Magyar Nemzet, 1962. október (18. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-02 / 230. szám

2 pában atommentes övezet megteremtését javasolta, a Varsói Szerződés tagállamai pedig megnemtámadási paktu­mot indítványoztak a NATO- hatalmaknak. A Nyugat nem adott semmiféle konstruktív választ. A Szovjetunió az NDK-val és más szocialista országokkal közösen ésszerű és reális rendezést javasolt a német kérdésre és Nyugat-Ber­­lin helyzetére, de erre sem érkezett semmiféle reális nyu­gati ellenjavaslat. A felszólalás ezután az ál­talános és teljes leszerelés ügyét elemezte. Hangoztatta, hogy a mostani ülésszakon be­terjesztett új szovjet kezde­ményezések termékeny lehe­tőségeket teremtenek az újra­kezdődő tárgyalásokra. Kije­lentette Péter János, hogy az ENSZ-ben az utóbbi időben kétségtelenül némi javulás mutatkozik az általános lég­kör és a nemzetközi kapcsola­tok alakítása tekintetében. Példa erre a nyugat-irráni kérdés megoldása. Viszont az ENSZ egyetemességéről addig nem lehet szó, amíg távoltart­ják a világszervezetből a Kí­nai Népköztársaság küldöttsé­gét. A maszyar külpolitika békés célja Az ENSZ tevékenységének megjavulása bizonyos mérték­ben abban is megmutatkozik, ahogyan a közgyűlésen a Ma­gyarország ellen indított hi­degháborús támadási kísérle­tet fogadták. A közgyűlés ösz­­szetételén kívül a javulás fő forrása bizonyára abban ke­resendő, hogy a Magyarország életéről szóló meggyőző hírek ellensúlyozzák az ellenünk ki­talált korábbi rágalmakat. — Ebben a teremben sok olyan küldött van, akinek kor­mányzási, államvezetési ügyek­ben nagyok a tapasztalatai — hangoztatta a magyar kül­ügyminiszter. Így megértenek engem, amikor azt mondom: olyan eredményeket, amilye­nekkel ma Magyarország ren­delkezik, nem lehet elérni a nép nagy tömegeinek teljes részvétele és támogatása nél­kül. A Magyar Szocialista Munkáspárt jelenleg új kong­resszusára készül. A kong­resszus összefoglalja majd az eddig elért eredményeket és megtanácskozza az egész nép­pel a további fejlődés terveit. Így tehát a magyarországi tényleges helyzetről az eddi­ginél is jobb hírek érkeznek majd. Péter János befejezésül a kongresszusi irányelvekből idézte, hogy a magyar külpo­litikát a békés egymás mel­lett élés elve vezérli. Magyar­­ország még bensőségesebb vi­szonyra törekszik azokkal az országokkal, amelyekkel kap­csolatai barátiak; barátivá akarja fejleszteni kapcsolatait azokkal az országokkal, ame­lyekkel viszonya normális és korrekt; amelyekkel pedig nem kielégítő vagy rossz a viszo­nya, normális kapcsolatokra törekszik.­­ A közgyűlés mostani ülésszaka sokat segíthet de­legációnknak e konstruktív külpolitikai célok megvalósí­tásában — mondotta Péter János, aki üdvözölte megvá­lasztása alkalmából a közgyű­lés új elnökét és kifejezte re­ményét, hogy az elnök műkö­dése hozzájárul majd­­a nem­zetközi kapcsolatok megerő­södéséhez." Ben Bella New Yorkban Hétfőn New Yorkba érke­zett Ben Bella, az Algériai Demokratikus és Ném­ Köz­társaság miniszterelnöke. Rö­viddel megérkezése után hi­vatalosan kérte, hogy vegyék fel Algériát az ENSZ-be. Az UPI értesülései szerint a Biztonsági Tanács hamarosan összeül, hogy Algéria felvéte­lét javasolja a közgyűlésnek­. Az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaságnak az ENSZ-be való felvétele alkal­mából New Yorkba érkezik Couve de Murville francia külügyminiszter is, aki nem vesz részt a közgyűlés mun­kájában, csupán Algéria fel­vétele alkalmából kíván be­szédet­ mondani. A Kínai Népkritáriansie évfordulója Ünnepségek Pekingben, szovjet vezetők üdvözletei Pekingből jelenti a TASZSZ. Csou En-laj, a Kínai Népköz­­társaság miniszterelnöke va­sárnap Pekingben fogadást adott a Kínai Népköztársaság megalakulásának 13. évfor­dulója alkalmából. Csou En­­laj beszédében hangsúlyozta, hogy a kínai forradalom győ­zelme nagy esemény volt a világtörténelemben. Változta­tott a nemzetközi erőviszonyo­kon és messzemenő hatást gyakorolt az emberiség törté­nelmének menetére. A Kínai Népköztársaság megalakulásának 13. évfor­dulója alkalmából az ország fővárosában, nagyszabású ün­nepi felvonulást tartottak, amelyen mintegy félmilliós tö­meg vett részt Nyikita Hruscsov és Leonyid Brezsnyev üdvözlő táviratot küldött Mao Ce-tungnak, Liu Sao-csinek, Csu Tenek és Csou En-lajnak. Az üdvözlő távirat egyebek között hangsúlyozza: A Szov­jetunió népei, mint a szemük világát, úgy óvják a szovjet— kínai barátságot, a szocialista tábor egységét és összeforrott­­ságát, amely a marxizmus— leninizmus és a proletárinter­­nacionalizmus szilárd elvi alapjaira épült és amely új győzelmek záloga az impe­rializmus és a kolomializmus ellen, a békéért és a békés együttélésért, a szocializmus és kommunizmus teljes diada­láért vívott harcban. Román kormányküldöttség érkezett Indonéziába Djakartából jelenti az Ager­­pres. Hétfőn baráti látogatás­ra Djakartába érkezett Ghe­­orghe Gheorghiu-Dej, a Ro­mán Népköztársaság államta­nácsának elnöke, Ion Gheor­­ghe Maurer miniszterelnök és Corneliu Manescu külügymi­niszter. A román nép vezetőit a dja­kartai repülőtéren Szukarno indonéz elnök, valamint kor­mányának tagjai és más hi­vatalos személyiségek fogad­ták. A repülőtértől az elnöki palotáig vezető ötkilométeres út egész hosszában az indo­néz főváros lakosságának tíz­ezrei üdvözölték a román ál­lamférfiakat. Brezsnyev Szlovéniában­ ­ Bledből jelenti a TASZSZ. A nyolcadik napja Jugoszlá­viában tartózkodó Leonyid Brezsnyev vasárnap Tito el­nök kíséretében Szlovéniába érkezett. Kora délután a szov­jet küldöttség a Bled-tóhoz érkezett. Itt Tomsics, Szlo­vénia nemzetgyűlésének el­nöke ebédet adott Brezsnyev tiszteletére. Belgrádban súlyosan ítélik meg az amerikai kongresszus gazdasági megkülönböztető intézkedéseit­ ­ Belgrádból jelenti az MTI. A belgrádi lapok éleshangú cikkben ítélik el az Egyesült Államok képviselőháza és szenátusa egyesített bizottsá­gának döntését arról, hogy megszünteti a legnagyobb kedvezmény alkalmazásának elvét a jugoszláv—amerikai külkereskedelem gyakorlatá­ban. A Borba hangsúlyozza: Ter­mészetszerűen Amerika fele­lős fórumainak ügye, hogy kinek és hogyan nyújtanak segélyt, de senkinek sincs jo­ga arra, hogy más országok­kal szemben megkülönbözte­tő intézkedésekhez folyamod­jék. A belgrádi Politika szerint az amerikai döntés ellentét­ben áll azokkal a törekvések­kel és erőfeszítésekkel, ame­lyek arra irányulnak, hogy a gazdasági kapcsolatok minél szélesebb körűen és az egyenjogúság alapján fejlőd­jenek. Kedd, 196­2. októóber 2. Magyar Nemzet Kormánynyilatkozat Havannában A kubai nép kész megvédeni hazájának minden talpalatnyi földjét Havannából jelenti a TASZSZ. A kubai forradalmi kormány minisztertanácsa rendkívüli ülést tartott és ezen foglalkozott az Egyesült Államok kongresszusának kö­zelmúltban hozott határozatá­val. Az ülésről nyilatkozatot ad­tak ki, amely hangoztatja, hogy Kubára a jelenlegi nem­zetiközi helyzetben erős nyo­más nehezedik és az a veszély fenyegeti, hogy az Egyesült Ál­lamok közvetlen fegyveres tá­madást intéz ellene. Az ame­rikai kongresszus és a vezető amerikai politikusok nyilatko­zataihoz, beleértve a külügy­minisztert és magát Kennedyt is, célzatos kampányhoz, az el­lenséges hangú vezércikkek­hez most hozzájött az Egyesült Államok kongresszusának csa­­tározata is, amely hivatalos jelleget ad az egész Kuba-el­­lenes hadjáratnak. Kuba forradalmi kormánya — hangoztatja a nyilatkozat — ismét leszögezi, hogy kül­politikájának alapja a be nem avatkozás elve, a nemzetek szabad önrendelkezési joga, az államok szuverén egyenjogú­ságának elismerése, a szabad kereskedelem, a nemzetközi kérdések tárgyalások útján va­ló megoldása és a békés együttélés a világ valamennyi népével. Bush titkos tanácskozása Hűen nemzetközi politikájá­hoz, Kuba nem fenyeget egyet­len országot sem, nem szán­dékszik agresszív lépéseket­ tenni és száz százalékig tiszte­letben tartja a be nem avatko­­zás politikáját. Nem a kubai forradalmi kormány fenyegeti az Egyesült Államok és az amerikai kon­tinens más országainak bizton­ságát. Éppen az észak-ameri­kai imperialisták kormánya fenyegeti agresszív provoká­cióival és intervenciós politi­kájával Kubát és más orszá­gokat. A kubai kormány nyi­latkozata hangoztatja, hogy az Egyesült Államok nemcsak durva gazdasági agressziót hajt végre Kuba ellen, hanem nyomást gyakorol az összes la­tin-amerikai ország fővárosá­ra, hogy ezek az országok sza­kítsák meg a diplomáciai kap­csolatokat Kubával és így az els­zigetelőd­jék. Az Egyesült Államok kor­mánya jelenleg nyomást gya­korol a többi között Angliá­ra, Görögországra és Norvé­giára, hogy hajóik ne szállít­sanak Kubába árukat, élelmi­szereket és gyógyszereket sem. Az amerikai külügyminisz­ter igyekszik kihasználni a különböző küldöttségek veze­tőinek jelenlétét az ENSZ- közgyűlésen arra, hogy Kuba ellenes terveket tákoljon össze. Bush arra törekszik, hogy a külügyminisztériumban meg­szervezze azt a titkos tanács­kozást, amelyen a latin-ame­rikai országok külügyminiszte­reivel együtt Kuba-ellenes lé­péseket vitatnának meg. Bush nyíltan kijelentette, az Egye­sült Államoknak szándékában áll bevonni a latin-amerikai országok repülőgépeit és ha­jóit "Kuba partvidékének meg­figyelésébe". Az USA megfelelő választ kap ki folytat hat aknamunkát és ki az áldozata az ilyen ak­namunkának? Ki fenyegeti más országok biztonságát és kit lehet az ilyen fenyegetés áldozatának tekinteni? Hogyan tudja vajon az Egyesült Ál­lamok igazolni a világ előtt tevékenységét, fenyegetéseit és politikáját? Ugyanilyen abszurdnak te­kinthető az a fenyegetés, hogy az Egyesült Államok nyílt, fegyveres támadást hajt végre Kuba ellen, ha Kuba olyan fokig növeli katonai erejét, amelyet az Egyesült Államok állapít meg. A kubai kormánynak nincs szándékában, hogy beszámol­jon a szenátusnak és a képvi­selőháznak azokról a fegyve­rekről, amelyeket beszerez, és azokról az intézkedésekről, amelyeket Kuba biztonságá­nak megszilárdítására tesz. Ha az Egyesült Államok kor­mánya hajlandó lenne be­szüntetni a kubai nép ellen irányuló ellenforradalmi te­vékenységét, akkor Kubának nem lenne szüksége védelmé­nek megszilárdítására, nem lenne szüksége fegyverekre, és az ily módon felszabaduló javakat boldogan fordítaná a kubai nép gazdasági és kultu­rális haladásának előmozdítá­sára. Tekintettel a nyílt amerikai katonai agresszióra, és az ag­ressziót jóváhagyó kongresz­­szusi határozatra, Kuba kény­telen megfelelő választ adni az Egyesült Államoknak. A felelősség Washingtoné Közöljük az elnökkel, az amerikai kormánnyal és kongresszussal — hangsúlyoz­za a nyilatkozat —, hogy nem felkészületlen néppel lenne dolga, hanem egy olyan nép­pel, amely kész megvédeni minden épületet, minden talpalatnyi földet, hazája füg­getlenségét és szuverenitását. Az észak-amerikai politiku­sok figyelmen kívül hagyják azt a körülményt, hogy a Ku­ba ellen irányuló új fegyve­res agresszió nemcsak Kuba területére nézve járna követ­kezményekkel, hanem kataszt­rofális hatással lenne az Egyesült Államokra is. Az amerikai kongresszus határo­zatával szemben a kubai for­radalmi kormány miniszter­­tanácsa ismét hangsúlyozza Kuba békés céljait, és figyel­meztet, hogy a kubai nép és kormány nem felelős azokért a következményekért ame­lyekkel a szigetország ellen tervezett agresszió jár. Szallah tábornokot nevezték ki a Jemeni Arab Köztársaság ideiglenes elnökévé A trónkövetelő ellentámadást indított? A jemeni rádió közlemé­nye szerint az új négytagú jemeni elnöki tanács az el­nöki végrehajtó hatalommal a szerdai katonai felkelés ve­zetőjét, Abdullah és Szallah tábornokot ruházta fel. A tá­bornoknak joga van szerző­déseket és megegyezéseket kötni külföldi hatalmakkal s ő látja el ideiglenesen az ál­lamfő többi teendőit is. A rá­dió bejelentette azt is, hogy a Jemeni Arab Köztársaság­ban későbbi időpontban ál­talános választásokon jelölik ki a köztársasági elnök sze­mélyét és állapítják meg az új kormány formáját. A jemeni rádió arról ad hírt, hogy a trónkövetelő Hasszan herceg Szaud-Ará­­biából megérkezett Jemenbe. A rádió értesülését a jemeni követség közlésére alapozza. A követség a köztársasági kormány ellen foglalt állást. A közlés szerint Hasszán Jemenben már katonai pa­rancsnokságot is alakított és csapataival megindult a fő­város ellen- Az őt támogató törzsek királlyá választották. A hírt semmilyen más for­rásból nem erősítették meg. Tálai emir, Ibn Szaud ki­rály Bejrútban tartózkodó fi­vére, az emigrációban élő­­szabad szaud-arábiaiak­ vezetője a közép-kele­ti hírügynökség tudósító­jának kijelentette, hogy Szaud-Arábiában i igen fon­tos fejlemények­ várhatók. A herceg támogatásáról bizto­sította a jemeni köztársaság vezetőit és annak az óhajá­nak adott kifejezést, hogy az Arab-félszigeten az események olyan irányt vegyenek, mint Jemenben. Hangoztatta, hogy Szaúd-Arábiában sürgősen gyökeres változásokra van szükség. A Libanonban üdülő politikus, aki különben hosz­­szabb idő óta az Egyesült Arab Köztársaság vendégsze­retetét élvezi, nyilatkozata végén kijelentette: -Gyakran hangoztattuk, hogy a szaud­­arábiai helyzet következtében bármely pillanatban kitörhet Szaud király alatt a tűzhányó. Moszkvában dokumentumokat hoztak nyilvánosságra a szovjet-francia barátságról Edouard Herriot levelei és táviratai Moszkvából jelenti az MTI. Moszkvában nyilvánosságra hoztak 19 táviratot, illetve le­velet, amelyet Edouard Her­­riot, egykori francia minisz­terelnök és közéleti személyi­ség váltott szovjet diploma­táikkal. Az okmányokat a Mezsdunarodnaja Zsizny (Nem­zetközi élet) című orosz, angol és francia nyelven megjelenő folyóirat közli. Herriot, aki évtizedekig a francia nemzetgyűlés tagja volt, két alkalommal pedig a miniszterelnöki és külügymi­niszteri tisztséget is viselte, sokat tett a francia—szovjet kapcsolatok megjavításáért. Amikor 1922-ben a Szovjet­unióban járt, a következő so­rokat írta Poincarénak:­­A bolsevikok kormánya szilárd. Nincs senki, aki fel­válthatná, de még elképzelni is nehéz, hogy ilyenek lenné­nek.­" Elutazásakor meggyőző­dését fejezte ki, hogy »közeleg a perc, amikor az orosz nép valóban baráti nemzet lehet Franciaország számára«. Lenin a következőket írta Herriot látogatásáról és a szovjet—francia kapcsolatok­ról: -Számunkra rendkívül kívánatos minden közeledés Franciaországgal, annál is in­kább, mivel Oroszország ke­reskedelmi érdekei parancso­­lóan megkövetelik a közele­dést ezzel az igen erős konti­nentális nagyhatalommal." Hazatérése után Herriot kampányt indított a szovjet— francia kereskedelmi és dip­lomáciai kapcsolatok helyre­állításáért. 1922-ben így írt Csicserin szovjet külügyi nép­biztos: -Teljes erőmből foly­tatom kampányomat és amennyire képes vagyok rá, igyekszem okosan tevékeny­kedni a két ország javára ... Türelmes és makacs vagyok. Ha mindkét fél részéről meg­lesz a jóakarat, a siker­ nem­­marad el.« Amikor 1924-ben Herriot a baloldali tömb kormányának élére került, ez a kormány el­fogadta a Szovjetunió javas­latát és létrejött a két ország diplomáciai kapcsolata. A második világháború vé­gén Herriot-t és feleségét szovjet csapatok szabadították ki németországi fogságából. Herriot haláláig hű maradt a szovjet—francia együttmű­ködés eszméjéhez. A nyilvánosságra hozott ok­mányok ennek a tevékenysé­gének különböző szakaszaira világítanak rá. Rendkívül idő­szerűen hangzik az a távirat, amelyet Herriot 1924. október 31-én, a diplomáciai kapcsola­tok felvétel után intézett Csi­­cserinhez: — önnel együtt örvendek ennek az eseménynek, amely lehetővé teszi, hogy együtt dolgozhassunk az európai és a világbéke fenntartásán és megszilárdításán. Nincs még két nép, amely oly jól meg­érthetné egymást, mint a testvériség és igazságosság iránt oly fogékony francia — és a nagy orosz nép, amely­nek kiváló képességeiről mó­domban állt személyesen meg­győződni." Hruscsov: A szovjet gabonahelyzet az idén jobb lesz, mint tavaly volt Ashabadból jelenti a TASZSZ. Nyikita Hruscsov vasárnap Ashabadban egy nagygyűlésen beszédet mon­dott. A szovjet kormányfő ki­jelentette, hogy a Szovjetunió­ban az idén­­jobb lesz a ga­bonahelyzet, mint tavaly volt". Hozzáfűzte, hogy jól­lehet Szibériában kedvezőtle­nek voltak a feltételek, az OSZSZSZK az idén annyi ga­bonát adott be, mint fennál­lása óta még soha. Az SZKP Központi Bizott­ságának első titkára utalt ar­ra, hogy a burzsoá sajtó gyak­ran a kommunizmus rabszol­gáinak nevezi a szovjet em­bereket.­­Ilyen őrültségekre válaszolva rendszerint azt mondom: Jöjjetek el hozzánk, nézzétek meg ezeket a rab­szolgákat — és sokan megkí­vánjátok ezt a rabszolgaságot, szeretnétek majd úgy élni, ahogy a szovjet emberek él­nek" — jelentette ki Hrus­csov. A továbbiakban elmondotta, hogy sokszor van módja kül­földi muzulmánok képviselői­vel beszélgetni, akik lépten­­nyomon hangoztatják, hogy a Szovjetunió keleti köztársasá­gaiban látott élet távoli álom az ő országuk lakossága szá­mára. F.HáTQiott ... nagy hallgató” Meghalt Pferdemenges bankár, Adenauer legközvetlenebb politikai tanácsadója Bonnból jelenti a TASZSZ. Nyolcvankét éves korában Kölnben meghalt a legna­gyobb nyugatnémet bankár, Robert Pferdemenges, Aden­­auer kancellár egyik legköz­vetlenebb bizalmasa és titkos tanácsadója. Nyugat-Németor­­szág háború utáni fejlődése a legszorosabban összefügg Pfer­demenges nevével. Azóta, hogy 1949-ben meg­választották a szövetségi gyű­lés első képviselőtestületét, Pferdespenges állandóan kép­viselője volt a nyugatnémet parlamentnek. Igaz ugyan, hogy e tizenhárom esztendő alatt egyetlen alkalommal sem szólalt fel, és ezért­­a nagy hallgató" gúnynevet kapta. Ez azonban cseppet sem akadá­lyozta Pierdemengest abban, hogy az egyik legbefolyáso­sabb politikus legyen, akinek szavától a legfontosabb dön­tések meghozatala függött. Ő volt a Ruhr-vidéki­ foi­áncmo­­nopolista csoportok egyik leg­tekintélyesebb bonni képvise­lője. Ahhoz a kis csoporthoz tartozott, amely döntött a leg­fontosabb bel- és külpolitikai kérdésekben. A kölni bankár mindig a színfalak mögött tevékenyke­dett. Amikor Adenauer, párt­jában vagy a szövetségi gyű­lésiben, különösen nehéz vagy kényes helyzetbe került, háta mögött nyomban megjelent Pferdemenges. Abban a tény­ben, hogy Adenauer 1949-ben elfoglalhatta a kancellári szé­ket és szilárdan tartja magát benne mind­máig, nem cse­kély­­érdeme" volt Pferde­­mengesnek. Nem meglepő, hogy halála­­súlyosan megren­dítettem Adenauert, aki félbe­szakítja olaszországi üdülését és sürgősen visszatér Bonn­­ba. Pferdemenges és rajta ke­resztül a Ruhr-vidéki finánc­tőkések befolyása óriási volt. A Welt am Sonntag elismeri,­­hogy bár Pferdemenges meg­halt,­­titkos befolyása még so­káig érvényesülni fog­. Provokációs támadás a nyugat-berlini Inturiszt kirendeltség ellen A rendőrség „nem találja” a tetteseket Berlinből jelenti a TASZSZ. Fasiszta elemek vasárnapra virradó éjszaka Nyugat-Ber­­linben bandita támad­ást intéz­tek az Inturiszt szovjet ide­genforgalmi vállalat Württem­­bergische Strasse-i kirendelt­sége ellen. A támadók fekete festékkel gyalázkodó szavakat írtak a képviselet kirakatá­nak üvegére, a járdán drót­­alaadályt építettek és kőhal­mazzal torlaszolták el az épü­let bejáratát. Az utóbbi időben ez már a harmadik provokációs tá­madás az Inturiszt nyugat­berlini képviselete ellen. Bár a képviselet egy rendőrőrs közvetlen közelében van, a nyugat-berlini rendőrség ez­úttal sem tudta elfogni a tet­teseket. A rendőrök beérték azzal, hogy sietve lemosták az ablakra mázolt szavakat, el­távolították a köveket és a drótakadályt, majd homokkal szórták le a járdára kiöntött fekete festéket.

Next