Magyar Nemzet, 1961. szeptember (17. évfolyam, 207-232. szám)
1961-09-01 / 207. szám
Félitek, 1961. szeptember 1. A béke nevében A világközvélemény rendkívüli figyelemmel fogadta a szovjet kormány nyilatkozatát, amely bejelenti a nukleáris fegyverkísérletek felújítását. A Szovjetunió kormányának elhatározására olyan időpontban került sor, amikor a NATO-országok sorozatos provokációi, háborús készülődéseikétségtelenül kiélezték a nemzetközi helyzetet. Az Egyesült Államok és szövetségesei békeidőben soha nem látott, nagyszabású fegyverkezési programot hajszolnak keresztül, és leplezetlenül hirdetik: nem riadnak vissza erőszakos eszközök alkalmazásától sem annak érdekében, hogy fenntartsák a nyugat-berlini diverzáns és kémközpontot, s biztosítsák Berlin nyugati övezeteinek katonai megszállását. Az imperialisták hallani sem akarnak a szovjet kormány javasolta ésszerű megoldásról, makacsul ellenállnak a német békeszerződés megkötésének, és mesterségesen háborús pszichózist keltenek. Az NDK kormányának augusztus 13-i intézkedéseit a józan gondolkodású emberek világszerte őszinte egyetértéssel üdvözölték, és nyomban kellő realizmussal úgy értékelték, mint a béke megszilárdításához vezető komoly lépést. Természetesen bizonyos nyugati vezető körök elvakult, hisztériás indulatkitörései senkit sem ijesztenek meg: a Szovjetunió és a szocialista országok elhatározott szándéka, hogy még ebben az évben tető alá hozzák a német békeszerződést, és ezzel megteremtik az alapot a nyugat-berlini abnormális helyzet rendezéséhez is. Ha a nyugati propagandagépezet lármája nem is téveszthet meg egyetlen nyugodt idegzetű és a nemzetközi erőviszonyokat megfelelően felmérni tudó embert, mégsem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az üres szavakat bizonyos konkrét katonai vonatkozású intézkedések is követték. Gondolunk itt arra, hogy Kennedy elnök a nyugat-berlini amerikai megszálló csapatok megerősítésére újabb 1500 embert vezényelt, a washingtoni terminológia szerinti »frontvárosba« és ezt a kihívásnak szánt lépést, a két másik nyugati megszálló hatalom is támogatta. Az Egyesült Államok elnöke rendelkezést adott ki nagyszámú tartalékos behívásáról és újabb súlyos dollármilliárdok megszavazását csikarta ki a kongresszustól fegyverkezési célokra. Egészen világos, hogy ilyen körülmények között a Szovjetunió és a szocialista országok sem ülhetnek ölhetett kézzel. A huszonkét év előtti keserves tapasztalatok alaposan megtanították a szovjet népet arra, mit jelent, ha nem kellő felkészültséggel fogadja az agresszor támadását. A második világháború borzalmas véráldozatai és a heroikus újjáépítő munka arra kötelezi a ma élő nemzedéket, hogy minden rendelkezésükre álló lehetőség okos és tervszerű felhasználásával eleve útját állják az újabb pusztító háborúnak, elvegyék a kedvüket a háborús kalandoroknak. A szovjet kormány felelőssége teljes tudatában komoly védelmi intézkedéseket foganatosított. A világsajtóban huszonnégy órával ezelőtt napvilágra hozott nyilatkozat arról tanúskodik, hogy a szovjet nép a béke megszilárdítása, az emberiség zavartalan, boldog életének biztosítása, a rettenetes termonukleáris világégéstől való megmentése érdekében összpontosítja minden erejét. A nyilatkozat egyik leglényegesebb szakasza felhívást tartalmaz a világ népeihez: sokszorozzák meg erőiket a béke megvédésére, fogják le a háborús uszítók kezét. Olyan történelmi időket élünk, amikor a békéért vívott harc nem tűr megalkuvást. Az imperialisták provokációi miatt kötelessége a szocialista világhábor országainak, hogy elkerülhetetlen, szükségszerű intézkedéseket tegyenek. Az atlanti tömb vezetőinek a világbékét súlyosan veszélyeztető katonai és provokációs cselekményeire a szovjet kormány az egyedül helyes és indokolt választ adta. Tudtára hozta egyes forrófejű tábornokoknak és a mögöttük álló fegyverkezési monopóliumok milliárdos hasznokat bezsebelő, mindenható főnökeinek, hogy büntetlenül nem játszhatnak többé a tűzzel. A Szovjetunió rendelkezik az agresszor teljes és végső megsemmisítéséhez szükséges valamennyi legkorszerűbb fegyverfajtával. A jelenlegi nemzetközi helyzetet a Szovjetunió és a szocialista országok döntő erőfölénye jellemzi. A kétségbevonhatatlan történelmi tények igazolják, hogy tíz év óta éppen azért sikerült elhárítani az emberiség feje felől a sötét fellegeket: a koreai és a vietnami háború, a szuezi kaland, a libanoni amerikai partraszállás, a jordániai brit ejtőernyős akció és a legutóbbi Kuba elleni fegyveres intervenció idején az imperialisták mindannyiszor kizárólag azért voltak kénytelenek meghátrálni és feladni a helyi fegyveres konfliktusok világméretű kiszélesítésének tervét, mert az erőviszonyok rádöbbentették őket: az egész világot lángbaborító háborús vállalkozás csak az ő megmásíthatatlan pusztulásukkal végződne. A szovjet kormány mostani nyilatkozata meggyőzően bizonyítja, hogy a Szovjetunió erőfölénye a közelmúlt időszakban még inkább megnövekedett és kidomborodott. Logikus tehát a következtetés, hogy a Szovjetunió ereje, védelmi felkészültsége a legdöntőbb biztosítéka a béke megőrzésének. Az értelmesen, higgadtan gondolkodó és a világban kialakult helyzetet reálisan értékelő emberek azt várják, hogy a moszkvai bejelentés kijózanítólag, hideg zuhanyként hat majd a Pentagon stratégáira. A nyilatkozat ily módon nagymértékben hozzájárulhat a feszültség csökkentéséhez. A Szovjetunió békepolitikája — híven Lenin örökérvényű tanításaihoz — változatlan. A kormánynyilatkozat ünnepélyes deklarációt tartalmaz: a Szovjetunió elsőnek soha senki ellen nem alkalmaz fegyvert. A Szovjetunió népeinek nincsenek hódító, terjeszkedő szándékai, nem táplál haragot vagy ellenszenvet a világ egyetlen népe ellen sem. Csupán kötelességének, a ma élő és a késő nemzedékekkel szemben legszentebb hivatásának tekinti a szocialista vívmányok megőrzését, a kommunista társadalom felépítéséhez szükséges békés légkör megóvását. A Szovjetunió továbbra is a békés egymás mellett élés politikájának elvi alapján áll és felszólítja a nyugati kormányokat: üljenek le a tárgyalóasztal mellé korunk nagy problémáinak megvitatására és megoldására, mindenekelőtt a sürgető német békeszerződés kidolgozására és aláírására. A szocialista népek békeszerető, testvéri családjának közösségében tízmillió magyar vállvetve harcol barátainkkal és szövetségeseinkkel nemes eszményeink megvalósításáért. A magyar nép őszinte, teljes egyetértéssel fogadta a szovjet kormány védelmi jellegű intézkedéseinek bejelentését és odaadó, feltétlen támogatásáról biztosítja a Szovjetunió népeit. A Magyar Népköztársaság kormánya és minden állampolgára magabiztos nyugalommal, igazságos ügyünk tudatában, a békéért folyó világméretű küzdelem teljes győzelmébe vetett hittel vállalja és teljesíti az élet minden területén feladatait a béke nevében. Magyar Nemzet Naponta egy kilométerrel nő a Barátság Kőolajvezeték magyarországi szakasza A Szovjetunióból induló Nemzetközi Barátság Kőolajvezeték magyarországi szakaszának építése a tervezett ütemben halad. A Drégelypalánk—Rétság térségében két hónapja megkezdett munkával augusztus végéig egyes részleteiben már Őrszentmiklósig jutottak a Kőolajvezeték Vállalat dolgozói. Ez az építési vonal az egész nyomvonalnak körülbelül egyharmada. Ezen a szakaszon 37 kilométer hosszan már összeillesztve lefektették a csöveket a vonalra, 34,5 kilométer hoszszan össze is hegesztették. Tíz kilométernyi árkot ástak ki, 8,4 kilométeren lesüllyesztették a szigetelt csöveket az árokba, hét kilométeres távon be is takarták. Őrszentmiklósig az összes vasúti és híd keresztezések alatt áthúzták a védőcsövet, amelybe majd az olajvezeték csövet fektetik. A munkatempó megfelel a dolgozók vállalásának: naponta megépítenek egy kilométer vezetéket. A tíz kilométer kiásott árok ugyan aránylag kevés, ez azonban csak látszólagos elmaradás, mert az árok hossza arányban van az öszszehegesztett cső hosszával. Az árokásás a következő hetekben lényegesen meggyorsul, mert a jelenleg üzemben levő , három kanalas árokásó géphez rövidesen még három gép csatlakozik. Az ország minden lakosára átlag két mázsa acél jut évente A feldolgozó ipar egyre több nyersanyagot vár a vaskohászati üzemektől, ezért a KGM Vaskohászati Igazgatóságán nagyszabású tervek készülnek a termelőberendezések jobb kihasználására, a leginkább keresett kohászati cikkek gyártásának fokozására. Az utóbbi években már jelentős eredményeket értek el, jelenleg 285 százalékkal több nyersvas, 200 százalékkal több acél, és 225 százalékkal több hengereltáru készül, mint a felszabadulás előtt. Az idén az ország egy-egy lakosára átlag két mázsa acél jut, háromszor annyi, mint 1938-ban. Az iparág különböző ágazatainak termelőképessége azonban nem egyenletes. Durva- és középhengerdéink a szükségletnél jóval nagyobb termelésre is alkalmasak, és számítások szerint kisebb rekonstrukciókkal még húsz év múlva is ki tudják elégíteni az igényeket. Ezzel szemben a finomhengerdék termelése rendkívül korlátozott. Ezért a következő években elsősorban a finomhengerdék kapacitásának növelését szorgalmazzák. Huszonhatezer népi ülnök dolgozik a bíróságokon A SZOT-székházban csütörtökön Huber Lajos, a Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkára a népi ülnökök és a társadalmi bíróságok tevékenységéről tájékoztatta az újságírókat. A népi ülnökök és a társadalmi bíróságok megteremtése egyik módja annak, hogy a közrend és a közbiztonság fenntartásának funkcióit fokozatosan a társadalmi szervek vegyékát — mondotta. — A fejlődésnek ezt az irányát az SZKP új programtervezete úgy fogalmazza meg, hogy az állami szervek a társadalmi önigazgatás szerveivé alakulnak át. A hazánkban tevékenykedő 26 ezer népi ülnök a hivatásos bírákkal egyenlő joggal vesz részt az igazságszolgáltatásban. A népi ülnökök ipari vagy más vonatkozású szaktudásukkal sokat segíthetnek a hivatásos bíráknak. A bíróságok ugyanakkor előadásokat, tájékoztatókat tartanak szakmai kérdésekről a népi ülnököknek. A Minisztertanács és a SZOT 1956-ban közös határozatban mondotta ki, hogy azokban az üzemekben, amelyeknek munkáslétszáma 300, vagy ennél nagyobb, meg kell alakítani a társadalmi bíróságokat. A társadalmi bíróságok egy része azonban még nem tölti be hivatását, a jelek mégis azt mutatják, hogy mind többen ismerik fel a társadalmi bíróság jelentőségét és nevelő hatását. Ha pedig az eddigieknél szorosabb összefogás alakul ki az üzemek vezetői és a társadalmi bíróságokért felelős szakszervezeti bizottságok, valamint a különféle más, hivatalos és társadalmi szervek között — hangsúlyozta Huber Lajos —, akkor rövid időn belül megsokszorozhatják a társadalmi bíróságok súlyát, eredményességét. gyoggy VÍG VÍZZ. HírVlUn! Jó az öreg a háznál. Magyarul beszélő színes szovjet film vígjáték. Korhatár nélkül! Puskin (egész nap) Munkás Rózsavölgyi Kertmozi Május 1 (délután) Zuglói Petőfi Kertmozi A SZÉP IWKTIRI Drámai történet egy idős pályaőrről és ifjú feleségéről Finn film 14 éven alul nem ajánlott. Vörösmarty (egész nap) __________IX. 4-től: Ady______________________________________________ Ma érkezik Magyarországra a román párt- és kormányküldöttség A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány baráti látogatásra hívta meg a Román Munkáspárt Központi Bizottságának és a Román Népköztársaság kormányának küldöttségét, hogy viszonozza a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének a Román Népköztársaságban 1958-ban tett látogatását. A román párt- és kormányküldöttség ma érkezik hazánkba. A küldöttség vezetője Gheorghe Gheorghiu-Dej, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Román Népköztársaság Államtanácsának elnöke. A küldöttség tagjai: Ion Gheorghe Maurer, a Román Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Román Népköztársaság Államtanácsának alelnöke, a Minisztertanács elnöke, Emil Bodnaras, a Román Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Mogyorós Sándor, a Román Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Alexandru Birladeanu, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Corneliu Manescu külügyminiszter, Mihail Rosianu, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a Román Népköztársaság budapesti nagykövete. A küldöttséggel együtt utazik Némety Béla, a Magyar Népköztársaság bukaresti nagykövete. A küldöttség tagjait csütörtök este a román és magyar nemzeti színű zászlókkal díszített kaneasai pályaudvaron Gheorghe Apostol, a Minisztertanács első elnökhelyettese, Petre Borila, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Román Munkáspárt Politikai Bizottságának tagjai, Nicolae Ceausescu, Chivu Stoica, a Román Munkáspárt Politikai Bizottságának tagjai, a Központi Bizottság titkárai, Alexandru Draghici belügyminiszter, a Román Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, Stefan Voitec, a Nagy Nemzetgyűlés elnöke, Leonte Rautu, a Román Munkáspárt Politikai Bizottságának póttagjai, Mihai Dalea, a Román Munkáspárt Központi Bizttságának titkára, továbbá a Román Munkáspárt Központi Bizottságának, az Államtanácsnak és a kormánynak több tagja Búcsúztatta. A különvonat ma reggel érkezik a lökösházi határállomásra, ahol a baráti látogatásra érkező küldöttséget ünnepélyesen fogadják. A különvonat 11.20 órakor fut be a Nyugati pályaudvarra, ahol Gheorghe Gheorghiu-Dejt és a küldöttség tagjait katonai díszpompával köszöntik. A román párt- és kormányküldöttség érkezéséről pénteken délelőtt 11 óra 20 perces kezdettel helyszíni közvetítésben számol be a Kossuth Rádió. A Televízió 19 óra 30 perces kezdettel ad közvetítést a román küldöttség fogadásáról, majd a küldöttség tiszteletére az Operaházban rendezett díszelőadásról. * A hazánkba érkező román párt- és kormányküldöttség vezetője Gheorghe Gheorghiu-Dej, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Román Népköztársaság Államtanácsának elnöke, 1901. november 8-án született Birlad városában. Munkás család gyermeke. Tizennyolcéves korában, mint villanyszerelő kapcsolódott be a munkásmozgalomba. 1930-ban belépett az illegalitásban működő Román Kommunista Pártba és hamarosan a párt egyik vezető személyisége lett. 1932-ben a román vasutasok központi akcióbizottságának titkárává választották. 1933 elején nagyszabású sztrájkharcot szervezett az ország fasizálása ellen. A hadbíróság tizenkétévi börtönre ítélte. Elítélése után hamarosan megválasztották a Kommunista Párt Központi Bizottságának tagjává. Gheorghiu-Dej a börtönből is kapcsolatot tartott a párttal. 1943-ban az ő vezetésével dolgozták ki a fasiszta katonai diktatúra megdöntésének tervét és kezdtek hozzá a terv megvalósításához. 1944. augusztus 9-ről 10-re virradó éjszaka a párt megszervezte Gheorghiu-Dej szökését a Tirgu Jiu koncentrációs táborból. A felszabadító szovjet hadseregnek a hitleri Németország felett aratott győzelmei nyomán Románia népi antifasiszta erői a Kommunista Párt vezetésével fegyveres felkelést indítottak és megdöntötték Antonescu kormányát. Az ország felszabadítása után a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága Gheorghiu Dej-zsel az élén irányította a néptömegek küzdelmét az ország demokratizálására. 1947 decembere, a Román Népköztársaság kikiáltása után a Minisztertanács elnökének első helyettesévé nevezték ki, 1952-től 1955-ig pedig a Minisztertanács elnöki tisztségét töltötte be. 1948 februárjában a Román Munkáspárt I. kongresszusán a Központi Bizottság főtitkárává, 1955 decemberében, majd 1960 júniusában a Központi Bizottság első titkárává választották. 1961 márciusában a Nagy Nemzetgyűlés ülésszaka választotta meg a Román Népköztársaság Államtanácsának elnökévé. Ion Gheorghe Maurer, a Román Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Román Népköztársaság Államtanácsának alelnöke, a Minisztertanács elnöke 1902. szeptember 23-án született Bukarestben, értelmiségi családból. Elvégezte az egyetem jogi fakultását, majd jogászként dolgozott. Mint a nép érdekeit szem előtt tartó haladó értelmiség képviselője, 1936-ban belépett a Román Kommunista Pártba és részt vett a Románia fasizálása ellen folyó küzdelemben. 1944-től 46-ig a közlekedésügyi miniszter helyettese, 1946-tól 47-ig pedig a népgazdasági miniszter helyettese. A Román Munkáspárt I. kongresszusán tagja lett a párt Központi Bizottságának. Felelősségteljes közéleti szereplésével egyidejűleg mint jogtudós jelentős tudományos tevékenységet fejtett ki, s 1956- ban a Tudományos Akadémia tagja lett. 1957 júliusában külügyminiszterré, 1958 januárjában pedig a Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlése Elnökségének elnökévé választották. A Román Munkáspárt III. kongresszusán ismét beválasztották a párt Központi Bizottságába és Politikai Bizottságába. 1961 márciusától a Romátt Népköztársaság Államtanácsának alelnöke és a Minisztertanács elnöke. Ülést tartott az Opus Pacis és az Országos Béketanács katolikus bizottsága Az Opus Pacis és az Országos Béketanács katolikus bizottsága csütörtökön együttes ülést tartott. Grősz József kalocsai érsek, az Opus Pacis intézőbizottságának elnöke nyitotta meg az ülést, majd dr. Beresztóczy Miklós, az Országos Béketanács katolikus bizottságának főtitkára tartott beszámolót az elmúlt félév papi békemunkájáról és tájékoztatta a jelenlevőket az időszerű politikai kérdésekről. Mag Béla, az Opus Pacis ügyvezető igazgatója ismertette a következő félévi papi békemozgalom feladatait. Az ülés Grősz József kalocsai érsek zárószavával ért véget. Magyar békedelegáció az NDK-ban Szeptember 1-én, a hitleri Németország Lengyelország ellen indított gálád támadásának 22. évfordulóján a Német Demokratikus Köztársaságban rendezendő békenapon 13 ország békeharcosainak küldöttségei is részt vesznek. A magyar békeharcosok delegációjának tagjai: Szakosíts Árpád, az Országos Béketanács elnöke, a Béke-Világtanács tagja és Fóti Iván pénteken a Gerában és a Gera környékén rendezendő békegyűléseken vesznek majd részt HEGEDŰK használt új GITÁROK használt új Cselló Mandolin Harmonika 400 Ft-tól 1000 Ft-tól 1600 Ft-tól 690 Ft-tól 1100 Ft-tól Hangszeriskolák, kották a tóvárosi HANGSZERBOLTOKBAN VI., Majakovszkij utca 66. VIII., József körút 37.