Magyar Nemzet, 1960. október (16. évfolyam, 233-258. szám)

1960-10-01 / 233. szám

4 Kaszavulu a „főbiztosok tanácsának” adta át a hatalmat Az ENSZ kongói képviselője támogatja az újabb törvénytelen „kormányt” Leopoldville-ből jelenti az MTI. A hírügynökségek Leo­poldville-ből érkezett táviratai azt mutatják, hogy bizonyos, a gyarmatosító körökhöz közel­álló erők igyekeznek elszige­telni a törvényes kongói kor­mányt, élén a parlament bi­zalmát élvező Lumumbával. Az AFP­ hírügynökség je­lentése szerint Kaszavubu fi­gyelmen kívül hagyva a Lu­­mumba-kormányt, csütörtökön a Leopoldville-be akkreditált diplomáciai testület tagjainak bemutatta az úgynevezett fő­biztosok tanácsát­. A Kasza­vubu rezidenciáján megtartott hivatalos ceremónián az elnök kijelentette, hogy ez a tanács "időlegesen átveszi a végrehaj­tói és adminisztratív hatalmat az országban Kaszavubu azt is elmondta, hogy támogatja a lázadók vezérének, Mobutu­­nak határozatát a ghánai és guineai csapatok Kongóból való kivonásáról. A hírügynökségi jelentések­ből kitűnik — jelenti a TASZSZ —, hogy az Egyesült Nemzetek zászlóját, tekintet nélkül a Kongóban tartózkodó ENSZ-képviselők ama törek­vésére, hogy a »be nem avat­kozás" híveinek tüntessék fel magukat, ismét szeparatista cselekedetek álcázására hasz­nálják fel, amely cselekedetek a törvényes kongói kormány megdöntésére irányulnak. Az AFP Leopoldville-ből érkezett távirata szerint: "az ENSZ hi­vatalos kongói képviselője ki­jelentette, hogy az ENSZ tár­gyalásokat fog folytatni a fő­biztosok tanácsával. Az ENSZ állásfoglalása egyszerű : azokkal tárgyal, a­kik tényle­gesen elfoglalják a miniszteri székeket Ily módon az ENSZ nyíltan a törvénytelenül létrehozott­­ tanács oldalára áll, amelyik senkit és semmit nem képvi­selve az államügyek vezetését akarja megkaparintani. A puccsisták — a törvényes kongói kormány ellenségei—, amint a hírügynökségi jelenté­sekből kiderül, a csőd előtt álló és Katanga tartományba kapaszkodó Csombe-klikkre teszik létüket. Ugyanakkor ennek a bábnak az állomáshe­lyén távolról sincs nyugalom. Az AFP jelenti, hogy a Csom­­be-rendszer ellen felkelt Balu­­ba-törzsek Katanga admi­nisztratív központjától, Elisa­­bethville-től 300 kilométerre működnek. A központi kor­mányhoz hű Baluba-törzs tag­jai csütörtökön Katanga köz­ponti részében elfoglalták Upemba területét. Az ENSZ szóvivőjének csü­törtöki nyilatkozatából világo­san látszik, hogy az ENSZ-pa­­rancsnokság továbbra is aka­dályozni igyekszik a központi kormányhoz hű csapatok elő­nyomulását Katanga felszaba­dításáért. Mint mondotta, a Csombe-féle "katangai kor­mány" tudomásukra hozta, Sambánál, 50 kilométerre Ka­tanga határától, Lumumba kormánycsapatai gyülekeznek, hogy átlépjenek a határon Ka­tanga területére. A szóvivő be­jelentette, hogy ENSZ-egysé­­gek sietnek a helyszínre, s "Vizsgálatot tartanak". Ileo, a Kaszavubu által al­kotmányellenesen kinevezett "miniszterelnök" kijelentette, hogy ő a főbiztosok tanácsá­ból" alakított ideiglenes kor­mány" feje. Ileo az úgynevezett "kerek­asztal-értekezlettel" foglalkoz­va hangoztatta, hogy értesülé­sei szerint Csembe, Kongó Katanga tartományának "mi­niszterelnöke" elvben egyetért az említett "kerekasztal-érte­­kezlet" magatartásával és be­leegyező válasza hamarosan várható. Ezek után közölte, az érte­kezletre meghívták a kongói parlament tagjait, közöttük Lumumbát is — "képviselői minőségében". Patrice Lumumba, a Kongói Köztársaság miniszterelnöke a kairói rádió munkatársának adott interjújában a legutóbbi kongói eseményekkel kapcso­latban kijelentette, hogy Mo­­butu ezredes lázadását a bel­gák, valamint "egyes felelős leopoldville-i ENSZ-képvise­lők" készítették elő. Lumumba rámutatott, hogy az általa ve­zetett kormány és az ENSZ kongói képviselői között saj­nálatosan rossz viszonyok­ ala­kultak ki, "minthogy az ENSZ-képviselők mindent megtesznek azért, hogy eltá­volítsák a törvényes kormányt és olyan kormányt hozzanak létre, amelyik az imperializ­mus kezére játszik". Az ilyen módon létrehozott kormányok — folytatta Lu­­mumba — mozgósítják erőiket a nemzeti függetlenségért küz­dő törvényes kormány ellen. Patrice Lumumba — jelenti a kairói rádió tudósítója — kifejezte reményét, hogy az ENSZ-közgyűlés ülésszaka ha­tározatot fogad el Kongó sza­badságának és függetlenségé­nek védelmében. A miniszter­­elnök kifejezte azt a reményét is, hogy ebben a határozatban benne foglaltatik majd, hogy az ENSZ csak a törvényes kongói kormánnyal működhet együtt, vagyis azzal a kor­mánnyal, amelyet a parlament megerősített és amelynek,­­ mint az egyetlen törvényes hatalomnak, nem egy esetben bizalmat szavazott. Légi híd Brüsszel és Katanga között vomlik a belga fegyver Kongóba A belga fővárosban Kongó „visszahódításáról” álmodoznak Bonnból jelenti az MTI. A belga fővárosból érkező hírek beszámolnak arról, hogy Brüsszel és Katanga között valóságos légi híd működik, amelyen át egymásután indul­nak belga repülőgépek Elisa­­bethvillebe, hogy fegyvereket, valamint technikai és katonai "szakembereket" szállítsanak újból Katangába. Ezt a "Kongó korlátozott visszahódítására" irányuló műveletet — ahogy a belga fővárosban nevezik — D’Aspremont-Lynden gróf irá­nyítja, aki nemrég került be a belga kormányba, mint az afrikai ügyek minisztere. A belga fővárosban közismert tény, hogy az új miniszter szoros kapcsolatban áll a ki­rályi családdal és már régóta nagy szerepet játszik a Société Générale de Belgique nevű trösztben, amelynek vezető szerepe volt Kongó kizsákmá­nyolásában. D’Aspremont- Lynden az utóbbi időben fel­tűnően sokat utazgatott Brüsz­­szel és Katanga között, mint Csombe miniszterelnök egyik "tanácsadója", az ő közvetíté­sével választották be annak­idején Csombét az Union Ni­­niére igazgató­tanácsába havi 450 000 frank fizetéssel. A belga fegyverszállítás célja — mint a Tat című zü­richi lap brüsszeli tudósítója írja — teljesen világos: "Ka­tab­adban­ és Kaszaiban hídfőt akarnak kiépíteni, amelyből kiindulva Csembe és Kalondzsi belga fegyverekkel és pénzzel felszerelve, később hozzáfoghat egész Kongó visszahódításá­­hoz­. Habsburg Ottó nem mondott le trónkövetelési jogáról Bécsből jelenti az MTI. Az osztrák monarchisták cáfolják azt a "megbízható" nyugatné­met forrásból származó hírt, hogy ezután már csak Habs­burg Ottó öccsét tekintik az osztrák császári trón váromá­nyosának, mert Habsburg Ottó ausztriai hazatérésének enge­délyezése fejében aláírta az osztrák császári trón követelé­séről lemondó és Ausztria köz­­társasági államformáját elis­merő nyilatkozatot. Ezzel összefüggésben a szo­cialista Arbeiter Zeitung csü­törtöki számának első oldalán Habsburg Ottó két nyilatkoza­tát idézi. Idén augusztusban hannoveri beszédében kijelen­tette: Ausztria jövendő állam­formája a köztársaság és a monarchia keveréke lesz. Két évvel ezelőtt egy párizsi lap­nak adott nyilatkozatában azt a reményét fejezte ki, hogy ha Ausztriába visszatérve egysze­rű osztrák állampolgár lesz, senki sem akadályozhatja meg abban, hogy politikai tevé­kenységet fejtsen ki és nincs olyan törvény, amely az oszt­rák állampolgárokat vissza­tarthatná attól, hogy őt veze­­tőjükké, akár császárukká is válasszák. Debré Horniba látogat somból jelenti az MTI. Mi­közben több nyugatnémet lap, így a Die Welt párizsi tudósí­tója a francia—nyugatnémet kapcsolatok légkörének fel­tűnő lehűléséről számol be, Bonnban hivatalosan is meg­erősítették, hogy Adenauer kancellár „tekintettel a ko­moly helyzetre”, nem vesz részt október 28-án a chart­­res-i katedrális 200 éves jubi­leumának ünnepségein. (Ko­rábban az a hír járta, hogy Adenauer az ünnepségeken való részvétel kapcsán talál­kozik majd de Gaulle elnök­kel.) Ezután a nyugatnémet fővá­rosban az eddiginél is nagyobb jelentőséget tulajdonítanak Debré francia miniszterelnök október 7-én és 8-án sorra ke­rülő bonni látogatásának. Hi­vatalos körök szerint a Debré­­vel folytatandó tárgyalások középpontjában a NATO át­szervezésével kapcsolatos francia tervek állnak majd, melyeket — mint ismeretes — a bonni kormány határozot­tan ellenez. Magyar Nemzet Terjednek a Jenungon-botrány hullámai A gaulleista kormány megtorlásokat alkalmaz az algériai háború ellenzőivel szemben Párizsból jelenti a MTI. A­­Jeanson-hálózat­ pere, a bal­oldali polgári értelmiség is­mert személyiségeinek az al­gériai háborút elítélő, s a fegy­­verfogás megtagadását helyes­lő "manifesztuma" olyan vi­hart kelt a francia közvéle­ményben, amely napról napra­­újabb hullámokat kever fel. Állást foglalt a Francia Kommunista Párt is, amely­nek politikai bizottsága dekla­rációjában rámutatott: növek­vő, erővel jelentkezik Francia­­ország népének ellenállása az algériai háborúval szemben. A 121 értelmiségi manifesztuma is a francia népnek azt a tö­rekvését tükrözi, hogy fejez­zék be a háborút. Bár a kom­munista pártnak megvannak a maga elképzelései arról, hogy milyen harci formák a legha­tásosabbak, nem tűrheti, hogy elnyomó intézkedésekkel sújt­sák az algériai béke egyetlen hívét is. Az új baloldali szocialista párt, az Egyesült Szocialista Párt Országos Tanácsa is nyi­latkozatot adott ki, amelyben megállapítja: a degaulleista rendszer a tekintély­uralom egyre jellegzetesebb formái irányában halad. A kormány az értelmisé­giek háborúellenes kiállásának megtorlásául több intézkedést hozott: felemelte a katonákat engedetlenségre felbujtó "pro­vokációk" büntetésének felső határát, felfüggesztette állá­sukból az értelmiségiek "mani­­fesztumát" aláíró és állami al­kalmazásban levő tanárokat, tudósokat. "Fekete listára" he­lyeztette a rádióban, a televí­zióban, az állami színházak­ban azokat a színészeket, író­kat, akik magukévá tették a manifesztumot. Legújabban arról is szó van, hogy a kor­mány rendeletére a becsület­­rend tagjainak sorából is tör­lik az aláírókat. A felháborodás mind na­gyobb a művészvilágban, az értelmiségi körökben, a peda­gógusok soraiban. Nagyszabá­sú szolidaritási akciók vannak kibontakozóban a színészek, a tanárok és a közalkalmazottak között. Szinte valamennyi szakszervezet elítéli a kormány intézkedéseit. A színész szak­­szervezet de Gaulle tábornok­hoz fordult tiltakozásával. — Szombat, 1960) október 1- 1964-ben­­ valamennyi budapesti általános iskolában bevezetik a gyakorlati oktatást) Budapest oktatásügyi helyzetéről tárgyalt a fővárosi tanács A fővárosi tanács pénteken az Újvárosháza nagytermében ülést tartott. A tanácstagokat Veres József, a végrehajtó bi­zottság elnöke üdvözölte. In­dítványozta, hogy a tanácsülés táviratban üdvözölje a Kádár János vezetésével New York­ban tartózkodó magyar ENSZ- küldöttséget. A javaslatot egy­hangúan elfogadták. Ezt követően dr. Gyalmos János, a végrehajtó bizottság elnökhelyettese számolt be Bu­dapest közoktatási helyzetéről. — Sok szó esik mostanában a szülők és a pedagógusok kö­rében egyaránt a diákok túl­terheléséről — mondotta a töb­bi között — Új tantervre és új tananyag összeállítására van szükség. Bejelenthetem, hogy az illetékesek már ezek összeállításán dolgoznak. A túlterheltségben szerepet játszanak azok a pedagógusok is, akiknek az a véleményük: a műveltség nem más, mint ismeretek halmaza. Ez ellen a nézet ellen az oktatásügy ve­zetői lépjenek fel és a tan­­anyagcsök­kentő rendelkezé­seknek feltétlenül szerezzenek érvényt. Sok esetben nagy megterhelést okoznak a gye­rekeknek a szülők is, akik kü­lön tanulmányokra késztetik őket Az új oktatási formák eddigi tapasztalatai Dr. Gyalmos János a gya­korlati oktatás eddigi eredmé­nyeiről, és az új oktatási for­mák tapasztalatairól is beszá­molt. A kísérleti jellegű gya­korlati oktatás Budapesten már 1958-ban megkezdődött és az idei iskolai évben az ál­talános iskolák 5. osztályainak 83, a 6. osztályoknak 54, a 7. osztályoknak pedig 31 százalé­kában bevezették a gyakorlati foglalkozás tantárgyát. Min­den remény megvan arra, hogy az 1963/1964-es iskolai évben valamennyi budapesti általános iskolában megvaló­sul a gyakorlati oktatás.­­ Tapasztalataink szerint gimnáziumaink nem tudják megfelelően előkészíteni a diákokat sem a felsőfokú ok­tatásra, sem a gyakorlati élet­re. Megállapítható, hogy tech­nikumok ilyen­ irányú tevé­kenysége sem üti meg a kívánt mértéket. Ezért a technikus képzést felsőfokúvá kell átala­kítanunk.­­ A gimnáziumokban egyébként már az 1958/1959-es oktatási évben megkezdtük az 5+1-es rendszerű tanítást. Je­lenleg az elsőosztályosok 84 százaléka, a második osztályo­sok 71 százaléka, a harmadik osztályosok 30 százaléka, a ne­gyedik osztályosok 17 százalé­ka vesz részt egynapos gya­korlati foglalkoztatásban. Ter­vünk az, hogy az 1965/1966-os iskolai évben a gimnáziumok valamennyi osztályába beve­zetjük a gyakorlati foglalko­zásokat. — Napközi otthonaink szin­tén nagyot fejlődtek az elmúlt években, de meg kell monda­nunk, hogy az igényeket nem tudjuk teljesen kielégíteni. Nagy gondot okoz például a gyermekek étkeztetése. A Gyermekélelmezési Vállalat csaknem 68 000 adagot f­őz na­ponta — körülbelül 20 000 adaggal többet, mint ameny­­nyire eredetileg berendezke­dett. A főváros az élelmezés javítására új konyhákat épít, így már elkészült a IV. kerü­leti és a XIX. kerületi új konyha, és egy nemrégiben hozott határozat szerint gyer­mekélelmezési konyhát ren­deznek be a XVI. és a XX. kerületben is.­­ A napközi otthonok iránti növekvő igényt jellemzi, hogy még 1957-ben 762 napközi ott­honi csoportban 22 151 tanuló volt, addig az idén 966 cso­portban 37 655 diákról gon­doskodnak. Ezenkívül műkö­dik 95 társadalmi jellegű nap­közi is, s a tervek szerint to­vábbi társadalmi napközi ott­honokat szerveznek. 40 ezer felnőtt terve Ezután a felnőtt oktatás eredményeit ismertette az előadó. Kiemelte, hogy a fel­nőtt oktatás különböző for­máiban több mint 40 000 dol­gozó vesz részt. Érdekes je­lenség, hogy az esti iskolákon és egyebütt tanulók átlagos életkora évről évre alacso­nyabb. Elmondotta még, hogy a fő­városban az utóbbi négy esz­tendő alatt csaknem 20 száza­lékkal nőtt a pedagógusok száma. Pedagógusaink mind­inkább átérzik az oktató és nevelőmunka egységének fon­tosságát, készséggel segítik az iskolai ifjúsági szervezetek munkáját, s igyekeznek a szü­lők pedagógiai ismereteit szé­lesíteni. Dr. Gyalmos János elismeréssel szólt a fővárosi szülői munkaközösségek tevé­kenységéről, és kérte a kerü­leti tanácsokat: messzemenően támogassák a szülői munkakö­zösségeket, hogy valóra vált­hassák az ifjúság szocialista neveléséből rájuk háruló fel­adatokat. A beszámolót vita követte. A tanácstagok elmondották, hogy ifjúságunk nevelésének kérdése egyre inkább az egész lakosság ügyévé válik. Ortu­­tay Zsuzsa, a Magyar Nők Or­szágos Tanácsának­ titkára azt indítványozta, hogy a tanács a nőtanáccsal együtt mérje fel, milyen lehetőségek van­nak az oktatásügyi intézmé­nyek társadalmi támogatására és gondoskodjék arról, hogy a közösség segítőkészségét min­denütt helyesen,­­ célszerűen vegyék igénybe. Lakóbizottsági állandó bizottság alakult A hozzászólásokra dr. Gyal­mos János válaszolt. A tanács a főváros oktatásügyi helyzetéről szóló beszámolót, valamint a felszólalásokra, javaslatokra adott választ egyhangúlag el­fogadta. Ugyancsak elfogadták a lakóbizottsági állandó bi­zottság megválasztására elő­terjesztett ..indítványt, amely szerint a fővárosi tanács ki­lenctagú lakóbizottsági állan­dó bizottságot választott, amelynek elnöke Varga Gyula fővárosi tanácstag. A tanácsülés dr. Pesta Lászlónak, a végrehajtó bi­zottság elnökhelyettesének zár­­ószavával ért véget. Aranygyűrűs doktorokat avattak Debrecenben A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem aulájában pénteken avatták az első aranygyűrűs doktorokat és ad­ták át ünnepélyesen a "Sub auspiciis Rei Publicae popula­ris" kitüntetést. Az ünnepsé­gen részt vett Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke, Benke Valéria művelődésügyi miniszter és dr. Doleschall Frigyes egészség­­ügyi miniszter. Dr. Berényi Dénes egyetemi tanár, a természettudományi kar dékánja bejelentette, hogy Kántor Sándor okleveles mate­matika-fizika szakos közép­iskolai tanár a doktori szigor-, latoztató bizottság előtt a kö­vetelményeknek kitűnően megfelelt. Dr. Sután Béla rek­tor méltatta a jelölt munkás­ságát. Ezután ismertette dok­tori disszertációját Kántor Sándor, akit a doktori eskü le­tétele után a természettudo­mányi kar és az egyetemi ta­nács doktorrá fogadott. Dobi István, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnöke köszöntötte ezután az újonnan doktorrá avatott Kántor Sán­dort, akinek a Magyar Nép­­köztársaság címerével ellátott aranygyűrűt adott át. Ugyancsak Dobi István je­lenlétében pénteken a debre­ceni orvostudományi egyetem ünnepi tanácsülésén arany­gyűrűs doktorrá avatták Ju­hász Nagy Sándort és Óvári Imre orvost. Ülést tartott a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság pénteki ülésén az el­nökség bejelentette, hogy az Elnöki Tanács a KNEB tagsá­gának megbízatása alól eddig végzett munkájának elismeré­se mellett dr. Háy Lászlót, a Marx Károly Közgazdaságtu­dományi Egyetem rektorát sa­ját kérésére felmentette, he­lyette Sulyok Bélát, a Magyar Nemzeti Bank elnökét nevezte ki a KNEB tagjává. A bizottság megtárgyalta az elnökség összefoglaló jelenté­sét a 3004/2/1959. számú kor­mányhatározat, ezen belül a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztéséről és a termelőszö­vetkezetek gazdasági megszi­lárdításáról hozott kormány­­határozatok végrehajtásának ellenőrzéséről. A jelentésben az elnökség beszámolt az év folyamán e tárgyban eddig végzett vizsgálatokról. A KNEB a jelentést beható vita után egyhangúlag elfogadta. Tárgyalta ezután a KNEB a Nógrád megyei népi ellenőrzési bizottság munkáját és a vita alapján fontos határozatokat hozott az ellenőrzési munka további fejlesztésére, a kollek­tív munka megjavításáról és a népi ellenőrzés tömegkapcso­latainak még szélesebb ala­pokra helyezéséről. Megvitat­ta és elfogadta továbbá a KNEB a tanácsi vállalatok gazdálkodása vizsgálatának, a diákotthonok és szociális ott­honok vizsgálatának és az irá­nyító szervek ellenőrző tevé­kenysége vizsgálatának prog­ramját. ÜNNEPI KÍNAI FILMBEMUTATÓ! A hosszú menetelés Monumentális, színes történelmi film Korhatár nélkül BEMUTATJA OKTÓBER 1-TŐL: a PUSKIN filmszínház (du.) Véget ért a Nemzetközi Zenetudományi Találkozó Az Erkel Ferenc emlékeze­tének szentelt Nemzetközi Ze­netudományi Találkozó, ame­lyet a magyar Zeneművészek Szövetsége rendezett, pénte­ken befejeződött. A záróülésen Bónis Ferenc, Mosonyi Mihály magyar operáiról, Bohurdsl- Karasek csehszlovák zenetu­dós, majd Szabolcsi Bence­ Kossuth-díjas zenetudós, a Magyar Zeneművészek Szö­vetségének elnöke mondott zárszót. Méltatta a találkozó jelentőségét, hangoztatta a ze­netudomány közös feladatai­nak, s a közös célok érdeké­ben munkálkodó zenetudósok együttműködésének fontossá­gát.

Next