Magyar Nemzet, 1961. szeptember (17. évfolyam, 207-232. szám)

1961-09-21 / 224. szám

4 Rocco és fivérei Az embert némi bizonytalanság fogja el Luchino Visconti híres, s nemcsak méretedben rendkívüli filmalkotása láttán. Ez a zavar nem az ambíció és tehetség kettősségéből ered, amely oly gyakori jelenség a modern filmművészetben. (S nemcsak a filmművészetben.) Visconti rendkívül erőteljes művész, s igazán nem érheti az a vád, hogy roagyralátó terveit zihálva és araszolva próbálta volna tető alá hozni. Filmjében éppen a valóságkép rendkívüli szuggesztivitása ragad magával: mesterien váltja a szinte mikroszkopikus finomságú lélektani elemzést az átfogó társadalomrajzzal, a portrét a tablóval, a képek lassú, de ellenállhatatlan áradásában. És mélyen elgondolkoztató az az igyekezete, hog" a hagyományos művészet .Jóél versengjen, a film sajátos eszközeit a regény, a dráma és — Olaszországban vagyunk — az opera ábrázolástechnikájával gazdagítsa. E törekvése nem holmi öncélú szépelgés, mint a francia új hullám némely divatos művésze esetében. Visconti nem a sznobok, a »►kifinomult« kevesek szórakozásává akarja szűkíteni és — igen! — degradálni a tömegek művészetét. Az ő számára az irodalmi eszközök a valóság teljesebb és gazdagabb visszaadását jelentik, az operaiam pedig a saját népével, az olasz tömegekkel való kapcsolat szorosabbra vonását. Nem is ez okozna problémát, hiszen a film, mint »gépesített Gesamtkunst«, az esztétika régi közhelye — csakhogy Visconti filmjében éppen az egység nem született meg — sem a formában, sem a tartalomban. És ez már nem stiláris, vagy műfaji kérdés. A Rocco és fivérei rendkívül igényes és bonyolult kísérlet a modern művészet két nagy felfedezésének — és egyúttal áramlatának —, egybefogására. Társadalomrajzban a kritikai realizmus nagy családregényeinek hagyományait veszi át és átfogó, objektív ábrázolásra tör, hőseinek beállításában, ábrázolásában viszont a Dosztojevszkijtől leszármazó szubjektív beleérzés, vagy megidézés módszerét, helyesebben művészi magatartását követi. Ez a kétfajta életlátás nem békül össze a filmben. A Dél-Olaszországból Milánóba vándorolt olasz család egyes tagjainak életútjában Visconti a társadalmi tipizálásra tör, és végső kicsengésében — Ciro, a negyedik testvér alakjában — felvillantja a modern polgári civilizáció társadalmi zűrzavarának egyetlen lehetséges megoldását is. Az egyéni lélekrajzba viszont különös hatások és eszmék keverednek. Már arra is felfigyelhetünk, hogy Visconti — mint a Fehér éjszakákban is történt —, nem érd be a neorealizmus fogásaival, hanem a rögtönzöttség látszatát fenntartva, a »»tényszerű« valóság külszíne mögött átfogóbb, jelképesebb ábrázolással sugallja a társadalmi folyamatok lényegét. A Rocco és fivérei egyik nagy szimbóluma például, hogy a jólelkű és »szent« Rocco a legkegyetlenebb sportok egyikével, a boxolással tudja csak mármár esztelen család- és embermentő terveit végrehajtani, vagyis, még neki is ki kell ütnie valakit a játékból, ha a kapitalizmus viszonyai között egyáltalán élni akar. Itt nem is a »jelkép« igazsága a vitatható, hanem a főhősé. Rocco földöntúli jóságával képtelenek vagyunk érzelmileg azonosulni. Benne van még a parasztősök vágya a föld iránt, a családszeretet és valami fajta messianizmus — ez akár hiteles is lehetne, ám a történet teires és botrányt, szenzációt, viharokat kavart fordulata — mikor Rocco züllött fivére a fiú szeme láttára erőszakolja meg a szerelmét — túlviszi a filmet és hőseit a társadalmi elemzés határain és Rocco »jóságát« már a pszichopatológia területére utalja. Visconti belefeledkezése Dosztojevszkij művészetébe, azt is feledtette vele, amit mestere zseniálisan — és alighanem akarata ellenére — megsejtett, hogy az Aljosa Karamazov, vagy Myskinféle szentség, patológiai jelenség már. És ez a feledékenység a filmben művészi problémák egész lavináját indítja meg. Ha a történtek után éppen Rocco érez bűntudatot, mi több nagylelkűen lemond szerelméről, hogy az segítsen bátyját megmenteni: jósága bárgyúság lesz, ő maga pedig nem megrendítő, hanem nevetséges figurává. Visconti viszont változatlanul komolyan veszi hősét, és stílusában nyoma sincs a tragikomikus elemeknek: a testvérek klaszszikus tragédiákat idéző lamentálása, s az, hogy minduntalan zokogásban törnek ki, inkább azt az érzést kelti, hogy a művész is a kelleténél jobban meghatódott hőseitől. Így aztán Rocco, Simone és Nadia nem pusztán az olasz társadalom típusai lesznek, hanem — legalábbis egyik felükkel — Dosztojevszkij hősök utánzatai és így a film társadalomrajzának hitele is meggyengül. Valóban az egyetlen normális alak itt Ciro, akit azonban a rendező csak az eszmei rezümé kismondátára turton AntA p* érzelmi élete, lelkivilága iránt távolról sem tanúsított akkora érdeklődést, mint három másik, »átplántált« figurája iránt. Lenne még miről beszélni a a Rocco-val kapcsolatban a rendező Visconti zsenialitásáról, ahogy egy könnycsepp legördülését a változó beállításokban megfigyeli és e kis csöppben fölvillant — Annie Gizrardot remek alakítása segít-ségével — egy emberi lelket; a kitűnő színészi játékról, elsősorban az anyát alakító Kantina Paxinou tragikai nagyszerűségéről, arról, hogy a különben kitűnő Alain Delon is felelős kissé Rocco elrajzolá-sáért, hiszen a jellem sokféle színéből épp a falusi voltát, a »■gyökereit« nem tudta megmu-ztatni — de mindezek mellékes kérdések. A fő dolog, hogy a mai nyugati világegyik legjelentősebb művészében miképpen perlekedik egymással a valóság és illúzió. Film még nem tárta fel ilyen közelről és nyilvánvalóan, hogy a mai nyugati művészek a mi tegnapunkban élnek. ” A magyar szinkron — Vass János rendezése — kitűnően sikerült. Főleg a tömegjelenetekben hiteles, ahol egy-egy életből ellesett szófoszlány is hangsúlyt és drámai értelmet nyer- B. Nagy László Öt töltényhüvely Az öt töltényhüvely fontos rendezése balladai stílusú és üzenetet tartalmaz. A parancs tempójú. A kezdetben határok jelentős hadititokként sosán megteremtett feszült atbízza bajtársaira, hogy áttermoszférát csaknem mindvégig ne a francoista területen, fenntartja. Sajnálatos, hogy juttassák el a spanyol köztár- mindjárt kezdetben elárulja a sasági csapatokhoz. Az üzenet film tanulságát, az öt töltényennek a parancsnoknak a hüvely tartalmát és így megvégrendelete, aki 1936-ban a fosztja a nézőt attól, hogy az spanyol háború hőseként halt izgalmas kalandok közben tomeg. így hangzik: tartsatokkozatosan átélje ezt az eszössze és éltek! Ez a film mon- mei tartalmaz, amelyet végül hanivalója is. Hét harcos mna felbontott üzenetnek keltedül saját csapatteste felé, út- ne szavakba foglalnia. A juh kopár hegyeken, víztelen hangsúly így a kalandos-sorsziklavidékeken át vezet, dulatos epizódokra tolódik és szomjúság gyötri, kétkedés kigyengül a film belső szimbosérti őket. Akik közülük ellikus ereje, szakadnak a közösségtől, elvesz Erwin Geschonneck, Ulrichnek, de az összetartó négy Theil, Edwin Marian és a tökhazaérkezik. Kiek kitűnően játsszák szere-Walter Gorrisch forgatópüket, csak olykor készteti könyve személyes élményeken őket a rendező feleslegesen alapszik. Őszinte története az patetikus játékra. Joachirz emlékezetes szovjet némafil- Werzlan zenéje nagyon jól símével rokon, A sivatagi sikerült. Kár, hogy a szinkrozenhármakkal. Az embertonizáláskor elmulasztották malen körülmények között vér- gyárrá fordítani a filmet kegődő katonákról lélektani esz-retező songot is, jóllehet ezközökkel rajzol portrét, bár nemcsak a balladai stílust leszközülük egyik-másik vázlatotosítja, de a film eszmei ér- II. iiann utjuxiit. i. 10 ci Szeretlek élet Fiatal mérnök az új szovjet film hőse. Az ő személyében, tevékenységében futnak össze a cselekmény szerteágazó szálai. Sok érdekes emberrel ismerkedünk meg a mérnök környezetében. Közöttük a legérdekesebb az a fiatal leány, aki egy vallási szekta léleknyomorító hatása alól szabadul fel. Ez a sors, ez az ember önmagában is megérne egy filmet. De nemcsak éppen ezt a sorsot, a film akármelyik részletét érdemes lenne kiragadni, tovább mélyíteni. Mihail Beresztyinszkij, a film írója és a rendező, Mihail Jersov teljes társadalmi körképet akart adni. Sok mindenről szót ejtett és minden, amit érintett, aktuális, igaz. A film bemutat néhány találó, hiteles portrét, fiatalokat, öregeket, élő típusokat, érzékeket konfliktusokat. Végeredményben azonban egyik kérdésben sem mélyed el igazán. A film a fejlődés fordulatait legtöbbször csak utólag jelzi és nem ábrázolja elég erőteljesen , fordulatokat kiváltó, belső drámai összeütközést. Cica-mica és más mesék A gyermekek számára készül kisfilm műsorból a címadi csehszlovák film, a Cica-mica és a szovjet rajzfilm-sorozat a Jánosbogárka emelkedik ki A Cicamica a felnőttek számára is érdekes kísérlet, egy élő kiscica és egy cicabábi közös szereplése. A bájos fehér kiscica megindító, értelmes tekintete, játéka a különböző tárgyakkal olyan kedve, és szórakoztató, hogy feledtet a kisfilm cselekményének egyhangúságát. A Jánosbogárka egy ké perces, rendkívül szelleme, rajzos villámtréfákból áll. A műsorban ezenkívül még ké rajzfilm — közülük a Murzilka és az óriás sikerült jobban — és egy bábfilm szerepel. A televízió mutatta be: Ripois úr Gérard Philipe személye a vonzerő ebben a filmben nemcsak a néző, hanem a kiváló francia filmrendező, René Clement számára is. Philipe — Ripois úr — ellenálhatatlan szívrabló, minden nő a karjába hull. E vonzó, ám meglehetősen ismert alapötletet René Clement a környezet megválasztásával, a nők és a körülmények ironikus ábrázolásával gazdagítja. Ripois úr kalandjai Londonban játszódnak le. A könnyelmű, izzig-vérig francia bohém saját rcmormal irritraklenl scanul szembe. A meglehetősen merev, szertartásos angol környezetben Ripois egyénisége, karaktere feltűnően idegen és René Clement az angol típusokat a francia szemével — és szellemével — nézi. Ripois hódításainak sorozata, néhány jellegzetesen angol és jellegzetesen női jellemvonás mulatságos karikatúrája mögött azonban nem érezzük a filmben a komolyabb mondanivalót. A történet számos lényeges társadalmi probléma fölött siklik el V. A. Magyar Nemzet Művelődési ház a Lenin körúton A VII. kerületinek eddig nem volt központi művelődési háza, s most a kerületi tanács elhatározta, hogy a társadalmi szervezetek Lenin körút 32. szám alatti helyiségeit művellődési házzá építi át. A népfront kezdeményezésére a kerületi kisiparosok 160 000 forint értékű társadalmi munkát vállaltak.. A tervek szerint az új művelődési házat az év végére át is adják rendeltetésének. NAPLÓ Szeptember 21 A Hazafias Népfront XIII. kerületi bizottsága szeptember 24-én délelőtt 10 órakor emléktáblával jelöli meg Radnóti Miklós szülőházát. Hont Ferenc, a Színháztudományi Intézet igazgatója mond emlékbeszédet. D Dmitrij Sosztakovics, a világhírű szovjet zeneszerző szeptember második felében Magyarországra látogat. Két hetet tölt hazánkban. Tokióban mintegy hatvan ismert zenetudós, művész, zenekritikus részvételével megalakult a Liszt—Bartók-bizottság. Elnöke Vsiana professzor, a tokiói balettiskola igazgatója. A Korányi Sándor Társaság szeptember 28—30 között tartja meg első nagygyűlését a Semmelweis-teremben. * A Weiner-vonósnégyes tagjaiból alakult Szász-trió és a Magyar Vonóshármas holtversenyben foglalta el a második helyet a müncheni zenei versenyen. Az oboások versenyében fiatal művészünk, Jagasits Péter bekerült a döntőbe. Most Harminchárom ország küldötteinek jelenlétében nyitották meg a belgiumi Knokkeben a költő-biennálét. A részvevők között vannak a Szovjetunió, az USA, Franciaország, Anglia, Lengyelország stb. lírikusainak képviselői, köztük számos afrikai költő. A találkozó idején adják ki a biennále nemzetközi nagydíját. □ A második nemzetközi Enescu-fesztivál keretében ki- hirdették a fiatal hegedűművészek versenyének eredményét. A zsűri a verseny első díját Nyírta Mihajlovna Bejlina szovjet hegedűművésznek ítélte oda. A második díjat Daniel Podlovschi román, a harmadik díjat Igor Frolov szovjet hegedűművész kapta. Kubinyi Attila kitüntető oklevelet kapott. Ma Alberto Moravia, a világhírű olasz író nemrég kapta meg a »La Noia« (Unalom) című regényéért a Viareggiodíjat. Most ugyanezért a regényért — pornográfia vádjával terhelve — a vádlottak padjára kerül. Ugyanerre a sorsra jutnak a Bompiani kiadó és a regényt árusító könyvkereskedők is. Szeptember 22-én, péntek délelőtt 11 órakor a Magyar Sajtó Háza Rózsa Ferenc termében »Az újságírói kritika szerepe és a kritika védelme a Lengyel Népköztársaságban« címmel előadást tart Jerzy Sawicki professzor, a varsói egyetem jogi tanszékének vezetője. ■TMUMk, 1941.September 7. A román bábszínház bemutatói: Humor a zsinegen A bukaresti Tandarica Színház felnőtteknek szóló bábműsorának műfaja: vidám esztrád. Margareta Nicolescu állami díjas, a Humor a zsinegen rendezője abból indult ki, hogy a felülről zsinegen mozgatott bábú, a marionett, összetettebb és bonyolultabb mozgásra is képes, mint az erősebben stilizált, alulról mozgatott, pálcás vagy kézi báb. A marionett csaknem hűségesen tudja utánozni az ember mozgását. Nicolescu tehát a mozgást tette a műsor gerincévé és a jeleneteket úgy válogatta össze, hogy azok valamilyen formában a mozgás művészi élményével szolgáljanak. A Tandarica együttese e tekintetben bámulatraméltó ügyességet tanúsít. Már említettük, hogy műsoraik hanganyagát általában magnetofonról szólaltatják meg. A Humor a zsinegen marionett-figurái villanásnyi pontossággal követik a zene, vagy a szöveg legfinomabb fordulatait is és tökéletes összhangban végzik el a legbonyolultabb mozdulatokat. Egyegy bábot gyakran két művész mozgat, sőt, ha más szerkezettel — hangszerrel, vagy cirkuszi szerszámmal — együtt mozog a báb, a kitűnően begyakorolt és összehangolt mozdulatokat még többen irányítják, mégsem észlelhető közöttük szemernyi eltérés sem. Kitűnően érvényesül ez a mozgásművészeti szándék a cirkuszi jelenetekben. Nicolescu a légtornászok attraktív mutatványait tolmácsolja marionettjeivel. A néző őszinte elismeréssel figyeli az arasznyi akrobaták lélegzetállító számait. A jelenetek egy része szatirikus. Ebbe a kategóriába tartozik a formalista balett karikatúrája, a Szitakötőik tánca, a fontoskodó és ripacskodó műkedvelők gúnyrajza, a Pelikán-duó kamarazenélése. Kedves perszciflázs a Paris almája jelenet, amint a mitológiát tanulmányozó diák képzeletében, modern ritmusú táncok formájában megelevenedik, és a rokokó-karikatúra, az Idill egy barométerben. A mozgás-irónia és a maró szatíra elegyedik a műsor második részét képező népiegyüttes-paródiában. Ebben a hoszszabb jelenetsorban is a zenészek tökéletesen kidolgozott mozgása dominál. Az énekesnők figurái erősen szatirikusak, olykor szükségtelen boltozati túlzásokkal, mint a dizőz és a kutya »párharca«. Maró szatíra jellemző a három huligán rock-and-roll táncára. A bábtervezők, Iona Constantinescu és Ella Conovici rugókkal helyettesítik a jampecek örökké táncraálló lábát és a bábok fülig érő szájának tátogásával kísérik öblös, artikulátlan hangjukat. A műsorszámokat a színház nevét adó Tandarica bájosan tört magyar nyelvű konferansz-szövege köti össze. A prágai Hurvinek bukaresti rokona rövidnadrágos, fehéringes, úttörő-sálas kisfiú, kotnyeles és kedvesen bölcsedkedő. A színház aktuális, »budapesti« konferansz-szövegről gondoskodott számára. Fellépését párjelenetek egészítik ki göndör hajú, kis barátnőjével, ezek azonban kevésbé szellemesek és ötletesek, mint a közönség rokonszenvét egykettőre meghódító kedves marionett fickó jóízű tréfái. Zay László A kiskakas szerencséje Második gyermekműsorában marionett-játékot mutatott be a Magyarországon vendégszereplő Tandarica bukaresti bábszínház. A kiskakas szerencséjét Ion Creanga meséjéből Viktoria Filipoiu alkalmazta bábszínpadra. A »»kiskakas« igazi népi mesehős, okos, erős, leleményes, túljár a földesúr eszén. Ugyanakkor a gyermekmesék állatfiguráinak kedves, irreális báját is hordozza, ő és gazdája, a rokonszenves, nagybajuszos öreg bácsi hamar megszeretteti magát a gyermeknézővel. Az egyszerű, könnyen érthető történet számos fantasztikus, »csodás« elemet is tartalmaz: a kiskakas kiissza a kút vizét, eloltja vele a kemence tüzét, lenyeli a földesúr kincstárának teljes tartalmát stb. Ezek a csodák egyenesen csábítóak a bábszínpad számára. Kár, hogy a rendkívül »izgalmas« fordulatoknak a színen csak utóhatását érzékelhetjük a kakas figurájának átalakulásán Igaz, a hatalmasra dizzadt kakas maga is frappáns jelenség, de nem véletlen, hogy valamennyi kalandja közül az teszi a legnagyobb hatást, amikor a darab végén a színen láthatóan kezdi köpni az elnyelt kincseket. Margareta Nicolescu rendezésében — akár a színház másik produkciójában a Mister X-ben — a közlekedés színrevitele különösen szellemes. A gyerekek körében is az állandóan kocsizó bojárnak, szolgájának és lovának volt a legnagyobb sikere. Ezúttal is feltűnik — mint a Tandarica többi előadásán — a szöveg kitűnő, magas színvonalú művészi előadása. A magyar tolmácsolás természetesen nem pótolhatta maradéktalanul az eredetit, de nagyjából átsegített a nyelvi nehézségeken. A gyerekek híven követték a bátor kiskakas csodálatos kalandjait. V. A. A filmszínházak őszi bemutatói Szerda délelőtt Vajda Artúr, a MOKÉP igazgatója tájékoztatást adott az év hátralevő hónapjaiban műsorra kerülő filmekről. Ebben az időszakban hat új magyar filmet mutatnak be. Ezek: a Katonazene, a Megöltek egy lányt, Két félidő a pokolban, Az ígéret földje, a Nem ér a nevem és a Jó utat autóbusz. Idén a szovjet filmhét az Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának hetében kerül megrendezésre Budapesten és hat megyében, az ország többi részében pedig a rákövetkező két héten. A szovjet filmhét ünnepi eseménye lesz a Tiszta ég bemutatója. Ez alkalommal kerül műsorra a Két élet című kétrészes szovjet film, amely az 1917-es év eseményeit dolgozza fel. Az őszi hónapokban összesen 37 film kerül a mozi 1. műsorára, közöttük a Szabad szél szélesvásznú változata, a Balti égbolt befejező része. Pausztovszkij regényének, az Északi történetnek filmváltozata, a Folytassa, nővér című angol vígjáték, Az írnok és az írógép című, vidám olasz film, az Esőcsináló amerikai filmváltozata. ősszel láthatja a magyar közönség a Szombat este, vasárnap reggel című híres angol filmet, valamint az Adua és társnői című olasz, és a Nagyravágyó asszony című francia filmet. Október 1-én, a Kínai Népköztársaság nemzeti ünnepén kerül műsorra a Vörös felhők című kínai balettfilm, egy héttel később, az NDK nemzeti ünnepe alkalmából a második világháború kitörésének eseményeit feldolgozó DEFA-film. A gleiwitzi eset- Decemberben láthatjuk a moszkvai fesztiválon díjat nyert német filmet, a Mamlock professzort. Kísérleti drámabemutatók az Egyetemi Színpadon Október 4-én nyitja meg kapuit az Egyetemi Színpad. Az új évadban — amint ezt az Eötvös Loránd Tudományegyetem kulturális bizottságának sajtótájékoztatóján hallottuk — több új műsortípussal bővül a színpad repertoárja. A Költőnk és kora című sorozatban fiatal költőink mutatkoznak be. A magyar televízióval és az Állami Operaház stúdiójával közös rendezésben Magyarországon csaknem ismeretlen Schubert és Mozart műveket adnak elő. Folytatják az elmúlt évadban elkezdett kísérleti drámabemutatókat is. Elsőnek a Pagogyin műveiből készült öszszeállítás kerül színre. Érdekes kísérletnek ígérkezik az Egyetemi Színpad élő folyóiratának, a Horizontnak bemutatója. A »folyóirat« a tervek szerint havonta jelenikmeg a színpadon, s interjúk, versek, képek, kommentárok formájában a kulturális élet valamennyi területét felöleli. Az egyetem énekkara, amely ebben az évadban ünnepli fennállásának 15. évfordulóját, két nagy hangversenyre készül. A színjátszók Euripidész Alkesztisz című drámáját adják elő. Ez lesz a mű első magyarországi színházi bemutatója.