Magyar Nemzet, 1963. június (19. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-01 / 126. szám

Sí ómba t, IMS. Jdnfas l.<a Magyar—lengyel áruforgalmi jegyzőkönyvet írtak alá Pénteken Budapesten aláír­ták a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság kormánya között 1961—1965. évekre szóló egyezmény bőví­tő jegyzőkönyvét. A kiegészí­tő jegyzőkönyv az 1964—1965. években mintegy 32 százalé­kos bővítést irányoz elő a hosszúlejáratú egyezmény ere­deti előirányzataihoz képest. Lengyelország több bánya­gépet, kohászati, és öntő­ipari gépet, elektrotechnikai és híradástechnikai felszere­lést, vasúti tehervagonokat, ipari és központi fűtési kazá­nokat, orvosi műszereket, gép­jármű alkatrészt, vasúti jár­műalkatrészt, mezőgazdasági gépet és egyéb termékeket szállít Magyarországnak. Ezen felül növekszik a vegyszerek, anilinf­estékek, gyógyszerek, valamint a bútorok behozatala is. Az említett árucikkek elle­nében Magyarország növeli a gőzturbina, turbógenerátor, a diesel-mozdonyok, csőhúzó- és csőegyengető berendezések, ipari szerelvények, gépjármű-, motorkocsi- és diesel-mozdony alkatrészek, valamint a gyógy­szerek szállítását. Megállapo­dás történt hengerelt áruk cse­réjére is. A megbeszélések a kölcsö­nös megértés és hagyományos barátság légkörében folytak. A jegyzőkönyvet magyar részről Bíró József külkereskedelmi miniszterhelyettes, lengyel részről Tadeusz Kropczynski, a Lengyel Népköztársaság kül­kereskedelmi miniszterhelyet­tese írta alá. Az aláíráson je­len volt Mulató János külke­reskedelmi miniszterhelyettes. Megnyílt a prágai Aba-slovák kiállítás Pénteken délután Prágában a történelmi nevezetességű Waldstein-palotában ünnepé­lyes külsőségek között nyílt meg az idei csehszlovák—ma­gyar kulturális program leg­jelentősebb eseménye. Aba-Novák Vilmos, az 1941-ben el­hunyt kiváló magyar festőmű­vész gyűjteményes kiállítása. Az ünnepélyes megnyitón meg­jelentek Jiri Hendrych, a CSKP Központi Bizottsága El­nökségének tagja, a Központi Bizottság titkára, Frantisek Kahuda iskola- és művelődés­­ügyi miniszter, Vaclav Dávid külügyminiszter, Antonin Gre­­gor, a külügyminiszter első he­lyettese, Ladislav Novak, a köztársasági elnöki iroda veze­tője, a csehszlovák politikai és kulturális élet több kiemelke­dő személyisége, a diplomá­ciai képviseletek Prágában akkreditált számos vezetője és tagja. Az ünnepségen Frantisek Kahuda üdvözölte a megnyíló kiállítást, elismerő szavakkal méltatta Aba-Novák Vilmos festészetét. A miniszter beszé­de után Marjai József, ha­zánk prágai nagykövete mon­dott köszönetet a nagy gond­dal és körültekintéssel meg­rendezett kiállításért, majd méltatta a szocialista országok közötti szorosabb kulturális kapcsolatok jelentőségét. Az üdvözlő szavak után dr. Jan Kroffta, a prágai nemzeti galéria igazgatója megnyitotta a kiállítást. Széncsere Csehszlovákia és Magyarország között Csehszlovákia és Magyaror­szág bányászati és­ energia­gazdálkodási szervei között kölcsönösen hasznos együtt­működésre kerül sor, a KGST együttműködési elveinek szel­lemében. A csehszlovák tüzelőanyag­ügyi minisztérium nemrég széncserét javasolt a magyar Nehézipari Minisztériumnak, hogy a két ország egyes vidé­kein kölcsönösen gyorsíthas­sák, gazdaságosabbá tehessék a szénszállítást. A két minisz­térium elvi megállapodást kö­tött, hogy Kelet-Szlovákiát a jövőben Magyarországról, a szomszédos borsodi szénme­dencéből látják el háztartási szénnel, mi pedig a mosti bá­nyavidékről kapunk háztartási darabos szenet Budapest la­kossága részére a­­ pozsonyi vonalon, Komáromon és Szo­­bon át. A szállítmányokat ezen a két határállom­on vesszük át, a szén útja innen lénye­gesen rövidebb és gyorsabb a fővárosba, mint a távoli borsodi bányákból. A megállapodás mindkét félnek előnyös, mivel tetemes szállítási költséget takarít meg és zavartalan, biztonsá­gos tüzelőellátást tesz lehető­vé. Havonta 8—10 ezer tonna háztartási darabos szén cseré­jét tervezik ilyen módon. A próbaszállítások megkezdőd­tek. Az értékelési adatok alap­ján fejlesztik majd ki rend­szeresen a két ország szén­szállítási cseréjét. A népi ellenőrzés harmadik negyedévi munkaterve A Központi Népi Ellenőrzé­si Bizottság pénteken ülést tartott. Meghallgatta a KNEB elnökének beszámolóját a leg­utóbbi ülés óta tett intézkedé­sekről, s azokat jóváhagyólag tudomásul vette. A KNEB megtárgyalta és el­fogadta a "Hogyan segítik az anyagi ösztönzők a beruházá­sok korszerű, gyors és olcsó megvalósítását? című vizsgá­lat összefoglaló jelentését, majd a sütőipar tevékenységé­nek, a minőség alakulásának és az egészségügyi rendszabá­lyok megtartásának vizsgála­táról készült előterjesztést. A bizottság elfogadta har­madik negyedévi munkater­­vét. E szerint a népi ellenőr­zés júliusban kezdi vizsgálni az újítások gazdasági haté­konyságát az élelmiszeripar egyes ágazataiban. Ugyancsak júliusban kezdődik a főváros­ban a lakosság érdekvédelmé­nek vizsgálata az élelmiszer­kereskedelem területén. Augusztusban vizsgálja a KNEB a tőkés országokkal folytatott kereskedelem mérle­gének kedvező alakulása érde­kében tett intézkedéseket, va­lamint egyes kiemelt beruhá­zások előkészítésének, lebonyo­lításának és hatékonyságának helyzetét. Augusztusban és szeptemberben kerül sorra a főváros lakossága részére vég­zett javító-szolgáltató tevé­kenység vizsgálata. NYARALÓK, TÁBOROZOK! 10 darab különböző, nélkülözhetetlen használati cikket tartalmazó csomag 18,75 Ft az ÚTTÖRŐ ÁRUHÁZBAN V., Kossuth Lajos u. 9. ig. Elutazott a lengyel katonai küldöttség A lengyel katonai küldött­ség, amely Wojciech Jaruzelski altábornagy, miniszterhelyet­tes, a lengyel néphadsereg po­litikai főcsoportfőnökének ve­zetésével 10 napos baráti láto­gatást tett hazánkban, pénte­ken délelőtt Budapestről visz­­szautazott Varsóba. A delegá­ció búcsúztatására a Ferihe­gyi­ repülőtéren megjelent Borbándi János vezérőrnagy, a magyar néphadsereg politi­kai főcsoportfőnöke, Kaszás Ferenc vezérőrnagy, honvédel­mi miniszterhelyettesek, to­vábbá a Honvédelmi Minisz­térium politikai főcsoport­fő­nökségének vezető beosztású tisztjei. Jelen voltak a repülő­téren a Lengyel Népköztársa­ság budapesti nagykövetségé­nek képviselői is. Az önkéntes néprajz- és nyelvjárás-gyűjtők első országos találkozója Tatán országszerte évről évre nö­vekszik azoknak a száma, akik kedvtelésből kutatják népraj­zunk, nyelvjárásaink emlékeit. Munkájuk értékelésére, tapasz­talataik megvitatására a Ma­gyar Néprajzi Társaság, a Ma­gyar Nyelvtudományi Társa­ság, a Néprajzi Múzeum és a Komárom megyei szervek ren­dezésében pénteken Tatán megkezdődött az önkéntes gyűjtők első országos találko­zója. Dr. Ortutay Gyula akadémi­kus, a Magyar Néprajzi Tár­saság elnöke nyitotta meg a ta­nácskozást. Hangsúlyozta, hogy a csaknem 800 önkéntes gyűjtő társadalmi munkájával nagy segítséget nyújt a szakembe­reknek a magyar nép múltjá­nak, kultúrájának a felkutatá­sában és megőrzésében. A szak­emberek pedig országszerte szí­vesen fogadják ezt a segítsé­get, amit bizonyít az is, hogy az utóbbi években összejövete­leiken mindig ott vannak a tár­sadalmi gyűjtők is. A mozga­lom kibontakozását segíti, hogy 1952 óta évről évre rendszere­sen meghirdetik a néprajzi, 1960-tól pedig a nyelvtudomá­nyi pályázatokat is. Nem egy önkéntes gyűjtő már országos hírnevet szerzett. A kutató munkában a pedagógusokon kívül sok parasztember vesz részt és egyre nagyobb szere­pet játszanak a fiatalok is. Ezt bizonyítja, hogy a keszthelyi helikoni ünnepségre, a sáros­pataki diáknapokra több mint száz pályázat érkezett. Mind nagyobb segítséget nyújtanak a munkához a tanácsok is, és a jövőben még jobban számíta­nak erre, mert most már a mú­zeumok a tanácsokhoz tartoz­nak s így a múzeumi szakem­berek közvetlenül foglalkozhat­nak a megyéjükben dolgozó társadalmi gyűjtőkkel. A háromnapos tanácskozá­son több olyan előadás hang­zik el, amelyek a legfonto­sabb kutatási területekre hív­ják fel a gyűjtők figyelmét. Pénteken dr. Bárczi Géza akadémikus, a Magyar Nyelv­­tudományi Társaság elnöke a magyar nyelvjáráskutatás újabb eredményeiről és fel­adatairól számolt be, dr. Ba­lassa Iván kandidátus, mi­nisztériumi osztályvezető a paraszti gazdálkodás emlékei­nek kutatásával foglalkozott. Szombaton kerül sor töb­bek között a néprajz- és nyelvjárásgyűjtők konferen-­­­ciájára, vasárnap pedig közös gyűjtésen vesznek részt. Budapestre érkezett az indiai külkereskedelmi miniszter Néhány napos látogatásra hazánkba érkezett Man­bai Sah indiai külkereskedelmi miniszter. A vendéget pénte­ken délután a Ferihegyi repü­lőtéren Incze Jenő külkereske­delmi miniszter, Nagy János, a Külügyminisztérium főosz­tályvezetője, valamint a Kül­ügyminisztérium és a Külke­reskedelmi Minisztérium több vezető munkatársa fogadta. Ott volt S. V. Patel, India ma­gyarországi nagykövete és az indiai nagykövetség több tag­ja. Man­bai Sah Budapestre ér­kezése után pénteken látoga­tást tett a parlamentben, ahol Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese fogadta. A mi­nisztert elkísérte látogatására S. V. Patel, India magyaror­szági nagykövete. A Miniszter­­tanács elnökhelyettesével foly­tatott megbeszélésen részt vett Incze Jenő külkereskedelmi miniszter is. Pénteken este S. V. Patel nagykövet fogadást adott Ma­nubai Sah tiszteletére. A fo­gadáson részt vett Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, Incze Jenő külkereske­delmi miniszter, Karádi Gyu­la, a külkereskedelmi minisz­ter első helyettese, Erdélyi Károly külügyminiszter-he­lyettes, s a magyar politikai, gazdasági élet számos vezető­­személyisége. Ott volt a foga­dáson a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja. Ötszáz kutató, 208 témakör Megindult a harc az influenza ellen Sokrétű és szétágazó felada­tot kell az Országos Közegész­ségügyi Intézetnek megolda­nia. A legkülönbözőbb kuta­tási területeken több mint öt­százan búvárkodnak az inté­zetben és a témák száma év­ről évre nő. Míg az elmúlt évben 147 kutatási feladaton dolgoztak az intézet munka­társai, az idén már 208 té­makörrel foglalkoznak. Igen nagy súlyt kapott ezen belül a település-egészségügy kér­dése, amelyről 70 téma feldol­gozása van folyamatban. Két nagy téma Az intézet főigazgatójával beszélgetünk az ez évi felada­tokról, Ő is a település-egész­ségügy növekvő fontosságára mutat rá elsősorban.­­ Az új szocialista váro­sok, nagy lakótelepek létesí­tésével előtérbe kerültek az egészségügyi feladatok. A táv­lati fejlesztési tudományos tervben ezért foglalkozik töb­bek között az intézet a városi lakosság egészségvédelmével, azzal a kérdéssel, hogyan függ ez össze a városklíma alaku­lásával. Kutatjuk a mikrokli­­matikus tényezőket, vizsgáljuk a zajártalmakat, a beépítési mód és légtér­ arány hatását a lakóterület szellőzésére. Több kutatócsoport foglalko­zik a szocialista falu egész­ségügyi kérdéseivel, a tsz-ek majortelepítésével. A másik nagy kutatási té­mája a Közegészségügyi In­tézetnek a járvány-elhárítás terén a megelőző munka. Eredmények Fertőző betegségben 1938- ban 17 187-en haltak meg, be­leértve a tbc-seket is. Szép eredménynek számít, hogy 1960-ban ez a szám 3898-ra csökkent és 1961-ben 3546 volt. Tehát évről évre csök­kenő tendenciát mutat. Egyes fertőző betegségek gyakorlati­lag megszűntnek tekinthetők. A két világháború közt has­tífuszban pl. évenként 12 000 megbetegedés és 550—600 ha­láleset volt; az utolsó évek­ben 500 körülire tehető a megbetegedések száma és a hastífusz évente csupán 8—10 halálos áldozatot szed ma már. A malária, amely régebben évenként még kb. nyolcezres megbetegedést okozott, gya­korlatilag eltűnt, az utolsó há­rom évben a bejelentett ese­tek száma alig négy-öt volt. Szépen alakult a diftéria gör­béje is —, az 1938-as 308 ha­lálesettel szemben —' 22-re szállt le. Nagy feladat hárult az intézetre a gyermekbénu­lás felszámolásával kapcsolat­ban is. 1957- és 59-ben még két járványhullám söpört át az országon, évente kb. két­ezer megbetegedést előidézve. A Sabin—Csumakov-féle vé­dőoltás alkalmazása óta 1962-re sikerült elérni, hogy az egész országban mindössze egyetlen ilyen eset fordult elő. A szép eredmények mellett vannak megoldatlan kérdé­seink is. Ilyennek tekinthető az influenza világjárványok időnkénti felbukkanása. Ez Magyarországon is két-három évenként, rendszerint télen, vagy a kora tavaszi hónapok­ban járványosan jelentkezik. Biztató kezdet Az Országos Közegészség­­ügyi Intézet egyik kutatócso­portja az influenza elleni vé­dőoltóanyag kutatásával és termelésével foglalkozó, bizta­tónak látszó munkába kezdett. A csoport által 1961-ben ter­melt oltóanyag 54 százalékos védőhatásúnak bizonyult. Az idén az influenza védőoltó anyagából százezer személy beoltására való mennyiség ké­szül, amelyet a fertőzésnek legjobban kitett személyek immunizálására használnak fel. Hazánkban is problematikus még a járványos májgyulla­dás és a dizentéria kórformá­jának kérdése. Mindkét beteg­ségből évente körülbelül 20— 20 000 megbetegedés fordul elő. Rendkívül fontos tehát, hogy az intézet intenzíven fog­lalkozzon kutatásukkal, amely jelenleg szinte minden ország egészségügyi kutatóintézetének programján szerepel. Egészségügyi kormányza­tunk mindenben segítséget nyújt az Országos Közegész­ségügyi Intézetnek, hogy sok­rétű feladatának meg tudjon felelni. Az elmúlt öt év alatt az intézet költségvetése körül­belül 40 százalékkal emelke­dett. Az elavult laboratóriu­mi épületek felújítására több mint 20 millió forintot költött államunk és az intézetet min­den fontosabb készülékkel, műszerrel felszerelte. F. R. Országos honismereti­ munkásmozgalmi tanácskozás Esztergomban A Hazafias Népfront Komá­rom megyei bizottsága, a szak­­szervezetek megyei tanácsa, s a megyei tanács művelődés­­ügyi osztályának rendezésé­ben országos honismereti­munkásmozgalmi tanácskozás kezdődött pénteken Eszter­gomban. Az első ilyen találko­zót azzal a céllal kezdemé­nyezte a népfrontbizottság, hogy minden megyében meg­kezdjék a honismereti körök a munkásmozgalmi és legújabb­­kori történelmi emlékek gyűj­tését. Komárom m­egyében el­sősorban a dorogi Múzeum­barátok Köre ért el már e té­ren jelentős eredményeket, tagjainak munkája az egész járásra kiterjed. Dr. Fábián Lászlónak, a me­gyei tanács vb- titkárának megnyitó szavai után dr. Ge­­relyes Ede, a Legújabbkori Történeti Múzeum igazgatója tartott előadást a munkásmoz­galmi emlékek gyűjtéséről, majd több előadás hangzott el. A kétnapos tanácskozáson megvitatják még a munkás­folklór gyűjtésének eredmé­nyeit, a műszaki emlékek és hagyományok gyűjtésével kap­csolatos tennivalókat, majd megnyitják a megye első mun­kásmozgalmi kiállítását a Ba­lassi Múzeumban. Újabb építkezések a Várban A fővárosi tanács százezer forintos tervpályázata A Vár lakónegyedének új­jáépítése erőteljes lendület­,­tel folyik. A legközelebbi jö­vőben a Vár­negyedben két exponált helyen levő romtel­ket építenek be. A fővárosi tanács a két telken építendő új lakóházak tervezésére nyil­vános pályázatot írt ki. Az egyik beépítendő telek a Dísz tér 8., a másik a Szenthárom­ság tér 7—8., valamint a szomszédságában levő, de ez­zel összefüggő Szentháromság utca 3. számú telek. A Dísz tér 8. sz. alatt ál­lott a Marczibányi palota, amely annak idején körülépí­tett udvaros, egyemeletes la­kóház volt, copf stílű hom­lokzattal. Az épületet 1910 körül lebontották és helyén négyemeletes­­ szecessziós bér­­házat építettek, amely a fő­város ostroma idején olyan súlyosan megsérült, hogy tel­jesen le kellett bontani. Ezen a helyen a Dísz tér északi határfalát stílusosan záró, egyben az Úri utca és a Tár­nok utca torkolatába jól il­leszkedő lakóépületet akarnak emelni. Az új épület magas­ságánál a tervező számolhat azzal a­­lehetőséggel, hogy a szomszédos csatlakozó épüle­tet esetleg egy szinttel vissza­bontják, mert nem akarnak a Várba nem illő, magas épüle­teket. Az épület földszintjén korszerű eszpresszó, bisztró létesül. A Szentháromság tér és a Szentháromság utca sarkán levő romtelek eredetileg há­rom ház helye. Ezek is a fő­város ostroma alkalmával pusztultak el. A most terve­zett beépítés során az a kí­vánság, hogy az építendő új lakóház földszintje kövesse az egykori beépítési vonalat és homlokzati tagoltsága is olyan legyen, amely érzékel­teti a régi telekelosztást. Mind a két telken építendő új lakóházak tervezésénél fi­gyelemmel kell lenni arra, hogy az épületek tömegükkel és kontúrjaikkal beilleszked­jenek a történelem folyamán kialakít városképbe és a régi épületek között újszerűségük­kel is mértéktartóan érvénye­süljenek. A jelenkor igényei­nek megfelelő és ízlését kife­jező épületeket kell tervezni, kerülni kell azonban a han­gos megoldást. Az épületekben igényes, kulturált lakások ala­kítandók ki, különböző lakás­fajták alkalmazásával. Gar­­zonlakás is tervezhető, a há­romszobás lakások száma azonban nem haladhatja meg az összlakásszám 30 százalé­kát. Lakásfajtánként egy-egy lakásba a bútorozás is berajzo­landó. Minden lakásba beépí­tett szekrényt kell tervezni, a konyhákban hűtőgép, a fürdő­szobában mosógép elhelyezését kell biztosítani. A fővárosi tanács végrehaj­tó bizottsága összesen százezer forintot tűzött ki a beérkező legjobb tervek díjazására. A tervek mindkét épületre külön-külön benyújthatók, de egy tervező mind a két épület­re is készíthet tervet. Augusz­tus 31-én jár le a pályaművek benyújtásának határideje és a bíráló bizottság szeptember 15-ig hozza meg döntését. Megtalálták a Thresher roncsait Norfolkból jelenti az MTI. Elton Grenfell altengernagy, az atlanti-óceáni amerikai ten­geralattjáró flotta parancsno­ka csütörtökön közölte, hogy megtalálták a Thresher atom­­meghajtású­­tengeralattjáró roncsait, amely április 10-én 129 utasával egy mélytengeri merülési kísérlet alkalmával elsüllyedt. A Columbia egye­tem egyik laboratóriumának oceanográfiai kutató hajója Boston környékén —, ahol a hajó elsüllyedt — részt vett a kutatási munkálatokban, s víz alatti fényképfelvételeket készített, amelyekből megálla­pítható, hogy a mintegy 2300 méter mélységben megtalált roncsok valóban a Thresher maradványai. A képeket most Ports­­mouthba szállítják és átadják annak a haditengerészeti bíró­ságnak, amely a hajó ügyé­ben vizsgálatot folytat. Az amerikai haditengerészet bejelentette továbbá, hogy­ a »Trieste-i Piccard professzor mélytengeri kutató gömbje a hajótörés színhelyén lemerül, hogy fényképfelvételeket ké­szítsen az elpusztult atomten­geralattjáróról.

Next