Magyar Nemzet, 1960. december (16. évfolyam, 285-310. szám)

1960-12-01 / 285. szám

2 Az igazságos földrajzi képviselet kérdése az UNESCO adminisztratív bizottsága előtt Moszkvából jelenti a TASZSZ. Az UNESCO-közgyűlés admi­nisztratív bizottsága néhány napon át az igazságos földrajzi képviselet elvének megvalósí­tásáról tárgyalt. Mint ismere­tes, a jelenlegi három állam­­­csoportosulás, a szocialista ál­lamok, a semleges államok és a nyugati katonai szövetségek tagjai közül az utóbbiak kép­viselői adják az UNESCO ap­parátusának túlnyomó részét. Ez a helyzet kétségkívül azt eredményezi, hogy az UNES­­CO-n belül megsértik egyes országok érdekeit és részre­­hajlóan csupán néhány ország számára megfelelően használ­ják fel ezt a nemzetközi szer­vezetet. A vitában felszólaló A. Guszk­o ukrán küldött hang­súlyozta, hogy az UNESCO titkársága nem lehet mentes a részrehajlástól, ha alkalma­zottainak többsége a NATO- országokból kerül ki, több mint 25 százaléka pedig a SEATO-országokat képviseli. Ugyan­ak­kor azonban kilenc szocialista ország mindössze 21 tisztséget kapott, ami az alkalmazottak létszámának nem egészen öt százaléka. A titkárságon belül­­ folytatta a továbbiak­bat­ az utcrán kül­dött — hiába keressük Albá­nia, Belorusszia, Románia és Ukrajna képviselőit, de nem jutott hely 16 semleges ázsiai, afrikai, illetőleg latin-amerikai ország képviselőinek sem. A vitában felszólaló indiai, belorusz és jordániai küldött ugyancsak elítélte, hogy a nyugati hatalmak képviselői alkotják a többséget az UNESCO vezető szerveiben. A szervezet főtitkára megkísé­relte, hogy védelmébe vegye az UNESCO jelenlegi felépíté­sét és azt állította, hogy Ázsiá­ban és Afrikában­­nincs elég megfelelően képzett káder­. A küldöttek erélyesen visszauta­sították ezt az állítást. Az adminisztratív bizottság túlnyomó többséggel elfogad­ta India javaslatát, amely ar­­ról szól, hogy az eddiginél job­ban érvényre kell juttatni az UNESCO szerveiben az igaz­ságos földrajzi képviselet el­ ná£. A határozat kötelezi a fő­titkárt, hogy már 1981-ben terjesszen beszámolót a végre­hajtó tanács elé az ezzel kap­csolatos intézkedésekről. Itanl Kon levele fiam marsit jóidhoz Az ENSZ ihassa meg az Egyesült Államok ellen emelt kubai vádakat Algériai kormányküldöttség Havasiéban Havanából jelenti az Új Kí­na. A kubai lapok közölték azt a levelet, amelyet Raul Roa kubai külügyminiszter in­tézett az ENSZ főtitkárához. A levél hangoztatja: a kubai kormány ragaszkodik ahhoz a kéréséhez, hogy az Egyesült Államok ellen emelt vádjait az ENSZ-közgyű­lés vitassa meg. A levél hangsúlyozza továb­bá, hogy az Eisenhower-kor­­mány nem nyújtott más vá­lasztási lehetőséget Kubának, csak a behódolást, vagy a ve­reséget. Ezzel az agressziós és , megfélemlítésre irányuló po­litikával szemben a kubai for­radalmi kormánynak nincs szüksége kitalált vádakra ah­hoz, hogy igazolja, miért moz­gósítja a népet és miért hoz védelmi intézkedéseket. Kuba nem követ el agressziót, csak védi magát, amikor megszerzi a védelemhez szükséges fegy­vereket bármely piacon, ahol azokat megkaphatja­. A kuta­i kormány végül ké­ri, hogy a levelet hivatalos ok­mányként juttassák el vala­mennyi ENSZ-küldöttségnek. Dorticos kubai elnök fogadta a Ben Kedda algériai minisz­ter■ vezetésével Kubába érke­zett algériai kormányküldött­séget. A népek barátságának kubai intézete díszvacsorát adott a küldöttség tiszteleté­re. Santiago de Cubába szov­jet szakemberek érkeztek, hogy segítséget nyújtsanak a kubaiaknak az egykori ame­rikai, most államosított Nicaro nikkelgyár üzemeltetésében — jelenti az AP. A gyárat, amely­nek értéke 110 millió dollár, a Castro-kormány ez év októ­berében vette állami kezelésbe. A Pravda havanai tudósítója utal arra a hírre, hogy a Ku­ba, Haiti és Jamaica között el­terülő térségben december folyamán nagy hadgyakorlatot akar tartani az amerikai ha­ditengerészet. A cikkíró meg­jegyzi: ha figyelembe vesz­szük, hogy Guatemalában, Ni­caraguában és az amerikai Florida állam területén bér­gyilkosok egész hadseregét tartják készenlétben, nem ma­rad kétségünk az iránt, hogy ez esetben az Egyesült Álla­mok Kuba elleni széleskörű agressziójának terveiről van szó. Az amerikai imperialisták­­Kuba elleni fegyveres inter­venciójuk előkészítésekor ar­ra törekszenek, hogy e lépé­süknek kollektív jelleget ad­janak. Elők­­ész­ületek a NATO párizsi értekezletére Még­ mindig­ tart a szavazatok számlálása az Egyesült Államokban Washingtonból jelenti az MTI. Míg Kennedy szenátor, az Egyesült Államok újonnan megválasztott elnöke január 20-án hivatalba lépő kormá­nyának összeállításán dolgozik, közben a nyugati táborban folynak az előkészületek a de­cember 16-án Párizsban meg­nyíló NATO-értekezletre. Mint ismeretes, az értekezleten több fontos kérdés kerül megvita­tásra, többek közt Norstad tá­bornoknak az a javaslata, hogy tegyék önálló atomhatalommá a NATO-t. A Reuter ottawai jelentése szerint Green kana­dai külügyminiszter a kanadai hírügynökségnek adott inter­jújában kijelentette, lehetsé­ges, hogy a NATO miniszteri tanácsának decemberi párizsi értekezletét 1961 tavaszán NA­TO csúcsértekezlet követi. Hozzáfűzte, ennek a csúcsérte­kezletnek lenne többek között a feladata,­­hogy döntsön a NATO atomhatalommá nyilvá­nítása kérdésében. Végéhez közeledik a novem­ber 8-i amerikai elnökválasz­tásokon leadott szavazatok összeszámlálása. A 166 06­­ sza­vazó körzetből már csak 191 körzetben folyik szavazatszám­lálás. Az Egyesült Államok öt­ven állama közül harmincegy­ben már kihirdették a hivata­los végeredményt. A két nagy pártra összesen 68 060 812 sza­vazatot adtak le, ebből Ken­nedy 34 120 496, Nixon áléinak pedig 33 940 316 szavazatot ka­pott. December 10-én utazik Kínába a laoszi kormányküldöttség A delegációt Souvanna Phouma vezeti Pekingből jelenti az Új Kí­­ra. Mint ismeretes, Souvanna Phouma laoszi miniszterelnök és Csou En-laj, a Kínai Nép­­köztársaság miniszterelnöke­ megállapodott abban, hogy ha­marosan­ laoszi baráti küldött­ség látogat a népi Kínába. Souvanna Phouma kedden táviratot intézett Csou En-laj­­hoz. A miniszterelnök közölte, hogy a baráti küldöttség de­cember 10-én szándékozik el­hagyni a laoszi fővárost és még ugyanezen a napon érke­zik Kantonba. A küldöttség december 12-től 16-ig tartóz­­kodik Pekingiben. A tizenegy tagú kormánydelegáció veze­tője Souvanna Phouma mi­niszterelnök. Csou En-laj miniszterelnök választáviratában bejelentette, elfogadja a laoszi kormány ál­tal javasolt időpontot Mint a Reuter jelenti, a lao­szi nemzetgyűlés elnökének vezetésével szerdán Viantiane­­ból küldöttség indult Savan­­nakhetbe, Nosavan lázadó csa­patainak főhadiszállására. Sou­vanna Phouma miniszterelnök kijelentette, a küldöttség igyekszik rábírni a lázadókat, egyezzenek bele olyan koalí­ciós kormány megalakításába, amely a Pa­tét Laót is magá­ban foglalja. __MagyarNemzet____ A Nyu­gateurópai Unió értekezlete NATO-támaszpontok felállítását javasolja Spanyolországban Párizsból jelenti az MTI. Mint ismeretes, Párizsban ked­den megnyílt a Nyugateurópai Unió parlamenti értekezlete. (A Nyug­ateurópai Unió tagjai: Nagy-Britannia, Franciaország, Nyugat-Németország, Olaszor­szág, Belgium, Hollandia és Luxemburg.) A négynapos ér­tekezlet napirendjén a Nyugat­európai Unió tagállamait érin­tő külpolitikai és katonai kér­dések szerepelnek. Az értekezlet szerda délutáni ülésén Debré francia minisz­terelnök beszámolt az európai és az afrikai politikai helyzet­ről. Wigny belga­­ külügymi­niszter, a Nyugateurópai Unió miniszteri tanácsának jelen­legi elnöke, a tanács múlt évi tevékenységét ismertette. Mint az AP jelentette, az ér­tekezlet katonai bizottsága egyhangúlag javaslatot foga­dott el, amely indítványozza, hogy a NATO létesítsen hed­­táp-támaszpontokat Spanyolor­szágban. Goedhart holland képviselő, a bizottság előadója a javaslat indokolásakor ked­vező színben igyekezett feltün­tetni Franco fasiszta rendsze­rét és azt állította, hogy az E►nem jelent tényleges veszélyt a szabad világ számára*. Siet­ve hozzátette, hogy ••NATO tá­maszpontok létesítése Spanyol­­országban semmiképpen see­m jelentené a rezsim, elismeré­sét*. Az értekezlet pénteken sza­vaz a javaslat fölött, amelyet elfogadás esetén a Nyugat­­európai Unió miniszteri taná­csa elé terjesztenek. Kétségbeesett angol erőfeszítések a „hatok’9 és a „hetek” vám­háborújának megakadályozására Afrikára is sikerítődik Nyugat-Európa gazdasági megoszlása? Londonból jelenti az MTI. Angol és nyugatnémet hiva­talos kereskedelmi szakértők megbeszéléseket kezdtek Lon­donban az európai hatos és he­tes csoport közötti viszony­latok szabályozásának lehető­ségéről. A megbeszélések be­fejezése után Heath főpecsét­­őr, aki az európai kereskedel­mi ügyeket intézi, Párizsba és onnan Stockholmba utazik, hogy ugyanerről a kérdésről tárgyaljon. A nagy nehézségek ellenére Anglia számára mindinkább égető kérdés lett a két csoport között fenyegető vámháború elhárítása, főként azért, mert a hetes csoport jövő év elején rövibé mérsékli egymás közti vámjait és emeli a kívül álló országokkal szembeni várt­é­­t­eleit, ami fontos export­pia­coktól fosztja meg az amúgy is súlyos válsággal küzdő an­gol autóipart. A Daily Telegraph gazdasá­gi szakértője szerint nem két­séges, hogy a hatos csoport, amelynek együttes ipari ter­melőképessége az Egyesült Ál­lamokéhoz hasonlítható, a jö­vő év elején megkezdi Anglia kereskedelmének aláakná­zását Európában és a világpiacok­on. A hatos és a hetes csoport közötti ellentétekbe Afrika is belekeverednék. Franciaország volt afrikai területeit, amelyek elnyerték függetlenségüket, külön egyezmények fűzik az európai gazdasági közösséghez, míg az afrikai Commonwealth­­országok Angliával állnak szo­ros kereskedelmi kapcsolat­ban. Lumumba állítólag meglátogatta szülőfaluját „Csombe-terv” az imperialisták kongói gazdasági helyzetének megszilárdítására Leo­poldville-ből jelenti az AFP. Lumumba kongói mi­niszterelnök — útban Stanley­­ville, a kongói keleti tarto­mány fővárosa felé — szerda reggel állítólag 50 kilométerre Kikwit városától szülőfalujá­ban, Katakokombéban tartóz­kodott. Alig két napja hangzott el Kaszavubu kongói elnöknek korábbi állásfoglalását meg­hazudtoló, köpönyegforgató ki­jelentése "Kongó egységének megvédéséről", amikor Kongó egységének másik árulója. Csembe szerdán Brazzaville­­ben sajtóértekezletet tartott. Előbb azt fejtegette, hogy Kongó nem egységes állam, hanem csupán a belga gyar­mati rendszerben egyesített te­rület, amelyet "nem lehet köz­pontilag kormányosni". Mégis sürgette, hogy Kongó — sze­rinte "nem összetartozó* — ré­szei lépjenek szoros gazdasági és kulturális szövetségre, sőt javasolta, hogy ezt a szövetsé­get terjesszék ki Közép-Afri­ka minden országára. A vázolt terv csattanósa csak ezután következett: Csembe, ••felajánlotta*, hogy Katanga — ahol változatlanul az impe­rialista tőke tartja kezében a gazdasági helyzetet — kölcsö­nöket nyújt "Kongó más ré­szeinek", de csak azzal a fel­tétellel, hogy az egyes tarto­mányok nem Kongó részei, ha­nem csupán külön-külön igaz­gatott országok, valamiféle la­za államszövetségben. Csembe terve napnál világo­sabban árulkodik: kiagyalója szeretné egész Kongóra, sőt, ha lehet, Közép-Afrika minden országára kiterjeszteni­ impe­rialista gazdáinak uralmát. A francia szenátus külügyi bizottsága leszavazta de Gaulle-t Párizsból jelenti az AP. A francia szenátus külügyi bi­zottsága kedden 18 szavazattal 15 ellenében és egy tartózko­dással elutasította de Gaulle­­nak a francia nukleáris fegy­veres erők megteremtéséről szóló tervét. Mi­nt ismeretes, a tervet hétfőn már a pénzügyi bizottság is elvetette. A szená­tus ezután foglalkozik második olvasásban a francia elnök tervezetével. December 9-én De Gaulle Algériába utazik Párizsból jelenti az MTI. A francia kormány szerdán dél­előtt de Gaulle tábornok el­nökletével minisztertanácsot tartott. A minisztertanács az algériai népszavazás kérdésé­vel foglalkozott. A kormány ülése után Terrenoire tájékoztatási minisz­ter közölte, hogy de Gaulle köztársasági elnök december 9-én Algériába utazik. Nyugati jelentések szerint a szerdai minisztertanács még nem hozott végleges határo­zatot a népszavazásra bocsá­tandó törvényjavaslat terve­zetéről és a népszavazás idő­pontjáról. Mindkét kérdésben a de Gaulle algériai útjának előestéjén megtartandó újabb minisztertanács dönt majd. Cyrus Eaton Moszkvába érkezett Moszkvából jeleníti a TASZSZ­ Cyris Eaton amerikai nagy­iparos és közéleti személyi­ség, aki szerdán Moszkvába érkezett, a következőket mon­dotta a seremetyevói repülő­téren: — A feleségem is, és én is boldogok vagyunk, hogy ismét itt lehetünk önöknél. Mind az államférfiak, mind a szovjet tudósök, fe­lhatpanasztott, új­ságírók és művészek körében sok jó barátunk van Moszk­vában. Eaton hangsúlyozta, hogy milyen óriási jelentőségű Hruscsov tevékenysége, aki „oly határozottan száll síkra a békéért­. Hruscsov amerikai látogatása idején két nagy béketervet terjesztett elő — mondotta Eaton. — Én szív­­vel-lélekkel támogatom ezeket a terveket. Csütörtök, 1960. december 1. Araib­a hii® mosott van VIHAR VENEZUELÁBAN Caracas napok óta ostrom­lott erődre hasonlít. Az utcá­kon cirkáló páncélosok, meg­erősített rend­őr egységek és a múlt hét vége óta egyhuzam­ban tartó tüntetések jelzik azt a roppant mély válságot, amelybe a Betancourt-kor­mány alig két évvel hatalomra jutása után belesodródott. Betancourt, amikor 1958-bar­ Venezuela elnöki székébe ke­rült, súlyos örökséget vett át. Jimenez népellenes diktatúrá­ja idején szétzúzták az ország demokratikus intézményeit, teljesen kiürítették az állam­kasszát, és tökéletes csődbe juttatták a gazdasági életet. Betancourtnak, aki az 1957- ben még illegalitásban szer­veződött nemzeti front koalí­ciós pártjainak jelöltjeként lett Venezuela elnöke, hatal­mának biztosításához szüksége volt a femetiek támogatása­ra. Ezért különböző politikai és gazdasági természetű­­ refor­mokat kellett hoznia. Minde­nekelőtt helyreállította a par­lamentet, működési szabadsá­got adott a politikai pártok­nak, s a politikai demokrácia biztosításával párhuzamosan hozzálátott a gazdasági élet normalizálásához. Minthogy a­z Jimenez-féle diktatúra meg­döntésekor körülbelül 4 mil­­liárdra rúgtak az állam adós­ságai, s a rejtett tartozások legalább ugyanekkora összeget tettek ki, Betancourt nagy­szabású takarékossági prog­ramba kezdett. Az államadós­ságok törlesztése következté­ben rohamosan megfogyatkoz­tak az arany- és valutatartalé­kok (az 1957. évi 1331 millió dollár értékkel szemben 1959- ben 720 millióra csökkentek) s ennek hatására az infláció ahelyett, hogy megszűnt volna, inkább meggyorsult. Takaré­kosság címén leállították a közmunkákat, az építőiparban megtorpant a spekulációs jel­legű fellendülés és emiatt je­lentősen megnőtt a munkanél­küliek szám­a. A következ­mény: fokozódó szociális nyug­talanság, elégedetlenség a dol­gozók körében a kormánnyal sz­emben. Betancourt eredeti program­jának legfőbb eleme a vene­zuelai gazdaság fejlesztése volt. Az ipar kiépítéséhez szükséges összegeket az or­szág olaj­kincseinek ésszerű fel­használása révén akarta meg­szerezni. A nemzeti pártok kö­vetelésére felemelte a külföldi olajtársaságok adóját, majd létrehozta az állami olajtársa­ságot. Ezek az intézkedések Betancourt ellen fordították a nagytőkés olajmonopóliumo­­kat, amelyek hamarosan meg­kezdték akciójukat: leszállítot­ták a közép-keleti olaj árát. Ennek az intézkedésnek a hát­rányait rögtön megérezte Ve­nezuela, annál is inkább, me­rt a tőkés olajpiacokat a túlkí­nálat következtében amúgy is eladási nehézségek jellemez­ték. . Már­pedig Venezuela nemzeti jövedelmének tete­mes hányadát éppen olajbevé­telei alkotják. A külföldi­ tár­saságok nyomásának fokozato­san engedni volt kénytelen a venezuelai kormány, kivált­képpen azután, hogy az idén nyár végén sürgős fizetnivalói miatt háromszáz millió dollá­ros hitelt kellett kérnie a nem­zetközi valutaalaptól, illetőleg amerikai bankoktól. Bár a kormány ez utóbbi időben egyik engedményt a másik után tette a külföldi nagytőkének, a Jimenez-rend­­szer hívei és haszonélvezet sze­mében Betancourt továbbra is az a "­radikális reformer" ma­radt, aki a demokratikus erők­kel szövetkezett és földreform­törvényt szavaztatott meg a parlamentben. Egymást érték az összeesküvések, amelyekben nagybirtokosok, katonatisztek és a régi rezsim kiszolgálói vettek részt, de s­em­ hiányzott a külföldi támogatás, az­ ide­gen sugalmazás sem. Ezekre a kísérletekre a koronát ,az el­nök ellen elkövetett bomba­­merénylet tette fel. Júniusban pokolgéppel próbálták eltenni láb alól Betancourt-t, de a bomba csak az elnök segéd­tisztjét ölte meg és egyik tá­bornokát sebesítette meg. A sikertelen gyilkossági kísérlet átmenetileg az elnök köré tö­mörítette az ország demokra­tikus erőit, de a gazdasági ba­jok és egy hirtelen támadt bel­politikai válság egy-kettőre el­söpörte a kormány iránt való tiszavirágéletű szimpátiát. A kormányválságot szep­tember végén a Köztársasági Demokrata Szövetség robban­totta ki azzal, hogy képvise­lője lemondott külügyminisz­teri rangjáról és kilépett a ka­binetből. Ignazio Luis Arcaya vezette a venezuelai kormány­küldöttséget azon az emléke­zetes San Jose-i tanácskozá­son, ahol az Amerikai Álla­mok Szervezetében részt vevő országok megvitatták a kubai kérdést. Herter amerikai kül­ügyminiszter olyan dokumen­tumot terjesztett az értekezlet elé, amely megbélyegezte Fi­­del Castro politikáját. Arcaya külügyminiszter és a vene­­zuelai küldöttség egyik tagja (Alizio Ugarié Telayo mexikói nagykövet) nem volt hajlandó aláírni az okmányt, s tiltako­zásul mindketten elhagyták a értekezletet. A Köztársaság Demokrata Szövetség kivált a kormánykoalícióból, amelynek helyzete ezáltal érezhetően meggyengült. A kabinet válságos állapotát csak fokozták az október végi diák­­tüntetések. A múlt hét végén kezdődött újabb tüntetéssorozat éppen úgy, miként az októberi politikai válság, az ország gazdasági ba­jain kívül jórészt a kormány külpolitikájára vezethető visz­­sza. De a Kubához való vi­szony több egyszerű diplomá­ciai problémánál. Az amerikai kontinensen ma a Kubával való kapcsolat vízválasztó, az illető ország politikai függet­lenségének is­­ bizonyos fokig mércéje. Ha Venezuelában a polgári pártok, diákszerveze­tek és dolgozó tömegek síkra szállnak azért, hogy együtt­működésre bírják a kormányt Fi­del Castroval, ebből arra kö­vetkeztethetünk, hogy a vene­zuelai közvélemény felismerte a kubai forradalom jelentősé­gét és azonosítja magát a for­radalom bel- és külpolitikai újításaival. A Kubával való együttműködés követelése, a Castro-kormány támogatása nyílt szembeszegülés az Egye­sült Államok politikájéval, de egyúttal állásfoglalás is a "ku­bai megoldás" mellett. Azok a diákok, akik napok óta tüntet­nek Caracas utcáin, jelsza­vaikkal kifejezik azt a meg­győződésüket, hogy Venezuela bajain csak úgy lehetne segí­teni, ahogy Kuba megoldotta a magáét. Ilyenformán a venezuelai mozgolódás szervesen beleillik a latinamerikai fejlődés jelen­legi menetébe. Ennek a fejlő­désnek az a legfőbb ismerte­tőjegye, hogy kontinensszerte erős balratolódás figyelhető meg. A Frankfurter Allgemeine Zeitung november 26-i számában megállapította: az amerikai politikában éppen emiatt bizonyos fordulat jelei tapasztalhatók. Míg korábban az Egyesült Államok a parti­­kularista tendenciákat támo­gatta, az utóbbi időben mind erőteljesebben ösztönzi az in­tegrációs irányzatokat és igyekszik kontinentális mére­tekben egyesíteni az erőket azzal a baloldali előretöréssel szemben, amelyhez Kuba ál­landó impulzusokat ad. Betancourt pillanatnyilag a hadsereg és a reakció karjai­ban keresi a menedéket a ve­nezuelai tömegmozgalommal szemben. Kérdés azonban, hogy mennyire megbízható és mennyire időtálló ez a mene­dék? Zala Tamás A (Peking, Új Kína) Csou En-laj kínai miniszterelnök szerdán fogadta Guevarát, a kubai Nemzeti Ban­k elnökét és a vezetése alatt Kínában tartózkodó kubai gazdasági küldöttséget.

Next