Magyar Nemzet, 1962. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-01 / 50. szám

CMISztSk, 1982. március 1. Korunk elsődleges kérdése a leszerelés Szakosíts Árpád nyilatkozata Néhány nappal ezelőtt látott napvilágot J. D. Berül pro­fesszornak, a Béke-Világta­­nács elnökének felhívása, amelyben bejelentette, hogy július 9-én világkongresszust tartanak Moszkvában a lesze­relés és a béke kérdéseiről. A nagyszabású eseménnyel kap­csolatban Szakosíts Árpád, a Béke-Világ­tanács irodájának tagja, az Országos Béketanács elnöke nyilatkozott a Magyar Távirati Iroda munkatársá­nak: " A népek közvéleménye felismerte, hogy napjaink legégetőbb kérdéseit csak az általános, teljes és ugyanak­kor ellenőrzött leszerelés old­hatja meg. Csak ennek szigo­rú megvalósításával válhat valóra a földkerekség népei­nek szívből fakadó kívánsága, vágya, a háború és fegyverek nélküli világ. A fizikai dolgo­zók és a szellem emberei egy­aránt megértették, sokat te­hetnek azért, hogy megakadá­lyozzák az új, minden eddi­ginél pusztítóbb világháború kirobbantását. Jól látják, hogy a fegyverkezési hajsza Nyuga­ton a fasizmus szálláscsináló­­ja, a demokratikus szabadság­­jogok sírásója. Az általános és teljes leszerelés, a békés egymás mellett élés követke­zetes politikája pedig nyugal­mat ígér a világ népeinek. Az általános és teljes leszerelé­sért folytatott szívós küzde­lem elősegíti a ma még gyar­mati sorban sínylődő népek szabadságmozgalmainak mi­előbbi győzedelmeskedését, s meggyorsítja a kolonializmus valamennyi formájának fel­számolását is.­­ Korunkban a béke fenn­tartása az emberiség létének legfontosabb és alapvető fel­tétele, a békemozgalom a tö­megek, önvédelme. A béke hí­veinek gyülekezete, a béke­­világmozgalom hatalmas erőt képvisel, olyan erőt, amely meghátrálásra kényszerítheti a fegyverkezési hajsza, az új világháború kirobbantásának megszállottjait. Az elmúlt hó­napok a meg-megújuló nem­zetközi feszültség légkörében teltek el, a világ ismét siker­rel kikerülte a háború szaka­dékot. Ebben jelentős része van annak, hogy talán soha­sem volt sikeresebb a béke híveinek összefogása, mint ép­pen a legnehezebb hónapok­ban.­­ A magyar békemozgalom a nemzetközi helyzet, az el­múlt hónapok eseményeinek gondos mérlegelése után őszintén helyesli a leszerelési világkonferencia összehívását. Helyesli azért, mert fórumán korunk elsődleges kérdése, a leszerelés, a béke kapott he­lyet, s azért is, mert a sok­oldalú véleménycsere jelentő­sen hozzájárulhat a március­ban összeülő tizennégy hatal­­mi leszerelési értekezlet sike­réhez. Háromezer küldöttet várnak Moszkvába, s köztük nemcsak azoknak a békehar­­cosokknak képviselőit, akik a Béke-Világtanácsban tömörül­tek, hanem valamennyi paci­fista mozgalom, szervezet szó­szólóit is. Júliusban Moszkvá­ban a népek nem hivatalos parlamentje tanácskozik majd — s bátran bízhatunk benne — sok eredménnyel. — A leszerelési világkonfe­rencia hatalmas visszhangot váltott ki. Európában és Ázsiában, Afrikában és Ame­rikában egyaránt a békemoz­galom új fellendülésének le­hetünk szemtanúi. Egész sor országban máris elhatározták, békekongresszusokat, nagysza­bású demonstrációkat tarta­nak, s hamarosan a magyar békemozgalom irányító testü­lete, az Országos Béketanács is összeül, hogy méltó választ adjon Bernal professzor felhí­vására, hogy h­o­zzájáruljon a világszerte kibontakozó lesze­relési kampány sikeréhez — mondotta befejezésül Szaka­­sits Árpád. kai programot ekként summáz­ta a lap: »Számításaink alap­ja, hogy miután a fasizmus megszilárdítja hatalmát Euró­pában, kormányunk a diktáto­rok növekvő erejét felhasznál­hatja arra, hogy ráijesszen az angol népre, s szigorú munká­it katonai fegyelem alá he­lyezze. Hitlernek pedig sza­bad kezet adhatunk ahhoz, hogy a fasizmus befolyási öve­zetét kiterjessze Közép-Euró­­pára és a Baltikumra, s áldá­sunkat adhatjuk arra a poli­tikára, amely abban kulminál, hogy Hitler megtámadja a Szovjetuniót A külügyi kulcspozíciókat Chamberlain csupa olyan em­­berrel töltötte be, akinek po­litikai felfogása egybecsengett a fenti koncepcióval. Új követ került Berlinbe Henderson személyében, akinek legfőbb igyekezete abból állt, hogy az elődjének “­makacssága” miatt támadt fagyot felolvassza. A külügyminisztérium fő tanács­adója Horace Wilson lett, aki már a harmincas évek dere­kán kimutatta a foga fehé­rét, amikor minden erővel akadályozta a szovjet—angol kereskedelmi szerződés nyél­beütését. A külügyminiszté­rium élére lord Halifax ke­rült. Előkelő, gazdag arisztok­rata család sarja, hosszú po­litikai pályafutása során egye­bek között indiai alkirály is volt. Még ebből az időszakból való az a mendemonda, hogy dolgozószobája mellett volt egy cseppnyi kamra, benne imazsámoly, s minden fonto­sabb döntés előtt ide vonult vissza néhány percre, hogy az Úr világítsa meg elméjét. Mű­velt, filozofikus elme volt, de eltelve vallásos, misztikus gondolatokkal. Senki sem tar­totta őt koncepciózus politi­kusnak, inkább szorgalmas tisztviselőnek, s nem is hárult rá egyéb feladat, mint hogy a Fonesgn Office-t Chamberlain közvetlen irányítása alá he­lyezze. Halifax berlini küldetése Az első nagyobb szabású dip­lomáciai feladattal Chamber­lain még 1937 novemberében bízta meg az akkor tárcanél­küli miniszteri rangban levő lord Halifaxot: Berlinbe kel­lett utaznia Hitlerhez. A Füh­­rer Neurath báró külügymi­niszter társaságában fogadta az angol minisztert, s a be­szélgetésükről készült fel­jegyzés a német külügyminisz­térium irattárában túlélte a háborút, és 1948-ban nyilvá­nosságra is hozták. Ebben a feljegyzésben olvashatók egye­bek között a következők: "■Lord Halifax bevezetéskép­pen hangoztatta, hogy üdvözli ezt az alkalmat, amely a Füh­­rerrel való személyes megbe­szélés útján lehetőséget nyújt arra, hogy jobb egyetértést mozdíthassanak elő Anglia és Németország között. Ez nem­csak a két ország, hanem az egész európai civilizáció szem­pontjából is óriási jelentőség­gel bírna. Angliából való el­utazása előtt beszélgetést foly­tatott e látogatásról a minisz­terelnökkel és az angol kül­ügyminiszterrel, s ők teljesen egyetértettek ennek az utazás­nak céljaival. Most azt­ kell tisztázni, hogy miképpen le­hetne a két országot­ érintő összes kérdések sokoldalú és őszinte megvitatásának lehető­ségeit megteremteni. Angliá­ban azon a véleményen van­nak, hogy a jelenleg fennálló nézeteltéréseket teljesen ki le­hetne küszöbölni, ő (lord Ha­lifax) és az angol kormány más tagjai tudatában vannak annak, hogy a Führer nem­csak magában Németország­ban ért el sok eredményt, ha­nem azáltal, hogy a kommu­nizmust saját országában meg­semmisítette, útját szegte en­nek Nyugat-Európa felé, ezért Németország joggal tekint­heti magát a Nyugat védőbás­tyájának a bolsevizmus ellen. Az angol miniszterelnök azon a nézeten van, hogy a véle­mények nyílt kicserélése út­ján teljes lehetőség nyílik a megoldásra... Angol részről nem hiszik, hogy a status quo-nak minden körülmények között érvény­ben kell maradnia. Ei­smerik, hogy alkalmazkodni kell az új körülményekhez, helyre kell hozni a régi tévedéseket, és ha szükséges, tekintetbe kell venni a jelenlegi helyzet meg­változtatását. Anglia csupán olyan irányban fogja érvénye­síteni befolyását, amely biz­tosítja, hogy ezek a változások ne azzal az esztelen módszer­rel jöjjenek létre, amelyet a Führer megemlített, nevezete­sen a szabad erők játékának útján, ami végül is háborút jelent. Még egyszer ki kell emelnie az angol kormány nevében, hogy a jelenlegi helyzet megváltoztatásának semmilyen lehetőségét sem kell kizárni, de hogy e válto­zásnak csakis az ésszerű sza­bályozás alapján szabad vég­bemennie. Az összes többi kérdéseket olyan értelemben lehet jelle­mezni, hogy azok mind az európai rend megváltoztatásá­ra vonatkoznak, ami előbb vagy utóbb valószínűleg be­következik. Ezekhez a kérdé­sekhez tartozik Danzig, Auszt­ria és Csehszlovákia. Anglia csak abban van érdekelve, hogy ezek a változások békés fejlődés útján jöjjenek létre.« Változatlan szimpátia az Anschluss ellenére Halifax szavait csak egy­féleképpen érthették a Har­madik Birodalom urai: Anglia szabad kezet ad nekik Kelet felé, ha a szükséges változá­sok "­különösebb megrázkód­tatások nélkül fognak megtör­ténni*. Nem telt el két hét sem lord Halifax külügymi­niszteri kinevezése után, s Hitler március 12-én Man­­schlussolta*, bekebelezte bi­rodalmába Ausztriát. Ribben­­trop, Hitler külügyminisztere éppen akkor Londonban tar­tózkodott. Március 13-án reg­gel 9.15 órakor telefonon ezt jelentette az angol fővárosból Göringnek: -A napokban hosszas megbeszélést folytat­tunk. Nem akarom telefonon megismételni, de az a benyo­másom támadt, hogy Cham­berlain komolyan igyekszik megegyezni velünk. Mondot­tam neki, hogy az Anglia és Németország közötti meg­egyezés sokkal könnyebbnek tűnik az ausztriai kérdés megoldása után. Feltételezem, hogy ezt ő is belátja ... Mi­kor legutóbb beszélgettem Halifax-szel, ő nem reagált egyenesen az én érveimre, de a beszélgetés végén kijelen­tette, hogy biztos lehetek az angol—német megegyezés iránt érzett szimpátiájában.« Hitler bekebelezte Ausztriát, s a világ szívszorongva leste a nagyhatalmak magatartását. De Krofta csehszlovák kül­ügyminiszter már az An­schluss napján ekként infor­málta Csehszlovákia európai szövetségeseit. "­Ausztria gya­korlatilag­­ a birodalomhoz csatoltatott, még ha a for­mális egyesülés el is odázó­­dott. A Párizsból és London­ból érkező hírek alapján nem lehet a Nyugat energikus és következetes beavatkozására számítani. A diplomáciai de­­marsoknak, vagy a fenti (ti. népszövetségben) fellépésének pusztán teoretikus jeletősége van.­ A cseh külügyminiszter pontosan előre látta a törté­­nendőket. Anglia és Francia­­ország megelégedett azzal, hogy szóbelileg tiltakozott. Chamberlain március 14-én a parlamentben zordan kijelen­tette: Németország eljárása ••szigorú megrovást" érdemel.­ Ennek valóban csupán teo-­ retikus jelentősége volt, vagy, hogy még érthetőbben fogal-­ mazzunk: abszolút semmi ha-; fása nem volt. Zala Tamás (Folytatjuk.) Magar Nanzet Mágneses zsebsakk, levegő mintavevő és egyéb kisipari export-új­donságok Érdekes és fontos tevékeny­séget végez a Kisipari Export­ra Termeltető Iroda: a múlt évben 50 millió forint értékű exportárut termeltetett a ma­gyar kisiparosokkal. Tavaly már csaknem ezer kisiparos dolgozott a KETI keretében. Különösen a művészi kivi­telű egyedi kisbútorok iránt mutatkozott a nyugati orszá­gokban nagy érdeklődés: az idén már eddig négymillió fo­rintot meghaladó összegű ex­portra kötött szerződést eb­ből a cikkből a KETI. Ame­rikai üzletemberek ötezer dol­lárért vásároltak az ügyes mű­anyag mágneses zsebsakkból, amelynek világszerte nagy si­kere van. Most 8 különböző nagyságú és kivitelű társas­játék mintakollekciójával je­lentkezik külkereskedelmi szerveinknél a KETI; közülük a legügyesebb az a zsebben hordható műanyag-tasak, amelyben dáma-, dominó-, sakk- és malomjáték fér el együtt. Iskolai taneszközökből, állati preparátumokból, ugyan­csak a világ minden részén rendelnek. Az állami ipar világhírű »műszer-családjai«-nak­ kiegé­szítése is a KETI egyik meg­oldandó feladata. Néhányat említünk közülük: az elektro­­foretikus berendezéssel végzik a vérsavóvizsgálatot, ennek egyik fajtáját a magyar kis­iparosok készítik. Az atom­fizikában használatos elektro­nikus elektrométer ugyancsak kiegészítője egy nagyobb •►mű­szer családnak*. Érdekes mű­szer a levegő mintavevő ké­szülék is, amely óránként automatikusan méri a levegő szennyeződését és segíti az üzemek munkáját. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a Könnyűipari Miniszté­rium az utóbbi időben job­ban segíti az iroda tevékeny­ségét és a külkereskedelmi vállalatok is fokozottabb mér­tékben használják ki népgaz­daságunk érdekében a KETI lehetőségeit. A Német Szocialista Egységpárt küldöttsége Kádár Jánosnál Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Nemes De­zső, az MSZMP KB titkára szerdán fogadta a Német Szo­cialista Egységpárt hazánk­ban tartózkodó pártmunkás küldöttségét, amelynek veze­tője Alois Pisilik, a Német Szocialista Egységpárt Politi­kai Bizottságának póttagja, a magdeburgi pártbizottság első titkára. A baráti beszélgetésen jelen volt Sándor József, a Központi Bizottság tagja, a KB párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője, Hollai Imre, a KB külügyi osztályá­nak vezetője. Somogyi Miklós látogatása Oroszlányon Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja szerdán Oroszlányba látoga­tott. Nemeslaki Tivadarnak, a párt megyei bizottsága első titkárának, Kovács György­nek, a tatai járási pártbizott­ság titkárának, s a város ve­zetőinek a társaságában meg­tekintette az épülő új erőmű­vet, az új palaterőművet, majd az ország egyik legszebb bányász­ szállój­át, a Béke Szál­lót kereste fel. Délután a város művelődési házában tar­tott aktívaülésen Somogyi Miklós időszerű politikai és gazdasági kérdésekről beszélt. A Pest megyei tanács vb és a Hazafias Népfront elnökségének együttes ülése A Pest megyei tanács vég­rehajtó bizottsága és a Ha­zafias Népfront megyei elnök­sége szerdán együttes ülést tartott a megyei tanács szék­házában és megtárgyalta a tanács, valamint a népfront­mozgalom együttműködésének tapasztalatait, tennivalóit. Az ülésen részt vett és felszólalt Kállai Gyula az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának elnöke, ott volt Harmati Sándor, a Haza­fias Népfront Országos Taná­csának titkára, Horváth And­rás, a megyei pártbizottság első titkára. Részt vettek a tanácskozáson a Somogy és Veszprém megyei tanács, va­lamint népfront-bizottság ven­dégként meghívott vezetői is. Kétezer tudós és gyakorlati szakember vett részt a távlati tudományos és kutatási terv kidolgozásában A Minisztertanács legutóbbi ülésén megtárgyalta és jóvá­hagyta az országos távlati tu­dományos és kutatási tervet. A terv kidolgozásában mint­egy 2100 tudós, kutató és gya­korlati szakember vett részt. A nagyszabású tudományos program — állapította meg a kormány — megfelelő alapot nyújt a tudományos kutatás magasabb szintre emeléséhez, hatékonyságának, tervszerűsé­gének fokozásához és ahhoz, hogy a tudomány munkásai a jövőben fokozottabban hozzá­­járulhassanak szocialista épí­tésünk sikeréhez. A távlati terv messzemenően figyelem­be veszi népgazdaságunk vár­ható fejlődését, a társadalom legfontosabb igényeit, a KGST országai közötti nemzetközi együttműködés, munkamegosz­tás lehetőségeit és a tudomá­nyok rohamléptű fejlődéséből adódó követelményeket. A jóváhagyott terv alapján a Tudományos és Felsőokta­tási Tanács — az érdekelt or­szágos hatáskörű szervek ve­zetőivel — a közeljövőben kijelöli azokat a kutatási té­macsoportokat, amelyeken az illetékeseknek a második öt­éves terv időszakában dol­gozniuk kell, egyszersmind meghatározza, melyek az első­rendűen fontos témacsoportok. A kijelölés alapján a minisz­tériumok tudományos kutatási tervet állítanak ösze, amely tartalmazza a minisztériumok felügyelete alá tartozó intéz­mények kutatási feladatait és azokat a programokat, ame­lyek a távlati kutatási terv­ben nem szerepelnek. Hétszázmillió forintot költenek Ózd fejlesztésére a második ötéves terv idején Ózd város tanácsa szerdai ülésén megtárgyalta a máso­dik ötéves terv fejlesztési programját. Borsod megye második városának fejleszté­­sére a tervidőszakban állami beruházásból 500, költségvetési hitelből, valamint községfej­lesztési alapból több mint 200 millió forintot költenek. Az előirányzott összeg nagyobb részét a lakáshelyzet további javítására használják fel, öt év alatt 1650 új lakást építe­nek, és ezek nagyobb részét távfűtéssel látják el. A tervidőszakban 80 millió forintot költenek a csatorna- és vízcsőhálózat kiépítésére. Az általános, illetve középis­kolai tantermek számát 36-tal növelik. A kereskedelem fej­lesztésére rendelkezésre álló összegből egyebek között mo­dern állami áruházat létesíte­nek a város új központjában. Húsz kilométeren — jelentős részben a lakosság társadalmi munkájával — aszfalt burko­latú utat, illetve járdát is épí­tenek. A Nyugati Főcsatorna megépítésével 200 ezer holdat öntözhetnek Hajdú megyében A Hajdú-Bihar megyei ta­nács végrehajtó bizottsága szerdán az 1962. évi öntözési feladatok megtárgyalására ta­nácskozásra hívta össze Deb­recenbe az öntözéses gazdál­kodást folytató mezőgazdasági nagyüzemek szakembereit, az öntözésben érdekelt szervek vezetőit, tudományos kutató­kat. Ambrus István, a Hajdú- Bihar megyei tanács v. b. el­nöke az idei és a következő évek feladatairól szólva el­mondotta, hogy a Nyugati Fő­csatorna teljes megépítése után Hajdú-Bihar megye terü­letén mintegy 200 ezer holdat öntözhetnek. Ez a megye szán­tóterületének egyharmadát je­lenti. A Keleti Főcsatorna je­lenlegi kiépítettsége mellett a megye öntözött területét 40 ezer holdról 50 ezer holdra le­het felemelni, erre a víz már most rendelkezésre áll. Ebben az évben tovább épül és 1965- ben elkészül a 9-es csatorna, amely lehetővé teszi Rába, Tetétlen, Püspökladány hatá­rában további 10 ezer hold ön­tözését. A második ötéves terv végén kezdik építeni a Nyu­gati Főcsatornát, amely Haj­dúnánás, Tisza-Gyulaháza, Polgár, Görbeháza, Újszent­­margita, Tiszacsege és Egyek község határait érinti. rí­­tuást az látták, cattAp,incs,tU, dtfaaUkiVatán várják a Duna-kanyar kirándulóit Pest megye idegenforgalmá­nak fejlesztési terveiről adott tájékoztatást a Magyar Nem­zetnek Nagy Gyula, a Pest megyei Idegenforgalmi Hiva­tal vezetője.­­ Tavaly 30 ezren fordul­tak különböző szolgáltatá­sokért a hivatal kirendeltsé­geihez, körülbelül 16 ezer em­bernek tudtunk szállást biz­tosítani. Ezt a számot az idén tízezerrel szeretnénk növelni. Május elsejére végre megnyí­lik Szentendrén a 60 szemé­lyes, minden igényt kielégítő turistaszálló. A szentendrei Pap-szigeten tavaly másod­­osztályúként működött cam­­ping férőhelyeit száz személy­re növeltük és villanyvilágí­tással, vízvezetékkel, zuhanyo­zókkal ellátva, elsőosztályúvá fejlesztettük. A vízisport hí­veit itt új csónakkikötő vár­ja, harminc autó számára pe­dig parkolóhely létesült. A Visegrádon tavaly meg­nyílt 40 férőhelyes camping az idén már száz vendéget tud fogadni. Negyvenöt férőhely­­lyel növekszik a turistaszállá­sok száma. Mindezzel azon­ban még mindig csak egy tö­redékét tudjuk kielégíteni a Visegrád iránti nagy érdek­lődésnek. A vízibusszal meg­közelíthető Horányban ápri­lis közepén nyílik meg a 125 személyes turistaszállás, Pere­cén a Naszály, a Börzsöny és a Cserhát találkozásánál pe­dig korszerűsítettük a turis­taszállót . Megnyílt Dunaújváros legszebb önkiszolgáló üzemi étterme A Dunai Vasmű igazgatósá­gi épületében megnyílt Duna­újváros legszebb önkiszolgáló üzemi étterme. Építésére és be­rendezésére 1,8 millió forintot fordítottak. Konyhájában ezer dolgozó részére főzhetnek ízle­tes ebédet.

Next