Magyar Nemzet, 1962. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-01 / 152. szám

Vasárnap, 1962. jú­lius 1. ,Masíkr Nemzet Ma dönt Algéria népe a függetlenségről A külpolitikai helyzet SZOKATLANUL NYUGODTAN telt el a hét vége. Igazi weekend-hangulat uralkodott a világpolitikában: jóformán álltak a távírók, a hírügynökségek szinte egyetlen jelentős eseményről sem számoltak be. Érdekesebb hírek csupán Al­gériából érkeztek, ahol a legeslegutolsó előkészületek is meg­történtek a vasárnapi népszavazásra. Hat és félezer szavazó­helyiség várja a választókat, akiknek arra a kérdésre kell felel­niük, akarják-e a független és Franciaországgal kapcsolatait fenntartó Algériát. Megfigyelők várakozása szerint a válasz egyöntetű igen lesz. A jelekből ítélve a népszavazás minden zavaró motívum nélkül folyik majd le: az OAS­ láthatólag végleg felhagyott a rendzavarással, sőt Susini a szervezet kalózrádiójában egyenesen felszólította a követőit, hogy já­ruljanak az urnák elé és szavazatukkal segítsék elő az új Algéria megszületését. A francia sajtó polgári orgánumai több-kevesebb nyílt­sággal az elvesző gyarmatot siratják. A gyarmati érdekelt­ségek lapja, az Aurore megállapítja: "Semmi okunk az öröm­re, ez évben július 14-e nem lesz a Globre napja**. A haladó sajtó őszinte örömmel üdvözli az új Algériát, de egyúttal figyelmezteti is azokra a veszedelmekre, amelyek a neoko­­lonialista módszerek révén a fiatal afrikai államokra lesel­kednek. Az Humanité azt a tényt emeli ki, hogy az algé­riai függetlenség »nem a fejedelem ajándéka-­", hanem a nép győztes harcának eredménye. A Liberation pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy az új államnak a belső és a külső el­lenséggel egyaránt szembe kell majd néznie. A jövő hét viszont annál mozgalmasabbnak ígérkezik. Hétfőn kell megnyílnia Genfben a Laosszal foglalkozó nem­zetközi értekezletnek, amelyre a laoszi, a kínai, az észak­vietnami delegáció már útnak is indult. Az indiai küldött­séget Krisna Menen vezeti. Bonyodalmakat okozhat azonban Thaiföld távolmaradása, mert hiszen a laoszi semlegesség garanciájához Thaiföldnek is csatlakoznia kell. Magában Laoszban már megindult a „belső megbékélés”­ munkája. A koalíciós kormány második ülésén megalakították azt a bi­zottságot, amelyre az ország közigazgatási egységének helyre­­állítása és a három hadsereg eggyé olvasztása hárul. A jövő hét közepére jelentették be az amerikaiak a ma­gaslégköri kísérleti robbantások új­­menetét is, amellyel az eddigi hét sikertelen robbantás csorbáját szeretnék kiköszö­rülni. Nyilvánvaló, hogy ez az újabb próbálkozás, függetle­nül kimenetelétől, semmiképpen sem gyakorol majd jóté­kony hatást a nemzetközi légkörre. Nagy érdeklődés előzi meg Görbach osztrák kancellár moszkvai tárgyalásait, amelyek a küldöttség leningrádi ki­rándulása után a jövő hét közepetáján kezdődnek majd meg. Az eszmecsere során a szovjet—osztrák kereskedelmi kap­csolatokon kívül szóba kerülnek azok a tervek is, amelyeket Ausztriában a Közös Piaccal való szervezeti kötelékek meg­teremtését illetően mérlegelnek. Gaetano Martino volt olasz külügyminiszter, aki jelenleg az Európai Parlament elnöki tisztét tölti be, a Giornale d’Italia-ban írt vezércikkében utal arra, hogy Ausztria "társulása** sajátos politikai prob­lémákat vethet fel. A Közös Piac-országok külügy- és föld­művelésügyi minisztereinek brüsszeli tanácskozásairól egyébként olyan hírek érkeznek, hogy váratlanul új nehézségek támad­tak és emiatt a miniszterek szombaton nem is tartottak ülést. az Európai Politikai Unió alapelveinek a kidolgozása, és a Politikai Unióban Nagy- Britannia a hetedik partner szerepét kell hogy játssza. Megjegyezte, hogy a Közös Piachoz tartozó tagállamok kormányfőinek értekezlete a "levegőben lóg­". Edgar Pisani, francia földmű­velésügyi miniszter pénteken újságírók előtt kijelentette, hogy véleménye szerint Ang­lia — amennyiben tiszteletben tartja a római szerződés kikö­téseit — csak úgy léphet be a Közös Piacba, ha meglazítja kapcsolatait a Nemzetközösség országaival. A nyugatnémet képviselő­ház pénteken harmadik és végső olvasásban jóváhagyott négy olyan törvényt, amelyek egyengetik a Közös Piac or­szágok együttes mezőgazdasá­gi politikájának útját. E "kö­zös politika*" július 30-al ven­né kezdetét. A szavazást meg­előző vitában a nyugatnémet ellenzék szóvivője kijelentette, hogy e politika valószínűleg "az áremelkedések újabb la­vináját" indítja meg. Kairói jelentések szerint az EÁK tájékoztatásügyi minisz­tériumának félhivatalos lapja közölte, hogy Libanon után az Egyesült Arab Köztársaság is állandó megfigyelőt szándéko­zik küldeni az Európai Gaz­dasági Közösség brüsszeli székhelyére. Hatmillió algériai járul ma a szavazóurnákhoz Az OAS beletörődött sorsába Nyugati hírügynökségek je­lentései szerint vasárnap hat­millió algériai járul a szavazó­urnákhoz, hogy igen­ szavaza­tával feltegye a koronát az al­gériai nép függetlenségi har­cának győzelmes befejezésére. Az országban 6500 szavazó­helyiséget állítottak fel és 60 000 főnyi arab rendfenn­tartó ügyel majd a szavazás zavartalan lebonyolítására. Az FLN utasította az arab teher­autó- és gépkocsitulajdonoso­kat, hogy szervezzék meg a tá­voli falvak lakosainak a sza­vazóhelyiségekhez szállítását. Úgy látszik, hogy lényegé­ben az OAS is beletörődött sorsába és végre tudomásul veszi a reális helyzetet. Susini, az OAS egyik helyszínen ma­radt vezetője a kalózrádió adá­sában felhívta az európaiakat, jelenjenek meg a szavazáson és leadott szavazatukkal járul­janak hozzá az új Algéria megszületéséhez. "Részt kell vennünk az ország építésében együtt azokkal, akik kezet nyújtottak nekünk** — mon­dotta Susini. A helyzet Oranban is nyu­godt. Az arab negyedeket őrző francia katonaság lassan visz­­szahúzódik az európai város­részbe. Arab-európai vegyes békéltető bizottságok munkál­kodnak azon, hogy közelebb hozzák egymáshoz az eddig szembenálló két felet. A vá­rosban megszüntették a kijá­rási tilalmat. Az osztrák kormányküldöttség Leningrádban Kreisky néhány napra visszatért Bécsbe Moszkvából jelenti a TASZSZ. Gorbach­­ osztrák szövetségi kancellár pénteken kíséretével Leningrádba utazott Moszkvá­ból. Kreisky osztrák külügymi­niszter szombaton Moszkvából visszaérkezett Bécsbe. A dél­után folyamán Salzburgba uta­zik, ahol megnyitja a szociál­demokrata pártoknak a gaza­sági együttműködés kérdései­vel foglalkozó nemzetközi ér­tekezletét, amelyet ő kezde­ményezett. Az értekezlet jú­lius 15-ig tart. Hírek szerint az osztrák külügyminiszter július 3-án visszarepül Moszkvába és csatlakozik a Szovjetunióban tartózkodó osztrák kormány­küldöttséghez. ­ Schröder­­ Anglia csak heteilik partner lehet Váratlan nehézségek a Közös Piac brüsszeli értekezletén A "hatok" külügyminiszte­reinek és földművelésügyi mi­nisztereinek szombatra ter­vezett együttes ülése elma­radt. Tájékozott körökben an­nak a jelét látják, hogy a tár­gyalások során nem várt ne­hézségek merültek fel. Az Európai Gazdasági Kö­zösség miniszteri tanácsának háromnapos brüsszeli értekez­letén részt vevő Schröder nyugatnémet külügyminiszter újságírók előtt nyilatkozott Angliának a Közös Piacba va­ló belépéséről. Hangoztatta, az erről most folyó tárgyalá­soknak olyan ütemben kel­lene haladniuk, hogy az an­gol kormány a nemzetközös­ség miniszterelnökeinek szep­tember 10-én kezdődő értekez­letén már „világos feleletet­ tudjon adni a belépésre vonat­kozó kérdésekre. Schröder ki­jelentette, hogy a Közös Piac hat tagállamának "elsőszü­­löttségi joga és kötelessége"" Hruscsov: A kapitalizmussal folyó versenyben minden a hozzáértéstől függ Igen jók a szovjet terméskilátások Moszkvából jelenti a TASZSZ. A Pravda szombati száma közli Nyikita Hruscsovnak azt a be­szédét, amely június 27-én hangzott el a Kremlben, az OSZS­ZSZK központi részein működő területi termelési igaz­gatóságok tanácskozásán. A szovjet miniszterelnök be­jelentette, hogy előzetes ada­tok szerint és ha a jó feltéte­lek megmaradnak, ebben az évben a Szovjetunió területén körübbelül 9—10 milliárd pad gabonafélét takarítanak be. Ilyen jó termés, amilyenre most kilátások vannak, eddig nem volt — tette hozzá. Hruscsov megjegyezte, hogy a vetések állapota kielégítő, s hogy a tavaszi vetések tervét az idén 103 százalékra teljesí­tették. A kolhozok és szovho­­zok tavaszi növényekkel ösz­­szesen 148 081 000 hektár föl­det vetettek be, vagyis 14 mil­lió 728 000 hektárral többet, mint tavaly. Mint Hruscsov közölte, a búza vetésterülete is 3 500 000 hektárral nagyobb a tavalyi­nál. Kukoricával 34 926 000 hektár földet vetettek be, ami 11 000 000 hektárral ugyancsak felülmúlja a múlt évit. Meg­növekedtek a borsóféleségek, hüvelyesek, szójabab stb. ve­tésterületei is. Ugyanez vonat­kozik a cukorrépára. Utóbbi­val 2 600 000 hektár földet ve­zettek be, vagyis 1 460 000-el többet a múlt évinél. Vala­mivel nagyobb a tavalyinál a húsféleségek és a tej felvásár­lása. Ez év június elsejére a szarvasmarha állomány a ta­valyihoz képest 5 600 000-el megnövekedett. A tehenek száma 1 918 000-el lett nagyobb. A sertésállomány 4 370 000-el, a juhállomány 2 218 000-el gyarapodott — mondotta Hrus­csov. Beszédében a szovjet kor­mányfő hangsúlyozta, hogy rendkívül nagy jelentősége van az állattenyésztés fellen­dítésében az anyagi érdekelt­ség elve alkalmazásának. Ez­zel összefüggésben megemlí­tette, hogy a hús felvásárlási árának növelése fokozta a me­zőgazdasági dolgozók anyagi érdekeltségét az állattenyész­tés fejlesztésében. — „Fel kell ismerni — mon­dotta —, hogy amikor felemel­tük a hús és a vaj felvásárlási és eladási árát, ezt azért tet­tük, hogy gyorsan fellendül­jön az állattenyésztési termé­kek termelése. Első pillanatra úgy tűnik, hogy ettől az intéz­kedéstől a kolhoz-parasztság nyer, a városi fogyasztó azon­ban veszít. A valóságban ez nem így áll. A felvásárlási árak növelésével az állam megteremtette a hústermelés gyors felemelésének feltéte­leit, s ezzel komoly lépést tet­tünk a szovjet emberek nö­vekvő élelmiszer szükségletei­nek teljes kielégítését célzó feladat megoldásában. Követ­kezésképpen e szükséges és fontos lépés megfelel az egész nép érdekeinek.” Hruscsov hangoztatta, hogy a mezőgazdasági termékek termelésének növeléséért foly­tatott harcban döntő szerep jut a kolhoz- és szevhozmun­­ka termelékenysége növelésé­nek. Ezzel összefüggésben rá­mutatott, hogy az ipar több ágában, sok jól dolgozó vál­lalatnál a munkatermelékeny­ség túlhaladja a fejlett kapi­talista országok legmagasabb ilyen jellegű eredményeit. "A termelés egészét tekintve azonban még sokat kell ten­nünk az iparban is, de külö­nösen a mezőgazdaságban, hogy a legfejlettebb kapitalista országokban elért munkater­melékenység színvonalát ma­gunk mögött hagyjuk** — mondotta. Itt arra hívta fel a mezőgazdaság vezetőit, hogy gazdaságosan irányítsanak s hogy az állattenyésztés vonat­kozásában bátran használják fel a legjobb külföldi tapasz­talatokat. "Nekünk most már magunk­nak is vannak jó módszereink mondotta­n, tekintsük eze­ket példáknak. Ha azonban ezek alacsonyabbak az ame­rikai színvonalnál, akkor ta­nulni fogunk az amerikaiak­tól. A kapitalizmussal foly­tatott versenyben csak álha­­tatos munkával, a dolgok hoz­záértő megszervezésével lehet győzni­. Hruscsov hangsúlyozta: a kolhoz- és szevhoztermelés irányításában az a legfonto­sabb,­­azt kell elérni, hogy minél több és minél jobb mi­nőségű terméket állítsanak elő, a munkának és az esz­közöknek minél kevesebb rá­fordításával. Rendkívül fontos minden lehetőt elkövetni an­nak érdekében, hogy közel­jövőben elérjék az első kitű­zött célt: 100 hektár szántó után 75 mázsa húst, 100 hek­tár egyéb fajta föld után pe­dig 16 mázsa húst termelje­nek. Ha ez megvan, akkor to­vább kell menni, hogy a kö­vetkező célkitűzéseket is el­érjék. Ehhez minden lehető­ségünk megvan — fejezte be beszédét Hruscsov. A Diem-rezsim napjai meg vannak számlálva Wilfred Sh­ire licit Dél-Vietnamról szóló új könyvéről nyilatkozik Moszkvából jelenti az MTI. Wilfred Burchett, az ausztrá­liai származású kiváló ripor­ter, a "Fel a Mekong folyón** és "Az akik az eget ostromol­ják* című, magyarul is meg­jelent könyvek világhírű szer­zője, befejezte új könyvét, amelyben a dél-vietnami hely­zetről, a hazafiak győzelmes harcairól számol be a kül­földi olvasóknak. Burchett, mint a National Guardian cí­mű haladó amerikai lap kü­lön tudósító­ja, jelen lesz a moszkvai leszerelési és béke­világkongresszuson. Az MTI moszkvai tudósítójának adott nyilatkozatában elmondotta, hogy legutóbbi könyve, a Szovjetunióról szóló, "Akik az eget ostromolják"­ című ri­portgyűjtemény először Ma­gyarországon jelent meg a Kossuth Könyvkiadó gondo­zásában, s szívesen venné, ha új riportkönyve is magyar földön látna először napvilá­got Személyes tapasztalatok — Egy fiatal­­massachu­­setts-i szenátor élesen megtá­madta Eisenhower elnököt 1954 április 6-án, amikor az amerikai kormány eltitkolta népe elől az indokínai hábo­rúról szóló tényeket — mond­ja Burchett. — Ez a szenátor John Kennedy, a mai elnök volt. Könyvemben szó szerint idézem, amit Kennedy akkor mondott: "Veszedelmesen eredménytelen és romboló len­ne, ha pénzt, anyagot és em­bereket vesztegetnénk az in­dokínai, dzsungelekben a győ­zelem leghalványabb remé­nye nélkül... Őszintén hi­szem, hogy Indokínában sem­miféle amerikai segély sem képes legyőzni az ellenséget, amely mindenütt jelen van és ugyanakkor nincs sehol, az úgynevezett "népellenes ele­­meket*­, amelyek valójában a nép együttérzését és támo­gatását élvezik. Ha az Egye­sült Államok egyoldalúan be­avatkoznék és csapatokat kül­dene a világ legtávolabbi tér­ségébe, olyan helyzetbe kerül­nénk, amely még a koreainál is súlyosabb lenne­. — Nos, azóta nyolc év telt el, s a Kennedy-kormány ve­zetése alatt kibontakozott a dél-vietnami nép ellen had­üzenet nélkül folyó irtóhábo­rú, amelyben az ázsiaiakat kí­sérleti nyúlként használják az új amerikai fegyverfajták kipróbálására, amelyben egy velejéig rothadt, korrupt rend­szerért száll síkra az Egye­sült Államok kormánya. Az amerikai külügyi és tájékoz­tató szolgálat, amely oly bő­kezűen ontja a propaganda anyagokat a világ minden ré­szén, a dél-vietnami hadmű­veleteket kezdettől fogva ti­tokban tartotta és még a leg­előkelőbb amerikai lapok tu­dósítóit is elütötte minden hír­forrástól. Ez joggal keltette fel a világ népeinek gyanak­vását. Ezért ez év elején Viet­namba utaztam és három hó­napot töltöttem az országban A fegyverek eredete — Évtizedek óta a helyszí­nen figyeltem meg a legtöbb ázsiai háborút. Ott voltam a japán—kínai háborúban, a kí­nai polgárháborúban, amely a népi erők győzelmével végző­dött 1949-­ben, láttam a fran­ciák indokínai "szennyes há­ború­ját**, átéltem a koreai há­­­­borút. A mai dél-vietruimi harcok semmivel sem jelen­téktelenebbek, mint az elmúlt ■ázsiai háborúk akármelyike. A Diem-rendszer a teljes ösz­­szeomlás előtt áll, s — ahogy maga Kennedy is elismerte 1954-ben — semmiféle ame­rikai segély nem mentheti meg a pusztulástól. Könyvemben részletesen beszámolok arról a beszélgetésről, amelyet a dél-vietnami nemzeti felsza­badítási front főtitkárával, Nguyen van Hyeval folytat­tam. Ez a mindenütt jelenlevő mozgalom az ország terüle­tének már 90 százalékát tartja ellenőrzés alatt. Amikor megkérdeztem a fő­titkárt, honnan szerzik fegy­vereiket a népi csapatok, így válaszolt: "Minden nagyobb akciónkban amerikaiaktól zsákmányolt fegyvereket hasz­nálunk. Igen sok fegyvert a hozzánk átszökő chemista csa­patok, néha egész alakulatok hoznak. A többit portyázá­saink alkalmával zsákmányol­tuk. Az amerikaiak — mond­ta nevetve — pontosan oda­szállítják a­­ fegyvert, ahol szükség van rá. Ma Ngo Dinh Diem csupán a városok és a hadászati utak némelyikét el­lenőrzi, a vidék azonban a mienk. — Ez a nyilatkozat jól tük­rözi a való helyzetet — mon­dotta Wilfred Burchett, majd befejezésül kijelentette, hogy a "Csendes agresszió" című könyvével igyekszik felkelteni a világ érdeklődését az ame­rikai imperializmus javában folyó titkos háborúja iránt, mert meggyőződése, hogy ez a háborús tűzfészek, ha ide­jében nem fojtják el, nagyobb térségeket is lángba boríthat. A Diem-rendszer napjai meg vannak számlálva, s minél előbb vonja meg Kennedy tá­mogatását ettől a korhadt bábrendszertől, annál jobb Amerika megrendült tekinté­lyére és becsületére nézve — fejezte be nyilatkozatát Wil­fred Burchett. Sikertelen hadműveletek a dél-vietnami partizánok ellen A Daily Telegraph tudósító­ja jelenti Saigonból. Katonai források szerint amerikai re­pülőgépek dél-vietnami ejtő­ernyős csapatokat dobtak le a partizánok elleni hadművele­tek céljaira Saigontól 70 mér­földre északnyugatra, össze­sen kétezren vettek részt a harcokban. Az amerikaiak ál­tal támogatott kormánycsapa­tok helikopterekkel és egyéb eszközökkel nyomultak be a Mekong deltájának árvízzel borított környékére. A kor­mánycsapatok eddigi veszte­sége 11 halott és 17 sebesült. A hadművelet immár a má­sodik egy hét óta. Az előző hadművelet nem hozott lénye­ges eredményt. Kormánybizottság alakult Laosz közigazgatási egyesítésére Vientianeből jelenti a Reuter. A laoszi koalíciós kormány szombaton megtartotta máso­dik minisztertanácsát, ame­lyen belpolitikai kérdések ke­rültek szóba. A kiadott nyilat­kozat szerint megalakult a tűzszüneti vegyes­ bizottság, amelyben egyenlő arányban vesznek részt a baloldal, a semleges irányzat és a jobb­oldal képviselői. További két­­három-három tagból álló, ka­tonai és polgári vegyes bizott­ságot alakítottak a három laoszi irányzat katonai és pol­gári igazgatási szervei egyesí­tésének kidolgozására. Mind­két bizottságban egy-egy bal­oldali, semleges, és jobboldali képviselő vesz részt. % A perui parlamentre hárult a köztársasági elnök megválasztása Egyik jelölt sem kapta meg a szükséges szavazatokat Limában közzétették a jú­nius 10-én megtartott köztár­sasági elnökválasztás hivatalos végeredményét. Ezek szerint a legtöbb szavazatot Haya de la Torre, az APRA népi párt jelöltje kapta, számsze­­rint 558 223-at. Szorosan utána következik a baloldal által tá­mogatott Fernando Belaunde Terry, a Népi Akció jelöltje 543 828 szavazattal. Odiia tá­bornok, a konzervatívok je­löltje 481 434 szavazatot kapott. A többi elnökjelölt csak el­enyészően kevés szavazatot tu­dott szerezni. Az elnökválasztás végered­ményben nem hozott döntést, mert a legtöbb szavazatot el­nyert Haya de la Torre a le­adott szavazatok mindössze 32,97 százalékát kapta meg, holott az alkotmány értelmé­ben legalább 33,34 százalékra lett volna szüksége megválasz­tásához. Az alkotmány rendelkezései megkövetelik, hogy ebben az esetben a parlament válassza meg az új köztársasági elnö­köt. A perui parlament július 26-án ül össze. Az elnök meg­választásához a parlamentben már elegendő az abszolút többség. Az AFP tudósítója szerint egyik párt sem rendelkezik elég mandátummal ahhoz, hogy jelöltje más párt támogatása nélkül megkaphassa a több­séget. A (London, Reuter) Az an­gol alsóház pénteken megsza­vazta a Jamaica függetlensé­géről szóló törvényjavaslatot. Jamaica augusztus 6-án nyeri el függetlenségét. A (Washington, AP) Az amerikai atomerő-bizottság közleménye szerint az Egye­sült Államok a nevadai kí­sérleti telepen csütörtökön újabb föld alatti kísérleti atomrobbantást hajtott végre. A robbanás kis hatóerejű volt. A (Dar-es-Salaam, TASZSZ) A tanganyikai nemzetgyűlés jóváhagyta a kormánynak azt a javaslatát, hogy december 9-én, Tanganyika függetlensé­gének első évfordulóján kiált­sák ki a köztársaságot. A (London, TASZSZ) Tíz­napos látogatásra szovjet épí­tőipari küldöttség érkezett Londonba.. A küldöttséget V. A. Kucserenko, a Szovjet Épí­tészeti Akadémia elnöke ve­zeti. A (Belgrád, TASZSZ) Alá­írták Jugoszlávia és Kína kö­zött a mintegy hatmillió dol­láros forgalmat előirányzó 1962. évi árucsereforgalmi jegyzőkönyvet.

Next