Magyar Nemzet, 1961. augusztus (17. évfolyam, 180-206. szám)
1961-08-22 / 198. szám
Kedd, 1961. augusztus 22. Rá dió - Televízió A múlt hét örvendetesen zsúfolt rádióprogramjában feltűnő élességgel húzódik végig egy határozott szándékú törekvés: mai életünk sokoldalú bemutatásának igénye. A túlságosan is meghonosodott riportforma: két műsor közé beszúrni egy "minél rövidebb, annál jobb" riportot, ötletszerűen kiválasztott anyaggal. A riporternek nincs rá módja, sem ideje, hogy témájában elmélyülhessen, »műsorrá« növessze az adást. Ez a forma megfelel a célnak olyan öszszetett műsorokban, mint az Esti Krónika vagy az Élőszóval — muzsikával. Csakhogy a riport ennél nagyobb autonómiát követel. Olyan időbeli és formai lehetőségeket, ahol önállósága magátólértetődően kibontakozhat, ahol nem az ötletszerűség, hanem valamiféle koncepció kerekedik felül, ahol az élet tükrözése többet mutat a felszínnél s közhely-kérdések és sablonok helyett valóságos, élő emberekkel, sorsokkal, karakterekkel találkozik a hallgató. Tehát — amint mondottuk — múlt héten ez az autonóm igény nem csupán egy vagy két adásban, hanem tendenciaként jelentkezett. Az időbeli korlátok kiterjesztése és a magasabb igény nemcsak a műfaj pozícióját emelte, hanem — szinte szükségszerűen — eltűnt a riport-adások oly gyakori uniformizált szürkesége (tisztelet a ritka kivételnek), s az öt nagyobb lélegzetű riport-interjú műsor, amit meghallgattunk, különkülön karaktert, különböző formai megoldásokat mutatott. Az ismert sablonok alkalmazása helyett a riporterek el tudtak mélyülni anyagukban, fel tudták építeni a témát, valódi kapcsolatot tudtak teremteni vallatóra fogott életünkkel és interjú-alanyaikkal. Szerdán hangzott el Fábián Gyula műsora, Az új paraszti élet úttörői. Az első szövetkezetek alapítói és gazdái beszéltek az első esztendők küzdelmeiről, nehézségeiről, s a hallgató előtt kibontakozott ezeknek az időknek ma már eredményekben élő emlékpannója. E műsor párja — de más karakterrel — a pénteki Arató korsó (Nagy Piroska munkája). A riporter a régi, muzsikáló kerezsi aratókorsó nyomába szegődött: milyen emlékeket idéz a régi fazekasköltemény, mely elkísérte a hajdani kaszásokat, marokszedőket országjáró útjukra? Érdekesen, színesen mondták el emlékeiket a mai traktorosok, kombájnosok szülei, nagyszülei. Ambrus Tibor csütörtöki műsora — Egész népüket tanítják — a népet tanító és művelő ezrekből mutatott be néhányat, feladataikat, harcaikat, örömeiket, hatásos és hiteles portrékkal, életképekkel. A Munkáshétköznapok ünnepi számában (Bán János, ifj. Gerencsér Ferenc és Pfeifer Pál) egy bányászcsalád életéből mutattak be pillanatképeket, miként tükröződik életünk egy munkáscsalád hétköznapjaiban, sorsának alakulásában. (Néhány héttel ezelőtt bíráltuk e rovatot ellaposodása miatt: a grafikon úgy látszik ismét felfelé’ ível.) Végül vasárnap Ruffy Péter beszélgetését hallottuk Vadász Elemér akadémikussal: Vallomások a muzsikáról ■, ■ A zenéhez való kapcsolat ürügyén egy emlékekből felidézett küzdelmes tudós-élet s egy egész kor elevenedett meg a hallgató előtt. — Ahány műsor, annyiféle szín, karakter, forma: a riport ezen az úton fejlődhet tovább a magyar rádióban. Miadd emlékezzünk meg csupán röviden a műsor gazdag hét néhány csemegéjéről még. Hétfőn hangzott el Palotai Boris színvonalas irodalmi összeállítása, az Édes élet. Kedden Hegedűs Géza új rádiójátéka, csütörtökön Petrovics Emil Hubay Miklós szövegére komponált nagyszerű operája (az előadásokról külön beszámolunk). Pénteken a Magyar Pantheon új alakját, Karikás Frigyest elevenítette fel kitűnő, izgalmas rádiójátékában Ipper Pál. Vasárnap a lelkes Gagarin-fogadtatást közvetítették Komlóról, este pedig Mátrai-Betegh Béla színes, változatos összeállítását élveztük: Töltsön egy estét a rádió mellett. Görgey Gábor * A hét nagy eseménye a Televízióban is: Gagarin. Az érkezéséről készült híradót szívesen néztük meg kétszer is, olyan színesen, ügyesen fényképezték, vágták, kommentálták. A rendkívüli érdeklődéssel várt és hatalmas lelkesedéssel kísért nagygyűlés közvetítésénél azonban a Televízió nem remekelt. Különösen a gyűlés vége felé kapkodott indokolatlanul a rendező. Idő előtt kapcsolták be az adásba a TV-riportert, később félbeszakították a szónokot, majd ugyanilyen hibát követtek el, amikor befejezés nélkül hagyták a Gagarin elvtárs feleségével készített riportot. Vasárnap este a Halászbástyáról közvetítettek operahangversenyt. A műsornak különös jelentőséget biztosított, hogy Csehszlovákia, Lengyelország és az NDK televíziója mellett ezúttal először a Szovjetunió televíziója is átvette. Nyugodtan mondhatjuk: nem vallottunk szégyent. Bornyi Gyula operatőr és Horváth Ádám, a közvetítés vezetője a népszerű, romantikus operamelódiáikhoz az ünnepi kivilágításban ragyogó, elragadóan szép környezetet, a zsúfolásig megtelt Halászbástyát mellékelte, amely maga is valósággal árasztotta a romantikus hangulatot. Sűrűn váltakoztak a képeik, az áhítatosan figyelő mozdulatlan emberek új és új csoportjai, kitűnő portréi jelentek meg előttünk. Az énekesekről és a figyelemtől sugárzó arcokról készült felvételek kapcsolódása nemcsak a muzsika élményét nyújtotta a nézőnek, hanem élményszerűen tudta érzékeltetni a közönségnek a zenéhez fűződő kapcsolatát is. Hogy mennyire gondosan dolgozott az operatőr és a rendező, arra egy jellemző "apróságot" említünk meg. A La Grange áriában kezeit tördelő énekesnő után közvetlenül egy azonos kézmozdulatokat végző fiatal lány jelent meg a képernyőn. Ez a lány önkéntelenül átvette az énekesnő mozdulatát, átélte a zene "mondanivalóját". Természetes reagálás ez és a két kép egymás mellé állítása a filmnyelvben megszokott kifejezési forma. De ezt a két képet pillanatok alatt megtalálni az ezernyi lehetséges kép tömegéből, csak nagy figyelemmel, művészi érzékkel és szerencsével lehet. Szombaton későn kezdődött Kellér Dezső szerzői estje. A kitűnő Kellér-jeleneteket, tréfákat, sanzonokat — természetesen — maga a szerző konferálta a tőle megszokott irodalmi rangú humorral. A sok ötletből nekünk legjobban a műsor eleje — Brachfeld Siegfried és a szerző beszélgetése —, valamint a vége tetszett, amikor Kellér a közreműködők hosszú listájára válaszolva olvasni kezdte az előfizetők névjegyzékét, miközben a kamera lassan távolodott tőle és búcsúzóul leleplezte a műterem kulisszáit. Zsurzs Éva rendezésében jól pergő szórakoztató műsort láttunk, de az operatőri munkában akadtak apróbb hibák, például Csákányi László magánszámának fényképezésénél, és úgy éreztük, még több ötlet is elfért volna az előadásban. A színészi játék szempontjából az est legértékesebb részlete a Nyugdíjasok című jelenet volt. Latabár Árpád, Szabó Ernő, Pethes Sándor, Gázon Gyula és Hlatky László Kellér életből vett kitűnően mintázott "öregeit" szívhez szóló realitással tolmácsolta. A rendkívül népes szereplőgárdából Salamon Béla, Senynyei Vera, Szakáts Miklós, Mányai Lajos és Simon Zsuzsa játékát emeljük ki. Vilcsek Anna A Magyar Történelmi Társulat és a Hazafias Népfront kiadásában az elmúlt napokban jelent meg Paál Ferenc Egy nemzet születése című történelmi tanulmánya. A képekkel, egykorú metszetekkel illusztrált könyv az olasz Risorgimento történetét dolgozza fel. A római börzén, az olimpiai városban és a Szent Péter templom mellett játszódik Michelangelo Antonioni új filmje. A Letűnés főszereplője Alain Delon. Madar Nemzet NAPLÓ A bécsi szakszervezeti otthonban a Bécsi Magyar Kultúregyesület összejövetelén nagy sikerrel vendégszerepeltek az Ausztriában tartózkodó budapesti művészek: Rátonyi Róbert, Zentai Anna, Hadics László, Szalay László, Nyíri Erzsébet, Hadai Győző, valamint ifjú Veress Károly és népi zenekara. A művészestet vasárnap a Kollégium Hungáriáim nagytermében megismételték.© Federico Garcia Lorca Don Perlimplin című műve ihlette operája megírására Wolfgang Fortner német komponistát. Az új dalművet a kölni opera mutatja be. ‡§. Arnold Schoenberg emlékesttel vasárnap megkezdődött a 15. edinburghi zenei és színházi fesztivál. A három hétig tartó ünnepségekre a világ minden részéről érkeztek vendégek. Ugyancsak vasárnap nyitották meg a két hétig tartó 22. velencei filmfesztivált, A testőr című japán film vetítésével. 00 A csehszlovák Laterna Magica Lengyelországban vendégszerepel. Eddig Gdanskban és Varsóban játszottak. Kéthetes nagysikerű magyarországi vendégszereplés után hétfőn délelőtt elutazott Budapestről a csehszlovák néphadsereg öntevékeny művészeti csoportjainak esztrád együttese. A 10 A Gagarin űrrepüléséről szóló színes szovjet riportfilmet szeptemberben Angliában is bemutatják. A Provence-i kiállítás nyílik meg ma délelőtt Keszthelyen, a Festetich-kastélyban, a múlt évben Franciaországban Draguignan-ban megrendezett Kisfaludy-kiállítás viszonzásaként. Filmesek szállják meg augusztusban Debrecent és a Hortobágyot. A hatszázéves városról húszperces színes kisfilm készül. Itt fejezik be a Délibáb cmű játékfilm felvételeit és rövidesen ugyancsak Debrecenben kezdik forgatni az Útban magunk felé cmű új játékfilmet.S Az űrrepüléssel foglalkozó első játékfilmet a Leningrádi Filmstúdióban két évvel ezelőtt kezdték írni. Amikor a fantázia valósággá vált, a filmet átdolgozták. A női főszerepet Nyina Drobiseva játssza, a Tiszta ég hősnője. A színészek külön kiképzést kaptak, hogy szerepüket eljátszhassák. A legelsők című film az SZKP XXII. kongresszusára készül el. Október 9-e és 15-e között Budapesten ülésezik a Filmarchivumok Nemzetközi Szövetségének Világkongresszusa. 6 Geraszimovot 80. születésnapján a Munka Vörös Zászló rendjével tüntették ki. Befejeződött a debreceni nemzetközi kórusverseny Debrecenben szombaton este az országos kulturális szemle záróhangversenyét rendezték meg az ősi debreceni kollégium udvarán s ezen 42 hazai kórus két és félezer dalosa szerepelt. Vasárnap a moszkvai Gorbunov kultúrház díjnyertes kórusának tagjai a kétszeres nemzetközi győztes debreceni Kodály kórus tagjaival találkoztak. Az Arany Bika épületében levő központi kultúrotthonban a nemzetközi verseny díjnyertes kórusai adtak hangversenyt a dal ünnepére Debrecenbe érkezett hazai dalosok részére. Délután a nemzetközi kórusversenyen részt vett kórusok vezetőinek és karnagyainak részvételével megbeszélést tartottak, amelyen Kadosa Pál Kossuth-díjas zeneszerző, a debreceni nemzetközi kórusverseny zsűrijének elnöke mondott bevezetőt, majd a kórusvezetők és zsűritagok baráti beszélgetésen értékelték a nagyszerűen rendezett és kiválóan sikerült debreceni versenyt. Este a központi kultúrotthonban ünnepélyesen kihirdették a Bartók Béla nemzetközi kórusverseny végeredményét. A női kórusok versenyében a miskolci Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola és a győri Zeneművészeti Szakiskola kórusa megosztott első díjat kapott, a zsűri a nemzetközi trófeát a miskolciaknak ítélte. Harmadik lett a brnói Eliska Krasnohorska női kórus (Csehszlovákia). A férfi kórusok versenyében első helyre került a Kaval férfi kar (Bulgária), második a munkásőrség központi énekkara, harmadik pedig a Ganz-MÁVAG Acélhang-kórusa lett. A vegyeskarok versenyében az erős mezőnyre és a magas színvonalra való tekintettel két első díjat adott a zsűri: a moszkvai Gorbunov kultúrház kórusa és a váci Vox Humana énekkar lett az első. Második helyen a hamburgi Monteverdi-kórus (Nyugat-Németország) végzett, míg a harmadik a toursi Ockeghem-kórus (Franciaország) lett. Az ifjúsági kórusok versenyét a KISZ Központi Művészegyüttes kórusa nyerte, második helyet a miskolci Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola kórusa szerezte meg, míg a két harmadik helyre a lipcsei ifjúsági kórus (Német Demokratikus Köztársaság) és a budapesti Szilágyi Erzsébet Leánygimnázium énekkara került. A gyermekkórusok versenyét a sztálinvárosi általános iskola kórusa nyerte meg a budapesti Lórántffy Zsuzsanna Általános Iskola és a komlói általános iskola kórusa előtt. A debreceni nemzetközi kórusverseny győzteseinek és helyezettjeinek Benke Valéria művelődésügyi miniszter adta át a trófeát, diplomát és tiszteletdíjakat. Ezt követően díszhangverseny keretében felléptek a versenyben első helyen végzett kórusok, míg a műsor második részében hazai és külföldi kórusok közreműködésével Sugár: Hunyadi című oratóriumának zárókórusát és Beethoven IX. szimfóniájának 4. tételét énekelték el, vezényelt Vaszy Viktor. Szeptemberben román bábszínház vendégszerepel hazánkban Szeptember 8-án tíznapos vendégszereplésre hazánkba érkezik a bukaresti Tandarica bábszínház harminctagú együttese. A Román Népköztársaság 23 állami bábszínháza között ez a legkiválóbb. 1958-ban a bukaresti nemzetközi bábszínházi fesztiválon megérdemelten kapta a nagydíjat ötujjú kéz című detektívregény-paródiájával, amelyet hazánkban Mister X címmel mutatnak be szeptember 9-én este. Ez a műsor pálcás, vagyis alsó mozgatásos rendszerű, éppúgy, mint az ugyanaznap délután előadásra kerülő gyermekműsor, amelynek címe: Jujdefáj doktor. A színház egyik társulata a ma már ritka marionettrendszerrel ad elő, vagyis zsinóros mozgatással. Nálunk két ilyen műsort mutatnak be, egyet a felnőtteknek, Humor a zsinegen címmel és egyet a gyermekeknek. A kiskakas szerencséje népmese feldolgozás. Az előbbit 16-án, az utóbbit 15-én játsszák először. A gyermekműsorokat magyarul tolmácsolják. Budapesten a Bartók-teremben 14 alkalommal adják elő műsoraikat, egy-egy alkalommal Sztálinvárosban és Szolnokon is vendégszerepelnek. Z. L. Ötezer külföldi és százötvenezer belföldi vendég a szegedi ünnepi heteken Vasárnap, Az ember tragédiájának ez évi utolsó előadásával befejeződtek az 1961. évi szegedi ünnepi hetek, július 22-től augusztus 20-ig a város életében példa nélkül álló idegenforgalmat bonyolítottak le. Az ünnepi játékok idején több mint 300 különjáratú autóbusz és különvonat, valamint magángépkocsik százai fordultak meg Szegeden. Előzetes becslések szerint mintegy ötezer külföldi és százötvenezer belföldi vendég fordult meg a szabadtéri előadások idején a városban. A Beloiannisz téren a nagy művészeti rendezvényekben százharmincezren gyönyörködtek, köztük hetvennyolcvanezer üzemi dolgozó és termelőszövetkezeti gazda.