Magyar Nemzet, 1963. augusztus (19. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-01 / 178. szám

­ Házhoz jár az egyetem Tarpán A megajánlás A tavalyi esztendő végefelé történt, hogy dr. Magyari András, a gödöllői Agráregye­tem rektora találkozott Sza­­bolcs-Szatmár megye párt- és közigazgatási vezetőivel. Hall­­gatta-hallgatta egy ideig a pa­naszokat a nyírségi téeszek állapotáról, az emberek sűrű vándorlásáról, a szakember­­hiányról, telibe-harmadába megművelt földekről, mígnem a végén egyszercsak kimondta, amit a fejében forgatott: az egyetem tudós professzorai, tudományos munkatársai vál­lalnák egy termelőszövetkezet patronálását. Jelölje ki a me­gye, hol segíthetnének a leg­többet. A választás egyhan­gúan Tarpára esett. Nagy község ez a nagy múlttal. A múltat így foglalja össze nagyon tömören látoga­tásomkor Esze Gábor, a Győ­zelem Tsz elnökhelyettese: »Itt született Esze Tamás, in­nen indult a Rákóczi-felkelés. Ez a nép megmaradt kuruc­­nak, rebellisnek, ellenzékinek. Bajcsy-Zsilinszky Endre is csak itt tudta megvetni a lá­bát. Ez maradt neki. Mi ma­radtunk neki. Nehéz, nyakas, őszinte nép ez. De jó, dolgos nép nagyon.* Tavaly mégis három és fél milliós mérleghiánnyal zárták az évet Tizenkilenc forintot osztottak egy munkaegységre — állami segéllyel. Találkozás egy fénykép előtt 1963. január elejéin találko­zott először az egyetem rek­tora Faggyas Jenővel, a szülő­falujába hazahívott új elnök­kel. Ott szorítottak először ke­zet a Bajcsy-Zsilinszky port­ré előtt. ^Legyen a magyar a jövőben gerinces.* — olvas­ta a rektor Tarpa mártírhalált halt volt országgyűlési képvi­selőjének írott végrendeletét. Csak abban nem volt bizo­nyos, hallgatnak-e még rá a tarpaiak, s hogyan értelme­zik. Az elnök tudta. Régen járt Itthon, de ismerte az övéit. Nyugodt volt és magabiztos. Jó szóra, okos vezetésre a zászló alá gyűlnek a kurucok utódai. Csak úgy, mint szép­apjuk negyed ezredéve. Akkor a szabadságért, most a meg­nyert szabadságban, szebb életéért. Ezer kisparcella, megannyi (madra­gszíj*, bakhátasok, ha­tárt keresztül-kasul szabdalók fogadták a nagy átalakulást 1960-b­an. Birtokos nem volt (ilyet nem tűrt meg Tarpa!), hát nem volt major se, egyes­ien üzem, vagy mezőgazdasá­gi épület. A puszta földön kí­vül semmit sem örököltek a szövetkezetbe tömörült embe­rek. Igaz, működött a Győze­lem előbb is, 1952-től kezdve, de 72 volt földtelen-nincstelen taggal mindössze. Háromezer-kilencszázkilenc­­venhat lelket talált a nép­­számlálás Tarpán 1960-ban. El lehet képzelni, mit küszkö­­dött-birkózott az addig eltelt nyolc évben az elenyésző ki­sebbség (ha megannyi ku­ruc virtussal is!), hogy a nagyüzemi mezőgazdálkodás fölényét-előnyét bizonyítsa. Aligha sikerülhetett nekik. Így aztán a választott név, a Győzelem inkább csak a szö­vetkezés tényét, mint kivívott sikereit regisztrálhatta. A dol­goknak ez a része — egyelőre — váratott magára. Az első valódi győzelem 1960-ban végre­­megmozdult a földi Tarpán is, összesen 677 család akadt, aki visszá­járól értelmezte volt képvise­lője örökhagyó üzenetét. Ezek kívül maradtak. Máig. (A ké­sőbbiekben még szót ejtenék róluk. Bemutatva legmar­kánsabb képviselőjük portré­ját.) A Győzelem tehát elérte el­ső valódi győzelmét. Egyszer­re 1200 tagot (ebből 850 az ál­landó dolgozó, a többiek öre­gek, betegek stb.) mondhatott a magáénak. A kurucok egy­­hűten voltak megint. De azért még összehúzott szemréssel fi­gyeltek. Milyen lóra ültetik őket az "ezeres hadnagyok"? Hogyan szólnak hozzájuk? ... Milyen ellennel kell csatáz­niuk, mekkora várakat meg­vívniuk? A kiadott parancsok nem mindig voltak jók. Sokszor a hang sem volt simogató. A taktikába is hiba csúszott itt­­ott. A kurucok kései hada várt és figyelt És két hosszú évig alig tett valamit. Egyetemi brigád Igaz, mindjárt az első év­ben felépítettek két majort a szarvasmarhának, hízómarhá­nak, sertésnek. De ez még in­kább csak önvédelem volt. Mert élni azért kellett. 1963. január 18-án történt először, hogy az egyetem­i házhoz jött Tarpára. Dr. Do­bos Károly, az üzemtani tan­szék docense volt a főiskolai szinten "házitanítók* brigadé­­rosa. (Ő maradt máig is a köz­ben egyre szaporodó egyetemi *brigád« vezetője. Ő tárgyal az elnökkel, ő az összekötő dr. Magyari András rektor és Faggyas Jenő tsz-elnök kö­zött.) Néhány nap alatt elkészítet­ték a Győzelem éves ütemter­vét Volt mit tervezniük. 850 katasztrális hold búza, 700 kát. hold kukorica, 500 kát. hold pillangós (lucerna és vöröshe­re), 220 kát. hold napraforgó, 220 kát. hold borsó, 65 kát. hold burgonya, 40 kát. hold mák, 50 kát. hold répa, 100 kát. hold kertészet, 1900 hold erdő. És mindehhez a kőbá­nya, meg a jószág: 220 db te­hén és 500 db hízó meg nö­­vedékmarha, 160 db tenyész­­koca, kb. 500 db hízósertés.. 450—500 db süldő, 50 pár ló, kb. 3000 db törzsbaromfi és 48 000 növendékcsirke. Tenger­szám és tenger munka. És munkaalkalom! Azt nyomban látták a profesz­­szorok, hogy ritka nagyszerű lehetőségeket kínál szinte tál­cán a táj. A nagyüzem csak­nem valamennyi kelléke je­len van. A Kárpátok védőn ölelő karjában pihen a Tóháti kertalja, a Kisrét, Kupány, a Kis- és Nagycseplesz, a Bod­­zás, a Dobrahát, az Ökörbükő — Tarpa nyugati határának területei; az Égerszeg, Kistó­­hát keleten, a Tölgyes, meg a Ganyolahát délen. Szántó és erdő, bánya és rét — minden együtt van a gazdagodáshoz. A mezőgazdaság tudomá­nyos művelői a hómezőkké dermedt januári világban, fe­hér papírra róva fekete szám­adataikat, zöldbe borult ha­tárt, szőke gabonák végelátha­tatlan tábláit tervezték. Tarpa még aludt. A kuru­cok figyeltek. Mi lesz ebből?... Milyen lóra ültetik őket az új "­parancsnokok?* Hogyan szól­nak hozzájuk? Amikor kiszállok a Moszk­vicsból, a 360 kilométeres, öt és fél órás autókázás után (be­csületére legyen mondva a gépkocsinak, a gumijainak, meg Bányai Sándor egyetemi gépkocsivezetőnek ebben a bőrt lehámlasztó, pokoli hő­ségben!), a fogadtatáson mé­rem, hogy jó volt a ló és meg­felelő a parancsok hangja. Mint kedves rokonok, ha jönnek, úgy örülnek nekünk. — Már vártak — azt mond­ják. Néhány perc és mindenki megtalálja a párját. Dr. Pósa Lajos, a növénytermesztés tanszékének adjunktusa ott folytatja a tárgyalást Ruszki Péter főagronómussal, ahol legutóbb obahagyták. Haffner Andrást, a gépészeti tanszék adjunktusát pedig úgy "rabol­ják el" tőlünk pillanatok alatt, hogy a 250 év előtti kurucok se csinálhatták különben. Azon veszem észre ma­gamat, hogy egyedül marad­tam. Nem bánom. Örülök ne­ki. Most én figyelek összehú­zott szemréssel. Ezért jöttem. Hogy mindent megnézzek, lássak és híven feljegyezzek Esze Tamás ükunokáinak új csatáiról. Csillag István OMTISztSS, 1961. augusztus 1.. Kombinált és háromajtós szekrényeket, rekamiékat, fotelokat, székeket, irodabútorokat KÉSZPÉNZÉRT VÁSÁROLUNK Használtcikk Ktsz Telefon: 341-746 fia­i Nanzet__________________________________ A tanévre készül a kereskedelem: 350000 iskolaköpeny a lányoknak, 80000 a fiúknak t­öbb a tornacipő, bő választék iskolacipőkben A nagy keresletnek köszön­hető, hogy az idén — a Bel­kereskedelmi Minisztérium Ruházati Főigazgatóságán ka­pott információ szerint — 350 000 darab iskolaköpenyt hoz lányok számára forgalom­ba a kereskedelem, 7—16 éves korig. A köpenyek 10 százalé­ka az idén már 17—18-as szá­mozású, ez az azonos korúak méretének felel meg, nem okoz tehát majd gondot a szülők­nek a nagyméretű iskolaköpe­nyek beszerzése sem. Az ismert három köpenytí­pus közül a színes tűzéssel ké­szült, trapéz vonalú iskolak­ö­­peny a legnépszerűbb; ebből a fazonból készül tehát a lány­ka-köpenyek 90 százaléka. A legtöbb panasz eddig a köpe­nyek színtartósságával kap­csolatban hangzott el. Hogyan segítenek ezen a panaszon? — A Ruházati Főigazgatóság sokat kér az ipartól a Marok­kó- anyagból készült iskolakö­penyekből, amelyek mosásban nem fakulnak. Sajnos, csupán egy részét kaphatjuk ebből, a többit patrasz- és köper­anyag­­ból készítik, amelyek ugyan­csak tartósak, de a színtartós­ságuk nemegyszer kifogásol­ható. Szeretnénk az iparral együtt megoldani ezt a gon­dot, már folynak a kísérletek, hogy jövőre a kitűnő színtartó és vasalást sem igénylő dany­­lon­fonal felhasználásával tud­junk iskolaköpenyeket forga­lomba hozni. A fiú­köpenyek kevésbé kedveltek, fiúk számára tu­pán negyedannyi iskolakö­penyt vásárolnak a szülők, mint a lányoknak, pedig a po­litechnikai oktatás megköve­telné, hogy a köpenyt a fiúk nagyobb számban használják. A kereskedelem az idén 80 900 darab iskolaköpenyt rendelt fiúk számára, de arra számít, hogy csupán fele talál gazdá­ra. Nagyobb tétel melles­ nad­rágot is rendelt a kereskede­lem a politechnikára járó 13— 16 éves korosztálynak, de ezt még kevésbé kedvelik a fiúk. Nem ártana ezt a praktikus és olcsó munkaruhát a gim­nazista és technikumi tanuló­­ifjúság körében az eddiginél jobban népszerűsíteni. Több iskolaév kezdetén bosz­­szankodtak a szülők a torna­cipők hiánya miatt. Az idén ezen a téren is megnyugtató a felkészülés: 1 750 000 pár hazai és kínai importból származó tornacipő kerül az idén az üz­letekbe. 200 000 párral több van az iskolaév kezdete előtt a raktárakban a tavalyinál. Iskolacipőkből is igyekeznek az eddiginél nagyobb válasz­tékkal szolgálni a szülőknek: 31—34-es számig, amely a 10— 12 éves korosztálynak készült 550 000 pár; 35—40-ig, a na­gyobbaknak, 600 000 pár isko­­lacipő várja a tanév kezdetét. A serdülőkorúak részére 500 000 pár félcipőről gondos­kodtak. (f. r.) ­ Paradicsomszezon a konzervgyárakban A borsó és a bab feldolgo­zása után a paradicsom jelenti most a konzervgyárakban a legnagyobb munkát. Tartósítá­sával tíz konzervgyárban fog­lalkoznak. Az elmúlt idény be­fejezése óta a Békéscsabai Konzervgyárban négy, a pak­siban pedig egy új feldolgozó gépsor beállításával növelték a kapacitást, így most már na­ponta körülbelül ötszáz vagon nyers paradicsomot tudnak fo­gadni és tartósítani a gyárak, mintegy száz vagonnal többet a tavalyinál­ A tíz konzerv­gyárban több mint 19 000 va­gon paradicsomot dolgoznak fel, mintegy 4000 vagonnal töb­bet az elmúlt évinél. A szabad zajlik az élet ég alatt Szkopjéban Még 700 ember van a romok alatt A földrengés okozta ájult­­­ságból lassan magához térő Szkopjéban óriási erőfeszíté­seket tesznek a normális élet helyreállítására. Számos gyár kéménye újból ontja a füstöt. A Tito Fém­művekben kedden 1300 mun­kás gyűlt össze, a Proletár Textilüzem megkezdte a mun­kát, hogy időre le tudja szál­lítani a megrendelt árut a Szovjetuniónak és Lengyelor­szágnak. A gyárak vezetősé­gének a legnagyobb gondot a munkások elhelyezése okozza. Éppen ezért minden gyár kol­lektívája sátrakat kér. Az egyes gyárak körül máris sá­torvárosok vannak kialakuló­ban. Az élet rendeződését jelzi, hogy kedd este a szkopjei ut­cákon megjelentek az első új­ságok. Várják a vendégeket az első éttermek, az élelmi­szerüzletek egy része kinyi­tott, a város nagy áruháza pedig a szabad ég alatt árulja ruhaneműit. A vonatok me­netrendszerű pontossággal közlekednek. Az élet egyébként a szabad ég alatt zajlik, a szkopjei rá­dió munkaközössége is stúdió híján­­ az utcán dolgozik. Az üzenetek és intézkedések százait továbbítják innen. A katasztrófa pontos mér­legét még mindig nem tudják megállapítani. A legújabb je­lentések szerint a halottak száma 833, a sebesülteké 2170, s a romok alatt körülbelül még 700-an vannak A földlökések megszűntével most újabb veszély, földomlás fenyegeti a várost A geológu­sok megállapították, hogy Szkopjéban és környékén a katasztrofális földrengés foly­tán két nagy kiterjedésű repe­déshálózat keletkezett. A re­pedések hossza körülbelül kétszáz méter, szélessége 1— 10 centiméter között mozog. A geológusok javasolták, hogy az érintett területeken tiltsák be a motoros járművek for­galmát. A katasztrófa következmé­nyeinek elhárítására továbbra is szakadatlanul érkezik Szkopjéba a bel- és külföld segély. A jugoszláv lapok ki­emelkedő helyen emlékeznek meg arról, hogy az SZKP Központi Bizottsága és a szov­jet kormány közös határozata alapján útnak indították a Szovjetunióból Jugoszláviába az első élelmiszer-, gyógyszer­es épületanyag-szállítmányo­­kat, továbbá hamarosan 50 000 tonna cementet és 5000 tonna épületfát is küldenek. A Szov­jetunió Vöröskereszt és Vörös Félhold Szervezete 70 tonna liszttel, több tonna cukorral és 20 000 doboz tejporral, to­vábbá 50 000 rubel pénzösz­­szeggel segíti a szkopjei la­kosságot. Mexikó belgrádi nagykövete közölte a jugo­szláv külügyminisztériummal, hogy országa 20 000 dollár se­gélyt folyósít Szkopjénak. A brit kormány 10 000 fontster­­linget ajánlott fel a szkopjei földrengés károsultjainak meg­segítésére. A kínai Vöröske­reszt 25 000 jüant ajánl fel a szkopjei földrengés károsult­jainak megsegítésére. Torontó kanadai város lakosai 18 000 dollárt gyűjtöttek Szkopje la­kossága számára. A svéd Vö­röskereszt 100 000 svéd koronát juttatott a természeti ka­tasztrófa által sújtott város lakosságának. A magyar Vöröskereszt szerdán 1 200 000 forint érté­kű újabb segélyküldeményt indított útnak a szkopjei földrengéstől sújtott lak­osság megsegítésére. A küldemény­hez a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa 250 000, a SZÖ­­VOSZ pedig 150 000 forinttal járult hozzá. A szállítmány­ban kórházi felszereléseket, ágyakat, matracokat, orvosi műszereket, gyógyszereket és oltóanyagot továbbítanak te­herautókkal Belgrádba. Budapest készül az Alkotmány ünnepére Az idén is emlékezetes ün­nepnek ígérkezik augusztus 20-a. Az ünnepi program száz­ezrek szórakozásáról gondos­kodik a fővárosban Az Alkot­mány születésnapjára ünnepi köntöst ölt Budapest, reflek­torok fényében fürdik majd a Parlament, a Lánchíd, a Ha­lászbástya, a Nemzeti Mú­zeum, a Gellért-hegyi Szabad­ságszobor és a Jánoshegyi ki­látó. Szórakoztató ■»nagyüzem« várja majd a főváros lakóit a Városligetben, a Népligetben, a Margitszigeten és a Gellért­hegyen. Az állandó és alkalmi szabadtéri színpadokon reggel­­től-estig úgyszólván megállás nélkül peregnek majd a műso­rok. Ha az eső elmosná a sza­badtéri rendezvényeket, a mű­velődési házak fogadják majd be a szórakozni vágyókat. A közelgő augusztus 20-a ta­lán minden eddiginél családia­sabb ünnepnek is ígérkezik. Számos budapesti üzem mun­kásai együtt köszöntik majd az Alkotmány születésnapját. Az összejövetelekre sok he­lyen meghívták azoknak a tsz-eknek a küldötteit is, ame­lyekkel az elmúlt években ba­ráti kapcsolatokat teremtettek. Ezzel egyidejűleg budapesti munkásküldöttségek látogat­nak a falvakba. Ward öngyilkosságot kísérelt meg Az ítélethirdetést elnapolták Londonból jelenti az MTI. A londoni Old Bailey büntető törvényszék esküdtjei szerdán több vádpontban bűnösnek ta­lálták dr. Stephen Wardot, a Profumo — volt hadseregügyi miniszter — körüli botrány egyik főszereplőjét. Ward, aki öngyilkosságot kí­sérelt meg, s jelenleg az angol főváros egyik kórházában fekszik, mint a Profumo-bot­­rány kipattanása után isme­retessé vált, kerítéssel foglal­kozott. A bíró közölte, hogy a tör­vényszék mindaddig nem mond ítéletet, amíg helyre nem áll Ward egészsége. A legközelebbi tárgyalásra szep­tember 10-én kerül sor. Csaknem fele adósságát törlesztette a 23-as Gyárépítő Vállalat A budapesti üzemek gyár­építője, a 23-as Építőipari Vállalat munkahelyein mint­egy 25 millió forint értékű munka elvégzését akadályoz­ta meg a tél. Az építésre kedvező melegebb hónapok­ban viszont munkaerőproblé­ma nehezítette az adósság törlesztését. A vállalat vezetői a leggyakoribb munkákra ütemtervet készítettek, s így központilag irányított és gé­pekkel felszerelt, jól begyako­rolt brigádokat vándoroltattak az építkezéseken. Ezek a sza­kosított brigádok a szokásos­nál jóval termelékenyebben dolgoztak, s enyhítették a munkaerőhiányt, a gépeket, az építőállványokat és a be­tonozási fémzsaluzatokat is jobban kihasználták. A tavasz óta így 92 különböző üzem­épületet adtak át. Ezeken az építkezéseken teljesen pótolták a téli elmaradást, a vállalat összes munkáit számítva pe­dig az év eleji adósságnak majdnem a felét törlesztették. Pedagógiáról a szülőknek A Magyar Nők Országos Taná­csa a közeljövőben több isme­retterjesztő kiadványt juttat el a szülői munkaközösségek veze­tőihez és tagjaihoz, amelyek pedagógiai problémákban nyújtanak tájékoztatást. A va­káció befejezése előtt három­­százezer példányban küldik szét a szülőknek az általános iskolai nevelési tervről szóló ismertetőt, amelyben a leg­fontosabb nevelési feladatok mellett számos hasznos, gya­korlati pedagógiai tanácsot is találhatnak az érdeklődők. Az elmúlt hetekben az or­szág több részében édesapák, édesanyák fordultak a nőta­­nács helyi szerveihez, hogy hosszabb-rövidebb időre öröm­mel fogadnak magukhoz olyan gyerekeket, akik messze lak­nak az iskolától és a megfe­lelő közlekedési lehetőség hiánya miatt különösen a téli hónapokban nagy nehézségek árán tudnak csak eljárni az iskolába. A Magyar Nők Or­szágos Tanácsa segíti, szervezi ezeket a kezdeményezéseket, a gyermekek tanulását könnyítő társadalmi akciókat. Új lakótelep a Rózsadombon A lakásépítkezés üteme a következő ötéves tervidőszak­ban fokozódik. Budapesten több új lakótelep építését ter­vezik és most folynak az elő­készületek a nagyszabású épít­kezések helykijelölésére, majd a kiszemelt területek részle­tes rendezési és beépítési ter­veinek kidolgozására. A har­madik ötéves terv időszakában a Rózsadomb nyúlványán, a Szépvölgyi út, Csatárka utca, Pusztaszeri út, Ferenc­hegyi út környékén épül az egyik kor­szerű, új lakótelep. Több mint ezer lakás építé­sét tervezik ezen a környéken állami költségen. Az eddigi tervek szerint 6—10 szintes modern épületekből áll majd az új lakónegyed, amely a fő­város egyik legszebb települé­se lesz. Kellő időben gondos­kodnak a tervezők a terület közmű-ellátásáról. A kisze­melt komplexumon elszórva áll jelenleg néhány kis ház, ezeknek egy része annak ide­jén lebontásra kerül, de tulaj­donosaikat új, megfelelő la­kással kárpótolják. A rózsa­dombi lakótelep építkezési költségei előreláthatóan el­érik a 200 millió forintot. Az építkezéshez a harmadik öt­éves terv második felében kezdenek hozzá. Dobi István üdvözlő távirata Svájc nemzeti ünnepe alkalmából Dobi István, az Elnöki Ta­nács elnöke, a Svájci Állam­­szövetség nemzeti ünnepe al­kalmából, táviratban üdvözöl­te Willy Spühler elnököt.

Next