Magyar Nemzet, 1961. augusztus (17. évfolyam, 180-206. szám)

1961-08-22 / 198. szám

Kedd, 1961. augusztus 22. Rá dió - Televízió A múlt hét örvendetesen zsúfolt rádióprogramjában fel­tűnő élességgel húzódik végig egy határozott szándékú tö­rekvés: mai életünk sokoldalú bemutatásának igénye. A túl­ságosan is meghonosodott ri­portforma: két műsor közé beszúrni egy "minél rövidebb, annál jobb" riportot, ötletsze­rűen kiválasztott anyaggal. A riporternek nincs rá módja, sem ideje, hogy témájában el­mélyülhessen, »műsorrá« nö­vessze az adást. Ez a forma megfelel a célnak olyan ösz­­szetett műsorokban, mint az Esti Krónika vagy az Élő­szóval — muzsikával. Csak­hogy a riport ennél nagyobb autonómiát követel. Olyan időbeli és formai lehetősége­ket, ahol önállósága magától­­értetődően kibontakozhat, ahol nem az ötletszerűség, hanem valamiféle koncepció kereke­dik felül, ahol az élet tükrö­zése többet mutat a felszínnél s közhely-kérdések és sablo­nok helyett valóságos, élő em­berekkel, sorsokkal, karakte­rekkel találkozik a hallgató. Tehát — amint mondottuk — múlt héten ez az auto­nóm igény nem csupán egy vagy két adásban, hanem ten­denciaként jelentkezett. Az időbeli korlátok kiterjesztése és a magasabb igény nemcsak a műfaj pozícióját emelte, ha­nem — szinte szükségszerűen — eltűnt a riport-adások oly gyakori uniformizált szürke­sége (tisztelet a ritka kivétel­nek), s az öt nagyobb léleg­zetű riport-interjú műsor, amit meghallgattunk, külön­­külö­n karaktert, különböző formai megoldásokat muta­tott. Az ismert sablonok al­kalmazása helyett a riporte­rek el tudtak mélyülni anya­gukban, fel tudták építeni a témát, valódi kapcsolatot tud­tak teremteni vallatóra fogott életünkkel és interjú-ala­nyaikkal. Szerdán hangzott el Fábián Gyula műsora, Az új paraszti élet úttörői. Az első szövetkezetek alapítói és gazdái beszéltek az első esztendők küzdelmeiről, ne­hézségeiről, s a hallgató előtt kibontakozott ezeknek az időknek ma már eredmé­nyekben élő emlék­pannója. E műsor párja — de más ka­rakterrel — a pénteki Arató korsó (Nagy Piroska munká­ja). A riporter a régi, muzsi­ká­ló kerezsi aratókorsó nyo­mába szegődött: milyen em­lékeket idéz a régi fazekas­költemény, mely elkísérte a hajdani kaszásokat, maroksze­dőket országjáró útjukra? Ér­dekesen, színesen mondták el emlékeiket a mai traktorosok, kombájnosok szülei, nagyszü­lei. Ambrus Tibor csütörtöki műsora — Egész népüket ta­nítják — a népet tanító és művelő ezrekből mutatott be néhányat, feladataikat, harcai­kat, örömeiket, hatásos és hi­teles portrékkal, életképekkel. A Munkáshétköznapok ünnepi számában (Bán János, ifj. Gerencsér Ferenc és Pfei­­fer Pál) egy bányászcsalád életéből mutattak be pillanat­képeket, miként tükröződik életünk egy munkás­család hétköznapjaiban, sorsának alakulásában. (Néhány héttel ezelőtt bíráltuk e rovatot el­­laposodása miatt: a grafikon úgy látszik ismét felfelé’ ível.) Végül vasárnap Ruffy Péter beszélgetését hallottuk Vadász Elemér akadémikussal: Vallomások a muzsikáról ■, ■ A zenéhez való kapcsolat ürü­gyén egy emlékekből felidé­zett küzdelmes tudós-élet s egy egész kor elevenedett meg a hallgató előtt. — Ahány műsor, annyiféle szín, karak­ter, forma: a riport ezen az úton fejlődhet tovább a ma­gyar rádióban. Miadd emlékezzünk meg csupán röviden a műsor­ gaz­dag hét néhány csemegéjéről még. Hétfőn hangzott el Pa­lotai Boris színvonalas irodal­mi összeállítása, az Édes élet. Kedden Hegedűs Géza új rá­diójátéka, csütörtökön Petro­­vics Emil Hubay Miklós szö­vegére komponált nagyszerű operája (az előadásokról kü­lön beszámolunk). Pé­nteken a Magyar Pantheon új alakját, Karikás Frigyest elevenítette fel kitűnő, izgalmas rádiójá­tékában Ipper Pál. Vasárnap a lelkes Gagarin-fogadtatást közvetítették Komlóról, este pedig Mátrai-Betegh Béla szí­nes, változatos összeállítását élveztük: Töltsön egy estét a rádió mellett. Görgey Gábor * A hét nagy eseménye a Te­levízióban is: Gagarin. Az érkezéséről készült híradót szívesen néztük meg kétszer is, olyan színesen, ügyesen fényképezték, vágták, kom­mentálták. A rendkívüli ér­deklődéssel várt és hatalmas lelkesedéssel kísért nagygyű­lés közvetítésénél azonban a Televízió nem remekelt. Kü­lönösen a gyűlés vége felé kapkodott indokolatlanul a rendező. Idő előtt kapcsolták be az adásba a TV-riportert, később félbeszakították a szó­nokot, majd ugyanilyen hi­bát követtek el, amikor be­fejezés nélkül hagyták a Ga­garin elvtárs feleségével ké­szített riportot. Vasárnap este a Halászbástyáról közvetítettek operahangver­senyt. A műsornak különös jelentőséget biztosított, hogy Csehszlovákia, Lengyelország és az NDK televíziója mel­lett ezúttal először a Szov­jetunió televíziója is átvette. Nyugodtan mondhatjuk: nem vallottunk szégyent. Bornyi Gyula operatőr és Horváth Ádám, a közvetítés vezetője a népszerű, romantikus opera­melódiáikhoz az ünnepi kivi­lágításban ragyogó, elraga­dóan szép környezetet, a zsú­folásig megtelt Halászbástyát mellékelte, amely maga is va­lósággal árasztotta a roman­tikus hangulatot. Sűrűn vál­takoztak a képeik, az áhítato­san figyelő mozdulatlan em­berek­ új és új csoportjai, ki­tűnő portréi jelentek meg előttünk. Az énekesekről és a figyelemtől sugárzó arcokról készült felvételek kapcsolódá­sa nemcsak a muzsika élmé­nyét nyújtotta a nézőnek, ha­nem élményszerűen tudta ér­zékeltetni a közönségnek a zenéhez fűződő kapcsolatát is. Hogy mennyire gondosan dol­gozott az operatőr és a ren­dező, arra egy jellemző "­ap­róságot" említünk meg. A La Grange áriában kezeit tör­delő énekesnő után közvetle­nül egy azonos kézmozdula­tokat végző fiatal lány jelent meg a képernyőn. Ez a lány önkéntelenül átvette az éne­kesnő mozdulatát, átélte a zene "mondanivalóját". Ter­mészetes reagálás ez és a két kép egymás mellé állítása a filmnyelvben megszokott ki­fejezési forma. De ezt a két képet pillanatok alatt megta­lálni az ezernyi lehetséges kép tömegéből, csak nagy figye­lemmel, művészi érzékkel és­­ szerencsével lehet. Szombaton későn kezdődött Kellér Dezső szerzői estje. A kitűnő Kellér-jeleneteket, tréfákat, sanzonokat — termé­szetesen — maga a szerző konferálta a tőle megszokott irodalmi rangú humorral. A sok ötletből nekünk legjobban a műsor eleje — Brachfeld Siegfried és a szerző beszélge­tése —, valamint a vége tet­szett, amikor Kellér a közre­működők hosszú listájára vála­szolva olvasni kezdte az elő­fizetők névjegyzékét, miköz­ben a kamera lassan távolo­dott tőle és búcsúzóul lelep­lezte a műterem kulisszáit. Zsurzs Éva rendezésében jól pergő szórakoztató műsort láttunk, de az operatőri mun­kában akadtak apróbb hibák, például Csákányi László ma­gánszámának fényképezésénél, és úgy éreztük, még több öt­let is elfért volna az előadás­ban. A színészi játék szem­pontjából az est legértékesebb részlete a Nyugdíjasok című jelenet volt. Latabár Árpád, Szabó Ernő, Pethes Sándor, Gázon Gyula és Hlatky László Kellér életből vett kitűnően mintázott "öregeit" szívhez szóló realitással tolmácsolta. A rendkívül népes szereplő­­gárdából Salamon Béla, Seny­­nyei Vera, Szakáts Miklós, Mányai Lajos és Simon Zsu­zsa játékát emeljük ki. Vilcsek Anna A Magyar Történelmi Tár­sulat és a Hazafias Népfront kiadásában az elmúlt napok­ban jelent meg Paál Ferenc Egy nemzet születése című történelmi tanulmánya. A ké­pekkel, egykorú metszetekkel illusztrált könyv az olasz Ri­­sorgimento történetét dolgoz­za fel.­ A római börzén, az olimpiai városban és a Szent Péter templom mellett játszódik Michelangelo Antonioni új filmje. A Letűnés főszereplő­je Alain Delon. Madar Nemzet NAPLÓ A bécsi szakszervezeti otthon­ban a Bécsi Magyar Kultúr­­egyesület összejövetelén nagy sikerrel vendégszerepeltek az Ausztriában tartózkodó bu­dapesti művészek: Rátonyi Róbert, Zentai Anna, Hadics László, Szalay László, Nyíri Erzsébet, Hadai Győző, vala­mint ifjú Veress Károly és népi zenekara. A művészestet vasárnap a Kollégium Hun­gáriáim nagytermében megis­mételték.© Federico Garcia Lorca Don Perlimplin című műve ihlette operája megírására Wolfgang Fortner német komponistát. Az új dalművet a kölni opera mutatja be. ‡§. Arnold Schoenberg emlék­esttel vasárnap megkezdődött a 15. edinburghi zenei és szín­házi fesztivál. A há­rom hétig tartó ünnep­ségekre a világ minden részéről érkeztek vendégek. Ugyancsak vasárnap nyitották meg a két hétig tartó 22. ve­lencei filmfesztivált, A testőr című japán film vetítésével. 00 A csehszlovák Laterna Ma­gica Lengyelországban ven­dégszerepel. Eddig Gdansk­ban és Varsóban játszottak.­­ Kéthetes nagysikerű ma­gyarországi vendégszereplés után hétfőn délelőtt eluta­zott Budapestről a csehszlo­vák néphadsereg öntevékeny művészeti csoportjainak eszt­­rád együttese. A 10 A Gagarin űrrepüléséről szóló színes szovjet riport­­filmet szeptemberben Angliá­ban is bemutatják. A Provence-i kiállítás nyílik meg ma délelőtt Keszthelyen, a Festetich-kastélyban, a múlt évben Franciaországban Dra­­guignan-ban megrendezett Kisfaludy-kiállítás viszonzása­ként.­ Filmesek szállják meg augusztusban Debrecent és a Hortobágyot. A hatszázéves városról húszperces színes kis­­film készül. Itt fejezik be a Délibáb cmű játékfilm fel­vételeit és rövidesen ugyan­csak Debrecenben kezdik forgatni az Útban magunk fe­lé cmű új játékfilmet.­­S Az űrrepüléssel foglalkozó első játékfilmet a Lenin­­grádi Filmstúdióban két évvel ezelőtt kezdték ír­ni. Amikor a fantá­zia valósággá vált, a filmet átdolgozták. A női főszerepet Nyina Drobiseva játssza, a Tiszta ég hősnője. A színé­szek külön kiképzést kaptak, hogy szerepüket eljátszhas­­sák. A legelsők című film az SZKP XXII. kongresszusára készül el.­ Október 9-e és 15-e között Budapesten ülésezik a Film­­archivumok Nemzetközi Szö­vetségének Világkongresszusa. 6 Geraszimovot 80. születés­napján a Munka Vörös Zászló rendjével tüntették ki. Befejeződött a debreceni nemzetközi kórusverseny Debrecenben szombaton es­te az országos kulturális szemle záróhangversenyét rendezték meg az ősi debre­ceni kollégium udvarán s ezen 42 hazai kórus két és félezer dalosa szerepelt. Va­sárnap a moszkvai Gorbunov kultúrház díjnyertes kórusá­nak tagjai a kétszeres nem­zetközi győztes debreceni Ko­dály kórus tagjaival találkoz­tak. Az Arany Bika épületé­ben levő központi kultúrott­­honban a nemzetközi verseny díjnyertes kórusai adtak hangversenyt a dal ünnepére Debrecenbe érkezett hazai dalosok részére. Délután a nemzetközi kó­rusversenyen részt vett kóru­sok vezetőinek és karnagyai­nak részvételével megbeszé­lést tartottak, amelyen Kado­sa Pál Kossuth-díjas zeneszer­ző, a debreceni nemzetközi kórusverseny zsűrijének el­nöke mondott bevezetőt, majd a kórusvezetők és zsűritagok baráti beszélgetésen értékel­ték a nagyszerűen rendezett és kiválóan sikerült debrece­ni versenyt. Este a központi kultúrotthonban ünnepélyesen kihirdették a Bartók Béla nemzetközi kórusverseny vég­eredményét. A női kórusok versenyében a miskolci Bar­tók Béla Zeneművészeti Szak­iskola és a győri Zeneművé­szeti Szakiskola kórusa meg­osztott első díjat kapott, a zsűri a nemzetközi trófeát a miskolciaknak ítélte. Harma­dik lett a brnói Eliska Krasnohorska női kórus (Csehszlovákia). A férfi kóru­sok versenyében első helyre került a Kaval férfi kar (Bul­gária), második a munkásőr­ség központi énekkara, har­madik pedig a Ganz-MÁVAG Acélhang-kórusa lett. A ve­gyeskarok versenyében az erős mezőnyre és a magas színvonalra való tekintettel két első díjat adott a zsűri: a moszkvai Gorbunov kultúr­­ház kórusa és a váci Vox Humana énekkar lett az első. Második helyen a hamburgi Monteverdi-kórus (Nyugat-Né­­metország) végzett, míg a har­madik a toursi Ockeghem-kó­­rus (Franciaország) lett. Az ifjúsági kórusok versenyét a KISZ Központi Művészegyüt­tes kórusa nyerte, második helyet a miskolci Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola kó­rusa szerezte meg, míg a két harmadik helyre a lipcsei if­júsági kórus (Német Demok­ratikus Köztársaság) és a bu­dapesti Szilágyi Erzsébet Leánygimnázium énekkara került. A gyermekkórusok versenyét a sztálinvárosi ál­talános iskola kórusa nyerte meg a budapesti Lórántffy Zsuzsanna Általános Iskola és a komlói általános iskola kórusa előtt. A debreceni nemzetközi kó­rusverseny győzteseinek és helyezettjeinek Benke Valéria művelődésügyi miniszter ad­ta át a trófeát, diplomát és tiszteletdíjakat. Ezt követően díszhangverseny keretében felléptek a versenyben első helyen végzett kórusok, míg a műsor második részében hazai és külföldi kórusok közreműködésével Sugár: Hu­nyadi című oratóriumának zárókórusát és Beethoven IX. szimfóniájának 4. tételét éne­kelték el, vezényelt Vaszy Viktor. Szeptemberben román bábszínház vendégszerepel hazánkban Szeptember 8-án tíznapos vendégszereplésre hazánkba ér­kezik a bukaresti Tandarica bábszínház harminctagú együt­tese. A Román Népköztársaság 23 állami bábszínháza között ez a legkiválóbb. 1958-ban a bukaresti nemzetközi bábszín­házi fesztiválon megérdemel­ten kapta a nagydíjat ötujjú kéz című detektívregény-paró­­diájával, amelyet hazánkban Mister X címmel mutatnak be szeptember 9-én este. Ez a mű­sor pálcás, vagyis alsó mozga­­tásos rendszerű, éppúgy, mint az ugyanaznap délután elő­adásra kerülő gyermekműsor, amelynek címe: Jujdefáj dok­tor. A színház egyik társulata a ma már ritka marionett­rendszerrel ad elő, vagyis zsi­­nóros mozgatással. Nálunk két ilyen műsort mutatnak be, egyet a felnőtteknek, Humor a zsinegen címmel és egyet a gyermekeknek. A kiskakas sze­rencséje népmese feldolgozás. Az előbbit 16-án, az utóbbit 15-én játsszák először. A gyer­mekműsorokat magyarul tol­mácsolják. Budapesten a Bartók-terem­ben 14 alkalommal adják elő műsoraikat, egy-egy alkalom­mal Sztálinvárosban és Szol­nokon is vendégszerepelnek. Z. L. Ötezer külföldi és százötvenezer belföldi vendég a szegedi ünnepi heteken Vasárnap, Az ember tragé­diájának ez évi utolsó előadá­sával befejeződtek az 1961. évi szegedi ünnepi hetek, július 22-től augusztus 20-ig a város életében példa­ nélkül álló ide­genforgalmat bonyolítottak le. Az ünnepi játékok idején több mint 300 különjáratú autóbusz és különvonat, valamint ma­gángépkocsik százai fordultak meg Szegeden. Előzetes becslé­sek szerint mintegy ötezer kül­földi és százötvenezer belföldi vendég fordult meg a szabad­téri előadások idején a város­ban. A Beloiannisz téren a nagy művészeti rendezvények­ben százharmincezren gyö­nyörködtek, köztük hetven­­nyolcvanezer üzemi dolgozó és termelőszövetkezeti gazda.

Next