Magyar Nemzet, 1962. szeptember (18. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-01 / 204. szám
2 U Thant megbeszélései Varsóban Varsóból jelenti az MTI. U Thant, az ENSZ ügyvezető főtitkára pénteken délelőtt megbeszéléseket folytatott Varsóban Wladyslaw Gomulkával, a LEMP főtitkárával, majd találkozott Cyrankiewicz miniszterelnökkel és Rapacki külügyminiszterrel is. Ulbricht visszatért Berlinbe Moszkvából jelenti a TASZSZ. Walter Ulbricht, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára, az NDK államtanácsának elnöke, aki a Szovjetunióban üdült, pénteken hazautazott Moszkvából. A vnukovói repülőtéren Walter Ulbrichtot Froi Kozlov, az SZKP Központi Bizottsága elnökségének tagja, a Központi Bizottság titkára és több más hivatalos személy búcsúztatta. Ulbricht pénteken délelőtt megérkezett a schönefeldi repülőtérre. A repülőtéren a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának tagjai és póttagjai, az NDK kormányának tagjai, valamint M. Pervuhin, a Szovjetunió rendkívüli és meghatalmazott nagykövete üdvözölték. Kémtevékenységükről vallanak a berlini per vádlottjai Az MTI berlini tudósítója jelenti: A Német Demokratikus Köztársaság Legfelső Bíróságának 1. büntető tanácsa pénteken folytatta a kémek és a nyugat-berlini terroristák ügyében kezdődött bűnper tárgyalását. Valamennyi nyugat-berlini lap hírt ad a tárgyalásról, de azt emeli ki, hogy a három vádlott közül kettő csak hozzátartozóit, illetve ismerőseit akarta átcsempészni a város nyugati részébe. A tárgyalás során azonban megállapítást nyert, hogy Steinheimer és Stachowitz akik nyugatnémet személyazonossági igazolványok birtokában bármikor átlátogathattak az NDK fővárosába, idegeneket is beszerveztek azokba a csoportokba, amelyeknek tagjait kémalagúton szerették volna átlépni a város másik részébe. Stachowitz a bíróság előtt elmondotta, hogy a demokratikus Berlinben lakott ő is, a munkáshatalom gondoskodott iskoláztatásáról. Hat évvel ezelőtt ezt azzal hálálta meg, hogy Nyugat-Berlinibe szökött és mint állatorvostanhallgatófolytatta tanulmányait-Röviti■ideig Hannoverben élt és így jutott nyugatnémeti személyazonossági igazolványhoz. A hallgatóság soraiban mozgolódás támadt és a jelenlevők felháborodottan tettek megjegyzéseket Stachowitz kijelentéseihez. A múlt év augusztusáig ugyanis rendszer volt már, hogy átcsábították Nyugat-Berlinbe, illetve Nyugat-Németországba az olyan diplomás fiatalokat, akiknek ingyenes iskoláztatásáról az NDK gondoskodott. Horst Sterzik 32 éves, Berlin keleti részében lakó mérnök vallomásában elmondta, hogy 1952-ben átszökött Nyugat-Berlinbe, ahol érintkezésbe került az amerikai titkosszolgálat megbízottaival. Megfelelő kiképzés után vállalkozott rá, hogy visszatér a demokratikus Berlinbe és a Fahrland* fedőnév alatt katonai jellegű kémkedést folytat. Ezért havonta 350—400 márkát kapott megbízóitól. Sikerült beférkőznie a Szabad Német Ifjúság (FDJ) szervezetébe és mint funcionárius tevékenykedett. A bíróság asztalán ott lehetett látni a lefoglalt bűnjeleket: a különleges amerikai rádió adó- és vevőkészülékeket, a sifrírozott jelentéseket, rejtjelezett utasításokat és a 9 milliméter kaliberű amerikai katonai pisztolyt. A múlt év augusztus 13-a után azt az utasítást kapta Sterzik, hogy állandóan tartsa megfigyelése alatt a berlini államhatár egyik szakaszát, s észrevételeiről mindig adjon részletes jelentést a titkos rádióadón. Arra a kérdésre, miért volt szükség ezekre a részletes jelentésekre, a vádlott beismeritek » határ provokációk előkészítésével". Az öt vádlott vallomása és a tanúkihallgatásokután a bíróság péntek délelőtt meghallgatta a szakértői jelentéseket, majd sor kerül Josef Streit főállamügyész vádbeszédére, utána a védőbeszédekre. A bizonyító eljárás még a héten befejeződik. A legfelső bíróság hétfőn hirdet ítéletet a bűnperben. Atom-légiezredek az NSZK-ban Bonnból jelenti a TASZSZ. Panitzki tábornok, a nyugatnémet légierő most kinevezett új parancsnoka közölte, hogy 1963 végére a nyugatnémet légierőnek atomfegyverek szállítására is alkalmas Starfighter mintájú lökhajtásos vadászgépekből álló hat légiezrede lesz. E gépek gyártása amerikai szabadalom alapján nyugatnémet repülőgépgyárakban történik. Eddig 25 ilyen gép készült el. Bonn fedezi Strausst a Fibag-ügyben Bonnból jelenti a TASZSZ. A nyugatnémet szövetségi gyűlés bizottsága, amelynek feladata annak kivizsgálása volt, milyen szerepet játszott Strauss hadügyminiszter a nagy port felvertFibag-ügyben-a kétnapos titkos tanácskozás után a kormányt támogató pártok képviselőinek szavazattöbbségével határozatot hozott, amelynek célja Strauss teljes tisztára mosása. Bár a vizsgálat során kiderült Straussnak az ügyben játszott visszataszító szerepe, az említett bizottság kormánypárti többsége kierőszakolt egy határozatot, amely szerint Straussnem szegte meg miniszteri állásából fakadó kötelezettségeit-e. A CDU—CSU parlamenti csoportja e határozatot Straussigazolásaként értékelte. Áremelésre készül az osztrák cukorkartell Bécsből jelenti az MTI. Az osztrák koalíciós pártok minden erőfeszítése ellenére újabb drágulás veszélyezteti a novemberi választások miatt pártpolitikai és taktikai célokból kilátásba helyezett "árstabilizációt". A kartellben összefonódott osztrák cukorgyárosok ugyanis a cukor árának felemelésével akarják áthárítani a fogyasztókra a túlóramunkát megtagadó cukorgyári munkások béremelési követelésének teljesítéséből származó kiadástöbbletet. Párizsból jelenti a TASZSZ. Pnom Penhből érkezett jelentések szerint a kambodzsai hadsereg főparancsnoksága közleményt adott ki, eszerint megparancsolták a kambodzsai csapatoknak, hogy nyissanak tűzet minden olyan ret Nicosiából jelenti a Reuter. Lyndon Johnson, az Egyesült Államok alelnöke és felesége csütörtökön Isztambulból repülőgépen Ciprus szigetére érpülőgépre, amely megsérti az ország légiterét. A közlemény rámutat arra, hogy a január elsejétől augusztus 26-ig terjedő időszakban thaiföldi és dél-vietnami repülőgépek 191 alkalommal sértették meg Kambodzsa légiterét, között. Johnson csütörtökön este tárgyalásokat kezdett Makarioszelnökkel. Az amerikai alelnök 24 órát szándékozik tölteni Ciprusban. Tűzparancs Kambodzsában Johnson Cipruson ___MagyarNemzet__ Új független állam: Trinidad és Tobago A Szovjetunió elismerte az új államot Port of Spainból jelenti az MTI. Pénteken reggel ünnepélyesen független állammá nyilvánították Trinidadot és Tobagót. A Brit Nemzetközösség legújabb, 15. tagállamának fővárosában, Port of Spainban a kormányzósági palotáról bevonták az angol lobogót és felhúzták a fiatal állam zászlaját. Ezzel hivatalosan is megkezdődtek a függetlenségi ünnepségek, amelyek egy héten át tartanak. Trinidad és Tobago a hatodik állam, amely az idén elnyeri függetlenségeit. Hruscsov szovjet miniszterelnök táviratot intézett Eric Williamshoz, Trinidad és Tobago miniszterelnökéhez. Ebben bejelenti, hogy a Szovjetunió elismeri Trinidad és Tobago állam függetlenségét és hajlandó vele diplomáciai kapcsolatokat létesíteni. A távirat hangsúlyozza, hogy a szovjet nép üdvözli az új független országot és sok sikert kíván Trinidad és Tobago népének az önálló fejlődés útján. Nkrumah mellett tüntet a ghanai nép Accrából jelenti az MTI. A ghanai közvéleményt szerda dél óta változatlanul Adamofiónak, Nkrumah korábbi közvetlen munkatársának és társainak letartóztatása foglalkoztatja. Csütörtökön délután Accrában ismét sokezres tömeg tüntetett Nkrumah elnök mellett és halált követelt azokra, akik a Nkrumah elnök ellen a közelmúltban történt bombamerényletet előkészítették. Adamafiót, Ako Adjeit és Coffi Crabbet a ghanai rádió és a délután megjelenő Evening News című pártlap nyíltan az elnök elleni merénylet szervezőinek nevezi. Ismét fellángoltak a harcok Kongóban Leopoldville-ből jelenti az MTI. A dél-afrikai Johannesburgban megjelenő Star című lap jelenti Salisbury-ből, hogy újból fellángoltak a harcok a kongói központi kormány csapatai és a katangai zsoldosok között. A lap szerint a kormánycsapatok a Kelet-Katangában folyó hadműveletek során 250 mérföld szélességű fronton harcban állnak Csembe zsoldosaival és százhúsz mérföldre megközelítették a rhodesiai határt. Leopoldville-ben csütörtökön közzétették annak az emlékiratnak szövegét, amelyet Anglia, Belgium és az Egyesült Államok intézet Csomóéhoz. Az emlékirat felhívja a katangai diktátor figyelmét arra, hogy a kongói kérdés rendezésére az ENSZ által kidolgozott föderációs terv a legkedvezőbb megoldás és Csombe ne számítson jobb feltételekre. A katangai kormánynak szeptember 3-án éjfélig kell nyilatkoznia arról, hogy elfogadja-e az ENSZ által kidolgozott javaslatokat. Jól haladnak a mezőgazdasági munkák Kínában Pekingből jelenti a TASZSZ. A népi Kína különböző vidékeiről érkező jelentések a gabonaneműek és az ipari növények betakarításának sikeres menetéről számolnak be, Santung tartományban széles fronton folyik az aratás. A santungi parasztok az idén a tavalyinál lényegesen jobb termést takarítanak be. Ezt annak köszönhetik, hogy idejében végezték el a vetést, a trágyázást és a növényápolást. Hunan, Szecsuan, Hupej tartományokban megkezdődött a rizstermés betakarítása. Hunanban, ahol évente kétszer aratnak rizst, jók a termések, s ehhez járul még, hogy a tavalyinál nagyobb területen termesztenek rizst. A Kuanghszi-Csuan autonóm körzetben befejezéshez közeledik a nyáriak vetése. Befejezték a késői rizs és a késői kukorica vetését. A köztársaság legészakibb tartományában, Hejlungcsiangban most rakják le a jövő évi bő termés alapját. Végéhez közeledik a búza kaszálása. A tarlóhántást itt több mint 360 000 hektár területen végezték el- Köztársaságpártiak éles támadása Kennedy ellen Washingtonból jelenti az MTI. Everett M. Dicksen, az amerikai szenátus köztársasági párti kisebbségének vezetője és Charles A. Halleck, a képviselőházi köztársasági pártcsoport vezetője csütörtökön sajtókonferencián bírálta a Kennedy-kormányt a genfi értekezleten tett legutóbbi amerikai javaslatok miatt, mivel azok a légkörben végzett atomrobbantási kísérletek betiltását indítványozták, helyszíni ellenőrzés nélkül. Bár az amerikai terv lényegében nem jelent engedményt a korábbi amerikai állásponthoz képest, hiszen a föld alatti robbantások betiltását továbbra is a helyszíni ellenőrzés biztosításától teszi függővé, a jobboldali kongresszusi vezetők -engedmények tételével" ésvisszavonulással" vádolták meg a kormányt. A nyilatkozatok olyan éleshangúak voltak, hogy az egyik újságíró megkérdezte, vajon a köztársasági párt véglegesen szakít-e a kormány külpolitikájával. Ezt a szándékot azonban Dirksen és Halleck gyorsan megcáfolta. Halleck kijelentette még, hogy bár a Szovjetunió már elutasította a Kennedy—Macmillan javaslatot,az abszolút ellenőrzés elvének feladását hatalmas hibának tartja". U—2-es gépek az észak-atlanti térségben Moszkvából jelenti a TASZSZ. Az amerikai hírszerző szolgálat légi kémeinek" angliai megjelenésével kapcsolatban Szmirnov a Pravda pénteki számában ezeket írja: Az U—2-es repülőgépek ismét a nemzetközi közvélemény látókörébe kerültek, újból aggódó lapkommentárok tárgyai lettek. A hivatalos közlések szerint Powers utódainak feladatamagaslégköri meteorológiai megfigyelések végzése az észak-atlanti térségben*. Szmirnov ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy már vannak bizonyos utalások avizsgálatok* kém jellegére. Az AFP hírügynökség az U—2-es kötelék Angidéba érkezéséről szóló anyagában megírta, hogy a Szovjetunió védelmi intézkedéseinek figyelemmel követéséről van szó. Még nyíltabban foglalt állást a Birmingham Post című angol lap, amely megírta, hogyátfogó jellegű műveletről van szó, amelynek oka az amerikai katonai vezetés nyugtalansága a Szovjetunió jelentős rakétatechnikai sikerei miatt A Pravda cikkírója felhívja a figyelmet azok felelősségére, akik támaszpontokat bocsátanak a kémrepülőgépek rendelkezésére. Angliában nyilván emlékeznek még arra a Powers-üggyel kapcsolatban tett egyértelmű és határozott figyelmeztetésre, hogy azok a kormányok, amelyek területüket nemzetközi provokációk előkészítéséhez és végrehajtásához rendelkezésre bocsátják, a tűzzel játszanak. Szmirnov emlékeztet arra, hogy az U—2-es kalandja meghiúsította a csúcsértekezletet, kiélezte a nemzetközi feszültséget. önkéntelenül az a benyomás alakul ki az emberben — írja —, hogy egyesek a berlini provokációhoz csatlakozva most valahol az észak-atlanti térségben szándékoznak újabb provokációkat rendezve még feszültebbé tenni a nemzetközi helyzetet. .Szombat, 1962. szeptember 1. Ami a hite mögött van AZ ALGÉRIAI KÉPLET Az Algériai Nemzeti Forradalmi Tanács tripoli ülése, majd az ideiglenes kormányban bekövetkezett szakadás után az új, független állam válsága harmadik szakaszához érkezett el. Tragikus epizód egy nemzet életében, hogy hét és fél esztendei harc, annyi véráldozat után éppen akkor kell megküzdenie sorainak belső bomlásával, a frakciózásokkal, amikor pedig már valóra válthatná álmait. Az algériai nép amúgy is súlyos tehertételeket örökölt a 132 éves francia gyarmati uralomtól. A legnagyobb megpróbáltatásokat a függetlenség teljes kivívása előtt kellett kiállnia. A francia fasiszták kezétől gyárak dőltek romba, a tanyákat felperzselték, iskolák helyén hamukupacokat hagytak, a központi egyetem falai üszkösen meredeznek az ég felé. Éhség, munkanélküliség, járványveszély — ez maradt Algériában az európaiak tömeges és hisztérikus távozása után, a gyárak kapui ma is zárva vannak, s reggelenként muzulmán munkástömegek várnak a megnyitásra, hogy végre munkához, pénzhez, kenyérkeresethez jussanak. Tennivaló tehát lenne éppen elegendő a békés élet megszervezésében. Ehhez azonban szilárd, határozott politikájú, tettre kész központi vezetés kell, amely programot ad és irányít. A válság középpontjában az a legnagyobb probléma, hogy ki képviselje ezt a központi hatalmat. Ha fel akarnánk rajzolni a mai algériai politikai élet képletét, legalább öt alkotóelemet kellene számba venni. A két legszilárdabb pont a Ben Bella vezette FLN politikai bizottsága, mint a politikai erők kikristályosodási központja és az ALN, a Nemzeti Felszabadítási Hadsereg, amely maga sem egységes. E kettő között helyezkednek el a közbeeső árnyalatok, a lényegében csupán fikcióként létező ideiglenes kormány, középutas, polgári politikusaival, a kabil-szárny, Belkaszem Krím és Bouciaf csoportja, amely Ben Bella centralista irányzatával szemben nagyobb belső demokráciát követel az FLN keretein belül és a vitáják vezetése, amely atomizálná a politikai intézményeket. Ezeknek az elemeknek merev és éles elhatárolása már csak azért is nehéz feladat, mert jelszavaik és törekvéseik sokszor azonosak. Ben Bella például nemrégiben az Uniónak adott nyilatkozatában politikai — tehát nem katonai — ellenzékét azzal vádolta meg hogy a francia neokolonializmus kezére játszik, s éppen ez volt a szakadás fő oka a Forradalmi Tanács tripoli ülésén. Belkaszem Krím ezt a kijelentést határozottan megcáfolta, s kifejtette, hogy szerinte az ellentétek nem az alapvető elvi kérdésekben jelentkeznek, hanem az alkalmazandó módszerek tekintetében. Legutóbb viszont, amikor a 4. vitája (Algír) lázadt fel a politikai bizottság ellen, fő vádja az volt Ben Bellával szemben, hogy a miniszterelnökhelyettes az eviani egyezmények elfogadásával maga isa neokolonializmus szolgálatába szegődött. Voltaképpen minden politikai erő, amely a hatalomért vívott harcban a porondra lép, önmagát tekinti a radikalizmus megtestesítőjének, s egyetlen képviselőjének. Nehéz lenne eligazodni ebben a vetélkedésben, ha nem lenne egyetlen kiindulási pont, amelynek alapján megállapítható, hogy ki nyújt igazán távlatokat, ki ad megvalósítható programot a ma még gondokkal küszködő Algériának. A világos és körülhatárolt programot a politikai bizottság dolgozta ki s éppen ezért az Algériai Kommunista Párt is minden válságszakaszban egyértelműen e szerv mellett foglalt állást, noha vannak nagyon is indokolt fenntartásai. A programot Ben Bella az Uniténak adott fent említett nyilatkozatában a következőkben vázolta fel: Algéria lakosságának zöme ma a hétmilliós parasztság, az országban mintegy egy millió parasztcsalád él. Az ő nyomoruk a legszembeszökőbb, szinte a páriasors határán tengődnek, ezért a forradalom elsősorban az ő helyzetükön kíván változtatni. Az alapkörülmények mellett ezt indokolttá teszi az a tény is, hogy már tömegénél fogva is a parasztság alkotta a felszabadítási hadsereg gerincét. Az első feladat tehát az agrárreform megvalósítása. Felparcellázni a földeket nem akarják, mert nemcsak társadalmi problémákat kell megoldani az agrárreformmal, hanem termelésieket is, tehát kollektivizálják a mezőgazdaságot, szövetkezeteket teremtenek. Ben Bella a »kubai példát« tartja követendő útnak azt kívánja, hogy a földreformot ne felülről hajtsák végre, hanem alulról, a parasztság tömegeinek tevékeny részvételével. Fontos és külön említésre érdemes részlete a programnak a külpolitikai állásfoglalás. A politikai bizottság vezetője az algériai forradalom ideológiai trtalmának tekinti a határozott szembeszállást a nokolonializmus minden törekvésével.Számunkra a nokolonializmus pestisezerinte ki és hozzátette:A poltikai bizottságnak az a célj, hogy elbarikádozza a nekolemnializmussal való kompomisszum útját Algéria vag halad tovább a forradalom útján, ezután is saját ereire támaszkodik, vagy jelenkező esetben módosított válozata lesz más tirikai rencszereknek, amelyek megbékélte a neokolonializmusnk a programnak az a fejezet robbantotta ki, amely mehatározza a hadsereg szereit az új állam kereteiben. A A politikai bizottság kettős feldatot szán a forradalmi feveres erőknek: védelmezni Algéria határait, és részt vent az építő tevékenységben. A leglényegesebb azonban, hogy a hadsereg hagyja el politikai ambícióival, vonljon vissza a laktanyákba, közigazgatást, az állami furcók ellátását adja át a helyére állítandó polgári politikaszerveknek. A legnagyobb lenállás pedig éppen ez utód szándékkal szemben tapasztható. A forradalmi háború ugyanis sajátos viszonyokat eremtett. A partizánhareme kifejezetten megkövetelte a decentralizálást, így jött lét az önálló vilaják hálózata. A katonai körzet határain túl a parancsnokság határoz meg a feladatokat, látta a közigazgatási teendőket , adókat szedett, bíráskodottA függetlenség kivívásával körülmények megváltoztak az államépítés astralizált hatalmat kárára,vilajizmusa, az irányíts, atomizálása anarchiát és szhúzást teremtene. Egyes katai vezetők — mint Si Hass ezredes, a 4. vilaja parasnoka — azonban nem hajidók feladni a hadsereg domói szerepét, s erőszakkal s a központi hatalom megremtése ellen törnek. A algériai politikai vezérkark önmagával talán még szisabb és önfeláldozóbb kielmet kell megvívnia, mi az elmúlt esztendőkben a res harcok csatáiban. A trtdiát fokozza, hogy valamnyi irányzat belső meggyődése szerint a felszabadt népet igyekszik szolgálni, de nép eddig csak kárát lázít az FLN erőket elaprózó bő villongásainak. A nép aár lesz igazán szabad, éreti a függetlenség megélt gyümölcseit, ha — az Jártai Kommunista Párt ■vaival —abbahagyják a vidő szócsatározást, megakalyozzák a testvérgyakos házat és mindenki minden ereaz egységnek, a neokobilizmus és szövetségesei elé vívott harcnak szentelik. Várkonyi TiborJ