Magyar Nemzet, 1962. november (18. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-01 / 256. szám
Cstaktok, 1902. november * .Madar Nunt Budapesten minden hetedik lakos 60 évnél idősebb Csepelen legalacsonyabb a nők aránya — Hétezer holddal csökkent a fővárosban a mezőgazdaságilag művelt terület — Több a gyümölcsös és az erdő Budapest a szocializmus útján címmel most jelent meg a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Vállalat kiadásában, a párt nyolcadik kongresszusa tiszteletére, a főváros életének 1950—1960-as éveit felölelő rendkívül gazdag és tanulságos kötete. Az 1950-től 1900-ig lepergett évtized mérföldkövet jelentett a felszabadult ország fővárosának fejlődésében. Ez az évtized a szocializmus építése jegyében folyó gazdasági fejlődés, társadalmi átalakulás terén — a hibák és az ellenforradalom pusztító hatása ellenére is — forradalmi változásokat hozó eredmények korszaka volt. Ennek a korszaknak az arculatát kívánja felvázolni ez a könyv a statisztika eszközeivel, valamint az elemző értékelésekkel, amelyeket a Központi Statisztikai Hivatal Budapest Városi Igazgatóságának kollektívája készített. A kitűnő statisztikusok feladatukat jól oldották meg, dicséret illeti őket, valamint Würtz Ádám grafikusművészt, aki nagyon szép illusztrációkat készített az 550 oldal terjedd- mű műhöz. A könyv szép nyomásáért, kiállításáért a debreceni Alföldi Nyomda dolgozóinak jár elismerés. A Tiszántúl vezet A Magyar Nemzet több ízben foglalkozott Budapest túlnépesedése problémáival és a megoldás lehetőségeivel. A könyv adatai szerint 1960. január 1-én az ország népességének már 18,1 százaléka tömörült a fővárosban, szemben az 1949. évi 17,3 százalékkal. A legtöbben a Tiszántúlról költöztek a fővárosba. 1959- ben például állandó jelleggel 12 400, ideiglenes jelleggel 54 300 tiszántúli személy jött fel Budapestre. A statisztikusok érdekes adatokat gyűjtöttek össze az egyes európai fővárosok népességtömörülésével kapcsolatban. Az összehasonlításokból kiderül, hogy Budapest azok közé a fővárosok közé tartozik, ahol a lakosság koncentrációja aránytalanul nagy. A listán Bécs vezet, ahol a város népessége az ország népességének 23 5 százalékát teszi ki, Koppenhága következik utána 20,5 százalékkal, majd Budapest a 18,1 százalékkal és London csak a negyedik helyet foglalja el 15 9 százalékkal. Stockholm, Osló, Párizs, Helsinki, Szófia, Prága, Bukarest, Kelet-Berlin, Róma és Bern a további sorrend. Csepelen a legalacsonyabb a nők aránya Foglalkozik a könyv a népesség nemek szerinti megoszlásának vizsgálatával is. A nemek arányának területi öszszevetéséből kitűnik, hogy a nők aránya a fővárosban a legmagasabb. Vidéken a budapesti aránynál jóval alacsonyabb: a városokban átlagosan 1049, a községekben 1057 nő jut ezer férfira. A kerületek nemek szerinti öszszetételét vizsgálva, a XXI. kerületben, Csepelen a legalacsonyabb a nők aránya, ahol 1011 nő jut ezer férfira. Majdnem ilyen csekély a két nembeliek közötti különbség Kőbányán, ahol az arányszám 1019. Érdekes, hogy ugyanitt 1949-ben még nem nőtöbblet, hanem kisarányú férfitöbblet volt tapasztalható. Érdekes a 60 éven felüliek arányának emelkedése. Míg 1900-ban a mai Budapest területén a 60 évnél idősebbek csak a lakosság 5 százalékát jelentették, 1960-ban a 60 éven felüliek számaránya meghaladta a 15 százalékot. Másként kifejezve: manapság Budapesten minden hetedik lakos 60 évnél idősebb. Hat évtizeddel ezelőtt csak minden huszadik ember töltötte be a 60. évét. A 60 éven felülieknél a nőtöbblet egyre jelentősebb. A 70—80 év közötti nők száma közel kétszer anynyi, mint a hasonló korú férfiaké. Ezer férfira 1811 nő jut ebben a korcsoportban. Budapest demográfiai szempontból nem egységes terület. Más és más az egyes területegységek, kerületeik lakosságának kor szerinti öszszetétele is, ami alapvetően befolyásolja a népmozgalmat. Érdemes felfigyelni néhány jellegzetességre. Az elmúlt évtizedben, különösen pedig 1957-től 1960-ig a népmozgalmi arányszámok a XXI. és a XX. kerületben (Csepelen és Pesterzsébeten) alakultak a legkedvezőbben. Különösen feltűnő Csepel alacsony halandósága. Évek óta 7 ezrelék körül mozog, a budapesti 10 ezrelék körüli átlaggal szemben. Az átlagosnál jobb a budai hegyvidéki kerületek népmozgalmi arányszáma is. Az élveszületések száma tekintetében élen járnak a mezőgazdasági jellegű XXII. és XVII. kerületek (Budafok és Rákosszentmihály). Igen kedvezőtlen a pesti belső bérházövezet népmozgalmi helyzete. A Belvárosban és a Ferencvárosban a legalacsonyabbak a születési és a legmagasabbak a halálozási arányszámok és csupán a házasságkötéseknél haladják meg az átlagos fővárosi arányszámokat. Utak, lakások Budapest építőiparáról is figyelemre méltó adatokat találunk a könyvben. Az állami építőipari vállalatok évente több mint ötezer — 100 ezer forintnál nagyobb költségvetési összegű — újonnan épített, átalakított, vagy felújított objektumot adnak át. Tevékenységük nyomán 1960- ban például 826 új — összesen több mint 1,9 milliárd forint értékű — építménnyel gyarapodott a főváros. A Budapesten átadott építmények között volt 1900-ban 22 új városi út, 60 iparcsarnok és műhely, 13 áruház, bolt és egyéb kereskedelmi létesítmény, 89 raktár, 7 általános iskola, 13 földszintes lakóház, 112 darab 113 emeletes lakóház, 49 darab 4 és több emeletes lakóház, 9 munkásszálló. Az építőiparban a nagyméretű falazótestek (panelek) és az előregyártott szerkezeti elemek alkalmazása még ma is meglehetősen szűkkörű. 1960- ban például a budapesti vállalatok építkezésein beépítésre került 524 ezer köbméter vasbeton szerkezetnek az üzemileg előregyártott szerkezet csak 14 százalékát, a helyszínen előregyártott pedig mindössze 6 százalékát tette ki. A falazatok túlnyomó része változatlanul a hagyományos kisméretű téglából készül. A könnyűbetonból és egyéb anyagból előállított, előregyártott falszerkezet még 1960- ban is csak alig több mint 5 százaléka volt az összes falazatnak. Az építkezések műszaki-technikai színvonalának emelése tekintetében az építőiparnak, valamint az építőanyagiparnak is sokat kell fejlődnie, hogy az építkezési tevékenység szerelőjellegű munkává alakuljon át, ahogyan ezt az építőiparra vonatkozó párthatározat évekkel ezelőtt előírta. A főváros mezőgazdasági foglalkozású népessége nem számottevő, mindössze 25—26 ezer ember. A főváros mezőgazdasági művelés alatt álló területe az elmúlt tíz év alatt — a beépítések következtében — kb. 7 ezer katasztrális holddal csökkent. A mezőgazdasági terület művelési ágak szerinti megoszlása is jelentősen megváltozott az elmúlt esztendőkben, elsősorban a belterjesebb művelési ágak javára. A szántóterület tíz év alatt 5 ezer holddal csökkent, ugyancsak kevesebb a rét és a legelő, sajnos a szőlő is; növekedett viszont a kert, gyümölcsös és az erdőterület. A szőlőterület jelenleg 1687 hold, 540 holddal kevesebb, mint 1950-ben. Öt állami gazdaság, 25 tsz Budapest területén jelenleg öt állami gazdaság működik, a termelőszövetkezetek száma 25. 1950-ben még csak 11 volt a számuk 421 családdal és 494 taggal és összesen 2702 hold területen gazdálkodtak. Az 1960-as adatok szerint a 25 tsz-ben 2827 család 3072 taggal 14 719 holdon termel. Az még önmagában is nagyszerű dolog, hogy tudósaink és kutatóink jelentős része nem tekinti "amerikai nagybácsinak a főhatóságát, és olyan kutatási témáikkal is foglalkoznak, amelyek pénzt hoznak a házhoz, vagyis az intézethez, anélkül, hogy közülük bárkit is a prakticizmus vádjával lehetne illetni. Kitűnő, hogy egy olyan intézmény, mint a fertődi Növénynemesítési és Növénytermesztési Kutatóintézet, csaknem hatezer kataszteri holdján úgy forgatja különböző növényeit — az év minden szakát kihasználva —, hogy azok exportálásával jelentős devizabehozatalt is biztosít népgazdaságunknak. Ehhez természetesen olyan lelkes, hivatásszerető kutatógárdára, munkatársakra van szükség, mint amilyenekkel a fertődi kutatóintézetben találkoztunk és olyan elismert szaktekintélyre is, mint Porpáczy Aladár Kossuth-díjas professzor, akadémiai levelező tag, az intézet igazgatója. Köztudomású, hogy az intézet nemcsak olyan növények nemesítésével és termesztésével foglalkozik, amelyek holnapután ennyi, meg ennyi devizát jelentenek. Laboratóriumukban igen jelentős alapkutatások folynak, amelyeket népgazdaságunk, az illetékes főhatóságok messzemenően támogatnak. Évről évre jelentős összegeket bocsátanak rendelkezésükre korszerű műszerek beszerzésére, új laboratóriumok építésére. „Madame Moutot“ lemaradt Sok híradás, riport jelent meg már eddig is a fertődtek úgynevezett bogyósgyümölcseinek nemesítéséről. Most a nemesített fajták kitenyésztése után újabb problémák megoldásán fáradoznak: a minőséget gazdaságosan menynyiséggé fokozni. A kiviteli lehetőségek egyre fokozódnak, de a termés mennyisége — beleértve a hazai igényeket — nem tudja kielégíteni. Porpáczy professzor szerint a szamóca termőterületét legalább ötszörösére kellene emelni ahhoz, hogy a jelentkező igényeket — az újabban vizsgált korszerű módszerekkel — a termelőüzemek fedezni tudják. A szamócatermesztés fokozásának legnagyobb akadálya, a fertődi kutatógárda szerint, a fajtakérdés. Ugyanis a jelenleg termesztett szamócafajtáink nem felelnek meg teljes egészében sem a kiviteli, sem pedig a tartósítási (mélyhűtés) igényeknek. Magyarországon, de külföldön is — így mondta Porpáczy professzor — az utolsó tíz évben komoly versenyfutás van a fajtaelőállítás és az igények között. A jövő fajtája a kemény, jól szállítható, egyenletesen színeződő, nagygyümölcsű, betétemő szamóca. Ezeket az igényeket a fertődi kutatók a legkorszerűbb nemesítési módszerekkel igyekeznek előállítani. A legjobban megfelelő hibrideket a heterózis nemesítés alkalmazásával kapták, és ezeket ez évben sűrűsoros mikrokísérletekben már értékelték is: egyes hibridjeik a hazánkban körülbelül 80 százalékban termesztett és legbőtermőbbnek tartott Madame Montot fajtánál egyedenként 50—100 százalékkal nagyobb termőképességet mutattak és gyümölcsminőségük is kiváló. Itthon is meg kell ismerni A fertődi kutatóintézetnek egy másik igen figyelemre méltó és egyben egyik legértékesebb gyümölcsfajtája a fekete ribszke. E gyümölcsnek igen magas áron korlátlan exportlehetőségei vannak. Ezt a nagy érdeklődést elsősorban magas táplálkozás élettani értéke indokolja. A fekete ribszkét itthon is meg kell ismerni. Az utóbbi évek kutatásai ugyanis kiderítették, hogy e bogyósnövény nagy mennyiségű C-vitamintartalma mellett P-vitaminnal és P-vitaminszerű anyagokkal és J-vitaminnal is rendelkezik. A C-vitamin a bioflavonoidokkal együtt fokozza a vérerek áteresztőképességét, rugalmasságát. Kitűnőnek ítélik hűléses betegségek megelőzésére, sőt leküzdésére is alkalmasnak tartják. A J-vitamin pedig — a kutatók állítása szerint — a tüdőgyulladás ellenszere. Az intézet munkatársai a legjobbnak minősített külföldi fekete ribszkefajták közül — éveken át folytatott vizsgálat eredményeképpen — megállapították a hazai feltételeknek legjobban megfelelő üzemi termesztésre alkalmas fajtákat. Ennél a munkánál a termésmennyiséget és termésbiztonságot vették elsősorban figyelembe. Az enlített megbízható fajtákból évről évre növekvő mennyiségű szaporító anyagot bocsátanak a termesztés rendelkezésére. A fajtaértékeléssel párhuzamosan nemesítő munka is folyik a fertődi kutatóintézetben. A nemesítés célja a termésmennyiség további fokozása, a jelenlegi termésmennyiség duplára való emelése és a szedésmunka megkönnyítése. Megállapítást nyert ebben az intézetben a fekete ribizke üzemi művelésmódja is. Leggazdaságosabbnak bizonyult az úgynevezett szélessorú művelés (4x2 méter), amely a kézi talajmunkát minimálisra csökkenti és ugyanakkor biztosítja a nagy teljesítményű permetezőgépek alkalmazását. Az elmondott példák, úgy gondoljuk, világosan igazolják: a gyakorlat szolgálata nem prakticizmus. 8. Fartase Klári A főváros élelmezése szempontjából igen fontos zöldségtermesztésben még sok a tennivalójuk a budapesti tsz-eknek. 1954-ben a zöldség- és főzelékfélék vetésterülete 3923 hold volt, 1960-ban 3036 holdat tett ki, tehát 887 holddal kevesebb területet műveltek. A zöldségtermesztésben nagy szerepe van az öntözésnek. Az öntözéssel termelt zöldségfélék vetésterületét az utóbbi időben növelték, de az öntözött terület, ezen belül az öntözött zöldségtermő terület így sem éri el az 1955. évit. A fővárosban fontos szerepet tölt be két állami gazdaság: a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola soroksári tangazdasága és a Kertészeti Kutató Intézet budatétényi kísérleti gazdasága. A soroksári tangazdaság igen nagy mennyiségű zöldárut (például 1980-ban 218 vagont), elsősorban korai zöldségféléket termel a fővárosi lakosság ellátására. V. I. Új felfedezés a J-vitamin Nagy jelentőségű nemesítő munka folyik Fertődön A kőolajfinomító építői utolérték az erőműépítőket Százhalombattán A százhalombattai hőerőmű 200 méteresre tervezett kéményéből már 140 méter emelkedik a látóhatár fölé, és az év végére eléri a tervezett magasságot. Néhány kilométerrel odébb, a Dunai Kőolajipari Vállalat nagy kiterjedésű területén az erőművel összhangban épül a százhalombattai kőolajfinomító. Az év közepén nem volt még meg ez az összhang, mert az erőműbe olajat szállító berendezések építésének kezdetét későbbre tervezték. Azóta előbbre hozták ezt a munkát. A nyáron lerakták a négy kilométeres fűtőolaj távvezeték betonkockáit, amelyeken az erőműn elé olajat szállító csövek nyugszanak majd. Mire az erőműnek — a jövő nyáron — az első gépegység próbáihoz szüksége lesz az olajra, a távvezeték is üzemképes állapotba kerül. A finomító építése ezzel viszonylagosan utolérte az erőműét. A két óriás létesítmény ettől kezdve most már "szinkronban" épül tovább. A véradókról E rovatban nemrégen közölték özvegy L. Lászlóné levelét, amelyben köszönetet mond azoknak az ismeretlen véradóknak, akik vérükkel fiát megmentették. Magam ötvenszeres véradó vagyok és már sok köszönő levelet és képeslapot kaptam ismeretlenektől, akiket betegségük alkalmával az én vérem mentett meg. Minden véradó neve és pontos lakáscíme rendelkezésre áll. Ha valaki ugyanis vért ad, a palackra ráragasztják a véradó nevét és lakását tartalmazó cédulát. A Magyar Vöröskereszt az összes kórházakat, klinikákat stb. ellátta művészi képeslapokkal azért, hogy azok felhasználásával a gyógyult betegek megköszönhessék a véradó önként felajánlott vérét A helyzet azonban az, hogy a vérátömlesztést végző orvos vagy nővér sokszor nem veszi magának a fáradságot és nem írja le a vért tartalmazó palackról a véradó nevét és címét. Pedig számtalan beteg köszönné meg a véradóknak életmentő segítségüket. Adatok híján azonban a legjobb akarat mellett sem mondhat megmentőjének köszönetet. Helyes lenne, ha az összes egészségügyi intézmény fel is használná a Magyar Vöröskereszt képeslapjait. Nem egy olyan véradó-ünnepségen vettem más részt tizenkét év alatt, ahol a véradót összehozták a vérkapóval és így a nagy nyilvánosság előtt volt alkalma a felgyógyult betegnek megmentőjét üdvözölni. L. József, Budapest Felhívás a veteránokhoz 1919 nyarán élethalálharcát vívta Magyarországon a fiatal munkáshatalom. Fontos feladatot jelentett ekkor a Tisza védelme. Ezért 1919 júliusában jelentős erőket összpontosítottak Szolnok környékére. A Vörös Hadseregnek Szolnok, Abony, Tószeg vidékén sok katonája esett fogságba. Veteránok visszaemlékezése szerint Abonybban több mint tízezer vöröskatona foglyot őriztek. (A Vigyázó- és Jékeykastélyban, a mai Művelődési Otthonban, báró Harkányi tarlóján stb.) 1919 november közepén magyar őrök váltották fel a román őröket. A foglyok nagy részét elszállították Abonyból. Ezután kezdődtek azok az események, amelyeket a történelem számára tisztáznunk kell. Színhely az abonyi Vigyázó-kastély volt (ma gépállomás). 1919 november közepétől 1920 május közepéig itt volt egy különítmény székhelye. Történész szemével kezdtem foglalkozni e tényekkel Sajnos, azonban igen kevés, dokumentum szempontjából számításba vehető tényanyag található, másrészt az ország szinte minden területéről őriztek itt foglyokat. Ez úton kérem azokat a veteránokat, akik 1919 november —1920 május közti időben a kastély lakói voltak, küldjék el nekem visszaemlékezéseiket, esetleg dokumentumaikat. Pásztor Mihály igazgatóhelyettes, Abony, Kinizsi Pál Gimnázium Tatarozást kér a ház A Balaton utca 12. számú házat a háború folyamán bomba érte. A felszabadulás után a ház teljesen megsemmisült részét felépítették. Nem hozták azonban rendbe a megmaradt rész sérült erkélyeit, vakolatát, sőt a helyreállított rész is vakolatlan maradt. Azóta e ház a környék legcsúnyább épülete. A sérült erkélyeket a lakók nem használhatják, rendben tartani nem tudják, egyeseken burjánzik a szél által odatelepített gaz. Kizárólag véletlen, hogy a lehulló vakolat eddig szerencsétlenséget nem okozott. A helyreállított részben nem szerelték fel a rolettákat. A házban levő műhely utcára nyíló ajtaja városszéli kalibákra emlékeztet. Nem sokkal különb a ház kapujának állapota sem. A lakók már többször kérték: hozzák rendbe a házat. Az volt a válasz, hogy ez a munka gazdaságosan csak sortatarozás keretében végezhető el. A közelmúltban a környéken sortatarozást végeztek és rendbehozták a Balaton utca közeli házait is. A mi házunk azonban a tatarozásból kimaradt. Kérünk sürgős segítséget. Harminchét aláírás Visszhang A múltkoriban a Tisztelt Szerkesztőség rovatban megjelent »Ne tegyék a kirakatba azt, ami azüzletben nem kapható** c. panaszos levélre az alábbiakat közöljük. A levélben megjelölt söprűből egy hónappal ezelőtt volt készlete az árudánknak. Amikor kifogyott, valóban egy nappal tovább maradt egyetlen darab a kirakatban. Amennyiben az áru kifogy, mi a kedves vevőkkel azt feltétlenül közöljük, és ismerve a belkereskedelmi miniszteri rendeletet, ki is vesszük a kirakatból. Ez az eset egészen kivételes volt. Peyer Antal árudavezető, 504-es fővárosi háztartási bolt Levélváltás a poharas tejfölről Nagyon helyes, hogy a Budapesti Tejipari Vállalatelőrecsomagolt**, teljes értékű és minden fertőzéstől mentes tejfölt juttat a fogyasztókhoz. Az azonban nem helyes, hogy csak két decit lehet vásárolni, sem egy decit, sem pedig fél litert egyben — nem. Túlságosan magasnak tartom a csomagolás árát. Egy gyakorló közgazdász háziasszony A kimért tejfölben majdnem állandóan — mind télen, mind nyáron — nagy mennyiségű keli-baktérium volt kimutatható. Ezzel szemben a poharas tejfölben a bakteriológiai értékek mindig kifogástalanok. Ennek magyarázata abban van, hogy a paszterizált tejföl a fertőtlenített adagológépben a parafinozással mondhatni szintén fertőtlenített papírpohárba kerül és azonnal géppel lezárják. Itt semmilyen utófertőzés nem fordulhat elő. A kimért tejföl sajnos, igen sok okból még nagy elővigyázatosság mellett is szennyeződik. Intézkedésünket — hogy tehát a jövőben kizárólag csomagolt tejfölt hozunk forgalomba —■ az egészségügyi szervek a legnagyobb elégtétellel vették tudomásul. Ami már most a magasabb árat illeti, a poharas tejföl önköltsége magasabb, mint eladási ára, mert a papír és az impregnáló anyag importból származik. Az állam ezért árát dotálja. (A kannás tejföl nyereséges volt, ennek ellenére forgalombahozatalát megszüntettük.) Távlati terveinkben már szerepeltetünk olyan üzemet, ahol a tejfölt is különféle adagolásban tudjuk csomagolni és akkor majd az eddigi egységes kétdecis forma mellett kisebb-nagyobb adagok állnak majd a fogyasztók rendelkezésére. Budapesti Tejipari Vállalat Köteles József igazgató Miért nincs kávéfőző-lombik ? Villany-kávéfőzőm mellett tartalékban van még a régi időkből egy spirituszos lombik-kávéfőzőm. Ennek a napokban letört a felső része és hiába járom a várost, nem tudom beszerezni ezt a hiányzó alkatrészt. Kétségtelen, hogy a kávéfőzésnek ez a módja ma már elavult, de egyrészt miért dobjuk el a készüléket, másrészt néha jó dolog, ha az ember függetleníthet magát a villanytól. Eddig még mindig kaptam alkatrészt, most azonban sehol. Egyik nagy áruházunkban úgy mért végig az eladónő, mintha egy ókori kőbalta iránt érdeklődtem volna. Másutt elárulták, hogy volt náluk a pincében vagy három ládányi alkatrész, de megsemmisítették. Nem tartom helyesnek, hogy a közönséget erőszakos módon neveljék modernebb gyártmányok használatára. Amíg naponta tucatszámra érdeklődnek valamilyen cikk iránt, addig helyes lenne az üzleteket azzal ellátni. Szilassy Győzőné, Budapest Köszönet az „önkéntes idegenvezetőnek" * Tanulmányi kirándulás keretében Pesten jártunk és a többi között felkerestük növendékeimmel a Halászbástyát is. Történelmi múltjáról sajnos, keveset tudtunk, lévén magam is falusi. A Halászbástyán egy idősebb bácsi, aki ott könyveket, ismertető füzeteket árusít, segítségemre jött és növendékeimnek szakszerű magyarázatot adott a Halászbástya és a Vár törénelméről. Huszonkilenc tanulóm nevében ezúton és utólagosan köszönetet mondok. Szekér Terézia, Széktó W/SEffiEt fa ?■ 5