Magyar Nemzet, 1961. szeptember (17. évfolyam, 207-232. szám)

1961-09-01 / 207. szám

Félitek, 1961. szeptember 1. A béke nevében A világközvélemény rendkí­vüli figyelemmel­­ fogadta a szovjet kormány nyilatkoza­tát, amely bejelenti a nukleá­ris fegyverkísérletek felújítá­sát. A Szovjetunió kormányá­nak elhatározására olyan idő­pontban került sor, amikor a NATO-o­rszágok sorozatos pro­vokációi, háborús készülődései­­kétségtelenül kiélezték a nem­zetközi helyzetet. Az Egyesült Államok és szövetségesei béke­időben soha nem látott, nagy­szabású fegyverkezési progra­mot hajszolnak keresztül, és leplezetlenül hirdetik: nem riadnak vissza erőszakos esz­közök alkalmazásától sem an­nak érdekében, hogy fenntart­sák a nyugat-berlini diverzáns és kémközpontot, s biztosítsák Berlin nyugati övezeteinek katonai megszállását. Az im­perialisták hallani sem akar­nak a szovjet kormány java­solta ésszerű megoldásról, ma­kacsul ellenállnak a német békeszerződés megkötésének, és mesterségesen háborús pszi­chózist keltenek. Az NDK kor­mányának augusztus 13-i in­tézkedéseit a józan gondolko­dású emberek világszerte őszinte egyetértéssel üdvözöl­ték, és nyomban kellő realiz­mussal úgy értékelték, mint a béke megszilárdításához veze­tő komoly lépést. Természete­sen bizonyos nyugati vezető körök elvakult, hisztériás in­dulatkitörései senkit sem ijesztenek meg: a Szovjetunió és a szocialista országok el­határozott szándéka, hogy még ebben az évben tető alá hozzák a német békeszer­ződést, és ezzel megteremtik az alapot a nyugat-berlini ab­normális helyzet rendezéséhez is. Ha a nyugati propaganda­gépezet lármája nem is té­veszthet meg egyetlen nyu­godt idegzetű és a nemzetkö­zi erőviszonyokat megfelelően felmérni tudó embert, még­sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az üres szava­kat bizonyos konkrét katonai vonatkozású intézkedések is követték. Gondolunk itt ar­ra, hogy Kennedy elnök a nyugat-berlini amerikai meg­szálló csapatok megerősítésé­re újabb 1500 embert vezé­nyelt, a washingtoni termino­lógia szerinti »frontvárosba­« és ezt a kihívásnak szánt lé­pést, a két másik nyugati megszálló hatalom is támo­gatta. Az Egyesült Államok elnöke rendelkezést adott ki nagyszámú tartalékos behívá­sáról és újabb súlyos dollár­­milliárdok megszavazását csi­karta ki a kongresszustól fegyverkezési célokra. Egészen világos, hogy ilyen körülmé­nyek között a Szovjetunió és a szocialista országok sem ül­hetnek ölhetett kézzel. A hu­szonkét év elő­tti keserves ta­pasztalatok alaposan megtaní­tották a szovjet népet arra, mit jelent, ha nem kellő fel­­készültséggel fogadja az ag­­resszor támadását. A máso­dik világháború borzalmas véráldoza­tai és a heroikus új­jáépítő munka arra kötelezi a ma élő nemzedéket, hogy minden rendelkezésükre ál­ló lehetőség okos és tervszerű felhasználásával eleve útját állják az újabb pusztító há­borúnak, elvegyék a kedvüket a háborús kalandoroknak. A szovjet kormány felelőssége teljes tudatában komoly vé­delmi intézkedéseket fogana­tosított. A világsajtóban hu­szonnégy órával ezelőtt nap­világra hozott nyilatkozat ar­ról tanúskodik, hogy a szov­jet nép a béke megszilárdítá­sa, az emberiség zavartalan, boldog életének biztosítása, a rettenetes termonukleáris vi­lágégéstől való megmentése érdekében összpontosítja min­den erejét. A nyilatkozat egyik leglényegesebb szakasza felhívást tartalmaz a világ népeihez: sokszorozzák meg erőiket a béke megvédésére, fogják le a háborús uszítók kezét. Olyan történelmi időket élünk, amikor a békéért ví­vott harc nem tűr megalku­vást. Az imperialisták provo­kációi miatt kötelessége a szo­cialista világh­ábor országai­nak, hogy elkerülhetetlen, szükségszerű intézkedéseket tegyenek. Az atlanti tömb ve­zetőinek a világbékét súlyosa­n veszélyeztető katonai és pro­vokációs cselekményeire a szovjet kormány az egyedül helyes és indokolt választ ad­ta. Tudtára hozta egyes forró­fejű tábornokoknak és a mö­göttük álló fegyverkezési mo­nopóliumok milliárdos hasz­nokat bezsebelő, mindenható főnökeinek, hogy büntetlenül nem játszhatnak többé a tűz­zel. A Szovjetunió rendelke­zik az agresszor teljes és vég­ső megsemmisítéséhez szük­séges valamennyi legkorsze­rűbb fegyverfajtával. A jelen­legi nemzetközi helyzetet a Szovjetunió és a szocialista országok döntő erőfölénye jel­lemzi. A kétségbevonhatat­lan történelmi tények igazol­ják, hogy tíz év óta éppen azért sikerült elhárítani az emberiség feje felől a sötét fellegeket: a koreai és a viet­nami háború, a szuezi ka­land, a libanoni amerikai partraszállás, a jordániai brit ejtőernyős akció és a legutób­bi Kuba elleni fegyveres in­tervenció idején az imperia­listák mindannyiszor kizáró­lag azért voltak kénytelenek meghátrálni és feladni a he­lyi fegyveres konfliktusok vi­lágméretű kiszélesítésének ter­vét, mert az erőviszonyok rá­döbbentették őket: az egész világot lángbaborító háborús vállalkozás csak az ő megmá­síthatatlan pusztulásukkal végződne. A szovjet­ kormány mostani nyilatkozata meggyő­zően bizonyítja, hogy a Szov­jetunió erőfölénye a közel­múlt időszakban még inkább megnövekedett és kidomboro­dott. Logikus tehát a követ­keztetés, hogy a Szovjetunió ereje, védelmi felkészültsége a legdöntőbb biztosítéka a bé­ke megőrzésének. Az értelme­sen, higgadtan gondolkodó és a világban kialakult helyzetet reálisan értékelő emberek azt várják, hogy a moszkvai be­jelentés kijózanítólag, hideg zuhanyként hat majd a Pen­tagon stratégáira. A nyilatko­zat ily módon nagymértékben hozzájárulhat a feszültség csökkentéséhez. A Szovjetunió békepolitiká­ja — híven Lenin örökérvé­nyű tanításaihoz — változat­lan. A kormánynyilatkozat ünnepélyes deklarációt tartal­maz: a Szovjetunió elsőnek soha senki ellen nem alkalmaz fegyvert. A Szov­jetunió népeinek nincse­nek hódító, terjeszkedő szán­dékai, nem táplál haragot vagy ellenszenvet a világ egyetlen népe ellen sem. Csu­pán kötelességének, a ma élő és a késő nemzedékekkel szem­ben legszentebb hivatásának tekinti a szocialista vívmá­nyok megőrzését, a kommu­nista társadalom felépítésé­hez szükséges békés légkör megóvását. A Szovjetunió to­vábbra is a békés egymás mellett élés politikájának el­vi alapján áll és felszólítja a nyugati kormányokat: ülje­nek le a tárgyalóasztal mellé korunk nagy problémáinak megvitatására és megoldására, mindenekelőtt a sürgető né­met békeszerződés kidolgozá­sára és aláírására. A szocialista népek béke­szerető, testvéri családjának közösségében tízmillió magyar vállvetve harcol barátainkkal és szövetségeseinkkel nemes eszményeink megvalósításáért. A magyar nép őszinte, teljes egyetértéssel fogadta a szov­jet­ kormány védelmi jellegű intézkedéseinek bejelentését és odaadó, feltétlen támogatá­sáról biztosítja a Szovjetunió népeit. A Magyar Népköztár­saság kormánya és minden állampolgára magabiztos nyu­galommal, igazságos ügyünk tudatában, a békéért folyó vi­lágméretű küzdelem teljes győzelmébe vetett hittel vál­lalja és teljesíti az élet min­den területén feladatait a béke nevében. Magyar Nemzet Naponta egy kilométerrel nő a Barátság Kőolajvezeték magyarországi szakasza A Szovjetunióból induló Nemzetközi Barátság Kőolaj­­vezeték magyarországi szaka­szának építése a tervezett ütemben halad. A Drégely­­palánk—Rétság térségében két hónapja megkezdett munká­val augusztus végéig egyes részleteiben már Őrszentmik­­lósig jutottak a Kőolajvezeték Vállalat dolgozói. Ez az épí­tési vonal az egész nyomvo­nalnak körülbelül egyharma­­da. Ezen a szakaszon 37 kilo­méter hosszan már összeil­lesztve lefektették a csöveket a vonalra, 34,5 kilométer hosz­­szan össze is hegesztették. Tíz kilométernyi árkot ástak ki, 8,4 kilométeren lesüllyesz­tették a szigetelt csöveket az árokba, hét kilométeres távon be is takarták. Őrszentmikló­­sig az összes vasúti és híd keresztezések alatt áthúzták a védőcsövet, amelybe majd az olajvezeték csövet fektetik. A munkatempó megfelel a dolgozók vállalásának: napon­ta megépítenek egy kilométer vezetéket. A tíz kilométer ki­ásott árok ugyan aránylag ke­vés, ez azonban csak látszó­lagos elmaradás, mert az árok hossza arányban van az ösz­­szehegesztett cső hosszával. Az árokásás a következő he­tekben lényegesen meggyor­sul, mert a jelenleg üzemben levő , három kanalas árokásó géphez rövidesen még három gép csatlakozik. Az ország minden lakosára átlag két mázsa acél jut évente A feldolgozó ipar egyre több nyersanyagot vár a vaskohá­szati üzemektől, ezért a KGM Vaskohászati Igazgatóságán nagyszabású tervek készülnek a termelőberendezések jobb kihasználására, a leginkább ke­resett kohászati cikkek gyár­tásának fokozására. Az utóbbi években már jelentős ered­ményeket értek el, jelenleg 285 százalékkal több nyersvas, 200 százalékkal több acél, és 225 százalékkal több henge­reltáru készül, mint a felsza­badulás előtt. Az idén az or­szág egy-egy lakosára átlag két mázsa acél jut, háromszor annyi, mint 1938-ban. Az iparág különböző ágaza­tainak termelőképessége azon­ban nem egyenletes. Durva- és középhengerdéink a szük­ségletnél jóval­ nagyobb ter­melésre is alkalmasak, és szá­mítások szerint kisebb re­konstrukciókkal még húsz év múlva is ki tudják elégíteni az igényeket. Ezzel szemben a finomhengerdék termelése rendkívül korlátozott. Ezért a következő években elsősor­ban a finomhengerdék kapa­citásának növelését szorgal­mazzák. Huszonhatezer népi ülnök dolgozik a bíróságokon A SZOT-székházban csütör­tökön Huber Lajos, a Közal­kalmazottak Szakszervezetének főtitkára a népi ülnökök és a társadalmi bíróságok tevé­kenységéről tájékoztatta az újságírókat. A népi ülnökök és a társadalmi bíróságok megteremtése egyik módja annak, hogy a közrend és a közbiztonság fenntartásának funkcióit fokozatosan a társa­dalmi szervek vegyék­­át — mondotta. — A fejlődésnek ezt az irányát az SZKP új programtervezete úgy fogal­mazza meg, hogy az állami szervek a társadalmi önigaz­gatás szerveivé alakulnak át. A hazánkban tevékenykedő 26 ezer népi ülnök a hivatá­sos bírákkal egyenlő joggal vesz részt az igazságszolgálta­tásban. A népi ülnökök ipari vagy más vonatkozású szak­tudásukkal sokat segíthetnek a hivatásos bíráknak. A bíró­ságok ugyanakkor előadáso­kat, tájékoztatókat tartanak szakmai kérdésekről a népi ülnököknek. A Minisztertanács és a SZOT 1956-ban közös hatá­rozatban mondotta ki, hogy azokban az üzemekben, ame­lyeknek munkáslétszáma 300, vagy ennél nagyobb, meg kell alakítani a társadalmi bíró­ságokat. A társadalmi bírósá­gok egy része azonban még nem tölti be hivatását, a je­lek mégis azt mutatják, hogy mind többen ismerik fel a társadalmi bíróság jelentősé­gét és nevelő hatását. Ha pe­dig az eddigieknél szorosabb összefogás alakul ki az üze­mek vezetői és a társadalmi bíróságokért felelős szakszer­vezeti bizottságok, valamint a különféle más, hivatalos és társadalmi szervek között — hangsúlyozta Huber Lajos —, akkor rövid időn belül meg­sokszorozhatják a társadalmi bíróságok súlyát, eredményes­ségét. g­yoggy VÍG VÍ­ZZ. HírVlUn­­! Jó az öreg a háznál. Magyarul beszélő színes szovjet film víg­játék. Korhatár nélkül! Puskin (egész nap) Munkás Rózsavölgyi Kertmozi Május 1 (délután) Zuglói Petőfi Kertmozi A SZÉP IWKTIRI Drámai történet egy idős pályaőrről és ifjú feleségéről Finn film 14 éven alul nem ajánlott. Vörösmarty (egész nap) __________IX. 4-től: Ady______________________________________________ Ma érkezik Magyarországra a román párt- és kormányküldöttség A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány baráti látogatásra hívta meg a Ro­mán Munkáspárt Központi Bizottságának és a Román Népköztársaság kormányának küldöttségét, hogy viszonozza a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttségé­nek a Román Népköztársa­ságban 1958-ban tett látogatá­sát. A román párt- és kormány­­küldöttség ma érkezik ha­zánkba. A küldöttség vezető­je Gheorghe Gheorghiu-Dej, a Román Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titká­ra, a Román Népköztársaság Államtanácsának elnöke. A küldöttség tagjai: Ion Gheor­ghe Maurer, a Román Mun­káspárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tag­ja, a Román Népköztársaság Államtanácsának alelnöke, a Minisztertanács elnöke, Emil Bodnaras, a Román Munkás­párt Központi Bizottsága Po­litikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyette­se, Mogyorós Sándor, a Román Munkáspárt Központi Bizott­sága Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Alexandru Bir­­ladeanu, a Román Munkás­párt Központi Bizottságának tagja, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Corneliu Ma­­nescu külügyminiszter, Mihail Rosianu, a Román Munkás­párt Központi Bizottságának tagja, a Román Népköztársa­ság budapesti nagykövete. A küldöttséggel együtt uta­zik Némety Béla, a Magyar Népköztársaság bukaresti nagykövete. A küldöttség tagjait csü­törtök este a román és ma­gyar nemzeti színű zászlókkal díszített kaneasai pályaudva­ron Gheorghe Apostol, a Mi­nisztertanács első elnökhelyet­tese, Petre Borila, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, a Román Munkáspárt Politikai Bizottságának tagjai, Nicolae Ceausescu, Chivu Stoica, a Román­ Munkáspárt Politikai Bizottságának tagjai, a Köz­ponti Bizottság titkárai, Ale­xandru Draghici belügymi­niszter, a Román Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, Stefan Voitec, a Nagy Nemzet­­gyűlés elnöke, Leonte Rautu, a Román Munkáspárt Politi­kai Bizottságának póttagjai, Mihai Dalea, a Román Mun­káspárt Központi Bizttságá­­nak titkára, továbbá a Román Munkáspárt Központi Bizott­ságának, az Állam­tanácsnak és a kormánynak több tagja Bú­csúztatta. A különvonat ma reggel ér­kezik a lökösházi határállo­másra, ahol a baráti látoga­tásra érkező küldöttséget ün­nepélyesen fogadják. A külön­vonat 11.20 órakor fut be a Nyugati pályaudvarra, ahol Gheorghe Gheorghiu-Dejt és a küldöttség tagjait katonai díszpompával köszöntik. A román párt- és kormány­­küldöttség érkezéséről pénte­ken délelőtt 11 óra 20 perces kezdettel helyszíni közvetítés­ben számol be a Kossuth Rá­dió. A Televízió 19 óra 30 perces kezdettel ad közvetí­tést a román küldöttség foga­dásáról, majd a küldöttség tiszteletére az Operaházban rendezett díszelőadásról. * A hazánkba érkező román párt- és kormányküldöttség vezetője Gheorghe Gheorghiu-Dej, a Román Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, a Román Népköztársa­ság Államtanácsának elnöke, 1901. november 8-án született Birlad városában. Munkás család gyermeke. Tizennyolc­éves korában, mint villany­­szerelő kapcsolódott be a munkásmozgalo­mba. 1930-ban belépett az illegalitásban mű­ködő Román Kommunista Pártba és hamarosan a párt egyik vezető személyisége lett. 1932-ben a román vasutasok központi akcióbizottságának titkárává választották. 1933 elején nagyszabású sztrájk­harcot szervezett az ország fa­­sizálása ellen. A hadbíróság tizenkétévi börtönre ítélte. Elítélése után hamarosan meg­választották a Kommunista Párt Központi Bizottságának tagjává. Gheorghiu-Dej a bör­tönből is kapcsolatot tartott a párttal. 1943-ban az ő veze­tésével dolgozták ki a fasiszta katonai diktatúra megdönté­sének tervét és kezdtek hozzá a terv megvalósításához. 1944. augusztus 9-ről 10-re virradó éjszaka a párt megszervezte Gheorghiu-Dej szökését a Tirgu Jiu koncentrációs tá­borból. A felszabadító szovjet had­seregnek a hitleri Németor­szág felett aratott győzelmei nyomán Románia népi anti­fasiszta erői a Kommunista Párt vezetésével fegyveres fel­kelést indítottak és megdön­tötték Antonescu kormányát. Az ország felszabadítása után a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága Gheor­­ghiu­ Dej-zsel az élén irányí­totta a néptömegek küzdelmét az ország demokratizálására. 1947 decembere, a Román Népköztársaság kikiáltása után a Minisztertanács elnökének első helyettesévé nevezték ki, 1952-től 1955-ig pedig a Mi­nisztertanács elnöki tisztségét töltötte be. 1948 februárjában a Román Munkáspárt I. kong­resszusán a Központi Bizott­ság főtitkárává, 1955 decem­berében, majd 1960 júniusá­ban a Központi Bizottság el­ső titkárává választották. 1961 márciusában a Nagy Nemzet­­gyűlés ülésszaka választotta meg a Román Népköztársaság Államtanácsának elnökévé. Ion Gheorghe Maurer, a Román Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága Politikai Bi­zottságának tagja, a Román Népköztársaság Államtanácsá­nak alelnöke, a Miniszterta­nács elnöke 1902. szeptember 23-án született Bukarestben, értelmiségi családból. Elvé­gezte­ az egyetem jogi fakul­tását, majd jogászként dolgo­zott. Mint a nép érdekeit szem előtt tartó haladó értelmiség képviselője, 1936-ban belépett a Román Kommunista Pártba és részt vett a Románia fasi­­zálása ellen folyó küzdelem­ben. 1944-től 46-ig a közlekedés­­ügyi miniszter helyettese, 1946-tól 47-ig pedig a nép­­gazdasági miniszter helyette­se. A Román Munkáspárt I. kongresszusán tagja lett a párt Központi Bizottságának. Fele­lősségteljes közéleti szereplé­sével egyidejűleg mint jogtu­dós jelentős tudományos te­vékenységet fejtett ki, s 1956- ban a Tudományos Akadémia tagja lett. 1957 júliusában külügyminiszterré, 1958 ja­nuárjában pedig a Román Népköztársaság Nagy Nemzet­­gyűlése Elnökségének elnöké­vé választották. A Román Munkáspárt III. kongresszusán ismét beválasztották a párt Központi Bizottságába és Po­litikai Bizottságába. 1961 már­ciusától a Romátt­ Népköztár­saság Államtanácsának alel­nöke és a Minisztertanács el­nöke. Ülést tartott az Opus Pacis és az Országos Béketanács katolikus bizottsága Az Opus Pacis és az Orszá­gos Béketanács katolikus bizottsága csütörtökön együt­tes ülést tartott. Grősz József kalocsai érsek, az Opus Pacis intézőbizottságának elnöke nyitotta meg az ülést, majd dr. Beresztóczy Miklós, az Orszá­gos Béketanács katolikus bi­zottságának főtitkára tartott beszámolót az elmúlt félév papi békemunkájáról és tájé­koztatta a jelenlevőket az idő­szerű politikai kérdésekről. Mag Béla, az Opus Pacis ügy­vezető igazgatója ismertette a következő félévi papi béke­mozgalom feladatait. Az ülés Grősz József kalocsai érsek zárószavával ért véget. Magyar békedelegáció az NDK-ban Szeptember 1-én, a hitleri Németország Lengyelország ellen indított gálád támadásá­nak 22. évfordulóján a Német Demokratikus Köztársaságban rendezendő békenapon 13 ország békeharcosainak kül­döttségei is részt vesznek. A magyar békeharcosok delegá­ciójának tagjai: Szakosíts Ár­pád, az Országos Béketanács elnöke, a Béke-Világtanács tagja és Fóti Iván pénteken a Gerában és a Gera környékén rendezendő békegyűléseken vesznek majd részt HEGEDŰK használt új GITÁROK használt új Cselló Mandolin Harmonika 400 Ft-tól 1000 Ft-tól 1600 Ft-tól 690 Ft-tól 1100 Ft-tól Hangszeriskolák, kották a tóvárosi HANGSZERBOLTOKBAN VI., Majakovszkij utca 66. VIII., József körút 37.

Next