Magyar Nemzet, 1961. május (17. évfolyam, 103-127. szám)

1961-05-14 / 113. szám

A cikk címe nem időjóslat, csupán megállapítása annak, hogy az idén nyáron a legdi­vatosabb ruhadarab a kabát. Kabát shantungból, selyemből, vászonból, pikéből, szatenkar­­tonból, sőt másféle mosóanya­gokból is. A múlt nyáron a kiskabátos kompié volt a legdivatosabb, most a hétnyolcados vagy ru­hahosszúságú kabát. A nyári kabát általában kis kerek ki­vágással, gallér nélkül vagy a nyaktól elálló gallérral, re­­verrel készül és valamiképp — béléssel, paszpallal, gallér­borítással — jelzi, hogy me­lyik ruhához tartozik. De azért mégis olyan ügyes a nyári ka­bát, hogy nemcsak a saját ru­hájával, hanem más ruhával is lehet viselni, ha­m okosan választjuk meg a színt, a mintát és az anyagot. Első modellünk LEN-SHANTUNG kabát, mintás és a ruhával azonos készült béléssel. A gombbal csukódik és két be­vágott zseb díszíti. Érdekessé­ruhával, anyagból kabát öt ge, a japánszabású, könyökig érő tölcsérvonalú ujja. A mo­dellhez ajánljuk a szürke me­­lírozott, a sötétkék és a fekete len-shantungot: ez a három szín, amit legjobban ki tudunk használni. A ruha és a bélés lehet kasmírmintás, rózsás, kockás, pettyes vagy csíkos. Egyszínű kabátnak szép anyag a kínai burett és a ma­gyar selyemburett. És persze a tisztaselyem shanting, ami esti­ köpenyre elegáns. Máso­dik modellünk RIATENKARTON kompjé. Az anyag fekete alapon fehér pettyes. A ruha princessz vonalú, a legújabb divat szerint ujjnélküli, váll­­pántos megoldással. A gom­bolás nélküli kabát kétnyol­cados, kétoldalt körülbelül 15—20 cm magasan felhasí­tott. Az ujja könyökig ér. Bélelni lehet fordított pet­­­tyezésű, vagyis fehér alapon fekete pettyes szaténkarton­­nal. A modell készülhet tisz­ta selyemből is, mosóanyagból is. Például a nagyon divatos cseh szövött anyagból, ami a feketétől a pirosig több árnyalatban kapható. szín­ A LENVÁSZON nyári a fe­ls mutatós és szép kabátanyag. Különösen hér alapon szürke vagy fe­kete »pied de poule« (tyúkláb­­mintás). Sőt, láttunk kartont is, amiből nagyon csinos ka­bát lehetne: fehér-fekete csí­kos. A selyemburett, a tisztase­lyem shanting vagy más se­lyem komploknál a legdiva­tosabb, hogy a kabát és a ru­ha azonos színű. Konfekció iparunk gyorsan követi az új divatot. Az idei nyárra máris elkészültek könnyű selyemkabátok. (L­b.) a LZ. Megjött a földieper is A Nagyvásártelepre szombaton reggel 29 vagon és 48 tehergépko­csi áru érkezett. Vasúton 15 va­gon burgonyát, 5 vagon salátát, 1 vagon sárgarépát és 8 vagon to­jást hoztak fel, a tehergépkocsik nagyrészt cseresznyét, új burgo­nyát és egyéb primőrt szállítot­tak. Ez évben is Makó határából jött az új gyökérzöldség és az új sárgarépa. A Pécs melletti kerté­szetekből földieper érkezett, ki­lónként 36 forintért árusítják. Rengeteg vásárló, rengeteg áru a vásárcsarnokokban Szombat reggel, háromne­gyed hat. Azt hittem, én le­szek az első a Garay piacon. Már sokan vásárolnak. Min­denfelé csupa zöld, fehér és piros. Rengeteg az újhagyma, a saláta, a spenót. Lajosmizsé­­ről mázsaszámra hozták a mézsárga almát, olyan friss, mintha most szedték volna a fáról. Hét óra. A Tolbuhin körúti csarnokban annyian tolonga­nak, mintha Budapesten senki sem dolgozna, csak vásárolna. — Mennyi húst adtak el eddig? — kérdeztem korán reggel az egyik húsboltban. — Mi mostanáig 600 kilót. A halasnál. — És másfél mázsa sóshe­­ringet. Délre várom a tonha­lat. Ha a mondtam, Garayt színesnek a csarnok még in­kább az. Az egyik sarokban tengernyi saláta és mindenféle zöldség. Remek látvány felül­ről nézve. Nagy halmokban áll a cseresznye, és ahhoz képest, hogy május közepe van, rendkívül olcsó: kilója 10 forint. Epret is hoznak, ennek ára már borsosabb — de erősen primőr... Az eg­res kilója 12 forint. — Mit vásárolt? — állítok meg egy fiatalasszonyt. — Csirkét, salátát, zöldhagy­mát, epret, gombát a jövő hétre és tejfölt. Meg napra­forgót. Szeretjük sütve. Külö­nösen a gyerekek. Olvasás közben. Kifelé megyek. Mellettem elegáns nő. Lassú, ringó lép­tekkel sétál a kapu felé. Ke­zében egy csokor gyöngyvirág. (I. E.) K­E­R­ESZTRE­JT VE MNI Y VÍZSZINTES. (Kétbetűsek: AK, MU, SF. TT.) — 1. Egy kérdés rejtőzik ebben a sorban. Felelünk is rá a 48. sz. vízszintes, valamint a 12. és 54. sz. függőleges sorban. — 7. Magyar közmondás. 13. Té­vedései. 14. Évkönyv (latin). 16. Friss, üde, angolul. 18. Róma megalapítójának fivére. 20. Felté­telesen. 22. Olasz zeneszerző (sok filmzenét hallottunk tőle). 23. Az egyik oldal. 25. Pályaudvari ét­termek. 26. Mandzsetták. 29. Me­reszti a szemét. 30. Baljóslatú előjel. 32. Az utolsó állomás. 33. Vadon élő tövises cserje, gyógy­növény. 34. Kabátot ad fel az il­letőre. 36. Valamivel előbb ez már előfordult. 37. Szakítják. 39. Vízi sportot űztek. 40. Képfogla­lat. 42. Béke, klasszikus szóval. 43. ZOT. 46. Góggal együtt em­legetjük. 48. A felelet első része. 49. Kettétépett ibolya. 50. Megha­rap. 52. Csík. 53. Ez a varga, tí­már. 55. Sebes víz, amely siet a Dunába. 57. Folyadékot tölt. 58. Vajon, a te közeledbe? 60. A sár­ga vargánya másik neve. 62. Fé­lig retteg. 63. Elemózsia. 64. Élet, franciául. 66. A tetejére hajít. 67. Egy hindu bölcseleti rendszer hívei. 69. ALC. 70. Női becenév. 72. Pihen a gulya. 74. Kölcsönöz­nél, ha volna miből. 76. Ékes­sége 77. Fizikai műszó: mozgó mérőrendszert nyugalmi állapot­ba helyez. 78. A Háromszéki-haj Msokban eredő kicsi folyó. FÜGGŐLEGES: (Kétbetűsek: ZH, ZA, US, AF, ET, AT, LE, ZK.) — 2. Elavult rövidítés. 3. Felső, németül. 4. Ami az osztozkodás­nál nekem jut. 5. Elront egy ter­vet, megakadályoz. 6. Megelégelt. 7. Több, mint szerénység. 8. Rá­dió a javából. 9. Azonos betűk. 10. Nemes gáz. 11. Egy... otthon: Petőfi költeménye 12. A felelet második része. 15. Elveszti az eszméletét. 17. Régi öltözködési cikk (bokavédő). 19. Német utca­rövidítés. 21. Csodás mitológiai madár, amely hamvaiból újjá­születik. 24. Egy bizonyos nagysá­­ruhaanyagot levágó. 27. Lopás­od megbízást (majd ráfizet!). KVK. 31. A tiszta súly. 33. Ré­­pénzdarab. 35. Építészeti stílus. Petőfi tábornoka. 38. Virág­csokor. 41. Testgyakorlás. 43. Gyü­mölcskocsonya. 44. Jelző az ét­lapról (nyúlgerinc). 45. Zöldfőze­­lék. 47. Az egyik atlétikai szám­ban jónéhány nehezíti a futók dolgát. 48. ESL. 50. Igen ritka férfinév. 51. Valamicskét használ neki a tanítás. 53. Montenegró fővárosa volt. 54. A felelet har­madik része. 55. ... cső, a mik­roszkóp régi neve. 56. Korszerű. 58. Hógolyóval hajigál, verseny utolsó szakasza, kikötőgát (móló) angol és francia neve. 62. Fidel Castro külügymi­­nisztere. 65. Egy nagy világszer­vezet rövidítése. 68. Négy, fran­ciául (fonetikusan). 71. A Tisza 36. kis mellékvize. 73. Hőemelkedés. 75. Lő, távirati helyesírással. (Fenyősy Antal) «§» Beküldendő az elrejtett kérdés és a felelet megfejtése, 1961. má­jus 22-ig. Megfejtés az április 30-i szám­ból: Hallassuk az örömek reggeli dalát: »Köszöntünk, kipirult májusi reggel, Májusi napsugár, májusi lomb, Májusi virágok, májusi ember!* NYERTESEK: Tíz-tíz lottószelvényt nyertek: Dr. Csernus Irma. Budapest, Xvi., Visegrádi u. 47/c. Dr. Ma­­rinich Viktor. Budapest, II., Medve u. 11. Marton József. Bu­dapest, XIV., Gyarmat u. 49. M. Szüle Anna. Budapest, IV., Tavasz u. 100. Szakály László, Budapest, XIV.­, Ajtósi-Dürer sor 39. Dávid Ferenc, Csorvás, Hu­nyadi u. 51. Módos Józsefné, Hajdúnánás, Kinizsi u. 2. Singer Józsefné, Dombóvár, Dózsa Györg u. 1 /a. Szegedi Béla, Me­­cseknádasd, Kossuth Lajos u. 13. Záhonyi Ildikó, Sopron, Jó­zsef Attila Gimnázium. A nyerteseknek a lottószelvé­nyeket postán elküldjük, gú­la 28. 59. 61. ­Virágos sarok A kerti kőfalak díszes növényei Tetszetős és érdekes virágos­kertet lehet kiképezni a lejtős fekvésű telkeken is kisebb-na­­gyobb teraszokkal, aszerint, hogy a lejtő szelídebb vagy merede­­kebb. Ha szelíden lejt a telek, elégséges egy-két terasszal meg­szakítani a lejtőt. Ebben az eset­ben a teraszok nagyobb kiterje­­désűek és a teraszokat egymás­tól elválasztó rézsű vagy kőfal alacsonyabb lehet. Ha a telek meredekebb lejtésű, az rendsze­rint több, kisebb terjedelmű te­raszra tagozódik, s ennek megfe­lelően a kőfalaknak is magasabb­nak kell lenniük. A teraszok nö­vénydíszének az összeállítása nem okozhat különösebb gondot. Beültethetjük egynyári, kétnyári virágokkal, évelőkkel, alacsony termetűekkel vagy magasabb nö­­vésűekkel, olyanokkal, amelyek különösen kedvünkre valók. Csupán arra kell tekintettel len­nünk, hogy ha a terasz déli fek­vésű, oda csak tűző napsütést tűrő növényeket ültessünk, az árnyékolt teraszokra pedig kevés napsütéssel is megelégedőket. Ügyelnünk kell természetesen ar­ra is, hogy mészszegény talajra ne kerüljenek mészigényes nö­vények és megfordítva. A teraszfalak bevonása, tarkí­­tása díszlő növényekkel már kö­rülményesebb. Ha a kőfal ala­csony és csak szárazon vagy agyagos földdel rakott, elevenné, változatossá, színessé tehetjük igénytelen, szárazságtűrő növé­nyekkel, mindenekelőtt évelők­kel. A betelepítés elég hossza­dal­mas munka, de megéri a fá­radságot, mert hosszú évekre biz­tosíthatja a kertifal növénydíszét. A kertifalakra jól használható például a hamvaskék levelű kí­gyós kutyatej (Euphorbis myrsi­­nites), a varjúháj (Sedum) több faja, a sötétbarna, vöröses le­­vélzetű vörös ínfű (Ajuga rep­­tans atri­purpurea), a hamvas­zöld levelű nyári ternye (Alys­sum rostratum argenteum), a sziklai homokhúr (Arenaria tet­­raquetra), a kakukkfű (Thymus) néhány fajtája is. Ezeken kívül van még sok más, kőfalakra ül­tethető és ott kitűnően érvénye­sülő növény is, de ezek kerté­szeteink árjegyzékéből egyelőre még hiányoznak. A beszerezhető növényekkel a kőfalak díszítése úgy történik, hogy az egészsé­ges és jól fejlett gyökerű palán­tákat egyenként beágyazzuk agyagos, földes pépbe, tehát ré­paszerű földlabdával látunk el minden egyes palántát. Ezeket az­után egyenként, esetleg párosá­val behelyezzük, óvatosan be­nyomkodjuk a kőfal előre elké­szített vagy ültetőfával kitágított hézagaiba, és ha szükséges, még földet is gyömöszölünk a rések­be. Ha a beültetés megfelelően történt, a palánták gyökeret ver­nek a kövek mögött levő föld­ben is és ezzel rendeltetésük már biztosra is vehető. A magasabb és tömörítő anyag­gal készített kőfalak felső részét csüngő növényekkel tehetjük dí­szessé. A terasz szélére ültethe­tünk egynyári növényeket, pél­dául petúniát vagy sarkantyúkat, az évelők közül a sötétkék színű, széttárt szirmú japán harangvi­­­rágot (Platycodon grandiflora),­­amely jól tűri a szárazságot is. A a kófal pereméről lecsüngő vi­­■J ragoknak az a bajuk, hogy a szél csok kárt tehet bennük és gyako­­ran csúnyán összekuszálja a fe­jcsüngő szárakat. A tömör falakat a leghelyesebb kúszó növényekkel, ráz egynyáriak közül például haj­m­ál­kával, szagos bükkönnyel, de a­ m­ég inkább évről évre erősen nö­­­vekedő borostyánnal, vadszőlővel, éiszalaggal vagy pedig kúszóró- izsával befuttatni. Az utóbbinak a­­ beszerzése aránylag még a leg­­­­könnyebb. A fal tövébe ültetett­­növények felfuttatására a boros­­■Ltyánt és a vad szőlőt kivéve a­­ kőfalon dróthálót vagy rácsot­­kell készíteni. A legegyszerűbb J eljárás, ha a falba két méteren-­nként több sorban vaskampókat­­erősítünk, ezekre drótot húzunk,­­hogy azután idejében rákötözhes­­ítsük a hajtásokat. N-N. M. d& l*azását,cu* tué$- netu „ptálója a magyar étolaj Táplálkozástudományi szak­embereink nem győzik hang­súlyozni, milyen fontos — különösen a gyermekek és a betegek élelmezésében — a növényi zsiradékok fogyasz­tása. Az idősebbek és az ér­elmeszesedésre hajlamos alka­­túak táplálkozását is növényi zsiradékkal kell megoldani, mert annak fogyasztása nem emeli a vérszérum koleszte­rin tartalmát, amelynek az érelmeszesedés kifejlődésében nagy szerepe van. A növényi zsiradékok kalóriatartalma azonos az állati zsiradékéval, de annál jóval könnyebben emészthető. A korszerű táplálkozás segítője Ez a felismerés vezetett odáig, hogy a világ számos országában, az étolaj és mar­garin fogyasztása lényegesen meghaladja az állati eredetű zsírokét. Áll ez elsősorban Francia- és Olaszországra de a rendkívül fejlett tejiparral rendelkező Dániában és Hol­landiában is több növényi ere­detű zsírt fogyasztanak, mint disznó- vagy libazsírt és vajat. Nálunk a sertészsír és a vaj alkalmazásának van hagyo­mánya; a régi szemléletű há­ziasszonyok a növényi zsira­dékot csupán kisegítő pót­anyagként értékelik, holott, az a korszerű táplálkozás egyik legfőbb segítője. Egyre nő azonban azoknak a tábora, akik a táplálkozástudomány felvilágosító jelzései nyomán áttérnek részben, vagy egész­ben a növényi zsiradékok használatára, vagyis az egész­séges, korszerű táplálkozásra. Vessünk egy kis visszapil­lantást a magyar margarin fogyasztásra: 1955-ben 4,8 millió kiló margarint fogyasz­tottunk. Ekkor még hiány volt zsírban és annak pótlására használtak a háziasszonyok margarint. Amint zsírból elég került piacra, visszaesett a margarin fogyasztása körülbe­lül 4 millió kilogrammra. Ezen a téren 1958 volt a »for­dulat éve«, a korszerű gyár­tási technológiával készülő, egyre jobb margarin előre tört a zsír mellett és az el­múlt évben már ugyanannyit igényeltek belőle a háztartá­sok, mint öt évvel ezelőtt, amikor még kényszerűségből, pótanyagként használták, az idén pedig margaringyártá­sunk meghaladja az 5 millió kilogrammot. Miből, hogyan készül Mindezt a Rákospalotai Növényolajipari Vállalatnál tett látogatásunk alkalmával tudtuk meg. A gyár vezetői informáltak arról is, hogy a palackos étolaj híveinek tá­bora ugyancsak örvendetesen nő és az étolaj polgárjogot nyert csaknem minden kony­hában, de az országos fejadag még igen alacsony, amit több­szörösére lehet és — egész­ségünk érdekében — kell emelni. A magyar étolaj és marga­rin egyaránt napraforgómag­ból készül; a margarinhoz még importból származó föl­didió és pálmaolaj is kerül, ízesítésül. Zártrendszerű, auto­matizált termelésben készül az aranyló napraforgóolaj, amely nyolc különböző folya­mat után jut el odáig, hogy üvegekbe bekerüljön, marga­rinná pedig újabb három ter­melési fázis segítségével ala­kul át. Keresett exportcikk Érdekes, hogy étolajunk előbb hódította meg a külföl­det, mint a magyar háziasz­­szonyokat: Anglia, Francia­ország és Nyugat-Németor­­szág háziasszonyai rövid idő alatt megkedvelték. Az export­kereslet étolajunk iránt any­­nyira megnőtt, hogy az ed­dig termelt napraforgó-meny­­nyiség kevésnek bizonyult ki­elégítéséhez és kormányza­tunk az idén előirányozta napraforgó-termelésünk meg­kétszerezését. A Rákospalotai Növényolaj­ipari Vállalat többszörös él­üzem, 1200 dolgozója egyetlen nagy családként fog össze, hogy minél jobb növényolajat és margarint tehessen a há­ziasszonyok asztalára. Az üzem udvarán katonás rend­ben öblös tartályok sorakoz­nak: a legnagyobban kereken 2 millió kilogram naprafogó­­olaj úszik, hogy a nyári hó­napokban se nélkülözzék a háztartások ezt az egészséges zsiradékot. A gyár dolgozói­nak munkája eredménye nyo­mán bizonyosra vehető, hogy a magyar növényolaj és mar­garin a jövőben nemcsak kül­földön lesz egyre keresettebb árucikk, hanem »próféta lesz saját hazájában­« is, és fontos segítőjévé válik az egészsége­sebb táplálkozásnak. (f. r.) — Megkezdődött a cseresz­nyeszedés Heves megyében. A termelőszövetkezetek száz va­gon cseresznye értékesítésére kötöttek szerződést. — Új baromfikeltető állo­más kezdte meg működését Kaposvárott. Az ötmillió fo­rintos beruházással épült új létesítmény ebben az évben több mint félmillió naposcsi­bét szállít. A furfangos paraszt Egyszer régen a földesúr megharagudott egy szegény parasztra, mert az nem elég alázatosan köszönt neki. Meg akarta büntetni, de a paraszt elfutott előle, majd később bedobta fekete kabátját, ka­lapját az árokba, és megállt egy fához támaszkodva. Így aztán, amikor a földesúr oda­ért kocsijával a fához, nem ismerte meg a parasztot, s megkérdezte tőle: — Nem láttál erre szalad­ni egy feketébe öltözött pa­rasztot? — De láttam — bólintott a szegényember —, arra sza­ladt. — No akkor fuss utána és mondd meg neki, hogy azon­nal jöjjön vissza — paran­csolta a földesúr. — Szívesen mennék — vá­laszolta a paraszt —, de most nem tehetem, mert tartanom kell ezt a fát, hogy ki ne dőljön. A földesúr erre leszállt a fogatáról, és kocsijával együtt megfogta a fát, egyik lovát pedig kölcsönadta a szegény­embernek, hogy az hamarább beérje a »szökevényt«. Kisvártatva azonban a pa­raszt visszajött, mondván, hogy megtalálta ugyan a má­sikat, de annak megfájdult a lába és csak lovon tud ide­jönni. A földesúr erre oda­adta a másik paripáját is, és a paraszt elügetett a két ló­val. Meg sem állt, amíg a földesúr kastélyához nem ér­kezett. Beballagott a földesúr feleségéhez és azt mondta neki: — Úrasszony, adj ide öt­ezer ezüstpénzt, mert az úr megvett egy erdőt. — Hol van róla az írás? — kérdezte az asszony. — Írás? Hát nem látod, hogy az ő lovaival jöttem? Az asszony erre térült-for­­dult, kihozta a pénzt és od­t adta a parasztnak. Azután, mivel a paraszt kocsit is kért, az üveges hintát is ki­hozatta. A paraszt befogta a lova­kat, majd így szólt: — Nem bírja ez a két ló az utat, adjál egy harmadi­kat.Az asszony kivezettetett egy lovat az istállóból, a pa­raszt azt is befogta, azután felült a bakra, nagy vígan a vásárba hajtott, és eladta a kocsit meg a lovakat. Az úr meg a kocsis pedig csak álldogáltak a fa mellett. Telt-múlt az idő, de a pa­raszt csak nem jött vissza. Ekkor a földesúr ráeszmélt, hogy az orránál fogva ve­zették, és elhatározta, hogy elindul gyalogszerrel haza­felé. Nagy óvatosan elenged­te a fát. Ekkor derült ki, hogy az nem is dőlhetett volna el, hiszen ki sem vág­ták. Lógó orral, holtfáradtan baktatott haza a földesúr. Otthon aztán rájött, hogy bosszúja nem sikerült, mert a furfangos paraszt az ő eszén járt túl, és most már bottal ütheti a nyomát. Orosz népmese TflM TOM HM ’ GYEREKEK! Fejtsétek meg a rejtvényt és küldjétek be a Ma­gyar Nemzet szerkesztőségébe, Budapest, VII., Lenin krt. 9—11. A borítékra írjátok rá: Találd ki! Határidő: május 25. Április 30-i rejtvényünk helyes megfejtése: PÁRTATLAN. Könyvet nyertek: Hada Erzsé­bet, Böhönye, Rákóczi út 51. Ko­­rizsánszky Laura, Budapest, XI., Tétényi út 100/b. Szőnyi Mik­lós, Budapest, V., Veres Pálné U. 31. A nyerteseknek a könyvet pos­tán elküldjük.

Next