Magyar Nemzet, 1963. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-01 / 26. szám

Péntek, 1963. február 1. Szakértői bizottság dolgozza ki hévízkincsünk felhasználásának távlati tervét Lakásfűtési, primőrtermesztési és üzemi gőzenergia ellátási célokra használjuk fel termálvizeinket • Szegedre javasolják az első kísérleti lakásfűtő geotermikus forróvíz-üzemet A Magyar Nemzet több cikk­­ben foglalkozott legutóbb az ország roppant hévízkincsének hasznosítási kérdéseivel. A nagyfontosságú ügy igen ko­moly előrehaladásáról értesít most a Magyar Távirati Iroda jelentése, amely beszámol dr. Boldizsár Tibor professzor iz­landi tanulmány­útjáról, vala­mint a hévizeink feltárását és kihasználását előkészítő bizott­ság munkájáról. Dr. Boldizsár Tibor, a mis­kolci Nehézipari Műszaki Egyetem tanára, aki 25 éve foglalkozik geotermikus kuta­tással, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság megbízá­sából tanulmányozta az izlan­di geotermikus eredetű forró­víz kutak felhasználását, s ta­pasztalatairól többek között ezeket mondotta: — A zord téli időjárású Kö­­zép-Európából, a füstgázos le­vegőjű Budapestről Reykja­­vikba érkezve úgy éreztem, valósággal felfrissülök az iz­landi­­ főváros kristálytiszta le­vegőjén, amely mentes a szennyeződéstől. A város an­nak köszönheti tiszta levegő­jét, hogy lakóházainak mint­egy a felét, pontosan 4400 épü­letet a híres gejzírek kúttá sze­lídített forróvizével fűtik, s ezeknek a házaknak a kémé­nye természetesen nem füstöl. A többi lakásban olajkályha melegít, ennek a füstje pedig minimális. Ez a kevés füst is eltűnik majd, mert új forró­­víz-mezők feltárásával a ké­sőbbi években a most felhasz­nált kalóriának majdnem két­szeresét fordítják lakásfűtés­re, és a vezetéképítés már fo­lyamatban van. Erőművet is terveznek nagy mélységből felhozandó gőzenergiára. A geotermikus fűtés Izlandban 40 százalékkal olcsóbb az olaj­­fűtésnél. Egy 2000 méter mély ■kút, amely 100 Celsius fokos vizet ad, kétmillió köbméter víz szállításával pár év alatt visszatéríti a befektetést. Forróvíz-tenger felett járunk — Izlandi tapasztalataimat itthon hasznosítani szeretném. Hiszen ez volt a tulajdonkép­peni oka utamnak. Nem titok, hogy hazánk földjének külön­böző rétegeiben igen sok a forróvíz. Általában azonban kevesen tudják, mennyi ez a »sok« és­ az ország mely ré­szein található. Ezek a kér­dések az utóbbi tíz évben tisz­tázódtak, többnyire a kőolaj­­kutatás alkalmával feltörő forróvizek révén. A kérdés geofizikai vonatkozásait a Magyar Tudományos Akadé­mia és a Bányászati Kutató Intézet anyagi támogatásával a Nehézipari Műszaki Egyetem vezetésem alatt álló tanszéké­nek 1954 óta végzett geoter­mikus­ vizsgálatai tisztázták­. Eszerint hazánk területének kétharmad részén — a Kis- Alföldet, a Dunántúl délkeleti és déli vidékét, a Duna—Tisza közét, továbbá a Tiszántúlt magában foglaló nagy körzet­ben —, az úgynevezett -­har­­madkor­im­porózus, lyukacsos rétegekben — néhány kisebb területtől eltekintve — minde­nütt kapunk forróvizet. Ezek a harmadkori, miocén és plio­­cén tengeri és tavi üledékes homokkő rétegek a Föld tör­ténetének utolsó 20 millió éve alatt halmozódtak fel. A mint­egy 60 000 négyzetkilométer­nyi területen 1000—3000 mé­ter mélyen 24 500 köbkilomé­ter, 20 százalékos porozitású réteg van, amelyben 4900 mil­liárd köbméter, átlagosan 98 Celsius fok hőmérsékletű for­róvízkincs rejtőzik lábunk alatt. Valóságos forróvíz-ten­­ger felett járunk tehát.. Ha­­ez az óriási vízmennyiség vala­milyen oknál fogva egyszerre mind a felszínre törne, száz méter mély forróvíz-tenger öntené el az országot, csak a hegyek látszanának ki belőle. 70 000 millió tonna szén energiája — A roppant víztömeg hő­energiája körülbelül 70 000 millió tonna, háromezer kaló­ria fűtőértékű hazai szén ener­giájának, tehát hazánk összes szén-, kőolaj- és földgáztele­peiben levő energiamennyiség sokszorosának felel meg. Ez lehetővé teszi, hogy távlati energiaigényünk 20—25 száza­lékáról geotermikus eredetű forróvizek kitermelésével, fel­színre hozásával gondoskod­junk. Ezt az óriási lehetősé­get nem hagyhatjuk kihaszná­latlanul. A mérhetetlen kincs feltárását előkészítő javaslatok kidolgozására az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság szakértői bizottságot alakított. A munkában, amelynek irá­nyításával, összefogásával en­gem bíztak meg, geotermikus, geofizikus, geológus, bányá­szati,­­fúrástechnikai, illetve gazdasági szakemberek vesznek részt. Bizottságunk javaslatot dolgozott ki nagyobb teljesít­ményű forróvíz fűtőüzem léte­sítésére. Ennek az lenne a ren­deltetése, hogy a forróíz­­hasznosítás műszaki és gazda­sági feltételeit kikísérletezze, s tapasztalatai alapján a távlati tervekben rátérhessünk forró­víz-kincsünk feltárására, hasz­nosítására, lakásfűtési, meleg­házi, primőr-termesztési, majd üzemi gőzenergia-ellátási cél­ra, figyelembe véve az izlandi eredményeket is. Elsősorban lakásfűtési fel­használásra gondolunk, ezért a kísérleti üzemet Szegedre javasoljuk, ahol az eddigi vizsgálatok szerint sok geoter­mikus forróvíz áll rendelke­zésre, a városban pedig köz­ponti fűtőberendezési hálózat van, amelyet csak rá kellene kapcsolni a kiépítendő forró­víz-üzem kút­j­ára. Hévízfűtés a városokban A kísérlet sikere után sor kerülhet a forróvíz-fűtésnek más városokba való bevezeté­sére is. Elsősorban Budapesten lenne ez igen könnyen és eredményesen megvalósítható. Egyedül ettől várhatnánk azt is, hogy megszűnjék a főváros levegőjének a fűtési szezonban már-már aggasztó, sokat hány­­torgatott füstgáz-szennyeződé­se — fejezte be nyilatkozatát dr. Boldizsár Tibor profes­­­szor. FIGYELEM! F. hó 2-án de. 10 órakor a VI., Nagymező utca k­. sz. alatt MEGNYÍLIK az újjáalakított VILLAMOS­HÁZTARTÁSI KÉSZÜLÉK SZAKÜZLETÜNK Minden kedves vásárlónkat szeretettel várjuk Díjtalan felvilágosítás, szaktanácsadás Martar NMet A fő feladat a szív- és érbetegségek elleni küzdelem Sajtótájékoztató az Egészségügyi Minisztériumban Csütörtökön dr. Simonovits István, az egészségügyi mi­niszter első helyettese sajtó­­tájékoztatót tartott az Egész­ségügyi Minisztérium előtt ál­ló feladatokról. Az ország egészségügyi hely­zete általában jó. Gyakorlati­lag az egész lakosság részesül egészségügyi ellátásban. A be­tegségek közül a fertőzők ma már kevésbé szedik áldozatu­kat, mint azelőtt. Egyenes ív­ben »megy le« a szamárköhö­gés, a tífusz, a diftéria »láz­­görbéje«. Az üzemi és nem üzemi bal­esetekre évente 800 millió fo­rintot költ az állam. A táp­pénzes napok 16 százalékát a balesetek­­­viszik el­. A tuber­kulózisban megbetegedők szá­ma erőteljesen csökken. A mozgásszervi betegségek te­rületén nem történt lényeges változás. E betegségek egy­részt az öregedés természetes velejárói, másrészt a nem megfelelő munkakörülmények is, okozhatják. Sok esetben elő­­for­dul még a szíverek megbe­tegedése is. Az Egészségügyi Minisztérium ez évi munka­tervében fő feladat a szív- és érbetegségek elleni küzdelem. A gyomor és nyombél beteg­ségek arányszáma más beteg­ségekhez viszonyítva nem túlságosan magas, ennek elle­nére súlyos gondot okoz az egészségügyi szerveknek. E téren a javulást segítené az is, ha az üzemekben diétás ételeket is főznének. Az Egészségügyi Miniszté­rium távlati tudományos ku­tatási tervében a főbb népbe­tegségeknek szenteli a fő fi­gyelmet, így a többi között a tbc-nek, a vérkeringési zava­roknak, az érelmeszesedésnek és a reumának, valamint az újszülött ellátás orvosi és köz­egészségügyi problémáinak. A születési és halálozási sta­tisztikáról szólva a miniszter­helyettes elmondotta, hogy a születések tekintetében Ma­gyarország kedvezőtlenebb helyzetben van, mint bárme­lyik környező állam: évente 140 000 gyerek születik nálunk, holott azelőtt évente mintegy 180 000 született. Megemlítette, hogy a csecsemőhalandóság számát tovább csökkenthetnék maguk az anyák. Orvosi meg­figyelés szerint Kőbányán, ahol több csecsemőt és hosz­­szabb ideig szoptatnak az anyák, kevesebb a halálozás, mint például a VI. kerületben, ahol kevesebb gondot fordíta­nak erre. Az egészségügyi hálózat, az ellátás továbbfejlesztéséről szólva elmondotta, hogy az idén a tavalyinál jóval na­gyobb a beruházás összege. 1963-ban több nagyobb építke­zéshez kezdenek: Kazincbarci­kán, Karcagon, Siófokon át­lagosan 400 ágyas kórház épül, E­lelényben 300 ágyas tbc-kór­­ház, bővítik a hatvani és a Ko­rányi tbc-intézetet. A XX. ke­rületben, azután Gyöngyösön, Szombathelyen, Berettyóújfa­luban korszerű rendelőintézet létesül, Kecskeméten. Székes­fehérvárott közegészségügyi és járványügyi állomások. A legnagyobb építkezés Gödöl­lőn indul, ahol kombinát léte­sül, »vérgyár’«, a vér és vér­származékok termelésére, tá­rolására. Debrecenben megépí­tik a vakok intézetét, Egerben egészségügyi szakiskolát hoz­nak létre. Az idén átadják ren­deltetésének a győri 150 ágyas tbc-intézetet, a pécsi, tatabá­nyai és nyíregyházi 300 ágyas kórházakat és a fehérgyarmati új járási kór­házat. Tető alatt van a Dózsa György úton épült gyógyászati segédeszkö­zök gyára. Az új kórházak, szakrende­lők sokat javítanak a jelenle­gi helyzeten, a zsúfoltságon, ezt a problémát azonban teljes egészében egyelőre n­em tud­ják megoldani. Még ebben az ötéves tervben el akarják azonban azt érni,, hogy a tbc­­kórházakban megszűnjék a túlzsúfoltság. Jelenleg 17 000 orvos van az országban. Ezek 42 százaléka, főleg az idősebbek, Budapes­ten dolgoznak. Ennek ellenére a vidék orvos-ellátottsága ál­landóan tarzul, sőt, a javulás üteme gyorsabb, mint Buda­pesten. A fiatal orvosok főleg vidéki városokba kerülnek. Az új magyar nagykövet fogadása Vientiané-ban Gogolyák Gusztáv­, a Ma­gyar Népköztársaság laoszi nagykövete fogadást adott a laoszi kormány tagjai és a Vientiané-ban akkreditált dip­lomáciai képviseletek vezetői részére. A fogadáson laoszi részről megjelent Souvanna Phouma miniszterelnök, Szu­­fanuvong miniszterelnök-he­lyettes és Quinim Pholsena külügyminiszter, továbbá a kormány számos más tagja. Magyar küldöttség utazott Genfbe Dr. Bognár Józsefnek, a Kulturális Kapcsolatok Inté­zete elnökének vezetésével magyar küldöttség utazott Genfbe, ahol részt vesz »A tu­domány és a technika felhasz­nálása a gazdaságilag ke­vésbé fejlett területek érdeké­­ben« címmel február­ 4-től 20-ig rendezendő ENSZ-konfe­­rencián. A delegáció búcsúz­tatásán ott volt Mód Péter, a külügyminiszter első helyette­se és Rosta Endre, a KKI ügy­vezető elnöke. Egészségügyi ajándék a vietnami népnek Csütörtökön az Orvosi Mű­szer és Fogászati Cikk Keres­kedelmi Vállalat Bajcsy-Zsi­­linszky úti mintatermében dr. Simonovits István, az egészs"­ségügyi miniszter első helyet­tese ünnepélyesen átadta az Egészségügyi Minisztérium ajándékát a Vietnami Demok­ratikus Köztársaságnak. Az ajándéktárgyak között elsősor­ban a hazai műszergyártás termékei: hűthető centrifuga, univerzális titriméter, univer­zális ólomtorony stb. szerepel­nek. Hoang Bao San, a Viet­nami Demokratikus Köztársa­ság nagykövete az ajándék átvételekor szívélyes szavak­kal köszönte meg a magyar nép barátságának újabb meg­nyilvánulását. Finn szakmai filmek bemutatója A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium postavezérigaz­gatósága filmbemutatót ren­dezett a Finn Postaigazgatás­tól kapott filmekből. A bemu­tatón megjelent Horn Dezső közlekedés- és­ posta­ügyi mi­niszterhelyettes, valamint a Közlekedés- és Postaügyi Mi­nisztérium és a Külügymi­nisztérium több vezető mun­katársa. Ott volt Toivo H. Heikkila, a Finn Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete is. Ezer közös gazdaságban már megtartották a zárszámadást Január utolsó napjára a ter­melőszövetkezetekben lényegé­ben elkészült az elmúlt év gazdálkodásának értékelése, a zárszámadás. A járási taná­csok a zárszámadásoknak csaknem a felét felülvizsgál­ták, s mintegy ezer termelő­­szövetkezetben már a közgyű­lés is jóváhagyta a múlt évi közös gazdálkodásról szóló számvetést. ­Kamara Varieté; ; * ; 1963. II. 1-től ; 1KÜLÖNLEGES; 1 VIDÁM LAP ! ; * 1 Vidám, zenés varietéműsor * * 2 részben 4 . FELEKY KAMILL , Kossuth-díjas, * kiváló művész . * 4 J RODOLFO * 4 érdemes művész J 5 SÁROSSY KATALIN J 11 békés itala J 4 VIDÁM FIÚK ; 5 HUMOROS 2 ARTISTA SZÁMOK * ; ; 2 Jegyek már válthatók a 4 színház pénztáránál 2 VI., Lenin krt. 106. Tel.. . 5 120—430. l . ­ Ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának elnöksége csü­törtökön a mozgalom székhá­zában ülést tartott. Kállai Gyula elnöki meg­nyitója után az elnökség meg­hallgatta Harmati Sándornak, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa titkárának tájékozta­tóját a választási előkészüle­tek eddigi szakaszáról és a je­lölőgyűlések tapasztalatairól, majd megtárgyalta a fővárosi és a 19 megyei választókerü­let képviselő- és pótképviselő­jelöltjeinek az illetékes nép­frontbizottságok által elfoga­dott és felterjesztett lajstro­mát. A vitában felszólalt: Da­­novits Lajos, Darvas József, Dobi István, Göncz Ilona, Ká­dár János, Ortutay Gyula és Szakosíts Árpád. A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának elnöksége a választókerületi lajstromokat elfogadta és a választási tör­vénynek megfelelően meg­küldte az országos választási elnökségnek. Rónai Sándor Miskolc ifjú választóinak gyűlésén Miskolcon az elmúlt hetek­ben adták át a város egyik legszebb épületét, a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsának új székházát. Zászlókkal és virá­gokkal díszített színháztermé­ben csütörtökön tartották az első rendezvényt. Rónai Sán­dor, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, az ország­­gyűlés elnöke találkozott több mint 800 miskolci ifjú válasz­tóval. A választási gyűlésen részt vett Cseterki Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak póttagja, a megyei párt­bizottság első titkára, vala­mint Borsod megye és Mis­kolc város számos más veze­tője.* A veszprémi Petőfi Színház­ban szerdán délután választási gyűlést rendezett a Hazafias Népfront városi bizottsága. A gyűlésen, amelyen részt vett Bakos István, a megyei párt­­bizottság első titkára és a vá­ros számos közéleti személyi­sége is, Pap János belügymi­niszter, Veszprém megye kép­viselőjelöltje mondott beszé­det. Fogadás a magyar—lengyel kulturális egyezmény aláírásának 15. évfordulója alkalmából A magyar—lengyel kulturá­lis egyezmény aláírásának 15. évfordulója alkalmából Hen­­ryk Grochulski, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete csütörtökön este fogadást adott a Gundel Ét­teremben. A fogadáson meg­jelent Ilku Pál művelődésügyi miniszter, Hollai Imre, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának vezetője, Erdélyi Károly külügyminisz­ter-helyettes, dr. Rosta Endre, a Kulturális Kapcsolatok Inté­zetének ügyvezető elnöke, Óvári Miklós, az MSZMP tu­dományos és kulturális osz­tályának helyettes vezetője. Ott volt a Külügyminisztérium, a Művelődésügyi Miniszté­rium, a Kulturális Kapcsola­tok Intézete és a Magyar Tu­dományos Akadémia több ve­zető munkatársa, továbbá kul­turális és tudományos életünk számos, kiemelkedő személyi­sége. Részt vettek a fogadáson a lengyel nagykövetség munka­társai, továbbá a budapesti diplomáciai képviseletek több tagja. A Jugoszláv Rádió és Televízió küldöttségének találkozója magyar újságírókkal A Magyar Újságírók Orszá­gos Szövetségének székházá­ban csütörtökön a Jugoszláv Rádió és Televízió hazánk­ban­­ tartózkodó küldöttségé­nek tagjai találkoztak a ma­gyar újságírókkal. A vendé­geket Szakosíts Árpád, a MUOSZ elnöke üdvözölte, majd Drago Seliger, a Jugo­szláv Rádió és Televízió elnöke, a küldöttség vezetője az új­ságírók kérdéseire ismertette a jugoszláv televízió munká­ját, és szólt magyarországi ta­pasztalataikról és beszámoltak a Magyar Rádió és Televízió képviselőivel folytatott meg­beszéléseikről. Szóba került a legkülönbözőbb műsorok cse­réje, az ifjúsági műsoroktól az ismeretterjesztő adásokig. Kí­vánatosnak látszik olyan köz­vetlen televíziós kapcsolat is, amely lehetőséget nyújtana az egyenes adásokra. Az idén felépül az Üllői úti új lakótelepen az ország legnagyobb ABC áruháza Ebben az évben 822 egység­gel bővül­t az ország kiskeres­kedelmi hálózata. A többi kö­zött 300 élelmiszer-, 52 ru­házati-, 126 vegyes iparcikk­­boltot és 200 kereskedelmi vendéglátóhelyet létesítenek. A már folyamatban levő be­ruházások közül az idén be­fejezik a Vörösmarty téri Áruház­­bővítését, felépítik a budapesti Műszaki Áruházat, megnyitják a helyreállított szegedi Tisza Szállót, az újon­nan épülő Tihanyi Szállót, az egri Turista Szállót és a sal­gótarjáni szállodát. Az egyedi élelmiszerboltok helyett az új lakótelepeken a jövőben már a kivitelezés, az üzemeltetés és a lakosság szempontjából egyaránt gaz­daságosabb ABC áruházakat, illetve kisáruházakat építenek­ Budapesten, az Üllői úti la­kótelepen az ország legna­gyobb, mintegy 1100 négyzet­­méter alapterületű ABC áru­háza épül fel. Megkezdődik néhány nagyobb beruházás kivitelezése is: korszerűsítik a balatonfüredi Vörös Csillag, a budapesti Astoria és Béke Szállókat, Lágymányoson it 180 szobás idényszállót építe­nek, Tatabányán pedig nagy­áruházat. KISMAMÁK FIGYELMÉBE! AZ ÚTTÖRŐ ÁRUHÁZ f. hó 31-én, csütörtökön új osztállyal bővült CSECSEMŐK RÉSZÉRE MINDENT EGY HELYEN MEGVÁSÁROLHAT Pólyabetét, pólya, takaró, babaápolási szerek, játékok, cuclik, élőké, tipegő, bébi gyümölcs­­püré konzerv, csecsemőápolási szakkönyvek stb. KERESSE FEL AZ ÚTTÖRŐ ÁRUHÁZ CSECSEMŐ OSZTÁLYÁT

Next