Magyar Nemzet, 1963. május (19. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-01 / 100. szám

2 Az olasz választások eredménye Rómából jelenti a­­Reuter és az AP. Taviatti olasz belügy­­miniszter kedden délelőtt köz­zétette a szenátusi választá­sok ideiglenes végeredményét. Csak egy választókerületből Az á­ szenátusiban, a mo­narchisták kivételével, vala­mennyi pártnak több mandá­tuma­ van, mint korábban. Ez­­ annak tudható be, hogy a mandátumok számát 246-ról 315-re emelték. A keresztény­demokraták tényleges meg­gyengülését viszont tükrözi, hogy a korábbi erőviszony Legfrissebb hírügynökségi jelentések szerint az olaszorszá­gi képviselőházi választásokon a szavazásra jogosultak 92,9 szá­zaléka járult az urnák elé. Ez valamivel kevesebb, mint az 1958. évi képviselőválasztások részvételi a­ránya 193,81 volt. A" képviselőh­­ázi választások nem végleges eredményét kom­mentálva "az AP tudósítója hangoztatja, hogy a keresz­ténydemokraták a szenátus után a képviselői házban is sú­lyos vereséget szenvedtek. El­ső ízben történt meg — mutat rá a tudósító —, hogy az Olasz Kommunista Párt és a Nem­i­­féle szocialisták mind a sze­­z újonnan megválasztott képviselőházinak 630 tagja van. Falmaro Togliatti, az Olasz Kommunista Párt főtitkára a választások eredményével fog­lalkozó nyilatkozatában ked­­den hangsúlyozta, hogy az Olasz Kommunista Párt nagy győzelmet aratott. Kijelentet­te, a választások eredménye bevezetője lesz az olasz politi­ka új vonalának, amelynek meghatározásában a kommu­nista párt és más baloldali erők A 32 választási körzet közül 30-ban már befejeződött a sza­vazatok összeszámlálása. A le­adott 32 800 000 szavazat közül 29 298 070-et számláltak meg. Ezek alapján az egyes pártok a következő eredményeket ér­ték el: nátusi, mind a képviselőházi választásokon több szavazatot kaptak, mint a keresztény­demokraták. Ugyancsak az AP legfrissebb jelentése szerint az új olasz képviselőház mandátumainak nem végleges megoszlása a kö­vetkező: (zárójelben az 1958. évi mandátummegoszlás szere­pel): kezdeményezése döntő szere­­­pet játszhat. A választások —, mondotta Togliatti — csattanós­­választ adtak azokra a nevet-­­séges híresztelésekre, amelyek­ szerint állítólag nézeteltérések támadtak a párton belül. Fanfani még nem nyilatko­zott a választások eredménye-­­­ről. Az AP tudósítója szerint, »komor hangulat« tapasztalta- s­tó a Kereszténydemokrata Párt [ főhadiszállásán.­­ nem érkezett még be a vá­lasztási eredmény. Mindazáltal az új 315 man­­dátumos szenátus összetétele eldőlt. A mandátumok megoszlása : kereszténydemokraták 133 iscommun­­isták 85 baloldali szocialisták 44 szocialista demokraták 14 liberálisok 19 neofasiszták 15 monarchisták 2 egyéb 3 fenntartásához 158 mandátu­mot kellett volna szerezniük. Közzétették a leadott Szava­zatok számát is. Ezek szerint a kereszténydemokraták 10 208 524 szavazatot szereztek (37,2 százalék), a kommunisták 6 993 604 szavazatot (25,5 szá­zalék). A többi párt szavazatainak megoszlása: a baloldali szocialisták 3 856 088 14 százalék liberálisok 2 059 452 7,5 százalék szocialista demokraták 1739 880 6,3 százalék neofasiszták 1415 435 5,2 százalék monarchisták 428 167 1,6 százalék neofasiszták, monarchisták és jobb­oldali függetlenek 279 397 1 százalék köztársaságiak 223 421 0,8 százalék egyéb 253 028 0,9 százalék (A zárójelben feltüntetett számok az 1958. évi képviselő­­házi választás eredményeit jelzik): Kereszténydemokrata Párt Olasz Kommunista Párt Liberális Párt Köztársasági Párt Olasz Szocialista Párt (Nemni-féle) Olasz Szocialista-Demokrata Párt (Saragat) Monarchisták Neofasiszták 11102 143 — 38 százalék (12 508 647 — 42,2 százalék) 7 475 243 — 25,5 százalék (6 700 812 — 22,7 százalék) 2 078 654 — 7,1 százalék (1 046 132 — 3,5 százalék) 408 746 — 1,4 százalék (405 072 — 1,4 százalék) 4 056 721 — 13,8 százalék (4 198 522 — 14,2 százalék) 1 753 938 — 5,9 százalék (1 352 029 — 4,6 százalék) 518 732 — 1,8 százalék ( 432 515 — 4,8 százalék) 1 500 680 — 5,1 százalék (1 410 770 — 4,7 százalék) Kereszténydemokrata Párt 260 (273) Olasz Kommunista Párt 166 (140) Olasz Szocialista Párt (Nenni) 87 (84) Olasz Szocialista-Demokrata Párt (Saragat) 33 (23) Köztársasági Párt 6 (7) Liberális Párt 39 (16) Monarchisták 8 (23) Neofasiszták 27 (25) Egyéb pártok 4 (5) A KGST végrehajtó bizottság május elején Varsóban tart ülést Varséból jelenti az­ MTI. Visszaérkezett Varsóba Piotr Izk­issewicz lengyel miniszter­­e­nökh­elyettes, aki, a KGST- ben meghonosodott sorrend alapján, átvette a végrehajtó bizottság elnöki tisztségét. A repülőtéren bejelentette, hogy a KGST végrehajtó bizottsága már május első felében ismét összeül, ezúttal Varsóban. MÁJUS 1-ÉN, ESTE 7 ÓRAKOR NYÍLIK AZ ÁTÉPÍTETT PALACE SZÁLLODA és ÉTTEREM Az étteremben, a rádióból közismert és népszerű SZABADKAI StACZ LAJOS és népi zenekara muzsikái NYITVA: 7-TŐL 01 ÓRÁIG 1­­ff Nemzet ,Szerda, 1963. május 1. Castro látogatása Hruscsov nyaralójában Moszkvából jelenti a TASZSZ. Fi­del Castro és a kíséretében levő személyiségek kedden délelőtt látogatást tettek Hrus­csov Moszkva környéki nyara­lójában. A szovjet kormányfő és csa­ládja nagy örömmel fogadta Fidel Castrót és élénk beszél­getést folytatott vele. A kubai miniszterelnök né­hány órát töltött a nyaraló­ban, ahol jelen volt Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa Elnökségének elnöke és felesége, Gromiko külügyminiszter és felesége és több más szovjet vezető sze­mélyiség is. A novjet honvédelmi miniszter május 1-i parancsa A szovjet kormány következetes béke-külpolitikát folytat I­zkvából jelenti a SZ. Malinovszkij mai­­szovjet honvédelmi mi­­- május 1-e ünnepe ál­bal napiparancsot adott napiparancs hangsúlyoz­za­, hogy a Szovjetunió a kom­munista építés nagyszerű programjának megvalósításá­­ér kifejtett erőfeszítések je­gy­ében ünnepli május 1-ét. A Sz­ocialista országok népei al­kotóerejük ■ virágjában kö­szöntik az ünnepet. A kommunista párt és a szovjet kormány — folytatja a napiparancs — a dolgozók akaratát és alapvető érdekeit képviselve állhatatos és kö­vetkezetes békeszerető külpo­litikát folytat, fáradhatatla­­n ,­ küzd a nemzetközi fe­ss­ü­ltség enyhítéséért, a vitás kérdések tárgyalások útján va­ló megoldásáért. Ugyanak­­k­or az Egyesült Államok im­­p­dialistái és szövetségeseik mindenképpen gátolják a S­z­ovjetunió békés javaslatai­­n­ak megvalósulását, fokozzák a fegyverkezési hajszát, őrült­­eket szőnek egy termo­­hazánk és a szocialista kö­zösséghez tartozó országok biztonságának érdekeit szem előtt tartva, a­­szovjet állam lankadatlanul gondot fordít az ország védelmi képességé­nek fokozására, katonai ere­jének növelésére. A szovjet fegyveres erők, amelyeket a bölcs lenini párt irányít, és amelyek a nép határtalan tá­mogatásának örvendenek, ál­landó harci készenlétben van­nak, és a szocialista országok hadseregeivel karöltve képe­sek szétzúzni bármely agresz­­szort, ha támadást merészel végrehajtani hazánk és a ve­lünk testvéri szocialista orszá­gok ellen. Malinovszkij marsall ez­után jókívánságait fejezi ki a hadsereg és a hadiflotta ka­tonáinak és újabb sikereket kíván nekik a politikai és harcászati ismeretek elsajá­tításában, majd befejezésül megparancsolja, hogy Moszk­vában, a szövetséges köztár­saságok fővárosában és a hős városokban húsz tüzérségi dísz­sortüzet adjanak le az ünnep alkalmából. kleáris világháború kirob­­atására. Elindult Haitibe az amerikaközi vizsgáló bizottság Washington nem vesz részt a Ilonkában Washingtonból jelenti a Reuter, az AP és az AFP. Az Egyesült Államok elutasította az Amerikai Államok Szerve­zetének azt a kérését, hogy v­egyen részt a Haitiba induló izsgáló bizottság munkájában, Washington kijelentette, sza­­vazja az, hogy a haiti kor­mány úgy érzi, az Egyesült Államok elfogult Francois Duvalier kormányával szem­ben. Amerikai kormánykörök­­ben hangoztatták, hogy a két ország kapcsolatai igen ké­nyesek, és ezért helytelen len­ne, ha az Egyesült Államok részt venne a vizsgáló bizott­ság munkájában. A legújabb jelentések sze­rint Bolíviát jelölték ki az Egyesült Államok helyére, és így a vizsgáló bizottság a kö­vetkező országok képviselői­ből áll: Kolumbia, Chile, Ecuador, Salvador és Bolívia. A vizsgáló bizottság kedden már el is indult útjára. A bi­zottság először Santo Domin­­góba repül, és onnan folytat­ja útját Port au Prince, Haiti fővárosa felé. A haiti kormány felszólítot­ta az Egyesült Államokat, számolja fel az országban lé­tesített haditengerészeti ki­képző misszióját. Az Egyesült Államok — jelentették be Washingtonban — ,habár saj­nálkozva, de eleget, tesz a kérésnek. Haiti fővárosában vissza­rendelték a dominikai nagy­­követség épülete köré vont csapatokat. Öt latin-amerikai állam atomfegyvermentes övezetet létesített Mexicóból jelenti az AFP. Adolfo Lopez Mateos, mexikói elnök közölte: Mexikó és négy más latin-amerikai ország egyezményt írt alá a latin-ame­rikai atomfegyvermentes öve­zet létrehozásáról. Bolívia, Brazília, Chile Ecuador és Mexikó arra tö­rekszik, hogy még több államot bevonjanak az övezetbe. „Görög királyné vagyok, kergetnek .. ." Újabb részletek Frederika londoni afférjáról Londonból jelenti az MTI. A Frederika görög királyné ellen Londonban szervezett tüntetések újabb fejezettel bővültek. Lapjelentések sze­rint Frederika és leánya a tüntetőik elől egy közeli házba csengetett be, amelynek la­kója, Stevens művésznő be­engedte lakásába az izgatott­ságtól reszkető két nőt. Egyi­kük ezt mondta: -Kérem, bo­csássanak be, görög királyné vagyok, kergetnek bennün­ket.« Stevens kijelentette a saj­tó képviselőinek, hogy a két nő lihegett az izgatottság­tól. A királyné szemmel lát­hatóan halálra rémült. Azt mondta, hogy zsákutcába ker­gették. Két, vagy három épü­letbe hiába csengetett be. El­mondotta, hogy konyakkal kí­nálta a királynét, de nem fo­gadta el. -Egy órát töltöttek lakásomon, majd telefonáltam a szállodába autóért, amely közvetlenül a ház kapujánál állt meg és a két nő minden további incidens nélkül tá­vozott.­ A királyné utótag aláírásos fényképét küldte el a művésznőnek, s köszönetét tolmácsolta. Ezzel szemben Ambatielosz, az egyik görög politikai fogoly felesége, aki a szálloda előtt rendezett néma tüntetések egyik részvevője volt, kijelen­tette, hogy a királyné kiment szállodájából, senki nem nyúlt hozzá, senki nem kergette. -Nem sikerült röviden beszél­nem a királynéval, amikor a szálloda ajtaján kiment. Ke­gyeimért kértem férjem szá­mára, de a királyné fagyos pillantással annyit mondott, hogy idegenekkel nem szokott beszélni. Ezután titkos rend­őrök vállamnál fogva megra­gadtak. Társaim segítségével sikerült kiszabadulnom. A ki­rályné és lánya után mentem, körülbelül 60 yardnyina mö­göttük. A tüntetők utánam mentek és nem a királyné után. Kérdezték, nincs-e ba­jom. Senki nem kergette a ki­rálynét, senki nem vett róla a legcsekélyebb tudomást sem.« Jordániai „forradalmi tanács” alakult Kairóban Ammanban ismét új kormány lépett hivatalba Beirutból jelenti az AFP. A Szaut al Uruba, a libano­ni Nadzsed Párt és naciona­lista mozgalom lapja arról ad hírt, hogy Kairóban megala­kult a­­Jordániai Forradalmi Parancsnokság Tanácsa A lap szerint a tanácsnak öt katonai és öt polgári tagja van. Élén Ali Abu Navar volt jordániai tábornok áll, aki 1957-ig a hadsereg vezérkari főnöke volt. Ugyancsak a Szaut al Uruba szerint Abu Navar tábornok jelenleg Da­masz húszban tar­tózkodik, ahol ellenőrzi a Jor­­dán-folyó két partján a for­radalmi mozgalom híveivel lé­tesített kapcsolatokat. A libanoni sajtó már hét­főn felfigyelt Abu Navar tá­bornok damaszkuszi tevékeny­ségére. Az Az Zaman szerint Abu Navar április 25-én érke­zett Kairóból Damaszkuszba, ő szervezi a Szíriai határ felől Jordániába irányuló fegyver­­szállítást és az ő irányítása alatt működik a Jordániai Köztársaság néven adó titkos rádióállomás valahol a száb­ad —jordániai határon. A rádió fegyveres felkelésre hívja fel a népet a Husszein-kormány ellen. Abu Navar 1957-ben a ki­rály ellen szervezett össze­esküvés gyanújába keveredett és Szíriába, majd Kairóba menekült, azóta ott élt, mint politikai menekült. Abu Na'­var tagja a jordániai Baath­­pártnak. A libanoni sajtó úgy tudja, hogy állandó érintkezést tartott fenn az iraki Baath­­párt vezetőivel. A MEN hírügynökség jelen­tése szerint Arief Alfaezt bíz­ták meg az új jordániai kor­mány megalakításával, mert Husszein ben Nasszer kormá­nyának nem sikerült elfojta­nia a heves népi megmozdulá­sokat. Alfaezről köztudomású, hogy szoros kapcsolatai van­nak a királyi családdal. Élvezd a korábbi miniszterelnök bi­zalmát és jó kapcsolatai van­nak mind Nagy-Britanniával, mind az Egyesült Államokkal. Sztrájkharcok a kapitalista világban Az elmúlt esztendők mun­kásmozgalmának mérlege a kapitalista országokban azt mutatja, hogy évről évre nö­vekszik a sztrájkharcok és a sztrájkokban részt vevők szá­ma. 1958-ban a kapitalista vi­lágban mintegy 27 millió dol­gozó sztrájkolt. 1960-ban 57 millió volt a sztrájkolók szá­ma. 1962-ben, nem teljes ada­tok szerint a sztrájkolók szá­ma mintegy 70 millió volt. A sztrájkmozgalmak részvevői­nek ugrásszerű növekedése az európai kapitalista országok­ban a legszembeötlőbb. A ka­pitalista Európában 1958-ban 4,1 millió dolgozó sztrájkolt, 1960-ban 22,8 millió, 1961-ben több mint 37 millió dolgozó. Az 1962-es még nem véglege­sen összegezett számok jóval magasabbak. Ezek az adatok meggyőzően bizonyítják, hogy a kapitalista világ az élesedő osztályütközetek új szakaszát éli át. Az osztályütközeteknek ezt a szakaszát az jellemzi, hogy a kapitalista monopóliu­mok növekvő ellenállásba üt­köznek. A fejlett kapitalista országok dolgozói országaik monopoltőkései ellen szállnak­ harcba, Afrika, Ázsia és La­­tin-Amerika országainak dol­gozói a külföldi tőke rabló­uralma ellen lépnek fel. Az el­múlt évek nagy sztrájkharcai­nak monopoltőkeellenes jelle­ge e mozgalmaknak egy sor sajátos vonását alakította ki. Ezek között a sajátos voná­sok között első helyen kell rá­mutatni arra, hogy a konkrét gazdasági követelések össze­kapcsolódnak nagy szociális reformok követelésével; ilyen például a kulcsfontosságú iparágak államosításának és a földreformnak a követelése Olaszországban. Nagyon figye­lemre méltó vonása a sztrájk­mozgalomnak, hogy újabban ugrásszerűen megnövekedett a politikai sztrájkok fajsúlya. A politikai sztrájkmozgalmak részvevőinek száma 1958-ban 12 millió volt, 1960-ban 42 millió, 1962-ben mintegy 52 millió. Meg kell állapítani to­vábbá, hogy jelentősen kiszé­lesedett a sztrájkmozgalmak szociális bázisa és hatalmasan megnövekedett a sztrájkok tö­megessége. Az ipari munkás­ságon kívül tömegesen sztráj­kolnak még parasztok, alkal­mazottak és értelmiségiek. Részt vesznek a sztrájkmoz­galmakban kisiparosok is. A sztrájkmozgalmak ilyenformán nem ritkán az összes dolgozó rétegeket átfogják. Nagy je­lentőségű, hogy egyre gyak­rabban találkozunk egy-egy ország dolgozóinak általános sztrájkjaival. Az általános sztrájk a monopoltőkeellenes harc legfontosabb formájává vált. Az ilyen sztrájkokban egy-egy esetben a dolgozók százezrei, sőt milliói vesznek részt. Fel kell figyelni továbbá arra, hogy a mozgalmak so­rán új harci formák alakul­tak ki. Ilyen például az »egy­ságakció napja" Japánban, az egyes szakmák, illetve ipar­ágak,­­nemzeti harci napjai" Franciaországban és Olaszor­szágban. Ezeken a napokon és fellépések során a lakosság­­legkülönbözőbb rétegei sora­koznak fel egységes jelszavak alatt és a sztrájkok tömeges demonstrációkkal és gyűlések­kel kapcsolódnak össze. Az utóbbi évek sztrájkhar­cait jellemzi, hogy egyre gyak­rabban hosszan tartó, szívós, elkeseredett küzdelmekbe csapnak át, a sztrájkolók nem ritkán összeütközésbe kerülnek a rendőrséggel és katonaság­­gal. A hosszú sztrájkok ren­geteg munkaidő kiesését je­lentik és ennek következté­ben nagy bérkiesést. A mun­kások úgy kísérlik meg ennek elejét venni, hogy sorozatos egy- vagy félnapos figyelmez­tető sztrájkokkal demonstrál­ják harci elszántságukat. Ami­kor azonban ezzel nem érik el céljukat, a dolgozók nem riadnak vissza a huzamos ideig, egyes esetekben hóna­pokig tartó és sok nélkülözés­sel járó munkabeszüntetéstől sem. A szélesedő sztrájkmoz­galmakban nagy szerepet ját­szanak a szakszervezetek. Kü­lönösen nagy szerepet játszik a haladó Szakszervezeti Világ­­szövetség, amely a világ ösz­­szes szervezett dolgozóinak 60 százalékát, 120 millió munkást és alkalmazottat egyesít sorai­ban. Igen nagy jelentősége van a kapitalista országok dolgozói számára, hogy a hala­dó szakszervezeti mozgalom soraiban olyan nagy tömeg­szervezetek harcolnak, mint a Francia Általános Munkásszö­vetség, az Olasz Általános Munkásszövetség, az öeszindiai Szakszervezeti Kongresszus, az Indonéz Szakszervezeti Köz­pont, Burma, Ceylon, Mexikó és más országok szakszervezeti központjai. Ez annál nagyobb jelentőségű, mivel ezek a nagy befolyású szakszerveze­tek a Szakszervezeti Világszö­vetség osztályharcos platform­ján állva felbecsülhetetlen szolgálatot tesznek a sztrájk­mozgalmak sikere szempontjá­ból döntő fontosságú egység­frontnak. Az úgynevezett sza­bad szakszervezetek jobboldali opportunista vezetői és a ke­resztény szakszervezetek egy­ségbontó vezetői számára a sztrájkharcok sodrában egyre nehezebbé válik megakadá­lyozni a munkás egységfront létrejöttét. A sztrájkharcok egyik leg­élénkebb küzdőtere ma Fran­ciaország. Itt állandóan nő a sztrájkmozgalmak száma, nö­vekszik a mozgalmak társadal­mi hatósugara és erősödik po­litikai hangsúlya. Április ele­jén harmincöt napos küzdelen­ után győzelemmel végződöt 250 000 francia szénbányád sztrájkja. A bányászok azon­­nali 6 és fél százalékos béremmel­lést harcoltak ki, a létrejött megállapodás szerint munka-­ bérük az év végéig 11 száza-­­lékkal emelkedik. A bányászok­ kiharcolták a fizetett szabado­­ság meghosszabbítását is. A sztrájkban az összes szakszer­vezeti mozgalmakhoz tartozó bányászok teljes egységben léptek fel, harcukat támogat­ta az egész francia munkásság és széles francia néptömegek. A franciaországi sztrájkmoz­galmak elemzése azt mutatja, hogy bennük a legszorosabban összefonódnak a gazdasági és

Next