Magyar Nemzet, 1962. szeptember (18. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-05 / 207. szám
S sere a, IMS, szeptember 5m5 Maffiarewnzet EGYSZERŰ ANYAGOKBÓL ÍZLÉSES ÉP Beszélgetés nivar flalto akadémikussal, a finn építőművészet mesterével Mielőtt a Finn Köztársaság külügyminisztériumának meghívására, a négytagú magyar újságíró-delegáció tagjaként Helsinkibe utaltam volna, egy fiatal építész-barátommal hosszasan beszélgettem a magyar és a nemzetközi építészetről. Búcsúzáskor megemlítettem északi tanulmányutamat . Örülök, az érdekes útnak, egyben irigyellek is, hiszen nagy élményekben lesz részed. Szép városokat, épületeket láthatsz. Északon a finn építészet vezet... A több száz kilométeres utazás Finnországban, északi rokonaink között, városokban, falvakban, arról győzött meg, hogy a finn építőművészetet valóban különleges rang illeti meg a nemzetközi világban. Külföldön, bárhová is utazik az ember, mindenütt talál szép épületeket, de közepeseket és gyenge munkákat is. Ha a legjobbakat kellene öszszehasonlítani, mégis melyik ezek közütt is a legkiválóbb, nehéz lenne a döntés, hiszen minden országban találhatunk kiemelkedő építészeti objektumokat. Da ha az általános építészeti színvonalat szem előtt tartva, nyilatkoznom kellene, hol legmagasabb az építészeti kultúra — habozás nélkül Finnország mellett döntenék. A titok Láttam Helsinkiben az új lakónegyedek egész sorát. Jártam Lahtiban — Pécs testvérvárosában —s kisebb helységekben: a 15 000 lakosú Savonlinnában; a ma már 23 000 lelket számláló Varkaus iparvárosban, amely 1928-ban alakult községgé és az idén januárban kapott városi rangot. És mindenütt a nagyon ízléses, megragadó lakóházakkal, középületekkel találkoztam. Helsinkiben Alvar Aaltonsep kultúrháza éppen olyan újnak hatott, mint Varkausban a közel tíz évvel ezelőtt épített községi tanácsi épület, Kalevi Vayrinen műve; vagy ugyanitt a 31 éves H. Korppi- Tommola korszerű középiskolája; Lahtiban a hét évvel ezelőtt emelt fa- és fémipari szakiskola Olli Saijonmaa fiatal építésztől; Savonalinnában Martti Valikangas idősebb helsinki építész korszerű kórházépülete. Az idősek, a középkorúak és a fiatalok mindannyian egyszerűt, mégis szépet alkotnak. Mi a titka a magas színvonalú finn építészetnek? Nem azért megkapóak a finn középületek, lakóházak, iskolák, kórházak, mert meglepő, még nem látott formákat, különleges rafinériával összehordott anyagokat, formákat alkalmaznak, nem kiállítási épületeket, produkálnak, hanem vásári hivalkodás nélkül, egyszerű anyagokból, a helyi körülményekhez és főként a környezethez alkalmazkodva megfelelőt alkotnak. A finn építészeti kultúra jellemző vonása: a tisztesség, a művészi mértéktartás, az összhang az objektum és a táj, a városkép között A környezet hatása Sokszor mondjuk: a környezet nagy hatással van az emberre. Úgy is fogalmazzuk: a környezet nagy nevelőerő. A csodás finn táj, a 60 000 tó, a végeláthatatlan fenyő- és nyírfaerdő, de tegyük hozzá a magas színvonalú építészet, amelynek alapjait több évtizede a nagy mesterek rakták le, nagy szerepet játszanak a nép formálásában, de az építészet töretlen, vonalú előrehaladásában, a fiatal építésznemzedék nevelésében, oktatásában is. Finnországban nehéz lenne megállapítani, ki tartozik a tíz legkiválóbb építész közé. De ha a finn építész-iskola megalapítóját és mostani mesterét kellene kutatni, kétségtelenül Alvar Aalto mellet szavaznának a legtöbben. A most 63 éves mester az 1920-as években a modern építészet úttörőjének számított a nemzetközi életben. Generációt nevelt, nagy műveket alkotott hazájában és külföldön. A Pálmában 1933-ban emelt szanatóriuma, a párizsi világkiállítás finn pavilonja, amelynek homlokzatát hántolt vörös fenyővel borították (1937), a New York-i kiállítás finn pavilonja (1939), a helsinki kultúrház (1958), a kurhulai és sunilai cellulózgyár — hogy csak néhányat említsünk —, a finn építészeti kultúra remekművei közé tartozik. Alvar Aalto alakította ki Rovaniemi városközpontját, újabban azzal a feladattal bízták meg, hogy készítse el a finn főváros új városközpontjának terveit. Kísérleti épület A körülbelül félmillió lakosú Helsinki egyik gyorsan fejlődő városrészében, a mi Rózsadombunkra emlékeztető Munkkiniemiben, egyik irodájában kerestem fel a finn építészet nagy mesterét. Már ez az épület is érdekes történettel szolgált. Alvar Aalto maga tervezte kísérleti »alanyként«. Amikor egy nagy középület tervezését bízták rá, mielőtt a nagy objektumhoz fogott volna, új elgondolásait egy emeletes saját házán próbálta ki és miután a valóságban jól hatottak, fogott a nagy épület tervezéséhez. Finn ismerőseim figyelmeztettek: ne keseredjem el, ha a mester nem fogad. Építészeket, újságírókat, belföldit, külföldit is visszautasított eddig. Nem ér rá, sok a munkája. Szerencsém volt, a vendéglátók kieszközölték a találkozót. Három irodája egyikében fogadott. Amikor belépett a tágas műterembe, hirtelen Tito Schipa, a világhírű olasz operaénekes jutott eszembe. Magas homlok, csillogó szem, széles vállaró. Nekem úgytűnt, hasonlítanak egymásra. Az olasz a hangok mestere, Alvar Aalto a finn akadémia tagja az építészetben tündököl. A mester túl a hatvanon, sok élettapasztalaton, világhíren, nagyon barátságosan fogadott. — Sok finn és külföldi tanítványa van. Mi a mester módszere, hogyan, mire tanítja őket, mi a legfontosabb, amit az építésznek tudnia kell? — tettem fel a kérdést. — Valóban sok a tanítványom. Itthon és a világ minden országában. Azonban nincsen külön módszerem. Én építész vagyok, építeni akarok. A teóriák megkötik az alkotó kezét, ezért kerülöm a teóriákat. Kis szünet után: — Az építészek más és más körülmények között dolgoznak a világon, nem lehet egyfajta iskolát csinálni. A legfontosabnak azt tartom, hogy az épületnek a környezetéből kell kinőnie, más szavakkal az objektum akkor tökéletes, ha beilleszkedik a környezetbe. Nem lehet független a természettől. — Járt-e Magyarországon, ismeri-e mester, a magyar építészetet? — Többször voltam Magyarországon és Budapesten. Legutoljára a második világháború előtt, amikor Görögországba utaztam. Apropos: megvan-e a Duna palota Szálló? Jártam benne, nem szegénylegényeknek építették... A magyar építészet alkotásait nem ismerem, hozzáteszem, a finn építészet újabb műveit sem, mert munkám, a tervezés és egyebek nagyon leketnek. Legutóbb Buenos Airesbe hívtak a nemzetközi építész kongresszusra, utána Hongkongba, hogy díjakat oszszak ki. Egyiket sem vállaltam. — Tervei? — Nemsokára Nyugat-Európába utazom, Franciaországba, Olaszországba. — Olaszország csak pár lépés tőlünk, hozzánk nem látogatna el? — szóltunk közbe. — Szívesen, ha meghívnak — mondotta búcsúzásul és a kapuig kísért bennünket és közben, amíg az autót vártuk a magyar—finn közös vonásokról, a sajátos alapi nyelvtanról és temperamentumról beszélgetett. A finn építészet nagy mesterével folytatott beszélgetés után északi rokonaink építészetét igyekeztem még jobban megismerni és arra a megállapításra jutottam: a finn épületek nem kiállítási mintadarabok, nem hivalkodók, hanem egyszerűek. A nálunk sajnos, még mindig gyakran látható felületes formamásolásnak, látványosságra törekvésnek Finnországban nyoma sincs. Sokat tanulhatunk tőlük, annál is inkább mert az a józan egyszerűségük a mi népi és történelmi építészetünknek is legszebb közös hagyománya. Vig István A miskolci Nehézipari Műszáli Egyetem nappali tagozatának első évfolyamára az új tanévben a tavalyinál jelentősen többen, kereken ötszázévi iratkoztak be, így a felső évfolyambeliekkel együtt mintegy kétezren tanulnak az egyetem gépész-, kohó-, illetve bányamérnöki karán. Az iskola tizenegy éves fennállása óta ilyen nagy még nem volt a tanulók létszáma. Az egyetem jó hírneve egyre több külföldi tanulót vonz az iskolába. Az új tanévben például tizenkét kubai hallgató iratkozott be a bánya-, illetve a kohómérnöki kar első évfolyamára. A kubai diákok első csoportja már megérkezett. A felsőbb évfolyamokon tanuló indonéz, szír és libanoni egyetemistákkal az idén húszra emelkedik azoknak a külföldieknek a száma, akik Miskolcon akarják megszerezni a mérnöki diplomát. Az első tanítási nap az iskolákban Kedden volt az első tanítási nap az általános- és a középiskolákban. Ebből az alkalomból Ilku Pál művelődésügyi miniszter reggel rádióbeszédben köszöntötte a pedagógusokat és a tanulóifjúságot. Valamennyiüknek sok sikert, jó eredményeket kívánt az oktató-nevelő munkában, illetve a tanulásban. Rámutatott, hogy közoktatásunk fejlesztését — amit a VIII. párti kongresszus tézisei is kiemelnek — tovább kell fokozni. Az ezt szolgáló közös célok megvalósításához még következetesebb, elmélyültebb munka szükséges. Biztosak vagyunk benne, ha megtartjuk és javítjuk a pedagógusok körében is kialakult egészséges szellemet, a jó munkához nélkülözhetetlen elvtársias légkört, nem maradnak el az eredmények — mondotta. A miniszter beszédét együtt hallgatták meg a nevelők és a diákok. A tanítás első napján — az előző évek jól bevált gyakorlatához hasonlóan —, az általános iskolákban megkezdték a tankönyvek szétosztását Több fővárosi kerületben kapott tájékoztatás szerint a könyvek mindegyike időben megérkezett az iskolába. Néhány középfokú iskolatípusban — a közgazdasági, az ipari, és a mezőgazdasági technikumokban, valamint a szakközépiskolákban— ugyancsak helyben kapják meg a diákok a tankönyveiket. Tanévnyitó ünnepség és gyémántdiploma-kiosztás az Agrártudományi Egyetemen Kedden délelőtt ünnepélyesen megnyílt az új tanév a gödöllői Agrártudományi Egyetemen. Az általános mezőgazdaságtudományi és a mezőgazdasági gépészmérnöki karon az idén 350 első éves hallgató kezdi meg tanulmányait. Közülük több mint százan már legalább egyéves termelési gyakorlattal rendelkeznek, s a hallgatók húsz százaléka társadalmi ösztöndíja révén is szoros kapcsolatban van valamelyik mezőgazdasági üzemmel. Az új tanévben megkezdődik az egyetem központjának nagyarányú bővítése is: még az ősszel 1200 személyes diákotthon, majd később új tanügyi helyiségek építésére kerül sor. A megnyitó ünnepségen dr. Magyari András rektor üdvözölte az egyetem tanárait, dolgozóit, hallgatóit, más gyémánt- és aranydiplomát nyújtott át három veterán mezőgazdásznak. Elekes Imre és Schram Lajos, akik hatvan évvel ezelőtt végeztek a kolozsmonostori gazdasági intézetben, s 58, illetve 53 évig dolgoztak szakmájukban, gyémántdiplomát kaptak. Kuppis Gyulának, aki ötven évvel ezelőtt nyerte el oklevelét, s ma is dolgozik, aranydiplomát adtak át. Tervek, javaslatok a túlzott alkoholfogyasztás meggátlására Az alkoholizimus elleni küzdelem szervezésére és irányítására alakult budapesti társadalmi bizottság a közelmúltban kidolgozta működésének alapelveit. Ezek szerint a bizottság elsőrendű feladatának nem a szeszfogyasztás teljes mellőzését, hanem a túlzott alkoholfogyasztás, a részegeskedés elleni harcot tekinti. Az új társadalmi szerv szakemberekbevonásával terveket javaslatokat állít össze az alkoholizmus elleni harc eredményessé tételére. Indítványt dolgoznak ki például arra, hogy az illetékes szervek kötelező erejű határozatban mondják ki: a budapesti művelődési otthonokban és ifjúsági házakban, valamint az üzemi büfékben röviditalokat és rámért bort nem szabad árusítani. A fővárosi tanács egészségügyi szervei egyébként napirendre tűzték kijózanító-szobák berendezését. Az első kijózanító "központot" előreláthatólag még ebben az évben megnyitják a volt Bem-laktanya épületében, a II. kerületi Feketesas utcában. Több kerületi tanács is megkezdte a felméréseket: hol vannak megfelelő helyiségek kerületi kijózanító szobák céljára. Szépességik lesz... ...ha meghallgatjuk HORVÁTH JENŐ zeneszerző új műsorát a DUNACORSO ESZPRESSZÓBAN (V. Vigadó tér 3.) Minden este 9 órától A Siófok-Tisztviselőtelep közlekedéséről öt gyermekemmel Siófok- Tisztviselőtelepen nyaraltunk. A szó szoros értelmében megrémültem, mikor hallottam, hogy szeptember elejétől kezdve nem jár a helyközi autóbusz. Számtalan nyaralótársam várakozott velem együtt az autóbuszra hosszú-hosszú ideig, míg egy járókelő felvilágosított, hogy nem jön a busz. Meggyőződésem, hogy a Balaton minden megállójánál ebben az időpontban hiába várakozott sok utas. A forgalom megszüntetéséről ugyanis sehol sem láttam semmiféle hirdetményt. A Siófok-Tisztviselőtelep megállóhelyet tavaly a MÁV legnagyobb bánatunkra megszüntette. Azóta az érintett családok minden beadványa, könyörgése ellenére sem tudta elérni, hogy egyetlen vonatpár itt megálljon. Azt a sztereotip választ kaptuk, hogy majd az autóbusz mindent pótol. A helyközi autóbuszforgalomról mindent lehet mondani, csak azt nem, hogy jó. A közlekedés megbízhatatlan, egyes járatok kimaradnak, a leszállókat megálló előtt száz méterre teszik le, s a megállóban felszállásra várakozók előtt elsuhan a busz stb. A helyközi autóbuszforgalom július elsejével indul és ezek szerint augusztus 30-ával zár. Tehát, aki főszezon előtt és után jön a Balatonhoz — csak hadd gyalogoljon. Hogy beszerzési lehetőség csak négy kilométernyire van, és onnan kell a holmit hazacipelni — úgy kell annak, aki nem lakik a Motelben. Ugyanis főszezon előtt és után nagyszülők és nyugdíjas rokonok laknak a kis családi nyaralókban, hiszen a gyerekes családok az iskoláihoz vannak kötve. Most ugyan a rendelkezés a gyermekes családokat is érintette, hiszen velem együtt nyilván sokan vették ki úgy a szabadságukat, hogy közvetlenül iskolanyitásra, elsején vagy másodikén utaznak haza, így most a kofferekkel, az ágyneművel stb. Siófokra kell begyalogolnunk. Ha már tehát olyan teljesíthetetlen kívánság, hogy egyetlen vonat megálljon nálunk, akkor legalább volna busz, amely csomagjainkat elvinné. Egyéni bajunkon kívül a szeptember 9-éig tartó balatoni hetek idegenforgalmát ellensúlyozza a buszforgalom leállítása. Jávorszky Zoltánná, Bp., X., Debrőczy u. 20/b. Feliratos mozit ! Édesanyám jelenleg hatvanadik életéve felé közeledik, de mintegy harminc éve nagyothall Valamikor nagyon szerette a zenét, most azonban csak a balettet és a mozit élvezheti. Miután azonban a magyar filmeket sem hallja, így azok élvezetétől is elesik. Más fimet nemigen nézhet meg, mint a feliratos (nem szinkronizált) idegen nyelvű filmeket. Javaslom, hogy a külföldi (szinkronizált) fimek egy példányát készítsék el feliratosnak és jelöljenek ki a főváros területén egy filmszínházat, ahol csak feliratos filmeket vetítenek. Esetleg felemelt helyárakkal, hogy a költségtöbblet megtérüljön. Biztos vagyok benne, hogy ez nem volna ráfizetéses, mert még a jól hallók közül sem mindenki élvezi a szinkront Ez a megoldás tehát nemcsak az említett szűk réteg (a nagyothallók) számára lenne jó. Viszont az ő számukra valóságos jótéteményt jelentene, hiszen az orvostudomány fejlődésével, mind többen érik el azt az életkort, amikor hallásuk romlik. És az orvosok, csak kis részükön tudnak segíteni. Úgy gondolom, hogy ma a munkaterápia, az öregek messzemenő támogatása korában segítsünk a nagyothallóknak is elviselhetőbbé, élvezetesebbé, szebbé termi az életet. -Egy orvos, akinek az édesanyja nagyothall. Kié az átkelősáv? Régóta izgat egy kérdés. Az úttesten széles, fehér sávokkal festett átjárókon akkor szabad csak a gyalogosoknak áthaladniuk, ha sem jobbról, sem balról egyetlen jármű sem jelenik meg a láthatáron, vagy pedig a járműnek meg kell állnia, ha az igen kijelölt átjárókon gyalogos közlekedik? Tapasztalatom szerint az arra haladó járművek észrevehetően jobban rákapcsolnak, ha a gyalogos a kijelölt átjáróra lép. Lehet, hogy téves információim vannak, de úgy hallottam, hogy a kijelölt átjáróhelyen a gyalogost illeti meg az előny, tehát a járműnek lassítania kell, vagy meg kell állnia, ha a gyalogos azon áthalad. Több utca torkolatánál szépen festett stop-jelzéseket láttam. Mindig azt hittem, hogy az utcából kijövő járműnek ott meg kell állnia, tehát át lehet haladni, ha a jármű még messzebb van az utcában. Ezzel szemben úgy tapasztalom, hogy ha meg is áll a jármű, a stopjelzés után áll meg és ott áll néha percekig, mert nem tud befordulni a főútra. K. P. Se szerviz, se telefon ... A hét végén kirándultam autómmal a Balatonhoz. Mivel sajnos nem a legújabb típus, motorhiba ért Balatonkenesénél. Szerettem volna családomat telefonon vagy táviratilag értesíteni, sajnos azonban, vasárnap lévén, délután 5 órakor sem telefonálni, sem táviratozni nem tudtam. Így családom a késő éjszakai órákig, amíg személyes értesítést nem kaptak, sorsomról semmit sem tudott. Nem lehetne, ilyen fontos útvonalon, mint a Balaton, telefon lehetőséget biztosítani? Később sikerült eljutnom Székesfehérvárig, ahol kocsimat meg akartam a szervizben javíttatni, hogy haza tudjak jönni, de elutasítottak azzal, hogy csak hétköznap du. 4-ig dolgoznak, várjak másnapig. Nem lehetne ezen is valami módon segíteni, hiszen nem mindenki tudja beosztani defektjeit úgy, hogy azok hétköznap 4 óra előtt keletkezzenek. Milyen célt szolgál akkor a székesfehérvári országúti szerviz? Talán csak a székesfehérváriak részére van felállítva. Ez esetben kár az országútra táblát kitenni, hiszen a helyiek úgyis tudják, hol van. Köröndi Márton, Bp., XIV., Vorosilov út 113. Hozzászólás a seregély-felhőhöz Augusztus 17-i számukban megjelent olvasó levélhez annyit, hogy avalóságban a seregély-veszély igen nagy. Valóban hasonlít a filoxéra pusztításához, mert ha a seregélyek megtámadják a szőlőt, szinte száz százalékos a kár. Helyes lenne, ha a termelők valami riasztó eszközzel rendelkeznének, hogy addig is, amíg hatóságilag nem gondoskodnak valamilyen seregélyeket üldöző kis repülőgépféleségről, addig is védekezhessenek. Ha a seregélyek a szántóföldeken hasznot is hajtanak, oda kellene őket hajtani. De a szőlőkben és más gyümölcsösökben évről évre több kárt okoznak. Magam a Balaton mellett, briteken lakom, ide is bevágnak a seregélyek — elképzelhető, hogy lakatlan hegyoldalakon mekkora kárt okoznak. Szőlőbetegségek ellen már tudunk védekezni, kell, hogy kezünkben legyen valamilyen védekezés a seregélyek ellen is. Nádasdy János gyógyszerész, Ábrahámhegy 1 napon belül megjavítja hibás rádió-, televízió- és magnetofon-készülékét garanciában és garancián túl a GELKA 2. számú szervize, VIIl. kerület, József körút 77 — 79. Helyszíni bejelentések a 140 — 277 számú telefonon