Magyar Nemzet, 1962. október (18. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-05 / 233. szám
4 Ma ötéves a Magyar Nemzeti Galéria 1957 tavaszán a forradalmi munkás-paraszt kormány egyik első nagy kulturális tette volt, hogy a volt Kúriát, az addig szétszórtan elhelyezett magyar művészet otthonául átengedte. Képzőművészetünk hagyományaival részben a Szépművészeti Múzeumban, részben a Fővárosi Képtárban ismerkedhetett a múzeumlátogató. Az ellenforradalom pusztításából phőnixként emelkedett ki a Magyar Nemzeti Galéria, amely 1957. október 5-én Réti István emlékkiállításával nyitotta kapuit, majd az év november 7-ére a Műcsarnok termeiben a Magyar Forradalmi Kiállítást mutatta be, amely később Taj- Untól Sanghajig végigvándorolta a Szovjetuniót és Kínát. Ezt követően megnyílt a XIX. századi festészet, majd a XX. századi, s ezután a két emelet széles folyosóin és az aulában másfél évszázad magyar szobrászata. Az időszaki kiállítások csak fokozták a közönségsikert, mivel aratott válogatásban és rendezésben a haladó magyar festészet, szobrászat és grafika alkotásai kerültek egyremásra a publikum elé. Nagy Balogh János, Ámos Imre, Benczúr Gyula, Fényes Adolf, Vaszary János, Rippl-Rónai József, Tornyai János emlékkiállításai, majd A magyar rajz és éremművészet, Képzőművészetünk a felszabadulás óta és így tovább. De még gazdagabb programot teljesített a Galéria külső intézményeknél és külföldön. A legtöbb időszaki kiállítás — ha redukált formában is felvándorolt vidéki múzeumokba. Számottevőek külföldi kiállításaink. Már 1957 nyarán részt vettünk a Genfben rendezett Art et travaille című nemzetközi kiállításon, ahol a három legjobban képviselt ország között szerepeltünk. Említésre méltó, hogy a velencei biennálén való újra részvételünket —, ahol 1948 óta nem szerepeltünk — Derkovits Gyula legszebb képeivel kezdtük. Kiállítottuk azonban Derkovitsot a brüsszeli világkiállításon, Amszterdamban, s Rómában is. A világkiállítás idején Antwerpenben jelentkeztünk az élő művészet legjobb anyagával. A nagysikerű Alföldi kiállítást bemutattuk Prágában, de ezt megelőzően Bernáth Aurél, Pór Bertalan, Szőnyi István és Kisfaludi Stróbl Zsigmond monografikus anyagát is láthatták a prágaiak. 1960-ban, Genf után Ausztria három nagy városában került kiállításra a XIX., XX. századi festészet válogatott kollekciója. A Galéria működésének főbb területei a kiállítások rendezése, a tudományos és népszerűsítő publikációk, az előadások és a tárlatvezetések. A tudományos és népszerűsítő munka szétválaszthatatlan egységben jelentkezik a rendezvényekben, a hozzájuk tartozó katalógusok ismertető szövegében és műtárgyfeldolgozásában, a cikkek, tanulmányok, előadások — mindenkor illusztrálva — s végül, de nem utolsósorban a tárlatvezetésekben. A magyar múzeumok általában, s a Galéria különösen megértette népnevelő feladatát. Nagyon is hosszú felsorolást igényelne, ha évenként, helyenként és címenként megneveznénk kiállításainkat. De a számok tények, és a növekedés mértékének mutatói. Így hát lássunk néhány adatot a Galéria öt év alatt végzett munkájáról: kiállítások száma 1957 és 1961 között 112. A tudományos dolgozatok és cikkek száma ugyanez idő alatt 255, előadások száma 742, tárlatvezetés 2049. A látogatók száma több mint 700 000. Műtárgy-gyarapodásunk számottevő, erre tetemes összeget áldoz államunk, súlyt helyezve arra, hogy a legjobb mai műveka Galériába kerüljenek, s ha a kereslet és kínálat egyensúlyban is van, a vásárlóerő nem mindenkor képes követni. A látogatottságot mindig befolyásolja az éppen aktuális időszaki kiállítás súlya, jelentősége. De, hogy az állandó kiállítások iránt is mily nagy az érdeklődés, mutatják a külön belépődíjas, vasárnap délelőtti tárlatvezetések, a XIX. és XX. századi festészeti kiállításokon. Gyakran egyidejűleg három vezetés folyik, amelyet átlag 80—100 ember követ. Meg kell még emlékezni a Galéria "baráti köréről, ahova művészek, műgyűjtők és mindenféle munkaterületen dolgozó műbarátok járnak. A baráti kör negyedévenként tart összejövetelt, amelyen tájékoztatást kap a Galéria eredményeiről, műtárgy-szaporulatáról, megtekint egy-egy érdekesebb tanulmányi raktárt és végigjárja az éppen nyitvalevő időszaki kiállítást. A műgyűjtőkkel való jó kapcsolat eredménye az, hogy az időszaki és gyakran külföldre utazó kiállításokon segítségükkel, vagyis a magántulajdonban levő műtárgyak kölcsönzésével a lehető teljességet nyújtsuk. A tudományos dolgozók egyre inkább magukévá teszik és mind elméleti, mind gyakorlati munkájukban alkalmazzák a dialektikus és történelmi materializmus tanításait. A muzeológiai munka nélkülözhetetlen alapja a történelmi szemlélet és a dialektika. A fejlődés és annak öszszefüggései ismerete nélkül nem lehet művészettörténeti kutatást végezni. A Galéria nem egy rendezvénye és publikációja tanúsíthatja az ebben a vonatkozásban megtett számottevő lépést. Visszatekintve az elmúlt öt esztendő eredményes munkájára, bizalommal és reménységgel tervezzük a továbbiakat, különös tekintettel a készülő várbeli új Galériára, amely területileg és szervezetileg megnövekedve még szebb és még nagyobb feladatokat nyújt a Galéria minden dolgozójának és ezáltal szebb és nagyobb produkciókat a közönségnek. Oelmacher Anna Varsóban Van Gogh emlékkiállítás nyílt, a képeket holland múzeumok adták kölcsön. I ÚJRA NEJTEK JÓZSEF FŐZ! $ Szeretettel várjuk önt és családját az I étteremben ! # (VII. Lenin krt. 48.) * $ Nejtek József és munkatársai / Kiváló ételek, gyermek és felnőtt menük 5 Zónaételek egész nap kaphatók | 10.— FT-OS MENÜ 5 Csentleves finom metélt, v. tejszínes gombaleves, pörkölt / % jérce galuskával, v. párizsi szűzérmék rizzsel, v. hagymás / 5 rostélyos burgonyával, v. májas rakott káposzta, almás * rétes, v. káposztás kocka / 17,50 FT-OS MENÜ GYERMEK MENÜ 7,50 Ft/ reszt bor- Csivitleves, finom metélt./ 8gonya, v. vagdaltszelet, tökparaj bundás zsemlyével, / főzelék, káposztás kocka ízes palacsinta 5 1 Magyr Nemzet Megkezdte munkáját a pedagógiai konferencia A Magyar Tudományos Akadémián külföldi tudósok és szakemberek részvételével a társadalmi-történeti tudományok osztálya pedagógiai bizottságának rendezésében csütörtökön, az Akadémia felolvasó termében, kétnapos munkaértekezlet kezdődött. A tanácskozáson Lugosi Jenő művelődésügyi miniszterhelyettes is részt vett. A munkaértekezletet Mátrai László akadémikus üdvözölte és elnöki megnyitó beszédében hangsúlyozta a neveléstudomány szerepét a gyakorlati oktatásban. — A közeledő VIII. pártkongresszus irányelvei — mondotta a többi között — utalnak arra, hogy a már eddigiekben elért kétségtelenül nagy eredmények ellenére az oktatási reform megvalósítása jórészt ezután következik. Beszéde során foglalkozott a szocialista köznevelés problémáival és kijelentette, hogy a nevelés hatékonyságának érdekében még közelebb kell hozni az iskoláit az élethez, össze kell kapcsolni az oktatást a termelőmunkával. Az elnöki megnyitó után Nagy Sándor egyetemi tanár előadása következett, amelyben az előadó az oktatási folyamat korszerűsítésének szerkezeti kérdéseivel foglalkozott és az oktatási folyamat helyes értelmezésének, korszerűsítésének problémáit vizsgálta meg. Nagy Sándor előadásét korreferátumok követték. Szarka József, Fehérvári Gyula és Kiss Árpád szóltak hozzá figyelemre méltó észrevételeikkel. A délután folyamán a külföldi részvevők szóltak hozzá az előadáshoz. Ma délelőtt 10 órakor a konferencia folytatja munkáját. Népművészeti kiállítás Kecskeméten Sok ötlettel és ízléssel rendezték a Népművészeti Vállalat szakemberei a szerdán délelőtt Kecskeméten a Hazafias Népfront Székházában megnyílt Bács Kiskun megyei népművészeti kiállítást. Moszkva, Párizs, Peking, Milánó, Bécs, Helsinki után most a vidéki városokba látogat el népművészetünkből egy csokorra való. A kiállítások célja jobban megismertetni és megszerettetni a legszélesebb rétegekkel, különösen a fiatalsággal a népművészetet, a népi alkotások színeit és harmóniáját. Bács megyében a népművészetnek komoly hagyományai vannak. Kalocsa, Kiskunhalas valóságos népművészeti központok. De a megye számos más községében élnek alkotó népművészek, akiknek munkáit a kiállítások kiegészítették más tájegységek szőtteseivel, cserepeivel, faragásaival. A kalocsaiak új formájú alátétekkel, a halasiak a modern ízlésre áthangolt csipkével jelentkeztek. A kiállítás látogatói gyönyörködhetnek a kaszabiak sárga zsák-barna szövéssel készült szóda függönyanyagában, a hevesiek pirosfehér kockás asztali készletében, a baranyaiak új színhatású, mélytónusú gyapjúszőtteseiben, a sárköziek színpompás alátétjeiben és a somogyiak fafaragásaiban egyaránt Aki pedig arra kíváncsi, hogyan is készül egy kalocsai minta, láthatja Kolozsvári Mihálynét és Vén Lajosnét, a népművészet mesterét pingálás közben. Dér Antalné halasi népművész csipkét ver szemünk láttára és Porkoláb Jánosné szövőasszony a szövőszék mellett mutatja be tudományát. Fiatalok állják őket körül; a megyei lánykörök vezetői jöttek el, hogy megismerkedjenek a népművészet munkáival. F. R. NAPLÓ 65 Batsányi János születésének 200. évfordulója lesz 1963. május 9-én. Szülőfaluja, Tapolca nagyszabású ünnepségsorozattal emlékezik meg a jubileumról. Az Írószövetség irodalmi estje, neves írók előadásai, ifjúsági művelődési verseny, szimfonikus hangverseny, a veszprémi színház vendégjátéka, Batsányi-költemények megzenésítése szerepel a programban. Párizsban és Lipcsében emléktáblával jelölik meg Batsányi egykori tartózkodási helyeit. Két kiállítás nyílik Hódmezővásárhelyen. A Tornyai János Múzeumban vasárnap délben nyitják meg a IX. vásárhelyi őszi tárlatot, ugyanaznap délután az Előre Termelőszövetkezet kultúrtermében a vásárhelyi művészek kiállítását, ám Katona József Bánk bán című drámáját a Nemzeti Színház új rendezésben október 12- én játssza először. • A matematika alkalmazásával kapcsolatos problémák megvitatására a Magyar Tudományos Akadémia III. osztálya keretében működő matematikai bizottság ankétot rendez, október 10-én délután fél 3 órakor a Matematikai Kutató Intézet előadótermében (Bp., V., Reáltanoda u. 13— 15. I. em.). * Sam Goldwyn hollywoodi filmgyáros így jellemezte a filmmetropolis családi viszonyait: *A legritkább eset Hollywoodban olyan testvérpárt találni, akik ugyanattól az apától és anyától származnak.* A Múzeumi Hónap keretében az Iparművészeti Múzeumis rendez előadásokat és tárlatvezetéseket. 12-én dr. Horváth Tibor A múlt nyomán a modern iparművészet felé címmel; 14-én Somogyi Árpád Az ötvösművészet remekeiről; 19-én Koós Judit német, svájci és osztrák múzeumokban végzett kutatásairól beszél. Az írástudatlanság elleni küzdelem első nemzetközi kongresszusa 45 ország delegációjának részvételével Rómában ülésezik, az UNESCO védnöksége alatt . A leningrádi Állami Konzervatórium százéves fennállását ünnepli. A zeneművészeti főiskolát Rubinstein alapította, innen indult el Csajkovszkij, Prokofjev és Sosztakovics pályafutása. A bácsalmási népfrontbizottság és a községi kulturális bizottság vasárnap könyvbarát napot rendez Mándy Iván és Fodor András írók részvételével. Bárdos Ferenc bajai író színdarabját is bemutatják, a helyi irodalmi színpad este ünnepi műsort ad. a Tennessee Williams hat filmtörténete 27 és fél millió dollárt jövedelmezett Hollywoodnak; ő az amerikai filmgyártás második legsikeresebb írója. A Fővárosi Operettszínház Fehér Klára, Bágya András és Szenes Iván Három napig szeretlek című új operettjének bemutatására készül. Heltai Jenő darabját, A tündérlaki lányokat Szirmai Albert zenésíti meg a színház kérésére. Terv szerint bemutatják Cole Porter világsikert aratott zenés játékát Csókolj meg Kató címmel. A Tudományos Akadémia debreceni Atommagkutató Intézetében emléket állítanak Joliot Curienek. A Makrisz Agamemnon szobrászművész által készített mellszobrot még az idén felavatják. Megkezdődnek az Egressy Klub zenés irodalmi körműsorai a főváros ötven nagyobb munkásszállásán. A szálláshelyek csaknem 20 000 lakójának két új műsort mutatnak be; az egyik összeállítás a legszebb magyar népballadákból áll, a másik Radnóti és kortársainak veréseit mutatja be és magyarázza. .Péntek, 1962. október 5. c. halligate Jedit Beszélgetés Wilhelm Neef német zeneszerzővel, magyar vonatkozású operájáról Két hetet töltött Magyarországon. Először 1956-ban járt itt, a Thalmann-film bemutatóján, amelynek zenéjét ő szerezte. Másodszorra A lyoni selyemszövők premierjére érkezett 59-ben, mert Kosma művét nagyon szereti. Most egy operáját hozta magával, amelynek magyar vonatkozása is van. — Sosem akartam komponista lenni — mondja. Konzervatóriumot végzett, zeneszerzést, karvezetést, vezénylést tanult. Elvégezte a színiakadémiát (tanára minden erejét latba vetette, hogy színész legyen. Tizenhét éves korában Aachenben maga vezényelte első színházi muzsikáját, egy év múlva önálló estet adott. — Operát akartam rendezni, mindent csak ezért tanultam. Az operakultúra világszerte nagyon elmaradt, én igazán korszerűt szeretnék adni. Tréfásan hozzáteszi, hogy ha valahol modern az operakultúra, ott csak ötven évvel marad el a színházművészet mögött. — Kölnben születtem, Rajna vidéki vagyok. Én a folytatást várom, a hatást. Kis szünet. — A Rajna vidékiek mind muzsikusnak és jókedélyűnek születnek — magyarázza. Tizennyolc éves koréban egy Majna menti városka színházában lett karmester. Reggel héttől este tízig a színházban tartózkodott, esténként a portás kezébe adta a kulcsot, zárjon be, mielőtt hazamegy. 1943-ban behívták katonának. ■— Hamarosan leléptem, az erdőben éltem, a fákon, mint a madarak. És sok butaságot csináltam. — Butaságot? — Borsot törtem a vezér és kancellár orra alá. Akkor hősiességnek hittük. Ma butaságnak nevezem: szervezetlenül, erőtlenül csináltuk. Apróságokat, kis szabotázsokat. Többet kellett volna, másokkal együtt. 3 45-ben rendező lett Tübingenben, két évre rá színházigazgató egy badeni városkában. Első szimfóniáját 48-ban írta. A bemutató-koncerten egy híres Beethoven-interpretátor ült a zongoránál. Nemrég érkezett a másik Németországból, hangversenykörútról — Ne maradj itt, ez nem neked való — tanácsolta. S amikor 1950-ben Frings kardinális a bonni főtéren arról prédikált, hogy hamarosan fegyverrel kell megvédeni a keresztény nyugatot, felkerekedett és az NDK-ba költözött. Temérdek filmzenét írt, a többi között a Thälmann-filmét, A zalameai bíróét, A kölni kapitányét, az Ármány és szerelemét, a Bamnhelmi Minnáét. Évekig tanulmányozta a francia sanzon 17 évszázados történetét. Legutóbb Kurt Maetzig készülő filmjéhez csupa sanzonból komponált zenét. A Staatsoperben sanzon-estet adott, Prévert—Kosma művekből. A szöveget is ő ültette át németre. A főműve azonban más. Elém teszi a könyvet. A hallgató falu. Szövegét Willi Bredel novellája alapján írta és zenéjét szerezte Wilhelm Neef. Opera három felvonásban. Ez áll a címlapon. 4 -Dollhagen mindig is csendes, kissé álmatag falu volt, a rengeteg erdőség közepette, távol az országúttól, de most hallgató falu lett, az emberek szinte hullaarccal surrantak el egymás elől" — írja Willi Bredel a magyarul is megjelent novella bevezetőjében. — Schwerin közelében egy község határában emléktábla áll — mondja Wilhelm Neef. — Ez a szövege:Itt öltek meg 1945 tavaszán ötven magyar zsidó asszonyt gyermekével, miközben egyik koncentrációs táborból a másikba szállították őket." Kevéssel távolabb egy másik tömegsír, ott húszan nyugszanak. Ez a hallgató falu. Bredel valóságos események alapján írta a novellát. Ravensbrückből — a front közeledtére — Bergen-Belsenbe akartak szállítani a nácik több ezer női foglyot és gyermeket. Sokan útközben éhenhaltak. Bergen-Belsent már a többiek sem érték el, a szövetségesek előbb odaértek. Schwerintől tíz kilométerre, egy félreeső falu állomásának mellékvágányára tolták a szerelvényt. Száz asszony kitört a gyér SS-őrségen át; harmincan elhullottak közben, de a többiek elrejtőztek. A falu náci vezetője kihirdette, hogy az asszonyok tífuszosak, agyon kell verni őket. — Ezek nyugszanak a tömegsírban. A falu azonban megesküdött, hogy hallgatni fog. A sírt elegyengették. Senki sem maradt életben. Vagyis: egy csecsemő mégis. Rejtekben nevelte egy ottani lány. Egy nap azonban hazajött kanadai fogságból a vőlegénye. Kifecsegi-e a lány a falu szörnyű titkát? — ezzel a kérdéssel kezdődik Wilhelm Neef operája. Az imént még oly vidám ember komor arccal meséli a történetet. A fiatalembert száműzték a faluból, de a ti- tok mégsem maradt felfedetlen. Letartóztatták a volt náci vezetőt (feketézés miatt, de ezt a falu nem tudta). Az emberek megijedtek, mentegetőzni kezdtek. -Nem én tettem".Én csak a sikoltásokat hallottam." Így derült ki a titok. " Tavaly mutatták be a darabot Plauenben. Előzőleg senki sem hitt nálunk benne, hogy modern témáról, mai ruhákban operát lehet csinálni. Nagy siker lett. Az emberek azt kérdezték maguktól: hát én hogyan viselkedtem akkor? Azt hiszem, ez a siker titka. Az idén műsorra tűzi a Staatsoper és több vidéki opera. Érdeklődtek iránta csehszlovákiai színházak is, a meggyilkoltak között voltak csehek is. És Wilhelm Neef elhozta a zongorakivonatot Nádasdy Kálmánnak. Esténként operába járt. A C’est la guerre nagyon tetszett neki, reméli, hogy a Staatsoper is bemutatja Berlinben. Petrovicsot, Marost, Ránkit barátjának tekinti, tehetségüket dicséri. Várkonyi Zoltánnal Liszt Ferencről szóló közös német—magyar film gondolatát ízlelgették. Decemberben Kodály-fesztivált rendez Berlinben. Kun Zsuzsát Európa egyik legtehetségesebb balett-táncosának nevezi. — Sok barátot szereztem itt. És tanultam valamit, ami nálunk is jó lenne: azt a széles körű zenei oktatást, ami Magyarországon már természetes, mindenütt be kellene vezetni. Ez a korszerű operaművészet társadalmi alapja. Zay László A kínai cirkuszegyüttes Budapesten Csütörtökön Budapestre érkezett a világhírű kínai cirkuszegyüttes. Fogadásukra a Nyugati pályaudvaron megjelent a Kulturális Kapcsolatok Intézetének és a Művelődésügyi Minisztériumnak több vezető munkatársa. Ott voltak a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövetségének képviselői. A kínai artisták együttese ma tartja bemutató előadását a Fővárosi Nagycirkuszban. Móricz Zsigmond színműveit díszes kötetben jelentette meg a moszkvai Iszkussztvo kiadó. A kötetet a Sári bíró, a Ludas Matyi, az Úri muri, a Légy jó mindhalálig, a Rokonok és a Kismadár színházi előadásairól készült harminckét fénykép illusztrálja.