Magyar Nemzet, 1961. december (17. évfolyam, 284-308. szám)
1961-12-01 / 284. szám
Tratek, 1981. december 1. Exportra dolgoznak a gyerekek Ipari jellegű általános iskolai szövetkezet kezdte meg munkáját a III. kerületi Erdőalja úton. A pajtások gyümölcsösládákat készítenek. (Napi hír.) Hosszas kérdezősködés után, kanyargós hegyi utakon haladva, találtunk rá az Erdőalja útra. Apró nyaralók, családi házak és gyümölcsöskertek közt jutunk el az iskolához. Vasárnap reggel van, Tímár István tanárt keressük, ő a szövetkezet elnöke. — Néhány hónapja még az Úttörő Szövetségben dolgoztam — mondja. — Ott vetődött fel, hogy a tanulás, a szakköri foglalkoztatások mellett is még mindig sok az idejével mit kezdeni nem tudó, utcán kóborló kisdiák. Jó lenne idejük egy részét hasznos munkával lekötni. Szóba került az ipari szövetkezet... A javaslatot október 10-i alakuló ülésünkön a megjelent ötvennyolc pajtás egyhangúlag elfogadta. Azóta számuk hetvenkettőre emelkedett. Elővesz egy gépelt papírt. -Szövetkezeti szabályzat." Belepillantunk:... tagja lehet az iskola minden tanulója, a tanárok és a szülők..." -Éves termelési és pénzügyi tervet, valamint júniusban zárszámadást készítünk." — Zárszámadást? — Igen. Év végén mindenki munkája arányában részesül a tiszta jövedelemből. Ebből fedezik a gyerekek nyári táborozási költségeiket. Mienk az első általános iskolai ipari szövetkezet. — Kedvvel csinálják? — Hogy kedvvel? Alig lehet őket hazaküldeni. Jöjjön, meggyőződhet róla. Politechnikai műhely, teliszele pirosnyakkendős fiúkkal, lányokkal. Fénycső világítás mellett dolgoznak. Munkájukra terelődik a szó. — Szerződést kötöttünk a Göngyölegellátó Vállalattal, amely anyagot ad, mi pedig gyümölcsös ládákat szállítunk. Exportra. A gyermekkéz formálta munkadarabokban jutnak majd el a távoli országokba az ízes magyar gyümölcsök. A tanárelnök magához hívja az? egyik tanulót: y — Laufer, gyere csak ide. ? Laufer abbahagyja a szege?cselést. Alacsony, szőke fiú. — Valamikor nem lehetette vele bírni és gyengén tanult.) A munka megszelídítette, s a bizonyítványa miatt sem kell majd szégyenkeznie. Ide? ugyanis csak az járhat, akire? a tanulásban nincs panasz. ) Lányok is szép számban? jöttek, ők fonják a ládák alapját. Az oldalfalak beépíté-í se már nagyobb szakértelmet igényel, ezt legszívesebben a? fiúk végzik. Mindegyik mond? valamit a ládakészítés forté-? lyairól, vagy az iskola életé-? ről. Tőlük értesülünk az isko-la híradós-szakköréről is. Las? san teljesen gyűrűbe zár ben- nünket a gyereksereg. ? — Jár valaki közületek a? híradó-szakkörbe? ( Egy értelmes szemű fiúcska) jelentkezik. ? • — Én, de ha az a szövet-? kezeti munkával ütközik, in gkább idejövök. Ez még érde-? kesebb. ? — És keresni is lehet — szól közbe egy másik legény? ke. V A gyerekek visszamennek a munkapadokhoz. A szövetkezet elnöke nem győzi dicsérni a fiúkat. — Tanítási napokon két órát dolgoznak délutánonként, szakemberek, tanárok vagy szülők felügyelete alatt. Ezer ládát készítettek eddig. Az idén meg is elégszünk ennyivel, jövőre majd tovább lépünk... De egy valamivel még adósak vagyunk. A Rákóczi Ferenc úttörő csapat másik ígérete még nem valósult meg: a becsületbolt... Eddig a városba kellett lemenni könyvért, füzetért, most itt a hegyen tanszerboltot nyitunk, önkiszolgáló módra. A fizetést pedig a gyerekek becsületességére bízzuk. A pajtások kezet mosnak, öltözködnek. • Az ajtóból visszaszólnak: — Most sietünk, mert fél tízkor a mi szövetkezetünkről közvetít műsort a televízió. Vass László llllllllllllllllltllllllllllllllll!llllllllllllllllllllllltlll4>, ROKONAINAK, | BARÁTAINAK ! - fi KARÁCSONYRA | ajándékozza neves művé- Xszeink kerámia, ötvös, tex- fil alkotásait fi Iparművészeti ›‹ Vállalat *› Bp. V. Kossuth Lajos u. 10. ‹‹ % , afiniiiiiiiiiiiiifitiiiiiimiKiiiHüitfiirniiimnnmiu^ >í£ A Békekölcsön sorsolások idei és jövő évi rendje Az év utolsó két napján, december 30-án délután fél három órakor és 31-én délelőtt 10 órakor rendezi az Országos Takarékpénztár a Pesti Barnabás utcai Egyetemi Színpadon a II. III. és IV. Békekölcsönök esedékes sorsolását. Ennek az eseménynek az a külön érdekessége, hogy a vasárnapi sorsolás egyben a Békekölcsön-húzások 100., jubileumi sorsolása lesz. Ez alkalommal csaknem 100 millió forint nyeremény, illetve törlesztés kerül kisorsolásra. Az Országos Takarékpénztár egyben összeállította az 1962. évi Békekölcsön-sorsolások menetrendjét. Eszerint március 11. és 12-én, valamint szeptember 9-én és 10-én az I. V. VI., június 29. és 30-án, valamint december 30. és 31-én a II. III. IV. Békekölcsönöket húzzák. A négy alkalommal " összesen 400 millió forint nyereményt és törlesztést sorsolnak ki. Fizet az erdő Komplex gépesítéssel termelik a fát erdőgazdaságaink Országszerte megkezdődött a téli fakitermelés, most fizet az erdő. A Keletbükki Erdőgazdaság csaknem 80 000 hektáros területén az idén mintegy 80 vágásterületet jelöltek ki. A vágásterületek 60—120 éves erdőiből 134 000 köbméter faanyagot termelnek ki. Bővül az idén a kitermelt fa választéka. A tűzifán kívül 62 000 köbméter ipari fát is adnak a bükki erdők. A Mecseki Erdőgazdaság vágásra kijelölt erdőrészeiben 170 000 köbméter fát termelnek ki az idén, s ennek nagyobb részét — 92 000 köbmétert a géppel. A kivágott erdők pótlásáról tervszerűen gondoskodnak. A Délsomogyi Erdőgazdaságban 200 vágásra kijelölt területen dolgoznak már a villany- és benzinmotoros fűrészek, összesen 200 000 köbméter tűzi- és ipari fát termelnek ki. Veszprém megye nagy kiterjedésű erdőségeiben, a Bakonyban és a Balaton-felvidéken ugyancsak teljes lendülettel megkezdődött a téli fakitermelés. A megye területén ezen a télen mintegy negyedmillió köbméter fát termelnek ki a vágásra érett erdőségekben. A nyugatnémet imperializmus legkövetkezetesebb és leghatalmasabb ellenfele a Szovjetunió. Ez az oka annak, hogy a nyugatnémet keletkutatás a Szovjetunióval foglalkozik legtöbbet és legagresszívabban. A különböző vizsgálati anyagok, kutatási publikációk igyekeznek kifürkészni a — véleményük szerint —sebezhető",támadható" pontokat, a propagandavonal pedig olyan gyűlölködő rágalomhadjáratot folytat a Szovjetunió ellen, mintha visszafordult volna az idő a hitleri Németországba. Csak a náci szennyiratokhoz hasonlítható az a vérgőgös hang, amely a »szovjetismereti« cikkeket eltölti. Adenauer tanácsadója A szovjet kutatásban élen jár a göttingeni Munkaállomás, valamint a müncheni keletkutatás több intézménye és kiadványa, köztük az »Európai Kelet« című havi folyóirat. A müncheni szovjetkutató orgánumok között kell megemlítenünk a Kelet-Euró Pa Intézet, »Kelet-Európa Évkönyvek« című kiadványát, amely rendszeresen közöl a Szovjetunió és Oroszország történetére vonatkozó tendenciózus tanulmányokat. Ezek a tanulmányok igen nagy teret szentelnek az egykori cári Oroszország imperialista politikájának és azon buzgólkodnak, hogy a mai szovjet hatalomnak hasonló terveket tulajdonítsanak. A tanulmányok másik csoportja történelmi példákat idéz fel egykori, Oroszország-ellenes politikai és katonai akciókról, azzal a kimondott céllal, hogy históriai tanulságként és buzdításul szolgáljanak a jövőre vonatkozóan. Ilyen például a folyóirat 1959. 7. számában Helga Grebing -Ausztria-Magyarország és az ukrán akció 1914— 1918" című tanulmánya, amely azt fejtegeti, hogy az egykori Monarchiának Ukrajna leválasztására, Oroszország izolálására és legyőzésére vonatkozó programja helyes volt, ilyenukrán akciót" kell folytatni a jövőben is. Szovjetellenesvizsgálódásairól" hírhedt a stuttgarti »Kelet-Európaismereti Német Társaság« is, amelynek folyóirata, az Osteuropa rendszeresen közöl a Szovjetuniót rágalmazó írásokat Mehnert, Koch, továbbá Boris Meissner tollából. Az utóbbi szerző szovjetellenes tanulmányain kívül arról nevezetes, hogy mint nemzetközi jogász és mintszovjet specialista" külpolitikai tanácsadó szerepet tölt be Adenauer kancellár mellett. Áltudósítások a Szovjetunióról Az Osteuropa rendszeresen foglalkozik a balti államokkal, igyekszik ébrentartani a Baltikumra vonatkozó revansista igényeket és különböző tendenciózustudósításokkal",beszámolókkal" bizonygatja, hogy a balti népeketkárosodás érte", amióta nem tartoznak a német bárók uralma alá. Majdnem mindegyik számiban olvasható ilyesfajta áltudósítás Észtországról, Lettországról, Litvániáról, majd a szovjet állam többi területéről és problémájáról, például a Szovjetunió úthálózatáról, kereskedelmi szervezetéről, sajtójáról. A stuttgarti keletkutató központ adta ki 1957-ben a »Szovjet könyv« című hazugsággyűjteményt, amelyben Hans Kochnak, a Kelet-Európaismereti Német Társaság közgyűlésein, valamint az Evangélikus Akadémián elmondott szovjetellenes beszédei és propaganda előadásai találhatók, továbbá több ma is működő hitleri -szovjet szakértő" írásai, köztük Hellmut Klocke szovjet tanulmánya. Klocke a Szovjetunió elleni nácikémszervezet egyik fő ügynöke, Göring minisztériumának egykori osztályvezetője volt. Ugyancsak Stuttgartban jelent meg 1958-ban Klaus Mehnert náci keletkutató újabb szovjetellenes műve, »A szovjet ember«. Mehnert a régi göbbelsi propagandatrükköt ismétli, megpróbálja különválasztani az orosz népet és a szovjet rendszert. Eszerint a kommunizmus azorosz lelkiségtől idegen", azoroszok nem rosszak — írja Mehnert —, csak a kommunizmus rontja el őket", de isten és a Nyugat segítségével vissza fognak térni ajó emberek közösségébe", a kapitalista rendszerbe. A marburgi sorozat A szovjetellenes keletkutatás egyik állandó, ugyancsak Göbbelstől származó propagandaszólama, hogy a Szovjetunió, a kommunista pártok és a nemzetközi munkásmozgalom valamiféleimperialista" politikát folytat. Ilyen értelműtörténelmi tanulmányokkal" traktálja olvasóit a Historische Zeitschrift című folyóirat, valamint az Europa- Archiv című kiadvány, amely tele van szovjet- és kommunistaellenes rágalmakkal. Ez a folyóirat például a szocialista országok kölcsönös gazdasági segítség politikáját következetesenkommunista nagytérgazdálkodásnak" nevezi, minthogy még elképzelni is képtelen a német imperializmus fogalmaitól eltérő jelenségeket. Ebben a primitív, újfasiszta propagandában a munkásosztály felszabadulása, a szocialista társadalom építése, a tőkés kizsákmányolás megsemmisítése nem más, mint a szovjetizálás". E furcsa és átlátszó gondolatmenet szerint, ha Kelet- és Délkelet-Európa országai a német monopoltőke megszállása alatt vannak, akkor ez egészséges, természetes, nemzeti fejlődési folyamat Ha azonban ezek a népek elkergetik a német megszállókat, megszüntetik a nemzeti tőke kizsákmányolását is és nemzetileg, társadalmilag felszabadulva, új életet kezdenek, akkor ez nem más, mintSowietisierung". Ezt a gyermeteg rágalmat ismétlik unos-untalan a marburgi Herder Kutató Tanács szovjetellenes kiadványai, köztük a legújabb, amelyet Ernst Birke, Rudolf Neumann és Eugen Lemberg keletkutatók szerkesztettek és aKelet-Középeurópa szovjetté válása« címet viseli. Csak az évszámok alapján... A könyv sorra veszi a népi demokratikus országok államrendszerét, hatalmi felépítését, gazdasági szerkezetét, foglalkozik az igazságszolgáltatással, a tudományok állapotával, a nevelésüggyel, a népesség fejlődési adataival, természetesen a hadsereg felépítésével és ütőképességével, valamint az egyházak helyzetével, jogviszonyaival és szerepével. Az ilyen jellegű, tekintélyes mennyiségű kémanyagot és soványka, naiv konklúziót tartalmazó művek szinte futószalagon jelennek meg Marburgban. A Herder Kutató Tanács folyóirata például a legutóbbi könyvet olyan formában ismerteti, hogy hozzáméri az utóbbi időkben megjelent, hasonló tárgyú könyvekhez. Az összehasonlítás során anynyi analóg könyvet említ meg, hogy az már szinte könyvtári bibliográfiának tűnik fel. E könyvek címei is annyira hasonlítanak egymáshoz, hogy sokszor csak a kiadási évszám alapján lehet különbséget tenni köztük. A marburgi szovjet munkák közül minden második, harmadik könyv címe »Kelet-Középeurópa szovjetté válása", vagy »Kelet-Európa és a Szovjetunió", vagyA vasfüggöny mögötti világ története és problémái«. A tengeren túl A nyugatnémet keletkutatás szovjet kutatási és szovjetismereti irodalma tehát nem sok változatosságot és fantáziát, nem túl sok ötletet és színt mutat, inkább imponáló méreteivel tűnik ki. Valóban elképesztő mennyiségről van itt szó, amelyet szinte lehetetlen lenne hiánytalanul felmérni. A különböző keletkutató állomások ontják magukból a szovjetellenes tanulmányokat, a különböző szakterületeik számára, másrészt a szovjetellenes cikkeket, népszerű irományokat a pedagógusok, lelkészek, katonai kiképzők, ifjúsági vezetőik, jobboldali szakszervezeti funkcionáriusok, tehát a tömegpropagandában, a tömegnevelésben foglalatoskodó tisztségviselők részére. Emellett hihetetlen tömegben látják el információkkal, propaganda anyagokkal, tájékoztatókkal és tudósításokkal a Német Szövetségi Köztársaság rádióját, a különböző pártok sajtóorgánumait, valamint a Nyugat-Németországban működő revansista szervezetek lapjait, propagandistáit, különböző rendű és rangú szónokait A szovjetellenes keletkutatás továbbá túlterjed az ország határain. Az Ostforschung ma már igen nagyszámú angol, francia, olasz és spanyol nyelvű brosúrát, folyóiratot) állandó kiadványt jelentet meg, meglepően nagy példányszámban és feltűnően költséges kiállításban. Ilyen például a többi között a Münchenben megjelenő »A Szovjetunió népeinek problémái« című propagandairat, amelyet Nyugat- Németországon kívül, Franciaországban, Nagy-Britanniában, Ausztráliában, az Amerikái Egyesült Államokban és Kanadában terjesztenek. (Folytatjuk) \___ Komlós János (291 MIT KUTATNAK A KELETKUTATÓK ? (fő&MsdtáM^adása Tofei Sz Vinzpí KGST tanácskozások A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST) mezőgazdaság-gépesítési és villamosítási munkacsoportja Prágában tanácskozik. Ostraván a KGST széndúsítási csoportjának ötnapos ülése folyik. A tárgyalások a széndúsítás koncepciójának egységesítéséről folynak. Motorizált tsz-falu Örvényest, a Veszprém megyei kis falutmotorizált" községnek nevezik a környékén. Ugyanis már minden házban van motorkerékpár. Az örvényesi Petőfi Tsz-ben három személygépkocsi-tulajdonos is van. A tsz-tagok gazdagságának titka: ebben a faluban kivétel nélkül mindenki részt vesz a közös munkában. A családtagok is minden nap kijárnak a határba. Újabb súlyos gyermektragédiát okozott a szülői gondatlanság A tűzrendészeti hatóságok a fűtési idény megkezdésekor több ízben felhívták a lakosság figyelmét a fűtéssel kapcsolatos tűzrendészeti szabályok megtartására. Ismertették, milyen súlyos veszéllyel jár, ha a tüzelőberendezés 50 centiméteres körzetében könynyen gyűlő, vagy éghető anyagot helyeznek el. Felhívták a figyelmet arra is, hogy a fűtés ideje alatt fokozottabban ügyeljenek a gyermekekre és ne hagyják őket magukra. E szabályok súlyos megsértésének következtében az elmúlt napokban két gyermek is életét vesztette. István Zoltánné (Soltvadkert, Bugyi-dűlői lakos) gyermekének ágyát az égő kályhától 10 centiméterre helyezte el és lakásából eltávozott. A tüzelő-berendezés melegétől meggyulladt a gyermekágy, és Péter nevű, 14 hónapos kisgyermeke a helyszínen meghalt. Nyakas Lászlóné, mesztegnyői lakos férje nedves vattaruháját közvetlenül a tűzhely mellett szárította, s az meggyulladt. A szobában magára hagyott Nyakas Gita, kétéves gyermek a tűzben életét vesztette. 5 A vendég a középpontban Kiállítás nyílt a Gundelnél Aki belép a Gundel-étterem különtermébe, első pillanatban nemkiállításon, hanem étteremben érzi magát. A díszesen megterített asztal közepén fehér szekfűcsokor virít, csillognak a porcelánok, metszett üvegpolharak és ezüst evőeszközök. A tekintet csak aztán, jár körül a terem, falai mellett felállított tablókon, a tulajdonképpeni kiállítási anyagon. Ez a csoportosítás nemcsak szerencsés és hatásos, hanem szimbolikus is. A középpontban a vendég áll, minden őérte történik, maga a kiállítás is, amelynek anyagát elsősorban pedagógiai célzattal, a vendéglátó szakma dolgozóinak okulására állították össze. A tablók, amelyek túlnyomó része tömör, kifejező jelmondatban foglalja össze mindazt, amit a vendég érdekében fel lehet és fel kell vonultatni.Az étlap, étrendkártya, itallap technikai kivitele, szakszerűsége egyik nemzetközileg elfogadott mércéje a vendéglátás kultúrájának.« A tablón felsorakoztatott étlapok szépítés nélkül bizonyítják, hogy modernizálás terén még sok tennivalónk van. “Jó szolgáltatás, jó reklám." Ezt hirdeti a következő tabló és ügyes montázst mutat szép, színes tálkivágásokból. -Jó bornak is kell cégért. Bizony igaz. Borlapokkal sem állunk jobban és a magyar bor és a többi magyar italkülönlegesség legalább annyira megérdemelné a szebb nyomdai kivitelt, mint az étlapok. A menükártyák között, amelyekről azt állítják a kiállítók, hogy jó étvágyat csinál, már találni egy-két igazán ízléseset. Az eddigieknél kevésbé lehet egyetérteni a papírszalvéta-tabló feliratával. "A papírszalvéta is tükrözi szolgáltatásaink színvonalát" — hirdeti a jelmondat, de a felsorakoztatott papírszalvéták sem papír, sem szín, sem minta szempontjából nem közelítik meg azt, amit a vendéglátás egyébként nálunk nyújt. A Royal szállót fényképekkel, étlappal, menükártyákkal és más szolgáltatásokkal külön tabló mutatja be, véleményünk szerint a 13 fénykép közül nem kellene nyolcnak a romos Royalt mutatnia. Egy-egy tabló mutatja be a különféle prospektusokat, amelyek közül az Avas szállodáé a legmodernebb és a legmegkapóbb, a bőröndcímkéket, amelyeknek túlnyomó része elég sablonos és régies, kivéve az olyan jól sikerült címkét, mint a korszerű grafikával megoldott Motel Tihany és a Gellért szálló finom, előkelőnévjegye", ahogy a felirat a bőröndcímkét nevezi. Bemutatnak szép, színes fotókon különféle szép vendéglőket, kár, hogy közülük három teljesen üres. Kóstolót kap a néző a külföldi szolgáltatásokból is, ami helyes, de a válogatás vitatható. A kiállításon kifejezetten önkritikus tabló is látható, a nagy éttermekhez méltatlan számolócédulákkal és számlákkal. Felvonul itt mindaz, ami eredmény, és jól látható, hogy hol vannak a gyenge pontok. A fejlődés feltétele minden bizonnyal az, ha gondolkodásukból és gyakorlatukból kiküszöbölik azt az ellentmondást, amit az egyik tabló felirata nagyon világosan tükröz. -A vendég és az üzlet érdekét szolgáljuk." Ez nem áll összhangban a gasztronómia nagymesterének és klasszikusának, Brillat Savarin-nek nem messze virító idézetével: -Vendéget látni annyi, mint felelősséget vállalni a jólétéről, amíg fedelünk alatt van.« Valóban: aki elsősorban a vendéget szolgálja, az szolgálja legjobban az üzlet érdekét is. Ha ezt a következtetést vonják le a szakma emberei, a kiállítás nem nyílt hiába. (teknős)