Magyar Nemzet, 1961. február (17. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-01 / 27. szám
2 Zorin levele az ENSZ-közgyűlés elnökéhez Ruanda urundi helyzetéről New Yorkból jelenti a TASZSZ. Zorin, a szovjet ENSZ-küldöttség vezetője levelet intézett az ENSZ-közgyűlés elnökéhez. Levelében hangsúlyozza, hogy a közgyűlés minden tagját sürgősen tájékoztatni kell az 1960. december 20-án Ruanda Xirandi jövőjéről hozott közgyűlési határozat teljesítéséről, valamint annak a nemrég Belgiumban lezajlott értekezletnek az eredményeiről, amely a belga gyámsági terület politikai jövőjét tárgyalta meg. A szovjet ENSZ-képviselő levele rámutat, hogy az a belga kormánydöntés, amelynek alapján még a közgyűlés 15. ülésszakának folytatása előtt általános választásokat tartanak Ruanda Uránáiban, szöges ellentétben áll a közgyűlés határozatával. A szóban forgó határozat ugyanis megállapítja, hogy a januárra kitűzött általános választásokat a közgyűlés 15. ülésszaka által megállapítandó más időpontra kell elhalasztani és hogy ezen a gyámsági területen mielőbb meg kell teremteni a megfelelő feltételeket a választások megtartásához. A közgyűlés felhívta a kormányhatóságot, hogy azonnal léptessen életbe feltétel nélküli általános amnesztiát, szüntesse meg a rendkívüli állapotot, hogy az emigrációban vagy börtönben levő politikusok még a választások előtt folytathassák normális politikai tevékenységüket. Hruscsov az észak-kaukázusi mezőgazdasági dolgozók értekezletén Rosztovból jelenti a TASZSZ. Kedd reggel Nyikita Hruscsov részvételével a Don menti Rosztov városában megkezdődött az észak-kaukázusi kiváló mezőgazdasági dolgozók értekezlete, amelyen körülbelül ezer dolgozó vesz részt az észak-kaukázusi térség területeinek, határvidékeinek és autonóm köztársaságainak képviseletében. Vendégként ott vannak az ukrajnai, az asztraháni, a szaratovi és a sztálingrádi mezőgazdaság legjobbjai. Az értekezlet megvitatja, milyen intézkedésekre van szükség az észak-kaukázusi kolhozokban és szovhozokban a mezőgazdasági terméshozamok növelésére. A tanácskozáson Dimitrij Poljanszkij, az SZKP Központi Bizottságának elnökségi tagja, az OSZSZSZK miniszterelnöke mondott beszámolót. Kennedy tanácskozásra hazarendelte a moszkvai nagykövetet Washingtonból jelenti az MTI. Nyugati hírügynökségek egybehangzó jelentése szerint Kennedy elnök kedden tanácskozásra hazarendelte L. Thompsont, az Egyesült Államok moszkvai nagykövetét. Salinger, a Fehér Ház sajtófőnöke a következő nyilatkozatot olvasta fel:Az elnök felkérte L. Thompson nagykövetet, hogy térjen haza megtanácskozni a a szovjet—amerikai kapcsolatok minden vonatkozását. A nagykövet előreláthatólag február 8-a körül érkezik Washingtonba. Az elnök és a külügyminiszter érdeklődéssel várja, hogy első kézből jelentést kapjon Thompson nagykövettől." A laoszi ígységkitattinti felhívását Minél előbb rendezzenek nemzetközi értekezletet a laoszi kérdés megoldására Hanoiból jelenti az MTI. A' 'békéért, a semlegességért, a nemzeti összefogásért és az egységért küzdő laoszi bizottság, amely a Souvanna Phourra , miniszterelnök és a Patet Lao mozgalom közötti tárgyalások eredményeként jött létre a múlt év végén, felhívást intézett Ázsia, Afrika és az egész világ békeszerető népeihez. A Imosz Hangja rádióállomás által sugárzott felhívás sürgeti, hogy minél hamarább rendezzenek nemzetközi értekezletet a laoszi kérdés megoldására, vessenek véget az amerikai és thaiföldi beavatkozásnak és intervenciónak. A felhívás rámutat, hogy a lázadóknak a Rizsesköcsög-síkságon és Xieng Khouang, valamint Phong Saly tartományokban elszenvedett vereségei után az Egyesült Államok rakétákkal felszerelt repülőgépeket küldött Kaoszba, s a Boun Ownn-klikk még nagyobb kegyetlenséggel irtja a lakosságot. Az UPI amerikai hírügynökség értesülése szerint az elmúlt hetekben Hammarskjöld ENSZ-főtitkár több ízben is tárgyalt laoszi hivatalos személyiségekkel, a lázadók kormányának külügyminiszterével és ENSZ-küldöttével. Tájékozott források szerint Hammarskjöld kifejezte ama véleményét, hogy a laoszi kérdést fegyverrel nem lehet megoldani. Hammarskjöld szerint két feltétele van a laoszi kérdés megoldásának: , 1. Koalíciós kormányt kell teremteni, amely az ország minden politikai irányzatát, magában foglalja, így a Pateto Lao képviselője is helyet kap, benne. 2. Fel kell újítani az India, Kanada és Lengyelország kép- viselőiből álló laoszi nemzet-] közi ellenőrző bizottság műkö-, dését. ] A bizottságot, mint ismere,tes, még a genfi egyezmény] értelmében hozták létre, a korábbi nyugatbarát kormány] azonban lehetetlenné tette működését. A spanyol közvélemény erőteljesen követeli az ország demokratizálását Párizsból jelenti a TASZSZ. Madridi jelentések szerint spanyol ügyvédek egy nagy csoportja felhívással fordult a közvéleményhez: küzdjenek az 1960. szeptember 21-i törvény hatálytalanításáért. Miint ismeretes, ez a törvény szigorú büntetést helyez kilátásba mindenki részére, aki fellép a Franca-rendszer ellen. E törvény szerint még a legjelentéktelenebb megmozdulás is "fegyveres összeesküvés kísérletének" minősül és hosszú börtönbüntetést, sőt halálbüntetést vonhat maga után. Ezen kívül a szeptember 21-i törvény lehetővé teszi a hatóságok számára, hogy a vádlottat önkényesen a polgári bíróság helyett katonai bíróság elé állítsák, ahol gyakorlatilag nincs lehetőség a védekezésre és minden zárt ajtók mögött történik. A felhívás egyre szélesebbkörű támogatásra talál a spanyol közvélemény körében, amely a francóisták minden fenyegetőzése ellenére egyre erőteljesebben követeli az ország demokratizálását. Párizsban nemrég egy találkozó zajlott le, a Spanyolországból visszaérkezett nemzetközi jogászcsoport, valamint a fran-cia és külföldi újságírók között. A találkozón tények hang-zottak el a spanyolországi ön- kényről, a terrorról, az inkvi-i zíciós kínzásokról és minden szabad gondolat üldözéséről.] A csoport tagjai megnevezték, azokat a spanyolokat, akik bí-írói ítélet nélkül 10—15 éve sínylődnek Franco kínzókam-ráiban. ] A francóoista hatóságok, hogy] elnyomják ezt a mozgalmat, a következő manőverekhez folya- modtak: összehívták a madriadi jogászok gyűlését, hogy] "megvitassák* a szeptember, 21-i törvény ellen benyújtott petíciót. Mint a Monde közli,] a gyűlésen részt vettek a fa' langista párttagok, a katonai, bírák és az állami intézmé-] nyek hivatalnokai is. A fran, cóistáik ezzel a segédcsapattal] akadályozták meg a petíció el' fogadását. Jellemző azonban,] hogy a gyűlésen részt vevők közül 320 jogász, vagyis több mint egyharmad a petíció mellett foglalt állást. ___MagyarNemzet _ Szerda, 1961. február . Kennedy elnök üzenete Washingtonból jelenti a TASZSZ. Kennedy, az Egyesült Államok elnöke, az amerikai kongresszus két házának együttes ülésén hétfőn felolvasta az ország helyzetéről szóló üzenetét. Beszédét a rádió és a televízió az egész országban közvetítette. "A nemzeti veszély és a kedvező nemzeti lehetőségek órájában szólalok ma fel — mondotta. — Még mielőtt megbízatásom lejár, újból meg kell vizsgálnunk, egészségessé válhat-e egy ország, amelynek olyan kormányszervezete és kormányrendszere van, mint a mienk. Korántsem lehetünk bizonyosak afelől, milyen lesz a végeredmény. A válasz erre a kérdésrekorántsem világos.* Hét éve csökken a gazdaságfejlődés üteme *Gazdasági életünk jelenlegi helyzete — folytatta — aggodalmat kelt. Hét hónap óta folytatódó gazdasági hanyatlási időszak után vesszük kezünkbe a vezetést, olyan időszak után, amikor három és fél éve lanyhul a gazdasági tevékenység, hét éve csökken a gazdasági fejlődés üteme és kilenc év óta csökken a farmerek jövedelme. A nagy gazdasági válság óta még sohasem volt annyi csőd az üzleti életben. 1951 óta a farmerek jövedelme 25 százalékkal esett vissza. Ha nem számítjuk 1958 egy rövid időszakát, akkor a munkanélküli segélyben részesülő munkanélküliek száma országunk történelmében most a legmagasabb. A körülbelül 5,5 millió munkanélküli amerikai közül több mint egymillió már négy hónapnál hosszabb idő óta keres munkát. Kennedy hozzátette: ami még rosszabb, az 1958-ban bekövetkezett visszaesés után csak lagymatag volt a talpraállásunk és nem is volt teljes. A nemzeti termelés nem is érte el újra teljes kapacitását. A munkanélküliség sem tért vissza normális színvonalra. Nem tudjuk teljes mértékben visszaállítani ipari potenciálunk kihasználását. Röviden szólva az amerikai gazdasági élet nehézségekkel küzd.* Az Egyesült Államok — folytatta — "az utolsók között foglal helyet a gazdasági élet fejlődésének ütemét tekintve. Sőt a múlt év tavasza óta még ez a fejlődés is visszaesett. Kennedy a továbbiakban megjegyezte, hogy a szakértők "aggasztó egyöntetűséggel a gazdasági élet további lanyhulását és a munkanélküliség csupán jelentéktelen csökkenését jövendölik 1961-re és 1962- re". Ötmilliárddal apadt az aranykészlet Az elnök ezután az Egyesült Államok fizetési mérlegében mutatkozó hiánnyal foglalkozott. Ez a hiány az utóbbi három év alatt körülbelül 11 milliárd dollárral nőtt. Kitért arra is, hogy az amerikai aranykészletek majdnem 5 milliárd dollárral apadtak. Ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy a fenti jelenségek részben azért következtek be, mert az Egyesült Államok "kelleténél nagyobb részesedést vállalt a Nyugat kötelezettségeiből a katonai segélynyújtás és a külföldi államok megsegítése terén". "Mégis — mondotta a továbbiakban Kennedy — mi mindent megteszünk, ami szükséges, mert nemzetgazdaságunkra jelenleg teherként nehezednek befejezetlen és elhanyagolt feladatok. Városaink egyre nyomorúságosabbá válnak. Huszonötmillió amerikaiség mindig olyan lakásban él, amely nem felel meg az előírásoknak ... Iskoláinkban kétmillióval többgyermek tanul, mint amennyi a normális befogadó képességük; 90 000 tanítónak nincs elegendő képesítése ahhoz, hogy tanítson. A középiskoláinkat elvégző legszebb reményekre jogosító diákok harmadrésze anyagi nehézségek miatt nem tanulhat tovább ... Országunkban nincs elegendő tudós, mérnök és tanár, jóllehet a világgal szembeni kötelezettségeink megkövetelnék, hogy legyen ... Az elnök kijelentette, hogy az érintett kérdések többségé- vel kapcsolatban a következő két héten belül üzeneteket intéz a kongresszushoz. "Mindezek a problémák azonban — hangoztatta a továbbiakban —■ elhalványulnak azok mellett, amelyek világviszonylatban merülnek fel előttünk... A válságok napról napra sokasodnak. Az idő nem nekünk dolgozik Kötelességemnek tartom közölni a kongresszussal, hogy az elmúlt tíz nap alatt általunk folytatott elemzés , világosan megmutatta: az említett fő válságos területeken az események áradata egyre inkább túlhalad rajtunk, az idő pedig nem nekünk dolgozik«. Latin-Ameriikában — mint Kennedy megfogalmazta : a kommunista ügynökök arra törekszenek, hogy kihasználják ebben a térségben a reményt hozó békés forradalmat és bázist létesítettek Kubában, partjainktól mindössze 90 mérföldre. Azok az ellenvetések, amelyeket Kubával szemben felhozunk, nem a nép jobb életre való törekvésének ellenzését jelenti. Mi az ellen tiltakozunk, hogy "a népet külföldi és helyi zsarnokok igájába hajtsák". A kubai szociális és gazdasági reformokat elő kell segíteni. Európában szövetségi egyezményeink nem valósulnak meg és bizonyos összevisszáig jellemzi őket. A NATO egységét gyengíti a gazdasági versengés és bizonyos fokig aláássák a nemzeti érdekek. A NATO még nem mozgósította kellőképpen tartalékait és még nem dolgozott ki általános álláspontot. A hálónál, gazdasági és diplomáciai fegyverek "A hidegháború határain túl elterülő világ elérése — folytatta Kennedy — továbbra is a leghőbb óhajunk. A legfőbb akadályt továbbra is a Szovjetunióval és a kommunista Kínával kialakult viszonyunk jelenti. Mindenekelőtt: élesítenünk kell katonai eszközeinket... Ezért utasítottam a hadügyminisztert, hogy vizsgálja felül egész védelmi stratégiánkat; kötelezettségeink teljesítésére való képességünket; stratégiai támaszpontjaink, csapataink és riasztási rendszerünk hatékonyságát, sebezhetőségét és decentralizáltságát; műveleti és szervezeti hatékonyságát és gazdaságosságát, az elavult támaszpontok és létesítmények felszámolását, továbbá azt, hogy jelenlegi hagyományos és nukleáris erőink, valamint fegyvertípusaink a jelenlegi és jövendő veszélyek fényében megfelelnek-e a korszerűség és mozgékonyság követelményeinek*. "Másodsorban — jelentette ki Kennedy — tökéletesítenünk kell gazdasági eszközeinket.* Az elnök a továbbiakban részletesen foglalkozott annak a nemzetközi gazdaságpolitikának különböző vonatkozásaival, amelyet kormánya folytatni szándékozik. "Harmadsorban — folytatta az elnök — elő kell készítenünk politikai és diplomáciai fegyvereinket, az együttműködés és az egyetértés eszközeit, mert végeredményben ezeken kell alapulnia a világrendnek, amelyet erélyes intézkedések tartanak fenn.* Kennedy különösen részletesen foglalkozott a leszerelés kérdésével. A gyilkos fegyverkezési verseny és a ráfordított óriási erőforrások túlságosan sokáig háttérbe szorítottak minden egyebet, bármit is tettünk. Nem szabad megengednünk azt, hogy a fegyverkezési verseny átterjedjen újabb országokra, hogy újabb nukleáris hatalmak keletkezzenek, hogy a verseny kiterjedjen a világűrre is*. Emlékeztetett arra is, hogy kérte a többi érdekelt kormányt, "járuljanak hozzá a nukleáris kísérletek megtiltására vonatkozó tárgyalások ésszerű elhalasztásához*. "Szándékunkban áll — mondotta — felújítani a tárgyalásarcát, mivel készek vagyunk a végleges megegyezésre bármely országgal, amely ugyanolyan mértékben kész hozzájárulni a hatékony és erélyesen végrehajtott szerződés megkötéséhez*. Nem lesz könnyű az élet Végül pedig kormányunk a lehető leggyorsabban igyekszik megkeresni a Szovjetunióval és más országokkal az együttműködés összes lehető területeit azért, hogy *felhasználjuk a tudomány csodáit, nem pedig azokat a vonatkozásait, amelyek rémületet keltenek*. "Felhívok minden országot, köztük a Szovjetuniót is, hogy velünk együtt foglalkozzanak az időjárás-jelző szolgálat megjavításával, összekötő műholdak megalkotására vonatkozó új program végrehajtásával, a távoli bolygók, a Mars és a Venus felkutatásának előkészítésével, azokkal a kutatásokkal, amelyek egy szép napon feltárhatják a mindenség legmélyebb titkait.* "Rendkívül fontos problémák állnak előttünk — jelentette ki befejezésül Kennedy. — Az események fejlődése kedvezőtlen ránk nézve. Még kellemetlenebb hírekre is számíthatunk, mielőtt a helyzet jobbra fordul. A jobbban reménykedve fel kell készülnünk a rosszabbra is. 1961-ben nem lesz könnyű az élet — mondotta befejezésül az amerikai elnök. A nyugatnémet „gazdasági csoda" kulisszái mögött Fából vaskarika-urna népi kapitalizmus ] A Welt című nyugatnémet nagypolgári napilap a közelmúltban feltette a kérdést: "Miért elégedetlenek a nyugatnémet munkások?" A megfelelő választ keresve a lap a létbizonytalanságot jelöltek meg alapvető okként. Persze a l létbizonytalanság rendkívül összetett fogalom: a mai Nyugat-Németországban a tőkések profitja, a kapitalista gazdagság koncentrációja, s ezzel egyúttal a gazdasági és politikai hatalom egyre gyorsuló összpontosulása mind kevesebb kézben mutatkozik az egyik oldalon; az állam máris néhánynagy monopólium egyszerű ,végrehajtó szervévé vált, a bonni politikai és gazdasági célét pedig egyértelműen háborús vágányokra állt. A másik ?oldal pedig így fest: napról -napra újabb és újabb támadások érik a dolgozó tömegek életszínvonalát, emelik a közlekedési díjakat, a lakbéreket, az élemiszerek és különösen aközszükségleti iparcikkek árát, ►támadást intéznek a munkás- betegbiztosítás ellen. A növekvő profitok és a munkásosztály helyzetét érintő támadások — ez ugyanannak az béremnek két oldala. A nyugatnémet dolgozó ember jövőjéttekintve teljes létbizonytalanságban él. Hiszen aligha éntheti valaki, hogy a háborúselőkészületek politikája, a gazdasági élet háborús vágányokéra állítása a jövő iránti bizalmat és biztonságot növelné ... (A tőkés koncentráció, és a munkásosztály helyzete ellenirányuló tőkés racionalizálás, S az áremelések politikájaszintén a létbizonytalanságot növeli. Eközben pedig a keleti határ túlsó oldalán, a Német Demokratikus Köztársaságban újfajta élet ver gyökeret s bontakozik ki mind szebben, ma már olyan célokat tűzve maga elé, mint Nyugat-Németország utolérése és lehagyása a legfontosabb közszükségleti cikkek fejenkénti fogyasztása terén 1961 végéig; ez az új német állam nem ismeri a létbizonytalanságot. Puszta léte ma már példakép és segítség a nyugatnémet munkások harcában. Nos, ezek a körülmények kényszerítő hatással vannak a nyugatnémet tőkésekre és politikai vezetőkre is; az Adenauer-féle CDU és a szociáldemokrata párt is — ha különböző cégérek alatt, de ugyanazt szeretné: a szocializmussal saját társadalmi reformprogramot szembehelyezni. Természetesen olyant, hogy az ne érintse a tőkés rend alapjait , a dolgozókban viszont azt a benyomást keltse, mintha a kapitalista rendszer e reformprogram következtében igazságos társadalmi renddé alakulna át, s teljes szociális biztonságot nyújtana... A CDU már az 1957-es választási harcban meghirdette a "Jólétet mindenkinek!" jelszót, amit később kiegészített a másik jelszó: "Ha van valamid, akkor valaki is vagy...« Arnold, a CDU egyik akkori vezetője programként azt jelölte meg, hogy létre kell hoznia tulajdonosok népét". Lindrath akkori kincstárügyi miniszter pedig nyíltan kijelentette, célja "ragyogó ellenpólust állítani az NDK szocialista rendszerének, olyan társadalmi rendet kialakítani, amely megőrzi a nyugati demokrácia szabadságát, s egyúttal elég erős a szocializmus előretörésével szemben". Mint már annyian, Adenauer pártja is a kapitalizmus "népivé" változtatásában látta az egyedüli járható utat. Az első kísérlet abból állt, hogy kis címletű, úgynevezett "népi részvények" kibocsátásával reprivatizálni akarták a Wolfsburgi Volkswagen gépkocsigyárat, amely a szövetségi köztársaság tulajdonában van. A jelszó igen szépen hangzott: "Népautóval a népi kapitalizmusba!" — de a tervtől formai okok miatt el kellett állni. Minthogy anépi részvények mellett akkor már óriási propagandát fejtettek ki, gyorsan pótlásra volt szükség a Volkswagen gyár helyébe, s így került sor a Preussag "reprivatizálására". A Preussag egy 105 millió márka alaptőkével rendelkező konszern, amely 9 bonni állam tulajdonában van, birtokában vannak ércbányák és feldolgozó üzemek, kőszénbányák és villanyerőművek, olajkutak és feldolgozó üzemek, továbbá foglalkozik káli termeléssel és vízvezeték-építéssel. Hogy miért éppen a Preussagra esett a bonni kormány választása,arra a Spiegel című hamburgi hetilap adott választ, s mondott ki egyúttal ítéletet a „népi részvények” őszintesége felett. »A Preussagnak — írja a lap — pénzre volt szüksége újabb beruházásokhoz. A vállalati igazgatóság által kidolgozott távlati tervek egyedül az olajkutatás terén öt év alatt 100 millió márkát tesznek szükségessé. Ezt a pénzt a tulajdonos, a bonni állam, nem volt hajlandó megadni. Lindrath, akkori kincstárügyi miniszter akkor úgy döntött, hogy a Preussag új részvények kibocsátásával új tőkét szerezhet, ezt azonban a szövetségi köztársaság kormánya politikai céljainak keretében szabad csak megtennie.* A cél világos: a bonni kormány két legyet akar ütni egycsapásra: a dolgozó tömegek terhére újabb tőkét akar juttatni a monopóliumoknak, egyúttal pedig bizonyos meghatározott politikai eredményeket is el szeretne érni a béke és a szocializmus eszméinek növekvő befolyásával szemben. E politikai célokról az előbb említett Spiegel szószerint ezeket írta: "Hermann Abs (bankár) a háború utáni német kapitalizmus teremtőatyja kijelentette, hosszabb időtartamra lehetetlen lesz a vasfüggöny közvetlen közelében fenntartani a szövetségi köztársaság magángazdasági rendszerét, amennyiben nem sikerül néhány millió nyugatnémetet, mint kisrészvényest ehhez a rendszerhez szorosabban hozzáláncolni. , Franz Etzel pénzügyminiszter ezt költőibben fejezte ki. "Míg korábban lovagrendek és várrendszerek védték Németországot és Európát a Kelettel szemben, a jövőben a Kelet ideológiájával szemben ki kell alakítani a kistulajdonos-polgárok széles övezetét.. .* "A számítás az — folytatja a lap, — hogy a „népi részvények” tulajdonosai az első német „népi kapitalisták” lesznek, akik a profitot jelentő ér