Magyar Nemzet, 1962. december (18. évfolyam, 281-305. szám)
1962-12-08 / 287. szám
Magyar—bolgár akadémiai együttműködési egyezményt írtak alá Pénteken a Magyar Tudományos Akadémián aláírták a Magyar Tudományos Akadémia és a Bolgár Mezőgazdasági Tudományos Akadémia közötti tudományos együttműködésre vonatkozó egyezményt és ennek 1963—64. évi munkatervét. Az ünnepélyes aláíráson jelen volt Manninger Rezső, az Akadémia alelnöke, Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottsága tudományos és kulturális osztályának helyettes vezetője, Szabó Imre, az Akadémia főtitkárhelyettese, valamint az Akadémia elnökségének több tagja, Ferencz László, a Külügyminisztérium főosztályvezető helyettese. Ott volt Jancso Georgiev budapesti bolgár nagykövet. Az egyezményt magyar részről Erdei Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, bolgár részről Sz. Kumanov, a bolgár mezőgazdasági tudományos akadémia alelnöke írta alá. Az aláírás után az akadémia elnöksége fogadást adott a bolgár küldöttség tiszteletére. Erdei Ferenc akadémikus az egyezmény jelentőségéről szólva hangsúlyozta: " Az egyezmény egyben az első olyan tudományos együttműködési megállapodás, amelyet egy másik szocialista ország mezőgazdasági tudományos akadémiájával közvetlenül hoztunk létre. Kölcsönösen van mit tanulnunk egymástól és az együttműködés mindkét fél számára módot nyújt sok hasznos és érdekes tapasztalat átvételére. Sz. Kumanov akadémikus rámutatott: Az egyezmény alapján gyümölcsöző együttműködést várunk főleg a kukoricatermesztéssel és az álategészségüggyel kapcsolatos kutató munkában, de más mezőgazdasági ágakban is. Reméljük, hogy a jó kezdet után közös munkánk szélesedik és elmélyíti a két ország mezőgazdasági tudományának kapcsolatait. Fogadások és baráti találkozók a finn nemzeti ünnep alkalmából A finn nemzeti ünnep alkalmából Toivo H. Heikkila, a Finn Köztársaság budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete december 6-án fogadást adott. A fogadáson megjelent Nagy Dániel, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese, dr. Münnich Ferenc államminiszter, Csergő János kohó-- és gépipari miniszter, Incze Jenő külkereskedelmi miniszter, Kossa István közlekedés- és postangvi miniszter, Péter János külügyminiszter, Tausz János belkereskedelmi miniszter, Lugossy Jenő művelődésügyi miniszterhelyettes. Részt vett a fogadáson ad politikát, a gazdasági , és a kulturális élet sok más vezető személyisége, valamint a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. A fogadás szívélyes, baráti légkörben zajlott le. A finn nagykövetség a nemzeti ünnep alkalmából december 7-én a Gellért Szállóban filmbemutatóval egybekötött koktélt rendezett, amelyen részt vett a magyar politikai, kulturális és gazdasági élet számos képviselője, valamint a budapesti diplomáciai miszsziók több munkatársa. A Hazafias Népfront Veszprém megyei bizottsága a finn nemzeti ünnep alkalmából december 4-én Keszthelyen a művelődési házban finn estet rendezett. Az ünnepi beszédet Harmati Sándor, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára tartotta. Az ünnepi beszéd után színvonalas műsor következett. Felavatták a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetemet A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanács törvényerejű rendelettel 1962. szeptember 1. hatállyal Sopronban erdőmérnökei és faipari mérnöki karral erdészeti és faipari egyetemet alapított. Az egyetem avatóünnepségét pénteken tartották a soproni Ady Endre Művelődési Ház dísztermében. Az ünnepségen Losonci Pál földművelésügyi miniszter mondott avatóbeszédet. Ismertette a Minisztertanács rendeletét, amely szerint az Erdészeti és Faipari Egyetem rektori teendőinek ellátásával dr. Gál János tanszékvezető egyetemi tanárt, a főiskola eddigi igazgatóját, a rektorhelyettesi feladatok ellátásával dr. Magyar János tanszékvezető egyetemi tanárt és dr. Mayer Antal tanszékvezető egyetemi docensét bízták meg. Az erdőmérnöki kar felelős dékánja dr. Somkuti Elemér tanszékvezető egyetemi tanár, a faipari mérnöki kar dékánja pedig Szabó Dénes egyetemi tanár. Mikrobusz jár két vístel a Napkeffyre, változás a 89-es busz vonalán Mikrobuszjáratok a Római-parton, a Városligetben, a Balaton mellett és több vidéki városban A Fővárosi Autóbuszüzem december 10-től, hétfőtől kezdve csúcsforgalmi időben mikrobuszjáratot közlekedtet Budán a Naphegyen át a Pauler utca és Hegyalja út között. Az N-járat, ez lesz a mikrobuszjárat neve , köznaponként reggel és délután, vasárnap és munkaszüneti napokon egész napon át közelekedik. Viteldíja a járat teljes hosszára egy forint lesz. Hétfőtől kezdve megváltozik a 89-es autóbuszjárat száma. Ez a járat eddig az Üllői úti új lakótelep és a Dániel út között közlekedett. Ezentúl 39-es jelzéssel fog közlekedni, ugyanakkor a 89-es az Aszódi utca és a János kórház között betétjárat lesz. Az autóbuszüzem a jövő évben új mikrobusz-szerelvényekkel gyarapítja a Margitszigeten népszerűvé vált járatot. Az üzem öt újabb mikrobuszt készít, egyébként terv szerint mikrobusz közlekedik a Római-parton, a Városligetben és a Várnegyedben is. Alkalmanként a mikrobusz -vonatokat-más ipari vásár idején is közlekedtetik a vásár területén és rendszeresítik a mikrobuszos városnéző kirándulásokat. A múlt nyáron megkedvelték az üdülővendégek a MÁVAUT Balaton menti mikrobuszjáratait is. Füred és Tihanyrév között, továbbá Veszprémben és Székesfehérvárott is nagy utasforgalmú mikrobuszos kirándulásokat rendeztek. A MÁVAUT még a nyári fő idény előtt tíz mikrobuszt készíttet és nemcsak a Balaton környékén, hanem Sopronban, Szegeden és Debrecenben is közlekedteti őket. Magar Nemzet Agrárszakemberek szabadegyeteme Szombathelyent A MEDOSZ Vas megyei területi bizottsága, a TIT Vas megyei szervezetének agronómiai szakosztálya és a Hazafias Népfront Vas megyei bizottsága öt előadásból álló mezőgazdasági szabadegyetemet rendez Szombathelyen az agrárszakemberek részére. Az első előadást december 15-én Petőházi Gábor földművelésügyi miniszterhelyettes tartja Vas megye mezőgazdaságának lehetőségei címmel. Kitüntetések a magyar sajtó napja alkalmából Péntek délután a Magyar Sajtó Házában rendezett ünnepségen Nagy Dániel, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke a magyar sajtó napja alkalmából kormánykitüntetéseket adott át a sajtómunka területén kitűnt dolgozóknak, újságíróknak, szerkesztőknek, kiadóhivatali dolgozóknak, nyomdászoknak és hírlapkézbesítő postásoknak. Az ünnepségen részt vett Szirmai István, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja; Ilku Pál művelődésügyi miniszter, a Politikai Bizottság póttagja, Szakosíts Árpád, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke, Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára, dr. Orbán László, az MSZMP KB agit.-prop. osztályának vezetője. Nagy Dániel beszédében méltatta a magyar sajtó napja jelentőségét, majd átadta a kitüntetéseket. Az Elnöki Tanács a Munka Érdemrend kitüntetést adományozta Antalffy Gyulának, a Magyar Nemzet olvasó szerkesztőjének; Eck Gyulának, a Képes Újság főszerkesztőjének; Pécsi Ferencnek, aMagyar Távirati Iroda főszerkesztőjének; Szentkirályi Jánosnak, a Szabad Föld főszerkesztőjének; Tardos Andrásnak, a Magyar Rádió és Televízió főosztályvezetőjének; Timmer Józsefnek, a Népszava főszerkesztőjének; Tóth Benedeknek, a Népszabadság szerkesztő bizottsága tagjának. Tizenheten kaptak Szocialista Munkáért Érdemérem, tizenhárman Munka Érdemérem és tizenegyen Szocialista Kultúráért kitüntetést. Ilku Pál átnyújtotta az idei Rózsa Ferenc-díjakat. A Rózsa Ferenc-díj első fokozatát kapta Mihályfi Ernő, a Magyar Nemzet főszerkesztője és Vető József, a Népszabadság szerkesztő bizottságának tagja; második fokozatát Horváth József, a Népszabadság főmunkatársa és Szepesi György, a Magyar Rádió és Televízió rovatvezetője; harmadik fokozatát Baráti Géza, a Népszava főmunkatársa és Hámori Ottó, a Film Színház Muzsika főszerkesztője. A kitüntetettek nevében Horváth József mondott köszönetet. Ezután a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala és a Magyar Újságírók Országos Szövetsége baráti találkozón látta vendégül a kitüntetett dolgozókat. Földben a kenyérgabona 97,9 százaléka Tanácskozás a Földművelésügyi Minisztériumban A megyei tanácsok mezőgazdasági osztályvezetői és a Földművelésügyi Minisztérium illetékes vezető szakemberei pénteken a Földművelésügyi Minisztériumban megtárgyalták a mezőgazdaság időszerű tennivalóit, valamint a termelőszövetkezetek zárszámadásával és a jövő évi termeléssel kapcsolatos problémákat. Keserű János földművelésügyi miniszterhelyettes tájékoztató előadásában értékelte az elmúlt hetekben zajlott munkák eredményeit. Elmondotta többek között, hogy főleg a Dunántúlon, továbbá Borsod és Szabolcs- Szatmár megyében több helyen még töretlen a kukorica, vagy kupacokba rakva várja a szállítást és raktározást. Cukorrépából, ugyancsak több ezer vagonnyi vár átvételre. A megyei és járási irányító szervek, valamint a mezőgazdasági termelőüzemek vezetőinek legsürgetőbb feladata most, hogy minden rendelkezésre álló erőt, gépet, szállítóeszközt mozgósítsanak a kedvezőtlen időjárás miatt kint rekedt termények szedésére, illetve beszállítására. A rendkívül száraz őszi időjárás és a korán beköszöntött tél ellenére a tervezett kenyérgabona-vetésterületnek 97,9 százalékán sikerült elvetni a magot. November végéig az őszi mélyszántási előirányzatokat országosan 57,9 százalékra teljesítették, ami nagyjából megfelel a múlt év hasonló időszakáig elért eredményeknek. 10 fokos hidegben is szántanak a traktorosok Gépállomásaink dolgozói a télies hideg beálltával sem hagyták abba a munkát. Békés megye határában 8—10 fokos hidegben is több száz traktor hasítja a barázdát. 200 nagy teljesítményű gépet éjjel-nappal, váltott műszakban üzemeltetnek. A kisebb vonóerejű gépek pedig csak, olyan időpontban — általában a déli órákban — állnak munkába, amikor már meg tudnak birkózni a 10—12 sőt helyenkét 18 centiméter mélyen átfagyott talajokkal. Az orosházi gépállomás körzetében például 34 traktor szánt. Többségüket a helybeli Vörös Csillag Termelőszövetkezet nagy tábláin vonták össze. Egy-egy táblán 6—8 traktor szánt egyszerre. Nógrád megyében hasonló körülmények között dolgoznak a gépállomások traktorvezetői. Az áldozatos munka a pásztói és a salgótarjáni járásban hozta legszebb eredményét. A megyének ezen a két vidékén vasárnapig valamennyi közös gazdaságban befejezik az őszi mélyszántást. Megoldották a folyékony műtrágya gyártását A második borsodi vegyésznapokat csütörtökön este ünnepélyesen nyitották meg Miskolcon az MTESZ-székházában. A tanácskozáson megjelent Cseterki Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Borsod megyei pártbizottság első titkára, Czottner Sándor nehézipari miniszter, Szekér Gyula nehézipari miniszterhelyettes, Molnár László, az MSZMP központi bizottsága ipari és közlekedési osztályának helyettes vezetője, Gór Nagy Sándor, a Nehézipari Minisztérium nehézvegyipari főosztályának vezetője. Czottner Sándor elmondotta, hogy a Borsodi Vegyikombinát bővítése nyomán az üzemben már az idén megduplázódik a nitrogén műtrágya termelése, a földpárbázisra való átállással pedig több mint 25 százalékkal csökkentik a műtrágya előállítási költségét. A gyár műszaki szakemberei sikeres munkát végeztek a műtrágyaválaszték bővítése terén is. Megoldották a folyékony műtrágya gyártását és felhasználásának módozatát. A továbbiakban méltatta a Tiszai Vegyi Kombinát már üzemelő lakkfesték- és műgyantagyárának, valamint a még épülő műtrágyagyár népgazdasági jelentőségét, majd bejelentette, hogy a műanyag alapanyagot gyártó Berén tér Vegyiművekben 1963 januárjában kezdik meg az üzemi próbákat. Az új gyárban évente tízezer tonna klórt és hatezer tonna PVC-port készítenek. Ezután elmondotta, hogy a Borsodi Vegyikombinát 200 százalékos bővítését előreláthatólag 1965-ben fejezik be. A második ötéves tervidőszakban megkezdik a Berentei Vegyiművek bővítését is. A fejlesztéssel a klóralkálielektrolízis üzem teljesítményét 22 500 tonnára növelik! Ezenkívül évi 24 000 tonna teljesítményű új PVC-gyárat is építenek, amelyet földgázzal üzemeltetnek. Hétfőn megkezdődik a fenyőfavásár Az állami erdőgazdaságok és a termelőszövetkezetek a karácsonyfa-piac számára az idén másfél millió folyóméter fenyőfát termelnek ki. A Belkereskedelmi Minisztérium közlése szerint a fenyőfa-árusítás Budapesten hétfőn kezdődik meg 450 árusítóhelyen. Szükség esetén az esetleg fellépő hiányt 48 órán belül pótolni tudják, a jelek szerint azonban erre aligha lesz szükség, mert a tavalyi bőségben érkezik a piacra a fenyőfa. A lucfenyő folyóméterének ára 20, a jegenyefenyőé 24 forint lesz és nagy mennyiségben hoznak forgalomba kisebb méretű fákat. JÓ A KEDVE, HA JÓ A PENGE JÓ HASZNÁLT PENGÉJÉT ÚJJÁÉLESÍTI A SASCONY PINCÉÉIN© Hasznos ajándék! Árusítják az illatszerboltok és áruházak Szombat, 1962. december 8. Megemlékezések külföldön a magyar sajtó napjáról Mányik Pál rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a Magyar Népköztársaság moszkvai ideiglenes ügyvivője pénteken coctail-partyt adott a magyar sajtó napjának tiszteletére A rendkívül közvetlen, baráti légkörben lezajlott podtail-partyn bejelent Borisz Burkov, az APN hírügynökség elnöke, a Szovjet Újságírók Szövetségének titkára, Mihail Harlamov, az Állami Rádió- és Televízió Társaság elnöke Leonyid Zamjatyin, a szovjet külügyminisztérium sajtóosztályának vezetője, Nyikolaj Makejev, a Krasznaja Zvezda főszerkesztője, valamint a szovjet sajtó, az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet külügyminisztérium sok felelős munkatársa. Ott volt több mint hatvan, Moszkvában működő külföldi tudósító, szocialista és nyugati hírügynökségiek munkatársai. A coctail-partyn Mányik Pál és Borisz Burkov mondott pohárköszöntőt Pénteken a Moszkovszkaja Pravda "Üdvözöljük magyar barátainkat" címmel meleghangú megemlékezést közöl a magyar sajtó napjáról. 36000 új budapesti telefon-előfizető 1965-re Megjavul a Petőfi rádió vételi lehetősége Horn Dezső, közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes pénteken az Újságíró Klubban sajtótájékoztatón ismertette a telefonhálózat és a rádió fejlesztési tervét, valamint a postaforgalom helyzetét. — Budapesten — mondotta — hatvanezer a telefonvárományos, a telefon állandó fejlesztése során tehát hosszú évekig nem érhetjük utól a várakozóknak ezt a nagy számát. Budapesten száz lakosra 7,8, vidéken száz lakosra 1,32 telefonállomás esik. A szocialista államok között miénk a harmadik hely. Távbeszélő központunk az elmúlt években sokat fejlődött — beszédes bizonyíték a Ferenc-központ augusztus 20-án történt üzembehelyezése — és 1965-ig még további kedvező fejlődési lehetőség előtt áll. Az ötéves terv végére a budapesti távbeszélő hálózat kapacitását negyvenötezerrel növeli a posta műszaki szolgálata. Részleteiben így alakul a távbeszélőközpont fejlődése: a Ferenc-központot további négyezer állomással gyarapítják, a Lipót-központot nyolcezer, Óbuda-központot nyolcezer állomással. Az Erzsébet-központot négyezer, a Csepelt ugyancsak négyezer állomással bővítik és mint új állomás lép üzembe Zugló nyolcezer előfizetővel. Ez a kapacitás gyakorlatban 36 000 új előfizetőt jelent. A Vidéki telefonhálózatot sajnos csak négyezerhatszáz állomással bővíthetjük. A Beloiannisz Híradástechnikai Gyárat ugyanis a hazai szükségetek kielégítése mellett fontos exporttervek teljesítése terheli, mondotta Horn Dezső. Új távbeszélő központ épül Gyöngyösön, és bővítik a jelenlegi központot Győrött, Debrecenben, Székesfehérvárott, Pápán, Szekszárdon, Salgótarjánban és Szegeden Több vidéki város lakossága kérelmezte, hogy városukban szaporítsák a nyilvános állomások számát. A posta ennek a kívánságnak is mielőbb igyekszik megfelelni. A KGST segítségével a posta új típusú központokat alakít ki. Az új központok már elektronikus automatikus vezérlésű berendezést kapnak. Ehhez viszont hozzá kell alakítani a még régebbi típusú távbeszélő berendezéseket. A Petőfi rádió vételi lehetőségeire a rádióelőfizetők országszerte sokat panaszkodnak. A Petőfi-adó adásait nappal az ország területének 77 százalékán vehetik a rádióelőfizetők, esti órákban azonban a vételi lehetőség az országnak csak a 47 százalékára terjed ki. A Kossuth rádiót az ország területének 85 százalékán hallják tökéletesen nappal, éjszakai órákban viszont csak az ország területének 55 százalékán. Ezen a műszakilag kedvezőtlen helyzeten a posta ütemezett terv szerint kíván segíteni A Petőfi rádió jelenlegi 8 kilowattos teljesítőképességét 1964 első felére 20 kilowattra emelik, majd a 135 kilowattos balatonszabadi adó veszi át a Petőfi rádiót, a Kossuth-adó energiáját az ötéves terv végére 150 kilowattosra növelik, és a Lakihegyi adóállomás "öröklik az idegen nyelvű adást, amelyet most Balatonszakads sugároz. Fejlesztik az URH-adó kapacitását, is és szükség szerint a Kossuth-adó műárának sugárzására az URH segítségét is igénybe veszik. Zene tánc MINDEN SZOMBAT ÉS VASÁRNAP 17.30-TÓL 23 ÓRÁIG Gresham Mackóban (V. Roosevelt tér 5.)