Magyar Nemzet, 1962. december (18. évfolyam, 281-305. szám)
1962-12-08 / 287. szám
Magyar Nemzet. Svejk a második világháborúban Brecht-bemutató a Madách Színházban Jaroslav Hasek híres regényfigurája, Svejk, a derék cseh kispolgár megöregedett. Bérlőit Brecht, Shakespeare, Shaw, Lenz átdolgozója egy negyedszázaddal és egy háborúval növelte meg Svejk életkorát. A színhely ugyanaz — és mégsem az. A cselekmény is úgy indul, mint Hasek regényének első lapjain, de nem úgy folytatódik. S bár a Kehely vendéglő törzsvendégei is hasekiak, egy negyedszázad politikai tapasztalataival gazdagodtak. Brecht, aki műveiben megalkuvás nélkül hirdeti az értelemre ható dráma létjogosultságát, ebben a darabjában ismét a józan észt fogja vállalóra. Arról faggatja a Hasektől kölcsönkért Irodalmi hőst, mit felel kora, s a német fasizmus által feltett kérdésre. Kivel tartasz kisember? — kérdezi a kor, s vele együtt Bertolt Brecht. Elmúltak azok az idők, amikor a Kehelyben derűsen anekdotázni lehetett Ferenc Jóska légypiszoktól elcsúfított arcképén, Ferenc Ferdinánd halálán, a k. u. k. bürokrata butaságain. Ezért kellett Svejknek, a pipázgatva anekdotázó kutyakereskedőnek is megváltoznia. Brechtnél is mesélget ugyan budovicei szépasszonyokéról, az erkölcsi megvetés értelméről, a német alaposságról, de pipája hunyó tüzével együtt kialszik benne a lélek derűje is. Az értelem keres itt választ és kevésbé az érzelem, ezért illeszkedik minden fintor, tragikomikus vagy ironikus mondat egyetlen nagy logikai rendbe, melynek lényege a fasizmus megvetése. Hasek figurái még ismerték azt a közönyt, mely fütyült az első világháborúra, de fütyült minden puskaropogásra is. Brecht hősei már nem lehetnek közönyösek, a nyárspolgári, vállvonogató cinizmus vétkes cinkosság a bűnösökkel is. A Svejk a ■második világháborúban etikai és mélyen gondolati dráma. A cselekmény minden mozzanata, a fasizmussal való egyetértés és az antifasiszta magatartás közötti ellentétből veszi feszültségét. A példázatok, a songok, a Hasektől kölcsönzött helyzetek felnagyítása, vagy bizonyos szituációk szándékos kicsinyítése, azonosítás és elidegenítés mind mind ezt a célt szolgálják. Kapeckáné vendéglős tenyérjóslása félelmetes erejűvé növekszik azzal, hogy pusztulást jövendel a náciknak, a kákabélű fényképész mulatságos esküje, hogy húsért, élelemért nem adja el magát, kicsiségében mutatja a hősiesség, az emberi tartás sokféle változatát. Igaz, a brechti Svejk nem egészen következetes színpadi alkotás. Hiányzik belőle a drámai koncepciónak az a szilárdsága, mely a Galilei-1, vagy az Arturo Ui-t összetartja. Hasek figurája a kehelyen kívül is életerős, Brechté azonban a hóval fedett szovjet hadszíntéren már elerőtlenedik. Nemcsak Hasektől, s a ferencjózsefi világtól esik messze itt Svejk, hanem Brechttől is, és lesz belőle félig patetikus, félig cinikus hős, akin az sem segít, hogy Hitlerrel találja szemben magát. Pedig a lehetőség itt óriási, Hitler most megkaphatná azt a választ, amelyet kezdete óta keres a dráma, hogyan támogatja és érti meg őt a kisember. A kisember, Svejk, azonban elfelejt anekdotázni, elveszti hasek, brechti vonásait is. A drámát az idén januárban a kaposvári Csiky Gergely Színház világosan értelmezett előadásában láthattuk már. Most a Madách Színház mutatta be, Vámos László mozgékony, szélsőségeket élező, vígjátékba hangszerelt rendezésében. Vámos jól érti a szerzőt; mindaz, ami nemcsak a drámában, hanem Brecht dramaturgiai elveiben is bennefoglaltatik, helyet kapott az előadásban. E felismerések nyomán joggal követheti a legharsányabb epizódot tragikus alaphangulatú song, a szabadulást hirdető néptáncot az SS-hordák félelmetes színrelépése. Rendezése olyan, mint a szabályos, hangsúlyos időmértékes rendelés; csaknem minden mozzanat szabályos lüktetésű, ahol a hangsúly legtöbbször a megfelelő mondatra és gondolatra esik. A színt SS-ek segítségével rendezik át, s ez az ötlet nem nagyon sikerült. A gépfegyveres náci katonák első megjelenése megüti a dráma alaphangját, második bevonulásuk félelmet kelt, de sokszori látványuk sablonos, egyhangú és modorossá válik. A darab hangulatát pontosan eltaláló, jól stilizált zenével, Hans Eisler nagyszerű muzsikájával, Fáy Árpád szellemes, friss, helyenként frappáns magyar fordításában játssza a Svejket a színház. Az előadás légkörében fontos szerepük van Köpeczi Bócz István szűkszavúan is a lényegre törő díszleteinek. A címszerepet Körmendi János nagyon ökonomikusan építette fel. Alakításának leglényegesebb vonása, hogy megértve a figurát és Brecht Hagyományok ápolása, továbbfejlesztése és a legmodernebb, legkorszerűbb könyvészeti törekvések jellemzik a Német Demokratikus Köztársaság könyvművészeti kiállítását, amelyet az Ernst Múzeum termeiben rendeztek. Ez a kiállítás nemcsak a bemutatott könyvek kivitele miatt tarthat igényt fokozott érdeklődésre, hanem, mert olyan baráti ország könyvkultúrájáról ad számot, amelyhez a magyar nyomdászatot és kiadást évszázados kapcsolatok fűzik. Legelső szakembereink német műhelyekben tanulták a mesterséget és hozták hazánkba a művelődés mécseseit, a könyveket. Számos magyar munka látott napvilágot Németországban, s német könyvművészeti hagyományok hatottak a mi könyvművészetünkre is. A kapcsolat a két ország könyvkiadása között má s eleven. Nemrég e lap hasábjain adtunk hírt arról, hogy több magyar tankönyv készül a demokratikus Németország nyomdáiban, de nagy segítséget kap a magyar könyvművészet azáltal is, hogy a lipcsei Grafikai és Könyvművészeti Főiskolán évenként két szakemberünk ismerkedhet meg a könyvkiadás legújabb eredményeivel. A kiállítás nemcsak a német könyvkultúráról tájékoztatja a látogatót, hanem bepillantást enged — ha csak vázlatosan is — a Német Demokratikus Köztársaság gazdag és sokoldalú könyvkiadásának egészébe is. Könyvművészetük leglényegesebb vonása, hogy a könyv külső formáját mindig a tartalom határozza meg. Ehhez választják a papírtól kezdve a betűtípuson, tipográfián, illusztráción keresztül a kötésig a megfelelő formákat. Ez különösen a szakkönyvek és tudományos kiadványok esetében jelentős, ahol a könnyű kezelhetőség mellett a képletek és táblázatok áttekinthetősége igen fontos követelmény. A bemutatott könyvek ábrái, illusztrációi a legkorszerűbb technikával készültek, s szervesen illeszkednek a szövegekbe. Külön kell említenünk „ gyönyörű művészeti kiadványokat. Változatos formákban és kötéssel készülnek, nagyszámú fekete-fehér és színes reprodukcióval. A különböző, magas-, mély- és síknyomású, de különösen a fénynyomású reprodukciók nagyon szépek. A francia impersszionista festészetről, Vera Muhina művészetéről, vagy a Pogány G. Gábor összeállításában készült Detrovits-album kiálltszándékát, nem a játéka humoros és mulattató, hanem hagyta, hogy a szöveg és az a helyzet legyen az, amelybe Svejk került. Egyszerűsége és mértéktartása példamutató. Psota Irént kell még mellette megemlítenünk, aki a Kehely tulajdonosnőjének kissé halvány alakjából kemény körvonalakat emel ki. Szerepének egy-egy mozzanata a jóslás, vagy a német harácsolásról szóló dal a Kurázsi mama néma lányával egy színvonalra emeli alakítását. Pompás figura Márkus Lászlóé, akár Bulfinger Scharführert, akár bátyját, a tábori lelkészt viszi színpadra; mindkettő sok lényeges egyedi vonásból összetett, gondosan kimunkált alakítás. Zenthe Ferenc fényképésze mulatságos és eredeti, Löte Attila és Szénási Ernő azonban a megírt szerepnél is valamivel erőtlenebbül alakít. Kettőjük közül elsősorban Szénásinak adódott volna lehetősége, hogy valóságos jellemet formáljon meg a Gestapo-ügynök alakjából. Gábor István tájáról csak a legnagyobb elismerés hangján szólhatunk Ezek a munkák a világ könyvpiacán is méltón képviselhetik a Német Demokratikus Köztársaság könyvkultúráját. A szakértelem és művészi gondosság látszik a többi kiadványon is. A különböző koroknak megfelelő betűtípus használata emeli a könyv színvonalát. Gyakran élnek ezzel az eljárással, de mindenkor ügyelnek arra, hogy a díszesebb betű ne vonja el a figyelmet, ne nehezítse meg az olvasást. Különös figyelemmel gondozzák az ifjúsági és gyermek-kiadványokat. Ezeknél a könyveknél betűtípus és illusztráció az érdeklődés, a gyermeki fantázia felkeltését szolgálja. A Don Quihote és a Gulliver — két kiragadott példa — minden ifjúsági könyvespolcnak dísze lehetne. Utoljára hagytuk a zenemű kiadványokat. Lipcse a második világháború előtt is a zeneműkiadás fellegvára volt, ezt a rangját a mai napig megőrizte. A német zeneműkiadás nemcsak mennyiségében jelentős, de kiállítása és a szöveges zenekiadványok áttekinthetősége szempontjából is a világ élvonalába tartozik. Fakszimile kiadványaik pedig csaknem utolérhetetlenül szépek. A szép és tartalmas kiállítás meggyőzőenreprezentálta, hogy a német könyvkiadás, legiobb hagyományait továbbfejlesztve, a szocialista kultúra részévé vált. S. M. Papír, betű, kép és kötés összhangja Az NDK könyvművészeti kiállítása az Ernst Múzeumban A Juhász Gyula Emlékkönyv 6 esztendei munka után elkészült és decemberben kerül a nyilvánosság elé. Ugyancsak decemberben jelennek meg az Akadémiai Kiadó gondozásában a költő jegyzetekkel ellátott összes versei. A Szépirodalmi Könyvkiadó pedig a költő születésének 80-ik évében adja ki Juhász Gyula öszszes verseit bibliapapíron. Szombat, 1962. december 8. Egy hét BUDAPEST HANGVERSENYTERMEIBEN PETROVICS EMIL »Lysistrate című koncert-vígoperája a Zeneakadémia immár aggasztóan kis számú közönsége előtt forró sikert aratott. A siker egyébként várható volt mindenki tudta előre, aki hallotta a Lysistrate rádió-bemutatóját és aki megérezte ennek a muzsikának életteljességét, nagyszerű humorát és biztos szerkezetét. Petrovics utóbbi években írott minden műve életképes, mert életszerű: mindkét lábával a valóság talaján áll és így a támpontok egész sorát szolgáltatja hallgatójának. Ugyanakkor minden művét magasrendű művészi bátorság jellemzi: az emberi érzelemvilág minden ajtaja nyitva áll előtte és hasznosítja a zenetörténet minden eredményét. Az sem aggasztja különösképpen, ha művének egy-egy részlete hasonlít valamelyik múltbéli stílushoz vagy valamelyik konkrét műhöz — ugyanakkor finom ízléssel válogat és biztos kézzel sűrít, anélkül, hogy ebben a munkájában bármiféle -apriorisztikus (tehát nem átélt és nem tapasztalatból származó) aggodalom korlátozná. Petrovic ilyen értelemben felszabadult, abszolút görcsmentes alkotó és már ezért a tulajdonságáért is különös figyelmet, megbecslést érdemel. Petrovics ezt a szabadságot az ábrázolandó anyag tökéletes megismerésével teremti meg a masa számára: mindig, minden körülmények között jellemeket és drámai szituációkat ábrázol, mégpedig olyan részletező módszerrel, amely soha nem megy az egység rovására. Ezt a képességét már a C'est la guerre című operájánál (sőt már jóval előbb: a Négy önarckép álarcban című cembalo-darabjaiban) nagy örömmel üdvözöltük. A Lysistratert, ugyanez a művészi bátorság és magasrendű realizmus jellemzi és ennek köszönhető nagy sikere. Akoncert-vísoperai keletkezés-történetéhez tartozik, hogy eredetileg színpadi kísérőzene volt, tehát önmagukban is zárt számokból állott. Ezt a koncepciót jelen, végleges formája is megtartotta. Valamilyen félút az oratórium és az opera között, az előbbitől könnyed "cselekményet az utóbbitól pedig az különbözteti meg, hogy a történet egyes mozzanatait külön-külön ábrázolja, nem köti össze muzsikával. Nagyszerű érzékkel válogatta ki a zenei hatáslehetőségeket kínáló epizódokat és ezek sorából a közönség egy kis fantáziával még akkor is kitalálhatja a cselekményt, ha nem ismeri Ariszttofanész vígjátékát. Valójában minden tétel külön-külön is említést érdemelne, erre azonban e helyen nem nyílik mód. Talán elég, ha itt **A férfiak nyomorúsága című ellenállhatatlan humorú részletre, valamint aFérfi kellene című tételre emlékeztetjük a hallgatót. Feltétlenül ki kell emelnünk a gyönyörű zárótételt az eredeti görög melódiával, amelynek végén a béke himnikus dicsérete hangzik fel. A Magyar Rádió Ének- és Zenekara Lehel György vezényletével technikailag igen jól megoldott produkciót nyújtott — a művészi megvalósítás azonban alatta maradt a rádió-bemutatónak Kissé sokalltuk az együttes hangerejét, amely helyenként erőszakos benyomást keltett. (Sándor Judit, Réti József és László Margit kitűnő vlt.) A műsort nyitó Bachhmol szvit apróbb kezdeti bizonytalankodás után nagyszerűen sikerült. Itt főként Lajos Attila nyújtott felejthetetlen élményt. Fuvolájának hangja teljes mértékben zörejmentes, abszolút kiegyenlített, emellett minden frázisa értelmes volt. (Lajos Attila egyébként a genfi fúvósötösversenyen második díjat nyert együttes tagja.) Mozart Haffner-szimfóniáját szintúgy meg kell dicsérnünk. A lassú tételben például néhány olyan finom és tiszta részlet hangzott fel, amely hangversenypódiumainkon igazi ritkaságszámba megy. A Menüett, de különösen a zárótétel pedig magával ragadó, üde és felszabadult produkció volt LUCRETIA WEST, a neves néger énekesnő mintegy másfél évvel ezelőtt járt nálunk utoljára, de a pesti közönség azóta sem felejtette el a tőle kapott élményt, orgonaszerűen búgó, gyönyörű hangja még ott csengett fülünkben. Énekeseknél, különösen félidőben, gyakran fordul elő, hogy hangszálaik kisebb-nagyobb mértékben megsérülnek. Lucretia West is ezúttal érezhetően kissé indiszponált volt és talán ezért nem érte el az első budapesti hangverseny sikerének hőfokát. Mindjárt meg kell jegyeznünk, hogy ez az indiszpozíció sehol, egyetlen pillanatra sem vált zavaróvá, csupán egy árnyalattal csökkentette a produkciói színvonalát. A kiváló énekesnő muzikalitása azonban ezt a kisebb akadályt könnyen legyőzte. Lucretia West hangja egyesíti a mezzo-szoprán és az alt minden szépségét, s ehhez valami egészen különleges beleélő készség járul. Brahms »Négy komoly ének«-e igazán nem különösebben hatásos dalciklus, West előadásában azonban a művészi intenzitás egyenes vonalban fokozódott az utolsó dalig, amely után úgy éreztük, hogy egy tiszta lélek szólt hozzánk, őszinte és tiszta zenei szavakkal , gondolatokkal. A második rész műsorából különösen Obradors egzotikus színekben játszó dalait és a néger spirituálékat kell kiemelnünk. Lucretia West természetesen anyanyelvi biztonsággal,beszéli** a spirituálék nyelvét. Minden ízében hiteles tolmácsolásában megpillanthattuk e művészi daltípus két alapformáját: a lázadó hangú, energikusan szárnyaló munkadalt és a csendes beletörődést, lemondást szuggeráló, emellett azonban gyengéd nosztalgiával teli szubjektív vallomást. A közönség érthető módon szűnni nem akaró tapsviharral jutalmazta Lucretia West produkcióját. MARINA MDIVANI tudását és tehetségét első hangversenye után elragadtatott hangon méltattuk múltheti kritikai rovatunkban. Szólóestje ehhez képest jelentős csalódást hozott. Jóllehet a kritika csak igen kis mértékben veheti tekintetbe az indiszpozíciót, ezúttal méltányosnak látszik tudomásul venni azt a tényt, hogy Mdivani betegen játszotta végig szólóestjét. Ami produkciójának technikai részét illeti, az ezúttal is kifogástalan volt — Liszt h-moll szonátája azonban jóval többet követel. Debussy és Ovcsinmyikov műveinek előadása — különösen az utóbbi Prelúdium és fúgája, amely a virtuozitás magasiskoláját követeli meg a zongoristától — a már említett körülmények ellenére is jelentős sikert hozott és megerősítette Mdivani tehetségébe és jövőjébe vetett hitünket. Pernye András NAPLÓ December 8 Londonban nagy sikert aratott első fellépésén Róna Viktor, az Operaház szólótáncosa. A lapok lelkesen méltatják a fiatal magyar táncművész tehetségét. A Daily Mail szerint Róna Viktor kitűnő megjelenésű táncos, aki már az első pillanatban elnyerte a közönség tetszését. MU Az Egyetemi Énekkar december 12-én hangversenyt ad az Egyetemi Színpadon. Bartók, Kodály, Járdányi és Szeszyánszky művek szerepelnek a műsorban. Tegnap megkezdődött Varsóban a Lengyel Írók Szövetségének 13. kongresszusa, amelyen Jaroslaw Iwaszkiewoicz mondta el az elnökség beszámolóját. Két érdekes hegedű-koncert lesz jövő héten. A Zeneakadémián Kovács Dénes Bach és Beethoven műveket játszik hangversenyén. Olga Parhomenko ukrán hegedűművésznő, több nemzetközi verseny díjnyertese szerdán a Bartók teremben lép fel . A bordeaux-i kamarazenekar idei bérletsorozatának első estjét Bartók, a másodikat pedig Prokofjev emlékének szentelik. Teleki Lajos zongoraestjét december 17-én este rendezik meg az Országos Filharmónia kamaratermében. Teleki Lajos Beethoven, Chopin, Liszt és Kodály műveit adja elő. Közreműködik Unger Emőke, Katona Ágnes zongorakíséretével Ezernyolcszázéves gyógyszerészkanalat találtak Tokodon egy római kori telep feltárása közben. A díszes kanál bronzból készült és ezüst bevonatú. A tokodi ásatásoknál már régebben is bukkantak ősi orvosi műszerekre.* December 8-án este, az Euróvízió kötelékébe tartozó valamennyi televízió-állomás Terence Rattigan angol drámaíró Az igazság perce című színdarabját játssza minden állomás saját művészeinek előadásában, az illető ország nyelvén. Ez lesz az Euróvízió Világszínházának első ilyesfajta műsora. Simone Signoret és Gregory Peck a főszereplői a Holnap is lesz nap című francia filmnek. Új módon, az eddigi színpadi megoldásoktól eltérően kívánja bemutatni Hamlet alakját, tépelődéseit és tragédiáját Kozincev szovjet filmrendező új Hamlet-fimje, amelyet most kezdtek készíteni a Leningrádi Filmstúdióban. A film zenéjét Sosztakovics szerzi, a címszerepet az Egy év kilenc napjából ismert Szmoktunovszkij játssza. Fényképalbum Kubáról A Képzőművészeti Alap kiadóvállalatának szerkesztőségében — Amado Palenque, a budapesti kubai nagykövetség tanácsosának jelenlétében — pénteken bemutatták a sajtó képviselőinek a naplókban megjelenő Kuba című fotóalbumot. A kötet 106 fényképfelvételét Papp Jenő készítette. Az album bemutatja a szigetország városait, tájait, és a kubai nép életét. A kötethez Tolnai Gábor egyetemi tanár írt előszót. Otthonban nélkülözhetetlen! Vietnami törülköző 24,— Ft Fólia abrosz 27,— Ft tói 33,— Ft-i* Szövött abrosz, 115x115 cm 59,40 Ft Konyharuha 14,— Ft JT ALOTTO ÁVUHÁZBAN Rákóczi út 36. Nyitva: szombaton is 9-től 9-ig (