettségének mértékét is számításba kell venni, mert az óriási sebességgel száguldó ra­kétatestre rárakódó apróbb­­nagyobb porszemcsék hatására a rakétáról apró léghullámok válnak le. Ha ezeknek lökőha­tása összegeződik, a mozgó test végül is alaposan eltérhet ere­deti irányából. Az új rakéták a januári kí­sérletek alapján becsülve, va­lószínűleg 1200—1300 kilométer magasra fognak emelkedni a Föld felszíne fölé. Óránkénti sebességük átlagosan 24 000 ki­lométer körüli lesz, az általuk befutott távolság pedig elérhe­ti, sőt­ meghaladhatja a 12 000 kilométert. Hédervári Péter Újabb sikertelen amerikai rakétakísérlet Nyugati hírügynökségek je­lentik, hogy az amerikai légi­erő a kaliforniai Vandenberg támaszpontról szerdán a késő esti órákban kétlépcsős­­Thor- Agena­ rakétát bocsátott fel. A rakéta orrában 136 kilo­gramm súlyú műszertartályt helyeztek el. A kísérletnek az lett volna a célja, hogy a rakéta második lépcsője a műszertartállyal együtt a sarkok fölötti pályán keringjen a Föld körül, majd különleges szerkezet leválasz­totta volna a műszertartályt, amely visszajutott volna a Föld légkörébe. Néhány órával a rakéta ki­lövése után bejelentették, hogy a »Discoverer 12« nem kezdte meg keringését a Föld körül, mert a hordozórakéta nem érte el a szükséges sebességet és nem jutott ki a földkörüli pályájára. A rakéta és vele együtt a műszertartály a Csen­des-óceán déli térsége fölött visszahullott a Föld légkörébe és elégett. Nyugati hírügynökségek je­lentették, hogy a szerda esti kísérletet megelőzően az ame­rikai légierő tíz sikertelen kí­sérletet végzett rakétával fel­­bocsátott műszertartályoknak a Földre való visszajuttatá­sára. HANGLEMEZ­­BEMUTATÓ áCSifiP? július 1-én 17.30 órai kezdettel a ÚJ RÁDIÓ, televízió szaküzletében VIII., Üllői út 60/62. szám alatt Műsor: Beethoven-est Supraphon lemezekről Összekötő szöveget mond: Gál György Sándor A részvevők között hanglemezeket sorsolunk ki Belépés díjtalan . _____­ Csütörtökön befejeződött Leonidasz Dert­lisz görög ke­reskedelmi miniszter néhány­­napos magyarországi látoga­tása. A miniszter elutazása előtt Incze Jenő külkereske­delmi miniszterrel együtt jegy­­zőknyvet írt alá a jelenleg érvényben levő hosszúlejáratú árucsereforgalmi egyezmény bővítéséről. A jegyzőkönyv­höz csatolt okmányok a többi között azt tartalmazzák, hogy lehetőség van a magyar ex­port növelésére, több magyar gyártmány, vasúti berendezés és jármű, élelmiszer szállítá­sára, a magyar külkereskede­lem viszont az eddiginél na­gyobb mennyiségű dohányt, déligyümölcsöt, gyapotot szán­dékozik vásárolni Görögor­szágtól. A görög miniszter elutazása előtt a magyar—görög keres­kedelmi kapcsolatokról és a magyarországi tapasztalatok­ról kijelentette: — Országaink közötti áru­csere erőteljesen fejlődik. Kü­lönösen az utóbbi két évben értünk el nagyobb előrehala­dást, és úgy gondolom, hogy a további bővítésnek is meg­vannak a lehetőségei. Görög­országban ismertek a magyar gyártmányú gépek, elektromos berendezések, szerelési anya­gok, a különböző élelmiszerek, köztük a cukor, hús, élőállat. Véleményem szerint Magyar­­ország is részt vehet Görög­ország ötéves fejlesztési prog­ramjában, s ha a különböző áruk, beruházási javak szállí­tására versenyképes ajánlato­kat kapunk, mi azt örömmel fogadjuk.­­ Rövid itt-tartózkodásom idején igen kellemes személyes kapcsolatot alakítottam ki a magyar gazdasági vezetőkkel, és úgy gondolom, tárgyalá­saink sikeresek voltak. Mély benyomást tett rám az ország szépsége, a magyar nép ked­vessége. Jegyzőkönyvet írtak alá a magyar—görög árucsereforgalom növeléséről Zavartalanul megoldható az idei gabonatermés tárolása Az aratás általános megin­dulásával előtérbe kerülnek a tárolási feladatok is. A jelen­legi állandó raktárkapacitás körülbelül fedezi a tárolási igényt, azonban egyes megyék­ben­­ kisebb-nagyobb mér­tékű raktárhiány lesz. Emiatt az előző évekhez hasonlóan szükségraktárak felkutatásával és igénybevételével pótolnunk kell a hiányzó raktárteret. Eb­ben az évben is mintegy 6000— 7000 vagon befogadóképessé­gű szükségraktárt kell felku­tatni, ez ideig 4500 vagon táro­lására alkalmas raktár biztosít­va van. A terményraktárak építé­szeti, gépészeti, felújítási és karbantartási munkálatait a megyei terményforgalmi vál­lalatok időben megkezdték és az előírt június 30-i határ­időre be is fejezték. A felújí­tásra és karbantartásra mint­egy 15—16 millió forintot for­dítottak. A termelőszövetkezeti moz­galom fejlődése következtében nagyobb lesz a gépi aratás, mint a múltban, és ennek meg­felelően felkészültek a gabona mesterséges szárítására is. Jú­nius 30-ig az összes szárító­üzem anyag- és energiaellátá­sát biztosították. A felvásároló hálózatot több új terményminősítő műszerrel látták el, ami lehetővé teszi az áru gyorsabb és pontosabb át­vételét. Épül a 15 kilométeres főgyűjtő csatorna a nyugat-balatoni lápvidéken Az eddig csak részben hasz­nosított, s többnyire gyenge minőségű szénát termő nagy­kiterjedésű nyugat-balatoni lápvidéken erőteljes ütemben halad a több mint ezer holdat termővé változtató vízrendezé­si munka. Nemrégen nagytel­jesítményű, vonóköteles kotró­gépekkel kezdték meg a lápvi­dék főgyűjtő csatornájának építését. A tizenöt kilométer hosszú, s felső szintjén 8—10 méter széles csatorna a terme­lőszövetkezetek által kiépíten­dő csatornák vizét vezeti el a hévíz-páhoki csatornába. A főgyűjtő csatornából eddig több mint 20 000 köbméter föl­det termeltek ki kotrógépek­kel. A Vízügyi Igazgatóság már megkezdte a háromkilo­­méteres déli keresztárok épí­tését is. A kora tavasz óta 46 000 köbméter földet mozgattak meg a termőterületüket növel­ni szándékozó termelőszövet­kezetek tagjai. A közös gazda­ságok ősszel még nagyobb erő­vel látnak munkához és a ter­vek szerint 150 000 köbméter­nyi földmunkát végeznek a 130 kilométeres mellékcsator­nahálózat építésében. Nagy kereskedelmi vásár nyílt heverő készletekből A városligeti ipari vásár egyik legnagyobb pavilonja néhány napra most ismét meg­élénkült. Újszerű vásár előtt nyitotta meg kapuit a Petőfi csarnok. Az ország nagykeres­kedelmi vállalatai és ipari készletező vállalatai kiállítot­ták azoknak a cikkeknek­­a mintadarabjait, amelyekből heverő készletekkel rendelkez­nek. A kereskedelmi forga­lomban sokszor előfordul, hogy bizonyos cikkekből telí­tődnek a raktárak. Részben a helytelen elosztás is közreját­szik abban, hogy egyes vidé­kekre olyan árukat küldenek, amelyek ott kevésbé kelen­dőek. A Belkereskedelmi Mi­nisztérium ezért megszervezte a nagykereskedelem vásárát, ahol bemutatásra kerülnek az értékesítésre váró árukészle­tek és a kiskereskedelem, a feldolgozóipar, a közületek a kiállítás megtekintése után fe­dezhetik szükségletüket a szá­mukra fontos cikkekből. A nagykereskedelmi vásár június 30-tól július 8-ig tart és a részvevő 67 vállalat több mint 270 millió forint értékű árukészlet mintakollekcióját mutatja be. Legnagyobb meny­­nyiséggel és értékkel a ruhá­zati nagykereskedelem képvi­seltette magát. Igen sok a mé­teráru és a lakástextília. A ci­pőnagykereskedelem mintegy hetvenezer pár cipőt kínál eladásra. Nagyrészt olyan ci­pőket, amelyeket egyes vidé­keken színük vagy fazonjuk miatt nem tudnak eladni. A sertésbőrből készült férfiszan­dálokat például vidéken sok­kal inkább keresik, mint Bu­dapesten. Az elektromos áram­kör átalakítása következtében egyes vidékeken eladatlanul maradtak a 110 voltos izzó­­körték. Ezekből is nagy kész­leteket lehet most vásárolni. A kiállítás első napján az állami és a szövetkezeti kiske­reskedelem vezetői tekintették meg a kiállítást és már az első órákban jelentős üzletkötések történtek. A forgalom kialaku­lását azzal is támogatja a Bel­kereskedelmi Minisztérium, hogy a kiskereskedelemnek terven felül engedélyezi e cik­kekből a vásárlásokat és ahol annak szükségessége felmerül, kedvezményes hitelt is nyújt az üzletek lebonyolítására. Július 4-től 8-ig a helyiipari vállalatok, a kisipari szövetke­zetek, július 7-én és 8-án pe­dig a közületek és a magánke­reskedelem eszközölhet vásár­lásokat a heverő készletek nagykereskedelmi vásárán. A jelek szerint várakozáson fe­lüli sikerrel jár majd ez a kez­deményezés, amit a következő években időszakonként előre­láthatólag megismételnek. G.J.

Next