Magyar Nemzet, 1963. április (19. évfolyam, 77-99. szám)
1963-04-02 / 77. szám
% Felszámolták a Kubában tevékenykedő ellenforradalmár bandákat Castro beszéde Havannából jelenti a Reuter: Fidel Castro kubai miniszterelnök szombaton beszédet mondott Matanzas városában és s közölte, hogy a kormánycsapato összpontosított akciói révén alig harminc nap alatt felszámolták az ellenforradalmár bandák legnagyobb részét.Az országban megbúvó ellenforradalmár banditák többségét már ártalmatlanná tették és csupán néhány hétre van szükség, hogy a forradalom fegyveres erői teljesen megtisztítsák tőlük az országot — hangoztatta Castro.• A miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy a bandákat az amerikai központi hírszerző iroda látja el taktikai utasításokkal, majd beszámolt arról, hogy pénteken az országban újabb ellenforradalmárcsoportot tettek harcképtelenné. A garázdálkodó banditák vezetőjét, Enrique Infantet fogságba ejtették. Egyetlen angol hajó a kubai ellenforradalmár kalózok ellen A CIA továbbra is támogatja a zsoldosakciókat Az angol admiralitás hétfőn közölte, hogy a Bermudákról karibi »rutin«-útra kelt a Londonderry nevű brit csatahajó. Kormánykörök nyomban hozzáfűzték, hogy a fregatt »titkos őrjáratra* ment, azzal a céllal, hogy megakadályozza, ha a Bahama-szigetek egyikéről kubai ellenforradalmárok kalózhajókat indítanának kubai célpontra, vagy szovjet hajók újabb rajtaütésszerű megtámadására. Az Egyesült Államok kormánya ■►semlegességét* bizonyítandó, erre ugyanis felkérte Angliát. A haditengerészet azonban nem csinál titkot belőle, hogy egyetlen hajó képtelen megbirkózni ezzel a feladattal. Az Egyesült Államokban nyilvánosságra hozott sajtójelentések szerint az Amerikában élő kubai ellenforradalmárok sértődötten fogadták, hogy Washington, ha inkább látszólagosan is, de bizonyos korlátozó intézkedéseket tesz a szovjet hajók ellen irányuló banditatámadások megelőzésére. Az Alpha—66 nevű akciócsoport szóvivője nyomban közölte, hogy társai »folytatják a harcot«. Mint a DPA nyugatnémet hírügynökség egyik kommentárjából kiderül, a CIA amerikai kémszolgálat washingtoni értesülések szerint az ameriai kormány képmutató intézkedése ellenére is támogatta, s a jövőben is támogatni fogja a kubai ellenforradalmárok rajtaütésszerű támadásait. Időközben Miamiban (Florida állam, Egyesült Államok) bejelentették, hogy újabb kubai föld alatti szervezet, a "Szabadságharcos kommandó" létesült. Az új szervezet állítólag Mexikóban ütötte fel tanyáját, s első nyilatkozatában "hadat üzent" minden szocialista országból származó hajónak, amely Kubába tart, vagy Kubából tér vissza. Agysilstvén ésmnijiték New York ismét megjelent lapjait köszöntötte New Yorkból jelenti a Reuter és az AP. New Yorkban a közönség nagy ünnepléssel fogadta a mintegy három hónapos szünet után megjelenő napilapokat. Miután vasárnap délután a klisékészítók* Isááí-‘ szervezete, is elfogadta az új munkaszerződési javaslatokat, végleg befejeződött a nyomdászok 114 napos sztrájkja. Jack Menny New York-i színész indította el ünnepélyesen a nyomdagépeiket és Natalie Wood filmsztár pezsgővel bocsátotta útjára a napilapokat kiszállító első teherautót. Vasárnap este 21 ágyúlövés és tűzijáték üdvözölte a sajtótermékek újbóli megjelenését. Elsőnek a Daily Mirrorkerült ki az újságárusokhoz, s az első példányok perceken belül elfogytak. Az újságárus kioszkoknál sorba álltak a vásárlók, várva a többi példány megjelenését. Másodiknak került kis az utcára a Daily News, amelynek első oldalán Robert Wagner New York-i polgármester képe szerepelt — az őközvetítésének tulajdonítják a sztrájk befejezését. Közreműködését valamennyi lap vezércikkben méltatta. A New York Times első példánya 80 oldalas terjedelemben jelent meg, ezen belül 12 oldalas összefoglalót nyújtott a december 8-a óta történt valamennyi nemzetközi és hazai eseményről. A lap kétoldalas beszámolót adott a sztrájk lefolyásáról is. A New York-i lapok történetének leghosszabb sztrájkja a sajtónak és a reklámot igénylő vállalatoknak több mint 200 millió dollár veszteséget okozott. Új amerikai—angol emlékiratot terjesztettek be Genfben A nyugati álláspont változatlan emlékirat nem tartalmaz új mozzanatokat, csupán összefoglalja mindazokat a javaslatokat, amelyeket a két angolszász küldöttség az elmúlt hónapokban az atomcsend kérdésében előterjesztett. A nyugati emlékirat híven tükrözi az angolszászoknak azt az igyekezetét, hogy a föld alatti robbantások ellenőrzésével kapcsolatban a részletkérdések mellékvágányára tereljék az értekezletet. A lényegbevágó kérdésekben pedig újabb bizonyítékát adja az Egyesült Államok és Nagy- Britannia merev, megegyezés ellenes álláspontjának. Az emlékirat ragaszkodik az évenkénti 7 nemzetközi helyszíni ellenőrzéshez, követeli, hogy minden egyes ellenőrzés egy 500 négyzetkilométer nagyságú területre terjedjen ki, s végül indítványozza, hogy a három atomhatalom mindegyikének területén 717 automatikus szeizmikus állomást, úgynevezett "fekete dobozt" helyezzenek el. Carapkin nagykövet, a szovjet küldöttség vezetője felszólalásában újból leszögezte kormányának álláspontját az atomcsend kérdésében és hangsúlyozta, hogy semmi ok sincs évente két-három nemzetközi helyszíni ellenőrzésnél többet követelni. Ez ugyanis teljes mértékben elegendő a megfelelő ellenőrzés megvalósítására. Hétfő délelőtt tartotta Genfben 115. plenáris ülését a tizennyolc hatalmi leszerelési bizottság. Az ülésen az atomfegyver-kísérletek eltiltásáról folytattak vitát. Stelle amerikai küldött az Egyesült Államok és Nagy- Britannia nevében közös emlékiratot terjesztett elő. Az OTP HITELLEVÉLRE IS MEGVÁSÁROLHATJA a legszebb festett és fényezett BÚTOROKAT Vill., Baross u. 47 ss. alatt ÚJONNAN MEGNYÍLT LAKBERENDEZÉSI ÁRUHÁZUNKBAN Nyitva 10—18 óráig BIZOMÁNYI ÁRUHÁZ V. Angol kereskedelmi küldöttség a Szovjetunióban Moszkvából jelenti a TASZSZ. John Meyer, a Brit-Szovjet Kereskedelmi Kamara elnöke, több más neves angol üzletember kíséretében, vasárnap a szovjet fővárosba, érkezett. John Meyer a TASZSZ tudósítójának kijelentette: örömmel jöttek Moszkvába,, hogy előmozdítsák az angol—szovjet kereskedelem további fejlődését. Kijelentette továbbá, hogy készek mindenkivel találkozni, aki hajlandó tárgyalni a két ország kereskedelmének fejlődéséről. Az Egyesült Királyságban nagy az érdeklődés az oroszokkal való kereskedelem iránt. Ez természetes, mert Angliában elégedettek a szovjet árukkal és ugyanezt remélik a Szovjetunióba exportált angol áruktól is. John Meyer befejezésül kijelentette: meggyőződése, hogy a szovjet—brit kereskedelem sikeresen fejlődhet „Gonosz, meglepetések várnak a CDU-ra" Adenauer pártja Rajna-Pfalz-i erődjében súlyos vereséget szenvedett Dobsa János, az MTI bonni tudósítója írja: Vasárnap választások voltak a nyugat-németországi Rajna-Pfalz tartományban. A választások következtében a CDU elvesztette eddigi abszolút többségét a tartományi parlamentben. Szavazatainak száma a legutóbbi választásokhoz képest 829 000-ről 778 000-re csökkent és az eddigi 52 mandátum helyett csak 46-ot szerzett. Ugyanakkor a szociáldemokraták 37-ről 43-ra, a szabaddemokraták pedig az eddigi 10-ről 11-re növelték mandátumaik számát. A szélsőjobboldali Német Birodalmi Párt, amely eddig egy mandátummal rendelkezett, most teljesen kibukott a tartományi parlamentből. A Rajna-Pfalzban elszenvedett újabb érzékeny szavazatveszteség, különösen pedig az a tény, hogy a CDU immár az »Adenauer leghűbb tartományának” minősített Rajna-Pfalzban is elvesztette abszolút többségét, lesújtó hatást keltett kereszténydemokrata körökben, ahol sopánkodva mondják, hogy a CDU immár a mezőgazdasági jellegű és katolikus lakosságú vidékeken is szavazatokat veszít. Politikai körökben ezzel kapcsolatban hangsúlyozzák: az elmúlt tíz hónapban, tartott tartományi választások nyomán mind világosabban kibontakozik az az irányzat, hogy a CDU-szavazóknak egy korántsem elhanyagolható része elfordul Adenauer pártjától. Ez a tény mind idegesebbé teszi a kereszténydemokrata vezetőket, akik azonban továbbra sem hajlandók levonni azt a következtetést, hogy a politika megváltoztatására lenne szükség, hanem ehelyett inkább személyi problémákban, a kancellári székért folyó torzsalkodásban látják a szavazatveszteségek fő okát. Mindenesetre a Rajna-Pfalz-i választási eredmény még jobban megerősíti majd a CDU-n belül azt az irányzatot, amely azt követeli, hogy mielőbb oldják meg a még mindig vajúdó "kancellár-kérdést" és sürgősen jelöljék ki Adenauer utódját. Altmeier Rajna-Pfalz-i tartományi miniszterelnök, a választások után adott nyilatkozatában arra célzott, hogy a CDU visszaesésének oka elsősorban a bonni politikában keresendő. "Nekem magamnak sem tetszett sok minden, ami az utóbbi hetekben és hónapokban Bonnban történt" — mondotta.A kereszténydemokrata Rheinische Post ugyancsak hangsúlyozza: az eredmény okát nem a helyi körülményekben kell keresni, hanem »az országos szinten folytatott politikában«. A Die Welt vezérejtekében hangsúlyozza: a Rajna-Pfalz-i választási eredmény különös jelentősége abban van, hogy a CDU egyik fellegvárában jött létre. "Ha a CDU nem vonja le végre a szükséges következtetéseket, gonosz meglepetések érik majd a nem is nagyon távoli jövőben" — hangoztatja a lap. Bognár József a ghanai tervértekezleten Accrából jelenti az MTI: Ghana fővárosában megkezdődött a nemzetközi közgazdasági szakértők tanácskozása. Az egyhetes tanácskozáson Ghana új hétéves gazdasága fejlesztési tervének irányelveit vitatják meg és kidolgozzák a terv vázlatát. A tanácskozáson részt vevő mintegy tizenkét közgazdász között a szocialista országokból jelen van Bognár József magyar és Bobrowski lengyel professzor is. Az algériai kormány kisajátította a legnagyobb francia birtokosok földjét Meglepetés Párizsban a francia neokolonializmus jelképe volt Algériában. Birtokainak nemzeti kezelésbe vétele csalódást keltett azokbana francia körökben, amelyek arra számítottak, hogy Ben Bella kormánya a francia kölcsönök ellenében lemond forradalmi programjának végrehajtásáról. A degaulleista Nation -t az eviani egyezmény megsértéséről* ír, és kiemeli, a francia kormánynak "felül kell vizsgálnia" az Algériának nyújtott anyagi segítséget. Valójában az eviani egyezmény nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely megakadályozná az algériai földreform végrehajtását. A francia kormány azonban kikötötte, hogy a francia nagybirtokosokat kártalanítsák elkobzott földjeikért. A francia kormány kilátásba helyezte, hogy a birtokok megváltására hitelt bocsát az algériai kormány rendelkezésére. Az erre vonatkozó szerződés megkötése azonban eddig nem történt meg. A (Washington, AP) Intézkedéseket tett az amerikai külügyminisztérium, hogy megakadályozza Bidault volt francia miniszterelnök beutazását az Egyesült Államokba. Valamennyi konzuli hivatallal közölték: Bidault nem kaphat amerikai vízumot. (Varsó, MTI) A lengyel fővárosba érkezett jugoszláviai látogatásának végeztével Mateos mexikói elnök, Párizsból jelenti az MTI. Henri Borgeaud, a leggazdagabb algériai francia telepes birtokainak kisajátítása meglepetést keltett Párizsban. A francia kormány hivatalosan még nem foglalt állást az algériai hatóságok döntésével kapcsolatban. A jobboldali sajtó azonban riadót fúj. Borgeaud, az algériai "borkirály". Modern kerámiát, színes ólom kristályt, mokkás és likőres készletet KÜLÖNLEGES VÁLASZTÉKBAN TALÁL A FŐVÁROSI AJÁNDÉKBOLTOKBAN Petőfi Sándor tv 8 szám Rákóczi út 32 szám Baross tér 18 szám Közületeknek is! -----iy~""—1 - • - - ■■ JMl VirrTfis 2. A viiPa Ilial mögött van KIRÁLYOK A SIVATAGBAN Szaud király nizzai bevonulásáról és "letelepedéséről" az Ezeregyéjszaka meséibe ülő, fantáziadús részletekben bővelkedő tudósításokkal örvendeztetik meg olvasóikat a nagy nyugati világlapok. Szaud-Arábia fejedelme, aki a leggazdagabb közel-keleti olajcsászár, a nizzai Negresco Hotel teljes emeletét foglalta le saját maga és a kíséretében levő harminc felesége számára: a király mostani nyugat-európai turnéjára "mindössze" feleségeinek egyharmadát hozta el. A fejedelmi lakosztályba Szaudon kívül igazi férfi nem teheti be a lábát, csupán a minden tekintetben megbízható és kipróbált királyi testőrök vigyáznak őfelsége testi épségére, s háremének nyugalmára. A 130 főnyi kíséret többi tagja — köztük Szaud legkedvesebb három fia — más szállodákban lakik, hasonló fényűzésben. Szaud genfi gyógykezeltetésről érkezett a francia üdülőhelyre. Különrepülőgépe, amely viszszafordult a kíséret hátramaradott tagjaiért és a poggyászokért, az olasz—francia határon az Alpokban lezuhant. Szaud szállodai szobájából nyomban üzenetet intézett "hűséges népéhez* a mekkai rádión keresztül, s komor hangon közölte: »A repülőgép katasztrófáját bombarobbanás okozta Alattvalóim tudjátok jól, hogy kik szervezték ezt az összeesküvést.* A mekkai rádió félóránként sugározta a királyi szózatot. Huszonnégy óra múlva azonban meglepő fordulat következett be az ügyben: Nizzában a király szóvivője hivatalos nyilatkozatot olvasott fel a sajtó képviselői előtt, s ebben közölte, hogy Szaud király mit sem tud a neki tulajdonított üzenetről, bár állandóan közvetlen összeköttetésben áll fővárosával, semmiféle felhívást sem küldött. Mindenesetre Szaud-Arábia fejedelme még a repülőszerencsétlenség ellenére is, nagyobb biztonságban érzi magát a Földközi-tenger kies partján, mint saját hazájában, modern rabszolgaságban tartott alattvalói körében. Mióta a Szaud-Arábiával szomszédos, vagy távolabbi arab országokban rendszerváltozásokra került a sor, Szaud és egyetlen közel-keleti szövetségese, Husszein, Jordánia királya, rendkívül rosszul érzik magukat. Ez érthető is, hiszen az arab egységtörekvések nagy áramlatában a monarchia mindinkább elszigetelődik. Szaud és Husszein az arab tömegek szemében egyet jelent a reakciós múlttal és annak minden súlyos terhével. Egyikük sem volt soha népszerű az arab világban. Az elmúlt hónapokban az elűzött jemeni imám zsoldosainak nyújtott segítséggel azonban a két „koronás fő” még jobban kihívta maga ellen az arab közvélemény ellenszenvét. Szaúd-Arábia trónját közvetlenül az amerikaiak támasztják alá, Jordániában pedig az angolok próbálják megmenteni az uralkodói széket az összeomlástól. Amikor az amerikai és a brit kormány közel-keleti együttműködéséről beszélünk, akkor elsősorban a Szaúd-Arábiának és Jordániának adott nagy méretű támogatásra gondolunk. Nyugati diplomáciai szemleírók március első felében behatóan kommentálták Kennedynek azt a lépését, hogy különmegbízottat küldött Nasszer elnökhöz, s személyes levélben figyelmeztette , egy esetleges szaud-arábiai beavatkozás veszélyére. Kennedy félreérthetetlenül leszögezte, hogy az EAK és szövetségesei Szaud-Arábiában az Egyesült Államokkal találnák szembe magukat. A nyomaték kedvéért Nyugat-Németországból amerikai bombázókat küldtek Szaud-Arábiába és a 6. flotta tüntető felvonulást tartott a Vörös-tengeren. Szaud belső helyzetének és presztízsének megerősítése érdekében az Egyesült Államok látványos gesztusra szánta el magát; az ARAMCO, az amerikai tőkével működő arab— amerikai kőolaj társaság "hosszú és nehéz" tárgyalások után megkötött egyezményben beleegyezett, hogy azonnali hatállyal visszaad Szaúd-Arábiának 227 300 négyzetmérföld koncessziós területet, ezenkívül pedig 41 800 négyzetmérföld olyan területet, amelyen kedvezményezettségi jogokat élvezett. Az ARAMCO eredetileg 672 900 négyzetmérföld olajkonceszsziós területtel rendelkezett, amely több mint az ország egész területének a fele. Emellett Szaúd-Arábiában igen sok amerikai katonai támaszpont található, nem csoda tehát, ha Washington különösképpen szívén viseli Szaud sorsát. A király nemcsak a középkorba illő magánéletének részleteivel hívja fel szüntelenül magára a figyelmet, hanem egyéb kalandos akcióival is. Néhány hete toborzó ügynököket küldött Nyugat-Európába Csembe zsoldospilótáinak felkutatására. Ezeket a kipróbált "kemény fiúkat" akarja alkalmazni az Egyesült Államoktól kapott új vadászgépein, mivel csak bennük bízhat: a szaúd-arábiai légierő több mester pilótája ugyanis nemrégen egy Jemen elleni akció során az Egyesült Arab Köztársaságba repült és menedékjogot kért a kairói kormánytól. Szaud-Arábia még az év elején mozgósította összes fegyveres erőit, hogy hatásosabbá tegye a jemeni beavatkozást. Husszein szintén nem bízhat repülőtisztjeiben. A legkiválóbb jordániai pilóták nem is olyan régen ugyancsak az Egyesült Arab Köztársaságban szálltak le. A fiatal király maga sem hisz trónjának szilárdságában, ezért különböző elterelő diplomáciai manőverekkel szeretné leszerelni politikai ellenfeleit. Az arab közvéleményben nagy feltűnést keltett a jordániai uralkodónak a párizsi Le Monde tudósítójával folytatott beszélgetése, amelyben meglepő módon kenetteljes szavakban fejezte ki szerencsekívánatait az új iraki és Szíriai rezsimeknek és azt állította: Jordánia, Irak és Szíria ezentúl ugyanazokat a célokat követi és közös eszmékért küzd.* Husszein hosszasan cáfolta, hogy szemben állna az arab egységtörekvésekkel és azt próbálta bizonygatni : az 1 700 000 lakost számláló kis ország kész részt venni a nagy arab közösségben. A király odáig ment, hogy kijelentette: hajlandó önként lemondani trónjáról, ha az ő személye akadályt képezne az arab ügy útjában. Ezzel kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy a Jordániában megforduló nyugati újságírók egyöntetűen arról tudósítanak: a látszólagos felszíni nyugalom ellenére, az országban bármely pillanatban bekövetkezhet a robbanás A hatóságok éppen a szíriai fordulatot követően lepleztek le egy újabb Husszein ellenes összeesküvést. Az uralkodónak valójában esze ágában sincs önként megválnia a hatalomtól, s a legkíméletlenebbül üldözi óriási számban fellelhető ellenségeit. Hiába működnek a jordániai hadsereg mellett az angol kiképző tisztek — akik egyben a hadsereg kulcsfontosságú pozícióit is betöltik — az uralkodó, s a jelenlegi kormány még a fegyveres erőkre sem támaszkodhat biztosan. Ammanban napirenden vannak a házikutatások, a tömeges letartóztatások, s a terrorperek. A közelkeleti államok belső viszonyaival ismerős szakértők egybehangzó véleménye szerint Husszein rettegése egyáltalán nem alaptalan. Matolcsy Károly