Magyar Nemzet, 1962. február (18. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-01 / 26. szám
. 2._____ Szavaztak Punta dél Este-ben Az USA nem tudta elfogadtatni a megtorlást követelő határozatot A legnagyobb országok Washington ellen Punta del Este-ből jelenti az MTI. Az amerikai külügyminiszterek értekezlete Punta dél Este-ben két nappal az eredetileg kitűzött határidő után és öt napja folyó alkudozásokat követően kedden este megkezdte a szavazást a benyújtott határozati javaslatokról. •Mint az AP tudósítója írja, az Egyesült Államok küldöttsége végül feladta a harcot, hogy keresztülhajszolja a közös fellépés egyhangú elfogadását Kuba ellen és úgy döntött, hogy megelégszik a határozati javaslatra adott szavazatok kétharmados többségével, bár ez kifejezésre juttatja az amerikai országok Washingtonban sokat hangoztatottegységének a felbomlását. Az AP tudósítója beszámolójában hangoztatja, hogy bár az amerikai küldöttség még a lehetetlent is megkísérelte, a legnagyobb és legjelentősebb amerikai országok nyíltan ellentétbe kerültek Washingtonnal. Az értekezlet kedden tehát lényegében azért ült össze, hogy az Egyesült Államok ez alkalommal fáradságosan öszszetákolt szavazógépezetével elfogadtasson egy olyan kompromisszumot, amely sokkal enyhébb, mint amire a haladéktalan és szigorú megtorlást követelő Washington törekedett és amelynek legfontosabb pontját a legjelentősebb amerikai országok még így sem szavazták meg. A határozatok Az elfogadott, voltaképpen elvi állásfoglalásnak minősülő határozatok azt állítják, az amerikai államok rendszerével összeférhetetlen, hogy amerikai ország marxista- leninista politikát folytasson, mert csatlakozása a szocialista országok tömbjéhezmegbontja a nyugati félteke* egységét, s Kuba »ennek az öszszeférhetetlenségnek révén önmagát zárta ki a ny»£»ti..fél^' .•yAPfoe országainak rendszeréből'*.' A gyakorlati intézkedésnek szánt határozat kimondja, hogy az Amerikai Államok Szervezetének Tanácsa, valamint más szervei és szervezetei késedelem nélkül tegyék meg a határozatok végrehajtásához szükséges intézkedéseket Ezt a határozatot elfogadta a Washingtont eredetileg is támogató tizenkét kisebb latin-amerikai ország, valamint hosszas huzavona után Haiti és természetesen a washingtoni küldöttség. Argentína, Brazília, Bolívia, Chile, Ecuador és Mexikó küldöttsége mérsékeltebb álláspontra helyezkedett, tartózkodott a szavazástól, Kuba pedig a határozat ellen szavazoTT. Ezután az értekezlet további hét határozati javaslat fölött szavazott.Tizenhat szavazattal egy ellenében (Kuba) és négy tartózkodás mellett (Brazília, Chile, Ecuador és Bolívia) elfogadták azt a javaslatot, amely kimondja a Kubába irányuló fegyverszállítások tilalmát és utasítja az Amerikai Államok Szervezetének tanácsát, hogy tanulmányozza az embargó esetleges kiterjesztésének kérdését. Húsz küldöttség szavazta meg Kennedy elnök latinamerikai gazdasági segélyprogramját. A program ellen szavazott Kuba. Az értekezlet tizenkilenc szavazattal, egy szavazat ellenében (Kuba) és egy tartózkodás mellett (Bolívia) jóváhagyta azt a határozati javaslatot, amely "különleges tanácsadó bizottság létrehozását sürgeti az amerikaközi rendszer biztonságának fokozása érdekében*. A még elfogadott négy határozati javaslat közül kettő “szabad választásokat* indítványoz Kubában, a harmadik külön kimondja Kuba kizárását az Amerikai Államok Szervezetének katonai bizottságából, a negyedik pedig az emberi jogok bizottságának kibővítését sürgeti. Ezeket a határozati javaslatokat húsz küldöttség fogadta el. Kuba minden esetben a javaslat ellen szavazott. A Punta del Este-i értekezlet szerdán — magyar idő szerint éjfélkor — tartotta záróülését. A Reuter tudósítójának megjegyzése szerint a hat ország küldöttségének az volt az álláspontja, hogy az értekezlet csupán tanácskozó jellegű és végleges intézkedések nem tartoznak hatáskörébe. A Reuter idézi az argentin küldöttség szóvivőjének nyilatkozatát, aki megállapította, hogy »a szavazás veszélyes precedenst teremtett”. Dorticos beszéde A szavazást követően felszólalt Dorticos elnök, a kubai küldöttség vezetője, az ülés egyetlen szónoka. “Előre tudtuk, hogy ennek az értekezletnek összehívására a Kubával ellenséges szellemben kerül sor. Ami azonban itt történt, nem lesz befolyással a kubai forradalomra. Ezért nem Kuba hagyja el vesztesként a tárgyalótermet. Akár tagja Kuba az Amerikai Államok Szervezetének, akár nem, mi megnyerjük a csatát? — mondotta. Dorticos ezután figyelmez tette-e ajelenlevő küldöttségedet: tévedés lenne azt hinni, ,hogy ez az értekezlet dönti el a nyugati félteke sorsát. “Amerika sorsa népeinek kezében van« — állapította meg. A kedden hozott határozattal foglalkozva Dorticos felhívta a figyelmet arra, hogy a határozat végrehajtásának következtében az Amerikai Államok Szervezete nem lesz többé regionális szervezet, hanem az Egyesült Államok imperialista kormányát kiszolgáló tömbbé válik. “Nem kétséges — mondotta —, hogy a szocialista rendszer, a földreform, a tömegek műveltségének fejlődése összeférhetetlen a nagybirtokok és monopóliumok rendszerével. Mégsem lehet megváltoztatni Amerika földrajzát és ezért a szocialista Kuba továbbra is része lesz az amerikai szárazföldnek — fejezte be felszólalását Dorticos. Az ülést követően a brazil küldöttség szóvivője kijelentette, véleménye szerint az Amerikai Államok Szervezetének Tanácsa február végén ülést tart Washingtonban és ott vitatja meg a határozatot. A szóvivő szerint a tanács majd úgy dönt, hogy Kuba nem vehet részt a tanács és más szervek ülésein mindaddig, amíg nem hívják össze az amerikai országok újabb értekezletét, hogy az találja meg a jogi eljárást, amelynek alkalmazásával Kubát ki lehetne rekeszteni az Amerikai Államok Szervezetéből. .A francia kormány újabb problémája A monacói herceg lemondatta francia államminiszterét Párizsból jelenti az MTI. A monacói hercegség és Franciaország között konfliktus támadt. Rainier herceg lemondatta államminiszterét, Emile, Pelletier-t, aki a Franciaország és Monaco közötti egyezmény értelmében 1950 óta töltötte be ezt a tisztséget a herceg mellett. A herceg és Pelletier között heves vita zajlott le, amelynek során Rainier nyomdafestéket nem tűrő kifejezésekkel illette miniszterét. Az ügy közvetlen előzménye, hogy a francia kormány felvásárolta aKép és Hangi nevű, monacói társaság részvénytöbbségét, és ezzel a monte-carlói rádiót gyakorlatilag irányítás alá vette. A herceg egy rendelettel érvénytelenítette a részvényvásárlást. Rendeletét azonban a francia kormány nyomására rövidesen vissza kellett vonnia. A francia kormány akaratát Párizs képviselője, az első miniszter tolmácsolta. Ekkor került sor a nézeteltérésre. Emile Pelletier visszautazott Párizsba, jelentést tett de Gaulle-nak. A francia kormány eddig nem vette tudomásul monacói államminiszterének lemondását. - Magyar Nemzet Francia lapok jelentése a francia—algériai megegyezés főbb pontjairól Párizsból jelenti az MTI. A francia kormányhoz közelálló körökben ismét derűlátó véleményeket hangoztatnak a francia—algériai tárgyalásokkal kapcsolatban. Az Europe 1. rádió szerda reggel arról adott hírt, hogy Joxe, az algériai ügyek államminisztere, találkozott a napokban Dahlabbal, az algériai ideiglenes kormány külügyminiszterével. Egy belga lap jelentése szerint a francia—algériai megegyezés szövege kész, csak aláírásra vár. A francia polgári lapok ugyanakkor részletesen ismertetik a két kormány közötti titkos tárgyalásokon elért eddigi eredményeket. A jelentésekből kiderül, hogy bár az alapvető elvi kérdésekben nincsen lényeges eltérés a két álláspont között, nagy nehézségek mutatkoznak a részletkérdésekben és a megállapodások gyakorlati végrehajtása tekintetében. Erre mutat rá szerdai vezércikkében a l’Humanité is. Hangoztatja, az algériai béke leglényegesebb feltétele, hogy a francia kormány őszintén gondolja az algériai nép önrendelkezési jogának gyakorlati érvényesítését. Az algériai nép mindaddig nem teszi le a fegyvert, amíg erre vonatkozólag biztosítékot nem kap. A francia lapok, elsősorban a Le Monde jelentése alapján a következőkben összegezhetők az egyes kérdésekben elért eredmények és a még meglevő ellentétek. 1. Az európaiak joga Az egyik legtöbbet vitatott kérdés az európai lakosság helyzete és jogainak biztosítása. Az FLN kívánsága, hogy az arab lakosság a független Algéria létrejöttével automatikusan elnyerje az algériai állampolgárságot, az európaiak pedig vagy algériai állampolgárságot kérnek , s ez esetben egyenlő jogokat élveznek az arab lakossággal —, vagy külföldiekként élnek tovább Algériában. A franciák azt akarják, hogy minden lakos automatikusan algériai állampolgárságot kapjon és erről azután záros határidőn belül lemondhat. A franciák ezenkívül az Algériában maradó európaiak személyi és közösségi jogainak biztosítását követelik. Az FLN csupán az egyes állampolgárok jogegyenlőségét kívánja szavatolni. 2. Azátmeneti időszak” Ugyancsak nagy nehézségeket okoz az “átmeneti időszak” kérdése. Ennek első szakasza a fegyverszünettől a népszavazásig, második szakasza a választásokig, azaz a végleges algériai kormány létrejöttéig terjed. A franciák minél hoszszabbra, az algériaiak a lehető legrövidebb időre igyekeznek szabni ezt az átmenetet. Nagy vonalakban tisztázódott, hogy ebben az időszakban az ideiglenes végrehajtó hatalomban a francia kormány, az FLN ésmás helyi irányzatok képviselői vennének részt. Az arab elnök mellett francia főbiztos működnék. Tisztázatlan még a fegyveres hatalom kérdése. Az algériai kormány különösen az OAS-ra és annak a francia fegyveres erőkben levő híveire való tekintettel ragaszkodik hozzá, hogy a felszabadító hadsereg részt vegyen a rend fenntartásában. 3. A Szahara és a katonai támaszpontok Nem kétséges többé, hogy a Szahara Algériához tartozik. A népszavazást egyszerre tartják meg Algériában és a szaharai megyékben. Megegyezés jött létre a szaharai olaj kiaknázásában is. E célból közös francia—algériai szerv létesül. Ennek hatásköre tekintetében eltérnek a vélemények. Az algériai kormány egyszerű gazdasági és műszaki intézményt lát benne, a franciák elképzelése szerint még a kutatási joggal is ez a szerv rendelkeznék. Lényeges ellentét mutatkozik a katonai támaszpontok kérdésében. A francia kormány fenn akarja tartani szuverenitását a Mers el Kebir-i katonai támaszpont , és egy meghatározott terület felett és igényt tart több katonai repülőtérre, az FLN hajlandó beleegyezni a Mers el Kebir-i támaszpont ideiglenes fenntartásába, nem ellenzi, hogy a francia polgári repülőgépek igénybe vegyék a repülőtereket, de elutasít minden olyan igényt, amely szuverenitását korlátozná. Hasonlóképpen ellenzi a francia kormánynak a szaharai atomrobbantási kísérletekre vonatkozó kívánságait is. Az OAS újabb gyilkosságai Az ultrafasiszták tovább fokozzák a terror és a gyűlölet légkörét Algériában, hogy lehetetlenné tegyék az arab és az európai lakosság együttélését. A hatóságok által bejelentett “szigorú intézkedések” ellenére az OAS fegyveres csapatai továbbra is szinte akadálytalanul garázdálkodnak a városok utcáin. Kedden ismét 19 halálos és 27 sebesült áldozata volt a merényleteknek. Az állandó életveszély miatt az algériai dolgozók egy része sztrájkba lépett. Sztrájkolnak a kikötőmunkások, a vasutasok, a benzinkutak személyzete. Sok iskolában szünetel a tanítás. A francia titkosrendőrség algíri székháza ellen elkövetett hétfői bombamerényletnek, hivatalosan közölték, 18 halálos és több sebesült, áldozata van. A robbanás földig lerombolta a kétemeletes épületet s a környező házakban is súlyos károkat és több sebesülést okozott. Bankrablások Az OAS banditái szerdán öt bankrablást követtek el Algériában és összesem 450 000 új frankot zsákmányoltak. A rablók sehol sem találtak ellenállásra és a tetteseiknek mind az öt esetben nyomuk veszett. A múlt hét folyamán is több bankot fosztottak ki a fegyveres ultrák. Szovjet segítség Jugoszlávia földrengés sújtotta lakosságának Hruscsov távirata Titóhoz A szovjet kormány figyelembe véve a Szovjetunió és Jugoszlávia népei között kialakult hagyományos barátságot, határozatot hozott, amelynek értelmében segítséget nyújt a januárban Jugoszláviában lezajlott földrengés károsultjainak. Ennek értelmében a Szovjetunió 10 000 tonna cementet, 5000 köbméter faanyagot, valamint gyógyszereket küld Jugoszláviának. Hruscsov, a szovjet Minisztertanács elnöke Tito jugoszláv elnöknek küldött táviratában a Szovjetunió népe, kormánya és saját maga nevében őszinte részvétét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a földrengés emberéleteket követelt áldozatul és anyagi károkat okozott. Kennedy kongresszusi üzenete a mezőgazdaság helyzetéről Washingtonból jelenti az MTI. Kennedy amerikai elnök szerdán üzenetet intézett a kongresszushoz az amerikai mezőgazdaság problémáiról. Az elnök felhívja a figyelmet arra, hogy — véleménye szerint — az amerikai mezőgazdaság túl sok édetaniszert és rostnövényt termel és túl nagy földterületet vesz igénybe. Kennedy hangsúlyozza, hogy az elkövetkezendő húszéves időszakban mintegy húszmillió hektárral kell csökkenteni a mezőgazdasági termőterületeket. Kennedy szerint jelenleg kilencmilliárd dollár értékű mezőgazdasági termékfelesleget őriznek a kormány raktáraiban, s csupán a megőrzés évi költsége kereken egymiliárd dollár. _Csütörtök, 1966. február . A Mongol Népi Forradalmi Párt határitta a XXII. kongresszusról és a Csojbalszán körül kialakult személyi kultuszról Ulan Bátorból jelenti a TASZSZ. A Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának január 29-én véget ért második plénuma meghallgatta és megvitatta Cedenbalnak, a Központi Bizottság első titkárának az SZKP XXII. kongresszusáról szóló beszámolóját. Az SZKP új programjáról szólva, a plénum határozata megállapítja, hogy korunknak ez az új Kommunista Kiáltványa hatalmas eszmei fegyver a békéért és a haladásért küzdő népek kezében, megsemmisítő csapás az imperializmus és az antikommunizmus reakciós ideológiájára. A plénum egyhangúlag támogatja azt a nyílt és elvi bírálatot, amellyel az SZKP és a többi marxista-leninista párt az Albán Munkapárt vezetőségének antimarxista politikáját és aknamunkáját illette. Hodzsa, Shehu és az Albán Munkapárt más vezetői — állapítja meg a határozat — az SZKP és a többi testvérpárt ellen intézett elvakult rágalmazó kirohanásaikkal meg akarják bontani a szocialista tábor és a nemzetközi kommunista mozgalom egységét és ezzel lényegében a szocializmus ellenségeinek tesznek szolgálatokat. Ezért a szocialista tábor és a kommunista világmozgalom egységének érdekeivel ellentétes minden olyan kísérlet, amely igazolni igyekszik az Albán Munkapárt vezetőinek bomlasztó tevékenységét. A plénum megállapítja, hogy a békés együttélés politikája , amelyet a Mongol Népi Forradalmi Párt következetesen folytatott és folytat, helyes politika és megfelel a mongol nép érdekeinek, a békeharc érdekeinek, az imperializmus és a kolonializmus ellen folytatott küzdelem érdekeinek. Az SZKP Központi Bizottsága — folytatja a továbbiakban a határozat — következetesen megvalósítva a XX. pártkongresszus irányvonalát, leleplezte és eszmeileg szétzúzta Molotov, Kaganovics, Malenkov és a többi frakció pártellenes csoportját. E harcban az SZKP még jobban megerősítette kapcsolatait a néptömegekkel és magasabb színvonalra emelte a tömegek kezdeményező erejét, politikai aktivitását és munkalendületét A plénum hangsúlyozta, hogy Sztálin személyi kultuszával és az előtte való hajlongással párhuzamosan elterjedt a pártban és az országban Csojbalszán személyi kultusza. A Csojbalszán körül kialakult személyi kultusz — állapítja meg a plénum — károsan befolyásolta a pártélet lenini normáinak bevezetését, hazánkban a szocialista demokrácia fejlődését, fékezte a dolgozók alkotó erejének és kezdeményező készségének kibontakozását, gyöngítette a párt és a nép kapcsolatát. A személyi kultusz, a meghonosodott dogmatizmus és betűlázás bilincsbe verte az élő, alkotó gondolkodást, nagy kárt okozott a párt ideológiai munkájának. A plénum elhatározta: az élet minden területén megszünteti Csojbalszán személyi kultuszának káros következményeit, hogy mindörökre kizárja a személyi kultusz megjelevésének lehetőségét a Mongol Népköztársaságban. Szufanuvongi levele a jo genfi értekezlet társelnökeihez Khan Khaiból jelenti az MTI. Szufanuvong, a laoszi Hazafias Front Pártjának vezetője, levelet intézet a laoszi probléma rendezéséről tárgyaló genfi nemzetközi értekezlet társelnökeihez. Levelében rámutat arra, hogy a savannakheti csoportnak az imperialisták általösztönzött provokációi katonai műveletekké fajultak és igen súlyos helyzetet teremtettek Laoszban. Hasonlóan a laoszi törvényes kormány által a napokban a genfi értekezlethez eljuttatott felhíváshoz, Szufanuvong is azt követeli a genfi értekezleten részt vevő országoktól, hassanak oda, hogy a savannakheti csoport a provokációkat beszüntesse és lehetővé tegye a tárgyalásokat. Külpolitikai hírek A (Santo Domingo, Reuter) A dominikai államtanács kedden lezárta, az ország valamennyi repülőterét és megtiltotta a külföldi utasok beutazását. A tilalom oka az, hogy meg akarják akadályozni nagycíméletű dominikai bankjegyek behozatalát az országba. A (Havanna, Új Kína) A kubai forradalmi hadsereg a helyi lakosság segítségével elfogta Amador Quesadát, egy ellenforradalmi csoport vezetőjét, az elfogatása után bevallotta, hogy a CIA amerikai kémügynökség utasítására hajtotta végre terrortevékenységét. A (Buenos Aires, AFP— Reuter) A rendőrség kedden este könnygáz-bombákkal oszlatott szét mintegy 290 tüntetőt, akik Castrót éltetve vonultak fel a város központjába és USA-ellenes röplapokat osztogattak. Valutaüzérek ügyét tárgyalják Vilniusban Vilniusból jelenti a TASZSZ. A vúniusi bíróság egy valutaüzér-csoport ügyét kezdte tárgyalni, amelynek tagjai — összesen nyolcan —, megsértve a valutákra vonatkozó törvényeket, rendszeresen feketéztek arannyal, platinával, külföldi valutával és más értékekkel. A csoport kezén ilyen úton több mint 1 300 000 rubel fordult meg. A vádlottak közül többen kapcsolatot teremtettek a szovjet hatalom olyan ellenségeivel, akik egykor Hitlert szolgáltak és ma az Egyesült Államokban élnek. Ezeknek és külföldi csempészeknek a segítségével külföldre igyekeztek juttatni a bűnös úton szerzett pénzt. Új tudományos mű a német imperializmusról A német imperializmusnak és militarizmusnak az első világháború utáni viszonylag gyors talpraállása sokat foglalkoztatta nemcsak a történetírást, hanem a politikai közvéleményt is. A kérdés aktualitását a második világháború, majd napjaink eseményei csak növelték, különös tekintettel arra a folyamatra, amelynek tanúi lehetünk Nyugat-Németországban, másrészt arra a politikára, amelyet az egykori hitlerellenes koalíció kapitalista hatalmai, mindenekelőtt az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország folytattak és folytatnak. Minthogy a fejlemények a múlt végzetszerű megismétlése irányába mutatnak, jogosult a kérdésfeltevés: egyszeri történések véletlen egybeeséséről, vagy megismétlődő, bár más történeti viszonyok között végbemenő törvényszerű folyamatról van-e szó. Erre a kérdésre ad választ Zsigmond László egyetemi tanár, Kossuth-díjas történész A német imperializmus és militarizmus újjáéledésének gazdasági és ■nemzetközi tényezői (1918— 1923) című nagyszabású munkája, amely csaknem maradéktalanul feldolgozza a kér* déskomplexumra vonatkozó irodalmat és széleskörű, eddig résziben ismeretlen forrásanyagra támaszkodik. A mű az Akadémiai Kiadó gondozásában most került ki a sajtó alól.