Magyar Nemzet, 1961. április (17. évfolyam, 78-102. szám)

1961-04-13 / 87. szám

S elhangzott a fiatal űrutas legelső nyilatkozata: »Kérem, jelentsék a pártnak, a kor­mánynak és személyesen Nyi­­kita Szergejevics Hruscsov­­nak, hogy a leereszkedés za­vartalan volt, jól érzem ma­gam, sérülésem vagy zúzódá­­som nincs.­« . Az utazás véget ért. Jurij Gagarin beírta nevét az em­beriség történelemkönyvébe. Gagarin 1934-ben született, 1949-ben lépett be a Komszo­­molba és tavaly júniusban lett tagja a Szovjetunió Kom­munista Pártjának. Kitűnő eredménnyel végezte el a lju­­berecki ipari szakiskolát. Ere­deti foglalkozása formakészí­­tő-öntő. Tanulmányait a szaratovi technikumban, majd katonaiskolán folytatta. Nős, egy kétéves és egy egyhónna­­pos kislánya van. Madar Nemzet Hruscsov távirata Gagarin őrnagyhoz Jurij Alekszejevics Gagarin szovjet őrnagynak, a világ első űrhajósának. Kedves Jurij Alekszejevics! Nagy öröm számomra, hogy forrón üdvözölhetem önt a ki­magasló hőstett, a »Vosztok« szputnyik-űrhajón tett első kozmi­kus repülőútja alkalmából. Az egész szovjet népet lelkesedéssel tölti el az ön dicső hőstette, amelyet évszázadokon át úgy fognak emlegetni, mint a bátorság és az emberiség szolgálatában tanúsított hősiesség példaképét. Az ön repülőútja új fejezetet nyit meg az emberiség törté­netében, a világűr meghódításában, nagy örömmel tölti el a szovjet emberek szívét, akik büszkék szocialista hazájukra. Őszinte szívvel üdvözlöm önt abból az alkalomból, hogy kozmikus útjáról visszaérkezett hazánk földjére. Ölelem önt. A mielőbbi moszkvai találkozásig 1961. április 12. , Hruscsov Hallatlan érdeklődéssel, kitörő örömmel fogadta a magyar nép a szovjet tudomány nagyszerű győzelmét Kilenc óra lehetett, amikor a hír szertefutott. A rádió csak az első lépcső volt, azonnal bekapcsolódott a második: szájról szájra adták a szenzációt. Telefonok csengtek, ki-ki a szomszédját, a barátját bíztatta, kapcsolja be ő is a rádiót. Percek alatt tudta mindenki. És csodálta mindenki a hírt, a szocialista tudomány győzelmét s becsülte az embert, aki a vi­lágon elsőnek átlépte a Föld határát. Munkatársaink megkérdeztek néhányat a sokmillió érdek­lődő, lelkesedő ember közül: mit szólnak a nagy esemény­hez? Íme, néhány ízelítő az ámulat első szavaiból: SZAKASITS ÁRPÁD, a Béke-Világtanács irodájának tagja, az Országos Béketanács elnöke: — A szovjet tudománynak ez a világraszóló győzelme nemcsak a kozmosz kapuit nyitotta meg az ember szá­mára, ami önmagában is szé­dületes diadala a szocializ­musnak, a szovjet emberek mindent legyőző szellemi fel­készültségének és akaratának, amely szabadon érvényesül­het; nemcsak egy új történel­mi korszak kezdetét jelenti, hanem az egész emberiség üdvét, a fegyvertelen bélgyt , a háború nélküli világot,Js. szolgálja. Életünk megnyug­­tató forradalmi fejlődése ez, amelynek révén jobb, boldo­gabb és biztonságosabb élet bontakozhatik ki az emberi­­­ség számára. Gagarin őrna­gyot, a kozmosz hősét velünk együtt az egész szocialista vi­lág szívből köszönti és bizo­nyosak vagyunk abban, hogy az egész haladó emberiség örömmel üdvözli a bátor űr­hajóst. SZATMÁRI NAGY IMRE, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára: — Az utóbbi években, 1957 óta legkedvesebb olvasmá­nyaim azok a könyvek és cikkek, amelyek az űrrepülés­­­sel foglalkoznak. Az elmúlt hónapok szovjet űrkutatási e­­dményei megmutatták, hogy­­rövidesen megnyílik az em­­b­e­r űrutazásának lehetősége. Az is világos volt, hogy ez az ember szovjet állampolgár .lesz. Azt hiszem mindany­­nyiunk nevében mondhatom, hogy ..forrón megölelnénk Gag­arin őrnagyot. Ehhez fogha­tó­ szenzációt és örömet leg­feljebb az első szputnyik fel­lövése okozott. Gratulálunk a szovjet népnek, a szovjet •kormánynak, a szovjet tudó­soknak,­­ s magának Gagarin •őrnagynak. DR SZÁDECKY KARDOSS ELEMÉR, Kossuth-díjas akadémikus. — Annyi máris bizonyos, hogy Magyarország összes tu­dományos köreiben óriási és örömteli feltűnést keltett a Szovjetunió diadala, az ember­­ űrrepülésének eseménye. Meg vagyok győződve arról, hogy ahogy mi, úgy a nemzetközi tudomány is a legmélyebb el­­ismeréssel és csodálattal adó­zik ennek a szenzációnak. Aligha van olyan természet­tudományi ág, amelyet köz­vetlenül ne érintene az em­bernek a világűrbe való kilé­pése. Magam, mint geoké­­mikus és a kozmokémiában is közvetlenül érdekelt ku­tató, a legnagyobb mérték­ben fel tudom mérni az űrr­e­­pülés által nyerhető adatok­nak a tudomány egész struk­túráját befolyásoló jelentősé­gét. Úgy hiszem, hogy a bolygórendszer fejlődése szem­pontjából néhány hónapon belül döntő adatokat kapunk. S ez minket, magyar geofi­zikusokat is közvetlenül érint kutatási munkánkban. —­­Óriási jelentőségűnek ér­zem azt, hogy éppen szovjet ember volt az, aki először jutott el a világűrbe, s így a szovjet tudomány ilyen irá­nyú, hatalmas győzelmi soro­zatára rátette a koronát. Az Országos Béketanács tudomá­nyos bizottsága egyébként szívből jövő jókívánságait küldte a Szovjet Béketanács­nak e történelmi esemény al­kalmából. . ..GERMANUS, GYULA, Kossuth-díjas egyetemi tanári — Bámulattal adózom en­nek a fantasztikus sikernek. Minden dicséret és elismerés a szovjet tudósoknak­, akik el­küldték az első embert a vi­lágűrbe. 1961. április 12., a vi­lágtörténelem nagy napja, mert ma bizonyosodott be a maga teljességében, hogy az ember képes új területek meg­hódítására, tudományos felku­tatására, a világűr megisme­résére.­­ Valamikor a csillagok, leginkább a poéták költemé­nyeiben szerepeltek. Egykor nem is gondolta az ember, hogy a Föld csak parányi ré­sze a világmindenségnek. Most a technika fejlődésével, a szovjet tudomány nagyszerű eszközeivel sikerült felfedezni a csillagászat »Amerikáját". Elindult az ember a világmin­denségbe. BERESZTÓCZY MIKLÓS címzetes prépost, az Országos Béketanács katolikus bizottsá­gának főtitkára: Gratulálok a szovjet tudó­soknak, mérnököknek, tech­nikusoknak. Együtt örülünk velük, sajátunknak érezzük a szovjet nép bámulatos ered­ményét. Az orvosok, techniku­sok, biológusok szenzációs anyagot fognak kapni az em­ber űrutazásával a világmin­denségről, a csillagok világá­ról. Engem, a szellem emberét, elsősorban a tudomány hatal­mas ereje ragadott meg. Az ember űrutazásában a tudó­sok, a kísérletek előkészítői­nek és végrehajtóinak hatal­mas tudása, emberszeretete, Gagarin őrnagy személyes bá­torsága és hazaszeretete feje­ződik ki. A mai örömteli ese­ménynek részese az egész em­beriség. RUSZNYÁK ISTVÁN Kossuth-díjas akadémikus, a Magyar Tudományos Akadé­mia elnöke: — Az ember űrutazásáról és annak tervszerű lefolyásáról hallott hír felemelő érzéssel töltött el. Nem kevesebbről van itt szó, minthogy az em­ber a szárazföld, a víz és a le­vegő birtokábavétele után meg­tette az első lépést a világűr meghódítására. Ez a tény tör­ténelmi jelentőségű. Csodák nincsenek: ezt a csodának tűnő eredményt a tudomány és a technika páratlan fejlődése, az emberi ész és erő szervezett együttműködése tette lehetővé. E pillanatban még nem ismer­jük a részleteket, az első űrre­pülés értékelését. De magának a ténynek a bejelentése is elég ahhoz, hogy a tudomány em­bere tisztelettel és elismeréssel adózzék a szovjet tudomány ez újabb világtörténelmi eredmé­nye láttán. Szívből gratulá­lunk a szovjet tudósoknak és az egész szovjet népnek ehhez a páratlan eredményhez, és boldogok vagyunk, hogy mi is ehhez a közösséghez tartozunk, amelyik azonos céljainkért való küzdelem közben ilyen sikereket ér el. . MAJOR TAMÁS Kossuth-díjas színművész: — Zavarban vagyok, Ma­dách Luciferje és Goethe Me­­phistója között keresem a szót, amely hangot ad érzéseimnek. Madách még elérhetetlennek látta azt, amit mi átélünk.­­Nem vágytál-e a salaktól ma­gasabb körökbe?« — kérdi Lu­cifer Ádámtól. Úgy látom, Az ember tragédiájának új jelene­te kezd kevéssé aktuálissá lenni... Ezért inkább Mephis­­tót idézem, aki így szól Faust­hoz repülésük kezdetén: »Új életutadon szívből köszöntlek én!« FÁBRI ZOLTÁN Kossuth-díjas filmrendező: — Mit mondhatok? Elké­pedve, megdöbbenve állok. Tulajdonképpen ez az első olyan pillanat, amikor korunk perspektíváját igazában átél­jük. Megrázó: van egy ember, aki elszakadt a földgolyótól és kívülről látja a földgolyót! Be­legondolom magamat az ő helyzetébe és irigylem, mert olyan élményben volt része, amelyhez fogható sincs eddigi történelmünkben. Mint mű­vész, arra gondolok, amit ed­dig Utópista műalkotásokban ábrázoltunk, most realitás lett. Felbecsülhetetlen következmé­nyekkel jár ez művészeti éle­tünkre is ... DR. KŐMŰVES FRIGYES, a műszaki tudományok kandi­dátusa, a Híradástechnikai Ipari Kutató Intézet igazgatója: — Engem és összes munka­társaimat rendkívül fellelkesí­tett az esemény, annál is in­kább, mert nem számítottunk rá, hogy ilyen rövid idő alatt valósággá válik az ember vi­lágűrrepülése. Nagyon nagy be­nyomást tett ránk, hogy ilyen nagy biztonsággal tudják tá­volból irányítani az űrhajót, ezt a rendkívül bonyolult szer­kezetet, amelynél a legcseké­lyebb eltérés igen nagy bajo­kat okozhat. Elképzelhető, hogy minden alkatrésznek rendkívül megbízhatónak kell lennie. — Érthető módon óriási tel­jesítményről van szó távvezér­lési, híradástechnikai szem­pontból is. Nemcsak a nagy távolságra való tekintettel, hanem azért is, mert a felhasz­nált anyago­k és alkatrészek megbízhatósága nyilvánvalóan rendkívül magas fokot ért el. Igen bonyolult és nagy meg­bízhatóságú számítógépek szükségesek a vezérléssel kap­csolatos feladatok megoldásá­hoz. Nagy benyomást tett ránk az is, hogy olyan pontosan tud­ták végrehajtani a­­ feladatot, hogy adott időben és adott be­ GÁBOR ÁRPÁDNÉ háziasszony: — Mindig azt mondtam, ami­kor az űrhajózásról szó esett, hogy az én életemben már nem kerül erre sor. Hiszen ötven felé járok. Majd a gyerekek. Hát most, hogy hallottam, el se hittem az első pillanatban. S most kezd bennem éledezni a reménység: talán már az én időmben is elindulhat az em­ber a messzi bolygókra. Be is vallom, szerda délelőtt nem ment úgy a munka mint más­kor, ötször is átszaladtam a szomszédba, tudnak e valami újat. Izgalomban van az egész ház... A »Vosztok« pályája lyen valósult meg a leszállás, ami a nagy távolságra való te­kintettel példa nélkül álló tel­jesítmény. Ez abból is látható volt, hogy az űrpilóta nyomban a Földre érkezése után hírköz­lő eszközökön nyilatkozni tu­dott. GERTLER VIKTOR Kossuth-díjas filmrendező: — Megdöbbenve állok az óriási perspektíva előtt, és ámulod­, mekkora is az ember hatalma! Béke-tárgyú filmre készülök, a béke gondolatával vagyok tele. Remélem, ez a mai esemény is hozzásegít, hogy a kardcsörtetők rádöb­benjenek: az emberiség békés távlatot akar, nyugodtan, szép és jó világban akar élni. Mi, akik kicsinyek vagyunk, han­goztatjuk ezt, míg mások dol­goznak érte. Néhány napja ér­keztem vissza a Szovjetunió­ból s ezért talán az kap meg leginkább, hogy milyen szeré­nyen készítették elő az ember űrutazását: csendben, körle­­kedés, hírverés nélkül , s egyszerre csak halljuk a világ­rengető hírt. A szovjet embe­rek egyik legjellemzőbb tulaj­donságára világít ez rá: dol­goznak és nem beszélnek. SZABADOS VILMOS, lakatos a Telefongyárban: — Reggel, munka közben hallottuk a hírt hangosbeszé­lőn, de még nem volt időnk rá, hogy részletesebben bele­gondoljunk. A déli munkaszü­netben megtárgyaljuk azt, amit most csak egy-két meg­lepett szóval mondunk egy­másnak. Engem ebben a kü­lönös, igazán ritka esemény­ben leginkább az kapott meg, hogy mennyi munka áll mö­götte, mennyi tudás, milyen sok, gondos előkészület kellett­­ahhoz, hogy az ember végre felszálljon a világűrbe! ZSÍROS BÉLA, a Budaörsi úti Március 15. Termelőszövetkezet dolgozója: — Nálunk egy percre meg­állt a munka, mindenki erről beszélt. Igazi szenzáció. Azóta a rádió állandóan nyitva áll irodán, s minden közlemény­ről, ami az űrhajósról szól tá­jékoztatjuk a szövetkezeti ta­gokat. MISKOLCZI BÉLA, a Fővárosi Villamosvasút dolgozója: — Az én életemben nem sok nagy dolog történik, de örülök, hogy egy olyan em­ber száguldott legelőször a vi­lágűrben, aki közel áll hoz­zám, egy ugyanolyan társa­dalom szülötte, mint ami­lyenben én élek. Irigylem Ga­garin őrnagyot... Csütörtök, 1961. április 13 Magyar államférfiak távirata A SZOVJETUNIÓ KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK, A SZOVJETUNIÓ MINISZTERTANÁCSÁNAK, N. SZ. HRUSCSOV ELVTÁRSNAK, Moszkva. Örömmel és elragadtatással értesültünk a tudomány új diadaláról, az ember első űrutazásának megvalósulásáról. Ez az emberiség, a szocialista szovjet rendszer soha el nem halvá­nyuló történelmi győzelme. Ebben a percben a magyar kommunisták és minden magyar dolgozó legmelegebb, testvéri üdvözletét tolmácsoljuk önöknek. Üdvözöljük a baráti szovjet embereket, akik munkájukkal meg­teremtették az emberiség álmának, a világűr meghódításának a feltételeit. Üdvözöljük bámulatra méltó tudósaikat, akiknek nevét mindenkor az emberi tudomány legnagyobbjai között fog­ják emlegetni. S külön is üdvözletünket küldjük az űr első, bátor utasának, J. A. Gagarin őrnagy elvtársnak, a nagyszerű, bátor szovjet embernek. Fogadják, elvtársak, szívből jövő szerencsekívánatainkat. Budapest, 1961. április 12. • KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára DR. MÜNNICH FERENC, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke ' * Rónai Sándor, a Magyar— Szovjet Baráti Társaság elnö­ke N. V. Popovához, a Szovjet- Külföldi Baráti és Kulturális Társaságok Szövetsége Elnök­ségének elnökéhez, P. N. Fedo­­szejev akadémikushoz, a Szov­jet—Magyar Baráti Társaság elnökéhez és a Szovjetunió magyarországi nagykövetségé­hez küldött táviratot. Rusz­­nyák István, a Magyar Tudo­mányos Akadémia elnöke, a Szovjetunió Tudományos Aka­démiáját kereste fel üdvözlő soraival. A SZOT Elnöksége nevében Brutyó János főtitkár, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsa Elnök­ségének tolmácsolta a magyar dolgozók üdvözletét. A KISZ Központi Bizottsága a Lenini Komszomol Központi Bizottsá­gához küldött üdvözlő távira­tot, a Magyar Nők Országos Tanácsa a Szovjet Nőbizott­­ságot üdvözölte. A SZO­VOSZ- ban tömörült szövetkezetek dolgozóiina­k másfélmilliós tá­bora nevében dr. Tatár Kiss Lajos, a budapesti szovjet nagykövetséghez és a Centro­­szojuzhoz intézett táviratot. Az Országos Béketanács elnöksé­ge táviratban üdvözölte Tyiho­­novot, a Szovjet Bé­kebizottság elnökét. „Örömmel üdvözlöm a világűr első utasát és a szovjet tudósokat” Dobi István nyilatkozata a Magyar Nemzetnek Dobi István, a Magyar Nép­köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke Gagarin szovjet repülőőrnagy első világűr uta­zása alkalmából nyilatkozatot adott a Magyar Nemzetnek.­­ Mint az egész magyar nép, kezdettől fogva magam is nagy érdeklődéssel figyeltem azt a nagyszerű munkát, ame­lyet a szovjet tudósok a világ­űrkutatás előkészítésében vé­geztek — mondotta Dobi Ist­ván. — Csodálat, mély rokon­­szenv és együttérzés töltött el, amikor hírül vettem a Szov­jetunió és az egész világ első űrutasának repülését a világ­űrben és sikeres visszatéré­sét a Földre." Úgy gondolom, aligha lehet túlbecsülni az ember űrbéli utazásának je­lentőségét a tudomány, a technika további gyors fejlő­dése és a minket környező világmindenség minden eddi­ginél megbízhatóbb megisme­rése szempontjából.­­ örömmel üdvözlöm a vi­lágűr első utasát és azokat a szovjet tudósokat, akik előké­szítették és megvalósították az ember első, a technika és a tudomány forradalmasítását jelentő világűr utazását és to­vábbi sok sikert kívánok ne­kik az emberiség haladását szolgáló tevékenységükhöz, a szovjet népnek a kommuniz­must építő munkájához. Dr. Orlay Gyula, a Hazafias népfront főtitkára: Várjuk a szovjet tudomány és technika új győzelmes csodáit legutóbbi napokban csak fo­kozódott mindenütt az érdek­lődés. Vidéki útjaimon mind­egyre azt hallottam a legki­sebb faluban is, hamarosan meglátogatja az ember a vi­lágűrt. — A hír megérkezett. S most, hogy hallgatjuk a gaz­dag beszámolókat, olvassuk a különkiadásokat, két érzés tölt el bennünket: az örven­dező büszkeség meg a bizako­dás. — Büszkék vagyunk, hogy az első szocialista állam, a Szovjetunió érte el ezt az eredményt. Ha van ország, ahol a munka, a tudomány és a politika egymástól elválaszt­hatatlan, az épp a Szovjet­unió. Ezért tölt el örömmel és bizakodással is minket a nagy­szerű siker: az a tudomány, az az ipari nagyhatalom, amely az embert eljuttatta a világűrbe, olyan politikai rendszer kezében van, amely békét hirdet az egész világ­nak. — Az első ember átlépte a világűr kapuját. Csodákban nem hiszek, csodák nincsenek, de a tudomány és a technika hatalma óriási. Ezt a tudo­mányt, ezt a technikát a szo­cializmus, a­ komrmunizmus neveli és vezeti új meg új si­kerekre. S mi ezért várjuk a szovjet technika új győzelmes csodáit.­­ Az első űrhajó visszaér­kezett a Földre. Hetek óta ta­lálgatta a világsajtó, mikor fogja jelenteni a szovjet tudo­mány ezt a nagyszerű hírt. A

Next