Magyar Nemzet, 1962. december (18. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-08 / 287. szám

Magyar—bolgár akadémiai együttműködési egyezményt írtak alá Pénteken a Magyar Tudo­mányos Akadémián aláírták a Magyar Tudományos Akadé­mia és a Bolgár Mezőgazdasá­gi Tudományos Akadémia kö­zötti tudományos együttműkö­désre vonatkozó egyezményt és ennek 1963—64. évi munka­tervét. Az ünnepélyes aláírá­son jelen volt Manninger Re­zső,­ az Akadémia alelnöke, Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottsága tudomá­nyos és kulturális osztályának helyettes vezetője, Szabó Im­re, az Akadémia főtitkárhe­lyettese, valamint az Akadé­mia elnökségének több tagja, Ferencz László, a Külügymi­nisztérium főosztályvezető he­lyettese. Ott volt Jancso Georgiev budapesti bolgár nagykövet. Az egyezményt magyar részről Erdei Ferenc, a Ma­gyar Tudományos Akadémia főtitkára, bolgár részről Sz. Kumanov, a bolgár mezőgaz­dasági tudományos akadémia alelnöke írta alá. Az aláírás után az akadémia elnöksége fogadást adott a bolgár küldöttség tiszteletére. Erdei Ferenc akadémikus az egyezmény jelentőségéről szól­va hangsúlyozta: " Az egyezmény egyben az első olyan tudományos együtt­működési megállapodás, ame­lyet egy másik szocialista or­szág mezőgazdasági tudomá­nyos akadémiájával közvetle­nül hoztunk létre. Kölcsönö­sen van mit tanulnunk egy­mástól és az együttműködés mindkét fél számára módot nyújt sok hasznos és érdekes tapasztalat átvételére. Sz. Ku­manov akadémikus rámuta­tott: Az egyezmény alapján gyümölcsöző együttműködést várunk főleg a kukoricater­mesztéssel és az álategészség­­üggyel kapcsolatos kutató munkában, de más mezőgaz­dasági ágakban is. Reméljük, hogy a jó kezdet után közös munkánk szélesedik és elmé­lyíti a két ország mezőgazda­­sági tudományának kapcsola­tait. Fogadások és baráti találkozók a finn nemzeti ünnep alkalmából A finn nemzeti ünnep al­kalmából Toivo H. Heikkila, a Finn Köztársaság budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete december 6-án fo­gadást adott. A fogadáson megjelent Nagy Dániel, az El­nöki Tanács helyettes elnö­ke, Rónai Sándor, az ország­­gyűlés elnöke, Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyette­se, dr. Münnich Ferenc állam­miniszter, Csergő János kohó-- és gépipari miniszter, Incze Jenő külkereskedelmi minisz­ter, Kossa István közlekedés- és postangvi miniszter, Péter János külügyminiszter, Tausz János belkereskedelmi mi­niszter, Lugossy Jenő művelő­désügyi miniszterhelyettes. Részt vett a fogadáson ad politikát, a gazdasági , és a kulturális élet sok más­­ ve­zető személyisége, valamint a budapesti diplomáciai képvi­seletek számos vezetője és tagja. A fogadás szívélyes, ba­ráti légkörben zajlott le. A finn nagykövetség a nem­zeti ünnep alkalmából decem­ber 7-én a Gellért Szállóban filmbemutatóval egybekötött koktélt rendezett, amelyen részt vett a magyar politikai, kulturális és gazdasági élet számos képviselője, valamint a budapesti diplomáciai misz­­sziók több munkatársa. A Hazafias Népfront Veszp­rém megyei bizottsága a finn nemzeti ünnep alkalmából de­cember 4-én Keszthelyen a művelődési házban finn estet rendezett. Az ünnepi beszé­det Harmati Sándor, a Haza­fias Népfront Országos Taná­csának titkára tartotta. Az ünnepi beszéd után színvona­las műsor következett. Felavatták a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetemet A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanács törvényerejű rendelettel 1962. szeptember 1. hatállyal Sopronban erdőmér­­nökei és faipari mérnöki kar­ral erdészeti és faipari egye­temet alapított. Az egyetem avatóünnepségét pénteken tar­tották a soproni Ady Endre Művelődési Ház dísztermé­ben. Az ünnepségen Losonc­i Pál földművelésügyi minisz­ter mondott avatóbeszédet. Ismertette a Minisztertanács rendeletét, amely szerint az Erdészeti és Faipari Egyetem rektori teendőinek ellátásával dr. Gál János tanszékvezető egyetemi tanárt, a főiskola eddigi igazgatóját, a rektor­­helyettesi feladatok ellátásá­val dr. Magyar János tan­székvezető egyetemi tanárt és dr. Mayer Antal tan­székvezető egyetemi docensét bízták meg. Az erdőmérnöki kar felelős dékánja dr. Som­­kuti Elemér tanszékvezető egyetemi tanár, a faipari mér­nöki kar dékánja pedig Szabó Dénes egyetemi tanár. Mikrobusz jár k­ét vístel a Napk­effyre, változás a 89-es busz vonalán Mikrobuszjáratok a Római-parton, a Városligetben, a Balaton mellett és több vidéki városban A Fővárosi Autóbuszüzem december 10-től, hétfőtől kezdve csúcsforgalmi időben mikrobuszjáratot közlekedtet Budán a Naphegyen át a Pau­­ler utca és Hegyalja út között. Az N-járat, ez lesz a mikrobusz­járat neve , köznaponként reggel és délután, vasárnap és munkaszüneti napokon egész napon át közelekedik. Vitel­díja a járat teljes hosszára egy forint lesz. Hétfőtől kezdve megváltozik a 89-es autóbuszjárat száma. Ez a járat eddig az Üllői úti új lakótelep és a Dániel út között közlekedett. Ezentúl 39-es jelzéssel fog közlekedni, ugyanakkor a 89-es az Aszódi utca és a János­ kórház között betétjárat lesz. Az autóbuszüzem a jövő év­ben új mikrobusz-szerelvé­­nyekkel gyarapítja a Margit­szigeten népszerűvé vált já­ratot. Az üzem öt újabb mik­­robuszt készít, egyébként terv szerint mikrobusz közlekedik a Római-parton, a Városliget­ben és a Vár­negyedben is. Alkalmanként a mikrobusz -vonatokat-m­ás ipari vásár idején is közlekedtetik a vásár területén és rendszeresítik a mikrobuszos városnéző kirán­dulásokat. A múlt nyáron megkedvel­ték az üdülővendégek a MÁVAUT Balaton menti mik­robuszj­ára­tait is. Füred és Ti­­hanyrév között, továbbá Veszprémben és Székesfehér­várott is nagy utasforgalmú mikrobuszos kirándulásokat rendeztek. A MÁVAUT még a nyári fő idény előtt tíz mik­­robuszt készíttet és nemcsak a Balaton környékén, hanem Sopronban, Szegeden és Deb­recenben is közlekedteti őket. Magar Nemzet Agrárszakemberek szabadegyeteme Szombathelyent A MEDOSZ Vas megyei te­rületi bizottsága, a TIT Vas megyei szervezetének agronó­miai szakosztálya és a Ha­zafias Népfront Vas megyei bizottsága öt előadásból álló mezőgazdasági szabadegyete­met rendez Szombathelyen az agrárszakemberek részére. Az első előadást december 15-én Petőházi Gábor földművelés­­ügyi miniszterhelyettes tartja Vas megye mezőgazdaságá­nak lehetőségei címmel. Kitüntetések a magyar sajtó napja alkalmából Péntek délután a Magyar Sajtó Házában rendezett ün­nepségen Nagy Dániel, a Nép­­köztársaság Elnöki Tanácsá­nak helyettes elnöke a ma­gyar sajtó napja alkalmából kormánykitüntetéseket adott át a sajtómunka területén ki­tűnt dolgozóknak, újságírók­nak, szerkesztőknek, kiadóhi­vatali dolgozóknak, nyomdá­szoknak és hírlapkézbesítő postásoknak. Az ünnepségen részt vett Szirmai István, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja; Ilku Pál művelődésügyi mi­niszter, a Politikai Bizottság pót­tagja, Szakosíts Árpád, a Ma­gyar Újságírók Országos Szö­vetségének elnöke, Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára, dr. Orbán László, az MSZMP KB agit.-prop. osztályának veze­tője. Nagy Dániel beszédében méltatta a magyar sajtó napja jelentőségét, majd átadta a kitüntetéseket. Az Elnöki Tanács a Munka Érdemrend kitüntetést adomá­nyozta Antalffy Gyulának, a Magyar Nemzet olvasó szer­kesztőjének; Eck Gyulának, a Képes Újság főszerkesztőjé­nek; Pécsi Ferencnek, a­­Ma­gyar Távirati Iroda főszer­kesztőjének; Szentkirályi Já­nosnak, a Szabad Föld főszer­kesztőjének; Tardos András­nak, a Magyar Rádió és Tele­vízió főosztályvezetőjének; Timmer Józsefnek, a Nép­szava főszerkesztőjének; Tóth Benedeknek, a Népszabadság szerkesztő bizottsága tagjának. Tizenheten kaptak Szocia­lista Munkáért Érdemérem, ti­zenhárman Munka Érdem­érem és tizenegyen Szocialis­ta Kultúráért kitüntetést. Ilku Pál átnyújtotta az idei Rózsa Ferenc-díjakat. A Rózsa Ferenc-díj első fo­kozatát kapta Mihályfi Ernő, a Magyar Nemzet főszerkesz­tője és Vető József, a Nép­­szabadság szerkesztő bizottsá­gának tagja; második foko­zatát Horváth József, a Nép­­szabadság főmunkatársa és Szepesi György, a Magyar Rádió és Televízió rovatveze­tője; harmadik fokozatát Ba­ráti Géza, a Népszava fő­­mun­katársa és Hámori Ottó, a Film Színház Muzsika fő­szerkesztője. A kitüntetettek nevében Horváth József mondott kö­szönetet. Ezután a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala és a Magyar Újságírók Országos Szövetsége baráti találkozón látta vendégül a kitüntetett dolgozókat. Földben a kenyérgabona 97,9 százaléka Tanácskozás a Földművelésügyi Minisztériumban A megyei tanácsok mező­­gazdasági osztályvezetői és a Földművelésügyi Miniszté­rium illetékes vezető szakem­berei pénteken a Földműve­lésügyi Minisztériumban meg­tárgyalták a mezőgazdaság időszerű tennivalóit, valamint a termelőszövetkezetek zár­számadásával és a jövő évi termeléssel kapcsolatos prob­lémákat. Keserű János föld­művelésügyi miniszterhelyet­tes tájékoztató előadásában értékelte az elmúlt hetekben zajlott munkák eredményeit. Elmondotta többek között, hogy főleg a Dunántúlon, to­vábbá Borsod és Szabolcs- Szatmár megyében több he­lyen még töretlen a kukorica, vagy kupacokba rakva várja a szállítást és raktározást. Cukorrépából, ugyancsak több ezer vagonnyi vár átvételre. A megyei és járási irányító szervek, valamint a mezőgaz­dasági termelőüzemek veze­tőinek legsürgetőbb feladata most, hogy minden rendelke­zésre álló erőt, gépet, szállító­­eszközt mozgósítsanak a ked­vezőtlen időjárás miatt kint rekedt termények szedésére, illetve beszállítására. A rendkívül száraz őszi időjárás és a korán beköszön­tött tél ellenére a tervezett kenyérgabona-vetésterületnek 97,9 százalékán sikerült elvet­ni a magot. November vé­­géig az őszi mélyszántási elő­­irányzatokat országosan 57,9 százalékra teljesítették, ami nagyjából megfelel a múlt év hasonló időszakáig elért eredményeknek. 10 fokos hidegben is szántanak a traktorosok Gépállomásaink dolgozói a télies hideg beálltával sem hagyták abba a munkát. Bé­kés megye határában 8—10 fokos hidegben is több száz traktor hasítja a barázdát. 200 nagy teljesítményű gépet éjjel-nappal, váltott műszak­ban üzemeltetnek. A kisebb vonóerejű gépek pedig­­ csak­, olyan időpontban — általában a déli órákban — állnak mun­kába, amikor már meg tud­nak birkózni a 10—12 sőt he­­lyenkét 18 centiméter mélyen átfagyott talajokkal. Az oros­házi gépállomás körzetében például 34 traktor szánt. Többségüket a helybeli Vö­rös Csillag Termelőszövetke­zet nagy tábláin vonták össze. Egy-egy táblán 6—8 traktor szánt egyszerre. Nógrád megyében hasonló körülmények között dolgoz­nak a gépállomások traktorve­zetői. Az áldozatos munka a pásztói és a salgótarjáni já­rásban hozta legszebb ered­ményét. A megyének ezen a két vidékén vasárnapig vala­mennyi közös gazdaságban befejezik az őszi mélyszán­tást. Megoldották a folyékony műtrágya gyártását A második borsodi vegyész­napokat csütörtökön este ün­nepélyesen nyitották meg Miskolcon az MTESZ-székházá­­ban. A tanácskozáson megje­lent Cseterki Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak póttagja, a Borsod me­gyei pártbizottság első titkára, Czottner Sándor nehézipari miniszter, Szekér Gyula ne­hézipari miniszterhelyettes, Molnár László, az MSZMP központi bizottsága ipari és közlekedési osztályának he­lyettes vezetője, Gór Nagy Sándor, a Nehézipari Minisz­térium nehézvegyipari főosz­tályának vezetője. Czottner Sándor elmondot­ta, hogy a Borsodi Vegyikom­binát bővítése nyomán az üzemben már az idén meg­duplázódik a nitrogén műtrá­gya termelése, a földpárbázis­­ra való átállással pedig több mint 25 százalékkal csökken­tik a műtrágya előállítási költségét. A gyár műszaki szakemberei sikeres munkát végeztek a műtrágyaválaszték bővítése terén is. Megoldották a folyékony műtrágya gyártá­sát és felhasználásának módo­zatát. A továbbiakban mél­tatta a Tiszai Vegyi Kombinát már üzemelő lakkfesték- és műgyantagyárának, valamint a még épülő műtrágyagyár népgazdasági jelentőségét, majd bejelentette, hogy a mű­anyag alapanyagot gyártó Be­rén tér Vegyiművekben 1963 januárjában kezdik meg az üzemi próbákat. Az új gyár­ban évente tízezer tonna klórt és hatezer tonna PVC-port készítenek. Ezután elmondotta, hogy a Borsodi Vegyikombinát 200 százalékos bővítését előrelát­hatólag 1965-ben fejezik be. A második ötéves tervidő­szakban megkezdik a Berentei Vegyiművek bővítését is. A fejlesztéssel a klóralkálielekt­­rolízis üzem teljesítményét 22 500 tonnára növelik! Ezen­kívül évi 24 000 tonna telje­sítményű új PVC-gyárat is építenek, amelyet földgázzal üzemeltetnek. Hétfőn megkezdődik a fenyőfavásár Az állami erdőgazdaságok és a termelőszövetkezetek a karácsonyfa-piac számára az idén másfél millió folyóméter fenyőfát termelnek ki. A Bel­kereskedelmi Minisztérium közlése szerint a fenyőfa-áru­sítás Budapesten hétfőn kez­­­­dődik meg 450 árusítóhelyen.­­ Szükség esetén az esetleg fel­lépő hiányt 48 órán belül pó­tolni tudják, a jelek szerint azonban erre aligha lesz szük­ség, mert a tavalyi bőségben érkezik a piacra a fenyőfa. A lucfenyő folyóméterének ára 20, a jegenyefenyőé 24 forint lesz és nagy mennyiségben hoznak forgalomba kisebb méretű fákat. JÓ A KEDVE, HA JÓ A PENGE J­Ó­ HASZNÁLT PENGÉJÉT ÚJJÁ­ÉLESÍTI A SASCONY PINCÉÉIN© Hasznos ajándék! Árusítják az illatszerboltok és áruházak Szombat, 1962. december 8. Megemlékezések külföldön a magyar sajtó napjáról Mányik Pál rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a­ Magyar Népköztársaság moszkvai ideiglenes ügyvivője pénteken coctail-partyt adott a magyar sajtó napjának tisz­teletére A rendkívül közvet­len, baráti légkörben lezaj­lott podtail-partyn bejelent Borisz Burkov, az APN hír­­ügynökség elnöke, a Szovjet Újságírók Szövetségének tit­kára, Mihail Harlamov, az Állami Rádió- és Televízió Társaság elnöke Leonyid Zamjatyin, a szovjet külügy­minisztérium sajtóosztályának vezetője, Nyikolaj Makejev, a Krasznaja Zvezda főszerkesz­tője, valamint a szovjet sajtó, az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet külügyminiszté­rium sok felelős munkatársa. Ott volt több mint hatvan, Moszkvában működő külföldi tudósító, szocialista és nyugati hírügynökségiek munkatársai. A coctail-partyn Mányik Pál és Borisz Burkov mondott pohárköszöntőt Pénteken a Moszkovszkaja Pravda "Üdvözöljük magyar barátainkat" címmel meleg­hangú megemlékezést közöl a magyar sajtó napjáról. 36000 új budapesti telefon-előfizető 1965-re Megjavul a Petőfi rádió vételi lehetősége Horn Dezső, közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes pénteken az Újságíró Klub­ban sajtótájékoztatón ismer­tette a telefonhálózat és a rádió fejlesztési tervét, vala­mint a postaforgalom­­ helyze­tét. — Budapesten — mon­dotta — hatvanezer a telefon­várományos, a telefon állandó fejlesztése során tehát hosszú évekig nem érhetjük utól a várakozóknak ezt a nagy szá­mát. Budapesten száz lakosra 7,8, vidéken száz lakosra 1,32 telefonállomás esik. A szocia­lista államok között miénk a harmadik hely. Távbeszélő központunk az elmúlt évek­ben sokat fejlődött — beszé­des bizonyíték a Ferenc-köz­­pont augusztus 20-án történt üzembehelyezése — és 1965-ig még további kedvező fejlődési lehetőség előtt áll. Az ötéves terv végére a budapesti táv­beszélő hálózat kapacitását negyvenötezerrel növeli a pos­ta műszaki szolgálata. Rész­leteiben így alakul a távbe­szélőközpont fejlődése: a Fe­­renc-központot további négy­ezer állomással gyarapítják, a Lipót-központot nyolcezer, Óbuda-központot nyolcezer ál­lomással. Az Erzsébet-köz­­pontot négyezer, a Cse­pelt ugyancsak négyezer ál­lomással bővítik és mint új állomás lép üzembe Zugló nyolcezer előfizetővel. Ez a kapacitás gya­korlatban 36 000 új előfizetőt jelent. A Vidéki telefonhálózatot sajnos csak négyezerhatszáz állomással bővíthetjük. A Be­loiannisz Híradástechnikai Gyárat ugyanis a hazai szükségetek kielégítése mel­lett fontos exporttervek telje­sítése terheli, mondotta Horn Dezső. Új távbeszélő központ épül Gyöngyösön, és bővítik a jelenlegi központot Győrött, Debrecenben, Székesfehérvá­rott, Pápán, Szekszárdon, Sal­gótarjánban és Szegeden Több vidéki város lakossága kérelmezte, hogy városukban szaporítsák a nyilvános állo­mások számát. A posta ennek a kívánságnak is mielőbb igyekszik megfelelni. A KGST segítségével a posta új típusú központokat alakít ki. Az új központok már elektronikus automatikus vezérlésű beren­dezést kapnak. Ehhez viszont hozzá kell alakítani a még régebbi típusú távbeszélő be­rendezéseket. A Petőfi rádió vételi lehe­tőségeire a rádióelőfizetők or­szágszerte sokat panaszkod­nak. A Petőfi-adó adásait nappal az ország területének 77 százalékán vehetik a rádió­­előfizetők, esti órákban azon­ban a vételi lehetőség az or­szágnak csak a 47 százalé­kára terjed ki. A Kossuth rá­diót az ország területének 85 százalékán hallják tökéletesen nappal, éjszakai órákban vi­szont csak az ország területé­nek 55 százalékán. Ezen a mű­szakilag kedvezőtlen helyze­ten a posta ütemezett terv szerint kíván segíteni A Pe­tőfi rádió jelenlegi 8 kilo­­wattos teljesítőképességét 1964 első felére 20 kilowattra eme­lik, majd a 135 kilowattos ba­­la­tonszabadi adó veszi át a Petőfi rádiót, a Kossuth-adó energiáját az ötéves terv vé­gére 150 kilowattosra növe­lik, és a Lakihegyi adóállo­más "­öröklik az idegen nyelvű adást, amelyet most Bal­a­ton­­szakads sugároz. Fejlesztik az URH-adó kapacitását, is és szükség szerint a Kossuth-adó műárának sugárzására az URH segítségét is igénybe ve­szik. Zene­­ tánc MINDEN SZOMBAT ÉS VASÁRNAP 17.30-TÓL 23 ÓRÁIG Gresham Mackóban (V. Roosevelt tér 5.)

Next