Magyar Nemzet, 1962. december (18. évfolyam, 281-305. szám)
1962-12-07 / 286. szám
Péntek, 1962. december 7.. Kolumbuszok, akik tudják: akarnak Nagy derültséget keltett Kádár János kongresszusi vitazárójának az a mondata, melyben arról beszélt, hogy hallott már olyasfélét is, találkozott olyan hibás nézettel is, amely szerint »... a tudományos kutatásokat nem lehet megtervezni. Kolumbusz is elindult valahová, megérkezett valahová, de nem tudta, hogy hová, mégis felfedezte Amerikát.«Most gazdaságpolitikánk olyan Kolumbusz-féle embereiről szólunk, akik közgazdasági és műszaki ismeretekkel felvértezve tudták merre induljanak: a termelési kapacitás felmérése felé. A „mintafelmérések" eredménye Egy 200 és egy 180 milliós új gyár helyett c sunk az Építésügyi Minisztérium, illetőleg tanácsi felügyelet alatt működő 241 tégla- és cserépgyárra terjedt ki. Kiderült, hogy az üzemekben több mint 30 százalék tartalék rejlik, amit kisebb beruházásokkal, az igényeknek megfelelő ütemben lehet kihasználni. Megállapítottuk, hogy 55 gyárban az égetés, 62 gyárban a szárítás teljesítőképessége elégtelen. Több helyen van lehetőség a kemencebővítésre, a szárítási kapacitás pedig kis beruházással növelhető. Ezek a tartalékok körülbelül hét nagy gyár évi termelésének, vagyis 6400 kétszobás földszinten, alápincézett családi ház téglaszükségletének felelnek meg... Csupán megemlítjük, hogy az Építésügyi Minisztérium újabb felmérései a téglaipari tartalékok további növekedéséről adnak számot. A mésziparban egyetlen üzemben végzett mintafelmérés szintén jelentős tartalékra utal. Ez évente körülbelül 2500 kétszobás családi ház mészszükségletével egyenlő. A cementipari mintafelmérés egyetlen üzemben, Tatabányán körülbelül ezer kétszobás családi ház cementszükségletének megfelelő tartalékot tár fel és a kemencék optimális járatására tett javaslatok megvalósításával tüzelőanyag-megtakarítás is várható. Népgazdaságunkban nem új a tartalékok feltárására, számbavételére és termelésbe állítására irányuló törekvés. Csak a tervszerű megvalósítás egyes területeken igen lassan haladt. Egyrészt azért, mert gyakran még az ipar vezetői sem kezelték fontosságának megfelelő súllyal a feladatot, és csupán egy-egy vállalat szempontjából vizsgálták jelentőségét. Másrészt azért, mert iparunk, az elmúlt évek gyorsütemű fejlődése során, jórészt felhasználta első látásra könnyen fellelhető tartalékait. Ma már a további tartalékok feltárásához új, tudományosan is megalapozott módszerekre van szükség, amelyek — bár az alapelvek egyértelműek és tisztázottak — sajnos, még nem alakultak ki népgazdaságunk valamennyi területén. Például az építőanyagiparban szerzett gyakorlati tapasztalataink mutatják, hogy az eddiginél nagyobb szerep vár ezekre a módszerekre. Az építőanyagiparban, az ipar más területéhez képest, korábban indultak meg a felmérések. Még 1961 őszén az Építésgazdasági és Szervezési Intézet munkatársai, Szőke Györgynek, az ipargazdasági szakcsoport vezetőjének az irányításával, kidolgozták a felmérések építőanyagipari általános módszertani irányelveit. Ezeket előadásokon, konzultációkon is ismertették a felméréseket közvetlenül iparáganként végző ipargazdasági csoportokkal. Emellett az EGSZI maga is készített egyes iparágakban úgynevezett »mintafelméréseket«. A mintafelmérések ■ eredményei-S Kállay Miklós könyvében ről Szőke György az alábbiak-^ azt állítja, hogy »a különböző bán tájékoztatott. (vonalakon kifejtett magyar ligla 6400 ,Salódiké,h.. JSf (iZSrtg — A tégla- és cserépipar- melyet a legszisztematikuban végzett korábbi felmérő-$ sabban hajtottak végre■». (Nagyjából ugyanezen az ál► lásponton van Kertész István is. A németek gazdasági támogatásának, kiszolgálásának kérdése ma már történeti irodalmunkban igen alapos kidolgozást nyer. Mielőtt azonban az erre vonatkozó adatokat felsorakoztatnánk, talán halljuk a legilletékesebb tényezők véleményét: miként vélekedett az állítólagos magyar gazdasági szabotázsról a német külügyminisztérium gazdasági szakértője. Clodius, miként tükröződik ez a »sike■ res« ellenállás a német, külügyminisztérium irataiban? Idézzük például Clodius 1941. július 31-i jelentését. Ez a következőkben foglalta öszsze az akkor folyó német— magyar tárgyalások eredményeit, német szempontból. • 1. A magyarok hozzájárultak, hogy a Maort-részvényeket megszerezzük. 2. Kamatmentes clearing-hitelt kaptunk 100 millió pengő értékben. ,3. A svéd koronát és a svájci frankot leszállítják a márka kurzusára. 4. Beleegyezésüket adták a német tőke működési lehetőségének további kiterjesztéséhez. 5. Igen sok esetben megszüntették az egyes német behozatali cikkek kontingentálását 6. BizA betonelemgyári vizsgálat körülbelül százezer köbméter vasbeton-terméknek megfelelő tartalékot vett számba. Ez felér egy kétszázmillió forintos beruházással épülő új gyár termelésével. A finomkerámiai iparban a felmérés eredménye olyan nagy kapacitástartalék feltárása, amely lehetővé teszi, hogy későbbre halasszuk a 180 millió forintos beruházással tervezett új műszaki porcelángyár létrehozását. Helyette viszont szerény rekonstrukciós munkákkal el lehet érni a feltárt termelési kapacitástartalék kihasználását. A kapacitás-számítások a Gazdasági Bizottság határozata alapján szervezetten ebben az évben indultak meg. Egyre többen kapcsolódnak be ebbe a munkába, jórészt olyanok,akiket a kapacitás-számítások fontosságáról és hasznosságáról saját gyakorlati tapasztalataik győztek meg. Mint például a Kohó- és Gépipari Minisztériumot, amely korábban elhanyagolta ezt a témát. Most adták ki az első kapacitás-felmérési utasítást a szerszámgép, a vákuumtechnikai gép, a hidraulikus vezérlőelem és a golyócsapágy termelési ágazatokban. Még mindig sokan vannak, akiket ezután kell a kapacitásszámítások hasznáról és szükségességéről meggyőzni. Talán éppen azokkal az eredményekkel, amelyeket az Építésügyi Minisztérium a folyamatban levő felmérésekkel már eddig is elért. Még akkor is, ha ezek egyik-másika talán magán viseli az úttörő munka jellegzetességeit. Csákváry Margit A JELZŐTÁBLA FIGYELMEZTET! zsákutcába keRÜLHET, ha gépkocsiját baleset éri és nincs általános gépjárműbiztosítása! ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ HANCSZVA IRHÁLD VÁLÁSZTIBC! 30 százalékkal olcsóbban Csak december 3-tól 17-ig aoaoaaMoaqaattaMasiaaaMgagnnCTMngwgin^^ MaffiarNmt. Nemzetközi kiállítás Varsóban a szocialista munkamegosztás jegyében A KGST hat tagállama — Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, a Német Demokratikus Köztársaság és Románia — Varsóban kiállítást rendezett az általuk gyártott elektronikus alkatrészekből. Hazánkból csaknem tíz különböző vállalat állította ki termékeit, köztük a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár, az Egyesült Izzó, a Híradástechnikai Ipari Kutatóintézet. Bolgár tudományos küldöttség látogatása Martonvásáron A bolgár mezőgazdasági tudományos akadémia hazánkban tartózkodó küldöttsége csütörtökön Martonvásárra látogatott. A vendégeket dr. Rajki Sándor igazgató, a biológiai tudományok kandidátusa és Biacsi Imre igazgatóhelyettes tájékoztatta a Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutató Intézetének elméleti és gyakorlati jellegű munkájáról. Eddig 126000 tonna kőolaj érkezett a Barátság-vezetéken Több mint két és fél hónap telt el a Barátság nemzetközi kőolajvezeték magyarországi szakaszának üzembehelyezése óta. Azóta a vezetéken át a terv szerinti ütemben érkezik a Szovjetunióból kőolaj a kápolnásnyéki tároló és elosztó telepre, ahonnan a kőolaj nagyobb részét szintén csővezetéken továbbítják a Komáromi Kőolajipari Vállalat szőnyi feldolgozó üzemébe. A kőolaj kisebb hányadát a Péti Kőolajipari Vállalat kapja. A Szovjetunióból két és fél hónap alatt 126 000 tonna nyersolaj érkezett a kápolnásnyéki telepre. A kápolnásnyéki tartályokban állandóan van olaj és amikor Szőnyben vagy Péten szükség van rá, azonnal útnak indítják az utánpótlást. Szőnyben a Barátság-vezeték megnyitása óta a szovjet kőolaj lett a feldolgozás fő nyersanyaga. A szőnyi telepen folyamatban, van a sómentesítő berendezés bővítése, hogy a távvezetéki olajat nagyobb mennyiségben sótalaníthassák. Csaknem mindenféle kőolajtermék: benzin, petróleum, gázolaj, fűtőolaj, legújabban pedig kenőolaj is készült már a Barátság-vezeték szállítmányaiból. A termékek minősége különben kifogástalan, mint a szovjet kőolajból készült párlatoké általában. Az Országos Kőolaj-és Földgázipari Tröszt feldolgozási főosztálya most végzi az első számításokat arra vonatkozólag, mennyivel gazdaságosabb a távvezetéken való szállítás, mint a tartálykocsi-szállítás, máris bizonyos, hogy az eddig eltelt rövid idő alatt is sokmilliós a megtakarítás. Pillanatnyilag talán még ennél is jelentősebb az a gazdasági haszon, ami abban jelentkezik, hogy az eddig szovjet kőolaj-szállításokra lekötött vasúti tartálykocsik többsége felszabadult más célra, elsősorban a fűtőolaj-export lebonyolítására. A fűtőolajat ugyanis a Dunán, víziúton szokták szállítani a nyugati államokba. A folyam alacsony vízállása óta azonban a víziszállítást be kellett szüntetni. Ha csővezetéken nem érkezne olaj, az exportot le kellene állítani, vagy külföldi kocsikat kellene bérelni drága pénzért. j-hamis tanúk leleplezése Gazdasági kiszolgálás vagy szabotázs írta: Ránki György osították a magyar gabonaszállítást, 46 000 tonna azonnali szállítását vállalták. 7. A magyar kormány hozzájárult, hogy a bácskai mezőgazdasági feleslegeket Németország kapja. 8. A műselyem és a műanyag árát leszállították. 9. Buna (műgumi) szállítások ellenében döntő befolyást szerzünk a Ruggyantagyárban. *összefoglalva megállapítható, hogy a tárgyalások végeredménye jelentős lépést jelent Magyarország betagozódásában azon német tervekbe, melyek német vezetés alatt Európa gazdasági újjáalakítására irányulnak — hangzik Clodius végső értékelése. Ez a jelentés, úgy véljük, elég távol áll attól a megállapítástól, mellyel Kállay jellemezte a magyar—német viszonyt De talán felmerülhet az az ellenvetés, hogy Clodius jelentése 1941 nyaráról szól, amikor még a németeket kiszolgáló Bárdossy állt a kormány élén s nyilvánvalóan más volt a helyzet Kállay miniszterelnöksége idején. A helyzet azonban nem volt más akkor sem. Az újabb iratok tanúsága szerint a Kállay-kormány beleegyezett hogy 1942 nyarán német bizottság vizsgálja meg a magyar terméseredményeket. A bizottság — a látszat kedvéért — mint a Középeurópai Gazdasági Egyesület magyar tagozatának vendége érkezett Magyarországra. A magyar kormány ekkor, 1942 nyarán, ténylegesen felvetette a bácskai mezőgazdasági feleslegekre vonatkozó szerződés módosítását. A német kormány azonban ragaszkodott az eredeti megállapodáshoz, mert — mint Clodius kifejtette —a szerződés számukra gazdaságilag nagy jelentőségű. A Bácska az egyetlen európai terület, ahonnan Németország a legutóbbi év terméshozamából jelentős mennyiségeket (Németország és Olaszország együttesen mintegy 500 000 tonna gabonát) kapott. Ez azonban még mindig kevés volt; elhatározták azt is, hogy újabb terheket hárítanak a magyar kormányra, így például csökkentik a nyersanyagszállítást, viszont felemeltetik a magyar kormány által Németországnak nyújtott klíringhitel összegét, méghozzá olyan magas összegre, amely túlhaladná a magyarországi bankjegyforgalom mennyiségét is. De menjünk tovább. A német külügyminisztérium 1942. július 14-én elhatározta, hogy Funk gazdasági minisztert, Hitler személyes levelével Budapestre küldi, azzal a megbízatással, hogy ismét gabona és olaj szállítását eszközölje ki. Funknak azonban már nem is volt szüksége Hitler kérésének tolmácsolására: július 31-én ugyanis már azt jelenti Jagow budapesti német követ, hogy Kállay miniszterelnök javaslatára a magyar hadsereg készleteiből felemelik a németeknek szállítandó olaj mennyiségét Sajátos módja volt a németekkel szembeni gazdasági szabotázsnak a Jurcsec-terv is. Nem kívánjuk itt ismertetni a parasztnyúzó terv részleteit. Werkmeister budapesti német ügyvivő is nyilván merő tévedésből üdvözli 1942. szeptember 30-i jelentésében örömmel a Jurcsek-féle beszolgáltatási tervet, hangsúlyozva, hogy Jurcsek -a tengelypolitika igaz híve, sein treuer Anhänger der Achsenpolitik«. Ugyanakkor a német sajtó kedvező állásfoglalását is kérte a tervhez. Ugyanitt érdemes még utalni Kertész könyvének arra az állítására is, hogy a magyar ipart nem állították át haditermelésre; a német követ, Jagow szerint 1943-ban a magyar hadiipar 60 százalékban termelt a németeknek. (Folytatjuk dl) Panaszkönyv helyett — napló! Nem arról van szó, hogy a panaszkönyvet megszüntessük. Vannak még hibák: a kereskedelemben, az iparban, a hivatalokban is, egyszóval az élet minden területén. Erről kell írni, ezzel kell foglalkozni, ezt a vezetők tudomására kell hozni. De nemcsak a hibát vegyük észre, a jót, a rendkívülit is. Dicsérnünk is kell. Egyik vasárnap fent ebédeltünk a szabadság-hegyi »Fogas« étteremben, ahol nemcsak az ebéd volt kitűnő, de a kiszolgálás, az a megnyugtató légkör, amellyel a személyzet kellemessé tette a vendégek számára nem csupán az ebéd idejét, de a jó hangulattal, figyelmes kiszolgálással talán egész napját is — valóban említésre méltó. (Ez sajnos, még nem általános jelenség) Társaságunk egyik tagja ebéd után kérte a »Panaszkönyvet«. A kedves, figyelmes, vidám Imre pincér hozta is azonnal, bár csendesen megkérdezte »mi baj van kérem ?«. Semmi volt a válasz, dicsérni szeretnénk: önt, a szakácsnőt és mindazokat, akiknek része van a mai ebéd elkészítésében, tálaláséban. A pincér elmosolyodott s amikor mindnyájan aláírva visszaadtuk a könyvet, sietett a konyhába bemutatni. Időnként aztán az ajtóban megjelent egy-egy fehérsapkás vagy fehérkendős fej, asztalunk felé nézett: kíváncsiak voltak a beírókra. És akkor döbbentem rá, hogy milyen helytelen aPanaszkönyv elnevezés. Igaz, helytelen lenne külön panasz- és dicséret-könyvet bevezetni, de, ha csak panaszkönyv van, mindenki azt hiszi, csak roszszat írhat be. Az emberek többsége úgyis hajlamos a panaszra. Pedig nagyon fontos, hogy észre vegyük a jót, a szépet, a nem mindennapit. Hiszen jólesik a dicséret mindnyájunknak. Sokszor egy alkalmas pillanatban elhangzott dicséret több eredményt hoz, mint néhány rendelkezés, vagy akár utasítás. Ezért helytelen aPanaszkönyv- elnevezés. Legyen a neve: -Ezt láttuk, tapasztaltuk-, -Helyes—Helytelen-, -Vélemények-, vagy akár egyszerűen csak -NAPLÓ-. S akkor az emberek rájönnek, hogy nemcsak panaszkodni lehet. Mert kell panaszt emelnünk, ha hibát, hiányosságot veszünk észre, hogy segítsük ezek kiküszöbölését, de dicsérnünk is kell, mert ezzel biztatást, kedvet adunk a további munkához. És az emberek is közelebb kerülnek egymáshoz, egymás megértéséhez és abékés egystt*ó.'é*hez. Sebeiken Pálma Ismét a csendért Hiába volt a sok levél és felszólalás, a csendrendelet betartását még mindig senki sem ellenőrzi. I Mét, amikor elkezdődnek a házibulik, még fokozottabban használják a magnót, a rádiót, a gramofont. Fáradt idegzettel nem lehet villamost, autóbuszt, autót vezetni, betegeket ellátni, gyárakban dolgozni. Ismételten sürgetük, neveljék meg, ha kell büntetés árán is a rádió és a motorozás terén hangoskodókat. Fáradt olvasd A Balzac utcai megállóért A Balzac és a Visegrádi utca sarkán levő vilamosmegállót megszüntették. Ez főleg a gyerekes anyák részére nagy megterhelés, mert sokat kell gyalogolni, míg a Kádár utcai megállót elérik. Erős, téli időben gyerekek és mamák is agyon áznak. Egy év óta kérjük a megálló visszaállítását, ha másképpen nem megy, legalább a Gyöngyház utca sarkára helyezzék azt vissza. XIII. kerületi mamák 5 Miért késik a kályhacső? A Lenin körút 86. alatti Vas- és Edényboltban két (sarat) 93-es kályha könyökcsövet kértem. Az eladó közölte, hogy sem egyet, de még egy felet sem tud adni. Érdeklődtem a jövő héten. Szerdán, esetleg csütörtökön. Ugyanezt a választ kaptam a Majakovszkij utca és Hársfa utca sarkán levő boltban is. Telefonérdeklődésemre a Belkereskedelmi Minisztérium szakelőadója közölte hogy több millió forint értékben van a keresett árucikk a nagykereskedelmi vállalat raktárában. Tél van. A Meteorológiai Intézet jelentése szerint éjszakára mínusz 1—7 fok hideg várható. Hogyan lehetséges az, hogy raktáron levő kályhacsőre — könyökcsőre — szállítás miatt egy hétig kelljen várni? Kérem az illetékesek sürgős intézkedését! Ha nem szükséges, na csináljanak hiánycikket olyan fontos közszükségleti cikkből, amelyből van raktáron! András László Miért nincs sötétkék harisnyanadrág ? Kislányomnak iskolai viseletre sötétkék harisnyanadrágot kerestem. Lányom 14 éves és szeretem, ha a hidegben meleg harisnyát visel. A csőnadrág viszont nem minden esetben alkalmas viselet. Sötétkék harisnyanadrágot szerettem volna venni. Kiderült, hogy csak piros fekete és világoskék színben kapható. Szerintem a sötétkék szebb és praktikusabb és a felnőttek is szívesen viselnének komolyabb színű harisnyanadrágot. Jó lenne, ha a harisnyagyárak a vad színek mellett egyszerűt és ízléseset is forgalomba hoznának. Egy anya, aki szereti ízlésesen járatni a gyermekét ’ ■VWWWWWJWyWú-Miképtöbb mint dísztárgy, jó barát! Vásároljon a képcsarnokokban Csók Galéria V., Váci utca 35. Derkovics Terem VI., Lenin körút 63 Mednyánszky Terem V., Tanács körút 36. Paál László Terem VIf, Rákóczi út 57/B.