Magyar Nemzet, 1962. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-22 / 44. szám

CMKfeMk, 1962. február 22- Majsar Nemzet Helyszíni jelentések a hamburgi árvízkatasztrófáról Schlessiig-Holstein­től Brémáig több mint száz helyen szakadt be a gátrendszer A magyar sajtó is részle­tesen beszámolt arról a megrendítő természeti ka­tasztrófáról, amely Európa északnyugati partjain játszó­dott le a napokban és több száz halálos áldozatot köve­telt. Az orkán, amelynek le­­szelídült hullámai elérték Közép-Európát, sőt a Kárpát­medencébe is behatoltak, bor­zalmas pusztításokat végzett az Atlanti-óceán partvidékén. A vihar központja Hamburg volt, ahová szombatra virradó éjszaka tört be az orkán, mégpedig olyan erővel, hogy házakat döntött romba és megbénította nemcsak a vá­ros életét, hanem az egész partvidékét. Hamburgban megszűnt a vízszolgáltatás, nem működtek a közművek, nem volt gáz és nem volt villanyvilágítás. Emberek milliói két napon át el voltak vágva a világtól és esténként mindenki gyertyafény mellett ült a házakban, már ti. azok­ban a házakban, amelyek ép­ségben maradtak. Teljesen megbénult az étel A helyszíni jelentésekből megrendítő kép bontakozik ki. Hamburgot alig lehet megkö­zelíteni, a vasútvonalat is több száz kilométeres kitérő­vel kellett elvezetni. Állítólag évszázadok óta nem érte ilyen szörnyű pusztítás Euró­pának ezt a részét. Egyelőre még nem is lehet áttekinteni a katasztrófa egész nagyságát, mert Hamburgnak egyes vá­rosrészei, továbbá a schles­­wig-holsteini nyugati partvi­dék és több sziget még min­dig teljesen el van vágva a világtól. A halottak száma több százra rúg és még min­dig újabb holttesteket emel­nek ki a romok alól. Hamburgban elrendelték a szükségállapotot és az egész északnémet partvidéket ka­tasztrófat­erü­­letnek nyilvání­tották. Még 24 órával az árvíz után százak és százak vára­koznak a házak tetején és a fákon, hogy megmentsék őket. A veszély amellett nem múlt még el, mert attól tar­tanak, hogy a gátak nem tud­nak ellenállni az óriási víz­­nyomásnak és legalább egy tucat helyen az árnak további áttörésével lehet számolni. A legborzasztóbb azonban az, hogy Hamburgban tífuszjár­vány ütötte fel a fejét Ki a felelős ? A sajtó rendkívül éles han­gon veti fel a hatóságok fele­lősségének kérdését is. A szombaton éjszaka betörő ára­dat Hamburg lakosságát tel­jesen váratlanul érte. Egyes rádiójelentésekben ugyan a késő esti órákban említés tar­tott az árvízveszélyről, de el­mulasztották riasztani a la­kosságot. A mentőszolgálat sem működött kellőképpen. Miután kialudt a villany, az éjszakában a tűzoltók és a mentők nem ismerték ki ma­gukat. A lapok kifogásolják azt is, hogy ugyanakkor, ami­kor a szövetségi kormány óriási összegeket fordít fegy­verkezési célokra, a gátakat már évek óta elhanyagolták. Cuxhavenben éjfélkor meg­szólaltak a szirénák és körül­belül tízezer ember rohant a gátakhoz erősítő munkára, de hamarosan rá kellett jönniük, hogy erőfeszítéseik teljesen hiábavalóak. A szél olyan erő­vel korbácsolta fel az Északi­­tenger hullámait és rohamoz­ta a parti gátakat, hogy azok több helyen beomlottak. A szélvihar egyébként olyan erős volt, hogy a műszerek már nem is voltak képesek kimutatni a sebességét. Arra sem számítottak, hogy az or­kán 36 órán keresztül egyfor­ma erősséggel tombol. Ilyen körülmények között azok a kísérletek, hogy a betörési pontokat homokzsákokkal pró­bálták eltorlaszolni, természe­tesen csődöt mondtak. A víz­tömeg, amely több mint négy méterrel emelkedett órák alatt normális szintje fölé, olyan óriási nyomást fejtett ki, hogy lehetetlen volt min­den ellenállás. Úgyszólván percek alatt egész városrésze­ké borított el az áradat. A Hindenburg-gát Westerland­­nál percek alatt a víz alá ke­rült. Wangerooge szigete volt az első, amelynek megszakadt a kapcsolata a külvilággal. A partmenti városokban és köz­ségekben egymás után szűnt meg az áramszolgáltatás és három óra tájt már az egész északnyugati partvidék sötét­ségbe borult. Az északnémet elektromos hálózat transzfor­mátorállomásai víz alá kerül­tek. Hamburg szörnyű éjszakája Hamburgból először szom­baton éjszaka 2 óra tájt ad­tak le riadójelentéseket, de akkor még senki sem gondol­ta, hogy milyen méretű ka­tasztrófa áll küszöbön. Az or­kán hihetetlen erővel nyomta vissza az Elba vizét a száraz­föld felé, úgy, hogy Hamburg városának a kikötőhöz közel­eső utcáit egy óra alatt elbo­rította az árvíz. Éjszaka 3 órakor a hamburgi kikötőben már 4 méterrel magasabb volt a víz, mint rendes körülmé­nyek között lenni szokott. Re­pülőgépről a város olyan be­nyomást kelt, mint hogyha egy óriási tó vizéből emelked­nének ki a házak. Egymás után dőltek össze a külvárosok gyengébben épített házai és a háztetőkön kapasz­kodó emberek el­merültek a szennyes hullámokban. A mentési szolgálat teljes zűrza­varba fulladt. A Süddeutsche Zeitung munkatársa beszélge­tést folytatott egy asszonnyal, akit gyerekeivel együtt sike­rült megmenteni. Az asszony elmondta, hogy éjszaka 3 óra­kor arra ébredtek fel, hogy a hálószobájukba behatolt a víz, de az akkor már térdma­gasságig ért. Mikor kinyitot­ták az ajtót, még nagyobb víztömeg tódult be a szobába, úgy hogy a szó szoros értel­mében az utolsó pillanatban tudtak csak a háztetőre me­nekülni. Csak a hajnali órák­ban érkeztek meg a mentők, akik a háztetőről végül is le­szedték őket. Elmondták, hogy ők még aránylag szerencsésen menekültek meg, mert a kö­zelükben százan és százan ke­rültek a hullámokba Mint a Bodeni tó... Még a partvidéktől mintegy 30—40 kilométerre délre fek­vő községek sincsenek bizton­ságban, egészen idáig lehúzó­dott az áradat. Nyugati lapje­lentések szerint olyan nagy a vízzel elárasztott terület, mint amekkora a Bodeni-tó. Az ár­vízkatasztrófa méreteiről némi fogalmat ad a jelentésnek az a része, amely megállapítja, hogy Schleswig-Holsteintől Brémáig a gátrendszer több mint száz helyen beszakadt a hatalmas víztömeg nyomása alatt, amit a 200 kilométeres óránkénti sebességgel száguldó orkán rettenetes erővel csapott a partokhoz. 253 halott Hamburgbpn A Nyugat-Németország észa­ki partvidékén történt ka­tasztrofális árvíz halálos áldo­zatainak száma kedden este 278-ra emelkedett. Csupán Hamburgban eddig 253 holt­testet találtak, köztük hat ka­tonáét, akik a mentési mun­kálatok során vesztették éle­tüket. Hamburg elárasztott város­negyedeiben egyre fenyege­tőbb méreteket ölt a járvány­veszély, mert az elhullott álla­tok egy részét még nem tud­ták elföldelni, vagy mészoldat­­tal leönteni. Kedden az árvíz­sújtotta hamburgi városne­gyedből három embert tífusz­­tünetekkel kórházba szállítot­tak. A víz apadtával rengeteg állati tetem kerül felszínre, s ezeket sok helyen ellepik a patkányok, úgyhogy most he­likopterekről szórnak le pat­kánymérget. A patkányok tö­meges megjelenése­­ fokozza a járványveszélyt, azt remélik azonban, hogy megelőző oltá­sokkal elejét vehetik a töme­ges megbetegedéseknek. A mentőosztagok munkáját aka­dályozza az is, hogy egyes he­lyeken kiéhezett kutyák és macskák csapataival találják magukat szemben. Egy ham­burgi lövészegylet r­ozgósítot­­ta tagjait a kóbor állatok lelö­­vésére. A hamburgi polgármester szerdán kijelentette: az első becslések szerint több mint egymilliárd márkára lesz szük­ség a károk helyreállításához. Ebben az összegben azonban a lakosság személyi tulajdo­nát ért károk nem foglaltat­nak benne. Hruscsov távirata Adenauerhez Nyikita Hruscsov, a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nöke táviratban tolmácsolta dr. Konrad Adenauernek, az NSZK szövetségi kancellárjá­nak a szovjet nép és a szov­jet kormány őszinte együtt­érzését azok miatt a nagy em­berveszteségek és anyagi ká­rok miatt, amelyeket az Északi-tenger partvidéke a sú­lyos természeti csapásoktól szenvedett. Helyreállították a vihar okozta károkat a Tiszavidéki Vegyikombinátban A múlt heti vihar Borsod­ban elsősorban a Tiszavidéki Vegyikombinát műtrágyagyá­rának építkezésein okozott ki­­sebb-nagyobb károkat A szél szétszaggatta az elektromos vezetékeket, a telefonvonala­kat és 20 félig kész, vagy már befejezés előtt álló épületet rongált meg. Így többek kö­zött a hígsavgyár mellett épü­lő, úgynevezett abszorpciós torony 28 méter magas szintjén megbontotta a beto­nozás zsaluszerkezetét és a 72 méter hosszú, két csatornából álló központi karbantartó mű­helyben betörte a 3,5 méte­res világítóablakokat. A dü­höngő vihar a garázsépületről letépte a félig kész tetőszige­telést, a 200 000 légköbméteres ammóniák előállító üzemben pedig bedöntött egy négy mé­ter magas végfalat. A vihar után a Vegyikom­binát dolgozói azonnal hozzá­kezdtek a megrongált épüle­tek kijavításához. Egy nap alatt helyreállították a fontos építkezés áramszolgáltatását, rendbehozták a telefonvezeté­keket. Az­ építők a félig kész épületeken felülvizsgálták a zsaluzásokat, megerősítették az állványokat, rendbehozták a felszakadt tetőszigeteléseket és a bedőlt falak helyett újat építettek. Ez a munka hét na­pig tartott és szerda reggelre a vihar okozta károkat kija­vították. Az Interparlamentáris Unió magyar csoportjának vezetőségi ülése Szerdán az Országházban ülést tartott az Interparlamen­táris Unió magyar csoportjá­nak vezetősége. Az ülésen dr. Molnár Erik, a csoport alel­­nöke tájékoztatást adott az Interparlamentáris Unió tava­szi tanácsülésével kapcsolatos soron következő tennivalókról. Ismertette a Magyar Népköz­­társaság országgyűléséne­k leg­utóbbi ülésén elfogadott ha­tározatot, a forradalmi Kuba második havannai kiáltványá­val kapcsolatban. A vezetőség a tájékoztatót tudomásul vette, s a második havannai kiáltványra vonat­kozó határozat ügyében egy­hangúlag úgy döntött, hogy azt tájékoztatás céljából meg­küldi az Interparlamentáris Unió genfi irodájának. Bővítik Budapesten a javító és szolgáltató hálózatot A városfejlesztési tervet tárgyalja a fővárosi tanács következő teljes ülése A fővárosi tanács VB szer­da délelőtti ülésén megtár­gyalta a lakosság javítási és szolgáltatási szükségleteinek kielégítését tartalmazó helyi iparpolitikai tervet. A VB a második ötéves tervben előírt életszínvonal emelkedésből in­dult ki. Eszerint a reálbérek növekedése 16—17 százalékos lesz, tehát számítani kell a javító és szolgáltató tevékeny­ség iránti igények növekedé­sével. A végrehajtó bizottság elsősorban a külső kerületek ellátásának javítását tartja szem előtt. Részleteiben a szö­vetkezeti ipar elsősorban a külső kerületekben bővül, a tanácsi ipar pedig nagyobb részt Budapest belső részén. A tanácsi és szövetkezeti ipar jelenleg főként kisebb háztartási gépek, gázkészülé­kek és bizonyos típusú rádiók javítását végzi. A terv a kü­lönböző háztartási cikkek iránti fokozódó igény kielégí­tésére, a javító szolgálat fej­lesztését irányozza elő ezen a területen. Az ötéves terv ide­jén 15 százalékkal növekszik a ruhaipari termékek kiske­reskedelmi forgalma, elsősor­ban a konfekció cikkeké. A méretre dolgozó szabóságok tevékenysége tehát bizonyos mértékig csökkeni fog. A ta­nácsi ipar új szolgáltatása lesz viszont a sport- és gyermek­ruházati cikkek méret utáni készítése. Itt a hálózatfejlesz­tést a tanácsi ipar elsősorban a főútvonalakon, belső terü­leteken végzi, nagy üzlethá­lózati egységek létrehozásával, míg a szövetkezeti üzletháló­zat a korszerűsítés mellett ki­sebb egységeket létesít a vá­ros más területein. A cipőjavító szolgáltatást a következő időszakban a taná­csi iparban közel kétszeresére, a szövetkezeti iparban pedig több mint harmadával növe­lik. A bútorjavítások kiszéle­sítése mellett a végrehajtó bi­zottság célul tűzte ki az egyes lakberendezési tárgyak átala­kítására vonatkozó igények kielégítését, és különféle egyedi bútorok előállítását. Bővítik a fodrászüzletek há­lózatát, növelik a Patyolat fiókjainak számát és új szol­gáltatási forma bevezetését is tervezik három Patyolat-sza­lon létesítésével. A vegyes szolgáltatások meggyorsítására javító­ szolgál­tató kombinát létesítését is tervezik, amely bemutatná a lakosság részére nyújtott szolgáltatásokat és egyéb olyan természetű javításokat végezne, amelyek megvárha­tók. A fővárosi tanács VB hatá­rozatot hozott néhány utcanév megváltoztatásáról is. Az 1. kerületben a Hadúr utca ne­vét Attila közzé, a XVIII. kerületben a Damjanich ut­cáét Aszparágusz utcává, a Csokonai utcát Csapó utcáva, a Dózsa György terét Gödör térré, az Ady Endre utcáét Haladás utcára, a Bajcsy-Zsi­­linszky útét Szigeti Kálmán utcára, a Bocskai utcáét pe­dig Vattagyár utcára, az Arany János utcáét Vers ut­cára, a Botond utcáét pe­dig Zöldmező utcára változ­tatta. A Csapó utcában emlék­táblát helyeznek el Csapó Vil­mos, a szabadságharc egyik katonai vezetője tiszteletére, a Szigeti Kálmán utcában pedig a munkásmozgalom egykori kerületi vezetője emlékére. Jóváhagyta a végrehajtó bi­zottság a 11., 111. kerületi Ár­pád fejedelem úti szövetkezeti lakótelep beruházási program­ját is. A munkát 1963-ban kezdik és 664 szövetkezeti la­kást építenek. A VB határo­zatot hozott a Fővárosi Ker­tészet, a Budapesti Parképítő Vállalat, valamint a Fővárosi Tanács Virágtermelő és Érté­kesítő Vállalatának egyesíté­sére. A végrehajtó bizottság a fő­városi tanács teljes ülését március 9-én reggel 9 órára összehívta. Az ülés napirend­jén a fővárosi tanács 1962. évi városfejlesztési terve és a tanács tömegszervező munká­ja szerepel. K. T. KŐBÁNYAI ruházati FELVEVŐHELYÜNKET MEGNYITOTTUK KÉSZPÉNZÉRT IS VÁSÁROLUNK, VAGY BIZOMÁNYBA Átveszünk FÉRFI-, NŐI ÉS GYERMEK­RUHÁZATI CIKKEKET BIZOMÁNYI ÁRUHÁZ V. X. Füzér utca 20. sz. (az udvarban) Nyitva: 9—16.30 óráig Szombaton: 9—14 óráig Mit kap a közlekedés az ipartól Tovább modernizálják az autóbuszokat, vasúti kocsikat, hajókat Az Ikarus-gyár szereldéjéből jelenleg a korábbi hat helyett hét autóbusz gördül ki na­ponta, mert ebben az évben háromszázzal több kocsinak kell elkészülnie a tavalyinál. Több száz farmotoros autó­buszt, amelyet távolsági köz­lekedésre szánnak, büfépult­tal és hűtőszekrénnyel is fel­szerelnek, a hagyományos ülé­seket pedig kényelmes, hátra­billenthető, repülő­ülésekkel cserélik ki. A vasúti járművek gyártása is fejlődik. Az idén már húsz Ward Leonard-rendszerű vil­lanymozdonyt is előállítanak. A Wilhelm Pieck-gyár export­ja több légkondicionáló beren­dezéssel ellátott vagont is gyárt, amelyekben a hőmér­séklet állandóan 20—22 fok körül lesz. A MÁV ettől a gyártól a többi között ötven elsőosztályú, nemzetközi for­galomra is alkalmas személy­kocsit kap. A magyar hajózás is­mét több új vízijárművel gyarap­szik. Az újpesti hajógyárban két újabb 1300 tonnás Duna­­tengerjáró készül az idén. Ba­laton­füreden két jégtörőt ké­szítenek hazai használatra. Több száz műanyag-csónakért és vitorláshajót is gyártanak. Az idén elkészül az első 2000 lóerős tolóhajó is, amelyet úgy képeztek ki, hogy a fo­lyamok zuhatagos szakaszain is jól alkalmazható uszályok tolatására. Ebben az évben ké­szülnek el az első 180 szemé­lyes vízibuszok is, amelyeket tengeri közlekedésre is hasz­nálhatnak. Befejeződtek a termelőszövetkezeti zárszámadások Fejlődött a tsz-ek számviteli munkája Az ország több mint négy­ évi kétezer helyett 19 ezer termelőszövetkezetében befejeződött az 1961. évi gaz­dálkodás zárszámadása, min­denütt megtörtént a zárszám­adások járási tanácsi felül­vizsgálata, s a legtöbb helyen már a közgyűlést is megtar­tották. A mérlegek és gazda­sági beszámolók adatainak or­szágos szintű értékelésére a jövő hónapban kerül sor, de a Földművelésügyi Miniszté­rium pénzügyi főosztályán azt már megállapították, hogy a zárszámadások elkészítése és felülvizsgálata az idén ala­posabb, elemzőbb volt, mint tavaly. Nagy része van eb­ben annak is, hogy sokat fej­lődött a termelőszövetkezetek számviteli munkája: az 1960. évi kétezer helyett 1961-ben már 3600 szövetkezetben ve­zettek­ kettős könyvelést. Az idén az előző évieknél korábban kezdhetik meg a zár­­számadási adatok tartalmi ér­­tékelését is. Most első ízben ugyanis gépekkel dolgozzák fel a szövetkezetek tavalyi gaz­dálkodásának legjellemzőbb adatait. Egy-egy tsz mérle­gében és gazdasági beszámo­lójában 253—300 adat szere­pel, így a járási székhelyeik­ről összesen több mint egy­millió adatot továbbítanak a Statisztikai Gépi Adatfeldol­gozó Vállalathoz. Az öszesí­­téseket a következő napokban kezdik meg, s március elejére befejezik. s Jók a mezőgazdasági szabványok, de nem ismerik őket A Magyar Szabványügyi Hi­vatal szerdán sajtóértekezletet tartott a mezőgazdasági szab­­ványelőírásaik propagandájá­nak feladatairól s módszerei­ről. A korszerű agrotechnika és a mezőgazdasági termékek elő­írt szabványainak hiányos is­meretéből vagy elhanyagolá­sukból népgazdaságunkat és a mezőgazdasági termelőket is jelentős károsodás éri. A kül­földi országok államunktól természetesen csak az előírás­nak megfelelő méretű és mi­nőségű árufajtát vesznek meg, így a helyes szabványok is­merete és alkalmazása befo­lyásolja exportunkat. A többi között szabvány ír­ja elő az agrotechnikai gépek helyes használatát, a célrave­zető talajvizsgáló módszereket, a vetőmagvak minőségét, a nö­vényvédelem gazdaságosságát, az állatfajok tenyésztését. A szabványismeretnek fontos gyakorlati jelentősége van az áru minőségének meghatáro­zásában. A tájékozatlanságot, illetve a szabványok figyel­men kívül hagyását a tsz-ek jövedelme sínyli meg, a fel­vásárlóknak pedig alkalmat ad a visszaélésre. Az ilyen mani­pulációk, sajnos, elég gyako­riak. A bíróság már nemcsak pénzbüntetésre, hanem egy évtől öt évig terjedő börtönre ítélheti a szabványok hiányos ismeretét kihasználó kereske­dőket. A KGST tagállamai a legutóbbi ülésen valamennyien a magyar mezőgazdaságban használatos szabványokat fo­gadták el. Ez a példa is azt bi­zonyítja, jók a szabványaink, de ezeket nem ismerik. A Szabványügyi Hivatal az idei Mezőgazdasági Kiállítá­son saját pavilonjában mutat­ja be a gyakrabban előfordu­ló agrotechnikai szabványo­kat és hiányos ismeretükből eredő károkat. A mezőgazda­­sági szabványosításról ebben az évben kisfilm is készül. A liisenthali bányaszerencsétlenség áldozatainak száma 294-re emelkedett A február 7-i luisenthali bá­nyaszerencsétlenség halálos ál­dozatainak száma 294-re emel­kedett. Szerdán a kórházban súlyos sérüléseibe belehalt egy fiatal, 23 éves bányász. Az újabb borzalmas ka­tasztr­­rófától való félelem sok bá­nyászt arra késztet, hogy ott­hagyja munkáját. Eddig 80-an fordítottak hátat Luisen­thal­nak, elsősorban a fiatal bá­nyászok közül

Next